Biztonságpiac

Az unkahúg elmondta, hogy Szkripal lánya, Julija, legutóbb július végén, nagyanyja születésnapján telefonon lépett kapcsolatba hozzátartozóival. Elmondta akkor, hogy az apja felépülőben van, de nem tud beszélni, mert a nyakán tracheostoma – sebészetileg kialakított nyílás – van, amelyen át kanült szoktak vezetni a légcsőbe légutak biztosítására.

Julija Szkripal azt állította akkor, hogy az apja három nap múlva már képes lesz telefonálni, mert a csövet el fogják távolítani. A Nagy-Britanniában élő rokonok azóta nem jelentkeztek.

Viktorija Szkripal furcsállotta, hogy Szkripalt nem látogathatták meg a rokonai a kórházban, mint Alekszandr Litvinyenkót, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredesét, akit 2006-ban mérgeztek meg ugyancsak Nagy-Britanniában, a brit hatóságok szerint orosz ügynökök. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Szkripalról nem jelentek meg a sajtóban kórházi felvételek, mint annak idején Litvinyenkóról.

Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Szkripalt május közepén engedték ki a kórházból. Julija Szkripalt, aki április közepén távozhatott, egy május 23-án bemutatott videoüzenetben közölte, hogy vissza kíván térni Oroszországba. Az orosz külügyminisztérium többször is kifogásolta, hogy a brit hatóságok nem biztosították a konzuli hozzáférést Szkripalékkal.

Petrenko közölte, hogy az SZK eleget tett a lengyel illetékes szervek kérésének, és a Szmolenszkben őrzött tárgyi bizonyítékokat – a Tu-154M típusú repülőgép roncsait – szeptember 3. és 7. között vizsgálják majd meg pótlólagosan a lengyel szakemberek jelenlétében. A vizsgálatot a szóvivő szerint az SZK nyomozói és kriminalisztikai szakértői fogják lefolytatni, annak eredményét pedig a törvényi előírásoknak megfelelőn fogják majd átadni a lengyel félnek.

2010. április 10-én, a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre tartó lengyel elnöki küldöttséget szállító repülőgép katasztrófájában életét vesztette a lengyel politikai, katonai és szellemi elit számos képviselője, köztük Lech Kaczynski és felesége, Maria.

Lengyel részről az elmúlt években többször is elhangzott hivatalosan, hogy a gép fedélzetén robbanás történt. Egyebek között erre az eredményre jutott a varsói védelmi tárca bizottságának vizsgálata.

Az orosz álláspont szerint a kormányközi bizottság az ügy kivizsgálásáról készített 2011-es jelentésében a katasztrófáért a repülőgép pilótáit tette felelőssé, akik a többszöri figyelmeztetés ellenére nem voltak hajlandók egy tartalék repülőtérre leszállni. Ezzel Moszkva a maga részéről az ügyet tisztázottnak tekintette.

Strzok elbocsátását az ügyvédje, Aitan Goelman jelentette be, hozzátéve, hogy ügyfele munkaviszonyát David Bowdich, az FBI igazgató-helyettese még pénteken megszüntette.

A 48 éves Strzok vezető szerepet játszott Hillary Clinton volt külügyminiszter és a 2016-os elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltje magánszerverről bonyolított hivatalos levelezéseinek vizsgálatában. Részt vett annak az FBI-álláspontnak a kidolgozásában is, amely azt javasolta, hogy a volt külügyminiszter ellen ne indítsanak bűnvádi eljárást azért, mert szigorúan titkos leveleit is gyakran nem hivatali úton, a védett számítógépes rendszeren keresztül, hanem magánszerverről bonyolította. Később részt vett a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság munkájában, amely azt hivatott feltárni, volt-e összejátszás Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők között Trump megválasztásának elősegítésére.

Mueller azonban azonnal megvált tőle, amikor napvilágra kerültek Strzok okostelefonon írt üzenetei, amelyeket munkatársnőjéhez és szeretőjéhez, Lisa Page – szintén FBI-alkalmazotthoz – küldött még a 2016-os választási kampány idején. “Nem lesz elnök, ugye? Ugye?” – írta neki Page, mire Strzok azzal felelt: “nem, nem. Meg fogjuk akadályozni őt ebben”.

