Biztonságpiac

Az amerikai külügyminiszter leszögezte: a szankcióval sújtott három személynek “köze van az emberi jogok súlyos megsértéséhez” a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő, muszlim vallású ujgur kisebbséggel szemben. Pompeo megfogalmazásában “szörnyű és rendszerszintű visszaéléseket” követtek el az ujgurok ellen.

A tárcavezető közölte, hogy a három vezető tisztségviselőtől és családtagjaiktól megtagadják az amerikai vízumot. Az intézkedéssel sújtott három tisztségviselő: a Kínai Kommunista Párt Hszincsiang tartományi vezetője, akit Washington az ujgur kisebbség elleni elnyomó politika egyik kidolgozójaként tart számon, a hszincsiangi közbiztonságért felelős hivatal vezetője, illetve egy volt régiós pártvezető.

Ezzel párhuzamosan az amerikai pénzügyminisztérium is közleményt adott ki, amelyben egy negyedik kínai tisztségviselő ellen hozott szankciókat jelentett be. A büntetőintézkedéssel sújtott személy a hszincsiangi közbiztonságért felelős korábbi vezető.

Kína mindig tagadta az ujgur kisebbség elnyomását, azt állítva, hogy az internálótáborok, amelyekbe az ujgurokat kényszerítik, csupán továbbképzésre szolgálnak, és a szélsőségesség elleni küzdelem okán van szükség rájuk.

A több mint 21 millió lakosú, nyugat-kínai Hszincsiangban mintegy tízmillió ujgur él. A népcsoport már többször fellázadt a kínai fennhatóság ellen, a kommunista uralom előtt egy rövid időre még a függetlenséget is megszerezte. Elemzők részben ezzel is magyarázzák, hogy Peking gyanakvással tekint az ujgurokra. A tartományba arcfelismerő kamerákat telepítettek, sajtójelentések szerint lehallgatják a telefonokat, és tömegesen gyűjtik a biometrikus adatokat is. Peking igyekszik visszaszorítani a muszlim vallási életet és identitást is. Nemrégiben pedig arra derült fény, hogy drasztikusan csökken az ujgurok lélekszáma is, mert a nőket abortuszra kényszerítik, vagy ha erre nem hajlandóak, akkor erőszakkal hajtják végre a művi terhességmegszakítást.

Christopher Wray szerint Kína egyre agresszívabb magatartást tanúsít, amióta az országot Hszi Csin-ping elnök irányítja.

Mint fogalmazott, ezúttal “részletesebben világítja meg a kínai fenyegetést, mint azt az FBI valaha is tette egy nyilvános fórumon”. Majd viszonylag részletesen kifejtette: a szövetségi nyomozók többszörös kísérletet regisztráltak arról, hogy Kína hogyan próbál előnyökhöz jutni az amerikai műszaki-technológiai fejlesztések eredményeinek megszerzésével, beleértve a számítógépes támadásokat, az érzékeny katonai technológia ellopását és az egyes amerikai tagállamokra és választott tisztségviselőkre kifejtett gazdasági nyomásgyakorlást. Mint mondta, a kínaiak nagy valószínűséggel hozzáfértek vagy hozzáférnek az amerikai állampolgárok adataihoz, köztük például az egészségügyi állapotukra vonatkozó információkhoz is.

“Odajutottunk, hogy az FBI megközelítőleg minden tizedik órában egy új, Kínával kapcsolatos elhárítási dossziét kénytelen megnyitni” – fogalmazott Wray. Elmondta, hogy az FBI-nál jelenleg mintegy ötezer aktív elhárítási ügyön dolgoznak.

Az igazgató különösen három dologra hívta fel az amerikaiak figyelmét. Szerinte a kínaiak abban a hitben élnek, hogy “nemzedéki küzdelmet” folytatnak azért, hogy az országuk legyen “bármi áron is a világ egyetlen szuperhatalma”. Kiemelte, hogy céljainak eléréséhez Peking különböző módszereket, eszközöket alkalmaz. Ezek között említette a gazdasági hírszerzést, a cenzúra sürgetését az amerikai egyetemeken és a “rosszindulatú befolyásolást”, ami elismert és tekintélyes emberek rejtett befolyásolását jelenti az Egyesült Államokban lévő kínai érdekek érvényesítéséért.

Wray felhívta a figyelmet arra is, hogy a kínaiak – miközben a saját rendszerük zártságát nem kívánják oldani – kihasználják az amerikai rendszer nyitottságát, és látszólagos kínai magánvállalatok révén próbálják elérni céljaikat.

Az FBI igazgatója arra szólította fel a Kínában született amerikai állampolgárokat, hogy azonnal lépjenek kapcsolatba a Szövetségi Nyomozó Irodával, ha kínai tisztségviselők megpróbálják őket visszatérésre késztetni.

Említést tett arról, hogy a pekingi vezetés – az FBI információi szerint – létrehozott egy Rókavadászat nevű programot, amelynek az a célja, hogy a Kínában született, de külföldön élő és Kínával szemben bírálatokat megfogalmazó kínaiakat mindenképpen rávegye a hazatérésre, így hallgattatva el a kritikákat. A hazatérést visszautasítók családtagjait otthon fenyegetik vagy akár le is tartóztatják – mondta Wray. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államokban több száz ilyen, kínai gyökerű, de már amerikai állampolgár vagy zöldkártyával rendelkező kínai van kitéve ilyen zaklatásoknak. Felidézett egy konkrét esetet is, és “sokkolónak” nevezte ezt a kínai taktikát.

Brian Kemp azután hirdetett rendkívüli állapotot, hogy az ünnepi hétvégén – amikor az amerikaiak a függetlenség napját ünnepelték – elharapódzott az erőszak Atlanta városában. A lövöldözéseknek 31 sebesült és öt halálos áldozatuk volt, közöttük egy nyolcéves kislány is.

