Biztonságpiac

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hamis információkat terjesztő nő ellen indítottak eljárást Kiskunhalason – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. A nő a közösségi oldalán a koronavírussal kapcsolatos – a nyilvánosság számára zavart és nyugtalanságot keltő, valótlan tartalmú – videobejegyzéseket rögzített és tett közzé. A felvétel alkalmas arra, hogy az ellátórendszerbe vetett közbizalmat megingassa – írták.

A kiskunhalasi rendőrkapitányság rémhírterjesztés megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást a 32 éves helyi nő ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki – közölték.

Két férfi ellen is nyomoztak a járvánnyal kapcsolatos álhír terjesztése miatt Nógrád megyében – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. Dankóné Nagy Éva közölte: a köznyugalom megzavarására alkalmas fényképet tett közzé az új koronavírussal kapcsolatban március 12-én egy 28 éves magyargéci lakos az egyik legnagyobb közösségi oldalon. A fotón a gyanúsított maszkban szerepel és a címmel arra utalt, hogy koronavírussal fertőzött. A szécsényi rendőrkapitányságon rémhírterjesztés miatt hallgatták ki a férfit, aki beismerő vallomást tett.

Egy 23 éves pusztaberki lakos ellen pedig közveszéllyel fenyegetés miatt folytatott büntetőeljárást a főkapitányság bűnügyi osztálya. Ő március 17-én valótlanul állította az interneten, hogy Érsekvadkert lehet a koronavírus új epicentruma, valamint azt, hogy egy ott lakót a fertőzés miatt a balassagyarmati kórházban kezelnek, a környezetében lévők nyolcvan százaléka pedig megfertőződött. A férfit őrizetbe vették.

Ivan Konyev szovjet marsall, a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnoka volt. A cseh főváros VI. kerületében, az Interbrigády nevű téren álló köztéri szobrát április elején távolította el az önkormányzat a marsall későbbi, 1956-os magyarországi és 1968-as csehszlovákiai negatív szerepére hivatkozva.

Az 1980-ban állított szovjet emlékmű eltávolítása a köztérről éles vitákat váltott ki a cseh közéletben, illetve a cseh-orosz kapcsolatokban is. Moszkva ezt az 1993-ban aláírt cseh-orosz barátsági szerződés megsértésének minősítette, amit Prága elutasított.

A vitatott szobor esetleges Oroszországba szállításáról első ízben a marsall unokája beszélt a cseh sajtóban megjelent interjúkban. Tomás Petrícek szerint Moszkva már megszólította a cseh védelmi minisztériumot, és jelezte: szívesen látná a szobrot Oroszország területén. Az ügy azonban Prágában a cseh külügyminisztérium jogkörébe tartozik, amely fontosnak tartja, hogy a megoldást a kétoldalú szerződések szellemében találják meg.

“Csehország nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal” – szögezte le Petrícek a Hospodárské Noviny című cseh napilapban megjelent beszélgetésben, hangsúlyozva, hogy “be akarják tartani a szerződéseket”. Konyev szobra jelenleg raktárban van, s a csehek múzeumba szánták.

Az Interbrigády tér közepén a jövőben egy új, a második világháborúnak szentelt emlékművet tervez felállíttatni a polgármesteri hivatal.

A bíróság kedden meghozott nem jogerős határozatával különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása miatt mondta ki bűnösnek és a szabadságvesztés kiszabása mellett hat évre kitiltotta Magyarország területéről is a férfit. A vádlott saját gépkocsijában próbálta Horvátországból Magyarországra csempészni a kábítószert az udvari határátkelőnél 2018 szeptemberében.

A határőrök a kocsi utasterében több autóillatosítót és légfrissítő flakont találtak, míg a padlólemezhez hajolva erős, kábítószerre utaló szagot észleltek. Kiderült, hogy az autót átalakították, csaknem 240 liternyi űrtartalmú rejtekhelyet hoztak létre. Az első ülések alatt kialakított üregekben találtak rá a növényi származékokra. A közlemény szerint a huszonhét csomag kábítószer piaci értéke megközelítette a hatvanmillió forintot.

