Biztonságpiac

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében emlékeztetett: április 10-én, pénteken holtan találtak rá galgagutai otthonában egy 89 éves idős asszonyra. Megállapították, hogy halálát idegenkezűség okozta. A rendőrök vasárnap elfogtak egy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható galgagutai férfit.

A férfit nyereségvágyból elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették – áll a rendőrségi közleményben.

A Nébih közleményében fokozott körültekintést kért a lakosságtól. Kiemelték: Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Kifejtették: a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben tovább nőtt a gyep- és erdőterületeken, a fásításokban a gyorsan terjedő tüzek kialakulásának kockázata. A nappali felmelegedés hatására a gyúlékony könnyű “biomassza” kiszáradása felgyorsult, számos nagy kiterjedésű tűzesetet okozva. Jelentős csapadék, ami ellensúlyozni tudná a szárazságot, az előrejelzések alapján az elkövetkező egy hétben nem várható.

Felhívták a figyelmet, hogy a tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve a tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével lehet tájékozódni.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek elmondta: idén már 3850 szabadtéri tűz volt az országban, összesen 5800 focipályányi terület égett le. Ezekben 14 ember sérült meg. Egy ember pedig miközben a kertjében gazt égetett, életét vesztette. AZ OKF szóvivője felhívta a figyelmet, hogy csak ott szabad kerti hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet engedi. Hozzátette: ezt a rendeletek jellemzően úgy tartalmazzák, hogy tűzgyújtási tilalom idején tilos az égetés. A magyar települések 91 százalékán, 2188 településen szabad kerti hulladékot égetni, Budapest egész területén tilos – ismertette Mukics .

— Néhány hónapja nevezték ki az NKFI Hivatal élére. Ilyen rövid idő alatt látszik már, hogy milyen örökséget vett át az elődjétől, és milyen irányok várhatók a kutatás-fejlesztés és innováció területén?
— Folyamatos szakmai vita zajlik a kutatás-fejlesztés és innováció magyarországi jövőjéről, de ez így természetes, ha egy rendszert újjá kell szervezni. A hivatal első három évében létrejöttek a hazai kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozásának stabil keretei. Kinevezésemkor az volt a legfontosabb feladatom, hogy a folyamatban lévő ügyeket, pályázatokat mihamarabb lezárjam. Ez teremti meg az alapját ugyanis az innovációs élet új időszámításának, amit a hosszú távú fenntarthatóság, a hatékony működtetés és forrásfelhasználás, a széles körű hozzáférés és a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, valamint egyetemi kutatás-fejlesztési (kfi) centrumok kiemelt támogatása keretez.
Teljes mértékben egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy egy sikeres ország felépítéséhez az újítás iránt elkötelezett társadalomra és gazdasági szereplőkre van szükség. A kutatás-fejlesztés nagyon fontos eleme az innovációnak, de nem az egyetlen. Az NKFI Hivatal a jövőben kiemelten foglalkozik az innováció finanszírozásával, az erőforrások feltárásával és hatékony elosztásával. A végső cél, hogy Magyarország versenyképessége érdekében kialakuljon egy mindenki számára nyitott, hozzáférhető, inspiráló hazai innovációs ökoszisztéma, amely a lehető legtöbb szereplőt képes aktivizálni a társadalmi és technológiai innováció területén. Kiemelten fontos, hogy minél több magyar tulajdonú vállalkozás kezdjen saját fejlesztésű termékek előállításába, mert ez a hazai kkv-k számára kitörési pont lehet.
A hivatal fő feladata továbbra is a kutatási és innovációs támogatások rendszerének működtetése lesz. Az eddigi gyakorlattól eltérően két, egymástól jól elkülönülő alapot tervezünk létrehozni: az innovációs alap elsősorban a vállalkozásokat, míg a kutatási alap az egyetemi, akadémiai területet támogatja majd. Tiszta profilú támogatási rendszerek jönnek létre, egyértelmű, jól körülhatárolt feladatokkal és hatáskörökkel, a párhuzamosságok kiküszöbölésével. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk majd a kis- és közepes vállalatok innovációs képességének javítására, ezért a hivatal által nyújtott szolgáltatásokat tanácsadással és egyéb támogató funkciókkal bővítjük, valamint adatok gyűjtésével, elemzések készítésével erősítjük a tényalapú döntéshozatalt.
Fontosnak tartjuk a már meglévő szakmai partneri kapcsolatainkat értékelését, és párbeszédet kezdeményezünk azokkal a cégekkel is, amelyek vagy nem nyertek a pályázatainkon, vagy nem is jelentkeztek, de van bennük üzleti lehetőség. Ennek érdekében társadalmi egyeztetést folytatunk, ellátogatunk minden megyébe, és személyesen találkozunk azokkal a cégvezetőkkel, akik nyitottak az innovációra, a kutatás-fejlesztésre.

— A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el az innovációmenedzsment elméleti és gyakorlati területén folytatott kutatásait. Most a csúcson tesztelheti az elméletet. Van olyan terület, ahol már módosítaná a korábbi nézeteit?
— A szakterület oktatójaként, kutatójaként is fontos újra és újra kiemelnem, hogy az innovációmenedzsment folyamata sokkal összetettebb, mint egyszerű pénz­osztás. A legelterjedtebb modellben az innovációs ökoszisztéma főszereplői – az állam, a vállalatok és az egyetemek – dinamikus és hatékony együttműködésben, egyenrangú partnerekként támogatják egymást. Az újabb megközelítések szerint nem hanyagolható el a közgondolkodást formáló média szerepe, valamint az innovációban közvetlenül nem érintett társadalmi csoportok bevonása a folyamatba. Mindkettőre azért van szükség, hogy az egész társadalom megértse, elfogadja a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt fontosságát, azonosulni tudjon vele, hiszen a sikeres jövő alapját a mai innovatív megoldások teremtik meg.
Ezt a modellt a mostani munkámban is érvényes alapnak és sorvezetőnek tartom. Azt vallom, hogy ennek a menedzsmentszemléletnek meg kell jelennie a társadalom minden szereplőjénél, már csak azért is, mert soha nem voltak ennyire dinamikusak a gazdasági folyamatok. Ma már minden folyamatosan átalakul, mozgásban van, és egyre jobban látszik, hogy egy ilyen környezetben az alkalmazkodni képes, innováció által vezérelt társadalmak lehetnek elsősorban sikeresek.