Mind Page, mind Strzok kongresszusi meghallgatáson számolt be levelezésükről. Az FBI belső vizsgálatot is folytatott, melynek nyomán a cég etikai bizottsága azt javasolta, hogy az ügynököt minősítsék vissza és függesszék fel a munkavégzésből hatvan napra. Strzok ügyvédje hétfőn azzal érvelt: az elbocsátás súlyosabb büntetés annál, mint amit az FBI a belső vizsgálat után javasolt, és különben is, szerinte Strzok csak a szólás szabadságának alkotmányban biztosított jogával élt.

Trump Strzok elbocsátásának hírére azonnal Twitter-bejegyzéssel reagált. “Peter Strzok ügynököt éppen most rúgták ki az FBI-tól – végre. Az FBI és a DOJ (igazságügyi minisztérium) hamiskártyásainak listája egyre hosszabb és hosszabb” – írta Trump.

A szakértő hangsúlyozta, a hatóságok felkészültségének köszönhetően egy éve, a tavaly augusztus 25-én Londonban és Brüsszelben történtek óta nem történt nagyobb merénylet Európában.

Egy éve a brit fővárosban egy férfi a Buckingham-palotánál könnyebben megsebesített három rendőrt, akikre kardot akart rántani. Brüsszelben ugyanaznap egy feltehetően dzsihadista férfi késsel katonákra támadt, akik válaszul rálőttek. Az elkövető belehalt a sebeibe.

Gyarmati megjegyezte, hogy kisebb, akár késsel vagy valamilyen járművel elkövetett támadások bármikor előfordulhatnak, hiszen az ilyen egyedileg eltervezett és megvalósított merényleteket nehéz megakadályozni.

A La Libre Belgique című hírportál beszámolója szerint a rendőrt egy közúti rutinellenőrzés során lőtték agyon éjszaka a település központjában. A 38 éves férfi társa nem sebesült meg, és elmondta, hogy hárman ültek az autóban, amelyből rájuk lőttek.

A történtek pontos részletei egyelőre nem ismertek, a hatóságok az ügyben vizsgálatot indítottak. A belga hírügynökség arról számolt be, hogy rendbontáshoz riasztották a hatóságokat, miután egy holland csoport tagjait nem engedték be egy bárba. A kiérkező rendőrök ellenőrizni akarták az autójukat, a férfiak egyike azonban rájuk lőtt.

Médiajelentések szerint egy gyanúsítottat, egy holland állampolgárságú férfit már őrizetbe vettek.

“Dráma Spában. Őszinte részvétem a férfi hozzátartozóinak. A helyi rendőrség munkatársai számíthatnak a támogatásomra” – írta Jan Jambon belga belügyminiszter a Twitteren.

“A mérgező hatóanyagot tartalmazó lőszerrel sorozatvetőkről a tervek szerint a következő két napon belül mérnek csapást Kafer-Zait településre, Habittól hat kilométerre délre” – mondta.

“A régión kívüli érdekelt erők ily módon készítenek elő ismét jelentős provokációkat Szíria területén, mérgező anyagok felhasználásával, a helyzet hirtelen destabilizálása és a békefolyamat fenntartható dinamikájának megszakítása érdekében” – tette hozzá a tábornok.

Konasenkov egy nappal korábban azt állította, hogy a brit titkosszolgálatok a Hajat Tahrír as-Sám terrorszervezet (az egykori an-Nuszra front) közreműködésével vegyifegyver-támadásokat szerveznek Szíriában, hogy ezzel ürügyet szolgáltassanak egy, az arab ország elleni amerikai-brit-francia rakétatámadásra. Szavai szerint ennek érdekében nyolc tartály klórgázt szállítottak Idlíb tartományba.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy néhány napja a Perzsa-öbölbe érkezett a The Sullivans amerikai torpedóromboló, a fedélzetén 56 cirkálórakétával, a katari al-Udeid légi támaszpontra pedig egy B-1B amerikai hadászati bombázót vezényeltek 24 levegő-föld cirkálórakétával.

Kijelentette: Washington és szövetségesei soron következő agresszív lépését készíti elő az is, hogy augusztus 22-én az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország magas rangú képviselői “minden alap nélkül” kijelentették, hogy “a lehető leghatározottabban” reagálnak, ha a szíriai kormány vegyi fegyvert vet be.

