Biztonságpiac

A legfőbb ügyész az eredmények között említette, hogy az elmúlt időszakban a magyar ügyészség infrastruktúrájában hihetetlen fejlődés történt: az épületek jelentős része megújult, az egyéb infrastrukturális feltételeket a XXI. század szintjére emelték.

A megújulást jelzi, hogy a vádereményesség már 98 százalék fölött van, s mindezek azt mutatják, hogy az ügyészség szakmai színvonala megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket a társadalom és az ügyészség vezetése is támaszt az ügyészségen dolgozókkal szemben – mondta.

Polt szólt arról is, hogy az idei év különösen jelentős a magyar ügyészség életében. Július 1-jén lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely új feladatokat és nagyobb felelősséget ró az ügyészi szervezetre – említett példát.

Emlékeztetett arra is, hogy az elektronikus ügyintézésre való áttérés zökkenőmentesen zajlott. Annak haszonélvezője az egész magyar társadalom lesz – fogalmazott.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján megjelent közleményben azt írta: Szerbiában a NATO katasztrófavédelmi gyakorlatán 35 ország képviselteti magát, a külföldi csapatok zárt konvojban, rendőri felvezetéssel haladnak át Magyarország területén.

A csapatok szombat délelőtt a Záhony – M3-as autópálya – Budapest szakaszon, délután és este az M1-es és az M0-s, valamint az M5-ös autópálya vonalán haladnak Röszke irányába. Vasárnap délelőtt az M2-esen és az M0-son, délután és este az M15-ös autóúton és az M1-es sztrádán, valamint az M5-ös autópályán közlekednek, szintén Röszke felé.

A rendőrség azt kéri, hogy az erre haladók fokozott figyelemmel közlekedjenek.

“Szerbia mint független és szabad ország megőrzi katonai semlegességét, és úgy gondolom, hogy ma Szerbia az egyetlen ilyen szándékú ország a Nyugat-Balkánon” – mondta Vucic.

A szerb elnök köszönetet mondott Oroszországnak és Putyinnak – akit belgrádi látogatásra hívott meg – a szerb nemzeti és állami érdekek, valamint a nemzetközi jog melletti kiállásáért egy olyan helyzetben, amelyben Szerbiát szerinte “napi szinten számos provokáció éri”. Úgy vélekedett: Belgrád kompromisszumkészsége és béketörekvése ellenére nagyon távoli még Koszovó kérdésének megoldása.

Putyin a tárgyalások nyilvános szakaszában elégedetten nyugtázta, hogy mind a kétoldalú áruforgalom, mind pedig a szerbiai orosz beruházások értéke stabilan növekszik. A zárt ajtók mögött lefolytatott, mintegy kétórás tárgyalásokat követően a szerb államfő újságírók előtt, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, megelégedettségét fejezte ki azok eredményével.

“Mindent megkaptunk, amit szerettük volna. Mindendről megállapodtunk” – nyilatkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Kijelentette, hogy Putyinnak megerősítette: Szerbia nem kíván a NATO tagjává válni. Beszámolója szerint a tárgyaláson nemcsak a nyugat-balkáni helyzetről, de a világpolitikáról is szó esett, és az északi-atlanti szövetséggel kapcsolatos álláspontok kifejtése abban fontos helyet, mintegy 10-15 percet kapott.

Mint mondta, Szerbia a semlegessége megőrzése érdekében erősíti hadseregét.

“Ezen álláspontunk támogatást nyert Oroszország részéről” – hangoztatta Vucic, és ismételten köszönetet mondott Putyinnak azért, hogy Moszkva egyebek között a nemzetközi szervezetekben és az ország területi épsége megőrzése érdekében támogatást nyújtott Szerbiának.

A TASZSZ hírügynökség egy szerb közvélemény-kutatásra hivatkozva azt írta, hogy Szerbia lakosságának 62 százaléka nem bocsátotta meg Jugoszlávia NATO általi bombázását, 84 százaléka ellenzi a csatlakozást és 68 százalék a jövőbeni együttműködést is.

Vucic elmondása szerint az orosz elnök utasította munkatársait, hogy határozzák meg belgrádi látogatásának időpontját, amit annak a jeleként értelmezett, hogy Putyin a közeljövőben biztosan fel fogja keresni Szerbiát.

A Vecsernyije Novosztyi című orosz napilap szerint a szerb fél arra számít, hogy Putyin november 11-én részt vesz majd az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából tartandó belgrádi katonai parádén, amelynek pontos időpontját még nem rögzítették. Moszkva korábban jelezte, hogy az orosz elnök ugyanazon a napon Párizsban jelen lehet egy ugyanebből az alkalomból megrendezendő díszszemlén.

