Biztonságpiac

A szerdán megkezdett orvosszakértői vizsgálattól várnak választ arra, kié a csontváz, amelyet a római nunciatúra, vagyis Vatikán Állam római diplomáciai képviseletének területén találtak. Az első hírek szerint női csontokról van szó, ami miatt rögtön felmerült, hogy az 1983-ban titokzatos módon eltűnt Emanuela Orlandié is lehetnek.

A római ügyészség hivatalból vizsgálatot indított gyilkosság gyanújával ismeretlen tettessel szemben. Jelenleg a csontok DNS-vizsgálata folyik.

A csontokat egy, a Vatikántól távolabbi római kerületben, az apostoli nunciatúra kertjében találták meg a portásfülke padlózata alatt hétfőn. Munkások éppen a padlót törték fel, amikor egy majdnem egészben maradt csontvázat és más csontokat találtak. Az olasz hatóságokat a Vatikán értesítette.

A csontváz az első nem hivatalos hírek szerint egy nőé lehetett. Ez, valamint az a tény, hogy két személy csontjait találták meg, táplálta azt a feltételezést, hogy a maradványok akár Emanuela Orlandié és Mirella Gregorié is lehetnek. A két római lány 1983-ban tűnt el egy hónap különbséggel. Mindketten 15 évesek voltak, nem ismerték egymást, de Mirellát egy vatikáni biztonsági emberrel látták utoljára, Emanuela pedig egy Vatikánban dolgozó olasz alkalmazott lánya volt. Eltűnésüket majdnem azonnal emberrablásnak minősítették a hatóságok.

Emanuela elrablását a Szürke Farkasok török terrorszervezet is magára vállalta, és a lányért cserébe Ali Agca, II. János Pál merénylőjének a szabadon engedését követelte.

Emanuela eltűnésének töb szála is a Vatikán felé vezetett. A családot több alkalommal egy magát “Amerikainak” nevező férfi hívta fel telefonon, aki – mint később kiderült – Paul Marcinkus érsek, az IOR vatikáni bank elnöke volt. Emanuela elrablásának hátterében állt a Rómát akkor uraló Magliana-banda bűnszervezet is, amely az IOR-ban mosta tisztára pénzét.

Emanuela és Mirella családja azóta is a Vatikántól sürget választ a két lány sorsának tisztázására. Egyikük holtteste sem került elő azóta.

“Magyarázatot várunk a nyomozóktól és a Szentszéktől arra, hogyan találták meg a csontokat, és felfedezésüket miért hozzák összefüggésbe Emanuela Orlandi vagy Mirella Gregori eltűnésével” – jelentette ki egy szerdai római sajtótájékoztatón az Orlandi család ügyvédje, Laura Sgro, aki sérelmezte, hogy túl kevés információt kapnak a Vatikántól.

Olasz sajtóvélemények szerint az eltűnt lányokkal kapcsolatos feltételezéseket az is erősíti, hogy a nunciatúrán dolgozott Piero Vergari, a vatikáni területnek számító római Sant’Appolinare templom plébánosa, ahol Enrico De Pedist, a Magliana-banda egykori vezérét temették el. Ebben a templomban is keresték már Emanuela csontjait.

– Hogyan értékeli a BM OKF elmúlt évi működését, fejlesztéseit a stratégiai célok megvalósításának tükrében?
– A katasztrófavédelem esetében minden év mozgalmas, hiszen mindennap számtalan helyen kell beavatkoznunk, rengeteg hatósági feladatot látunk el, és gyakorlatilag minden évszakban a természet adta kihívások is megdolgoztatják az állományt. Az elmúlt évben még áprilisban is extrém hóhelyzetben kellett helytállniuk az egységeknek, és a nyári viharos napok is sok munkát adtak. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy az ilyenkor adódó feladatokat rutinosan kezelik a tűzoltók. Számtalan hatósági területen kellett az év folyamán összetett munkát végezni, a kéményseprőipari közszolgáltatásban pedig 2017 volt az első teljes év. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy valamennyi területen sikerrel vettük az akadályokat. Külön említést érdemelnek a fejlesztések, szinte nincs olyan szakterület, ahol ne történt volna valamilyen előrelépés. Annál is inkább, mert számos projekt fut a katasztrófavédelemnél, némelyik már látványos eredményeket hozott.

– Melyek voltak a BM OKF legfontosabb fejlesztései és eredményei az elmúlt esztendőben?
– Jelenleg több mint húsz uniós projekt fut a katasztrófavédelemnél, ezek a hivatásos szervezet mellett az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek életében is igen jelentős előrelépést tesznek lehetővé. A beavatkozásokban éppúgy éreztetik hatásukat, mint a hatósági munkában, több projekt révén az informatikai, térinformatikai háttértámogatás erősödik. Amit a sok projekt közül mégis kiemelnék, az a tűzoltógépjármű-parkunk fejlesztése. A hazai gyártású tűzoltófecskendőből összesen 108 készül, tavaly decemberben már a hatodik ünnepélyes átadást tudtuk megtartani. Ekkora léptékű fejlesztés talán még sohasem volt a szervezetnél. Szintén fontosnak tartom megemlíteni a hivatásos tűzoltókból álló Hunor és az önkénteseket felsorakoztató Huszár mentőszervezet októberi újraminősítését. Nagyon kevés ország büszkélkedhet ilyen tudással és felszereltséggel rendelkező mentőcsapatokkal. Szintén jelentős előrelépés, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek 600 millió forintnyi eszközzel és képzési lehetőséggel gyarapodtak.