— Látható, hogy Magyarország kormánya felismerte az innováció fontosságát. Milyen változásoknak kell megtörténniük, hogy hazánk e téren előrelépjen?
— Magyarországon most minden lehetőség adott az innovációs képesség fokozásához: stabil a makrogazdasági környezet, alacsony az infláció, az uniós átlagot jóval meghaladja a GDP-növekedésünk, és rekordszintű a foglalkoztatás is. Az a cél, hogy kialakuljon egy nyitott, inspiráló hazai innovációs környezet, amelyben egyre több magyar vállalkozás válik képessé saját fejlesztésű termék létrehozására. Ez lehet a hazai kkv-k egyik legfőbb kitörési pontja.
A kormány egy új, önálló szaktárca létrehozásával is kifejezte, hogy az innovációnak jelentős társadalmi és gazdasági jelentőséget tulajdonít Magyarországon. A hatékony működéshez támogató környezetre van szükség, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium integráló szervezetként képes az innováció ügyét a legmagasabb szinten képviselni, a kormányzaton belül éppúgy, mint nemzetközi fórumokon, illetve a hazai vállalati szektor szereplői, a nagyvállalatok, a kkv-k vagy akár a startupok irányába.
Jelenleg a hazai innováció jelentős része nagyvállalatoknál zajlik, mellettük a kkv-k innovációs teljesítménye rejt még jelentős tartalékokat. Nemcsak a gazdaság, de a társadalom számára is az lenne ideális, ha a magyar tulajdonú kkv-k saját termékeket kifejlesztve és piacra juttatva sokkal erőteljesebben tudnának bekapcsolódni az innovációs értékláncba.
Ami az iparági hangsúlyokat illeti, az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációjával jelenleg is készül hazánk új kfi-stratégiája, ez jelöli majd ki a prioritásokat. Várhatóan ilyen lesz az egészségügy, a gyógyszeripar fejlesztése, a gazdaság minden területének intenzív digitalizációja, az agrárium innovatív fejlesztése, a vízgazdálkodás, a környezetipar és természetesen a gyártó ágazatok átfogó korszerűsítése.

— Lát-e a biztonság területén érdekes innovációkat? Ha igen, melyek ezek? Ha nem, annak mi lehet az oka?
— Ezen a területen is be tudok számolni számos olyan innovációról, amelyek létrejöttéhez a hivatal aktív segítséget nyújt. Akár azzal, hogy a projektnek finanszírozóként támogatást ítélt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, akár azzal, hogy uniós források elnyeréséhez szükséges támogató szakpolitikai véleményt adott.
Tematikus felhívásai között a hivatal 2018-ban egymilliárd forint keretösszeggel hirdette meg a magyar társadalom biztonságát elősegítő Nemzeti Programot. Ennek keretében négy nagy jelentőségű fejlesztési projekt indulhatott el egyenként 200-300 millió forint támogatással: élelmiszer-biztonsági, internetbiztonsági kihívásokra keresik a megoldásokat, egy a földrengésbiztos építőipart támogatja, egy pedig a társadalom általános biztonságérzetét térképezi fel.
A mikro- és kisvállalkozások számára meghirdetett innovációs pályázatra is érkeztek biztonsággal kapcsolatos projektjavaslatok, ezek közül három nyertest érdemes kiemelni. A Noreg Kft. biztonságos hozzáférés-védelem megvalósításán dolgozik az Ipar 4.0 kiberfizikai rendszerkörnyezetben. Az autonóm drónflotta kutatásában és fejlesztésében komoly múlttal rendelkező CollMot a sokdrónos repülés biztonságát segítő, önellátó drónmunkaállomás és az azt működtető szoftver fejlesztését tűzte ki célul. A Consortix vállalkozás pedig olyan pénzügyi-informatikai rendszert fejleszt, amely a pénzmosási kísérleteket mesterséges intelligencia segítségével képes azonosítani.
Az uniós finanszírozású GINOP-felhívásokon is nagyon sok biztonsággal kapcsolatos projekt nyert támogatást: a vagyonbiztonsági és minőségbiztosítási technológiáktól kezdve az új generációs titkosítási vagy vízbiztonsági rendszereken át a biztonságos mobilkommunikációig és a légi közlekedés biztonságáig terjed a skála. Bízom benne, hogy ezek eredményeként is számos jól hasznosítható innovációval fog gazdagodni az iparág piaca.

— Ha jó az értesülésünk, ön gimnáziumi tanárként kezdte pályáját, tehát nemcsak a felsőfokú, hanem a közoktatás területén is van tapasztalata. Véleménye szerint milyen változásokra lenne szükség az oktatáspolitikában, hogy minél több fiatal válassza a műszaki pályát?
— A természettudományi és műszaki vonatkozású tárgyak, köztük az informatika oktatását már a középiskolában is sokkal gyakorlatorientáltabbá kellene tenni. Nem elsősorban a lexikális tudást, sokkal inkább az összefüggések felismerését, a diákok analizáló, szintetizáló és problémamegoldó képességét kell fejleszteni, mert ez adhat biztos alapot a majdani felsőbb tanulmányokhoz, de még inkább a „nagybetűs élethez”. Meggyőződésem, hogy már középiskolai szinten érdemes megkezdeni a vállalkozói szemlélet széles körű megismertetését is. A jövő vállalkozói generációjának edukációjára nagy hangsúlyt kell helyeznünk, hogy az elkövetkező évtizedekre biztosítani tudjuk a megfelelő utánpótlást, többek közt a műszaki pályákon is.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A törvényszék közleménye szerint elutasították a hallgatók keresetét. Felidézték, hogy a rendőrség járványügyi szabályszegés vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást az iráni diákok ellen. A rendőrség javaslatára az idegenrendészeti hatóság a hallgatókat kiutasította az Európai Unió tagállamainak területéről Iránba, és velük szemben hároméves időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.

