Biztonságpiac

Oroszország fellép a nukleáris fegyvereket betiltó szerződés kidolgozása ellen, mert korainak tartja a kezdeményezést, amely szerinte nem segíti elő a leszerelést, és aláássa az atomsorompó-egyezményt is – közölte az orosz külügyminisztérium.

Moszkva mindamellett támogatja a nukleáris fegyverzetek szakaszos csökkentésének és korlátozásának folyamatát, amelynek az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvén kell alapulnia. Ez nem hajtható végre anélkül, hogy létrejönnének azok a feltételek, amelyek elősegítik a haladást a világ atomfegyver-mentesítésének célja felé.

Oroszország szerint annak jött el az ideje, hogy megkezdődjön a munka a nukleáris leszerelési folyamat többoldalúvá tételéért. A dokumentum szerzői kiemelték annak fontosságát, hogy tiszteletben tartsák a konszenzus követelményét és az összes részvevő érdekeit.

Moszkva szerint gátolja a nukleáris leszerelést, hogy az Egyesült Államok továbbra is állomásoztat nem hadászati nukleáris eszközöket Európában, és a NATO-ban folytatódnak a “közös nukleáris missziók”, amelyek keretében nukleáris eszközökkel nem rendelkező országok katonáit készítik fel az amerikai nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségére.

“Az említett problémáknak az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapján való megoldása nélkül aligha lehet komolyan beszélni további gyakorlati lépésekről a nukleáris leszerelés terén” – hangzott az állásfoglalás, amely szerint az érintett feleknek még ki kell jelölniük az utat ebbe az irányba az atomsorompó-egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai tárca közölte, hogy az orosz küldöttség ebben a szellemben lépett fel az atomsorompó-egyezmény működését vizsgáló 2020-as New York-i konferencia előkészítő bizottságának ülésén.

A hozzátartozóját vitte sürgősségi ellátásra gépkocsival egy férfi, a parkolóőr korrupciós összeget kért tőle, amelyet megfizetett, a Fővárosi Főügyészség vádat emelt.

A vádirat szerint az egyik vádlott, egy 51 éves férfi önálló intézkedésre jogosult parkolóőr volt. A másik vádlott, egy 55 éves férfi 2017. november 24-én a kora délutáni órákban a gépkocsijával leparkolt a VIII. kerület, Gázláng utcában, azért, hogy balesetet szenvedett hozzátartozóját a közeli rendelőintézetbe vigye, sürgősségi ellátásra. Emiatt a férfi előzetesen nem váltott parkolójegyet.

A parkolóőr 11 ezer forintot meghaladó pótdíjfizetési felszólítást helyezett el a gépkocsi szélvédőjén, amelyet a visszaérkező vezető észlelt, és jelezte a díjfizetés elmaradásának okát, és, hogy kész kifizetni a parkolás díját. A parkolóőr nem közölte a parkolóval, hogy figyelemmel a sürgős parkolási kényszerre a pótdíj alól utólagosan, egy jogszerű eljárásban mentesülhet, hanem azt mondta neki, hogy a rögzített díjfizetés 2500 forintért ,,elrendezhető”.

Az 55 éves férfi végül a nála lévő 2300 forint készpénzt átadta a korrupciós összeget kérőnek, azért, hogy a parkolóőr jogellenes módon intézze el a pótdíj törlését. Az összeget az őr elfogadta, a pótdíjat azonban nem töröltette, azt végül a parkolási társaság a sofőr kérésére, a sürgős parkolás céljának utólagos igazolását követően tette meg.

A Fővárosi Főügyészség a parkolóőr ellen önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette, a parkoló férfi ellen gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.

A törvény mindkét bűncselekményt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a parkoló személy esetében azonban nyomatékos enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni.

Fehér Ház: Trump és Putyin egy új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon

Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy lehetséges új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon – jelentette be Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. A szóvivő szerint a két elnök több mint egy órán keresztül tárgyalt egymással telefonon. Megvitatták, hogy vagy új nukleáris egyezményt kötnek, de az már Kína bevonásával háromoldalú megállapodás lenne, vagy a még meglevő amerikai-orosz stratégiai szerződést hosszabbítanák meg.

Sanders elmondta azt is az újságíróknak: a megbeszélésen a nukleáris egyezmény lehetősége mellett Trump és Putyin megvitatta a venezuelai helyzetet és Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének ügyét. A szóvivő tájékoztatása után pár perccel Trump Twitter-bejegyzésben “nagyon jó” és “gyümölcsöző” beszélgetésnek minősítette egyeztetéseit az orosz elnökkel. Azt írta: “ahogyan már a boszorkányüldözés előtt mindig is mondtam, nem rossz, hanem jó dolog, ha jól kijövünk Oroszországgal, Kínával és mindenki mással is”.

Trump, kiegészítve Sanders tájékoztatását, azt is közölte: Putyinnal megvitatott kereskedelmi kérdéseket is, valamint az “orosz kacsát”. Ezzel a 2016-os választási kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti összejátszásról folytatott Mueller-vizsgálatra utalt, amelynek eredményeképpen Robert Mueller, a vizsgálóbizottság vezetője megállapította, hogy sem Trump, sem munkatársai nem játszottak össze oroszokkal a választási győzelem érdekében.