– Hogyan változtak a BM OKF stratégiai feladatai és működése az újkori biztonságpolitikai kihívások tükrében?
– A katasztrófavédelem – alapfeladatából fakadóan is – a váratlan helyzetek kezeléséről szól. A reggel szolgálatba álló tűzoltó akár két perc múlva olyan szituációban találhatja magát, amellyel addig nem találkozott. A folyamatos változás a többi szakterületre is igaz: ha nem is percenként, de évről évre biztosan találkozunk új feladatokkal. 2014 óta a katasztrófavédelemnél van a vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkör, 2016 júliusában pedig a kéményseprői közszolgáltatás került a szervezethez, ma már az ország nagy részén a mi kéményseprőink tevékenykednek. Ha pedig előre tekintek, 2018 egyik nagy kihívása az információbiztonság területén lesz. Megfelelő felkészülés után ennek a kihívásnak éppúgy meg fogunk felelni, ahogyan az eddigieknek is. Rendvédelmi szervként természetesen a katasztrófavédelem is érintett a migrációs kérdések és az egész világot érintő terrorfenyegetettség kezelésében, de a mi munkánk e tekintetben kevésbé látványos, elsősorban a társszerveknek adjuk meg a szükséges háttértámogatást.

– Mindezek alapján milyen fejlesztésekre lesz szükség a következő években?
– Bármilyen változásról, új kihívásról is van szó, az első és legfontosabb feladat az érintett személyi állomány képzése, hiszen a legnagyszerűbb fejlesztés, a legmodernebb informatikai eszközök sem visznek előrébb bennünket, ha nincs meg a kezelésükhöz szükséges tudás. Ha ez mind megvan, elmondhatjuk, sikerült javítanunk a szervezet reagáló képességét. Ez a beavatkozásokra éppen úgy igaz, mint a hatósági munkára. Szintén elengedhetetlen, hogy kövessük a változásokat. Ezt tesszük, amikor a lakosságot, az egyes településeket és az országot veszélyeztető tényezőket kutatjuk, vagyis prognózisokat figyelünk és készítünk. Ezek nélkül ugyanis nem lenne esélyünk felkészülni a várható kihívásokra. Így is időről időre szembesülünk váratlan eseményekkel, helyzetekkel, amelyeket szintén kezelni kell. Fontos, hogy ami tervezhető, arra fel is készülnünk. Hogy csak egy mindenki által érthető hétköznapi példát említsek: egyre szélesebb körben használják a hibrid és elektromos meghajtású gépjárműveket, az új technológiával kapcsolatban mi már évekkel ezelőtt speciális képzéseket tartottunk a beavatkozó tűzoltók számára. Hasonlóan kiemelt feladatunk a kritikus infrastruktúrák védelme, hiszen ezek kiesése rendkívül szerteágazó körben okozhat károkat mind a lakosság, mind a gazdaság számára. Persze nemcsak felkészülünk, hanem a már megtörtént eseményeket, azok kezelését elemezzük is, hiszen ez a feltétele annak, hogy legközelebb mindent még jobban csináljunk.

– Melyek lesznek a BM OKF technikai fejlesztéseinek főbb irányai a következő években?
– Számos területen zajlanak fejlesztések, nyilván vannak látványos és kevésbé látványos beruházások. A sajtó és természetesen az állampolgárok is fokozottan figyelnek azokra az eseményekre, amikor gyönyörű, új tűzoltóautókat, valamint a hétköznapi ember számára ismeretlen eszközöket vesznek birtokba a tűzoltók. Az is érdekes, amikor újonnan épült vagy felújított laktanyába költöznek, az azonban már kevésbé, amikor a hatósági munkát támogató program működni kezd. Holott a mindennapokban ez ugyanolyan fontos, de ez a dolgok természete, így van ez jól. Sokszor az is elég, ha egy-egy fejlesztésről csak annak használója tud, a lényeg, hogy a sok kis mozaik egy egésszé álljon össze. Ez teszi működőképessé a rendszert. Mindezek a fejlesztések természetesen nem egy-két hónap alatt zajlanak le, többségük évekig tart, a megvalósítást minden esetben átgondolt stratégiai tervezés előzi meg. A jelenleg futó projektek közül az egyik legfontosabb az új, magyar gyártású tűzoltógépjárművek rendszerbe állítása. A katasztrófavédelem készenléti gépjárműparkjának megújítását és egységesítését célzó projekt még 2014-ben, a prototípus legyártásával vette kezdetét, a folyamat végére pedig országszerte összesen 108 új, hazai gyártású gépjárművet használhatnak a tűzoltók. Ehhez a projekthez részben kapcsolódva nagyban javítjuk a szabadtéri és erdőtűzoltási képességeinket is, amelyek keretében már el is készült a vízszállító gépjármű prototípusa. És ezek tényleg csak a leglátványosabb fejlesztéseink, hiszen abból a több mint ötvenmilliárd forintból, amelyet legkésőbb 2020-ig elkölthetünk, nagyon sok területen előbbre tudunk lépni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Erdogan kifejtette: a projektben a török Védelmiipari Igazgatóság, a török Tudományos és Technológiai Kutatóintézet (TÜBITAK), valamint az ASELSAN, illetve a ROKETSAN török hadiipari vállalatok vesznek részt. Mint fogalmazott: egyelőre csak a nevét fedem fel ennek a történelmi jelentőségű projektnek, “Lövészárok”. Az első darabok átadását 2021 végére tervezzük – tette hozzá.