Ítéleteiben a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a rendvédelmi szerv kiutasításra vonatkozó javaslatát az idegenrendészeti hatóságnak – a törvény szerint – kötelezően figyelembe kellett vennie. A törvény indokolása egyértelművé teszi, hogy a rendvédelmi szervek által tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem vizsgálhatja felül. Azaz, a perbeli ügyekben is a rendőrségi javaslat kötötte az idegenrendészeti hatóságot, attól eltérni nem lehetett.

A törvényszék ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a büntetőeljárás elkülönül az idegenrendészeti hatóság eljárásától, így a büntetőeljárás lehetséges kimenetele nem érinti az idegenrendészeti hatóság döntésének jogszerűségét. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint az iráni diákok esetében nem érvényesül úgynevezett visszaküldési tilalom.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint humanitárius okok – amelyek közé a világjárvány és az egészségügyi ellátás helyzete is tartozik – csak abban az esetben alapozzák meg az embertelen bánásmód valós veszélye miatti visszaküldési tilalmat, ha halálos betegség végstádiumában lévő, korábbi stádiumú vagy súlyos szenvedést okozó egyéb komoly betegségekben szenvedő emberek nem kapnának megfelelő orvosi ellátást a visszaküldés célországában.

A törvényszék kiemelte, hogy a koronavírus okozta megbetegedés világjárvánnyá szélesedett, és a tudomány mai állása szerint sehol sincs rá gyógymód. Az nem valószínűsíthető, hogy az iráni diákok – még ha meg is fertőződnének – szenvedésük olyan enyhítésére szorulnának, amit hazájukban ne lehetne elérni – olvasható a közleményben.

A 13 iráni egyetemistát azért utasították ki, mert a Dél-pesti Centrumkórházban engedély és védőruházat nélkül elhagyták a számukra kijelölt szobát, hangosan elégedetlenkedtek, agresszíven léptek fel az egészségügyi dolgozókkal szemben, utasításaiknak pedig nem tettek eleget.

A tárca – a belbiztonsági minisztériummal, a Pentagonnal, a külügyminisztériummal és a kereskedelmi tárcával, továbbá az Egyesült Államok kereskedelmi képviseletével közösen – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva arra szólította fel a Szövetségi Távközlési Bizottságot (FCC), hogy véglegesen vonja vissza a China Telecom Corp. nemzetközi telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó engedélyét.

A kínai távközlési cég, amely a Kínai Népköztársaság állami tulajdonú távközlési cégének leányvállalata, amerikai és külföldi célállomások közötti internetes szolgáltatás biztosításával foglalkozik, és 2007 óta van jelen az Egyesült Államok piacán. Ilyen ügyekben a végső döntés ugyan mindig az FCC kezében van, de a The Wall Street Journal című lap értesülései szerint ha kiberbiztonságról, vagy szélesebb értelemben véve amerikai nemzetbiztonsági megfontolásokról van szó, akkor a bizottság egy vagy több tárca véleményére támaszkodva hozza meg a döntését.

A China Telecom Kína három nagy telefon- és internetszolgáltatójának egyike, amely világszerte jelen van. Állami tulajdonban van, és az amerikai hatóságok amiatt aggódnak, hogy a cég – a kínai törvényeknek megfelelően – kénytelen eleget tenni a pekingi kormányzat kéréseinek, köztük akár vonalak lehallgatására vagy beszélgetések és levelek rögzítésére vonatkozó kívánalmaknak is.

Az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium csütörtök esti közleménye szerint az amerikai kormányzat “nem bízik” abban, hogy a China Telecom “beazonosítja vagy elutasítja a kínai kormányzat által támogatott törvénytelen kéréseket, s együttműködik a nyomozó hatóságokkal ezek feltárásában”.

A közleményben az amerikai minisztériumok leszögezték azt is, hogy a China Telecom tévesen informálta az amerikai tisztségviselőket az Egyesült Államokban gyűjtött adatok tárolási helyéről, megbízhatatlan biztonsági rendszere pedig veszélyt jelent az amerikai érdekekre. Az igazságügyi tárca tíz ilyen – a biztonsági hiányosságokból eredő – esetet idézett fel. Ezek 2010 és 2019 között történtek, és a többi között a Facebook és a Google globális forgalmát, vagy a szövetségi energetikai minisztérium internetes rendszerét akasztották meg.

A China Telecom közleményben cáfolta a felhozott kifogásokat, és “példa nélkül állónak” minősítette az amerikai kormányzati lépést.

“A vállalat mindig rendkívül együttműködő volt az amerikai felügyeleti hatósággal” – fogalmaztak közleményükben, leszögezve, hogy a cég többször is “messze a kéréseken túlmenően demonstrálta, hogy működése és ügyfeleinek kiszolgálása megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak”.

Tina Pelkey, az FCC szóvivőnője közölte: a hatóság vizsgálja az ügyet. Tavaly szeptemberben Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője és Tom Cotton republikánus szenátor a kongresszusban fogalmazta meg aggodalmait a China Telecom miatt. A két politikus akkor nemcsak ezt a céget, hanem a China Unicomot is megemlítette mint olyat, amelynek hozzáférése van az amerikai telefonvonalakhoz, optikai kábelekhez, mobilhálózatokhoz, műholdakhoz, és ily módon akár az amerikai kormányzat, akár egyes amerikai állampolgárok kommunikációját megfigyelheti.

A szövetség közleményében felidézte, hogy az e-kárbejelentő tavaly január óta teszi lehetővé a személyi sérüléssel nem járó gépjárműbalesetek digitális bejelentését, akár már a helyszínről is, megtartva az 1-2 méteres távolságot a balesetben résztvevők között.