A szerb elnök keddi beszámolója szerint Putyinnal 45-50 percet fordítottak a koszovói helyzet megvitatására, de részletesen terítékre kerültek a bosznia-hercegovinai és a macedóniai fejlemények is. A politikai témák mellett a megbeszélések tárgya volt az orosz vasutak szerbiai tevékenysége és a Török Áramlat földgázvezeték építése is.

Vucic moszkvai látogatását megelőzően arról beszélt, hogy a koszovói helyzetet meg akarja vitatni Putyinnal, és támogatását fogja kérni. Azt, hogy pontosan miben kér segítséget, nem fejtette ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz-szerb csúcs egyik témája lesz a feszültség megnövekedése a Nyugat-Balkánon, de a szerb elnök több hónapig szervezett vizitje azzal nem áll közvetlen összefüggésben.

Aleksandar Vucic szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, mert Hashim Thaci koszovói elnök a Gazivoda-tóhoz látogatott a szerbek lakta Észak-Koszovóban, koszovói rendőrkommandósok tucatjainak kíséretében. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodás megtiltotta a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Az országos Munkavédelmi Bizottság mély megrendüléssel tudatja, hogy 2018. szeptember 30-án elhunyt Palotás Gábor az országos Munkavédelmi Bizottság tagja. Munkásságát a dolgozók védelmének szentelte, távozásával súlyos veszteség érte a munkavédelmi szakmát. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Búcsúztatójáról később adnak tájékoztatást.

Popovics Dejan közölte: vasárnap éjjel arról értesítették a rendőrséget, hogy Kozármisleny külterületén lövések dördültek. A rendőrök a helyszínen egy 54 éves helyi férfit igazoltattak, aki elmondta, hogy a közeli tanyájára próbáltak meg ismeretlenek bemenni, ezért használta vakondriasztó pisztolyát.

A rendőrök a férfi tanyáján lévő fóliasátor közelében “kábítószer gyanúját keltő szagot éreztek”, majd az ingatlanhoz tartozó kertben hétfő hajnalban megtartott kutatás alkalmával nyolc tő lábon álló kábítószergyanús növényt, 19 kilogramm kábítószergyanús szárított növényt, valamint kábítószer termesztéséhez használatos eszközöket foglaltak le.

A férfit a rendőrök elfogták, előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

Marija Zaharova szóvivő hétfői Facebook-bejegyzése szerint a brit hatóságoknak inkább ezt kellene tenniük ahelyett, hogy álhíreket terjesszenek arról, hogy a Szkripal-ügy egyik gyanúsítottja, Ruszlan Bosirov voltaképpen az orosz katonai hírszerzés ezredese, akit Anatolij Csepigának hívnak.

“A brit sajtó ismét a +helyes+ következtetést vonta le a salisburyi történetből: ha Moszkvában napok óta senki sem mutatta be hivatalosan Csepigát, akkor az azt jelenti, hogy Bosirov maga Csepiga, vagy Csepiga maga Bosirov” – írta gúnyosnak szánt megfogalmazásában Zaharova.

A szóvivő szerint vádaskodásával London mentegetőzésre akarja késztetni Moszkvát, hogy a rossz benyomás azután is megmaradjon, ha kiderül az igazság.

“Emlékeztetem Önöket: jó lenne Csepiga előtt Szkripalt megnéznünk” – írta.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. Azóta mindketten elhagyhatták a kórházat, de ismeretlen helyen tartózkodnak. Szkripal oroszországi hozzátartozói az orosz sajtóban felvetették azt a gyanújukat, hogy a volt kém talán mégsem él.

A történtek miatt Nagy-Britannia és a vele szövetséges vagy szolidáris országok, illetve Oroszország kölcsönösen diplomatákat utasítottak ki.

A brit hatóságok szeptember 5-én az orosz állampolgárságú Alekszandr Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekmény elkövetésével, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez Novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Moszkva elutasítja a vádakat.

A brit, majd a független orosz sajtóban is múlt szerda óta tényállításként terjed az az információ, amely szerint Bosirov nem más, mint Csepiga ezredes, aki kiérdemelte az Oroszországi Föderáció Hőse címet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kijelentette: a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin kitüntetett volna Csepiga nevű személyt. Szavai szerint a gyanúsítottak azonosításával nem a sajtónak és nem is a Kremlnek, hanem az orosz szakszolgálatoknak kell foglalkozniuk, ezeknek pedig lehetőséget kellene kapniuk a Szkripal-ügy kivizsgálásában való részvételre, és kompetens forrásokból kellene hivatalos adatokhoz jutniuk. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva a kezdetektől fogva felajánlotta együttműködését Londonnak.