Kemp elrendelte a Nemzeti Gárda mozgósítását. Mintegy ezer gárdistát hívtak be, feladatuk elsősorban a szövetségi és a helyi kormányzati épületek védelme. Kedd reggeltől a Nemzeti Gárda védi a helyi törvényhozás épületét, a kormányzói palotát és a rendőrség központját. Ezen kívül a kormányzó utasítást adott a szabadságon lévő rendőrök mozgósítására is, és így megnövelték a járőrök létszámát. Az országutakat, utcákat, lakóközösségeket fokozatosan ellenőrzik, minden nagyvárosban, de elsősorban Atlantában.

“A békés tüntetéseket veszélyes, kártékony bűnözők kerítették hatalmukba. Ártatlan georgiaiakat vesznek célba, lőnek agyon, hagynak meghalni az utcán” – szögezte le közleményében a kormányzó. Majd hangsúlyozta, hogy “ennek a törvénytelen állapotnak véget kell vetni, és helyre kell állítani a rendet államunk fővárosában”. Hozzáfűzte azt is, hogy “elég volt a beszédből, meg kell védenünk valamennyi georgiai életét és megélhetését”.

Az atlantaiakat különösen megrázta, hogy fegyveresek agyonlőttek egy nyolcesztendős kislányt is a hétvégén. Secoriea Turner az édesanyjával és egy másik felnőttel együtt ült egy autóban, és amikor a vezető megpróbált elhajtani egy illegálisan emelt barikád mellett, hogy leparkoljon, a parkoló bejáratánál lévő fegyveres csoport lőni kezdett rájuk, s agyonlőtte a kislányt.

A gyilkosságot a tüntetéseket korábban támogató, demokrata párti polgármester, Keisha Lance Bottoms is elítélte, leszögezve, hogy “ezért nem lehet a rendőröket okolni”.

A hétvégén két másik amerikai nagyvárosban is elszabadult a fegyveres erőszak. New Yorkban 44 embert lőttek meg, Chicagóban pedig 17 halálos áldozatot és több mint hetven sebesültet hagytak maguk után a lövöldözések.

Az MNB keddi közleménye szerint a bankok egyebek mellett számos gyanús ügyletet nem, vagy nem azonnal jelentettek be az illetékes hatóságnak, nem megfelelően működtették belső ellenőrzési és információs rendszerüket, és többször elmaradtak azok a belső képzéseik, amelyek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzését célozták.

Az MNB hivatalból végzett vizsgálatokat a két banknál a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységük ellenőrzésére. A vizsgálat a CIB Bank esetében 2017. január 1-től, míg a Raiffeisen Banknál 2017. július 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. A közlemény szerint CIB Bank több alkalommal nem jelentette be haladéktalanul (vagy ismételten) az erre kijelölt hatóságnak a pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló, tudomásukra jutott információkat. A Raiffeisen Banknál pedig számos esetben a bejelentési kötelezettség teljes elmulasztására derült fény.

Ezeken felül a jegybank a CIB Banknál mulasztást tárt fel annak felügyeleti adatszolgáltatásával, a Raiffeisen Bank esetében pedig az automatikus szűrőrendszer jogszabályi elvárásoknak megfelelő kötelező szűréseivel és a bank belső kockázatértékelésével kapcsolatban. A célvizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB a CIB Bank esetében 9,625 millió, a Raiffeisen Bank számára pedig 20 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és (a jogsértések típusától függően) 90-105 napos határidővel kötelezte a bankokat a hiányosság kijavítására, és az arról való írásbeli rendkívüli adatszolgáltatásra a jegybank felé.

A bírságösszegek meghatározásakor súlyosító körülménynek számítottak a témával kapcsolatos rendszerszintű, súlyos és ismétlődő hiányosságok. Enyhítő körülményként értékelte viszont az MNB, hogy a hitelintézetek a vizsgálat során már intézkedéseket hoztak a jogsértések egy részének kiküszöbölésére.

Mint ismert, az MNB a pénzügyi piaci szereplők vizsgálatánál kiemelten ellenőrzi a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos szabályok betartását is. A jegybank a korábbi pénzmosási témavizsgálatában és a jelen eljárásban is tapasztalt hiányosságok nyomán a jövőben is kiemelt figyelmet fordít minderre.

Pompeo arra reagált, hogy a hongkongi kormányzat hétfőn elrendelte azon könyvek kivonását az iskolákból, amelyek álláspontja szerint sértik a pekingi parlament által a múlt héten elfogadott, új nemzetbiztonsági törvényt.

“Még alig száradt meg a tinta az elnyomó nemzetbiztonsági törvényen, de a helyi hatóságok – egy orwelli cselekedettel – máris létrehoztak egy nemzetbiztonsági irodát, megkezdték a KKP-t (Kínai Kommunista Párt) bíráló könyvek kivonását a könyvtárak polcairól, betiltják a politikai jelszavakat, és most azt kérik az iskoláktól, hogy vezessenek be cenzúrát” – fogalmazott közleményében az amerikai diplomácia irányítója.

A tárcavezető hangsúlyozta: a Kínai Kommunista Párt folytatja “a szabad Hongkong szétrombolását”.

Az 1997-ben Kínához visszakerült volt brit gyarmat kormányzata hétfőn arra kért fel valamennyi iskolát, hogy “vizsgálják át a pedagógiai anyagokat, beleértve a tankönyveket” és “vonják ki” azokat, amelyek “tartalma elavult”, vagy a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott “négyféle, törvénybe ütköző kihágáshoz” mérhető. Az amerikai kongresszus a múlt csütörtökön fogadott el egy törvényt, amely kilátásba helyezi azoknak a kínai felelős tisztségviselőknek a szankcionálását, akik a gyakorlatban megvalósítják az amerikai álláspont szerint Hongkong-ellenes új nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit.

Stoltenberg online sajtótájékoztatóján aláhúzta, a koronavírus-járvány okozta kihívások továbbra is jelen vannak, és el kell kerülni, hogy az egészségügyi válság biztonsági válsággá alakuljon.