Az applikáció a hagyományos papír alapú “kék-sárga” baleseti kárbejelentő alternatívája, amely az ekar.hu oldalról, valamint az alkalmazás-boltokból ingyenesen, a baleset helyszínén is letölthető.

A Mabisz tájékoztatása szerint eddig 272 ezren töltötték le, és március végéig csaknem 8800-an használták is. A havi 550-800 online bejelentés közötti átlag az elmúlt hónapban érzékelhetően lecsökkent gépjárműforgalom és kevesebb baleset ellenére sem esett vissza.

Az online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak, mint a papír alapú baleseti kárbejelentő. Az alkalmazás szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele is hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

Megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, ezek a lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A rendelet kimondja, hogy nem kell karanténba vagy lakhelyi elkülönítésbe helyezni Romániában a román-magyar határon át ingázókat, ha nem mutatják a koronavírus-fertőzés tüneteit. A dokumentum rögzíti, hogy ingázónak tekintik azokat a személyeket, akik igazolják, hogy valamely határátkelőtől 30 kilométerre laknak és dolgoznak a határ valamelyik oldalán, és hetente legalább egyszer hazatérnek.

A rendelet újdonsága az is, hogy az ingázók immár nemcsak a Létavértes-Székelyhíd, a Méhkerék-Nagyszalonta és a Nyírábrány-Érmihályfalva határátkelőket vehetik igénybe, hanem a Nagycsanád-Kiszombor, Nagylak-Nagylak, Battonya-Tornya, Gyula-Gyulavarsád, Ártánd-Bors, Vállaj-Csanálos és Csengersima-Pete határátkelőket is. A jogszabály külön kitér arra, hogy az ingázók mezőgazdasági gépekkel is átléphetik a határt.

A romániai sajtó az elmúlt hetekben sokat foglalkozott azzal, hogy a folyamatosan változó szabályok miatt lehetetlen helyzetbe kerültek a határon át ingázók. A megszólaltatott érintettek egyfelől arra panaszkodtak, hogy nagyot kell kerülniük, hogy olyan átkelőhelyen léphessék át a határt, amely kimondottan az ingázókért tart nyitva, másfelől arról, hogy így sem biztosított számukra, hogy a határ magyar vagy román oldalán nem teszik 14 napos karanténba vagy lakhelyi elkülönítésbe őket.

A Marcel Vela belügyminiszter által ismertetett katonai rendelet további engedményeket tett a kijárási korlátozások terén. A jogszabály szerint elhagyhatják a lakásaikat a megfelelő nyilatkozat kitöltésével a méhészek, a halászok, illetve azok is, akik gépkocsit, gépkocsialkatrészeket vásárolnak vagy szervizbe viszik autójukat. A rendelet szerint nyitva maradnak a piacok, amelyeken azonban csakis az őstermelők árulhatják termékeiket.

A katonai rendelet szerint a szükségállapot ideje alatt tilos felfüggeszteni az öregotthonok, gyerekotthonok működését. Ezek személyzete 14 napos turnusokban váltja egymást, ez alatt munkahelyi, illetve otthoni elkülönítésben tartózkodik.

Romániában március 16-ától vezettek be rendkívüli állapotot a koronavírus-járvány miatt, amely lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter katonai rendeleteket hozzon, amelyeket azonban a miniszterelnöknek is ellenjegyeznie kell.

Szeles Péter közölte: egy embert füstmérgezéssel, egy másikat füstmérgezés gyanújával vitték kórházba, míg a harmadik vágásos sérülést szenvedett.

A hivatalvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a tilalom idején még a kijelölt tűzrakóhelyeken se rakjon senki tüzet.

A TASZSZ hírügynökség rendvédelmi forrásokból úgy értesült, hogy a tüzet börtönlázadás közben elkövetett gyújtogatás okozta a 15-ös számú büntetés-végrehajtási intézményben, ahol a belső fafeldolgozó üzem három épülete ég. A tüzet börtönőrség saját erőből, a tűzoltóság bevonása nélkül oltja.

Az állami média vesti.ru portálja szerint a konfliktust az okozta, hogy az egyik magánzárkában lévő fogvatartott ellenállt a motozásnak, és a társai is erre buzdították. A rabok közül többen – egyes források szerint 17-en – felvágták az ereiket.

Hozzátartozók és jogvédők szerint az őrizetesek kifogásolták a fogva tartás körülményeit, és kegyetlenkedéssel vádolták meg az őrszemélyzetet. Az incidensről érkező hírek ellentmondásosak. Egyes értesülések szerint a börtönlázadásban több százan vettek rész, mások szerint a rabok egy részét társaik kényszerítették lázadásra.

A Dozsgy független online televízió szerint az őrizetesek ellen erőszakot alkalmaztak és a táborból lövések hallatszottak. A forrás szerint a helyszínen 300 kommandós tartózkodik. Az emigrációban élő egykori ellenzéki oligarcha, Mihail Hodorkovszkij tulajdonában lévő MBH-media azt közölte, hogy a börtöntelepen 300 ember megsérült.

Az 1952-ben létrehozott, szigorított rendszerű angarszki javító-nevelő táborban mintegy 1200 őrizetest tartanak fogva.

A közlemény szerint 66 matrózt teszteltek, és a szűrés a legénység ötven tagjánál mutatta ki a vírus jelenlétét. Egyikük állapota sem súlyos. A három evakuált matrózt a dél-franciaországi Toulon katonai kórházába vitték, hogy ne terheljék túl a hajón szolgálatot teljesítő katonaorvosi egységet, A teljes legénység számára kötelezővé tették az egészségügyi maszk viselését.