Az Egyesült Államok tavaly Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel támadta a szíriai légierő sajráti légi támaszpontját, ahonnan Washington szerint az Idlíb tartománybeli Hán Sejkún település elleni vegyifegyver-támadást végrehajtó harci gép felszállt. Idén áprilisban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül – az orosz külügyminisztérium adatai szerint – több mint száz rakétát lőtt ki egy damaszkuszi kutatóintézetre, a köztársasági gárda törzsére, a légvédelmi erők támaszpontjára, több katonai repülőtérre, katonai raktárakra. A három ország a csapást egy, a Damaszkusz közeli Dúma elleni állítólagos vegyifegyver-támadással indokolta.

A már hetven évvel ezelőtt palesztin állam alakítását szorgalmazó Avneri alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, s vezette az Olam haze (A mi világunk) című liberális-szatírikus hetilapot, amely több mint negyven éven át a humor eszközével közdött az izraeli közélet visszásságaival.

Uri Avneri Helmut Ostermann néven egy jómódú német zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot a németországi Beckumban, ahonnan Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban, tíz éves korában, családjával az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába emigrált.

Már tizennégy évesen dolgozni kezdett egy ügyvédi irodában, hogy anyagilag segítse családját. 1938-ban, tizenöt évesen csatlakozott a jobboldali cionista Irgun mozgalomhoz, ahonnan 1942-ben kilépett, mert nem értett egyet terrorista módszereikkel.

“Szabadságharcosok voltunk” – vélekedett utólag Optimista című önéletrajzi könyvében erről a korszakáról. “Akkoriban azt tanultam meg, hogy csak nézőpont kérdése a szabadságharcos és a terrorista közötti különbség” – tette hozzá.

Rajparancsnokként harcolt az 1948-as függetlenségi háborúban, s kétszer is megsebesült, egyszer súlyosan. A kórházban kristályosította ki későbbi politikai álláspontját a palesztin állam szükségességéről.

“A háború teljesen meggyőzött arról, hogy van palesztin nép és a békét először is velük kell megkötni. Ennek a célnak az eléréséhez meg kell alapítani egy palesztin nemzetállamot” – írta önéletrajzában.

Felépülése után, 1950-ben barátaival megvásárolta a csődbe ment Ha olam haze című hetilapot, amit Félelem és előítéletek nélkül jelszóval Izrael legendás ellenzéki orgánumává fejlesztett, mely híres lett pimasz, az intézményeket és a politikusokat nem kímélő hangvételéről, leleplezéseiről és pletykáiról, valamint a hátsó borítón szerepló meztelen nőkről egyaránt.

Negyven évig a lap főszerkesztője volt, s a médiumon keresztül a katonaság bálványozása, a vallási korlátozások, a korrupció, az etnikai diszkrimináció, és az arabellenes politika ellen küzdött.

A hatvanas és a hetvenes években a kneszetben is politizált több baloldali párt képviseletében. 1982-ben találkozott rejtekhelyén, az ostromlott Bejrútban bujkáló Jasszer Arafattal, amiért édesanyja annyira megharagudott rá, hogy kitagadta az örökségéből.

1993-ban alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, amelyet 2009-ig maga irányított. A második intifáda idején, 2003-ban sokat tartózkodott Rámalláhban a palesztin vezérkarnak otthont adó Mukátában, hogy jelenlétével védje Arafatot egy esetleges támadástól.Avneri megítélése Izraelben ellentmondásos volt. A jobboldali szélsőségesek szerint áruló volt és rágalmazó munkát folytatott, s ezért többször megtámadták és bántalmazták. Egyszer megkéselték, egyszer mindkét karját eltörték.

Benkő Tibor hozzátette: ehhez erős honvédségre; új haditechnikai eszközökre, jól kiképzett és felszerelt katonákra, az ő vezetésükre alkalmas honvédtisztekre és tábornokokra van szükség.

Ezek megvalósítását szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország honvédsége, a hon védelem erős lábakon álljon és erős kezekben legyen – emelte ki a miniszter.

Benkő beszédében a katonai esküt egyedülállónak nevezte. Mint kiemelte: arra tesznek esküt, hogy Magyarországot hűen szolgálják, állampolgárait ha kell életük feláldozásával is megvédik.

A miniszter a katonáknak azt mondta: szolgáljanak úgy, hogy társadalom minden polgára elismeréssel szóljon erről a hivatásról; mutassanak példát hazaszeretetből és hősiességből.