Közleményükben felidézték: Kovács Tamást 1968-ban nevezték ki katonai ügyésszé a Szegedi Katonai Ügyészséghez. 1983-ban a Katonai Főügyészség főügyészségi ügyésze, majd 1986-ban a Budapesti Katonai Ügyészség vezető ügyésze, míg 1989-ben a Katonai Főügyészség főosztályvezető ügyésze lett. 1990-től 2006 októberéig a legfőbb ügyész helyettese és katonai főügyész volt, vezérőrnagyi, majd 1994-től altábornagyi rangban.

Az Országgyűlés 2006. október 9-én legfőbb ügyésszé választotta, amely posztot a hetvenedik életévéig, 2010. december 13-áig töltötte be. Kovács nyugállományba vonulása után az Országos Kriminológiai Intézet igazgatói szakmai főtanácsadója volt.

A köztársasági elnök 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. Kovács – több külföldi díja mellett – a legmagasabb jogászi és katonai elismeréseket – a Kozma Sándor-díjat, a Finkey Ferenc-díjat, a Hunyadi János-díjat, a Szalay László-emlékérmet, a “Pro Facultate” érdemérmet, “A jog szolgálatában” kitüntető címet – is kiérdemelte.

A nyugalmazott legfőbb ügyészt az ügyészi szervezet a saját halottjának tekinti – írták közleményükben.

Mukics Dániel közölte: a biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt fehérjét juttatnak a környezetbe, olyat, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan. A katasztrófavédelem által megbízott rovarszakértők március eleje óta rendszeresen, országszerte vizsgálják a szúnyoglárvák számát és fejlődési állapotukat. A felmérések adatai szerint a száraz időjárás miatt eddig csak néhány helyen alakultak ki a szúnyogok kifejlődéséhez alkalmas pangó vizes tenyészőhelyek – ismertette.

Hangsúlyozta, hogy a vérszívók nemcsak nádasokban, tavakban és a folyók ártereiben fejlődnek, hanem akár egy pohárnyi víz is a tenyészőhelyükké válhat. Ezért arra kérik a lakosságot, hogy a szúnyogok elszaporodásának megelőzése érdekében figyeljen mindenki a környezetére. A ház körüli vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, ereszekben, gumiabroncsokban, madáritatókban ugyanis akár ezerszámra fejlődhetnek a szúnyoglárvák.

Hetente egyszer cseréljük le ezekben a vizet vagy fedjük le a potenciális tenyészőhelyeket – kérte a szóvivő.

A szervezet jelezte: bár a káresetek száma visszaesett, az egy kárra eső helyreállítási költségek az év eleje óta meredeken nőttek. A forint gyengülése megdrágította az importalkatrészeket, emellett a legtöbb szakszerviz januárban kétszámjegyű óradíjemelést hajtott végre. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves átlagdíja az első negyedévben hatvanezer forint körül alakult, az áprilisban megkötött szerződések esetében sem történt visszaesés, sőt néhány százalékkal tovább emelkedtek a díjak.

A koronavírus miatt időszakosan javuló kárhányad ugyanakkor a biztosítóknak elegendő tartalékot nyújthat, hogy a tavalyi 15-20 százalékos díjemelés után az idén alacsonyabb mértékű, tíz százalék körüli legyen a díjak növekedése. Ezzel a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak szintje továbbra is a legkedvezőbbek között marad európai uniós összehasonlításban – fejtette ki a FBAMSZ.

A közlemény szerint vannak külföldi példák arra, hogy egyes biztosítók a kijárási korlátozások idején díjkedvezményt nyújtanak az autójukat nem használó ügyfeleknek. A független biztosítási alkuszok szövetsége szerint Magyarországon ilyen akciókra kevéssé lehet számítani, mert a gépjárműbiztosításoknak csak nagyon kis részénél követhető nyomon a jármű tényleges használata.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a törvényi szabályozás nem tesz lehetővé esetleges időszakos díjvisszatérítéseket, ilyen lépésről legfeljebb a casco-díjak esetében dönthet egy-két biztosító. Azonban az ilyen akciók csak az autósok töredékét érinthetik, mert Magyarországon öt autóból egy rendelkezik casco-szerződéssel – jelezte a szövetség.