Peszkov hétfőn megismételte, hogy a Kreml a továbbiakban nem kívánja kommentálni a Szkripal-üggyel kapcsolatos sajtóhíreket.

Jens Stoltenberg, a katonai szövetség védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások betartása kulcsfontosságú eleme a globális biztonságnak.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű új rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta.

Oroszország számára sürgős tehát, hogy átlátható módon eloszlassa az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött egyezmény megsértése miatti nemzetközi aggodalmakat – húzta alá.

Stoltenberg az ukrán oktatási törvény miatt Magyarország és Ukrajna között kialakult feszültségre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, Magyarország értékes partnere az észak atlanti katonai szövetségnek, ugyanis Budapest a NATO számos szerepvállalásához járul hozzá különböző módokon. Hozzátette, Ukrajna is fontos partnere a NATO-nak, amit az bizonyít, hogy az ukrajnai polgári lakossággal szembeni orosz fellépés miatt a szövetség a legnagyobb mértékben e fenyegetéshez igazította kollektív védelmi rendszerét.

Reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest párbeszéd útján talál mindkét fél számára elfogadható megoldást a közöttük fennálló nézeteltérésre. A NATO folytatja politikai és gyakorlati segítségnyújtását Ukrajna számára, ahogyan arról a szövetség és Petro Porosenko ukrán elnök júliusban, a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján megegyezett – tette hozzá.

A főtitkár Macedóniával kapcsolatban történelmi lehetőségnek nevezte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt vasárnapi népszavazás eredményét. Kijelentette, a NATO kapuja nyitva áll, a szövetség kész harmincadik tagjának fogadni az országot, a csatlakozásról folytatott tárgyalások pedig akár már a jövő év első hónapjában lezárulhatnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, ennek egyik kulcsfontosságú pontja az alkotmányos stabilitás, és a névvita végleges lezárása.

Stoltenberg végezetül bejelentette, a NATO az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tervezi a hónap végén Norvégiában. A hadgyakorlaton 31 ország 45 ezer katonája vesz majd részt mintegy 150 repülőgéppel és helikopterrel, hatvan hadihajóval és több mint tízezer harckocsival. A gyakorlat egy NATO-tagország ellen elkövetett “képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét – mondta a főtitkár.

Oroszországnak fel kell hagynia a 9M729 elnevezésű új rendszere kiépítésével, mivel az sérti a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződést (INF) – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Hutchison.

Hozzátette, hogy Washington bizonyítékokkal látja el szövetségeseit az orosz jogsértésekről, és bár elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, készen fog állni a tiltott, nukleáris robbanótöltetek célba juttatására is alkalmas rakéták megsemmisítésére.

“Megteremtjük a lehetőségét az országainkat elérni képes, szerződésszegéssel telepített rakéták megsemmisítésének, amennyiben folytatódik a dolog” – fogalmazott.

“Hosszú évek óta próbálunk üzenni Oroszországnak, hogy tudunk a jogsértéseikről, bemutattuk a bizonyítékainkat, amelyeket most a szövetségeseink elé tárunk, hogy segítsenek tárgyalóasztalhoz ültetni Moszkvát” – tette hozzá.

Elemzők szerint a nagykövet szavai nem voltak teljesen egyértelműek, nem tudni biztosan, hogy a már megindított orosz rakéták lelövéséről vagy egy esetleges megelőző csapás lehetőségéről beszélt. Hutchison stábja a sajtó megkeresésére nem kívánt további felvilágosítást nyújtani.

Mindenesetre sokan úgy vélik, hogy a Donald Trump által jelölt nagykövet kijelentése rendkívül határozott figyelmeztetés a Kremlnek, és ez tovább ronthatja a két ország viszonyát.

Moszkva élesen tagadja, hogy olyan rakétarendszert fejlesztene, amellyel szinte előjelek nélküli atomcsapást mérhetne Európára, sőt az Egyesült Államokat vádolja a szerződés megsértésével.

Hutchison ugyanakkor leszögezte, hogy országa betartja a szabályokat, viszont ha az oroszok nem állnak le, akkor eljöhet a pont, amikor országának át kell lépnie a megállapodásban rögzített előírásokat.

