Biztonságpiac

A HungaroControl adatai szerint 2019 első negyedévében a Magyar Honvédség vadászpilótái negyvenötször álltak készenlétben, és három alkalommal kellett intézkedniük olyan légi járművek esetében, amelyek személyzetével a légiforgalmi irányítók nem tudták felvenni a kapcsolatot. A szolgálat hozzátette: a Gripenek felszállása után a kapcsolat minden esetben helyreállt.

A közleményben ismertetik: a HungaroControl légiforgalmi irányítói közel negyedmillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették az idén, és közel száz alkalommal jelentették különleges intézkedés szükségességét. Az azonnali, kritikus intézkedéseket a repülőgépek műszaki hibája, orvosi ellátásra szoruló vagy éppen másokra veszélyes utasok, kockázatos időjárási körülmények okozták.

Az idén húsz repülőgépnek kellett a leszállásban elsőbbséget biztosítani orvosi ellátást igénylő utas, öt gépnek pedig a fedélzeten történt rendbontás miatt.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a 31 éves nő a Fővárosi Kormányhivatal XX. Kerületi Hivatalának kormányablakánál dolgozott, ahol személyazonosító igazolványokat és az útleveleket adott ki, valamint a személyazonosság ellenőrzésére egy úgynevezett Képnézegető alkalmazást kellett használnia, ha a kérelmező honosítási okiratot mutatott be.

Az ügyintézővel kapcsolatba lépett egy – a nyomozás során egyelőre ismeretlenül maradt – szervezett elkövetői kör, és rávette, hogy 168 – többek között ukrán, orosz, azeri, iráni, albán – állampolgárnak valótlan tartalmú – a kérelmezők fényképével ellátott, azonban különböző, honosított magyar állampolgárok adatait tartalmazó – magyar magánútlevelet és személyit állítson ki.

A nő összesen 198 ilyen okmányt adott ki, és ezzel az Európai Unió tagállamának okmányaihoz juttatta a nem uniós polgárokat. Az ügyintézés során szándékosan nem alkalmazta az előírt alkalmazást.

Az ügy másik – jelenleg letartóztatásban lévő – vádlottja egy 38 éves ukrán férfi, aki a nő révén jutott valótlan tartalmú útlevélhez. A férfit végül az Egyesült Királyságban fogták el, és átadták a magyar hatóságoknak – derül ki a közleményből.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a nő ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés, és 198 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, a férfi ellen egy rendbeli, felbujtóként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra.

Mint írták, megújult, felhasználóbarát formában jelennek meg a rendőrségi térképtárban a bűnügyi és a baleseti interaktív térképek. A látogatók maguk választhatják ki, hogy milyen típusú bűncselekményeket vagy baleseteket rajzoljon ki a térkép, majd a részletes adatokért ráközelíthetnek az ország számukra érdekes útszakaszára, településére vagy településrészére, csaknem utcaszintű pontossággal.

Az adatok harminc napos késleltetéssel jelennek meg, és a tesztüzem idejében harminc vagy hatvan napos időszakra vizsgálhatók. A bűnügyi információkat alapértelmezetten egy ponttérképen mutatják meg, de értelmezésüket, elemzésüket halmazokba rendezetten vagy hőtérképnézetben is megjeleníthetik.

A tesztüzem lezárása után a rendőrség olyan egyedi térképeket tesz majd közzé, amelyek információtartalma a most megújult bűnügyi és baleseti interaktív felületekről nem érhető el. A közérdeklődésre számot tartó és egyben a testület működése szempontjából kiemelt térképek külön menüpontban kapnak helyet. Emellett a rendőrség eseti jelleggel készít majd aktuális térképeket, amelyek a bűnügyi és rendészeti helyzetképet ábrázolják, akár a változás dinamikáját szemléltető időbeli lejátszás funkcióval – írták.

Az ORFK közleménye szerint a térképtárban szereplő összes adat forrásmegjelöléssel szabadon átvehető. A térképtárban szereplő információkat a rendőrségi adatbázis szolgáltatja tájékoztató jelleggel, ebből adódóan azok nem mutatnak közvetlen egyezést az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika és a Központi Statisztikai Hivatal adataival.

A digitális térképészeti rendszer publikálásával az elektronikus megoldások terén is erősíti a rendőrség a szolgáltató jellegét, az inNOVA projekt keretében létrehozott alkalmazásokkal a hazai e-közigazgatási fejlesztésekhez csatlakozik. Az információtechnológiai biztonság a rendőrségi térképtár Kormányzati Adatközpontban történő elhelyezése által garantált – írták.

A rendőrségi térképtár az 5,148 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszírozott, a rendészeti tevékenységekhez kapcsolódó hatósági ügyek továbbfejlesztését, a hozzá kapcsolódó elektronikus fejlesztéseket magában foglaló inNOVA projekt első, a nyilvánosság számára is elérhető eleme.

Haftar, aki szerdán találkozott Emmanuel Macronnal Párizsban, azt is kijelentette, hogy sem ő, sem a hadserege nem húz hasznot az ország keleti részében kibányászott kőolaj eladásából. Macron elnök Kelet-Líbia “erős emberétől” azt kérte, hogy “haladéktalanul szüntessék be az ellenségeskedést” – közölte az Élysée-palota.