Lakatos Tibor ezredes úgy fogalmazott: “bár a vírus lassabban terjed, mint korábban gondoltuk, akkor sem lehetünk felelőtlenek”, és felhívta a figyelmet arra, hogy be kell tartani a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet, valamint a polgármesterek által a hétvégére meghozott előírásokat. Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a polgármesterek által a hétvégére hozott korlátozások célja, hogy megakadályozzák a járvány terjedését segítő magatartásokat, például a nyilvános helyeken történő csoportosulást, a vendéglátóegységek igénybevételét, vagy a közösségi közlekedés használatát.

Mint mondta, úgy látják, a polgármesterek eddig jól éltek a felhatalmazással, és olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek akadályozzák a járvány terjedését. Megjegyezte: a józan ész határain belül kell ezeket a szabályokat megalkotni. Az ezredes szólt arról is: a járványügyi helyzet lehetővé teszi, hogy enyhítsenek a kijárási korlátozás szabályain, de csak megfontoltan, alapos előkészítés után, fokozatosan lehet az intézkedéseket bevezetni, “következetesen bevezetett egyéb intézkedések” alapján.

Kiemelte: a járvány nem múlt el, de olyan ütemben terjed, ami lehetővé teszi az enyhítések bevezetését. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy nem kell számolni további korlátozásokkal, nem kell figyelni az egészségünkre, de “bizonyos szabályok között újrakezdhetünk különböző tevékenységeket”.

Arra a kérdésre, milyen szempontokat vesznek figyelembe az enyhítéseknél, azt mondta, a legalapvetőbb a járvány terjedésének üteme, a fertőzöttek száma, a súlyos állapotban lévők száma, illetve az egészségügyi ellátórendszer tartalékkapacitása. Mérlegelni kell emellett a szomszédos országok által bevezetett intézkedéseket, hiszen – mint mondta – “nem tudunk külön utakon járni”. Példaként említette, hogy az utazási korlátozások esetében Magyarországnak igazodnia kell a szomszédos országok által bevezetett enyhítésekhez. Hozzátette: figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország a járványnak nem ugyanabban a szakaszában van, mint Ausztria.

Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta, többször szóba került a 65 év felettiek kijárási idősávjának módosítása, de úgy látják, egyelőre nem indokolt ezen változtatni. Hozzátette: május 3-a után – az előre meghatározott menetrend szerint – ezen is módosítanak, azzal együtt, hogy továbbra is fontos a korosztály elkülönítése a fiatalabbaktól.

Az ezredes elmondta azt is, hogy vasárnap reggel újabb, védőfelszerelést szállító repülőgép érkezett Kínából. Az ezredes megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vesznek a védőeszközök szállításában, a vámeljárás gyors lefolytatásában és a védekezésben részt vevőkhöz eljuttatásában. Kiemelte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársainak áldozatos munkáját, akik a hétvégén is végzik a védőfelszerelések raktározását, előkészítését, szállítását.

Az amerikai kormány különböző hivatalai egy közös felhívást tettek közzé, melyben az állami támogatással működő észak-koreai kiberbűnözők által jelentett veszélyre hívják fel a világ, valamint kifejezetten a banki és pénzügyi intézmények figyelmét.

A kommunista ország nem hivatalosan ugyan, de támogatja a kiberbűnözők tevékenységét, a rossz pletykák szerint így próbálják foltozni az ország költségvetésén tátongó lyukakat. Az amerikai kormány Hidden Cobra vagyis Rejtett Kobra néven emlegeti a csoportot, a szélesebb közvélemény viszont a Lazarus csoportként vagy a Béke őrzői néven ismeri őket.

Az amerikaiak szerint a koreaiak főképp a pénzügyi intézményeket és a digitális valuta váltóit támadták meg, zsarolóvírusos támadással a kormányzati szervezetektől szereztek pénzt. Ugyanakkor kriptovalutát bányászó alkalmazásokat telepítenek a különböző országok rendszereibe, ezzel is digitális valutához jutva hozzá. Az amerikaiak becslése szerint a koreaiak minimum kétmilliárd dollárt szerezhettek ezekkel a tevékenységekkel.

Így nem meglepő, ha az amerikai kormány ötmillió dollárt hajlandó adni a nyomravezetőnek, melyet annak vagy azoknak ajánlanak fel jutalmul, akik releváns információt osztanának meg az észak-koreai hackerek tevékenységével kapcsolatban. A zárt közösségben tevékenykedő hackerek működését kevés kívülálló ismerheti, így lehet, hogy ez az összeg felhívás egy belső informátornak, hogy adja át társait.