Idén a Parlament előtti Kossuth téren összesen 172-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.

A katonák ünnepélyes avatását Áder János államfő, Benkő, Korom Ferenc vezérkari főnök, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek, diplomáciai testületek képviselői mellett több száz érdeklődő nézte végig.

A beszámoló szerint Steven Vandeput védelmi miniszter a VTM flamand nyelvű közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában elmondta, a katonáknak a közterületekről való fokozatos kivonása nem okoz biztonsági kockázatot. A stratégiai fontosságú helyszíneken, nagykövetségek előtt, zsidó és más nemzetközi intézmények védelmében továbbra is szerepet vállalnak.

A belga kormány több lépcsőben, legutóbb július elején csökkentette az utcákon szolgálatot teljesítő katonák számát. Jelenleg mintegy 550 katona járőrözik a belga nagyvárosokban. Információk szerint a hadsereg folytatja a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését, emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén – a rendőrséggel együtt – azonnal bevethető.

Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas – “lehetséges és valószínű” – terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes – “súlyos és azonnali” – fokozatúra emelte a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona folyamatos utcai járőrözését is.

A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítették vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték.

Belgiumban legutóbb május végén minősítették terrorcselekménynek egy magányos elkövető akcióját, amikor a 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) ezt követően közölte, az eset ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét. A liege-i támadást, ahogy 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A WDR tévéfilmeket gyártó részlegének korábbi vezetője 82 éves korában halt meg Berlinben. Személyével a német televíziózás és a tévéjáték műfaj “kiemelkedő alakja” távozott, de életműve “velünk marad, és továbbra is gazdagítja a nézőket” – emelte ki Tom Buhrow, a médiatársaság intendánsa.

A Tetthely külön intézménnyé vált a német televíziózásban, az ARD országos köztelevízióban a vasárnap 20.15-21.45 közötti sáv évtizedek óta “a Tetthely ideje” – tette hozzá az intendáns.

Witte 1935-ben született a mai Lettország fővárosában, Rigában. Az egykori NDK-ból 1961-ben emigrált az NSZK-ba. A WDR-nél 1963-tól dolgozott szerkesztőként és dramaturgként. A tévéfilmes részleget 1979-től vezette nyugdíjba vonulásáig, 1998-ig.

A Tetthely formátumát a hatvanas évek végén fejlesztette ki. Három alapelvet rögzített: a különálló történetekből álló krimisorozat regionális – mindig valamely városhoz vagy térséghez kapcsolódik -, a főszereplő mindig a nyomozó, és minden epizódnak van valamilyen német történelmi vagy jelenkortörténeti vonatkozása.

Az első epizódot 1970-ben mutatták be, Taxi Lipcsébe címmel. Ez volt a címe a széria 1000. részének is, amelyet 2016-ban sugároztak. A legutóbbi, 1064. epizódot vasárnap sugározta az ARD. A Tetthely az utóbbi 48 évben a német társadalom szinte valamennyi aktuális, fontos témáját érintette: volt szó például a szexturizmusról, a gyermekbántalmazásról, a neonácizmusról, a hajléktalanokkal szembeni erőszakról és a menekültügyről.

Peszkov arra reagált, hogy Donald Trump aláírta az Egyesült Államok a 2019-es pénzügyi évre vonatkozó, 716,3 milliárd dolláros védelmi költségvetéséről szóló törvényt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter decemberben 46 milliárd dollárban nevezte meg a 2018-as orosz katonai büdzsét.

“A számok önmagukért beszélnek” – mondta Peszkov.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a Szarmat interkontinentális ballisztikus nehézrakéta és más új orosz fegyverrendszerek a Start-3 orosz-amerikai hadászati fegyverzetkorlátozási egyezmény hatása alá esik-e, a szóvivő Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki szerint az új eszközök “teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó nemzetközi szerződések szellemének és betűjének”, valamint “Oroszország sohasem sértette meg nemzetközi jogi kötelezettségeit és elkötelezett azok iránt”.

Az Oroszország ellen újonnan bevezetendő, az amerikai kongresszus honlapján kedden ismertetett tervezett szankciókról kijelentette, hogy azok “semmi jót sem ígérnek a két ország kapcsolatai számára”.