Az ügy napirenden lesz a NATO szerdán kezdődő védelmi miniszteri ülésén Brüsszelben.

Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai nagykövet közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja a NATO-Ukrajna miniszteri bizottság munkáját, ezért felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel annak akadályozásával. Kijevet kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek nevezte, továbbá kijelentette, hogy segíteni kell Ukrajnát a teljes függetlenség és a stabil kormányzás megteremtésében, amelyet Oroszország próbál ellehetetleníteni.

A magyar kormány az ukrán oktatási törvény miatt blokkolja Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy komoly vita volt az ügyben az uniós tagállamok között. Legélesebben Franciaország ellenezte az EU-n kívüli országok, például az Egyesült Államok és a kilépésre készülő Egyesült Királyság részvételét a közös védelmi projektekben, az ellenérdekelt csoport szószólója pedig Hollandia volt.

A kialkudott kompromisszum értelmében harmadik államok hadiipari vállalatai is versenybe szállhatnak majd a PESCO keretében megvalósuló fejlesztésekért, de csak eseti alapon.

Az alacsonyabb szinten már elfogadott, hivatalos jóváhagyásra azonban várhatóan csak jövő hónapban kerülő megállapodás szerint minden egyes projekt esetében meg fogják vizsgálni a külső részvétel lehetőségét, viszont a blokkon kívüli országok egyike sem kap állandó felhatalmazást.

Leszögezték azt is, meg kell előzni az olyan függő helyzet kialakulását, ami esetleg akadályozhatná vagy ellehetetleníthetné a projektek során harmadik országok részvételével kifejlesztett képességek alkalmazását.

Kikötötték emellett, hogy kizárólag olyan államok részvétele lehetséges, melyek “osztják az EU értékeit”. Elemzők szerint ezen kitételt elsősorban Törökországra tekintettel foglalták bele az egyezségbe.

“Túlságosan megosztottak voltunk. Ez az egyetlen megoldás” – mondta egy magas rangú illetékes a hírportálnak.

Az egyik oldal úgy véli, hogy az amerikai és a brit cégek kizárásával komoly szakértelemtől és a legkorszerűbb technológiáktól fosztaná meg magát az EU, a másik fél viszont azzal érvel, hogy a bevonásuk az EU “stratégiai autonómiájának” megteremtése ellen hatna. Vannak, akik szerint ugyanakkor az ellenzők főként azt szeretnék elérni, hogy a konkurensek kizárásával piacot nyerjenek a hadiiparuk számára.

A tavaly jóváhagyott PESCO keretében a részt vevő tagországok szorosabb együttműködést folytathatnak a biztonság és a védelem területén. A keretrendszer lehetővé tesz közös fejlesztéseket, beszerzéseket és missziókat, de az európai hadiipar megerősítése és az innováció fejlesztése is fontos cél. A huszonnyolc EU-tagország közül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges.

A táblabíróság közleménye szerint az ítélőtábla ezzel helybenhagyta a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét.

A magyar állampolgár vádlott 2015 szeptemberében utazott az ukrajnai Donyeckbe azért, hogy az ottani szakadárok oldalán harcoljon. Belépett a hadseregbe, ahol kiképzése után, zsold ellenében a frontvonalon teljesített fegyveres szolgálatot, többször meg is sebesült, és ezért kitüntetéseket is kapott.

A bírósági közlemény kitért arra is, hogy a vádlott a fegyveres harcokban való részvételéért az úgynevezett Internacionalista Harcos és a Spárta Zászlóalj Kiválósága nevű kitüntetést kapta meg.

A Tolna Megyei Főügyészség korábbi közleménye szerint a büntető törvénykönyv – a háborús bűncselekmények között, a tiltott toborzás egyik elkövetési formájaként – büntetni rendeli azt a magyar állampolgárt, aki szövetséges fegyveres erőn kívüli idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik vagy ott kiképzésen vesz rész. A 2014. április 7-én kikiáltott donyecki köztársaságnak nincs önálló állami szuverenitása, sem nemzetközi jogalanyisága, ezért a hadserege ilyen idegen fegyveres szervezetnek minősül.

Ugrik Csaba, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka a JAS-39 Gripen vadászrepülőgépet használó országok szeptember 24-e és október 4-e között zajló gyakorlatának keddi sajtónyilvános eseményén elmondta: a svéd és a cseh légierő, valamint a Magyar Honvédség vadászgépei és résztvevői közösen hajtanak végre komplex repülési feladatokat. A brazil és a thai légierő képviselői pedig megfigyelőként vesznek részt a gyakorlaton.

