Biztonságpiac

A többségében afgán, valamint szudáni, etióp és szomáliai menedékkérőket mintegy hetven busszal szállították el a fővárosi régió befogadóközpontjaiba és üres tornacsarnokokba. A tábor kiürítése nyugalomban zajlott, az emberek türelmesen vártak a buszokra a Saint-Denis csatorna partján. Jelentős többségüknek már egy ideje folyamatban van a menedékkérelmi eljárása. A tájékoztatás szerint először mindenkin elvégzik a koronavírus-tesztet. Akinek pozitív az eredménye, azt egy időre elkülönítik, a többiek a 26 kijelölt hely valamelyikébe kerülnek.

Az állam által finanszírozott France terre d’asile nevű szervezet számításai szerint a kiürítés előtti nap csaknem 2400 ember élt a táborban, amely egyre nagyobb területet foglalt el az A1-es autópálya mentén, a legnagyobb francia stadion tövében.

“Az ilyen táborhelyek elfogadhatatlanok” – mondta Didier Lallement párizsi prefektus a kiürítés előtt a sajtónak. “A felszámolást úgy bonyolítjuk le, hogy a legálisan az országban tartózkodók biztonságos szálláshelyre kerüljenek, az illegális helyzetben lévők viszont nem maradhatnak” – tette hozzá.

Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren üdvözölte a rendőrségi fellépést. A bevándorlókat segítő mintegy harminc civil szervezet közös közleményben ítélte el a migránstáborok felszámolását.

“Öt éve ismétlődnek a felszámolások, amelyeket a szállásrendszer működési elégtelenségei kísérnek. A hatóságok jelenleg is folytatják ezeket az akciókat, miközben az előző 65 táborkiürítés bebizonyította, hogy nem hatékonyak, és egyetlen céljuk, az emberek szétoszlatása” – írták.

A 2015-ös menekültválság kezdete óta rendszeresen rendel el táborkiürítéseket a prefektúra Párizsban. A legjelentősebb 2016 novemberében volt, akkor egyszerre négyezer embert vittek el. Azóta a rendőrök a migránsok minden kísérletét megakadályozzák a városban arra, hogy letelepedjenek a parkokban és táborhelyeket alakítsanak ki, így egy ideig gyakorlatilag láthatatlanná váltak a párizsiak számára. Másfél év ezelőtt azonban ismét több ezer migráns jelent meg Párizs környékén, akik a városhatárban telepedtek le, ahol a rendőrség egy ideig megtűrte az újabb táborokat, majd felszámolta őket. Azóta a várostól még távolabb, Saint-Denis északi elővárosban telepedtek le a bevándorlók.

The post Ismét felszámolt a francia rendőrség egy sátortábort Párizs közelében appeared first on .

A közlemény szerint az ORFK-OBB és a gumiabroncsgyártó technológiai vállalat a biztonságos magyar közúti közlekedés elősegítése és támogatása, valamint a közlekedésben résztvevők baleseti kockázatának, és a közlekedési balesetek, halálesetek számának csökkentése érdekében működik együtt.

Azt írták: az ORFK-OBB és a Continental a jövőben is rendszeresen indít közös kampányokat oktatási és prevenciós céllal annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset történjen a magyar utakon. Közös céljuk, hogy “a széles tömegek számára is világossá váljon a baleset-megelőzés területén a közlekedés szereplőire háruló felelősség, valamint az, hogy a gépjármű műszaki állapota és láthatósága elválaszthatatlan összetevői a biztonságos közlekedésnek” – áll a közleményben.

The post Az ORFK-OBB és a Continental együttműködik a biztonságos közlekedésért appeared first on .

Közleményükben azt írták: november 10-én heroin átadása közben csaptak le a rendőrök az elkövetőkre Balatonalmádiban, ezt követően a nyomozó hatóság a gyanúsítottak balatonalmádi és budapesti lakásait átkutatta és kábítószergyanús anyagokat foglalt le.

Az egyik gyanúsított ősszel rendszeresen adott el heroint Balatonalmádiban és Veszprémben egy budapesti férfinak, aki a drogot részben maga értékesítette, részben az ügy két másik gyanúsítottjának, egy egymással élettársi kapcsolatban álló nőnek és férfinak adta át, akik azt a fővárosban árulták.