Kreml: a kétoldalú viszonyról és a regionális válsággócokról tárgyalt Putyin és Trump

A kétoldalú viszony jövőjéről, azon belül a gazdasági együttműködésről, valamint Észak-Koreáról, Ukrajnáról és Venezueláról tárgyalt telefonon Putyin orosz és  Trump – közölte a Kreml sajtószolgálata. A kommüniké szerint az orosz elnök tájékoztatta hivatali partnerét a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel április 25-én Vlagyivosztokban folytatott megbeszéléseiről. Putyin hangsúlyozva, hogy Phenjan kötelezettségvállalásainak jóhiszemű teljesítését válaszlépéseknek, az Észak-Koreára nehezedő szankciós nyomás enyhítésének kell követniük.

A közelmúltban megtartott ukrajnai elnökválasztással kapcsolatban Putyin közölte, hogy az új kijevi vezetésnek valós lépéseket kell tennie az ukrajnai konfliktus rendezésében kulcsfontosságú minszki megállapodások teljesítése felé. Venezuela ügyében az orosz elnök azt hangoztatta, hogy “csak maguknak a venezuelaiaknak van joguk meghatározni országuk jövőjét”. Hozzátette, hogy a belügyekbe való külső beavatkozás, az erőszakos caracasi hatalomváltásra irányuló kísérletek aláássák a válság politikai rendezésének perspektíváit.

Az orosz közlemény által gyakorlatiasnak és konstruktívnak minősített, csaknem másfél órás telefonbeszélgetést az amerikai fél kezdeményezte. Putyin és Trump legutóbb december elején, a G20-csoport Buenos Aires-i találkozóján beszélt egymással. Telefonon a két elnök tavaly március 20-án folytatott eszmecserét, a Kreml tájékoztatása szerint a kétoldalú viszonyt terhelő problémák megoldásáról.

Polt Péter legfőbb ügyész meghívására, 2019. április 23-án hét fős delegáció élén hazánkba látogatott Le Minh Tri vietnámi legfőbb ügyész. Polt és Le a két ország ügyészsége közötti együttműködési megállapodást írt alá.

A magyar és a vietnami legfőbb ügyész 2010. június 29-én, Budapesten, kétoldalú megállapodást kötött – többek között – a szakmai tapasztalatok megosztásáról, továbbá arról is, hogy az együttműködést kiterjesztik az ügyészek bűnüldözési ismereteinek javítását szolgáló továbbképzésekre. A legfőbb ügyész 2018. szeptemberében, Vietnamban tett látogatása során hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok bővítésének egyik formája lehet a jogi végzettséghez kapcsolódó posztgraduális képzés. A mostani budapesti találkozás során a felek – a tervek szerint 2020-ban induló – továbbképzés részleteiről írtak alá kiegészítő jegyzőkönyvet.

A tárgyalások során Polt és Le egyetértettek abban, hogy a cyberbűncselekmények, a korrupció és a pénzmosás korunk olyan káros jelenségei, amelyek ellen csak országhatárokon átnyúló együttműködés lehet eredményes. A megállapodásban megjelölt képzés is ezeken a területeken hasznosítható, a hatékony fellépést segítő ismeretek átadását szolgálja.

A vietnami küldöttség a tárgyalásokat követően látogatást tett a Parlamentben, ahol Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogadta a küldöttség tagjait, valamint a delegációt fogadta még a Kúria elnöke, Darák Péter is.

Az Egri Járási Ügyészség fellebbezést jelentett két, idős emberek sérelmére sorozatos – úgynevezett unokázós – csalásokat elkövető terhelttel szemben hozott elsőfokú bírói ítélet ellen, melyben a vádlottak börtönbüntetéseinek súlyosítását kéri.

A közös bűnözői múlttal rendelkező vádlottak 2016 januárjában abban egyeztek meg, hogy telefonon véletlenszerűen ismeretlen embereket hívnak majd fel, és akikről a hangjuk alapján úgy ítélik meg, hogy időskorúak, azoktól hamis ürüggyel pénzt próbálnak meg kicsalni. Az elkövetők az idős sértetteknek azt állították, hogy az unokájuk különböző okok miatt – szerencsejáték, uzsoratartozás, autóbaleset, stb. – bajba került, és azonnal készpénzre van szüksége. Ezután felkeresték a hiszékenynek bizonyuló nyugdíjasokat, akiktől anyagi lehetőségeikhez mérten különböző összegeket vettek át, melyen aztán egyenlő arányban osztoztak.

A különös visszaesőnek minősülő, korábban már elítélt vádlottak bejelentett munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkeztek, a bűncselekmények révén rendszeres haszonszerzésre törekedtek.

Az Egri Járási Ügyészség 2017 májusában 67 rendbeli csalás bűntette miatt emelet vádat a két gödöllői illetőségű férfival szemben, akiket az Egri Járásbíróság idén februárban első fokon főbüntetésül hat és fél év börtönre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt amellett, hogy kötelezte őket több mint nyolcmillió forint kártérítés megfizetésére is.