“A líbiai felek között azonban minden korábbinál nagyobb a bizalmatlanság, és jól látjuk a zsákutcát a nemzetközi közösségnek az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó óhaja és Haftar tábornok látásmódja között” – ismerte el a francia elnöki hivatal. Haftar a valamivel több, mint egyórás tárgyalás után nem nyilatkozott.

Az Élysée-palota közleménye szerint a Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter jelenlétében folytatott megbeszélésen a tábornok “hosszasan magyarázta és indokolta” az április elején Tripoli ellen indított hadműveletet, amelynek a célja – mint közölte – a fővárosban a befolyásukat egyre növelő “magánmilíciák és radikális csoportok” elleni harc.

A Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNH) április 4-én indított offenzívát a nemzetközileg elismert egységkormány székhelye, Tripoli elfoglalásáért. Haftar “haladóként és dinamikusként jellemezte a helyzetet, azt állítva, hogy fokozatosan erősíti meg az állásait.

A francia elnöki hivatal közlése szerint a francia diplomácia “a következő hetekben nagyon aktív” lesz, hogy megpróbálja elősegíteni a megoldást, fenntartva az állandó párbeszédet az ENSZ-szel, Olaszországgal, az egykori gyarmattartóval és a helyi szereplőkkel, közöttük Egyiptommal. “Nem vagyunk naivok egy ilyen kényes és nehezen értelmezhető helyzet kapcsán” – tette hozzá az Élysée-palota.

Macron május 8-án fogadta Fájez el-Szarrádzsot, a nemzeti egységkormány miniszterelnökét, aki azzal vádolta meg Franciaországot, hogy Haftar tábornokot támogatja. Párizs ezt a bírálatot “elfogadhatatlannak és alaptalannak” nevezte. Haftar offenzívájának kezdete óta a harcokban 510 ember halt meg és 2467 sebesült meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn közzétett adatai szerint.

A Tripoliért zajló csata nem más, mint egy hosszú és véres háború kezdete, egy olyan polgárháborúé, amely tartósan megoszthatja az országot és veszélybe sodorhatja Líbia szomszédjait a Földközi-tenger térségében – jelentette ki Haszán Szalamé, a világszervezet líbiai különmegbízottja kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).

Stoltenberg köszönetet mondott Nagy-Britanniának, hogy fogadja a jubileumi eseményt. “Közösen foglalkozunk majd a jelenlegi és az újonnan jelentkező biztonsági kihívásokkal annak érdekében, hogy a katonai szövetség az elkövetkező években is a stabilitás pillére maradjon” – fogalmazott.

A NATO legutóbb 2018 júliusában tartott csúcstalálkozót Brüsszelben, amelyen a szövetség a védelmi és elrettentő képességek erősítése mellett döntött. Napirenden volt továbbá a védelmi kiadások méltányos tehermegosztásának kérdése is, ugyanis a NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani.

A tájékoztatás szerint az elfogadott jogszabályt elsődleges célja, hogy egységes uniós biztonsági előírásokat hozzanak létre drónok hivatásos és szabadidő jellegű használatára vonatkozóan. Leszögezi, hogy a repülő eszközök tervezése és gyártása során be kell tartani az unió alapvető biztonsági és személyes adatok védelmére vonatkozó követelményeit.

Az elfogadott kiegészítő végrehajtási rendelet szerint az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a drónokat súlyuktól függetlenül egyedi azonosítóval kell ellátni, valamint, hogy kötelezően regisztrálják azokat az illetékes hatóságnál. 2020-től kezdődően az üzemeltetőknek is azonosíthatónak kell lenniük, ugyanis a reptetésre alkalmas eszközök jelentős veszélyt jelenthetnek az emberekre, a magánéletre, a környezetre nézve, valamint kárt okozhatnak vagyontárgyakban. Ezen kitétel szintén minden drónra vonatkozni fog súlytól függetlenül.

Mint közölték, a 25 kilogrammnál kisebb súlyú drónok üzemeltetői bizonyos feltételek mellett előzetes engedély nélkül is reptethetik majd eszközeiket. Esetükben kitétel ugyanakkor, hogy a drónok nem repülhetnek 120 méternél magasabbra, valamint minden körülmények között az üzemeltetőnek látómezejében, az emberektől távol kell tartania az eszközt.

A tagállamoknak úgynevezett repülési zónákat kell meghatározniuk, ahol a drónokat – a súlyuk által meghatározott szabályoknak megfelelően – használni lehet. Azok a területek, amelyekre a drónok nem repülhetnek be, magukban foglalhatják a repülőtereket, azok környékét, vagy a városközpontokat – írták.

Hozzátették, az Európai Bizottság feladata lesz, hogy konkrét követelményeket határozzon meg a maximális működési távolságra, és arra vonatkozóan, hogy beépített, automatikus rendszerek segítségével biztosíthatóvá kelljen tenni a balesetek elkerülését, a repülés stabilizálását és az automatikus leszállást.

Keresztes Imre főügyész azt írta: a magánnyomozók rendszeres kapcsolatot tartottak fel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda állományában szolgálatot teljesítő rendőrtiszttel, és arra kérték, hogy a tevékenységükhöz szükséges adatokat kérdezze le a nyilvántartási rendszerekből.