A Lion Effort elnevezésű gyakorlatot háromévente szervezik meg, az eseménynek 2009-ben szintén Kecskemét, majd 2012-ben Svédország, 2015-ben pedig Csehország adott otthont.

A dandártábornok elmondta, a nagy nemzetközi kötelékben végzett komplex feladatokat fiktív konfliktust szimuláló helyzetben hajtják végre. Emellett az elmúlt 12 évben a Gripeneken elvégzett fejlesztésekről és új eszközökről cserélnek tapasztalatokat. Céljuk továbbá fejleszteni a műveleti képességeket a harcászati feladatok során, gyakorolják ezen kívül a NATO-ban alkalmazott támadó és védelmi légi szembenállási műveletek tervezését és végrehajtását, kis és nagyobb kötelékben egyaránt.

A bázisparancsnok kérdésre válaszolva elmondta, Svédország száz repülőgép üzemeltetésével a Gripent használó nemzetek között “igazi nagyágyúnak számít”. Csehország, Thaiföld és Magyarország a 14 repülőgépes flottájával a kisebbek közé tartozik, ez viszont nem jelenti azt, hogy a tudásuk nem egy szinten áll.

Ugrik Csaba az MTI kérdésére elmondta, az augusztus 27. és szeptember 28. között szintén a kecskeméti repülőbázison végzett amerikai-magyar közös légierős képzés utolsó fázisa egybeesett a “Lion Effort 2018” többnemzeti repülőharcászati gyakorlattal. Így a légvédelmi irányítók Veszprémben és Kecskeméten folyó továbbképzésén megszerzett ismeretanyagot a mentoráltak valós repülések során gyakorolhatták.

Gróf Gergely alezredes, repülőműveleti főnök közölte, minden századnak megvan a saját profilja, így a cseheknek a légtérrendészetben van nagyobb gyakorlatuk, a svédek viszont részt vettek már több külföldi műveletben is, így a magyarok az ez irányú tapasztalataikból igyekeznek átvenni.

Ruszin Romulusz dandártábornok elmondta, hogy a magyarok mellett amerikai, brit, horvát és szlovák egységek vesznek részt a szeptember 22. és október 5. között a Bakonyban zajló gyakorlaton mintegy 1300 katonával és 300 haditechnikai eszközzel.

A gyakorlat célja a magyar katonák képességeinek fejlesztése mellett gyakorlás nemzetközi környezetben. Támadó feladatok mellett üldözést és az ellenállás felszámolását is bemutatták a katonák. A dandártábornok szavai szerint nagyon jól felkészített egységek érkeztek, és a katonák sokat tanultak egymástól.

Hozzátette: jó felkészülési lehetőséget biztosít a gyakorlat az október közepén esedékes NATO-minősítésre is, melyen a Magyar Honvédség Zászlóalj Harccsoport (MH ZHCS) is részt vesz. Megjegyezte: optimista a NATO által 1700 kritérium alapján odaítélhető harckész minősítést illetően, amit korábban minden alkalommal megkapott a honvédség.

A Brave Warrior 2018 hadgyakorlattal párhuzamosan zajlik a Bátor Harcos 2018 komplex harcászati gyakorlat kizárólag magyar részvétellel október 22-ig a bakonyi lőtéren. A 2010 óta évenként megrendezett gyakorlat a regionális és szövetséges katonai erők együttműködését demonstrálja.

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke elmondta: november 5-én a megyeházán egész napos konferenciával, illetve kiállítás megnyitásával emlékeznek meg az első világháború eseményeiről, következményeiről, a hősi halált halt magyar katonákról és a polgári áldozatokról.

A megemlékezéssorozat keretében adják át a középiskolásoknak meghirdetett, A Nagy Háború című filmpályázat díjait is – tette hozzá.

Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere megemlítette, hogy a városi önkormányzat a közös megemlékezéseken túl október 25-én emléktáblát állít az egykori doberdói harctéren, az olaszországi Visintiniben található magyar kápolnánál.

“Száz éve itt harcoltak a debreceni 39-es császári és királyi gyalogezred, a Debrecenből és a Hajdúságból feltöltött 3-as honvédezred katonái, valamint székesfehérvári, szegedi, budapesti és nagyváradi katonák. A megemlékezésen a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, a debreceni Bocskai dandár és az említett települések képviselői is jelen lesznek” – fűzte hozzá.

Komolay Szabolcs emlékeztetett rá, hogy a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére a 100. évforduló kapcsán az ország területén lévő első világháborús emlékműveket, katonasírokat felújították, illetve felújítják.