“Folytatnunk kell arra vonatkozó törekvéseinket, hogy szövetségünk jobban alkalmazkodjon a változó biztonsági környezethez” – fogalmazott.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Szlovénia folytatja a védelmi kiadások növelésére tett vállalásainak teljesítését, ami – szavai szerint – hozzájárul a szövetség hatékonyságának megőrzéséhez. A tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig húsz százalékot haderőfejlesztésre.

Stoltenberg kijelentette: a védelmi kiadások növelése nemcsak Szlovénia számára fontos, hanem a transzatlanti kapcsolatok és a politikai egység megerősítése érdekében is, mivel bizonyítja, hogy a szövetségesek komolyan veszik a terhek megosztását. Hozzátette, arra számít, hogy Szlovénia a többi szövetséges országgal együtt folytatja a védelmi kiadások növelését a járvány okozta kihívások ellenére is.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök elmondta, kormányának a védelmi kiadásokkal kapcsolatos tervei különböznek a korábbi elképzelésektől, amit az bizonyít, hogy külön törvény biztosítja a katonai beruházástok megvalósítását. Kiemelte: Szlovénia 780 millió eurót szán hadseregének fejlesztésére az elkövetkezendő hat évben. A finanszírozás jobb munkakörülményeket fog teremteni a katonáknak, meg fogja erősíteni a nemzeti védelmi képességeket, valamint hozzájárul a NATO-tevékenységek mellett vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Aláhúzta, országa erősíti együttműködését a NATO-val, valamint az Európai Unióval a koronavírus leküzdését célzó törekvések sikere érdekében.

Furgalt reggel az otthonánál fogták el és bilincselték meg kommandósok, amikor a hivatalába készült indulni. Az akcióról készült videofelvételeket bemutatták a televízióban. A kormányzót repülővel Moszkvába szállították át, ahol a bíróság dönt majd előzetes letartóztatása ügyében.

Szvetlana Petrenko, a kiemelt bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője közölte: a politikust azzal gyanúsították meg, hogy 2004-2005-ben több üzletember meggyilkolását szervezte meg az orosz Távol-Kelet három régiójában. Petrenko szerint az üggyel kapcsolatban korábban már négy embert, egy banda tagjait, letartóztattak. A szóvivő elmondta, hogy a Furgal elleni gyanú egyebek között bérgyilkosságra, banditizmusra, zsarolásra és gyilkossági kísérletre is kiterjed. A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, a kormányzót azt követően vették őrizetbe, hogy más gyanúsítottak ellene vallottak.

A Kommeszant című lap online kiadása szerint Moszkvában tavaly őrizetbe vették Nyikolaj Misztyukovot, a habarovszki területi törvényhozás volt képviselőjét és három társát, két 2004-2005-ben elkövetett gyilkosság, illetve merényletkísérlet miatt. Misztyukov évekig Furgal üzlettársa volt. A védelem szerint a vádlottakra nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy terhelő vallomást tegyenek a kormányzó és mások ellen.

Az ötvenéves, ideggyógyász végzettségű, a szövetségi parlamentben is megfordult üzletember-politikust 2018-ban a szavazatok csaknem hetven százalékával választották meg kormányzónak a nacionalista-jobboldali Liberális Demokrata Párt színeiben. A kormánypárt, az Egységes Oroszország 22-ből négy kormányzóválasztást bukott el abban az évben, főleg a Vlagyimir Putyin újraválasztását követően bejelentett váratlan nyugdíjkorhatár-emelés miatt.

Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz parlament alsóházában a második legerősebb ellenzéki képviselettel rendelkező liberális demokraták vezetője csütörtökön kijelentette, hogy nem fogja kizárni Furgalt. Kilátásba helyezte, hogy a frakciója visszaadja mandátumát, és bojkottálja a törvényhozás munkáját. A Change.org weboldalon aláírásgyűjtés indult a kormányzó szabadon bocsátása érdekében, ahol kora délutánig több mint 25 ezren fejezték ki támogatásukat.

Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke megengedhetetlennek nevezte az ügy átpolitizálását és a liberális demokraták “zsarolását”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangsúlyozta, hogy egyedül a bíróság illetékes eldönteni, hogy Furgal bűnöző-e, a kormányzó ellen felhozott vádakat be kell bizonyítani a törvényszék előtt.

Idén szeptemberben a 85-ből 18 régióban fognak kormányzót választani. Furgal az ötödik orosz regionális vezető, akit az elmúlt öt év során letartóztattak, közülük hármat korrupció vagy szervezett bűnözés címén elmarasztaltak, a negyedik ítéletre vár.

Az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön elutasította, hogy megtárgyalja egy hatodik volt kormányzó, Mihail Ignatyjev Putyin elleni keresetét. Az időközben elhunyt politikus törvényességi kifogást emelt az őt bizalomvesztés címén januárban leváltó államfői rendelet ellen.

Ignatyjevet, aki 2010 és 2020 eleje között vezette a Volga menti orosz régiót, egyebek között azért váltotta le Putyin, mert egy – a volt kormányzó szerint félremagyarázott – videofelvétel tanulsága szerint megalázó helyzetbe hozott egy tűzoltót. Emellett nagy port vert fel az a kijelentése is, miszerint “ki kell nyírni” az ellenzéki újságírókat és bloggereket. A politikus később bocsánatot kért ezért a szóhasználatért, azt állítva, hogy szavait kiragadták a szövegkörnyezetből.

Ignatyjev özvegye a néhai politikus hírnevének helyreállítása érdekében meg akarja fellebbezni a bírósági határozatot. A volt kormányzó, akit sajtóforrások szerint Covid-19-fertőzéssel kezeltek Szentpéterváron, a hivatalos zárójelentés szerint szívelégtelenség következtében június 18-án halt meg.

Ő az első volt kormányzó, aki bíróságon támadta meg Putyin általi felmentését. Hasonló esetre csak az 1990-es években, Borisz Jelcin elnöksége alatt volt példa, kétszer.