A magánnyomozók a rendőr segítségével érvényes jogalap nélkül, soron kívül jutottak hozzá személyi, lakcím- és gépkocsiadatokhoz, – amelyekről tájékoztatták megbízóikat -, anélkül, hogy a lekérésért szolgáltatási díjat fizettek volna. A jogellenesen megszerzett adatok felhasználásával mintegy száz megbízást teljesítettek, amelyekkel több mint 5,6 millió forintot kerestek – tette hozzá.

A volt rendőr beismerő vallomást tett, egyik társa részben elismerte a bűncselekmények elkövetését, a harmadik vádlott azonban megtagadta a vallomástételt. A vádlottak szabadlábon védekeznek.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat ellenük a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsánál. Az ügyészség indítványozta, hogy ha a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik a bűncselekmények elkövetését, akkor a volt rendőrt egy év, társait nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítéljék (a próbaidő mindannyiuk esetében két év legyen), és a két magánnyomozóra emellett egyenként 3,315 millió forint pénzbüntetést is kiszabjon a bíróság.

A tárcavezető rámutatott: Törökország az Sz-400-asokkal nem támadni készül, hanem épp megvédeni légterét az esetleges repülőgépes vagy rakétatámadásoktól.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször nehezményezték, hogy Törökország orosz rakétarendszert vásárol. Attól tartanak, hogy a NATO hálózatába nem integrálható orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a szövetség katonai képességeiről. Az ankarai vezetés pedig minden alkalommal nyomatékosította, hogy nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől. Akar ezzel összhangban ezúttal úgy fogalmazott: a vonatkozó török-orosz megállapodást a felek aláírták, és pont.

Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat tesz lehetővé azon országokkal szemben, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket. Ezt alapul véve az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) április elején bejelentette: első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor akár a száz harci gép eladásáról kötött török-amerikai egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

A török védelmi miniszter ezzel kapcsolatban a következő kérdést címezte Washingtonhoz: “szerepel olyan kikötés az F-35-ösökről szóló szerződésben, hogy ha bármely partner Sz-400-ast vesz, akkor kizárják a programból?”

Akar hangsúlyozta: Törökország teljesíti minden kötelezettségét, fizeti a fejlesztés ráeső részét, valamint hibátlanul és hiánytalanul elkészíti a közös gyártás keretében rendelt alkatrészeket. A tárcavezető elmondta: novemberben két F-35-ös érkezik a malatyai légitámaszpontra, ahol a tervnek megfelelően folytatódnak a gépek fogadásához szükséges építkezések.

A török védelmi miniszter – anélkül, hogy a részletekre kitért volna – azt is jelezte: Ankara előkészületeket tesz az esetleges amerikai szankciókat illetően. Akar egyúttal arról is beszámolt, hogy a török haderő katonákat küldött Oroszországba az Sz-400-asokkal kapcsolatos kiképzésre, amely az elkövetkező hónapokban is folytatódni fog. Ezzel párhuzamosan orosz katonák is érkezhetnek Törökországba – tette hozzá.

Washington korábban arra is figyelmeztette Ankarát, hogy az orosz fegyverzet beszerzése veszélybe sodorhatja azt a 3,5 milliárd dolláros üzletet, amelynek keretében Törökország amerikai Patriot légtérvédelmi rendszert vásárolna.

Hulusi Akar erre vonatkozóan kiemelte: az amerikai fél a Patriotok árával, technológiai transzferével és közös gyártásával kapcsolatban március végén néhány feltételen módosított, és Ankara dolgozik a válasz megfogalmazásán. A török védelmi tárca vezetője hangot adott azon meglátásának is, hogy szerinte közeledés tapasztalható a témában az Egyesült Államok részéről.

Az első Sz-400-as orosz ütegek várhatóan júliusban érkeznek meg Törökországba.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az alapkőletételi ünnepségen a biztonságot nevezte a legfontosabb közösségi értéknek, leszögezve: Magyarország biztonságos ország.

“Magyarország egy olyan ország, amely őrzi identitását, megvédi a biztonságát, és növeli a versenyképességét” – mondta. Hozzátette: abban, hogy hazánk biztonságos ország, a büntetés-végrehajtás is jelentős feladatokat lát el. Nemcsak a déli határon épített kerítés létrehozásában vett részt a büntetés-végrehajtás személyi állománya, hanem a mindennapokban, a büntetésüket letöltők őrzésében végzett munkájukkal tesznek hozzá a biztonsághoz – húzta alá.

A büntetés-végrehajtás új egészségügyi központját úgy hozzák létre, hogy azzal a fogvatartottak mellett “a törvénytisztelő emberek is jól járnak” – utalt az államtitkár arra, hogy a beruházás részeként a helyi városi kórház is új lehetőségekhez jut. Kontrát végezetül reményét fejezte ki, hogy “ez a beruházás is hozzájárul, hogy a magyar emberek biztonsága tovább erősödik”.