Erdogan beszédében hangsúlyozta: “ahhoz, hogy napjaink világában függetlenségünket stabil alapokra helyezzük, minden területen saját technológiát kell kifejlesztenünk”. Törökországnak nincs más választása, minthogy a védelmi iparhoz hasonlóan a többi területen is tervező, fejlesztő, gyártó és exportáló országgá válik – mutatott rá a török elnök.

Ezzel párhuzamosan Hulusi Akar török védelmi miniszter a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Ankara 2019 októberétől kezdi meg az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek telepítését. Akar akkor azt mondta: jelenleg a személyzet kiválasztásának fázisában tartanak, a megfelelő embereket 2019 elejétől küldik Oroszországba továbbképzésre.

A török védelmi miniszter közölte azt is, hogy Törökország az Sz-400-asokat a NATO-rendszertől “eltérően és függetlenül” használja majd. Egyúttal hangsúlyozta: indokolatlannak tartja ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO aggodalmait, mert Törökország nem fogja hagyni, hogy az orosz rendszer az ő rendszereiknek “kényelmetlenséget” okozzon.

Az Sz-400-asok ügye az utóbbi hónapokban egyre inkább terheli az amerikai-török viszonyt. Donald Trump augusztus közepén írta alá a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ös harci repülőgépek eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert. A törvény értelmében amíg el nem készül az a jelentés, amely Törökországnak az F-35-ös vadászbombázók fejlesztési programjában való részvételét hivatott felülvizsgálni, az Ankara által vásárolt gépek leszállítását is felfüggesztik.

Augusztus végén Erdogan kijelentette, hogy az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte, ugyanakkor Törökországnak több mint 120 darab F-35-ös vadászbombázóra is szüksége van az Egyesült Államoktól.

A 63 éves bolgár Sz. I. Ivanov egy budapesti kávézóban találkozott az 53 éves szerb H. Ahmettel és a 63 éves Cs. Lászlóval. Rövid megbeszélés után távoztak, majd négy óra múlva visszatértek a kávézóba. Cs. László egy pénzzel teli papírtasakkal érkezett, amelyet H. Ahmet a parkolóban lévő autójában elrejtett. A kocsiból pedig elővett egy szatyrot, amelyben 1054 gramm kokain volt, és átadta két társának.

A közbelépő rendőrök a bolgár férfi kabátja alatt még 232 gramm kokaint találtak. A szerb férfi pedig a nyomozóknak megmutatta a gépkocsijában lévő rejtekhelyet, amelyből további 1054 gramm kokain, valamint a korábban átvett 39 600 euró került elő.

A Nemzeti Nyomozó Iroda az elfogott férfiakat gyanúsítottként hallgatta ki, őrizetbe vette őket és kezdeményezte letartóztatásukat – olvasható a police.hu oldalon.

Kontrát Károly az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában az előterjesztés egyik fontos újításaként beszélt az úgynevezett “szitakötőprojektről”, amely első ütemben Budapesten valósul meg a közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ felvételeinek révén, a jogszabály kihirdetését követő hatodik hónapban.

Hangsúlyozta, a javaslat megalkotásában aktívan közreműködött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amelynek az észrevételeit teljes mértékben beépítették a tervezetbe.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat meghosszabbítja az engedély nélkül létesített kutak bírság nélküli bejelentésére vonatkozó határidőt 2020. december 31-éig.

Az FSZB közlése szerint a konspirációban működő csoport tagjait egy, a belügyminisztériummal és a nemzeti gárdával közösen végrehajtott különleges művelet során fogták el Naberezsnije Cselni városban. A terrorista sejtet külföldről irányították.

A szolgálat arról tájékoztatott, hogy a tizennyolc helyen végrehajtott házkutatás során a hatóságok lőfegyvereket és hozzájuk való lőszert, továbbá szélsőséges irodalmat és IÁ-jelvényeket foglaltak le. A csoport tagjai azt tervezték, hogy terrorcselekményeket hajtanak végre, majd Szíriába távoznak. Toborzással is foglalkoztak.

Vlagyimir Grigorjev, a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai Terrorelhárító Központjának osztályvezetője keddi moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, hogy alvó terrorista sejtek jelenleg a világ 60 országában működnek. Elmondta, hogy ilyenek vannak Oroszországban és más FÁK-tagállamokban is.

Az alvó sejteket Grigorjev szerint hadszínterekről visszatérő terroristák hozzák létre. Mint mondta, a FÁK-országokra a biztonsági szervek tevékenységének köszönhetően nem jellemző, hogy a harcokat túlélt csoportok központosított és szervezett módon térnének vissza. Szavai szerint a harci cselekmények részvevőinek mintegy 30 százaléka tér vissza hazájába, egyebek között a menekültáramlással visszaélve.

A terrorelhárító központ adatai szerint Oroszországban az év eleje óta hat terrorcselekményt akadályoztak meg, és 50 terroristát likvidáltak.

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az FSZB az első kilenc hónap folyamán 26 terrorista indíttatású bűncselekményt, köztük 15 terrorcselekményt akadályozott meg.

Grigorjev közölte, hogy csak az Észak-Kaukázusban nemzetközi terrorszervezetek 20 alvó sejtjének tevékenységét gátolták meg. Ezeknek több mint 120 tagjuk volt, többnyire fiatalok.