Ennek keretében Debrecen mintaprojektet hozott létre a Hősök Temetőjének felújításával, az ott nyugvó katonákhoz méltó emlékparkká alakításával. A parkot november 11-én adják át – jegyezte meg az alpolgármester.

Ruszin Romulusz dandártábornok, az 5. számú Bocskai István Lövészdandár parancsnoka azt mondta, a katonáknak fontosak a hőseik, erőt adnak nekik és a társadalomnak. A dandár harminc egykori neves debreceni polgár életét dolgozta fel, aki katonaként vett részt az első világháborúban. Az “egyperces történeteket” október 5. és november 5. között naponta teszik közé az alakulat internetes oldalán – mondta a tábornok.

A rendezvényen az előadók a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről négy nagy téma köré csoportosítva tartottak előadásokat: kampányok; gyerekvédelem; kutatások és veszélyforrások az online térben; gyermekek és szüleik: módszertan és oktatás. Az előadók bemutatták kutatási eredményeiket, megfogalmazták kampányaik célját, értékelték azok eredményességét, a gyerekvédelem tükrében beszéltek az internetbiztonságról, valamint a szülő-gyerek kapcsolatról és a médiaoktatásról.

A témák aktualitását mutatja, hogy az előadásokat közel 300-an hallgatták: egyetemi oktatók, hallgatók, szakemberek az oktatás, a média, a kormányzat, az ipar területéről és a civil szférából. A nap folyamán huszonhárom előadás hangzott el. A konferencia online követhető volt a www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahonnan hamarosan az összes megszólalás letölthető lesz.

A teltházas konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy idén azért választották ezeket a témaköröket, mert úgy gondolják, hogy a jövő generáció számára ezek a kérdések igazán meghatározóak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciája a témákban jártas szakemberek előadásaival azt segítette, hogy szabályozók, pedagógusok és szülők ezekben a témákban a legjobb válaszokat adhassák és kaphassák.

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója előadásában elmondta, hogy talán sosem volt még fontosabb a gyermekek digitáliseszköz- és internethasználatáról beszélni. A szülők eddig nem feltétlenül érezték, milyen változásokat jelent gyermekük életében az online jelenlét. Elég csak a Momo-jelenségre gondolni, mely sok, tíz év körüli gyermeket nevelő család életét forgatta fel kora ősszel – tette hozzá. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan reagáljon a szülő ezekre a kihívásokra? Tiltani, tűrni vagy támogatni a digitáliseszköz-használatot? „Kutatásunk szerint először megérteni kéne, hiszen a gyermekek várják a szülői segítséget, ők azonban nagyon sokszor nem tudnak partnerek lenni” – jelentette ki Krasznay.

Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál működő Gyermekjogi Osztály vezetője kifejtette, hogy gyermekeink folyamatosan online vannak, a digitális térben mozognak, ott élik a mindennapjaikat. Véleménye szerint az lenne a közös feladatunk, hogy az őket online érő jogsértések ne legyenek számukra természetesek, és képessé váljanak a védekezésre. Az állami gyermekjogvédelem azonban offline működik, bonyolult és nehezen áttekinthető, túl sokat bíz az érintettekre, a szülőkre és a gyermekekre. Az ad hoc együttműködés, az időszakos közös fórumok, részproblémák kezelése nem visz közelebb a célhoz. A 2016-os médiaértés-oktatás helyzetével foglalkozó és a 2018-ban az online jogvédelmi rendszer működésére fókuszáló ombudsmani vizsgálatok igyekeznek e probléma megoldásához munícióval és javaslatokkal szolgálni – fejezte be az előadását.

Bereczki Enikő ifjúsági szakértő, a  Pán Péter Stop nevű ifjúsági blog alapítója egy motivációs kampány tapasztalatait összegezve a közösségi médiának – kiemelten az Instagramnak –  a fiatalok testképére, megjelenésére gyakorolt hatásáról beszélt az előadásában. A gyerekek és a tinédzserek személyiségfejlődésük igen befolyásolható szakaszában vannak, nagyon fogékonyak a különböző testképmintákra, képekre, szövegekre, tanácsokra, bármire, ami az influencerektől vagy kortársaiktól származik. A „Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?” mottóval indított Dress up! kampányhoz több médiaszemélyiség, szakember számos szervezet is csatlakozott, mint például a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat a Safer Internet Programmal.