Az Egri Járási Ügyészség a járásbíróság ítélete ellen a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyészség szerint az időskorú, kiszolgáltatott sértettek sérelmére megvalósított kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények az utóbbi években országosan oly mértékben elszaporodtak, hogy még az esetenként nagy sajtóvisszhangot kiváltó lelepleződések sem tartják vissza az elkövetőket. A konkrét ügyben emellett túlsúlyban vannak a vádlottak terhére róható súlyosító körülmények, melyekre figyelemmel a bíróság által alkalmazott joghátrány sem általánosságban, sem a terheltek vonatkozásában nem bír kellő visszatartó erővel, ezért a törvényben meghatározott büntetési célok csak hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabásával érhetők el.

Kína valószínűleg gyarapítani fogja külföldi támaszpontjai számát – állapította meg az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott, Kínával foglalkozó jelentésében.

A dokumentum szerint ezeket a feltételezett támaszpontokat Peking az új selyemúthoz (“Egy övezet, egy út” kezdeményezés) kötődő beruházások védelmében építené ki.

“A kínai vezetők latba vetik az ország egyre növekvő gazdasági, diplomáciai és katonai súlyát, hogy megteremtsék dominanciáját a térségben, és kiterjesszék befolyását a világban” – olvasható a dokumentumban, amelyet a Pentagon a kongresszus számára készített.

Az amerikai védelmi minisztérium leszögezte: Kínának jelenleg egyetlen katonai támaszpontja van külföldön, mégpedig az afrikai Dzsibutiban, de a jövőben valószínűleg azokban az államokban próbál meg bázisokat létrehozni, amelyekkel hosszú idő óta baráti viszonyt ápol. A Pentagon szakemberei Pakisztánt jelölték meg egy következő lehetséges helyszínként.

Amerikai sajtójelentések szerint Peking nemrégiben Afganisztán vezetőivel kezdett tárgyalásokat arról, hogy az ország keleti vidékén fekvő és Afganisztán belseje felé átjárást biztosító Vakhan-folyosó térségében is kialakítsanak egy katonai támaszpontot. Kína ezt már többször tagadta. A The Washington Post című lap pedig, még februárban, arról közölt értesülést, hogy Kína katonai bázist létesített Tádzsikisztánban, miután valószínűleg három évig katonákat állomásoztatott ott, az afganisztáni határhoz közel.

A felső-ausztriai Bad Schallerbach egyik fogadósa csúnyán megvert és megsebesített négy vendéget, köztük egy magyart, akik szóvá tették, hogy nem a megrendelt ételt vitték ki nekik – közölte az osztrák rendőrség.

Az eset során két vendég ráadásul arcába kapta a kifogásolt ételt. A 41 éves magyar és 40 éves német barátja ugyanis amiatt volt felháborodva, hogy az 56 éves fogadós nem azt hozta ki nekik, amit rendeltek. Ezt annyira zokon vette a vendéglő tulajdonosa, hogy arcukba hajította a teli tálakat, majd gorombán sértegetni kezdte vendégeit. Amikor egyikük a rendőrséget akarta értesíteni, a fogadós ütlegelni kezdte őket. A megtámadott vendégek a szabadba rohantak, s egy négytagú család az incidenst látva szintén jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot. A fogadós azonban ezt sem vette jó néven, s megverte a család két tagját is, egy 43 éves férfit és annak 71 éves apját.

A vendégek számos kisebb sérülést szenvedtek a történtek során, a fogadós pedig a később kiérkezett rendőrök előtt sem hagyott alább durva és ellenszegülő viselkedéséből. A vendéglőst feljelentették.

Amerikai sajtóértesülések szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a pénteken kezdődő, négy európai országot érintő körútjának első állomásán, Finnországban találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is.

Az amerikai sajtóban több helyütt megjelent értesülések egy kifejezetten neve elhallgatását kérő kormányzati forrásra hivatkozva közlik: Pompeo és Lavrov a finnországi Rovaniemi városában – amely Lappföld fővárosa – az Északi-sarkvidéki Tanács ülésének margóján folytat majd tárgyalásokat egymással.

A tárgyalások témája elsősorban Venezuela lesz, de az amerikai diplomácia vezetője szóba hozza majd Ukrajnát, illetve az Ukrajnával kapcsolatos oroszországi magatartást is. Az amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Pompeo felveti majd Washington “aggodalmait a venezuelai és ukrajnai orosz magatartással kapcsolatban”.

Pompeo szerdán már telefonon tárgyalt Lavrovval. Moszkvát Venezuela – és egyben az amerikai-orosz kapcsolatok – destabilizálásával vádolta, Lavrov viszont Washingtont vádolta meg “destruktív befolyással”. A telefonbeszélgetés után az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben Venezuelára utalva leszögezte: “Washington beavatkozása a nemzetközi jog durva megsértése”.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán este adott ki közleményt arról, hogy Pompeo pénteken négy állomást érintő körútra indul. A külügyminiszter Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. Finnországban az Arktikus Tanács vagy más néven az Északi-sarkvidéki Tanács ülésén vesz részt és beszédet mond az Egyesült Államok térséggel kapcsolatos politikai elképzeléseiről. Berlinben Angela Merkel kancellárral és Heiko Maas külügyminiszterrel tárgyal, Londonban Theresa May kormányfő és Jeremy Hunt külügyminiszter lesz a tárgyalópartnere, és a Dániához tartozó Grönlandon szintén a kormányfővel és a külügyminiszterrel, továbbá a dán külügyminiszterrel is találkozik.