Marianna Kocsubej, a terrorelhárító központ tudományos konzultatív bizottságának elnöke kijelentette, hogy az internetes toborzás túlnyomórészt a FÁK-országokról kívülről, többnyire Európából történik. Mint mondta, a szakelemzés azt bizonyítja, hogy Oroszország ellen “valóban információs háborút folytatnak”.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének parlamenti közgyűlése egyébként kedden Moszkvában ajánláscsomagot fogadott el a tagállamok – Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, és Tádzsikisztán – közötti jogharmonizációról, egyebek között a terrorszervezetté minősített csoportok listájának egységesítése terén. A tanácskozáson elfogadták a terrorizmus és a szélsőségesség elleni információs harcról, valamint a kritikus fontosságú objektumok védelméről rendelkező törvénytervezet mintáját is.

Recep Tayyip Erdogan kifejtette: Fidan egyúttal megkérdezte al-Muadzsibtól, hogy ki küldte Isztambulba a gyilkosság napján, október 2-án a végrehajtókat, valamint, hogy ki az a “helyi kapcsolat”, akinek a szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi holttestét állítólag átadták.

A török államfő úgy fogalmazott: nem hagyhatjuk tisztázatlanul ezt az ügyet, különben “közös adósai maradunk az emberiségnek”.

Az isztambuli főügyészség “előre kitervelt és különös kegyetlenséggel végrehajtott emberölés” bűntette miatt múlt pénteken kérelmezte a 18 gyanúsított kiadatását. Szombaton Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter azonban kijelentette, hogy a bűnrészes embereket Szaúd-Arábiában fogják bíróság elé állítani.

A szaúdi főügyész hétfőre virradóra érkezett Isztambulba, ahol napközben Fidannal tartott megbeszélést. A találkozó 75 percen át tartott. Al-Muadzsib ezt követően vizsgálatot folytatott az isztambuli szaúdi főkonzulátuson, a gyilkosság helyszínén.

Miközben Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn egy isztambuli sajtótájékoztatón hasznosnak nevezte, hogy a török és a szaúdi főügyész megosztja egymással a két fél párhuzamosan folytatott vizsgálatainak információit, a Yeni Safak török kormányközeli napilap kedden arról írt, hogy bár al-Muadzsib a török hatóságok kezében lévő tárgyi bizonyítékok, hang- és videofelvételek átadását kérte a hétfői találkozó során, kérését visszautasították. Fidan csak a kihallgatott főkonzulátusi alkalmazottak vallomásait osztotta meg kollégájával – számolt be róla a Yeni Safak.

A napilap úgy tudja, hogy a szaúdi főügyész – a szaúdi külügyminiszterhez hasonlóan – leszögezte: a 18 gyanúsítottat Szaúd-Arábiában fogják bíróság elé állítani. Al-Muadzsib ugyanakkor megígérte, hogy Rijád “egészséges” eljárást folytat majd a gyanúsítottak ellen és felajánlotta Fidannak, hogy a török hatóságok akár személyesen is figyelemmel követhetik a pert.

Az Anadolu török állami hírügynökség keddi jelentése szerint a szaúdi főügyész kedden ismét tárgyalt török kollégájával, ezúttal is nagyjából egy órán keresztül, majd, ahogy hétfőn, ezúttal is a vahhábita királyság isztambuli főkonzulátusára látogatott.

A szaúdi monarchiát élesen bíráló 59 éves Hasogdzsit, aki egyebek mellett a The Washington Post című amerikai napilap munkatársa is volt, október 2-án gyilkolták meg, az után, hogy bement országa isztambuli nagykövetségére, hogy a török menyasszonyával való házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze.

Rijád először azt mondta, hogy az újságíró élve hagyta el a konzulátust, majd nyomásra beismerte, hogy “dulakodás közben” meghalt, majd újabb, egymásnak ellentmondó magyarázatokkal állt elő. A szaúdi főügyész a múlt héten jelentette ki először, hogy a gyilkosság “kitervelt” volt.

“Érdekel bennünket Európa reagálása az Egyesült Államoknak arra a döntésére, hogy kilép az INF-szerződésből. Azt szeretnénk, ha Európa tudatában lenne, hogy milyen hatása lesz annak, ha közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Európába” – mondta.

“Ami a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat illeti, úgy tűnik nekünk, Európában távolról sem mindenki érti, hogy ez a döntés komoly következményekkel jár majd Európára számára is, pontosabban szólva, elsősorban Európa számára. És úgy tűnik nekünk, hogy nagyon helyes lenne ezt a döntést szélesebb körben megvitatni az EU-n és a NATO-n belül” – tette hozzá.

Donald Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel kívánja mondani az INF-szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország szerinte azt megsértette. Moszkvában magas rangú tisztségviselők a lépés veszélyeire figyelmeztettek.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

A negyvenöt éves apának az élettársától három gyermeke született. A figyelemzavaros, illetve látássérült, sajátos nevelési igényű gyerekeket túlzott szigorral igyekezett fegyelmezni, őket és az édesanyjukat is rendszeresen bántalmazta és megalázta.

A férfi a családgondozó által felajánlott segítséget nem fogadta el, a gyerekeknek felírt gyógyszereket nem volt hajlandó kiváltani, és amikor élettársa mégis megvette, előfordult, hogy elégette mindet. Tizenkét éves lányát többször szexuálisan is bántalmazta, és fenyegette, hogy ezt senkinek ne merje elmondani.