Schmehl János vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese azt mondta, a beruházással maradandó értékkel gazdagodik a szervezetük. “A büntetés-végrehajtás folyamatosan, dinamikusan megújuló rendvédelmi ágazat” – tette hozzá utalva az új kiskunhalasi országos bv-intézet átadására, illetve a folyamatban lévő további fejlesztésekre. Közlése szerint a 8200 négyzetméter alapterületű berettyóújfalui egészségügyi központ 14 ezer négyzetméteres telken épül fel, amit a helyi önkormányzat adott át az államnak.

A közel kétszáz fogvatartott egészségügyi ellátását lehetővé tevő intézmény önálló szakrendelővel rendelkezik majd, amit a Gróf Tisza István Kórházzal szakmai együttműködésben működtetnek – jelezte Schmehl. A tábornok országosan is egyedülállónak nevezte, hogy a büntetés-végrehajtás egészségügyi központja a városi kórházzal együttműködésben dolgoznak, “a legszigorúbb biztonsági protokollok betartásával”.

A beruházás előrelépést jelent a környékbeliek ellátásában is, miután olyan területekkel – MR-diagnosztika, művese-kezelés – bővül az intézmény, ami eddig nem volt elérhető Berettyóújfaluban.

Benkő Tibor a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról tartott előadásában elmondta, komoly beszerzési eljárások vannak folyamatban, köztük helikopterek, szállítógépek, önjáró lövegek, harckocsik beszerzéséről. A program honvédelmi részében rendkívül fontos a honvédség és a társadalom közötti kapcsolat – emelte ki a miniszter. Megjegyezte, a hétvégi budaörsi haditechnikai bemutatóra mintegy 70 ezren látogattak ki. A miniszter szerint ez is azt igazolja, hogy igenis érdekli a társadalmat a honvédelem, az ország biztonsága.

Minden területen megújul a magyar haderő, ami nemcsak a haditechnikára, hanem a logisztikára, a személyi állományra, a vezetésre is vonatkozik – jelentette ki. A miniszter kiemelten szólt a kutatás, a fejlesztés és az innováció fontosságáról. Ennek keretében szeretnék a magyar hadiipart újjáéleszteni – tette hozzá. Kiemelte: “nem az a lényeg, hogy utolérjük magunkat” ezen a területen, hanem meghatározó erővé kell válni. Ezen az úton is elindultak, cseh licenc alapján megkezdődött fegyverek összeszerelése Kiskunfélegyházán, és az év második felében megindulhat a sorozatgyártás – hívta fel a figyelmet.

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) és a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Hogyan tovább Magyarország? Védelem és Biztonság című konferenciáján a miniszter arról is beszél, hogy a kormány úgy döntött, a térség meghatározó haderejévé kell válni, és ehhez az anyagi támogatás is megvan.

Fontos a honvédség és a társadalom közötti kapcsolat – mondta a miniszter, megjegyezve: a hétvégi budaörsi haditechnikai bemutatóra mintegy hetvenezren látogattak ki. Ez is azt igazolja, hogy igenis érdekli a társadalmat a honvédelem, az ország biztonsága – fogalmazott.

Benkő elmondta, hogy nemcsak a hazai, hanem a külföldi képzést is hatékonyabbá akarják tenni; jelenleg huszonnyolc tiszt és altiszt vesz részt külföldi képzésen, ezt a számot a következő években növelni tervezik. A hazafias honvédelmi neveléssel a fiatalokat szólítják meg, a kadétprogram keretében már középiskolában megkezdik az oktatásukat – folytatta. Szólt arról is, hogy sok fiatal fizikailag alkalmatlan a katonai pályára, holott egészséges gyermekek nevelése nemcsak a honvédség, hanem az ország érdeke is – jegyezte meg Benkő. Hozzátette: ezért rendkívül fontos a Honvéd Sportszövetség szerepe és a honvédelmi táborok működtetése.

Sokan úgy vélik, hogy valamilyen új világrend van kialakulóban, bizonytalanság van a világon, Európában. Mindeközben új katonai fenyegetések is megjelennek – jelezte a miniszter. Példaként említette Ukrajna esetét, a hibrid hadviselést és a kibertérben előforduló műveleteket. Mindemellett álhírek, radikalizálódó vallások, instabil államok is befolyásolják a világ biztonságát – fejtette ki. Magyarország a NATO-ban részt akar venni e kihívások kezelésében, és szeretnék, ha minden ország komolyan venné ezt a térséget. Ezért is döntöttek arról, hogy Magyarországon felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztályparancsnokságot, amely része lesz a NATO parancsnoki struktúrájának. Ehhez Horvátország már csatlakozott. A parancsnokság 2023 és 2025 között Székesfehérváron jön majd létre. Szolnokon felállítanak egy különleges műveleti parancsnokságot, amelyhez már öt ország csatlakozott, és a kiberműveleti központ is hamarosan megkezdi működését – sorolta Benkő.

A tárca az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának kérése nyomán vette fontolóra a csapaterősítést. A Középső Parancsnokság illetékesei a térségben tapasztalható és erősödő feszültséggel indokolták a kérést. Egyelőre nem derült ki, hogy a kérést látta-e a Fehér Ház, a Pentagon pedig mindenféle kommentártól elzárkózott.