A felhívás szerint a koreaiak folyamatosan támadják az amerikai és más országok kormányzati és katonai hálózatait, ahogy a kritikus infrastruktúrának minősülő iparágakat is össztűz alatt tartják, céljuk ebben az esetben az adatok ellopása, a megcélzott intézmények tevékenységének ellehetetlenítése.

Korábbi hírek szerint a kommunista országban a katonai hackereket az ország elitjébe sorolják, és folyamatosan képzik ki őket erre a tevékenységre. Szakértők szerint 2014-ben ők jutottak be a Sony Pictures hálózatába, majd 2017-ben ők álltak a világszerte nagy károkat okozó WannaCry zsarolóvírus mögött. Ugyanakkor ők működtetek egy olyan csalássorozatot, amelyben ATM-ekből vehettek fel pénz. A közel-keleti ipari és energetikai cégeket pedig a Zerocleare adattörlő kártevővel célozták meg — olvasható a G Data hírlevelében a TheHackerNews-ra hivatkozva.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű harminc kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a harminc kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont hatvan kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

“A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy +fekete lyukból+ biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa” – hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint száz évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek. “A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége” – fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrök pénteken tartottak kutatást a férfi lakóhelyén. A ház egyik szobájában és az udvaron 23 indiai kender növényt, valamint azok neveléséhez szükséges eszközöket, berendezéseket, kiegészítőket találtak. A hűtőszekrény fagyasztóládájából, egy tejfölös dobozba csomagolva 137 gramm amfetamin került elő.

A férfi ellen termesztéssel, tartással elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás – tudatta a százados.

A 3900 palackból álló gyűjtemény árverését két részben rendezik az interneten, az első rész februárban rendben lezajlott, 1949 palack mintegy 3,2 millió fontért kelt el. A második részt április közepén között rendezték volna.

A gyűjtemény nagy része háziasítatlan maláta skót whisky. A gyűjteményt a 2014-ben elhunyt Richard Gooding amerikai üzletember hagyatékából adják el, egyes darabjai a várakozások szerint akár egymillió fontért is elkelhetnek. A második 1900 palack árverése meg is kezdődött április 10-én, köztük volt egy 1926-os évjáratú Macallan Fine and Rare whisky, amelyet hatvan évig érleltek hordóban. Októberben egy ilyen 1926-os Macallanért 1,45 millió fontot adtak a Sotheby’s árverésén.

Az árverés április 20-án fejeződött volna be, de két nappal meghosszabbították, mivel eredetileg azt hitték, hogy a weboldal iránti rendkívüli érdeklődés technikai problémákát okozott – közölte a társaság. Később azonban kiderült, hogy hackerek támadták meg a honlapot. “Április 21-én WhiskyAuctioneer.com észlelt egy célzott, technonógiailag igen okos, folyamatos és rosszindulatú támadást honlapunk és adatbázisunk ellen” – írták közleményükben.

Ahogyan arról az ügyészség korábban beszámolt az ügyészség indítványára a bíróság 2019. december 31. napján elrendelte a lánygyermek letartóztatását.

A Komárom –Esztergom Megyei Főügyészség most emelt vádat a terhelttel szemben, aki a vádirat szerint 2019. december 29-én, 17 óra 30 perc körül, az egyik esztergomi gyermekotthonban, előzmény nélkül, egy 11,3 cm pengéjű késsel, a jobb lapocka alatti részen, hátba szúrta iskolatársát, aki a rendelkezésre álló adatok szerint ennek következtében súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A vádlott nem kóros elmeállapotú és a bűncselekmény elkövetésekor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, így életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt büntethető.

A gyanúsított a bűncselekményt felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el.

Az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra, hogy amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, abban az esetben a törvényszék két évi időtartamra rendelje el a javítóintézeti nevelését. Az ügyészség indítványt tett arra is, hogy a bíróság tartsa fenn a vádlott letartóztatását, figyelemmel arra, hogy vele szemben továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye.