A törvényszék – helybenhagyva a Siófoki Járásbíróság elsőfokú döntését – a férfit szexuális és kapcsolati erőszak, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt nyolc év börtönre ítélte és megszüntette szülői felügyeleti jogát.

Benkő Tibor a budai Várban a Kapisztrán téren, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán tartott megemlékezésen azt mondta: amikor a kegyelet gyertyáit meggyújtjuk, nincs különbség a Magyarországért harcoló katonák és az ellenség katonái között. Ugyanazzal a kegyelettel kell emlékezni, mert ekkor a katonákra gondolunk, akik hazájukért áldozták a legdrágábbat, az életüket.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy a gyertya fénye nem csak emlékeztet, hanem arra is figyelmeztet, milyen fontos elkerülni a háborút. Emlékezzünk tisztelettel és hajtsunk fejet elődeink, hős katonáink előtt – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: dicsőség a hősöknek, dicsőség hős elesett katonáinknak.

Benkő beszéde után a tábori lelkész szolgálat képviselői mondtak misét az elesett katonákért.

A megemlékezésen részt vett – mások mellett – Korom Ferenc vezérkari főnök, Kovács Vilmos, a hadtörténeti intézet és múzeum parancsnoka, valamint a katonai attasétestület több tagja.

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.

Németh arra figyelmeztetett, hogy a szürkület és a sötétség az esti fáradsággal együtt növeli az autóbalesetek kockázatát. Megjegyezte: ebben az időszakban a gyakorlatlan, ritkán vezető autósok is a volán mögé ülnek, és az ő jelenlétük az utakon szintén fokozott odafigyelést igényel a többi autóstól.

A rendőr ezredes azt kérte továbbá, hogy a temetőknél mindenki úgy parkoljon, hogy autójával ne akadályozza a többi autóst. Kitért arra is: ilyenkor sok bűnöző is megy a temetők környékére, és az autóban hagyott mobiltelefon, táska könnyű zsákmány. Hozzátette: másodpercek alatt fel lehet törni egy autót, és hiába veszik észre az ott lévők a lopást, mert a jól szervezett csapatok tagjai kézről kézre adják a zsákmányt, amelynek így pillanatok alatt nyoma vész.

Németh azt javasolta a lakosságnak, hogy lehetőleg zárt parkolóban hagyják autójukat. Hozzátette: a hosszú hétvégén sok lesz a rendőr és a polgárőr a temetőkben, és akinek problémája van, bátran fordulhat hozzájuk segítségért.

A fejlesztőmérnökkel eredetileg a sikertermékek fejlődéstörténetét szerettük volna végigkövetni, de a szálloda- és fürdőrendszerek evolúciójának felidézése közben az is kiderült, hogy a székesfehérvári cég úttörő szerepet játszott a legfejlettebb titkosítási rendszerek hazai elterjesztésében. Ennek köszönhető, hogy a SEAWING által fejlesztett és telepített beléptetőrendszer üzemel például az Országházban, valamint számos hazai nagyvállalatnál (többek között a Mol vagy a Magyar Telekom telephelyein), de ma már a hazai fürdők és szállodák többségében is a bankkártyaszintű titkosítással működő megoldásokkal találkozhatunk.

– Összesen 45 évig dolgoztam fejlesztőmérnökként, két munkahelyem volt, a SEAWING a második. Legjobban a fürdő- és szállodai rendszerekben alkalmazott hardverelemekhez és azok programozásához értek, ezek egyébként szoros rokonságban vannak a beléptetőrendszerekkel. Kezdetekben a kis fogyasztású, tartós elemmel működő szekrényzárak hardveres részével foglalkoztam, és évtizedekig én írtam a fürdőkben működő öltözőszekrényzárak programjait is. Amióta nyugdíjban vagyok, egy fiatalabb kollégám vette át a szekrényzárak és szállodai zárak szoftverfejlesztéseit, a hardverelemek adaptálását változatlanul én végzem – kezdte az emlékek felidézését Fábián.

– Az évtizedek során mennyit kellett változtatni a beléptető- és a szállodai rendszereken?
– Mindig az volt a célom, hogy a legfejlettebb technológiákra épülő készülékeket fejlesszek. Így visszagondolva úgy látom, hogy a többi cégalapítóval egyetértésben helyesen döntöttünk, amikor műszakilag alaposan átgondolt hardverelemekkel jelentünk meg a hazai piacon. A cégen belül kifejlesztett szerkezetek egy része időtállónak bizonyult – érdekességként megemlíteném, hogy a kínálati listánkon ma is megtalálható egy olyan lineáris tápegységcsalád, amelyet húsz éve terveztem, de még most is gyártjuk és értékesítjük.

– A szoftvereken sem kellett változtatni? Azért kérdezem, mert például a beléptetőrendszereket a titkosítás szintje szerint minősítik, ma már a laikusok is azt kérdezik: hány bites a titkosítás?
– Folyamatosan követtük és alkalmaztuk az új technológiákat. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a legfejlettebb titkosítási eljárásokat alkalmazzuk – ezen a téren mindig a versenytársak előtt jártunk. Technológiailag nagyot léptünk előre, amikor 2009-ben bevezettük a 128 bites titkosításra épülő MIFARE Plus és a MIFARE DESFire eljárásokat, és ezekkel megelőztük a konkurenciát. Magyarországon elsőként vezettük be ezeket a titkosítási eljárásokat, eredetileg a beléptetőrendszereknél kezdtük alkalmazni, de nem sokkal később az egyszerűbb, a korábban könnyen feltörhető megoldásoknál – például szállodai szobák vagy fürdőszekrényzárak, ajtónyitók olvasó berendezéseinek esetében – is ezeket a másolhatatlan, szoftveresen feltörhetetlen azonosítókat használtuk.