A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is a zéró tolerancia elvét kell érvényesíteni a szélsőjobboldallal, az antiszemitizmussal és a rasszizmussal szemben. Rámutatott, hogy az antiszemita indíttatású bűncselekmények több mint kilencven százalékát szélsőjobboldaliak követik el. Ugyanakkor a baloldali szélsőségesek is igen veszélyesek, és a bűncselekmények új típusai mutatkoznak a szélsőbaloldali színtéren – tette hozzá.

Az iszlamista szélsőségesek is erősen fenyegetik Németország biztonságát. A média figyelmének középpontjában ugyan a koronavírus-járvány miatt nem ez a téma áll, mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy az iszlamista terror veszélye változatlanul nagyon magas – mutatott rá Seehofer.

Hasonlóan fogalmazott Thomas Haldenwang, a BfV elnöke, aki kiemelte, hogy a szélsőjobboldal fenyegeti leginkább a demokratikus berendezkedést Németországban, de “nem veszthetjük szem elől az erősödő, fékeveszett erőszakot a szélsőbaloldalon és az iszlamista terrorizmus magas szintű veszélyét”.

A BfV jelentése szerint a hivatalosan szélsőjobboldaliként számon tartott emberek száma tavaly csaknem nyolcezerrel emelkedett, így meghaladta a 32 ezret. A nagymértékű növekedés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az alaptörvénybe ütköző szélsőjobboldali tevékenység gyanúja miatt megfigyelés alá vették a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, a kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) leginkább radikális csoportosulása, a főleg a volt NDK területén működő Der Flügel (A szárny) elnevezésű platformját és a párt ifjúsági szervezetét.

A jelentés szerint a szélsőjobboldalhoz sorolt személyek jelentős része, 13 ezer fő hajlamos arra, hogy meggyőződését erőszakkal juttassa érvényre. Közülük hozzávetőleg ezren fegyvertartási engedéllyel is rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban Seehofer megjegyezte, hogy a szélsőjobboldali körökre jellemző a vonzódás a fegyverekhez. Aláhúzta, hogy tovább szigorítják a fegyvertartási szabályokat, azért is, mert “a fegyver nem szélsőségesek kezébe való”.

A szélsőjobboldalhoz kötött bűncselekmények száma 21 290 volt tavaly, ami 9,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 19 409-höz képest.

A szélsőbaloldalhoz kötött bűncselekmények száma 6449 volt tavaly, ami 39,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4622-höz képest. A baloldali szélsőségesek közé 33 500 embert sorolnak az alkotmányvédelmi hatóság szakemberei. Ez a szám egy évvel korábban 32 ezer volt. Az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak száma tavaly 9200-ra emelkedett a 2018-ban regisztrált 9000-ről. A színtérre jellemző, hogy csökken a tüntetések közben vagy után – az úgynevezett fekete blokk taktikát alkalmazó szélsőségesek által elkövetett – erőszakos bűncselekmények jelentősége, és a súlypont egyre inkább a demonstrációktól független akciókon van. A műveleteket kisebb csoportok hajtják végre, az antifasizmus elvére hivatkozva súlyos sebesüléseket és komoly anyagi kárt okozó támadásokat intéznek politikai ellenfélnek tartott személyek és szervezetek ellen.

A szélsőséges iszlamisták száma 28 020 volt tavaly, ami 5,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 26 500-hoz képest. Többségüket a Németországban leginkább elterjedt radikális irányzat, a szalafizmus hívei közé sorolják. Tavaly év végén 12 150 szalafistát tartottak számon, egy évvel korábban 11 300-an voltak. Az irányzat terjedése azért is gond, mert bővíti a dzsihadista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. Az alkotmányvédelmi hivatal szakértőinek tapasztalatokon alapuló “ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

Az iszlamizmust és egyéb vallási szélsőségeket együttvéve tavaly 362 olyan bűncselekmény történt Németországban, amely a BfV szerint valamely vallási szélsőséghez köthető. Egy évvel korábban majdnem százzal több, 453 bűncselekmény került ebbe a kategóriába.

A CTK hírügynökség által csütörtökön ismertetett dokumentum szerint Csehország tavaly 98 országba exportált fegyvereket és hadianyagot, elsősorban a szomszédos országokba, de az Egyesült Államok és Izrael is a vevők között van. Csehországban tavaly év végén 290 cég és négy ember rendelkezett fegyverkereskedelmi engedéllyel.

A legnagyobb értékű kivitelek: Indonézia 2,18 milliárd korona (mintegy 29 milliárd forint), Egyesült Államok 1,62 milliárd korona (22 milliárd forint), Jordánia 1,24 milliárd korona (17 milliárd forint), Magyarország 767,3 millió korona (tízmilliárd forint), Lengyelország 622,9 millió korona (nyolcmilliárd forint).  A lőfegyverek és a lőszerek kivitelének értéke 4,3 milliárd koronára (58 milliárd forint) emelkedett, ami 745 millió koronával (tízmilliárd forint) több, mint 2018-ban. Az Európai Unió tagállamain kívül a csehek 69 országba exportáltak fegyvert és hadianyagot. A kiadott 906 engedély értéke 12,5 milliárd korona (169 milliárd forint) volt.

A legtöbb lőfegyvert és lőszert az Egyesült Államok vásárolta Csehországtól.

A főkapitányság hosszú ideje dolgozik a 2010-ben kezdődő, Pest, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Baranya megyében történt úgynevezett “kötözős” rablássorozat felderítésén. Valamennyi bűncselekmény helyszínén egy tapasztalt betörő segítette a három-négy rendkívül agresszív elkövető bejutását a házba. A támadók fegyverrel, késsel fenyegetve kényszerítették áldozataikat az értékek átadására, a nyomaikat pedig alkoholt vagy vegyszereket szétlocsolva igyekeztek elfedni – írták.

A nyomozás az érintett megyei főkapitányságokkal, a Nemzeti Nyomozó Irodával, valamint a nemzetközi rendőri szervezetekkel szorosan együttműködve, folyamatos információcsere mellett zajlik. A helyszíni szemléken rögzített nyomok, valamint a rendőrök által felkutatott elkövetők segítségével körvonalazódni látszik az a szervezett csoport, amely a “kötözős” rablások mellett más bűncselekmények elkövetéséért is felelőssé tehető – áll a közleményben.