A szenátusban beterjesztett, kétpárti törvénytervezet, amely az orosz pénzügyi szektorra terjesztené ki a gazdasági büntetőintézkedéseket, egyebek között megtiltaná az új orosz államadóssággal kapcsolatos műveleteket, továbbá a 14 napnál hosszabb lejáratú származékos pénzügyi eszközök alkalmazását Oroszország viszonylatában.

A törvénytervezetet megalkotó szenátorok emellett azt javasolják, hogy tiltsák meg egy vagy több orosz pénzintézet számára az egyesült államokbeli műveletek végrehajtásának lehetőségét és fagyasszák be tengerentúli tulajdonukat. A potenciálisan érintett bankok listáján a VEB, a Szberbank, a VTB, a Gazprombank, a Roszszelhozbank, a Promszvjazbank és a VTB-haz csatolt Bank Moszkvi szerepel.

Az orosz állami bankok ellen 2014 óta bevezetett amerikai szankciók eddig csak az amerikai eredetű új orosz adósság- és tőkefinanszírozást gátolták. A javasolt új intézkedések megakadályoznák, hogy a felsorolt pénzintézmények szabványos dollárelszámolást bonyolítsanak le amerikai bankok levelező számláin keresztül.

A javasolt változtatások egyesült államokbeli orosz ingatlanvásárlás esetén a tulajdonosi struktúra nagyobb mértékű ellenőrzését is biztosítanák. Az amerikai biztosítótársaságoknak információt kellene szolgáltatniuk a hatóságoknak az országban drága lakóingatlanokat vásároló vállalatok kedvezményezettjeiről.

Peszkov az azt firtató kérdésre, hogy miként kíván Moszkva minderre reagálni, rámutatott, hogy a törvénytervezetet még nem fogadták el, és hogy az orosz vezetés ilyen stádiumban még nem reagál, de nagy figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb négy támadás történt, amelyeket feltehetően egy központból hangoltak össze. Dzsambulat Umarov csecsen tájékoztatási miniszter a TASZSZ-nak elmondta, hogy a merénylők kiskorú, 11 és 17 év közötti fiúk voltak.

Groznijban fegyveresek tüzet nyitottak a rendőrökre, egyiküket megölték, és egy civil nő is megsebesült. Ugyanitt ketten egy sikertelen robbantási kísérlet után Mercedesszel áttörtek egy közúti ellenőrző poszton, és rendőröket próbáltak meg elgázolni. A gépkocsi két utasa nem élte túl az incidenst. A helyszínen három rendőr szenvedett súlyos sérüléseket.

Saliban ketten késsel kíséreltek meg betörni a helyi rendőrőrsre, és ott két rendőrt megsebesítettek. A két támadót megölték. Meszker-Jurtban egy támadó öngyilkos robbantást kísérelt meg elkövetni az ottani rendfenntartó erők ellen. A támadás nem érte el célját, a terroristán kívül senki nem sérült meg.

Az Interfax úgy értesült, hogy Groznijban a rendőrgázolásokat követő autós üldözéskor likvidálták a támadások kitervelőjét is. Az illető egy, a híradás által meg nem nevezett szélsőséges szervezet tagja volt. Az öt elkövető hétfő reggel ugyanazzal a gépkocsival indult el Sali városból.

Ramzan Kadirov csecsen vezető a Telegram üzenetküldő szolgáltatóban megjelentet üzenetében azt állította, hogy a szélsőségesek összes támadási kísérletét meghiúsították, és Csecsenföldön nyugalom van. Szavai szerint a merénylők a Kurban Bajram (íd al-adha) muszlim áldozati ünnepet szándékozták megzavarni.

A támadássorozatot az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vállalta magára. Erről szélsőséges weblapokat megfigyelő SITE központ számolt be, a terrorszervezethez köthető Amaq hírügynökségre hivatkozva.

Ezzel kapcsolatban Umarov azt mondta, hogy az IÁ programokat dolgozott ki kamaszok toborzására.

Az augusztus 9-20. között lebonyolított versenyen a magyar katonai ejtőernyős-válogatott szoros versenyben harmadik lett Szlovénia és Kína mögött a célba ugrás versenyszámban.

Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós egyéni célba ugrásban negyedik, míg Horváth Ferenc őrvezető junior egyéni célba ugrásban tizenharmadik lett.