– Az öltözőszekrények és szállodai zárak rendszerei integrálhatók egy magasabb szintű szolgáltatásokat kínáló ERP-rendszer szolgáltatáscsomagjába is?
– Igen, tulajdonképpen ezek alrendszerként kapcsolódnak a komplex informatikai megoldásokhoz. A fürdők szekrényzárai fölött például egy olyan szoftver működik, amely a jegykiadástól kezdve az öltözők szekrényszámkiosztását is kezeli – ez a program azt is kijelzi, hogy a fürdőlátogató melyik szekrényhez menjen, és azt biztosan nyitva találja. Az a mikroprogram, amelyet én fejlesztettem, csak egy modulja ennek a keretrendszernek. A SEAWING-nél természetesen külön szakértők foglalkoznak a fürdőkbe vagy szállodákba telepített komplex programcsomag fejlesztésével, amely már nagyrészt hardverfüggetlen, és alapszolgáltatásai közé tartozik például a pénztárgépek kezelése, az adóügyi bizonylatok elkészítése és egy sor más funkció.

– Összesen hány ügyfelüknél működnek ezek a rendszerek?
– Több száz nagyvállalatnak, hivatalnak vagy szervezetnek szállítottunk beléptetőrendszereket, és a hazai szállodák, fürdők többsége is a SEAWING által fejlesztett megoldásokat használja. Ha a kisebb ügyfeleket is felsoroljuk, akkor közel ezer céget tartalmazna az ügyféllista. Büszke vagyok arra, hogy részese lehetek egy sikercégnek: alig harminc éve hat társammal indultunk, felépítettünk egy céget – ma már közel kilencvenfős a csapatunk. Bevételeink szinte minden évben növekedtek, az elmúlt öt évben minden gazdasági mutatónk pozitív volt, 2017-ben ismét rekordárbevételt és rekordnyereséget könyvelhettünk el.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Cavusoglu egyúttal hangsúlyozta: a török hatóságok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiderítsék, kik állnak a gyilkosság hátterében. A török külügyminiszter felszólalásában hasznosnak nevezte, hogy a török és a szaúdi főügyész megosztja egymással a két fél párhuzamosan folytatott vizsgálatainak információit. Nem szabad elhúzódnia a nyomozásnak, minél hamarabb le kell záródnia, az egész világ a teljes igazságra kíváncsi – tette hozzá Cavusoglu.

A szaúd-arábiai főügyész, Szaúd al-Muadzsib hétfőre virradóra érkezett Isztambulba, ahol napközben a nagyváros főügyészével, Irfan Fidannal tartott megbeszélést. A találkozó 75 percen át tartott.

Míg a korábbi török sajtóbeszámolók arról írtak, hogy al-Muadzsib hétfőn még vizsgálatot folytat az isztambuli szaúdi főkonzulátuson, addig az újabb jelentések erről már nem tesznek említést.

A szaúdi monarchiát bíráló Hasogdzsit röviddel az után ölték meg, hogy október 2-án az isztambuli főkonzulátusra ment, hogy beszerezze a házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze. A szaúdi hatóságok először azt állították, hogy élve hagyta el a képviseletet. Később beismerték a halálát, de azzal magyarázták, hogy összetűzésbe keveredett a konzulátuson tartózkodó személyek egy csoportjával, és az így kialakult dulakodásban vesztette életét. Az ügyben sokáig hallgató Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös múlt szerdán úgy fogalmazott, hogy az újságíró megölése “undorító incidens” volt, és megígérte, hogy felelősségre vonják a tetteseket. A szaúdi főügyész másnap kijelentette, hogy – a hivatalos török állásponthoz hasonlóan – szerinte is előre kitervelt gyilkosság áldozata lett Hasogdzsi. Az ügyben a szunnita királyság hatóságai 18 gyanúsítottat vettek őrizetbe.

Egy dánszentmiklósi férfi, a bűnügy gyanúsítottja az otthonában és a hétvégi házában hosszabb időn keresztül nagy mennyiségben tárolt lőszereket, és különböző gyártmányú lőfegyvereket, melyek tartására nem volt engedélye. 2018. október 25-én, a kora reggeli óráktól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztályának nyomozói a Terrorelhárítási Központ tagjainak részvételével kutatást tartottak a férfi házában, a pincében berendezett asztalos műhelyben és a hétvégi házában Dánszentmiklóson.

A kutatás során összesen 11 lőfegyver, több mint 1200 darab lőszer, több lőfegyver főelem, illetve lőfegyver alkatrész került lefoglalásra, melyek tartására a gyanúsított engedéllyel nem rendelkezett. A nyomozás során bevont szaktanácsadó szerint a kutatás során megtalált lőfegyverek, lőszerek megszerzése, tartása engedélyhez kötött.

A lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettével gyanúsított férfi vonatkozásában fennáll annak a veszélye, hogy a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, a még meg nem talált tárgyi bizonyítási eszközök eltüntetésével veszélyeztetné a nyomozás sikerét. Tartani lehet attól is, hogy a férfi szabadon hagyva újabb bűncselekményt követne el. Mindez csak a gyanúsított letartóztatásának elrendelésével akadályozható meg.