A tárca már szerdán jelezte, hogy a tervezettnél előbb hazatér Franciaországba a hadihajó az Atlanti-óceánról, miután a fedélzetén mintegy negyven tengerész a fertőzés enyhébb tüneteit mutatja. A legénység megerősített orvosi megfigyelés alá került, a tüneteket mutató matrózokat elkülönítették, senkinek az állapota nem adott okot aggodalomra. A matrózok tesztelésére orvoscsoport érkezett a fedélzetre, hogy elkülönítsen minden fertőzöttet, és megállítsa a járvány terjedését a hajón.

A hadsereg egészségügyi szolgálata egyelőre nem tudta megmondani, hogyan fertőződhetett meg a legénység. A hajó legutóbb március 15-én a nyugat-franciaországi Brest kikötőjében vetett horgonyt, és azóta nem fogadott látogatót a fedélzetén.

A Charles De Gaulle január 21-én hajózott ki, és jelenleg Portugália magasságában van. A hadihajó már eleve hazafelé tartott egy misszióról, de az utat lerövidítik és felgyorsítják. Várhatóan a jövő héten köt ki dél-franciaországi Toulonban, ahova eredetileg április 23-án kellett volna visszatérnie.

A Charles De Gaulle hadihajón az 1760 tagú legénységben (nők és férfiak) mintegy húsz orvos is szolgálatot teljesít, és egy 12 ágyas, lélegeztetőgépekkel is ellátott kórházi terem is található a fedélzeten, valamint egy száz ember elkülönítésére alkalmas karanténhelyiség is. A Charle De Gaule a második hadihajó, amelyen megjelent a Covid-19 fertőzés, a múlt héten a Theodore Roosevelt amerikai repülőgéphordozón tört ki koronavírus-járvány.

Az eljárás az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezetének 354.1 cikke alapján, az orosz katonai dicsőség jelképeinek nyilvános megsértése címén folyik. Petrenko rámutatott: a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnokának köztéri szobrát nem sokkal a győzelem napját megelőzően távolították el.

A szóvivő szerint a prágai városi hatóságok a “cinikus” lépéssel “durván megsértették” az orosz-cseh szerződésekben vállat kötelezettségeiket, és azt demonstrálták, hogy semmibe veszik “a közös emlékezetet és a szovjet nép küzdelmét a fasizmus ellen”.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán azzal a kéréssel fordult Alekszandr Basztrikinhez, az SZK elnökéhez, hogy gondoskodjon az elesett szovjet állampolgárok emlékműveinek lebontásáért felelős külföldi tisztségviselők büntetőjogi felelősségre vonásáról. A katonai tárca vezetője folyamodványában említést tett a múlt pénteken eltávolított prágai Konyev-szoborról is.

Sojgu ezt megelőzően levélben fordult cseh hivatali partneréhez, Lubomir Metnarhoz azzal a kéréssel, hogy mielőbb adja át az orosz félnek a szobrot, amely kész állni az elszállítás költségeit. Az orosz miniszter rámutatott, hogy Konyev kiemelkedő szerepet játszott Prágának és egész Európának a nácizmus alóli felszabadításában, és hogy csak a cseh fővárosért folytatott harcokban több mint ötvenezer szovjet katona esett el vagy sebesült meg, ezért Oroszország “nem maradhat közömbös” a marsall szobrának lebontásának ügyében

A cseh védelmi tárca a TASZSZ orosz hírügynökség szerint közölte, hogy válaszolni fog Sojgu megkeresésére. Jan Pejsek, a prágai katonai tárca szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a minisztériumnak nem állmódjában átadni a szobrot az orosz félnek, mert az Prága 6. kerületének tulajdona, ahol eddig az emlékmű állt. Rámutatott a Konyev-szobor esetében nem katonasírról van szó.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a Konyev-szobor ügyében elkövezett “bűncselekmény” és “politikai vandalizmus” hosszú távon válhat “irritáló” tényezővé az orosz-cseh kapcsolatokban, valamint hogy mindez “nem marad válasz nélkül”. Zaharova a katonai emlékművek megőrzését is magában foglaló, a baráti kapcsolatokról szóló 1993-as kétoldalú szerződés betartására szólította fel Prágát. Egyúttal értetlenségét fejezte ki a cseh kormánynak a városi tisztségviselőkkel szembeni tehetetlenségével kapcsolatban.

A TASZSZ csütörtökön idézte Zuzana Stichova cseh külügyi szóvivőt, aki szerint marsall szobrának áthelyezése egyetlen kétoldalú egyezményt sem sért. A Konyev-szobor a cseh fővárosi hatóságok ismertté vált tervei szerint a 20. század múzeumába kerül majd, amely létrehozásának időpontját még nem hozták nyilvánosságra.

A moszkvai cseh nagykövetség a CTK cseh hírügynökség jelentése szerint hétfőn tiltakozott amiatt, hogy területére a Konyev-szobor lebontását követően álarcos tüntetők füstbombákat dobtak. Az egyébként a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás közepette megrendezett akció részvevői a beszámoló szerint transzparenseiken egyszerre követelték a fasizmus megállítását és fenyegetőztek azzal, hogy orosz tankok lesznek ismét Prágában. Az orosz REN TV szerint az elkövetők egy szélsőjobboldali és nacionalista szervezet, a Másik Oroszország tagjai voltak.

Konyevnek kulcsszerepe volt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, 1961-ben a berlini fal felépítésében és több cseh forrás szerint 1968-ban részt vett a Varsói Szerződés hadseregeinek augusztusi bevonulását előkészítő hírszerző akciókban. Szobrát 1980. május 9-én állították fel Prágában.

Moszkvában felfigyeltek Ondrej Kolár prágai 6. kerületi kalózpárti polgármester Facebook-bejegyzésére, amely szerint a Konyev-szobrot azért távolították el, mert nem viselt álarcot a járvány idején. Kifogások tárgya az a kezdeményezés is, hogy a cseh fővárosban emeljenek szobrot a Hitlerhez átálló Andrej Vlaszov szovjet tábornoknak, a kollaboráns Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) parancsnokának, amiért a háború utolsó napjaiban átállt a prágai felkelés oldalára, és segített megoltalmazni a város műemlékeit a pusztulástól.