A nyilatkozat szerint az Oroszországi Föderációban csökkent a független újságírás és a civil társadalom tere. A híradások gyakran szólnak újságírókkal szembeni megfélemlítésekről, fenyegetésekről és erőszakos eseményekről.

Az Európai Unió elvárja, hogy az Oroszországi Föderáció tartsa tiszteletben a nemzetközi és hazai kötelezettségeit, valamint gondoskodjon arról, hogy az újságírók biztonságos környezetben végezhessék munkájukat, a megtorlástól való félelem nélkül.

Az unió arra szólítja fel az orosz hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki Milasina, és Marina Dubrovina emberi jogi ügyvéd ellen február 6-án, a csecsenföldi Groznijban elkövetett támadás minden részletét, a felelősöket pedig vonják felelősségre.

Kijelentették, az unió aggodalmát fejezi ki az újságírók elhallgattatására tett korábbi kísérletek, mások mellett Szvetlana Prokopjeva büntetőeljárása miatt. Mint emlékeztettek, az újságíró ellen az orosz hatóságokkal kapcsolatos kritikai észrevételei miatt terrorizmussal összefüggésben indítottak eljárást, és akár hét év börtönbüntetést is kaphat. A média szabadságát tiszteletben kell tartani, az újságíró ellen felhozott vádakat ejteni kell – tették hozzá.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése képviseletében a médiaszabadság és az újságírók helyzetét az észak-kaukázusi régióban ellenőrző Stefan Schennach és Frank Schwabe arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják ki az aggasztó helyzetet, továbbá biztosítsák az újságíró védelmét.

Arra emlékeztettek, hogy Milasina 2017 tavasza óta, amikor leleplező írást közölt emberi jogok megsértéseiről Csecsenföldön, rendszeres fenyegetésnek van kitéve. Elfogadhatatlannak nevezték a csecsen elnöknek az újságírót illető ismétlődő halálos fenyegetéseit.

Oroszországnak tiszteletben kell tartania azon kötelezettségét, hogy biztosítja az újságírók, a bloggerek és az emberi jogok védelmezőinek biztonságos és szabad munkavégzését – húzták alá a jelentéstevők.

Az amerikai haditengerészet szóvivője az újságírókat Mark Esper védelmi miniszter titkárságához és az amerikai haderő Középső Parancsnokságához irányította, ám egyikük sem kívánta kommentálni az elnök Twitter-bejegyzését.

Trump egy héttel az követően tette közzé bejegyzését, hogy az amerikai haditengerészet bejelentette: 11 iráni hajó “veszélyes és zaklató” módon megközelített amerikai hajókat a Perzsa(Arab)-öböl északi térségének nemzetközi vizein. “Az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészetének veszélyes és provokatív akciói megnövelték a tévedések és összeütközések kockázatát” – írta akkor kiadott közleményében az amerikai haditengerészet.

Az első incidensek március elején történtek, miután az Egyesült Államok és a vele szövetséges koalíciós erők repülőgépei iraki területen támadást intéztek az Irán által támogatott, Kataib Hezbollah nevű milícia csoportjai ellen. Az amerikai és koalíciós erők ezzel megtorló csapást intéztek a milicisták ellen, akik egy nappal korábban végrehajtott rakétatámadásukkal megöltek két amerikai katonát.

Elemzők szerint az elnöki direktíva – amennyiben sor kerül a gyakorlati alkalmazására – jelentős változást jelentene az amerikai viselkedésben. Eddig ugyanis az amerikai parancsnokok csakis közvetlen veszély esetén válaszolhattak, például abban az esetben, ha rálőttek amerikai hajókra.

John Miller nyugalmazott ellentengernagy, az amerikai haditengerészet 5. flottájának volt főparancsnoka a Politico című lapnak úgy fogalmazott: az elnök Twitter-bejegyzése valószínűleg csak “figyelmeztetés volt Iránnak, hogy maradjon távol a mi hajóinktól”.

A sértetti feljelentés szerint 2020. április 14-én szabolcsi lakóhelyén összeveszett rendőr törzsőrmester élettársával, aki bántalmazni kezdte, ennek során a haját húzta és erősen megragadta a nyakát.