Az egyik ilyen esetben, 2016. augusztus 8-án éjjel Biatorbágyon egy házaspárra támadtak rá. Megkötözték őket, és a férjet fegyverrel kényszerítették a trezorok kinyitására. A zsákmánnyal, több tíz millió forintot érő egyedi órákkal, készpénzzel, ékszerekkel elmenekültek. A férj könnyű sérülést szenvedett – idézték fel. A nyomozók gyanúja szerint a rablás egyik tettese, egy 31 éves budapesti férfi 2016 decemberében, Spanyolországban tisztázatlan körülmények között meghalt.

Társát, a 35 éves budapesti P. Zoltánt kedd délelőtt a Terrorelhárítási Központ közreműködésével Budapesten, a III. kerületben elfogták. Rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult ellene eljárás, és a rendőrök kezdeményezik a letartóztatását. A bűncselekmény elkövetésében résztvevő betörő azonosítása folyamatban van – tették hozzá.

A bűncselekménysorozat felderítése közben tudomásukra jutott információk alapján a nyomozók egy 2010. május 10-én Őrbottyánban elkövetett rablást is megoldottak. Az akkoriban “olasz melók” néven emlegetett sorozat egyik utolsó támadását két bukósisakos férfi hajtotta végre. Egy pénzszállító cég alkalmazottját leütötték, a 20,7 millió forintot tartalmazó táskáját elvették, majd motorkerékpárjukkal elmenekültek. A sértett könnyű sérülést szenvedett.

A most azonosított támadók egyike a – más rablás miatt jogerős szabadságvesztését töltő – budapesti, 44 éves W. Adrián. Társát, a 43 éves gödi P. Gábort a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai fogták el kedd délután Zuglóban. Mindkettőjük ellen rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, P. Gábort őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását. A Pest megyei nyomozók tovább vizsgálják az egyes bűncselekmények és elkövetői körök közötti vélelmezett összefüggéseket – olvasható a közleményben.

Patrusev kifogásolta, hogy az amerikai vezetés több alkalommal is vezetett már be szankciókat Oroszország ellen hamis hírek alapján.

“Tömegtájékoztatási eszközeik most Afganisztánt vették célkeresztjükbe, amellyel kapcsolatban országaink között mindeddig rendszeres volt a párbeszéd, és ez a jelek szerint nem felelt meg egyes politikai köröknek” – hangoztatta a tisztségviselő, aki 1999 és 2008 között a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója volt.

Mint mondta, az orosz és az amerikai szakszolgálatok a kérdések széles körében működnek együtt, és a terrorellenes küzdelemben konkrét eredményeket tudnak felmutatni. Hangsúlyozta, hogy alaptalanok azok az állítások, amelyek szerint Oroszország titokban lepaktált az iszlamista tálibokkal, méghozzá amerikai katonák meggyilkolására.

“Épp ellenkezőleg, Oroszország sohasem működött együtt a tálibokkal” – mondta az orosz biztonsági tanács titkára, rámutatva, hogy a szélsőséges fegyveres mozgalmat az orosz legfelsőbb bíróság 2003-ban terrorszervezetnek minősítette.

Kifejezte reményét, hogy az amerikai tömegtájékoztatási eszközök nagyobb felelősségtudatot tanúsítanak a közléseikben, és nem provokálnak pótlólagos feszültséget Moszkva és Washington között, valamint az amerikai politikai körök belharcaikban nem Oroszország rovására próbálnak meg “jópontot szerezni” maguknak. Mint mondta, az effajta, a Fehér Ház és a Pentagon által is cáfolt “barátságtalan támadások” nem segítik elő a kétoldalú bizalom légkörének helyreállítását.

Patrusev elismerte, hogy legitim az amerikai katonák afganisztáni jelenléte. Úgy vélekedett, Washington dolga eldönteni, hogy milyen ütemben vonja ki onnan csapatait – amit Moszkva kész üdvözölni – , de hangsúlyozta, hogy ez a folyamat nem vezethet a helyzet további romlásához, ami további kihívásokat teremtene az egész régió számára.

Utalt arra, hogy a NATO Határozott Támogatás fedőnevű művelete nem érte el célját, és az afgán fegyveres erők a sok milliárd dollárnyi amerikai támogatás ellenére sem képesek a biztonság fenntartására az országban. Rámutatott, hogy továbbra is Afganisztánból ered a világ illegális ópiumszármazék-kereskedelmének több mint 80 százaléka, és 2001 óta megsokszorozódott az ottani heroingyártás, amit komoly fenyegetésnek nevezett a Sanghaji Együttműködési Szervezet országai számára.

Patrusev ismételten kifejezte Moszkva készégét arra, hogy segítse az afgánokat a konfliktus rendezésében. A tálib mozgalom létrejöttért az Egyesült Államokat tette felelőssé, amely a 80-as években dollármilliárdokkal támogatta a (szovjet megszálló erők és szövetségeseik ellen harcoló) mudzsahidokat, akik a későbbiekben Afganisztán és az egész régió terrorista erőinek magvát képezték.

A táblabíróság szóvivőjének tájékoztatása szerint az ítélőtábla jogerős ítéletében a vádlottak cselekményét nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés és magánlaksértés bűntettének is minősítette. Ezért L. M. elsőrendű vádlott fegyházbüntetését 16-ról 17 évre, R. B. másodrendű vádlott büntetését 20 évről életfogytiglani fegyházbüntetésre súlyosította azzal, hogy másodrendű vádlott legkorábban 28 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélőtábla G. Zs. harmadrendű vádlott fegyházbüntetését 18-ról 20 évre súlyosította. G. E. negyedrendű és M. K. ötödrendű vádlott esetében jóváhagyta az első fokon kiszabott 12, illetve 14 év fegyházbüntetést, miközben valamennyi vádlottat tíz-tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélőtábla súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlottak egy vasrúddal követték el az emberölést, az idős sértettnek esélye sem volt a védekezésre és a túlélésre. A vádlottak kitartóan, egy órán keresztül bántalmazták az idős asszonyt, gátlástalan módon, az esti órákban támadtak a már alvó sértettre. Az ítélőtábla szerint a büntetési célok megvalósulását csak a súlyosított ítélettel lehet elérni – közölte a szóvivő.