A heroint Balatonalmádiban és Veszprémben értékesítő férfi testvére is gyanúsított, mivel a balatonalmádi házkutatáson az ő otthonában is találtak drogot. Mindannyiukat kábítószer-kereskedelem gyanújával hallgatták ki a nyomozók, majd indítványozták letartóztatásukat.

The post Kábítószer-kereskedőket fogtak el a rendőrök Balatonalmádiban appeared first on .

Az idei év első tíz hónapjában az említett útvonalon érkezők aránya a duplája volt a 2019-es év januártól októberig terjedő időszak számadatainak. Az érkezők többsége szír és afgán állampolgár volt.

A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy összességében az Európát célzó illegális határátlépések száma 21 százalékkal esett vissza ez évben 2019-hez viszonyítva. A határsértések csökkenő tendenciája elsősorban a földközi-tengeri térség nyugati és keleti migrációs útvonalain volt érzékelhető. Szeptemberben a határőrök mintegy 10 900 jogellenes határátlépésről adtak hírt.

A földközi-tengeri útvonalon októberben mintegy harminc százalékkal csökkentek az illegális határátlépések a szeptemberi adatokhoz képest. A határsértők többségében Tunéziából és Bangladesből érkeztek. Előzetes statisztikák szerint ugyanakkor jelentősen nőtt a Nyugat- Afrikából a Kanári-szigetekre érkező illegális migránsok száma októberben.

Múlt hónapban ezen az útvonalon több mint 5300 illegális határsértést észleltek a hatóságok, a menekültek többsége a Szaharától délre fekvő országok állampolgárai voltak.

The post Frontex: emelkedett az illegális határsértések száma a nyugat-balkáni útvonalon appeared first on .

A 34 éves férfi 2009-ben jutott marihuánamagokhoz, ezután minden évben nevelt kendernövényeket lakóháza udvarának gazos, elhanyagolt részén, cselekménye ezért jó ideig nem tűnt fel senkinek.

A vádlott az általa termesztett drogból eleinte a saját szükségletét fedezte, egy idő után azonban kereskedett vele, később ismerőseinek már amfetamint is adott el, amelyet maga is rendszeresen fogyasztott.

A férfit 2020 májusában fogták el a marcali rendőrök, amikor kábítószer hatása alatt, hamis rendszámmal felszerelt gépkocsijával Keszthelyről tartott hazafelé. A nyomozók a házkutatáson amfetamint és kannabiszt, valamint kábítószer-termesztéshez használt eszközöket foglaltak le.

A férfi letartóztatásban van, az ügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette, egyedi azonosító jellel visszaélés és bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt emelt vádat ellene, és azt kérte a bíróságtól, ítélje börtönbüntetésre, tiltsa el a járművezetéstől, továbbá alkalmazzon vagyonelkobzást vele szemben.

The post Vádat emeltek egy tizenegy éven át drogot termesztő férfi ellen Somogyban appeared first on .

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a 24 európai ország, köztük Magyarország részvételével végrehajtott művelet során korábban már hatástalanított, majd illegálisan ismét működőképessé tett közel 200 lőfegyvert is lefoglaltak.

A hatóságok a lőfegyverek mellett 3714 töltényt, különböző típusú kábítószereket, cigarettát, gépkocsikat, valamint 164 különféle pirotechnikai eszközt is találtak. Az egy éven át tartó nyomozásokat követően november elején végzett akció alatt az albán, a görög, a portugál és a román rendőrök 81 házkutatást hajtottak végre, és 11 embert előállítottak.

Az elmúlt években a riasztó- és jelzőfegyverek rendkívül népszerűvé váltak a bűnözők körében, aminek az az oka, hogy olcsón beszerezhetők és könnyen átalakíthatók éles lőszer kilövésére alkalmas fegyverekké – közölték Hágában.

The post Europol: fegyvereket foglaltak le, többeket előállítottak egy összehangolt európai művelet során appeared first on .

A közlemény szerint egy négytagú budapesti család is kórházba került szén-monoxid-mérgezés miatt a hétvégén. Az elmúlt három napban a tűzoltókat szén-monoxiddal kapcsolatos esethez Nagykanizsán, Hajdú-Bihar megyében két helyen, Borsod, Csongrád-Csanád és Somogy megyében is riasztották.