A versenyen induló 37 ország 372 versenyzője több mint ötezer ugrást hajtott végre a szolnok-szandaszőlősi sportrepülőtéren. A versenybírókkal együtt 45 ország képviselői voltak részei az eseménynek.

A hagyományőrzők az 1566-os ostrom leghíresebb jelenetének állítanak emléket történelmileg hiteles rekonstrukciójukkal. A látványos lovas párbajokkal kísért műsor keretében az ó- majd az újváros elvesztése elevenedik meg, majd ezt követően a várfalon belül folytatódik a harc: a csapatok bevonulnak a kitörés eredeti helyszínére, ahol ismét felépül a palánkvár a szigetvári vár eredeti nyomvonalát követve, Zrínyi Miklós hősi kitörését zenei aláfestés is kíséri.

A programban szerepel többek között a Zrínyi 1566 című rockmusical Moravetz Levente rendezésében. Az előadásban Zrínyit a Sasvári Sándor alakítja, de színpadra lép többek között Szomor György, Feke Pál és Beleznay Endre.

Zenél még mások mellett Kállay-Saunders András, a török származású Arif Erdem Ocak is.

Mindezek mellett ünnepi szabadtéri szentmisét rendeznek a turbéki kegytemplomnál, koncertet ad a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekar, a Magyar-Török Barátság Parkban pedig megemlékezést tartanak. Szabó András és Csörsz Rumen István zenés irodalmi műsorában Hunyadi Jánostól Zrínyi Miklós koráig hangzanak fel históriás énekek, valamint török és magyar irodalmi-zenei szemelvények.

Idén újdonság lesz az eseményen a Gasztrobástya, ahol kötetlen főzési lehetőség várja a látogatókat.

A munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) valósul meg konzorciumi formában.

A konzorciumot vezető szervezet, a Magyar Iparszövetség elnöke hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy javuljon a munkahelyi légkör, a termelékenység, a hatékonyság, csökkenjenek az egészségügyi és társadalombiztosítási költségek, biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket fizikai és mentális szempontból.

Vadász ismertette, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) közös, élelmiszer- és italgyártást érintő projektre 122 millió forint támogatást fordítanak, az információ, kommunikáció, pénzügy, biztosítási tevékenység, ingatlanügyek területen dolgozóknak szóló programra pedig 78 millió forint támogatást használnak fel, a fafeldolgozást, fonottáru gyártást, papírgyártást, nyomdai tevékenységet, bútorgyártást érintő munkabiztonsági és munkaegészségügyi projektre 103,9 millió forint támogatás áll rendelkezésre.

Az adminisztratív szolgáltatást, művészetet, szórakoztatást és szabadidő tevékenységet tartalmazó területen a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) együttműködve mintegy 90 millió forintot szánnak – közölte Vadász.

A Magyar Iparszövetség elnöke példaként említette, hogy a komplex fejlesztési projektekben többi között specifikus képzéseket szerveznek, kutatásokat végeznek, munkavédelmi képviselőknek képzési tananyagot dolgoznak ki, fejlesztik az online munkavédelmi és munkaegészségügyi eszközöket, tájékoztató kiadványokat jelentetnek meg, rendezvényeket tartanak, honlap készítését segítik.

A megvalósuló program jó példája a munkavállalói érdekek megjelenítésének, képviseletének úgy, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók együtt tudnak eredményt elérni – tette hozzá az iparszövetség elnöke.

A negyven éve a volt Szovjetunió területén született vádlott Gyöngyösön, egy hajléktalan szállón lakott, ahol idén májusban közös szobába került a sértettel, aki a készpénzét rendszerint az ágya melletti éjjeli szekrényben tárolta. Mivel a sértettől a szállón korábban már loptak el pénzt, úgy döntött, hogy – a hatósági csapdaállításnál használt módszert alkalmazva – megjelöli a fiókban tartott bankjegyeit, melyeket ennek megfelelően csillámporral szórt be azért, hogy azok nyomot hagyjanak majd az esetleges tolvaj ruházatán.