Békési Fruzsina rendőrhadnagy nyomozó előadásában kitért arra, hogy az internet és a közösségi oldalak használatakor a kiskorúakat az erotikus képek és üzenetek küldözgetése (sexting), a szexuális célú megkörnyékezés (grooming), az online szexuális zsarolás (sextortion), illetve a gyermekpornográfia veszélye is fenyegeti. Fontos, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét tetteik következményeire, az általuk elkövetett cselekmények súlyára és jogi minősítésére, hogy még véletlenül se váljanak gyermekpornográfia bűntette, zaklatás, személyes adattal visszaélés, esetleg információs rendszer vagy adat megsértése vétségének, vagy más bűncselekménynek nem csak áldozatává, de gyanúsítottjává sem.

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója a #nemvagyegyedül kampányról beszélt, melyet a szervezet 2018 nyarán indított útnak. A kampány azokat a tizenéveseket szólítja meg, akiket rendszeresen bántalmaznak vagy zaklatnak az online térben. 16 hírességet és YouTube-sztárt vontak be a közös munkába, amely során két héten keresztül fogadták az üzeneteket a gyerekektől, a celebek pedig ezt követően privát videóüzenetben válaszoltak nekik. Előadása elején kitért az UNICEF nem reprezentatív felmérésére, amely szerint online bántalmazás (cyberbulling) minden harmadik gyereket érint Magyarországon. A gyerekek 80 százaléka súlyosabbnak tekinti az online bántalmazást a bántalmazás többi formájánál. Nagyon sok esetre nem derül fény, a gyerekek ritkán kérnek segítséget, és nem tudják igazán, hogy kihez forduljanak, ha online zaklatás éri őket, vagy félnek valakitől a környezetükben. Ezért is indította el az UNICEF a #nemvagyegyedül kampányt, mellyel körülbelül 4 millió embert értek el. Kampányuk célcsoportja még az érintetteken túl a szülők, a pedagógusok, a bántalmazók és a néma szemlélők.

A vádirat szerint a férfi az elfogását megelőző egy évben rendszeresen árult kábítószert Tatabánya területén. A vádlott 2018. február 20. napját megelőzően azért vásárolt egy sporttáskányi marihuánát, hogy azt haszonszerzés végett Tatabánya területén tovább értékesítse. Az elkövetőt a rendőrök 2018. február 20-án, Tatabányán, a Jedlik Ányos úton lévő vasútállomás gyalogos felüljáróján igazoltatták, és a nála lévő sporttáskában közel két kilogramm tömegű kábítószert találtak, amit lefoglaltak.

A kábítószer jelentős mennyiségű volt, amellyel történő kereskedést a Büntető Törvénykönyv öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Az ügyészség a vádiratban indítványt tett a letartóztatás fenntartására, mert fennáll annak a veszélye, hogy a gyanúsított újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el, illetve a bűncselekményt folytatná.

A 2018. július 01. napjától hatályos büntetőeljárási szabályok alapján az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra is, hogy ha az elkövető az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, úgy a bíróság a vádlottat nyolc év szabadságvesztésre ítélje.

Az ezredes elmondta, az Ukrajnában október 1-jén kezdődő őszi behívási időszak idén a szokásosnál egy hónappal tovább, december 31-ig tart, mert a korábbinál több újonc besorozását tervezik. Hozzátette: míg Kárpátaljáról idén tavasszal kétszáz fiatalt hívtak be tényleges katonai szolgálatra, addig a három hónaposra bővített őszi sorozási időszakban félezer újoncnak kell bevonulnia – adta hírül a goloskarpat.info kárpátaljai hírportál.

Cseremiszkij azt is közölte, a kárpátaljai sorkötelesek körében tömeges a katonai szolgálat alóli kibúvás. A behívottak nyolcvan százaléka nem jelenik meg a hadkiegészítő parancsnokságokon. Elmondása szerint a helyzet az Ökörmezői, Técsői, Munkácsi és Nagybereznai járásokban a legrosszabb, ahol a sorkötelesek több mint kilencven százaléka nem tesz eleget a behívásnak. Szerinte valamivel jobb a helyzet az Ilosvai és a Szolyvai járásokban, ahol ez az arány ötven és hatvan százalék között van.

Megjegyezte, ha a sorköteles korú fiatal nem kap behívót, akkor önként kell jelentkeznie a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságon.

Ukrajnában a sorkötelezettség a 20 és 27 év közötti férfiakra terjed ki, de önként a 18. és 19. életévüket betöltött ifjak is jelentkezhetnek tényleges katonai szolgálatra. A szolgálat időtartama az ukrán hadseregben 18 hónap, de a mester fokozattal rendelkező diplomásoknak 12 hónapot kell katonáskodniuk.