A mérgező gáz akkor keletkezik, ha a működő nyílt égésterű vízmelegítő vagy fűtőeszköz közelében nem megfelelő a levegő utánpótlása. Ilyenkor mérgező szén-monoxid fejlődik, amely akár egy percen belül halált okozhat – hívta fel a figyelmet a katasztrófavédelem.

The post Idén már több mint 700 alkalommal kérték a tűzoltók segítségét szén-monoxid miatt appeared first on .

Kiss Róbert alezredes közölte: Magyarországon 147 tízezernél több lakosú település van, ahol a polgármesterek a múlt heti kormányrendeletben felhatalmazást kaptak arra, hogy rendeletben szabályozzák a közterületeken és nyilvános helyeken a maszkviselési kötelezettséget. Kiemelte: tömegközlekedési eszközökön, a megállókban, az üzletekben, valamint a bevásárlóközpontokban 210 emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a maszkviselési szabályok megszegése miatt.

A rendőrök a hétvégén is ellenőrizték a vendéglátóegységek, üzletek területén a maszkviselés szabályainak betartását, a korlátozott nyitvatartást és egyes létesítmények esetében a nyitvatartás tilalmát, és 14 esetben döntöttek a vendéglátóhelyek, üzletek ideiglenes bezárása mellett, ebből 11 esetben a fővárosban.

Kiss megjegyezte: az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat és az egyes üzletek, létesítmények nyitvatartásának tilalmát az üzemeltetők, tulajdonosok betartják és betartatják, csak kisebb szabálytalanságokat tapasztaltak. Elmondta: Dunaújvárosban a tiltás ellenére egy fitnesz- és edzőtermet találtak nyitva, amelyben 13-an edzettek. A rendőrök hét emberrel szemben helyszíni bírságot szabtak ki, hatot pedig feljelentettek.

Az alezredes szólt arról is, hogy az üzletekben kötelező maszkviselés betartásának ellenőrzésekor több szabálytalanságot tapasztaltak: a csepeli piacon egy hentesüzletben az alkalmazott nem viselte a maszkot, és szintén a XXI. kerületben egy mini abc előterében hat embert találtak, akik maszk nélkül szeszesitalt fogyasztottak.

Elmondta: egy VI. kerületi cipőboltban pedig egy műsor forgatásakor tapasztalták a rendőrök, hogy sem az operatőr, sem a riporter, sem pedig az üzlet tulajdonosa és két alkalmazottja nem viselte a maszkot az ellenőrzéskor. Figyelmeztették az üzletben tartózkodókat, majd amikor a rendőrök visszatértek, újra azt tapasztalták, hogy senki nem viseli a maszkot, ezért bezárták az üzletet és a szabálysértőkkel szemben eljárást indítottak.

Kiss elmondta: a maszkviselés szabályainak megsértését tapasztalták emellett egy VIII. kerületi internetkávézó, egy VII. kerületi abc és lángosüzlet, valamint egy XVIII. kerületi óra- és ékszerüzlet ellenőrzésekor. Valamennyi üzletet bezárták hét napra.

A kijárási tilalommal kapcsolatban elmondta: pénteken és szombaton éjjel nagyon kevés gyalogos volt az utcákon, ezért a rendőrség elsősorban a járművekkel közlekedőket ellenőrizte. Kiemelte: az állampolgárok többsége megértette, hogy a kijárási tilalom betartásával segítik a járvány elleni védekezést. Szólt arról is, hogy a rendőrök pénteken, szombaton és vasárnap 1500 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt, közülük 34 olyan kutyasétáltató volt, aki a megengedett 500 méternél távolabbra ment. A rendőrök 87 embert a közterületi csoportosulás, gyülekezés szabályainak megsértése miatt jelentettek fel.

A kijárási korlátozások november 4-től, az este 8 és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom november 11-én 0 órától lépett hatályba, a rendőrség eddig 3080 szabályszegővel szemben intézkedett: 327-et figyelmeztettek, 1644-gyel szemben helyszíni bírságot szabtak ki, és 1099-et feljelentettek.

Elmondta azt is, hogy a hétvégén 146-an szegték meg a Magyarországon átutazás szabályait.