A vádlott erről mit sem sejtve, 2018. június elsején eltulajdonított az éppen távol lévő lakótársa szekrényéből egy ötszáz forintos bankót, amit elrejtett a ruházatában. A sértett röviddel ezután észlelte a lopást, és értesítette a rendőrséget. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság járőrei a helyszínre érkezve a vádlottat személyi motozásnak vetették alá, és ennek során a lábán lévő zokniban meg is találták a bankjegyet, melyet azóta visszaadtak az ötletes áldozatnak.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség szabálysértési értékre a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségével vádolja az elkövetőt.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség a 2018. július elsején hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben biztosított, az eljárás gyorsítását célzó rendelkezés alkalmazásával a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság az egyszerű jogi megítélésű ügyben tárgyalás nélkül, büntetővégzésben próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki a korábban lopás miatt már közérdekű munkára ítélt, tetten ért tolvajjal szemben. Élve az új törvény adta lehetőségekkel, a vádhatóság – egy esetleges előkészítő ülés megtartásának esetére – a vádiratában a büntetés konkrét mértékére, és arra is indítványt tett, hogy a bíróság rendelje el a vádlottól lefoglalt, csillámporos fél pár zokni megsemmisítését.

A rendőrségnek a police.hu honlapon publikált közleménye szerint csütörtökön ellenőriztek egy taxit Budapesten, és kiderült, hogy az utas ellen elfogatóparancs volt érvényben, mert nem fizette meg jogerős pénzbüntetését.

A taxi csomagtartójának átvizsgálásakor 636 gramm fehér színű kábítószergyanús anyagot találtak, amelyről kiderült, hogy amfetamin. A 39 éves sofőrnél tartott házkutatáson 32 gramm marihuánagyanús és 0,88 gramm kokaingyanús anyagot foglaltak le.

Az utast előállították, a sofőrt gyanúsítottként kihallgatták, majd kezdeményezték letartóztatását.

Az első világháború egyik legbátrabb pilótájának emléke előtt tisztelegtek, aki mindössze 22 évesen hunyt el. A nevét viselő helikopter bázison tartott ünnepségen megemlékeztek a hős katonáról, majd ünnepi beszédek, a szobor leleplezése és koszorúzás következett. Kiss, a Monarchia 55. századának vadászpilótája 1918. május 24-én indult utolsó bevetésére, eközben megszerezte 20. légi győzelmét, majd repülőgépe az ellenséges géppuskatűzben lezuhant.

Kiss posztumusz hadnagy holttestét az osztrák katonák hozták le a hegyről, majd két napig Lamon templomában volt felravatalozva. Két nap múlva temették Perginében. Az angol vadászok akkor, pilótaszokás szerint koszorút és részvétnyilatkozatot dobnak a levicói reptérre.

A budapesti „Az Aëro” című szaklap, amelynek ő is munkatársa volt, így búcsúztatja el a levegő lovagját: „A fiatalság páratlan tettereje, a kiválasztottak rátermettsége és az öregek higgadt bölcsessége jellemezte őt.” Kiss huszonkét éves volt. A perginei temető több mint kétszáz hősi halottja békében nyugodott az 1970-es évek elejéig. Hamvaikat akkor átszállították Roveretóba, a „Castel Dante” osszáriumba. – hangzott el az ünnepségen.

Merkel a Meseberg-kastély udvarán az orosz államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal a válságok rendezéséért. Oroszország felelőssége azért is kiemelt, mert állandó tagsággal rendelkezik az ENSZ Biztonság Tanácsában – mondta.

Elsőként a kelet-ukrajnai helyzetet említette, aláhúzva, hogy végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást. Lehetségesnek nevezte egy ENSZ békefenntartó küldetés megszervezését, és hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is vállalja a közvetítő szerepet az Oroszország-Ukrajna-Németország-Franciaország összetételű úgynevezett normandiai formátum keretében.

Ugyancsak Ukrajnáról szólva leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. Mint mondta, örvendetes, hogy ebben az ügyben sikerült tárgyalásokat kezdeni Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió részvételével.

A német kancellár a szíriai polgárháborúval kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát Idlíb városában és a térségben, és az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést. A 2011 óta tartó konfliktus lezárásának folyamatában végre kell hajtani az alkotmány reformját és törvényhozási választásokat kell tartani – sorolta Merkel.