A térségben Teherán és Washington, illetve Teherán és Washington szövetségesei között erősödött a feszültség. Az amerikai kormányzat május elején tovább szigorított az Irán elleni gazdasági szankciókon, majd iráni fenyegetésről szóló hírszerzési információkra hivatkozva repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe.

Patrick Shanahan amerikai ügyvezető védelmi miniszter újságíróknak azt nyilatkozta: Washington nem akar háborút Teheránnal, a repülőgép-anyahajó és a katonai alakulat térségbe vezénylése csak elrettentésre szolgál. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a kormány lépései eredményesek voltak, és eltántorították Teheránt az esetleges támadásoktól.

Mike Pompeo külügyminiszter pedig egy rádióinterjúban arról beszélt: “eléggé valószínű”, hogy Irán áll a Perzsa(Arab)-öbölben négy hajó, köztük két szaúd-arábiai tanker, valamint szaúdi olajvezetékek ellen május közepén elkövetett “szabotázsakciók” hátterében. Pompeo ugyanakkor hozzátette: az amerikai kormányzat még nem vonta le a “végleges következtetéseket”.

Donald Trump a hétvégén – miután rakéta csapódott be az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének épülete közelében, állítólag abból az irányból, ahol az Irán támogatta síita milicisták vannak – megfenyegette Iránt. “Ha Irán harcolni akar, akkor Iránnak hivatalosan vége lesz” – írta mikroblogjában az elnök.

Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási vezetője a napokban kijelentette: az iráni fiatalok még látni fogják Izrael és az amerikai civilizáció pusztulását.

A vádirati tényállás szerint a nő néhány nappal a bűncselekmény elkövetését megelőzően, anyagi ellenszolgáltatás reményében szexuális kapcsolatot létesített egy tiszaújvárosi férfival, aki azonban az aktusért a megegyezésük szerinti ötezer forintot nem fizette ki a vádlottnak, de ígéretet tett arra, hogy egy-két napon belül rendezi a tartozását.

A vádbeli időben – 2019. április 3-án délután -, a sértett Tiszaújváros főterén egy okospadnál tartózkodott, ahol a mobiltelefonját töltötte, amikor a vádlott két ismerőse társaságában megjelent és kérdőre vonta, hogy hol van a pénze. A férfi közölte, hogy csak a következő napon tud fizetni, mire a vádlott megfenyegette, hogy amennyiben legkésőbb másnap nem fizet, akkor meghal.

A sértett végül nem tett eleget a vádlott követelésének, hanem a történteket követően feljelentést tett a rendőrségen.

Az ügyészség a nőt – aki a bűncselekményt a korábbi szabadságvesztéséből történt feltételes szabadságra bocsátás tartama alatt követte el – önbíráskodás bűntettének kísérletével vádolja és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint a korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésére tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

A biztos elmondta, az európai határ- és partvédelmi csapatok legelső EU-n kívüli bevetése, amely művelet keretében egységeket helyeznek a görög-albán határra, új fejezetet nyit a migráció hatékonyabb kezelése és közös határok védelme terén.

Tájékoztatása szerint az uniós ügynökség technikai, operatív támogatást és segítségnyújtást biztosít az albán hatóságok számára. Támogatni tudják majd az albániai határőröket, például a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések és az engedély nélküli beutazás megakadályozása során. A Görögországgal közös albán határon végzett összes műveletet és kiküldést az albán és a görög hatóságokkal teljes egyetértésben kell majd végrehajtaniuk.

A művelet megkezdésekor az ügynökség 12 uniós tagállamból – Ausztria, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Hollandia, Románia, Lengyelország és Szlovénia – érkező 50 tisztviselőt, 16 járőrkocsit és 1 hőkamerával felszerelt járművet fog bevetni, hogy támogassa Albániát a határellenőrzés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén.

A megerősített együttműködés hozzá fog járulni az illegális migráció hatékonyabb kezeléséhez, tovább fogja növelni a biztonságot az unió külső határain, valamint meg fogja erősíteni az ügynökség azon képességét, hogy fellépjen az EU közvetlen szomszédságában, miközben közelebb hozza egymáshoz az érintett területeket és az EU-t – mondta Avramopulosz.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a Frontex abban az esetben végezhet bevetéseket és közös műveleteket a szomszédos, unión kívüli országok területén, ha előzőleg az Európai Unió és az érintett ország jogállási kérdéseket szabályozó megállapodást köt. Az Albániával megtárgyalt és 2018 októberében aláírt jogállásról szóló megállapodás 2019. május 1-jén lépett hatályba. Ez az első ilyen jellegű, nyugat-balkáni partnerországgal kötött működő megállapodás.

Az unió hasonló megállapodást készített elő Észak-Macedóniával (2018 júliusában), Szerbiával (2018 szeptemberében), Bosznia-Hercegovinával (2019 januárjában) és Montenegróval (2019 februárjában).

Tájékoztatása szerint a kezdeti átmeneti időszakban hét tűzoltó repülőgép és hat helikopter alkotja majd az uniós flottát, amelyeket a részt vevő országokkal együttműködve a következő hetekben további eszközök követhetnek. Mint elmondta, olyan öt uniós tagállam bocsátotta repülőgépeit és helikoptereit a 2019-es átmeneti flotta rendelkezésére, amelyekben gyakran fordultak elő erdőtüzek az elmúlt években.