Noha hivatalos bírálat ezzel kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el, aligha szolgálta a két ország közeledését, hogy meggyilkolásának ötödik évfordulóján Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikusról nevezték el Prágában az orosz nagykövetség előtti teret. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban február 27-én azt mondta, hogy a cseh főváros vezetésének szuverén joga így elnevezni teret az orosz diplomáciai képviseletnél, ugyanakkor arra kérte a cseh főváros hatóságait, hogy tartsák tiszteletben azoknak a szovjet katonáknak az emlékét, akik a nácizmus alól felszabadították Kelet-Európát.

Prágai sajtóvélemények szerint részben a Konyev-szobor ügye is az oka annak, hogy az orosz fél Szibériában akadályozza a cseheket abban, hogy megfelelő emlékműveket emelhessenek a csehszlovák légióknak, amelyek az első világháború idején komoly szerepet játszottak Csehszlovákia megalakulásában.

Közleményük szerint többek között ilyenek voltak azok a cikkek is, amelyek azt a valótlan hírt terjesztették, hogy Magyarországon már januárban több magyar állampolgárságú ember fertőződött meg a kínai eredetű koronavírussal és halt meg a fertőzés miatt, holott ekkor a járvány még nem jelent meg hazánkban.

Az elkövetők a köznyugalom megzavarására alkalmas tartalmakat kattintásvadász címekkel látták el, hogy azokat minél több – a nyomozás adatai szerint alkalmanként több százezer – felhasználóhoz juttathassák el. A cikkekben közzétett álhíreket a hálózat tagjai által üzemeltetett közösségimédia-felületeken osztották meg, amelyeken gyorsan elterjedtek a valótlan állítások. A hálózathoz tartozó oldalak szerkesztőinek az volt a céljuk, hogy az álhírek minél szélesebb körben terjedjenek és így, a kattintásszám után minél nagyobb hirdetési bevételre tegyenek szert.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztálya több nyomozást indított közveszéllyel fenyegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen.

Az álhírek írásával és terjesztésével foglakozó szervezetek felszámolása érdekében az elmúlt hónapokban több összehangolt műveletet hajtottak végre. Ennek keretében április 8-án újabb akciót tartott Battonyán, ahol a nyomozók kutatást végeztek és számos informatikai eszközt foglaltak le. Egy férfit gyanúsítottként hallgattak ki, ő szabadlábon védekezik – áll a rendőrségi közleményben.

Balogh Adrienn szóvivő ismertetése szerint péntek éjjel a gyanúsított szándékosan felgyújtott egy kanapét haragosai családi házának teraszán, miközben a házban öten tartózkodtak. A tűz átterjedt a lakás tetőszerkezetére is. A család tagjai felébredtek és kimenekültek a házból. A lángokat a tűzoltók oltották el.

A közlemény kitér arra, hogy a nő az esetet megelőző napokban többször is okozott tüzet a család házának udvarán, ennek szétterjedését minden esetben a tűzoltók akadályozták meg. A helyszín átvizsgálásakor a nyomozó hatóság – feltehetőleg a nőtől származó – a család halálára utaló fenyegető levelet is talált.

A gyanúsítottal szemben több ember, közöttük tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt indult eljárás, amely miatt tíz évtől húsz évig, de akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

A kiszabható büntetés mértéke miatt a bíróság álláspontja szerint fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye és tartani kell attól is, hogy a gyanúsított szabadon bocsátása esetén a sértetteket megfélemlítené vagy jogellenesen befolyásolná. Az sem zárható ki, hogy a nő újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. A járásbíróság ezért elrendelte a nő letartóztatását, amely ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

Mint kifejtették: április 4-én, szombaton kigyulladt a Csernobil közelében található erdőség. A tűz oltását megkezdték a hatóságok, amit nehezít a térségben eredendően magasabb sugárzási szint. Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a helyszín közelében mért háttérsugárzási értékek nem haladják meg az ott megengedett szintet. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás.

Az Európai Bizottság radioaktív környezeti monitorozó honlapján az európai térség háttérsugárzás-adatai megtekinthetők – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a Facebookon az “Országos meteorológiai intézetre” hivatkozva terjed egy álhír miszerint csütörtökön és pénteken ne tartózkodjunk kinn a levegőn a csernobili radioaktív sugárzás miatt. Az OMSZ kéri, hogy ne terjesszen senki hamis információt.

Az intézmény a Facebook-oldalán azt közölte: 2020-ban a II. világháború és a magyarországi harcok befejezésének 75. évfordulójára emlékezünk. Az emlékév alkalmából indított sorozat első részében Szatmári András hadnagy a magyar 1937M öntöltő pisztolyt mutatja be – írták.

A szicíliai Cosa Nostra és a nápolyi Camorra a maga javára akarja kihasználni a Covid-19-járvány miatt kialakult helyzetet. “A bűnszervezetek természetéhez tartozik, hogy minden politikai, gazdasági vagy társadalmi fordulatból előnyt akarnak húzni saját hatalmuk, befolyásuk, pénzügyi erejük növelésére” – mondta el a palermói maffiallenes hatóságot 1990 óta vezető Lo Voi.

Úgy vélte, az új koronavírus-járvány kiváló lehetőséget kínál: az olaszországi szervezett bűnözés nem akar kimaradni az “egészségügyi bizniszből”, a gazdaságélénkítő milliárdokból és a vészhelyzet teremtette feszültségben növelni akarja saját társadalmi “népszerűségét” is.

A maffia első számú törvénye az emberekkel való kapcsolattartás, és most a munka és bevétel nélkül maradt olaszoknak segítségre van szükségük. Ezért látni, hogy a bűnszervezetek tagjai megpakolt bevásárlószatyrokat visznek ki az élelmiszerboltokból, ezekkel menetelnek az utcán, mindenkinek mutatják, hogy a pénz nélkül maradt családoknak viszik őket. “Ha baj van, a maffia segít rajtad – ez az üzenet még ma is, és a segítségben részesülők hálával tartoznak, elkötelezik magukat, hogy előbb vagy utóbb a szívességet kisebb-nagyobb szívességgel viszonozzák. Azt még nem tudják, mi lesz ez, majd a bűnszervezet alkalomadtán kiadja az utasítást” – mondta el Lo Voi.