Szólt arról is: vasárnap 3200 hatósági házi karantént rendeltek el. Jelenleg 35 090-en vannak hatósági házi karanténban, közülük 3424-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök a hétvégén 47 680 személyes ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban levőknél.

The post A hétvégén legalább 901 ember volt képtelen szabályosan maszkot viselni, már ha egyáltalán appeared first on .

A per fővádlottja a 31 éves marokkói Ayoub El Khazzani, aki 2015. augusztus 21-én egy géppisztollyal, automata pisztollyal és késsel felfegyverkezve lövöldözni kezdett az Amszterdam és Párizs között közlekedő expresszvonaton Belgium területén. A merényletben hárman megsebesültek. A férfit két szabadságos amerikai katona és egy diák dulakodás után ártalmatlanná tette. A támadónál háromszáz ember megölésére elegendő lőszer volt.

Rajta kívül még három belga állampolgárságú embert állítottak bíróság elé, akiket azzal vádolnak, hogy segítették a támadót a Törökországból a migrációs útvonalon Európába jutni. Egyikük, Mohamed Bakkali a 2015-ös párizsi merényletek feltételezett logisztikai szervezője.

Ayoub El Khazzani 2015 májusban csatlakozott az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez Szíriában, ahonnan nyáron Európába indult Törökországon keresztül a támadás megrendelőjével, a belga-marokkói Abdelhamid Abaaouddal. Ez utóbbi készítette elő Belgiumból a párizsi merényletsorozatot, majd annak végrehajtását személyesen irányította a francia fővárosban.

A 28 éves – Marokkóban született, de belga állampolgárságú – Abaaoudot, aki az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyik legfőbb szíriai “hóhérának” és európai toborzójának számított, a Párizstól északra található Saint-Denis elővárosban öt nappal a merényletek után ölték meg a francia kommandósok.

A nyomozás szerint a Thalyson végrehajtott támadás egy Szíriában eltervezett merénysorozat része volt, amelynek kivitelezése Abaaoud feladata volt.

Az elsőt 2015 áprilisban a Párizshoz Villejuif-ben egy templom ellen akarták végrehajtani, de az elkövető, az algériai Sid-Ahmed Ghlam véletlenül lábon lőtte magát a támadás előtt. A férfit a közelmúltban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Párizsban. Ezt követte a szuperexpressz elleni merénylet, majd, a párizsi merénysorozat és a 2016. március 22-i 32 áldozatot követelő brüsszeli támadások.

Egy évig tartó hallgatás után Ayoub El Khazzani azt állította a nyomozóknak, hogy Abaaoud azzal bízta meg, hogy amerikaiakra támadjon, s nem volt célja civileket ölni. A nyomozók azonban ezt nem tartják komoly érvnek, miután ekkor már előkészítés alatt állt a párizsi merényletsorozat civilek ellen, s az amerikai katonák jelenlétéről a vonaton nem tudhatott előre a merénylő.

The post Megkezdődött a Thalys szuperexpresszen elkövetett támadás pere Párizsban appeared first on .

Benkő Tibor kiemelte: a katonák nem olyan feladatot látnak el, amihez egészségügyi szakmai képzettség kell, elsősorban fizikai, logisztikai munkákat végeznek majd, segítenek a hőmérőzésben is. Fő feladatuk, hogy az egészségügyi dolgozók leterheltségét csökkentsék – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a köznevelési intézményekben az őszi szünetben végzett fertőtlenítési feladatok óta számos további helyről érkezett erre vonatkozó kérés a honvédséghez. A fertőtlenítési feladatokat folyamatosan végzik a katonák, köztük önkéntes tartalékosok is.

Emellett a katonák határbiztosítási, határzárási feladatokban és a humanitárius korridorok biztosításában is részt vesznek – közölte a miniszter.

The post Benkő: a katonák is segítenek a kórházakban appeared first on .

A szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a Baloldal (Die Linke) frakciójának írásbeli kérdésére összeállított belügyminisztériumi kimutatás szerint “az iszlamizmus és az iszlamista terrorizmus területén egy konkrét eset ismert” a BAMF-nál, és ez az eset a nyomozás gyanúsítási szakaszában van.