Az induló eszközök között van két repülőgép Horvátországból, egy repülőgép Franciaországból, két repülőgép Olaszországból, két repülőgép Spanyolországból és hat helikopter Svédországból. Az uniós úgynevezett rescEU flotta létrehozása mellett az Európai Bizottság megerősítette a nyomon követési és koordinációs képességeit az erdőtüzek által érintett időszakra való felkészülés jegyében – közölte.

Elmondta továbbá, az unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központját (ERCC), amely a nap 24 órájában és a hét minden napján rendelkezésre áll, egy tagállami szakértőkből álló, erdőtüzekre szakosodott támogató csapattal fogják bővíteni nyáron. Szükség esetén az EU Kopernikusz műholdas rendszerét fogják használni az erdőtüzek okozta vészhelyzetek feltérképezésére – tette hozzá az uniós biztos.

Az elmúlt években Európa súlyos természeti és ember okozta katasztrófák helyszíne volt. Erdőtüzek, árvizek, viharok és földrengések pusztítottak, amelyekben 2018 folyamán több mint száz ember vesztette életét – közölte az uniós bizottság.

A Kinder tojáshoz hasonlította a munkáltatói márkaépítést a tanácskozást megnyitó beszédében Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja, az oktatási intézményben megtartott rendezvényen. A tanácskozáson multinacionális és óriáscégek vezető szakemberei tartottak előadást arról, hogy saját cégük mit tesz a munkáltatói márkaépítés területén azért, hogy a Kinder tojáshoz hasonlóan, kívül és belül egyaránt vonzóvá tegyék a már ott dolgozók és leendő munkavállalóik számára a vállalatot. Beszámolók hangzottak el a kis-és középvállalatok munkáltatói márkaépítésének sajátosságairól is.

Az előadók szinte mindegyike beszélt arról: rendkívül fontos, hogy a munkatársak időben elérhetően és közérthetően hozzájussanak az összes, a cég működéshez szükséges és stratégiailag fontos információhoz. Kiderült az is, hogy a legjobb munkáltatói márkákkal rendelkező vállalatoknál a jelöltekkel igyekeznek érzelmi kapcsolatot létrehozni a cég irányába és bemutatják számukra leendő munkájuk hatását. Mindenütt mérik a munkatársak elégedettségét és saját belső információs eszközökkel tudatosítják a munkáltatói értékeket. Ezek közül a dolgozói visszajelzések alapján elsődleges a megbízhatóság, a stabilitás, a tervezhető munkaidő. Rendszeresek a csapatépítő rendezvények, a “bográcsozó” családi programok. Mindezek segítik a családias légkört, a munkahelyi közösségek kialakulását. Odafigyelnek a munkáltatók arra is, hogy kreatív tudást adjanak a dolgozóiknak, s hogy ne legyen monoton a munkavégzés.

A legtöbb előadásban szó volt arról, hogy a cégek ma már a Z-korosztályt célozzák meg saját munkaerő utánpótlásra. Garai-Fodor Mónika dékánhelyettes ennek a korosztálynak a körében végzett kutatásukról szólva arról beszélt, hogy ez a korcsoport mintegy 850 ezer fiatalt jelent, akik a munkaerőpiac aktív szereplőiként jelennek majd meg. Ezért is fontos, s ebben minden előadó egyetértett, hogy pontosan ismerjék a munkavállalók igényeit, helyzetét, lehetőségeit. Ehhez tudatos tervezés, stratégiai elven alapuló márkaépítés és a hatékonyság folyamatos elemzése szükséges.

Elkerülhetetlen a marketing, a kommunikáció és a HR-részlegek aktív együttműködése. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hagyományos kommunikáció kora lejárt. Miközben a televízió nézettség e korosztályban folyamatosan csökken, az internet és ezen belül is a mobilinternet használata egyre nő. Ma már egy perc alatt átlagban 1,5 millió webes tartalmat osztanak meg az emberek. A felmérések szerint a fiatalok hetven százaléka a mobilinternetet használja. Érdekes, nem várt eredményeket hozott az 1700 fős generáció-specifikus felmérés a karrierről, a sikerről.

A megkérdezett fiatalok válaszai alapján rajzolódott ki, hogy a sikeres karrierhez kitartás, motiváltság, elszántság szükséges. Az is fontos, hogy jókor, jó helyen kell lenni. Fontosnak tartották a rugalmasságot, a naprakészséget, a terhelhetőséget, az informáltságot. A Z generáció tagjai úgy vélik, meg kell tudni felelni a folyamatos pörgésnek, az egyre gyorsuló világ elvárásainak. A megkérdezett 67 százaléka fontosnak tartotta az idősebbek és a fiatalok kapcsolatában a mentori segítséget. A munkahely választást meghatározó tényezők rangsorában a fizetést megelőzte a fejlődési lehetőség és a munkahelyi csapatszellem is.