Megjegyezte, hogy a Dél-Olaszországban a bezárt üzletek és leállt termelés miatt munka nélkül maradtak egy része semmilyen állami segélyben nem részesül, mivel mindig is feketén foglalkoztatták őket. A szerződés nélküli pincérek, bolti eladók, piaci kofák, autószerelők nagy része eddig is a szervezett bűnözés üzleteiben, éttermeiben dolgoztak, most, hogy ezeket bezárták, a maffia gondoskodik saját alkalmazottjairól. A hivatalos adatok szerint Dél-Olaszországban mintegy négymillióan élnek fekete munkából.

Lo Voi hozzátette, hogy a járvány módosította a szervezett bűnözés munkáját is. A kijárási korlátozás miatt az utcai drogárusítás mértéke visszaesett: a kábítószerárusok is csak engedéllyel léphetnek ki az utcára, és a gyakori rendőri ellenőrzés megzavarja a piacukat. A Dél-Amerikából a délolasz kikötőkbe érkező drogszállítmányok is lassabban és nehezebben érkeznek meg. A bűnszervezetek azonban feltalálják magukat: “azt a régi bevált módszert követik, hogy gazdasági csődhelyzetben felvásárolnak mindent amit lehet, bezárt üzleteket, lakásokat, tönkrement szállodákat, vállalatokat, egész épületeket, ezzel is tisztára moshatják pénzüket”.

A maffiaellenes ügyész hangsúlyozta, hogy a szervezett bűnözés kiveszi a részét a szájmaszkgyártásból is, gyógyszerekkel kereskedik, megpróbál beférkőzni az egészségügyi beszerzési pályázatokra is.

Elárulta, hogy az olaszországi hatóságok a mai napig a maffiatagok beszélgetéseinek lehallgatásából szerzik a legtöbb információt. Nemcsak telefonhívásaikat, hanem közösségi oldalaikat is megfigyelés alatt tartják. “A maffia is Whatsappol” – mondta Lo Voi. Az ügyész elmondta, hogy szabad idejében megnézi a maffiafilmeket, sorozatokat, de ezek “messze a valóság mögött maradnak, sajnos az igazi maffia ennél sokkal kegyetlenebb és szerteágazóbb” – jelentette ki.

A La Repubblica címu olasz napilap újságírója rendőri védelem alá került miután megírta, hogy a szicíliai Cosa Nostra börtönben levő drogbárójának unokatestvére élelmiszerrel teli bevásárlószatyrokat osztott szét Palermo egyik legszegényebb városrészében. A bevásárló-maffiózó, a 37 éves Giuseppe Cusimano azt jegyezte be Facebook-oldalára, hogy büszke arra, hogy maffiózó, ha ezzel másoknak segít. “Az állam nem akarja, hogy segítsünk az éhezőknek (..) ha ezen változtatni akartok, rajtatok a sor” – üzent Cusimano a palermóiaknak.

Szeles Péter közölte: egy embert füstmérgezéssel, egy másikat füstmérgezés gyanújával vitték kórházba, míg a harmadik vágásos sérülést szenvedett. A hivatalvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a tilalom idején még a kijelölt tűzrakóhelyeken se rakjon senki tüzet.

Tóth András közölte: a két elkövető március 18-án egy szombathelyi gyógyszertárhoz érkezőket szándékosan arcon köhögték, majd obszcén szavakkal illették őket. Egyikük azt kiabálta az embereknek: “Jól megkoronázom a napotokat!”

A járásbíróság előkészítő eljárás során meghozott határozata szerint a kirívóan közösségellenes magatartás alkalmas volt arra, hogy az érintettekben megbotránkozást és riadalmat keltsen. A bíróság nyomatékos súlyosbító körülményként értékelte az elkövetés helyét és idejét, tekintettel arra, hogy akkor már hatályban volt a koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet.

Az elkövetők – egy magyar és egy ukrán állampolgárságú férfi – nem tettek vallomást, de a szabálysértés elkövetését elismerték. A bíróság kemény 200-200 ezer forint pénzbírsággal sújtotta őket.

Nagy-Britanniában nem totjáznak
Az angliai Blackburn városában gyorsított eljárással fél év börtönre ítéltek egy férfit, aki leköpött egy rendőrnőt, saját bevallása szerint azért, hogy megfertőzze a Covid-19 betegséget okozó koronavírussal. Egy londoni és egy belfasti férfitis őrizetbe vettek, miután mindketten koronavírus-fertőzöttnek mondták magukat és szándékosan ráköhögtek a velük szemben eljáró rendőrökre. Csodálkoznánk, ha ügyükben nem hasonló, elrettentő ítélet születne.

Azt írták, hogy az elkövetők az interneten kínálták a védőeszközöket; előre kértek átutalást, de nem szállítottak. A Baranya megyei rendőrök egy 33 éves budapesti férfit és egy 32 éves, szintén fővárosi nőt őrizetbe vettek. Mivel a csalássorozat nem csupán Budapestet érintette, hanem több megyére kiterjedt, országos bűnügyi koordináció segíti a nyomozást – olvasható a közleményben.