Terroristák “megpróbálták tűz alá venni” a szíriai Hmejmímben működő orosz katonai repülőteret – közölte a szíriai orosz katonai parancsnokság.

Viktor Kupcsisin, a szembenálló szíriai felek összebékítéséért felelős orosz központ vezetője kijelentette, hogy “az összes csapást elhárították”, és a terroristák Kalhat al-Mudik és a Bab Atika térségéből indított támadásának nem voltak sebesültjei.

Kupcsisin korábban azt közölte, hogy terroristák egy hónap alatt 12 alkalommal tette kísérletet arra, hogy sorozatvetők vagy drónok segítségével csapást mérjenek Hmejmímre. Az orosz vezetés többször katonai fellépést helyezett kilátásba a támaszpontok elleni támadásokra válaszul.

Floridában szerdán törvényt fogadtak el arról, hogy a tanárok fegyvert viselhetnek a tanintézményekben.

A floridai képviselőház két napig tartó vita után 65:47 arányban voksolt a törvény mellett, amelyet a szenátus már a múlt héten elfogadott. Az új jogszabály lehetővé teszi a tankerületeknek, hogy részt vegyenek az úgynevezett “oltalmazó” programban, amely fegyverekkel látja el a tanárokat. A programban történő részvétel önkéntes, és a tanároknak előtte egy 144 órás kiképzésen kell részt venniük, majd sikeres vizsgát is kell tenniük.

A demokrata képviselők többsége nemmel szavazott, azt állítva, hogy a tanintézményekben lévő fegyverek számának növelése fokozott kockázatnak teszi ki a gyerekeket, növelni fogja a téves fegyverhasználat veszélyét, és az előítéletek miatt növelheti az afroamerikai diákok elleni erőszakot. A törvényt – ahhoz, hogy életbe lépjen – még Ron DeSantis kormányzónak is alá kell írnia. De ez már puszta formalitás, mivel a republikánus kormányzó híve a tanárok felfegyverzésének.

Floridában tavaly február óta erősödött fel a tanárok felfegyverzését követelők mozgalma. A Miamihoz közel eső Parkland városka egyik középiskolájában ugyanis 2018 februárjában az iskola egyik volt diákja, a 19 éves Nikolas Cruz előre kitervelt szándékkal lövöldözni kezdett és 17 embert – köztük diákokat és tanárokat – megölt. Az ámokfutásnak további 17 sebesült áldozata is volt.

Donald Trump akkor azzal érvelt, hogy ha a tanároknak lett volna fegyverük, akkor jobban meg tudták volna védeni magukat és a diákokat.

A pedagógus szakszervezetek azonban ellenezték a tanárok felfegyverzését lehetővé tévő törvényt, és néhány népesebb floridai megye iskolaszékei leszavazták iskoláiknak az oltalmazó programban való részvételét, úgy döntve, hogy a biztonsági feladatok ellátását inkább a megfelelően kiképzett rendőrökre hagyják.

A parklandi lövöldözés után a floridai törvényhozás már elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében minden oktatási intézmény – ha egyetem, akkor minden egyes campusa – köteles legalább egy felfegyverzett munkatársat vagy rendőrt foglalkoztatni. Az a törvény kicsit szigorított a fegyvervásárlás szabályain is. Három nap várakozási időt írt elő egy fegyver megvásárlása előtt, valamint felemelte a korhatárt a fegyvervásárláshoz. Korábban már 18 évesen jogszerűen fegyverhez lehetett jutni, ma már 21 év a korhatár.

A tavaly megszavazott törvény azt ugyan előírta, hogy fegyveres munkatárs vagy rendőr legyen egy-egy iskolában, de azt továbbra is megtiltotta, hogy egy oktató az órán, vagy más foglalkozáson is fegyvert viseljen.

Amerikai sajtójelentések szerint Florida 67 megyéjéből negyvenben már jelentkeztek tanárok és iskolai alkalmazottak, hogy részt vegyenek a fegyverviselésük feltételéül szabott 144 órás kiképzésen.

Ki kellett volna zárni a Gy. Tamás ellen minősített emberölés miatt folyó büntetőeljárásból a védőt a Kúria csütörtökön kihirdetett döntése szerint – tudatta a Legfőbb Ügyészség közleményben.

Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, médiavállalkozó ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanújával folyik nyomozás Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megölése ügyében. Gyárfás tagadja a terhére rótt bűncselekményt, védője Bánáti János ügyvéd.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, Gyárfás védőjét azonban a nyomozóhatóság 2018 decemberében tanúként hallgatta ki.

Ezután – az ügyészség indítványára – a nyomozási bíró ki is zárta a Gyárfás ellen folyó eljárásból a védőt. A védő azonban fellebbezett, és a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék, megváltoztatva a korábbi döntést, elutasította a kizárási indítványt. A törvényszék indokolása szerint a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami nem bizonyítandó tényre vonatkozik, illetve ami a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, többlet bizonyítékot nem hordoz.