A tényállás szerint az Abaújszolnokon élő öt vádlott közül az egyik nő jól ismerte a nyéstai sértettet, többször kért tőle kölcsön. Az egyik nő 2017 áprilisában arra panaszkodott a többieknek, hogy ha nem tud hamar pénzt szerezni és élelmet vásárolni, akkor a hatóságok elveszik tőle a gyerekeit. A három férfi és a két nő ekkor úgy döntött, hogy az idős asszonytól fog pénzt szerezni. Indulás előtt az egyik férfi magához vett egy vascsövet.

A sértett a nyári konyhában aludt, amikor odaértek. A két nő kint maradt figyelni az utcát, a három férfi pedig a ház mögötti kert felől bement a sértetthez. Az idős asszony felébredt a zajra, ezért a másodrendű vádlott azonnal ütni kezdte a vascsővel, mindaddig, amíg még mozdult. A sértett az elszenvedett koponyasérülések miatt a helyszínen meghalt.

A három férfi ezután átkutatta az ingatlant, élelmiszereket, valamint néhány tízezer forint készpénzt vitt el. Később vették észre, hogy a vascsövet a helyszínen hagyták, így még aznap este visszamentek érte és egy lakatlan telken lévő kútba dobták.

A kínai külügyi tárca vezetője aggasztónak találta, hogy a világ legfontosabb bilaterális kapcsolata a legsúlyosabb kihívásokkal néz szembe az 1979-es diplomáciai kapcsolatfelvétel óta. Vang erről egy, a kínai-amerikai kapcsolatokról szóló fórumon videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében ejtett szót.

“Kína politikája az Egyesült Államokat illetően nem változott, és még mindig az a szándéka, hogy őszintén fejlessze a kínai-amerikai kapcsolatokat” – fogalmazott. A külügyminiszter szerint a két országnak több párbeszédre van szüksége a kellemetlenségek megelőzésére, és hangsúlyozta: Kína készen áll folytatni a felfüggesztett tárgyalásokat, ha erre az Egyesült Államok is hajlandóságot mutat.

A felek június közepén Hawaiin egyeztettek, és bár a kínai sajtó konstruktívnak nevezte a megbeszélést, az nem vezetett előre a hónapok óta élesedő feszültségek enyhítésében. A kínai oldalt képviselő Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője az amerikai kormányzat Hongkongot, Hszincsiangot és Tajvant illető lépéseit kifogásolta. Jang Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén reményét fejezte ki, hogy az amerikai fél közeledik a kínai félhez, és a két ország kapcsolatait harmonikus és stabil pályára tereli vissza, ugyanakkor aláhúzta, hogy Kína eltökélten védelmezi saját szuverenitását és fejlődési érdekeit.

Vang Ji csütörtöki beszédében arra tett javaslatot, hogy kínai és amerikai agytrösztök három listát állítsanak össze – egyet a két ország által kezelhető bilaterális és globális problémákról, egy másikat azokról a vitás kérdésekről, amelyeket megbeszéléseken át orvosolhatnak, és egy utolsót a megoldhatatlan ügyekről. A tárcavezető szerint ezáltal minimalizálhatóak lennének viták negatív hatásai, és a kérdéseket közös nevezőről kiindulva, de a különbségek elfogadása mellett kezelhetnék.

Vang úgy vélekedett: az Egyesült Államokban egyesek ideológiai előítéletektől vezérelve “ellenfélként”, sőt, akár “ellenségként” tekintenek Kínára, és minden lehetőséget megragadnak arra, hogy akadályozzák Kína fejlődését, és akadályt gördítsenek a két ország közötti kapcsolatok elé. Hangsúlyozta: a kínai-amerikai kapcsolatok azonban nem csupán a két ország népeinek érdekeit szolgálják, hanem a világ és az emberiség jövője szempontjából is komoly jelentőséggel bírnak.

A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna által közvetített sajtóértekezleten a hongkongi kormányzó elmondta: bár az elnöklete alatt működő bizottság első, hétfői ülése után közleményt adtak ki, a továbbiakban a munkát zárt ajtók mögött, a részletek nyilvánosságra hozatala nélkül folytatják majd.

Az új nemzetbiztonsági bizottság a hongkongi politika kidolgozását, az ottani helyzet értékelését, valamint a fontosabb feladatok és műveletek koordinálását látja el. Felállítását a Peking által június 30-án megszavazott, azonnal hatályba lépő nemzetbiztonsági törvény tette szükségessé. Lam főtanácsadójaként a pekingi vezetés Luo Huj-mingot, a központi kormányzat hongkongi képviseleti irodájának vezetőjét jelölte ki, aki ebben a minőségében szintén részt vesz a bizottság munkájában.

Lam az új nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban a kínai központi kormányzat álláspontját hangoztatta: a törvény a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő bűncselekmények négy kategóriáját bünteti, ezért csupán maroknyi emberre vonatkozik. A hongkongi lakosság nagy része továbbra is élvezheti a hongkongi törvények által garantált szabadságjogait – húzta alá.

Az új törvénnyel kapcsolatban több demokratikus ország azzal vádolja Pekinget, hogy a Hongkongban alkalmazott “egy ország, két rendszer” elve helyett az “egy ország, egy rendszer” elvére tér át. A hongkongi kormányzó erről úgy vélekedett: a nemzetbiztonsági törvény az “egy ország” erősítését hivatott biztosítani, amely a “két rendszer” stabil működésének alapját jelenti.