— Melyek voltak az SZVMSZK életében a legfontosabb események az elmúlt esztendőben?
— A kamara már korábban megkezdett átalakítása 2018-ban is folytatódott. Az elmúlt esztendőben rendbe tettük a kamara pénzügyi helyzetét, rendeztük a tartozásokat, igaz, a gazdasági stabilitáson van még mit javítani. Tavaly megindult az új típusú oktatás, frissítettük a vagyonőrök kötelező továbbképzésének vizsga­kérdéseit, ezenkívül megkezdődött a 16 órás képzés és vizsgáztatás azok részére, akiknek korábban felmentésük volt. Az SZVMSZK az elmúlt évben megerősítette felsőoktatási kapcsolatait, ennek jegyében a kamara meghosszabbította együttműködését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az Óbudai Egyetemmel pedig közösen létrehoztuk a biztonságtechnikai mérnökök kamarai csoportját. A győri Széchenyi István Egyetemmel szintén együttműködési megállapodást írt alá a kamara, de az SZVMSZK a Pannon Egyetemen zajló információbiztonsági képzésben is közreműködött. Amennyiben a kamarára vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget biztosít, létre kívánjuk hozni az SZVMSZK it-biztonsági ágazatát.

— Korábban többször is hangoztatták, hogy egy megtisztított profilú magánbiztonsági kamara létrehozása a céljuk. Hol tartanak ezek a törekvések?
— Az imént említett kamarai it-biztonsági ágazat tulajdonképpen már a magánbiztonsági kamara megalakulása előszobájának tekinthető. A Belügyminisztériummal, valamint más társszervezetekkel együttműködésben előkészítettük az egész magánbiztonságra vonatkozó jogszabály szerkezetét. Ebben kiemelkedő szerepe van például az NKE magánbiztonsági tanszékének, ahol Christián László tanszékvezető irányításával egy nemzetközi tanulmány készült arról, hogyan kellene a magánbiztonsági kamarát megszervezni, erre pedig javaslatokat is kidolgoztak. Az önálló magánbiztonsági kamara – a tervek szerint – akár már az idén létrejöhet, de a Belügyminisztérium (BM) az eddigi közös munka során azt jelezte, hogy ez inkább az év végén vagy 2020-ban történhet meg. Az SZVMSZK 2018-ban rendezte meg az első országos konferenciáját, ahol több előadás is foglalkozott a kamara jövőjével, szerkezetével és feladataival.

— Milyennek ítéli meg a jelenlegi piaci környezetet, amelyben az önálló magánbiztonsági kamarát is létre kívánják hozni?
— A vagyonvédelmi cégek számának csökkenése egyfajta piactisztulásnak tekinthető, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikái szerint a feketegazdasági esetek továbbra is jelen vannak a szakmában, időről időre látványos felderítésekről hallunk a vagyonvédelemben. Igaz, az adatok csökkenő trendet mutatnak, de e tekintetben a vagyonvédelem az élelmiszeriparral együtt továbbra is az élvonalban van. A javuló tendencia ugyanis nem jelenti azt, hogy kielégítő a helyzet, a kirívó gazdasági bűncselekmények jelentősen visszavetik a vagyonvédelem tisztulását, amellett, hogy ebben az ágazatban is óriási a munkaerőhiány. Ennek hátterében javarészt az áll, hogy a vagyonvédelemből rengetegen mentek külföldre dolgozni.

— Ezen a helyzeten mennyire lehet piacszabályozási eszközökkel segíteni?
— A magánbiztonsági törvénynek mindenképpen változnia kell a kamara szabályozását érintő kérdésekben: meg kell erősíteni a kamara és a tagság közötti függőségi viszonyt. Mindezek mellett a felügyeleti tevékenységet, valamint a jogosultságok kezelését is jogszabályi szinten kell rendezni, ezeket a jogosítványokat pedig kamarai hatáskörbe kell adni, hasonlóan ahhoz, ahogy az orvosi vagy az ügyvédi kamarák működnek. Ezenkívül a vagyonvédelmi vállalkozások szakszerű működése feltételrendszerének ellenőrzését és a működési jogosultság kiadását is a kamara hatáskörébe kellene delegálni. Szükségesnek tartjuk a vagyonőr-igazolványok rendszerének megújítását. E szerint a vagyonőrök egy elektronikus igazolványt kapnának, amely elektronikusan tárolja a vagyonőr képzési bizonyítványait és referenciáit. Mindez jelentősen megkönnyítené a vagyonőrök alkalmazását is. Ezenfelül szeretnénk, ha a vagyonőröknél is bevezetnék a továbbképzési kreditrendszert, amely többek között a vagyonvédelmi cégeket irányító menedzserekre is kiterjedne.

— Ilyen körülmények között hogyan értékeli a piaci szolgáltatások minőségének alakulását?
— Láthatóan kialakult egy elitréteg a piacon, amely erőteljes igényt mutat a minőség és a tisztulás irányába. Lényeges, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatások árazása is egyre határozottabban közeledik a BM által meghatározott rezsióradíj szintjéhez. Emellett az is jellemző, hogy ez az elit piaci réteg az ár-érték feltételeket is betartja, és nagy hangsúlyt helyez a minőségbiztosított szolgáltatások ellátására, valamint a szakemberek speciális képzésére. Bár ez a réteg megerősödött, még mindig csak a piac tíz-húsz százalékát jelenti. Szerencsére egyre kevesebb vállalkozás jelenik meg a „fekete sávban”, miközben a megrendelők is kezdik megérteni, hogy aranyat csak aranyárban lehet venni… Az elittársaságoknál a szolgáltatás komplexitását helyezik előtérbe, és nem csupán vagyonőröket kínálnak, hanem szolgáltatásaikat kiegészítik kockázat­elemzéssel, és technikai támogatást is adnak. Ezek a vállalkozások nem több őrt igyekeznek ráerőltetni a megbízóra, hanem a vagyonvédelem egységességére helyezik a hangsúlyt. Mindezek mellett az elmúlt időszakban számos olyan új szakma is megjelent, amelyek ugyan a klasszikus vagyonvédelemben nincsenek aposztrofálva, de határozott igény mutatkozik irántuk. Ilyenek például a kárelemzés, az iparbiztonsági, környezetvédelmi feladatok. Szándékaink szerint ezek a magánbiztonsági szabályozásban már nevesítve lesznek, hiszen – a piaci igények szerint – egyértelműen a vagyonvédelem témakörébe tartoznak.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)