A frakció azt is megkérdezte, tapasztalható-e arra irányuló igyekezet külföldi hírszerző szolgálatok részéről, hogy emigráns ellenzékiek megfigyelésére beépítsenek tolmácsként dolgozó informátorokat a menekültügyi hivatalhoz. A minisztérium erre a kérdésre csupán annyit közölt, hogy a több mint nyolcezer embert foglalkoztató hivatalnál a nemzetbiztonsági átvilágítás a felvételi folyamat része.

A belügyminisztérium összeállításában egyebek mellett szerepel, hogy a BAMF felmondott egy munkavállalónak, akiről kiderült, hogy az alkotmánybíróság megállapítása alapján a nemzetiszocializmus eszméivel rokon ideológiát képviselő Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) tagja volt, és idegenellenes és antiszemita megjegyzéseket tett közösségi portálokon.

A BAMF mellett más német állami intézményeknél is előfordul, hogy szélsőségeseket vagy külföldi hírszerző szolgálatoknak dolgozó informátort lepleznek le. Az idén júniusban például a védelmi minisztérium bejelentette, hogy szélsőjobboldali kilengések miatt átszervezik a hadsereg (Bundeswehr) különleges bevetési egységét (Kommando Spezialkräfte – KSK), júliusban pedig a szövetségi legfőbb ügyészség közölte, hogy Németország ellen folytatott hírszerző tevékenységgel gyanúsítják a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának (BPA) egy munkatársát, aki sajtóértesülések szerint Egyiptomnak kémkedhetett.

The post Éberség elvtársak! Egy iszlamistát találtak a német menekültügyi hivatalnál appeared first on .

Peter Stano, az unió kül – és biztonságpolitikáért felelős szóvivője sajtónyilatkozatában felháborítónak és szégyenteljesnek nevezte, hogy a hatósági brutalitás következtében, csütörtökön Minszkben életét vesztette a 31 éves Raman Bandarenka, akit hatósági őrizetből szállítottak kórházba. A jelentések szerint halálát civil ruhás rendőrök bántalmazásai okozták.

Stano részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak, és kiemelte: a fehérorosz vezetés nemcsak a népe szabadságát és alapvető jogait veszi semmibe, hanem az állampolgárok életét is.

A szóvivő felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a békés tüntetők elleni erőszaknak, engedjék szabadon a politikai foglyokat, és indítsanak vizsgálatot az atrocitások elkövetői ellen. Nyomatékosította: az Európai Unió már 55 fehérorosz személyre vetett ki szankciókat, és kész további korlátozó intézkedések bevezetésére.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a tömegtüntetések, az ellenzék szerint ugyanis Aljakszandr Lukasenka csalással szerezte meg hatodik elnöki megbízatását. A tiltakozók Lukasenka távozását, a rendőri erőszak kivizsgálását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, új választás kiírását követelik. A tüntetések ellen bevettet hatósági erőszaknak eddig négy halálos áldozta van. Az Európai Unió a Cihanouszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismeri el a fehérorosz társadalom legitim képviselőjének. Az unió november 4-én Lukasenka és fia, Viktor ellen is büntetőintézkedéseket hozott.

The post Az EU további szankciókat helyez kilátásba Fehéroroszország ellen appeared first on .

Kiss Róbert alezredes közölte: a kijárási tilalmat megszegők közül 39 embert figyelmeztettek, 170 bírságot szabtak ki és 115 szabálysértési feljelentést tettek. További három embert a rendőrök feljelentettek közterületi csoportosulás szabályainak megsértése miatt.

Kitért arra: a szerdától hatályba lépett védelmi intézkedések új eleme, hogy a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken, fővárosi kerületekben a polgármesterek dönthetnek a közterületi maszkhasználatról, ennek betartását is ellenőrzik. Csütörtökön 18 esetben intézkedtek ezzel összefüggésben, öt embert figyelmeztettek, tizenhármat pedig helyszíni bírsággal sújtottak.

Kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon 147 olyan település van, amelynek 10 ezernél nagyobb a lakosságszáma. Velük felvették a kapcsolatot és tájékoztatást kértek, hogy élnek-e a szabályozási lehetőséggel. Ott, ahol kihirdettek már szabályozást, a rendőrség ellenőrzi annak is a betartását, munkájukat a honvédség is segíti.