A vöröskereszt a közleményében azt írta: a fiatalok a vízben és a vízparton szerzett sérüléseket látják el tizenkét Balaton-parti település strandjain, minden nap 10 és 18 óra között. A karitatív szervezet a koronavírus-fertőzés megelőzésére az augusztus 23-ig tartó program ideje alatt kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásainak betartására, így idén nemcsak elsősegélynyújtó felszerelésekkel, hanem egyéni védőfelszerelésekkel is ellátja önkénteseit – tették hozzá.

A közlemény kitér arra is, hogy tavaly csaknem háromezer esetben segítettek a fiatalok a nyaralóknak. A leggyakoribb esetek a kagyló okozta vágás, a rovarcsípés és a különböző sportsérülések voltak.

A Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat 2007-es indulása óta hétszer életet mentettek, és több mint negyvenezer esetben nyújtottak szakszerű segítséget a vöröskeresztes önkéntesek. Tavaly óta nemcsak a sérülések ellátását végzik, hanem a lakosságnak és az üdülő vendégeknek elsősegélynyújtási bemutatókat is tartanak. Tavaly a roadshow-kon mintegy 3500 érdeklődőnek tanították meg az újraélesztést és adták át a legfontosabb ellátási ismereteket.

“Szemünk láttára, lépésről lépésre, épületről épületre növekszik a Ludovika Campus” – hangsúlyozta Gulyás Gergely. A beruházás első öt éve alatt összesen 10 ezer embernek adott munkát, amellyel csaknem hetvenezer négyzetméternyi új épület jött létre. A Ludovika kapcsán indult városfejlesztés első ütemére nettó 34 milliárd forintot fordítottak – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a mindenkinek nyitott Orczy park százezer négyzetméterrel bővült.

Ahogy halad előre az építkezés – folytatta -, úgy formálódik az NKE, és úgy lesz képes egyre összetettebb, bonyolultabb feladatok ellátására a campus. Az egyetem közössége pedig egyre inkább kihasználhatja a kínálkozó lehetőségeket a tisztképzéstől kezdve egészen a diplomáciai akadémiáig.

“Aki a múltat végképp el akarja törölni, az egyszerre akarja eltörölni az értékeket és a múlt tapasztalatait” – mondta Gulyás, kiemelve: meg kell őrizni és használatba kell venni mindazt, amit a múltból megőrizni érdemes. A Ludovika pedig ennek a múltnak egy olyan hősi fejezete, amelyet mind szellemiségében, mind épített valóságában helyreállítani helyes és indokolt döntés volt – jelentette ki.

A politikus úgy fogalmazott: a Ludovika története küzdelem annak megteremtéséért, hogy legyen önálló, felelős magyar közszolgálat. A közszolgálati egyetem küldetésének azt nevezte, hogy Magyarország szolgálatára minden tekintetben alkalmas és felkészült fiatalokat bocsásson ki. Itt formálódik a magyar közszolgálat jövője – hangoztatta. A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy amikor professzionális államigazgatásról, modern és szolgáltató államról beszélnek, akkor azokra támaszkodhat majd a magyar állam, akik az NKE-n szerzik meg diplomájukat.

Nemzeti sorskérdés, hogy évfolyamról évfolyamra felépüljön az a közösség, amelynek tagjai a maguk idején hatékonyan képesek szolgálni a klasszikus európai értékekre, a kereszténységből kinövő kultúrára és szolidaritásra, valamint szubszidiaritásra épülő szabad és szuverén államot – zárta szavait Gulyás.

A Ludovika – a nemzeti szuverenitás elvesztése után, 1944-től kezdődött – hetven éve “a szétesettség és az enyészet ideje volt”. Az épületet és az intézményt, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát és az épületét a kommunisták “se lenyelni, se kiköpni nem tudták”. A XVIII. században létrejött történeti kert 2010-re megsemmisült, a park lepusztult és zűrös hely lett – mondta Fürjes Balázs. Elmondta, a most átadott szárnyépület eredeti homlokzatát megőrizték, és a több mint nyolcezer négyzetméter hasznos alapterületű épületben XXI. századi irodák, szemináriumi termek, nyelvi laborok, és a ludovikás hagyományokat őrizve két vívóterem is várja a hallgatókat. Fürjes felelevenítette édesapja, Fürjes Sándor hadnagy, posztumusz dandártábornagy történetét, aki 1944-ben a Ludovikán végzett az utolsó évfolyamon, és akit 1944. november 14-én a Ludovika épületében tartóztattak le a nyilasok.

A Koltay András, az NKE rektora elmondta, hosszú idő után a szárnyépület végre visszakapja azt a funkciót, amelynek betöltésére épült, azaz újra egyetemi épület lesz. A felújításról szólva úgy fogalmazott: “ami történt, az végeredményben nem más, mint a történelem viharkárainak helyreállítása”. Koltay emlékeztetett: a Ludovika katonai akadémia főépülete 1936-ra készült el, és az akadémia a hazai katonai képzés legmagasabb fokú intézménye volt. Az átadott épületben 92 iroda, nyolc tanterem, három nyelvi labor és számítógépterem is helyet kapott – közölte, hozzátéve, hogy a szárnyépület átadásával az egyetem elhagyja az ikonikus Ménesi úti campusát.

A főügyész más eljárásokban ugyancsak rendőrökre támadók őrizetbe vételeiről számolt be.

Az újabb, hétfő este elrendelt őrizeteket két ügyben rendelték el. Az egyik előzménye, hogy családi konfliktust követően egy Hajdú-Bihar megyei nő ideiglenes megelőző távoltartást kért a vele együtt lakó férjével szemben. Amikor kihirdették az erről szóló határozatot, a férfi nem működött együtt a rendőrökkel, ezért kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben. Ekkor a házaspár egyik fia a jogszerűen intézkedő rendőrökre támadt, egyiküket meglökte, majd dulakodni kezdett velük és mindkettőjüket megütötte. A rendőrök testi kényszert alkalmaztak vele szemben és próbálták megbilincselni, ám ekkor megjelent a pár másik fia is, aki megpróbálta ellökni az egyik rendőrt a testvérétől, és dulakodni kezdett vele.