A tényleges sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák a törvény értelmében nem vezényelhetők a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetbe, hacsak ezt önként nem kérik.

Az év végéig Ukrajnában közel 18 ezer újoncot hívnak be, közülük kilencezren a hadseregben, 6,5 ezren a nemzeti gárdában, 1550-en a határőrcsapatoknál, kilencszázan a speciális állami szállítmányozási egységeknél teljesítenek majd szolgálatot. A legtöbb regrutára Dnyipropetrovsz (1850 fő), Harkiv (1300 fő) és Odessza (995 fő) megyékből számítanak.

Oliver Timper, a müncheni rendőrség tájékoztatási osztályának közösségi médiával foglalkozó csoportvezetője elmondta, hogy “aktív fellépésre” volt szükség a “fake news” – álhírek – és spekulációk terjesztése miatt a péntek este történt esettel összefüggésben, amely az első halálos kimenetelű bűncselekmény volt az Oktoberfesten 1991 óta.

A Twitteren terjedő álhírek és találgatások főleg arról szóltak, hogy a feltételezett elkövető menedékkérő – mondta. A helyzet csak akkor enyhült, amikor a feltételezett elkövető az ügyvédje kíséretében szombaton jelentkezett a rendőrségen, és előkerült az a szemtanú is, akit a rendőrök kerestek.

Timper figyelmeztetett: mindenkinek alaposan meg kell vizsgálnia egy bejegyzés eredetét, mielőtt elkezdi terjeszteni. Az Oktoberfesten egy büntetett előéletű 42 éves állványozó bántalmazott egy 58 éves médiatanácsadót, aki a kórházban belehalt fejsérülésébe. Halált okozó testi sértés gyanúja miatt indítottak eljárást az ügyben.

Az idei Oktoberfest ezzel együtt is viszonylag békés és biztonságos, a vasárnap ismertetett félidős mérleg szerint csaknem valamennyi bűncselekmény-típusnál csökkent az esetek száma, a szexuális bűncselekményeknél például 34-ről 21-re.

A rendezvényre egy hét alatt 3,3 millióan látogattak el, ami nagyjából 300 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Egyre többen családostul, gyerekekkel vesznek részt a sörfesztiválon. Az idei, 185. Oktoberfest október 7-ig tar.

Mint írták, az országos rendőrfőkapitány javaslatára és a Fővárosi Közgyűlés támogató véleményére figyelemmel került sor a főkapitányi kinevezésre.

A tárca szeptember elején tudatta, hogy a hónap végén távozik posztjáról a budapesti rendőrfőkapitány, Bucsek Gábor, akinek vezetői kinevezését saját kérésére vonta vissza a belügyminiszter. Közölték azt is, hogy a miniszter – az országos rendőrfőkapitány javaslatára – a BRFK vezetőjének Terdik Tamást tervezi kinevezni.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 26-án egyhangúlag támogatta Terdik kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá. Terdik a testület előtt elmondta, hogy 19 éve rendőr, 2008 óta Budapesten szolgál, 2015-ben lett a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

A vád szerint a huszonhárom éves elkövető 2017. november 2-án, Szegeden verekedett, majd a rendbontó társasághoz kivonultak a rendőrök. A vádlott a rendőri intézkedés során folyamatosan beszélt a másik csapathoz, majd hívni akarta a testvérét. Az egyik rendőr felszólította, hogy ne telefonáljon, mire a vádlott a földhöz vágta a telefonját. Az alkohol és kábítószer hatása alatt álló elkövetőt ekkor a rendőrök megbilincselték, majd a karjainál fogva a szolgálati kocsihoz kísérték. Ennek során a vádlott többször megpróbált összerogyni, hirtelen rángatással a fogásból kiszabadulni. A vádlott egy alkalommal megfeszítette a lábait, lendületet vett és hirtelen, hátrafelé irányuló mozdulattal megfejelte az őt kísérő rendőrt.

A rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A vádlottat a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja. Az ügyészség az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A 2018. július 1-jétől hatályos Büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, hogy az ügyész a vádiratban arra az esetre, ha a vádlott a bíróság előtt beismerő vallomást tesz, indítványt tegyen a kiszabandó büntetés pontos mértékére. Ebben az ügyben az ügyészség a vádlott beismerése esetén 1 év 8 hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A vádlott bűnösségének kérdésében a Szegedi Járásbíróság fog dönteni.