A Ceglédi Járási Ügyészség ezért tett indítványt a férfi letartóztatásának elrendelésére.

Trump szombaton a nevadai Elkóban tett kampánylátogatása után jelentette be, hogy fel szándékozik mondani a nemzetközi szerződést. Hétfőn és kedden egyébként Moszkvában tárgyal Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek tárgyalópartnerei Lavrov és Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára. A tervek között szerepel, hogy Boltont fogadja Vlagyimir Putyin is.

Lavrov hétfőn közölte, hogy eddig csak az amerikai elnök szándéka felől hallott, arról nem tud, hogy Trump fel is mondta volna az INF-szerződést, vagy hogy Washington elindította volna a paktumból való kilépés eljárását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármilyen csatornán keresztül kész a kapcsolatfelvételre Washingtonnal a helyzet tisztázása érdekében, és hogy Oroszország nem az amerikai szándékokból, hanem a döntésekből kiindulva fogja kialakítani álláspontját.

Lavrov kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok nem lép vissza az INF-szerződésben és a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményben vállalt kötelezettségeitől.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta újságíróknak, hogy az INF-szerződés felmondására irányuló amerikai szándék aggodalmat kelt, mert egy ilyen lépés gyengítené a biztonságot a világban. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington még nem indította be a szerződésből való kilépés hivatalos folyamatát.

Visszautasította az amerikai vádat, miszerint Oroszország megsérti a szerződést, és azt állította, hogy éppen az Egyesült Államok szegi meg a megállapodást.

Az INF-szerződés – Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunó között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról -, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba.

A szerződés szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a cek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Románába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

A tárcavezető szerdai sajtótájékoztatóján húszpontos “bűnlajstromot” olvasott Lazar fejére, miként tette azt korábban Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes (DNA) főügyész esetében is, akinek a leváltását az alkotmánybíróság támogatását megszerezve sikerült elérnie Klaus Iohannis államfőnél.

A miniszter egyebek mellett nyilvános megszólalásait rótta fel a legfőbb ügyésznek, amelyekkel az védelmébe vette Kövesit, bírálta a törvényhozást és a kormányt az igazságügyi reformhoz tartozó törvényekért, továbbá azt, hogy titkos együttműködési megállapodást kötött a hírszerző szolgálattal. A tárcavezető szerint a legfőbb ügyész ezzel a “törvénytelen”, a közvélemény elől eltitkolt lépéssel egy “párhuzamos igazságszolgáltatás” előtt nyitott utat.

Toader szerint Lazart 2016 áprilisában egy hiányos pályázat alapján nevezték ki legfőbb ügyésznek, azóta pedig számos esetben túllépte hatáskörét, az ártatlanság vélelmét sértő módon “magas rangú vádlottakról” beszélt a nyilvánosság előtt, és nyilvánosan megkérdőjelezte a DNA-főügyész kiértékelésének és leváltásának jogalapját.

Toader szerint Lazar eltérítette a legfőbb ügyészi tisztséget annak alkotmányos rendeltetésétől, a tarthatatlan helyzet pedig csak a felmentésével orvosolható.

Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Miután azonban az alkotmánybíróság a DNA-főügyész leváltása ügyében a jobboldali államfővel folytatott jogvitában a bukaresti szociálliberális kormánynak adott igazat , a román média szerint Iohannis aligha tagadhatja meg Lazar felmentését.

Az alkotmánybíróság megállapította: Iohannis alkotmányos konfliktust idézett elő, amikor megtagadta a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt DNA-főügyész elmozdítását, és arra kötelezte az elnököt, hogy adja ki a felmentéséről szóló rendeletet. A taláros testület arra az alkotmányos előírásra alapozta döntését, amely szerint az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket. A testület leszögezte: az elnöknek az ügyészségi vezetők felmentésénél nincs “önkényes” hatalma, nem mérlegelheti annak időszerűségét, csak szabályosságát.

Iohannis: távozzon inkább a miniszter 
“Teljességgel helytelennek” tartja Klaus Iohannis államfő az Augustin Lazar legfőbb ügyész tisztségből való elmozdítására irányuló javaslatot. Az elnök szerint a döntés bizalmatlanságot szül a rendszerrel szemben, az európai partnerekben pedig újabb aggodalmakat kelt. Az igazságügyi miniszternek a legfőbb ügyész tisztségből való elmozdítására irányuló kezdeményezése megerősíti az államfő ama meggyőződését, hogy Tudorel Toadernek haladéktalanul távoznia kell a minisztérium éléről – nyomatékosítja a közlemény, hozzátéve, “a román államnak kötelessége megvédeni a jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságait, de független és hatékony főügyészség nélkül ez nem megvalósítható”.

A közlemény szerint a szervezet irányítói olyan – főként Tolna és Pest megyében tevékenykedő – céghálózatot hoztak létre, amely alvállalkozói munkaerő-kölcsönző gazdasági társaságokból állt. A láncolat tetején lévő négy cég fővállalkozóként vagyonvédelmi és őrzésbiztonsági munkát vállalt szabályos alvállalkozói szerződések alapján. A feladatok elvégzéséhez a láncolat további cégeitől kölcsönöztek munkaerőt, és a megbízást közvetítő cégeken keresztül átszámlázták nekik.