A Z-generáció munkaerő jellemzőiről is érdekes kép rajzolódott ki. Az egyik ilyen megállapítás, hogy inkább okosak, mint bölcsek. Igazán a technika világában mozognak otthonosan. A vállalatvezetők véleménye, hogy bátrak, kezdeményezőek. Kevésbé kételkednek saját képességeikben, korlátaikban. A munkaadóknak viszont számolniuk kell azzal, hogy kompromisszumok nélkül odébbállnak, nem ragadnak le egy vállalatnál. Nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és egy stabil íróasztaluk valahol. Szívesebben választják a tudatos, felelősségteljes stratégiával és környezettudatos gondolkodással jellemezhető cégeket. Szeretnek a maguk ura lenni – hangzott el a konferencián.

Ezzel egyúttal megszűnik a korábbi, negyven évig terjedő börtönbüntetés, így életfogytig tartó börtönbüntetésre lesznek ítélhetők a jövőben a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok végrehajtói, a kiskorúak megrontói, a legmagasabb állami méltóságok gyilkosai, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen súlyosan vétők, valamint a népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, háborús bűnökre vagy terrorista cselekményekre szövetkezők.

A törvénymódosítás szerint az elítéltek ezentúl legalább 27 letöltött év után lesznek feltételesen szabad lábra helyezhetők, kivéve a gyermekek, várandósok és magatehetetlenek gyilkosai, esetükben nem lesz mód a feltételes szabadon bocsátásra. Ez utóbbi módosítást szerb és külföldi jogászok is bírálták, szerintük ugyanis nem emberséges, és ellentétes a nemzetközi joggal az, hogy egy elítéltnek ne legyen lehetősége a fellebbezésre.

A törvénymódosítással súlyosbították a visszaeső bűnözők büntetési tételeit. Emellett szigorúbb büntetések szabhatók ki ezentúl a kínzásért, a zaklatásért, a családon belüli erőszakért, az adócsalásért, az állatkínzásért és -gyilkolásért, a hivatalos személy munkájának hátráltatásáért, a hivatalos személy elleni támadásért, valamint a sporteseményeken történő erőszakos viselkedésért. A Szerbiai Ügyvédi Kamara javaslatára a büntető törvénykönyvbe új büntetési tételként került be az ügyvédek elleni támadás.

A Btk. módosítására a 250 tagú parlament 159 képviselője szavazott igennel, az ülésen nem vettek részt a törvényhozás munkáját hónapok óta bojkottáló ellenzéki képviselők.

A javaslat civil kezdeményezésre készült el. A tizenhat éves Tijana Juricot 2014-ben elrabolták és meggyilkolták. Gyilkosát 40 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kislány édesapja azt mondta, elégedett a büntetéssel, később mégis petíciót indított az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetésére, amelyet több mint 160 ezren írtak alá, így a javaslat a parlament elé került. A büntető törvénykönyv módosítása azonban csak a hatályba lépés után elítéltekre vonatkozik, így Juric gyilkosa büntetése kétharmadának letöltését követően kérheti feltételes szabadon bocsátását.

A 150 bűnügyi/ügyintézői és a 350 járőrkocsi beszerzési értéke bruttó 4,08 milliárd forint. Ezzel a civil személygépkocsik átlagéletkora öt évre, míg a járőrkocsik átlagéletkora három évre csökkent a rendőrségnél – írták.

Az autókban a hatékony feladatellátás és az üzembiztos működtetés garantálására úgynevezett rendőrségi alapfelszerelést helyeztek el – áll a közleményben. A járőrkocsikat a többi között a feliratok megjelenítésére alkalmas fényhíddal, EDR-rádió előkészítéssel, lövedékállómellény-tárolóval és járműkövető rendszerrel is felszerelték.

A tájékoztatás szerint az autók öt évre vagy kétszázezer kilométer futásteljesítményig szóló szervizcsomaggal rendelkeznek, amelyeknek része a teljes körű karbantartás, a szezonális gumicsere és a helyszíni hibaelhárítás is. A járművekhez a nyári és a téli gumiabroncskészlet is biztosított.

Az autókat Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Balogh János országos rendőrfőkapitány adta át a területi szervek munkatársainak a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti ingatlanján.

Korom szerint a csapatzászló teszi teljessé a katonai szervezet létezését, mert megtestesíti az összetartozást, és hirdeti azt a szellemi és erkölcsi értékrendet, amely köré bajtársi katona közösségük szerveződik. “Minden zászló annyit ér, mint a közösség, amely a magasba emeli” – jelentette ki a parancsnok. A zászló, a múlt a jelen és a jövő egységének szimbóluma. A szervezet minden katonáját kötelezi jövőbeli feladatainak lelkiismeretes teljesítésére – hangzott el.

Korom felidézte: 2019. január elsejével átalakult és újjászerveződött a honvédelmi vezetés rendszere, megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ez a képességbeli fejlődés teszi a honvédséget alkalmassá arra, hogy a kor biztonsági kihívásainak megfelelő modern haderővé váljon – tette hozzá. A biztonság létezésünk elengedhetetlen feltétele, nélküle nem lehet nyugodt, kiszámítható jövőt építeni – emelete ki. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot garantálni tudja a Magyar Honvédség, motivált személyi állományra és korszerű haditechnikára van szükség – tette hozzá.