Az ügyészség szerint azonban törvénysértő volt a másodfokú döntés, ugyanis egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként kihallgat, az a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. A konkrét ügyben pedig a gyanúsított védője tanúként az ügy jelentősnek ítélt körülményeiről érdemi vallomást tett, ezért ezután már az eljárásban védőként nem vehet részt.

Mivel a törvényszéki döntéssel szemben további jogorvoslatnak nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével változtatta meg a törvényszék a nyomozó bíró döntését.

A Kúria csütörtökön – a legfőbb ügyész indítványa alapján – megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította. Ugyanakkor a törvény szerint a Kúriának jelen esetben a törvénysértés megállapításán túl másra nem volt lehetősége, a döntés jelentőségét az adja, hogy hozzájárul a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez, az egységes joggyakorlat kialakításához – közölte a Legfőbb Ügyészség.

A Balassagyarmati Törvényszék különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte azt a 27 éves Nógrád megyei férfit, aki tavaly nyáron agyonverte az apját; a férfit lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, orvvadászat és lopás miatt is elítélték, az ítélet nem jogerős – közölte a megyei főügyész.

Bóna Gyula ismertette: a vádlott együtt lakott apjával egy Nógrád megyei kistelepülésen; lobbanékony természetük és mértéktelen alkoholfogyasztásuk miatt gyakran veszekedtek; 2017. június 1-jén este is összevesztek, a ház teraszán kiabáltak egymással, majd a veszekedés tettlegességig fajult: a férfi mindkét öklével nagy erővel, többször arcon, fejen és nyakon ütötte az apját, aki hanyatt esett a teraszon; a fia tovább bántalmazta, s amikor már nem adott életjeleket, a testét a házuk udvarán elföldelte.

A házkutatás során a tettestől engedély nélkül tartott lőfegyvereket és lőszereket is lefoglaltak, a férfi továbbá 2014 és 2017 között engedély nélkül több vadat is elejtett és eltulajdonított, amivel a vadásztársaságnak négy és félmillió forint kárt okozott.

A főügyész közölte: a Balassagyarmati Törvényszék a Nógrád Megyei Főügyészség indítványával egyezően a vádlottat halmazati büntetésül tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla fog dönteni – tette hozzá.

Az amerikai elnök fontolgatja a Muzulmán Testvériség nevű szervezet terroristává nyilvánítását – közölte Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője.

“Az elnök tanácskozott nemzetbiztonsági csapatnak munkatársaival és a térség vezetőivel, akik osztják az aggodalmait” – fogalmazott kedden újságíróknak a szóvivőnő. Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök és munkatársai egyelőre vizsgálják a terroristává nyilvánítás folyamatának részleteit.

A bejelentés alig három héttel azt követően történt, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a Fehér Ház vendége volt. A tárgyalásokon – az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint – Trump és esz-Szíszi a többi között megvitatta “a Muzulmán Testvériség jelentette fenyegetést” is. A megbeszélések után Trump “nagyon jónak” nevezve dicsérte az egyiptomi politikus munkáját.

Egyiptomban a Muzulmán Testvériséget már terroristaként tartják számon. A szervezetet 1928-ban alapította Hasszán al-Banna Kairóban, de később más muszlim országokban is létrejöttek szervezetei. Jelöltjei a 2005-ös egyiptomi parlamenti választásokon a voksok húsz százalékát nyerték el. A szervezet tagjai azonban 2013-ban, Mohamed Murszi elnök megbuktatásakor az erőszak fegyveréhez nyúltak, és azóta több véres merénylet fűződik hozzájuk.

Egy külföldi szervezet terroristává nyilvánítása lehetővé teszi, hogy a szervezet tagjait vagy a szervezetet bármilyen módon segítő egyéneket és vállalatokat, illetve más szervezeteket szankciókkal sújtsanak.

Az Egyesült Államok április elején terrorista szervezetnek nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát. Ez volt az első alkalom, hogy Washington egy külföldi állam szervezetét terroristának nyilvánította.

Nem semmisült meg a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet és továbbra is veszélyes, ezt mutatja vezetőjének új videoüzenete – figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: senki sem gondolta, hogy az IÁ felett Irakban és Szíriában aratott katonai győzelem azt jelenti, hogy a terrorszervezet meg is szűnik, és az új videofelvétel felbukkanása azt jelzi, hogy “ez az értékelés helytálló”.

Merkel kiemelte, hogy különbséget kell tenni az IÁ legyőzése és felszámolása között, ez utóbbi “hosszú ideig tart, a veszély még nem szűnt meg”.

Mahdi aláhúzta, hogy az IÁ ugyan fájdalmas veszteségeket szenvedett el, de nem semmisült meg. Azonban a videófelvétel alapján megállapítható, hogy a dzsihadista szervezet “megtört”. Vezetője a legutóbbi, öt évvel ezelőtti felvétellel ellentétben nem hívei népes táborában látható egy mecsetben, hanem egyedül, elszigetelődve egy kényelmetlen rejtekhelyen – mondta az iraki kormányfő.

A tájékoztatón Merkel aláhúzta, hogy Németország továbbra is minden lehetséges segítséget megad Iraknak a katonai, politikai és gazdasági stabilizációhoz, és változatlanul elkötelezett területi épségének megőrzése mellett. Így az észak-iraki kurdokkal folytatott együttműködésnek is az az alapja, hogy az erbíli központú régió az ország elválaszthatatlan része.