Az őrzés-védelmet ténylegesen végző munkavállalók úgynevezett “bukó cégekhez” voltak bejelentve alkalmazottként, amelyek nem fizettek utánuk járulékokat. A munkaerőt kölcsönbe adó 20 társaság strómanok nevére, székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cég volt, amelyeket a háttérből a bűnszervezet vezetője és segítői irányítottak.

Az adó- és járulékfizetés elkerülésével 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írták. A rajtaütés napján a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei adórevizorokkal és informatikusokkal négy megyében, harminchárom helyszínen dolgoztak.

A szervezet fő irányítójával szemben kommandósokat is bevetettek, mert az előzetes információk szerint lakóhelyén tíz – szabályosan bejelentett – vadász- és egyéb lőfegyvert tartott. Vele együtt tizenöt gyanúsítottat állítottak elő, közülük hét embert őrizetbe vettek. A bíróság három gyanúsított letartóztatását és egy bűnügyi felügyeletét rendelte el.

Az igazgatóság közölte: a kár mintegy hatvan százalékának megtérülését biztosító vagyoni érték megközelíti a hétszázmillió forintot. A nyomozók kezdeményezték ingatlanok, gépjárművek, bankszámlán vezetett összegek, valamint a láncolatban szereplő cégek üzletrészeinek zár alá vételét, illetve lefoglalását. Emellett 47 millió forint készpénzt, 11 millió forint értékűre becsült festményt és egyéb értékes ingóságokat – ékszert, órát, érmét – is lefoglaltak.

Szalóki Zoltán a közleményben azt írta, a 22 éves férfi rendszerint indulatos állapotban volt, valamint sokat italozott. Tavasszal több büntetőeljárás is folyamatban volt ellene, és attól félt, hogy börtönbe kerül.

A vádlott április 6-án késő este is feldúltan, ittasan ment haza, és a hálószobában fekvő édesanyját okolta, hogy “nem nevelte meg, és emiatt fog börtönbe kerülni”. Eközben a nőt a hajánál fogva lerántotta a földre, ököllel többször megütötte, rugdosta és a fejére állt, végül ráuszította nagytestű kutyáját, ami a sértett arcába és hátába harapott.

Amikor az asszony megpróbált kimenni a házból, fia kést szorított az oldalához, de a súlyosan sérült nő végül a közeli erdőn át el tudott menekülni. A sértett gyalog az egri kórházba ment, ahol ellátást kapott – olvasható a közleményben.

A főügyész hozzátette, a 48 éves sértett több sérülést, köztük a fejének bal oldalán többszörös koponyatörést szenvedett.

Az ügyészség a letartóztatásba helyezett férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. Indítványozta az ellene folyó egyéb büntetőeljárások bíróság általi egyesítését, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, valamint a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését is.

A haláleset múlt szombaton történt. Roman Snyicer, a kórház főorvosa elmondta, hogy a fiút aznap reggel szállították be a kórházba, akkor már állapota közepesen súlyos volt. Körülbelül egy héttel korábban betegedett meg, otthon ápolták. Kanyaró ellen nem volt beoltva.

Mivel állapota rohamosan romlott, az intenzív osztályra vitték, de az életét már nem tudták megmenteni. Az egyelőre nem ismert, hogy a szülők miért nem vitték hamarabb kórházba, ugyanakkor feljelentést tettek orvosi segítség elmulasztása miatt.

A kárpátaljai fiú idén már a 15. halálos áldozata a kanyarónak Ukrajnában. Összesen 11 gyermek és négy felnőtt halt bele a betegségbe, a mostanit megelőzően október 1-jén egy három éves kisfiú a nyugat-ukrajnai Lviv megyében.

Az ukrán egészségügyi minisztérium legfrissebb, múlt heti jelentése alapján az év eleje óta már csaknem 34 ezren betegedtek meg Ukrajnában kanyaróban, közülük több mint 20,5 ezer a kiskorú. Az utóbbi hetekben országosan hozzávetőleg hatszáz-nyolcszáz új beteget regisztrálnak.

A múlt héten negyvenöt gyerek és egy állapotos tanítónő betegedett meg kanyaróban a nyugat-ukrajnai Csernyivci megye egyik iskolájában. Az oktatási intézmény karantén miatt beszüntették a tanítást. Kanyarójárvány miatt Ivano-Frankivszban három iskolában rendeltek el a múlt héten tanítási szünetet, a hónap közepén pedig a szintén a nyugati országrészben lévő Vinnicja megye két oktatási intézményét helyezték ideiglenesen karantén alá.

A közleményben azt írták, ez az időszak az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a közlekedőknek, mert a közúti forgalom az átlagos többszörösére nő.

A rendőri – és polgárőri – jelenlét célja elsősorban a forgalom segítése, de fellépnek a szabálytalan közlekedők ellen is. A rendőrség a közút kezelőivel együttműködve ideiglenes parkolóhelyeket is kijelöl, néhol pedig forgalomkorlátozást rendel el.

Javasolták, hogy a vezetők figyeljék a közlekedési táblákat, vezessenek az időjárási, látási, valamint útviszonyoknak megfelelően, és fokozott körültekintéssel közelítsék meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket.

A rendőrség felhívta a figyelmet arra is, hogy a temetőbe látogatók ne vigyenek magukkal jelentős értékeket, táskájukat ne hagyják őrizetlenül, és figyeljenek jobban a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön is. A kerékpárokat, autókat lehetőség szerint őrzött és kivilágított parkolóban tegyék le, értékeiket pedig ne hagyják a jármű utasterében – fűzték hozzá.