Korom azt mondta, hogy a megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. Minden haderőnem olyan új eszközökkel gyarapodik, amelyekkel ütőképes lesz a hadsereg, amely a béke és biztonság zálogát jelenti – mondta. A motivált személyi állomány és korszerű haditechnika mellett viszont fontos a támogató hátország is – jelentette ki a parancsnok.

Az ünnepségen ismertették Áder adományozó okiratát is. Ebben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csapatzászló, mint a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe. Mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt hazánk honvédő és szabadságharcaival. A zászló alapvető szimbóluma honvédségének. A történelmi múlt emléke előtt tisztelegve kifejezi a közösség összetartozását, a katonai eskü és az alakulat iránti hűséget, a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettséget – fogalmazott Áder az okiratban.

Szervezeti átalakítások nyomán idén január elsejével a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnt. A Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Parancsnoka, az addigi vezérkari főnök, Korom Ferenc lett.

“Soha többé ne fenyegesse az Egyesült Államokat!” – fogalmazott az elnök Iránnak üzenve helyi idő szerint még vasárnap. A rakéta becsapódása után egy iraki katonai szóvivő Bagdadban azt mondta újságíróknak, hogy a rakétát nagy valószínűséggel Bagdad keleti részén lőtték ki, ahol jobbára az Irán által támogatott síita milíciák otthona van.

Az Egyesült Államok és Irán között az elmúlt hetekben erősödött a feszültség. A hónap elején a Trump-adminisztráció repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe, arra hivatkozva, hogy el akarja hárítani Irán, vagy Irán támogatását élvező csoportok amerikai érdekek elleni feltételezett fenyegetését. Május elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra utazott az iraki fővárosba, és ott arról tájékoztatta az iraki hírszerzést, hogy amerikai értesülések szerint Irán amerikai érdekeket fenyeget a Közel-Keleten. Az amerikai diplomácia vezetője nem szolgált részletekkel az állítólagos fenyegetésekről. Néhány nappal Pompeo vizitje után azonban az Egyesült Államok hazarendelte nem létfontosságú munkát végző diplomatáit Irakból.

Az amerikai elnök mindazonáltal enyhébb hangnemet ütött meg az elmúlt hetekben. A Teherán elleni gazdasági szankciók újabb szigorításakor május elején kiadott elnöki rendeletében leszögezte, hogy “reményei szerint rövid időn belül” találkozik Irán vezetőivel egy újabb nukleáris megállapodás végett. A múlt héten pedig a svájci elnököt fogadva újságíróknak azt hangsúlyozta: nem akar háborút Iránnal.

Az amerikai haditengerészet vasárnap bejelentette: a térségbe vezényelt Abraham Lincoln repülőgép-anyahajóval – amely egyébként még nem érte el a Hormuzi-szorost – és a hozzá rendelt támadó alakulattal pénteken és szombaton hadgyakorlatot hajtott végre az Arab-tengeren. A közlés szerint a gyakorlat a tengerészgyalogosokkal egyeztetett kiképzéssel párosult, annak érzékeltetésére, hogy az Egyesült Államok “gyorsan és halálos kimenetellel képes válaszolni bármiféle fenyegetésre” és az amerikai stratégiai érdekek megvédése érdekében képes az elrettentésre.

Vasárnap Szaúd-Arábia külügyminisztere, Ádel al-Dzsubeir újságíróknak azt mondta: országa “mindent megtesz a háború elkerüléséért, de ha a másik fél a harcot választja, a királyság teljes erejével és eltökéltségével válaszol, és megvédi magát és érdekeit”. Al-Dzsubeir hozzátette: “a labda Irán térfelén pattog, és tőle függ, hogy eldöntse, mi legyen a sorsa”.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt szögezte le: Teherán nem akar konfliktust, de egyetlen országnak sem szabad azt hinnie, hogy szembeszállhat Iránnal.

„Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai rendszer kifejlesztése, mely képes újfajta fuzzy logikán alapuló cselekvési tervet készíteni és megjeleníteni high-end AR technológia alkalmazásával” című pályázatával az ERANDO és konzorciumi partnere, a COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Széchenyi 2020 program keretében összesen 413,58 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult fejlesztés olyan hiánypótló megoldások kidolgozását tette lehetővé, amelyek egy egységes keretrendszerbe integrálják a jelenleg szigetszerűen alkalmazott biztonságtechnikai szoftverek által lefedett funkciókat. A keretrendszer funkciói kiegészültek az AR technológián alapuló virtuális tér szimuláció és megjelenítés megoldásokkal az eltérő biztonságtechnikai szinteken történő alkalmazásával.

Az iparágban eddig nem létező, fuzzy logikán alapuló mesterséges intelligencia hozzájárul egy hatékonyabb biztonságtechnikai előrejelzési módszer alkalmazásához. Az egyedileg kialakított SIOT (Secure Intranet Of Things) kommunikációs platform kidolgozása és a rendszer kommunikációs megoldásaként történő integrálásának metodikájának kidolgozása elősegítették a biztonságtechnikai területén történő alkalmazás kialakítását és elterjedését.

A létrejött rendszer lehetséges felhasználói a hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelmi területen működő entitások és azok ügyfelei lehetnek.

A projekt Pakson és Miskolcon valósult meg, két éves időtartam alatt, s 2019. április 30-án zárult.