Az IÁ Németországból származó és az iraki hatóságok őrizetében álló híveinek esetleges hazatérésével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gyermekek sorsára összpontosítanak, minden egyes esetet külön kezelnek, és jól együttműködnek az iraki partnerekkel.

A találkozó alkalmából energetikai infrastrukturális fejlesztésekről írt alá keretmegállapodást Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke és Loaj Hatib iraki villamosenergiaügyi miniszter. Ezzel kapcsolatban Mahdi arra a kérdésre, hogy az állami megbízások odaítélésénél mennyire kell figyelembe venniük az Egyesült Államok segítségét az ország stabilizációjában, hangsúlyozta, hogy 14 milliárd dollár (mintegy négyezer milliárd forint) értékben terveznek fejlesztéseket, ami az amerikai vállalkozások mellett a Siemens és más német cégek számára is üzleti lehetőséget jelent.

Az IÁ halottnak vélt vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi hétfőn tett közzé videoüzenetet, a felvételen fogadkozott, hogy bosszút állnak harcosaik meggyilkolásáért és bebörtönzéséért. Méltatta a húsvétvasárnapi Srí Lanka-i terrortámadásokat, hangoztatva, hogy a szíriai Baghúzban rájuk mért vereség megtorlásaként követték el őket. A felvétel a dzsihadisták vezetőjének első megjelenése azóta, hogy 2014-ben az iraki Moszul városában beszédet mondott az an-Núri mecsetben.

Nicolás Maduro venezuelai elnök kedden készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia irányítója szerint a repülőtér egyik kifutóján már indulásra készen állt a gép, hogy Madurót Kubába vigye. “Információink szerint az oroszok kérték arra, hogy maradjon az országban” – fogalmazott Pompeo. A miniszter hangsúlyozta: Venezuelában a helyzet nagyon képlékeny.

A CNN egyébként bejelentette, hogy a venezuelai kormány – a BBC spanyol nyelvű adásával egyetemben – betiltotta a CNN nemzetközi adásának sugárzását. Percekkel Pompeo interjúja előtt Donald Trump a Twitteren szólította fel Kubát, hogy hagyjon fel a Maduro-rendszer katonai támogatásával. Ellenkező esetben – írta Trump – az amerikai kormány “totális embargót” vezet be a szigetország ellen.

Egyik korábbi Twitter-bejegyzésében Trump már támogatásáról biztosította a venezuelaiakat, leszögezve, hogy “nagyon szorosan” figyelemmel követi a fejleményeket. Nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton azonban ultimátumszerű felhívást intézett közvetlenül a venezuelai kormányzat egyes tagjaihoz, sejtetni engedve, hogy egyes caracasi kormánytényezők titokban egyeztetéseket folytattak Washingtonnal.

“Lejárt az időtök. Ez az utolsó esélyetek” – írta Bolton a mikroblog-oldalon, Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszternek, Ivan Hernandeznek, az elnöki gárda vezetőjének és Maikel Morenónak, a legfelsőbb bíróság elnökének címezve bejegyzését.

Egyik korábbi Twitter-üzenetében Bolton azt írta, hogy amennyiben most nem sikerül az áttörés, akkor Venezuela “diktatúrába zuhan”. Mindazonáltal a Fehér Ház előtt újságíróknak nyilatkozva azt fejtegette, hogy Washington “békés hatalomátadást” akar Maduro és Juan Guaidó ellenzéki vezető között. “Ez még mindig lehetséges, ha a rezsim megfelelő számú kádere úgy dönt, hogy az ellenzéket támogatja” – mondta Bolton. Újságírói kérdésre válaszolva Bolton azt mondta: ami most zajlik Venezuelában az nem katonai puccs.

Nyilatkozott az amerikai sajtónak Elliott Abrams, az amerikai külügyminisztérium venezuelai különmegbízottja is. Abrams részletek közlése nélkül azt mondta: korábban “érdekes tárgyalásokat” folytatott mind az ellenzék vezetőivel, mind a Bolton-bejegyzés három címzettjével. Mint fogalmazott: a Maduro-rendszer tisztségviselőivel “a demokrácia helyreállításának módjairól” folyt az eszmecsere, csakhogy a Madurót támogatók később nem tartották be ígéreteiket. A különmegbízott szerint Moszkva kontraproduktív, azaz a szándékával ellentétes hatású szerepet játszik Venezuelában.

Washingtonban sajtóértekezletet tartott Guaidó képviselője, Carlos Vecchio is, arra szólítva fel a venezuelaiakat, hogy “maradjanak az utcán a szabadság kivívása érdekében”, a hadsereg tagjait pedig arra ösztökélte, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz. “Eljött a pillanat Maduro számára, hogy távozzon a hatalomból” – fogalmazott Vecchio az újságíróknak.

Szerdától ismét a Magyar Honvédség légiereje biztosítja négy hónapon át a balti légtér védelmét.