A kancellár felidézte, hogy legutóbb alig három hónapja, május közepén folytatott kétoldalú megbeszélését az orosz elnökkel. Az oroszországi Szocsiban kezdett párbeszédet most folytatják, és a nemzetközi viszonyokat terhelő ügyek közül tárgyalnak az iráni atomprogramról kötött megállapodásról is, amelyet a német álláspont szerint meg kell őrizni – fejtette ki Merkel.

A találkozón a két ország kapcsolatairól is beszélnek, és a témák között szerepel az emberi jogok oroszországi helyzete is – mondta a német kancellár.

Putyin kiemelte, hogy az ukrajnai válság lezárásában nincs alternatívája a minszki megállapodásnak, csak annak végrehajtásával lehet véget vetni a konfliktusnak. Ugyanakkor Oroszország az ENSZ békefenntartó misszió gondolatát is hajlandó mérlegelni – jelezte.

Az orosz elnök arról is beszélt,hogy lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékkel kapcsolatban Ukrajna tranzitország-szerepének megőrzését. Mint mondta, az Északi Áramlat-2 politikai vonatkozásokat nélkülöző, “kizárólag gazdasági jellegű” projekt, az ukrajnai tranzit “hagyománya” pedig fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének.

A szíriai polgárháborúról szólva kiemelte: dolgozni kell a béke és a biztonság megteremtésén azon területeken, amelyekre visszatérhetnek a menekültek, köztük olyan szíriaiak is, akik Európába menekültek a hazájukból. Ehhez több humanitárius segítséget kell nyújtani Szíriának, amihez Európától is nagyobb támogatás szükséges – mondta Putyin.

Az orosz elnök éppen úgy, mint a német kancellár, az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodás fenntartását szorgalmazta, a kétoldalú kapcsolatokról szólva pedig kiemelte, hogy a kultúra és a politika mellett a gazdaságban is igen szoros az együttműködés. Ezt jelzi, hogy kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 22 százalékkal emelkedett, így elérte az ötvenmilliárd dollárt (4150 milliárd forint), az Oroszországban tevékenykedő mintegy ötezer német cég pedig már 18 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat és 270 ezer embernek ad munkát – mondta Putyin.

A bírósághoz benyújtott feljegyzés szerint Papadopoulos korábban hazudott a vizsgálóbírónak és nem vallotta be, hogy olyanokkal állt kapcsolatban, akik saját állításuk szerint oroszokkal tartottak fenn kapcsolatokat és elhallgatta, hogy maga is találkozott egy professzorral, aki szerint Oroszországnak kompromittáló információi voltak Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltről.

Papadopoulos már korábban bűnösnek mondta magát, vádalkut kötött és együttműködött a Mueller vezette bizottsággal. Ítéletet várhatóan szeptember 7-én hirdetnek az ügyében.

Mueller bírósághoz benyújtott feljegyzése szerint – amely megjelent az amerikai sajtóban – Papadopoulos bűncselekménye “kárt okozott a 2016-os elnökválasztási folyamat orosz befolyásolásának feltárását célzó kiderítését kormányzati vizsgálatnak”. Mueller hangsúlyozta, hogy Papadopoulos hazudott annak érdekében, hogy “elrejtse oroszokhoz és orosz közvetítőkhöz fűződő kapcsolatait a kampány idején és 2017. január 27-én, a vizsgálat kezdetén hamis nyilatkozatot tett a nyomozóknak”.

Papadopoulos – egy energetikai ügyekkel foglalkozó chicagói ügyvéd – egyike az amerikai elnök három volt kampányszakemberének, aki elismerte, hogy nem mondott igazat a Mueller vezette vizsgálóbizottság nyomozóinak. A másik két volt munkatárs: Michael Flynn, aki Trump beiktatása után három hétig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is volt, valamint Robert Gates, a kampányfőnök Paul Manafort helyettese. Mind Flynn, mind Gates együttműködik a Mueller-bizottsággal.

A banki és adócsalásokkal vádolt Manafort ügyében az esküdtszék csütörtök óta tanácskozik, döntésre még nem jutott, az egyeztetést az esküdtek hétfőn folytatják. Az egyik esküdt pénteken jelezte, hogy megfenyegették, ezért a tárgyalást vezető bíró bejelentette, hogy sem az esküdtek nevét, sem a lakhelyüket nem hozza nyilvánosságra. A CNN hírtelevízió perkeresetet nyújtott be az esküdtek adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében, ám a bíróság szombaton ezt elutasította.