A többszörösen büntetett előéletű fiatal testvérpárt hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Nem éltek panasszal az őrizetbe vétel ellen és vallomásukban a bűncselekmény elkövetését is elismerték.

A másik ügyben egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőri intézkedés során akarta elkerülni egy apa és fia az alkoholszondás ellenőrzést. Miközben az idősebb férfi próbálta az autóval elhagyni a helyszínt, a fiatalabb hátulról megragadta az egyik rendőr nyakát és azt megszorította. A fiatalembert hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként, a bűncselekmény elkövetését részben elismerte.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség mindkét esetben elrendelte az elkövetők őrizetét, és a napokban bíróság elé állításukat tervezi az elkövetés helye szerint illetékes bíróságokon. A főügyész korábban is hasonló esetekről számolt be: akkor egy hajdú-bihari és egy szabolcsi férfit vettek őrizetbe amiért a velük szemben más-más okból intézkedő rendőröket fenyegettek és támadtak meg a hétvégén.

“Csak sajnálkozni tudunk az ilyen ellenséges lépésekkel kapcsolatban. Természetesen érvényesülni fog a kölcsönösség elve, és az ellenintézkedéseket olyan mértékben hozzuk meg, amely megfelel az Oroszországi Föderációi érdekeinek” – mondta. Dominic Raab brit külügyminiszter hétfőn közölte, hogy a szankciókat vezet be 25 orosz, 20 szaúd-arábiai és két mianmari állampolgár, illetve két észak-koreai szervezet ellen. Az oroszok elleni büntetőintézkedéseket a Magnyitszkij-ügyben játszott szerepükkel indokolta.

A szankciók mások mellett Alekszandr Basztrikint, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnökét, Viktor Griny főügyészhelyettest és Alekszej Anyicsin volt belügyminiszer-helyettest érintik, több bíró és belügyi munkatárs mellett. Szergej Magnyitszkij könyvvizsgáló orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik szerinte 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el az orosz költségvetésből. Az orosz hatóságok mégis ellene indítottak eljárást. Magnyitszkij 2009-ben, 37 évesen, előzetes letartóztatásban, tisztázatlan körülmények között meghalt.

Emiatt az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és a három volt szovjet balti állam is szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt a halálához, és a büntetőintézkedéseket kiterjesztették az emberi jogokat egyéb módon megsértő tisztségviselőkre is. Magnyitszkijt az orosz sajtóban megjelent hírek szerint is agyonverhették, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta a halálát.

Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy a könyvvizsgálót nem megfelelő körülmények között tartották fogva, és a börtönhatóságok megtagadták orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint péntek éjszaka tartották a közlekedési akciót, amely a gyorshajtás és az illegális gyorsulási versenyek visszaszorítására irányult, de az engedély nélkül átalakított autókat is ellenőrizték. Az akció Budapest egész területére kiterjedt.

Az ellenőrzés alatt 62 járművezető lépte túl a megengedett sebességhatárt, volt olyan autós is, aki a megengedett hetven helyett 123 kilométer/órás sebességgel közlekedett a Hungária körúton. Egy autóst meg akartak állítani, mert figyelmen kívül hagyott egy kötelező haladási irány jelzőtáblát, de a sofőr továbbhajtott. A rendőrök a férfit utolérték és elfogták. Kiderült, hogy a rendőrség, a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is elfogatóparancsot adott ki ellene.

A rendőrök nyolc helyszíni bírságot szabtak ki, öt esetben engedély nélküli átalakítás miatt vontak be forgalmi engedélyeket, egy embert ittas vezetés, egyet pedig körözés miatt fogtak el és állítottak elő. A BRFK az ellenőrzéseket továbbra is folytatni fogja az illegális gyorsulási versenyek visszaszorítása érdekében – áll a közleményben. A fővárosban legutóbb júniusban volt hasonló – akkor több napon át tartó – rendőri akció.

Az 1967-ben elfoglalt palesztin területek bármely részének beolvasztása Izraelbe ellenétes lenne a nemzetközi joggal, és veszélyeztetné a közel-keleti békefolyamatot – áll Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia, Számeh Sukri egyiptomi és Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter nyilatkozatában.

“Nem fogadnánk el az 1967-es határok semmilyen módosítását, amelyről a konfliktusban érintett felek nem állapodtak meg” – emelték ki, hozzátéve, hogy az esetleges egyoldalú határmódosítás “komoly következményekkel” járna a térség biztonságát és stabilitását illetően, illetve nagyban akadályozná az “átfogó és igazságos béke” kialakítását célzó törekvéseket.

Egy ilyen lépés az Izraelhez fűződő viszonyra is hatást gyakorolna – hangsúlyozta Németország és Franciaország, valamint az Izraellel egyaránt határos Egyiptom és Jordánia külügyminisztere. Aláhúzták, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ vonatkozó határozatai alapján továbbra is az izraeli-palesztin konfliktus megegyezésre épülő, kétállami megoldását pártolják, és felajánlották segítségüket a tárgyalásokhoz vezető út megnyitásához.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalta Ciszjordániát, Egyiptomtól pedig a Gázai övezetet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének tekintik. Ciszjordánia hivatalosan nem része Izraelnek, a nemzetközi közösség a Jordán folyó nyugati partját megszállt területnek tekinti, ám a területen épített zsidó telepeken több mint félmillió izraeli él. A korábban Ciszjordánia részét képező Kelet-Jeruzsálemet Izrael már 1980-ban egyoldalúan annektálta.

Az izraeli kormánykoalíciós megállapodás értelmében Benjámin Netanjahu miniszterelnök az Egyesült Államokkal egyeztetve júliusban megkezdheti az elcsatolás előkészítését. A nemzetközi közösség nagy része elítéli az izraeli kormányt tervét, figyelmeztetve, hogy Ciszjordánia bekebelezése tovább erősítheti a békétlenséget izraeliek és palesztinok között.