Észtország, Litvánia és Lettország légterének védelmét négy Gripen vadászgéppel és mintegy százfőnyi személyzettel védik. Az Észtország, Litvánia és Lettország légterének biztosításáról szóló NATO-megállapodás értelmében a magyar katonák először 2015-ben látták el ezt a feladatot. A szövetség olyan tagországok légtérvédelmének ellenőrzésében vállal szerepet, amelyek nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel.

A Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai Siauliai repülőtéren augusztus végéig látja el feladatát.

Kétkedve és gúnyolódva fogadta az internet közönsége azokat a fotókat, amelyeket az indiai hadsereg tett közzé hétfőn az egyik hivatalos Twitter-oldalán, azt állítva, hogy a titokzatos himalájai lény, a jeti lábnyomait sikerült lencsevégre kapniuk.

A csaknem hatmillió követővel rendelkező indiai hadsereg hétfői bejegyzése szerint “a mitikus teremtmény rejtélyes lábnyomait”, amelyek 81 centiméterszer 38 centiméteresek, a himalájai Makalu alaptábor közelében fotózták le április 9-én. A Times of India című napilap értesülései szerint a hadsereg azért csak most hozta nyilvánosságra a felvételt, mert előbb meg akart bizonyosodni róla, hogy a hóban talált nyomok összeegyeztethetőek a jetivel kapcsolatos korábbi elméletekkel.

A himalájai óriási majomemberként is ismert jeti egy legendás teremtmény, amelyről úgy tartják, hogy a Himalája magasabban fekvő területein él. India, Nepál és Bhután egyes részein gyakran hallani történeteket olyan emberekről, akik állítólag látták a lényt vagy annak lábnyomait. Mindezek ellenére a Twitter-felhasználók egy részét megdöbbentette, hogy az indiai hadsereg ilyen merész kijelentésbe bocsátkozott egy “mitikus teremtménnyel” kapcsolatban.

“Igazán elkeserítő azt látni, hogy a hadsereg egy ilyen idétlen mítoszt próbál valóságként eladni. Többet vártam tőletek srácok” – írta az egyik internetező. A felhasználók reakcióira válaszolva a hadsereg elmondta, hogy a “bizonyítékot” lefotózták és átadták a “téma szakértőinek” – írta a BBC.

Az elmúlt években többen is próbálták megoldani a jeti rejtélyét. 2011-ben DNS-vizsgálattal bizonyították, hogy az a “jeti ujj”, amelyet fél évszázaddal korábban vittek Nepálból Londonba, valójában egy emberi csontdarab.

Az Oxfordi Egyetem kutatóinak 2013-ban ugyancsak DNS-vizsgálattal sikerült megállapítaniuk néhány szőrszálmintáról, hogy azok nem a jetitől, hanem egy ősi jegesmedvétől származnak. A kutatásban részt vevő Bryan Sykes professzor szerint a legvalószínűbb magyarázat a jeti legendájára az, hogy egy olyan állat lehet, amely a jegesmedve és a barnamedve hibridje.

Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) kedden este megtiltotta valamennyi amerikai légitársaságnak egy bizonyos magasság alatti berepülést a venezuelai légtérbe.

A légitársaságok 26 ezer láb (mintegy 8000 méter) alatti magasságban nem repülhetnek be a dél-amerikai ország légterébe. A tiltás – az FAA közleménye szerint – visszavonásig és nemcsak légitársaságokra, hanem magángépekre is érvényes. A szövetségi hatóság egyúttal elrendelte a jelenleg Venezuelában tartózkodó légitársaságok gépeinek és a magánrepülőknek, hogy 48 órán belül hagyják el a dél-amerikai országot.

A döntést a hatóság “a növekvő mértékű politikai bizonytalanságokkal és feszültségekkel” indokolta. Az American Airlines már márciusban bejelentette, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti Venezuelába induló járatait.

Venezuelában – ahogyan Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogalmazott kedden a kora esti órákban adott televíziós interjújában – “nagyon képlékeny” a helyzet. A caracasi tüntetésen több tucatnyian sebesültek meg, és vagy egy tucat embert vettek őrizetbe. A légitámaszponton – ahol az ellenzék vezetője, Juan Guaidó mondott beszédet – lövések is dördültek.

Guaidó ellenzéki vezető felhívást intézett a hadsereg tagjaihoz, hogy segítsenek eltávolítani a hatalomból Nicolás Maduro elnököt, ám a jelek arra mutatnak, hogy felszólítása nem talált követőkre. A venezuelai elnök és Vladimir Padrino védelmi miniszter kedden este közösen jelent meg a többségében a kormány finanszírozta Telesur televízióban és Maduro bejelentette, hogy a hadsereg továbbra is mellette áll. Az elnök közölte: államcsínykísérletet hiúsítottak meg.

Békéscsaba vezetői már 1916-ban döntöttek arról, hogy a háború hős halottainak katonai temetőt hoznak létre – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Erdélyi Lajos elmondta: 1918-ban már fel is szentelték a temetőt, ahol 728, köztük 489 magyar katona földi maradványait helyezték el. A háborús hősök nyughelyén 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, 12 német, 105 román és hat ismeretlen honosságú hőst temettek el. Békéscsabán ugyanis a monarchia hadikórházat működtetett, és az ott elhunyt katonák ebben a temetőben találtak végső nyugvóhelyre.