Az elrendelt nyomozás során a sértett 2020. április 21-én tanúvallomásában elmondta, hogy az elkövető már 2019-ben is többször bántalmazta és arra is rá akarta venni, hogy vonja vissza a feljelentését. Ennek érdekében többször felhívta telefonon a sértettet és szülei jelenlétében azzal fenyegette meg, hogy vérfürdőt rendez, ha az ellene indult büntetőeljárás miatt megszüntetik a szolgálati jogviszonyát. Az rendőr azt is felajánlotta a sértettnek, hogy amennyiben a feljelentés visszavonása után hamis vád bűncselekménye miatt pénzbüntetésre ítélnék, azt majd ő kifizeti.

A sértett vallomására tekintettel a nyomozó ügyészség haladéktalanul előállította a rendőrt, őrizetét rendelte el, majd gyanúsítottként hallgatta ki. A rendőr tagadta a bűncselekmények elkövetését és panasszal élt az őrizet elrendelése, valamint a gyanúsítás ellen.

A Debreceni Járásbíróság az ügyészi indítványnak megfelelően, 2020. április 23-án bűnügyi felügyeletet és a távoltartást rendelt el a rendőr törzsőrmesterrel szemben, azzal, hogy az előírt magatartási szabályok megtartását a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze. A kényszerintézkedés elrendeléséről szóló végzés ellen az ülésen – telekommunikációs eszköz útján – jelen lévő gyanúsított és védő fellebbezést jelentett be.

Észak-Rajna-Wesztfália tartomány kormányzata több más német tartományhoz hasonlóan pénzbeli gyorssegélyt szeretett volna adni a koronavírus járvány miatt rossz helyzetbe kerülő vállalatoknak, ezért a gazdasági minisztérium egyszerűen egy weboldalt állított fel, ahol a kéréseket fogadták.

A kormányzati oldalon a hatóságok egyetlen extra biztonsági intézkedés nélkül kérték be a segítséget igénylők adatait.

A kiberbűnözők ezt kihasználva gyorsan léptek: lemásolták a kormányzati oldalt, és két weboldalt jegyeztek be, melyek nagyon hasonlítottak az eredetire: míg a hivatalos cím a https://www.wirtschaft.nrw a bűnözők például a wirtschaft-nrw.info oldalt is használták.

Ezután email kampányt indítottak, melyben a saját oldalukra irányították a felhasználókat, akik itt megadták saját adataikat. Majd a bűnözők a hivatalos oldalon az ellopott adatokat felhasználva igényeltek segélyt, azonban a bankszámlákat kicserélték, és a saját bankszámlaszámukat adták meg. A hatóságok mit sem sejtve, ezekre a hamis számlákra utalták az egyébként jogosult vállalkozásoknak a pénzt.

A bűnözők március közepétől egészen április 9-ig működtették az adathalász weboldalaikat, majd a rendőrség lezárta azokat. A hatóságok 576 feljelentést kaptak, de becslések szerint 3500-4000-en is érintettek lehetnek a csalási ügyben. A vizsgált időszakban a minisztérium több mint 380 ezer kérelmet kapott kormányzati segélyre: az egyéni vállalkozók kilencezer, a több mint ötven alkalmazottat foglalkoztató cégeknek 25 ezer eurós segélyre voltak jogosultak.

A becslések szerint a kiberbűnözők 31,5 millió-100 millió eurós kárt okoztak tevékenységükkel a helyi kormánynak. A Tagesschau írása szerint az ügyészek most vizsgálják az ügy részleteit, a csaláshoz használt webcímeken indulva el. Azonban a kárért részben a hatóságok felelnek, akik túl egyszerű pénzosztási módszert találtak ki. Más német tartományok is kínáltak hasonló segélyeket, ők azonban szkennelt hivatalos iratokat is elkértek, vagy csak hagyományos levélben fogadták be a kérelmeket.

Az érintett tartomány gazdasági minisztériuma egy ideig fel is függesztette a segély igénylését lehetővé tevő weboldalát. Miután újraindították, a gazdasági minisztérium olyan szigorítást vezetett be, hogy a támogatást csak azokra a bankszámlákra lehet igényelni, melyekről korábban az adókat utalták a cégek, tehát ismerten a vállalkozásokhoz tartoznak.

A becsült 3500-4000 segélyt igénylő vállalkozásból eddig csak 576 cég jelentkezett, hogy nem érkezett meg hozzá az igényelt pénz. A rendőrség a többi károsult vállalat jelentkezését várja — olvasható a G Data magyarországi képviseletének hírlevelében a ZDNet.com cikke.