“A halott katona nem ellenség többé” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, mielőtt átadta a felújított első világháborús katonai temetőt.

Herczeg Tamás Békéscsaba és térsége országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a történelmi Békés vármegye csaknem 10 ezer embert veszített el az első világháborúban. A 101-es gyalogezred katonáinak zöme a városból került ki, megfordultak a háború szinte összes hadszínterén, és a bevonuló ezer katonából mindössze hatvanan tértek vissza.

Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere megköszönte a HM anyagi támogatását a temető felújításához, hozzátéve, az utókor feladata a háborús hősök emlékének ápolása és a béke megőrzése.

Szakszervezeti vezetők, tisztségviselők, a hazai munkavédelmi hatóság vezetője és a munkavédelmi szakma számos képviselője közösen emlékezett meg a munkabalesetek halottjaira és sérültjeire az áldozatok tiszteletére emelt emlékműnél Csepelen. Mindezt más-más hangsúlyokkal, ki vitatkozva, számon kérve, ki szembesítve, érzékenyítve vagy a felelősségre utalva, ki pedig a személyes szintű kapcsolat és támogatás fontosságát kiemelve.

Április 28-a a Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja, amelyet először 1984-ben a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartott meg, majd 1996-ban emelkedett a nemzetközi napok közé az ENSZ-nél is. Magyarországon 2012 augusztusa óta hivatalos emléknap, noha a megemlékezés hagyománya hazánkban is jóval régebbi.

Nem fogadható el az az érvelés, hogy a foglalkoztatás növekedése és feldolgozóipar bővülése miatt nő a balesetek száma, emelte ki beszédében Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint felfedezhető ok-okozati összefüggés a munkavállalók létszáma és a balesetek számadatai között, sokkal valószínűbb azonban, hogy munkabalesetek bekövetkezését leginkább a munkáltatók és a munkavállalók felelőtlen, jogszabályokat nem követő, munkavédelmi normákat megszegő magatartása okozza. Ez független a munkavállalók létszámától. Kordás szerint a kis- és közepes vállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet, ahol a munkavédelmi célú ráfordításokban költséget és nem hasznot látnak, ellenérdekeltek az ilyen kiadások növelésében, a munkakörülmények javításában.

Elgondolkodtató számadatokkal segített megérteni, átérezni a munkabalesetek évtizedes hatásait Nesztinger Péter, a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezetője. 1986-tól – vagyis a munkabalesetek egységes nyilvántartásba vételének kezdetétől – számítva készített egy gyors összegzést a veszélyes munkahelyek áldozatairól. Az elmúlt bő három évtizedben több mint ötezer ember halt meg munkabalesetben és jóval egymillió felett van azon sérültek száma is, akikről egyáltalán tudomást szerzett a hatóság. Nesztinger Péter megemlítette, hogy a mezőgazdasági szektorban 2016-ban kivételesen több halálos munkabaleset történt, mint az építőiparban. Ez indokolttá tette egy figyelemfelhívő kampány szervezését, amely az eddigi tapasztalatok alapján hozzájárult a balesetek számának csökkenéséhez.

Nem szabad megfeledkeznünk a munkabalesetben megrokkant munkavállalókról sem, hangsúlyozta a megemlékezés sok éve meghatározó felszólalója, Borhidi Gábor, hiszen ők jelentősen nehezebb helyzetben kell, hogy viseljék a mindennapi élet terheit. Az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője az együttérző gondolatokat követően emlékeztette a jelenlévőket arra is, hogy az utóbbi években változtak ugyan a munkavédelmi képviselők választásának, képzésének szabályai (például 2016 óta a munkavédelmi törvény alapján ötven helyett húsz fő munkavállalói létszám felett kell munkavédelmi képviselő választást tartani, de változtak a képviselők képzési feltételei is), ami több munkáltatónál ad lehetőséget a munkahelyek biztonságosabbá tételére. Borhidi ugyanakkor szembesítette a jelenlévőket a kérdéssel: több lehetőséget kaptunk? Igen, de vajon tudunk-e élni, élünk-e vele?

A megemlékezés záró felszólalója, Gedeon András, az Alemona – Közösség a munkavédelemért szóvivője volt. Nem csupán a szabálykövetés, a feltételek biztosításának a fontosságát emelte ki, hanem a működés kulturális elemeként is értelmezhető, egymásra való tudatos odafigyelést, segítségadást, a biztonságot elősegítő kommunikáció módjainak sokféleségét is. Úgy fogalmazott: „álljunk mellettük, ha személyesen ez nem is mindig lehetséges, de munkatársakon, vezetőkön, szakembereken, betűkön, hangokon, képeken keresztül, lelkesítve, magyarázva, koordinálva, a jogos rosszallás vagy a közösséget, kultúrát erősítő mosoly ráncaival az arcunkon”. Hiszen, nem hiányozhat a derű sem ebből a munkából, mert sokszor éppen ez az a közös nyelv, amit akár a munkahelyi biztonságról beszélve is jobban értenek az emberek.

Az április 25-én tartott megemlékezés közös koszorúzással, gyertyagyújtással zárult a Csepel Művek Ipari Parkjában álló, 2010-ben felavatott emlékműnél.