A megalapozott gyanú szerint egy ötvennégy éves férfi 2020. április 23-án, a délutáni órákban felhívta a 112-es segélyhívó számon a rendőrséget, és előadta, hogy egy XIII. kerületi áruházban túl sokan tartózkodnak. A férfi azzal fenyegetett, hogy ha a rendőrség két napon belül nem intézkedik, akkor egy Molotov koktéllal elintézi, hogy kevesebben legyenek az üzletben, mert nem tűri a tömeget az angyalföldi áruházakban, és elintézi a vírusmentességet. A telefonáló nem sokkal később személyesen megjelent a boltnál, és annak falára alkoholos filctollal gyalázkodó kifejezéseket írt.

A rendőrség azonosította a férfit és gyanúsítottként hallgatta ki terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette és falfirkálással elkövetett rongálás vétsége miatt, majd előterjesztést tett a letartóztatására.

A Fővárosi Főügyészség a terhelt bűnismétlésének kizárása érdekében indítványozta, hogy a nyomozási bíró rendelje el a férfi letartóztatást. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója – osztva az ügyészség álláspontját – egy hónapra elrendelte a legsúlyosabb kényszerintézkedést. A végzés nem végleges.

Dóka Imre elmondta: este hét óráig a legtöbb bejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom és Pest megyéből, valamint a fővárosból érkezett, de Heves és Hajdú-Bihar megyében is okozott károkat a vihar.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzően fakidőlésekhez és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat, főként Mátyus, Jármi, Kemecse, Nyírbogdány és Újfehértó környékére. A megyében 46 lakóház tetőszerkezetét rongálta meg a szél.

Komárom-Esztergom megyében egy villanyvezetékre dőlt fa miatt áramellátási problémák adódtak egy szociális otthonban, valamint egy esztergomi templom tetőszerkezetét is megbontotta a szél.

A Pest megyei Kókán víztorony tetőszerkezetét lazította meg a vihar, Budapesten a XX. kerületben a Nagysándor József és a Baba utcák találkozásánál levő villamosmegállóban egy ember is megsérült, amikor kidőlt egy fa.

“Izrael határozottan elítéli az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek tartott Iráni Forradalmi Gárda katonai műholdakkal végzett kísérleteit”- hangsúlyozta közleményében az izraeli külügyminisztérium. A műholdindítás megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát és Irán nemzetközi közösségnek tett kötelezettségvállalásait – állította az izraeli közlemény.

Izrael felszólította a nemzetközi közösséget, hogy további szankciókat léptessen életbe az iráni rezsimmel szemben annak érdekében, hogy elrettentse az ilyen veszélyes és tiltott lépésektől. Az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Irán sikeresen pályára állított egy katonai műholdat a gárda megalakulásának 41. évfordulójának alkalmából.

Izrael és Irán között az 1979-es iszlám forradalom óta feszült a viszony, az Izrael-ellenesség az iszlám köztársaság külpolitikájának egyik alappillére. A teheráni vezetés nyíltan támogatja a Hezbollah libanoni radikális síita, valamint a palesztin Hamász és Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezeteket.

A koronavírus-világjárvány miatt Szerbia a közelmúltban rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek nyomán teljesen megtiltották a személyforgalmat az ország határain. Ez természetesen érinti a szerb-magyar határt is – közölte Szijjártó Péter.

Zsigó Róbert és Bányai Gábor képviselőtársaim azzal kerestek meg, hogy számos, a határ közelében élő magyarországi és vajdasági magyarnak, valamint a térségben működő vállalkozásoknak mindez komoly nehézségeket okoz, hiszen azok sem tudtak eddig átkelni, akiknek a munkahelyük a határ másik oldalán van – tudatta.

Képviselőtársaim kérése alapján megbeszéléseket folytattam a szerb belügyminiszterrel, Nebojsa Stefanoviccsal és az európai integrációs miniszterrel, Jadranka Joksimoviccsal, melyek során sikerült megállapodnunk abban, hogy három határátkelőhelyen lehetővé tesszük az ingázást a magyar és a szerb állampolgárok számára – tette hozzá.