A tömegközlekedésben, megállókban és az üzletekben hetven emberrel szemben intézkedtek csütörtökön a szabálytalan maszkhasználat miatt, vagy azért, mert az emberek nem viseltek maszkot. Közülük 12 embert figyelmeztettek, 37-et helyszíni bírsággal sújtottak és 21-et feljelentettek. A tömegközlekedésben és az üzletekben már szeptember 21 óta kell maszkot viselni, azóta 3857 rendőri intézkedésre volt szükség a szabály be nem tartása miatt. Kiss Róbert ugyanakkor köszönetet mondott azoknak, akik betartják az előírásokat.

Az alezredes emlékeztetett: a kijárási tilalom alól kivételt képez, ha valaki munkát végez, munkába megy, vagy a munkahelyéről hazafelé tart. Ehhez azonban munkáltatói igazolásra van szükség, amit a rendőrnek át kell adni igazoltatáskor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormany.hu kormányzati portálon megtalálható az igazolásminta. Külön kiemelte, hogy a munkáltatónak meg kell jelölnie, milyen céllal állítja ki az igazolást a munkavállalója számára. Megerősítette: a munkáltató más igazolást is kiállíthat, de a mintán megjelölt tartalmi elemeket ennek az igazolásnak is tartalmaznia kell.

A kijárási korlátozások november 4-től, a kijárási tilalom november 11-től lépett hatályba. November 4-től a rendőröknek 1477 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Ellenőrizték a vendéglátóhelyeket és üzleteket is, hogy betartják-e a szabályokat, viselik-e és ha igen, helyesen viselik-e az emberek a maszkot. Emlékeztetett: a vendéglátóhelyeken csak az alkalmazottak tartózkodhatnak, vendég csak arra az időtartamra mehet be, amíg átveszi az elvitelre átvett ételt. A múlt héten három üzletet is bezárt a rendőrség, amiért ott nem tartották be a szabályokat. Hajdúsámsonon, a somogyi Beleg településen, valamint Budapesten, a VI. kerületben kellett intézkedniük. Utóbbival kapcsolatban elmondta: egy mobiltelefonokat és mobiltartozékokat árusító üzletről van szó, ahol a két alkalmazott nem viselt maszkot. A helyszínen volt az üzemeltető is, rajta ugyan volt maszk, de mivel nem gondoskodott arról, hogy az alkalmazottai is viseljenek, ezért harminc napra bezárták az üzletet.

A Magyarország területén személyforgalomban átutazókat is ellenőrizték, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 46 intézkedésre volt szükség, valamennyi érintett átutazót helyszíni bírsággal sújtották.

Az elmúlt napon 15 662 alkalommal ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban levőket, csütörtökön 5437 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, így jelenleg 36 166-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 3261-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze azt, betartják-e a karanténszabályokat.

The post Maszkviselés: eddig 3857 rendőri intézkedésre volt szükség appeared first on .

Kiemelte, az iparági környezet teljesítményének csökkenése kihat a vasúti árufuvarozásra is, a 18 európai országban kilencezer munkavállalót foglalkoztató Rail Cargo Group üzemi eredménye előreláthatóan 30-40 százalékkal csökkenhet az előző évihez képest.

Körös Norbert, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a társaság csaknem kétezer munkavállalójával és évi több mint 30 millió tonna áru elfuvarozásával a magyar vasúti árufuvarozási piac 54 százalékát bonyolítja, forgalmának nyolcvan százaléka Magyarország határain kívülre irányul, vagy onnan érkezik.

Kovács Imre elmondta, a vasúti árufuvarozás üzemeltetési költsége 2020-ban jelentősen növekszik a csökkenő fuvarmennyiség, a vonatok kisebb kihasználtsága miatt, ennek ellenére a vállalatcsoport folytatja fejlesztéseit, optimalizálja és digitalizálja működését, ügyfélbarát rendszereket alakít ki. Kiemelte, a cégcsoport kiépítette szárazföldi TransFER hálózatát, amellyel stratégiai szempontból fontos korridorokon tudja az áruszállítás egy részét közútról vasútra terelni.

Folyamatosan növekszik a több szállítási módot kombináló intermodális fuvarozás, ebben Magyarország fordítókorong szerepét tölt be Ázsia és Nyugat-Európa, valamint a dél-európai kikötők és a Balkán irányában. A Záhonyon keresztül érkező forgalom szerepe várhatóan növekedni fog a jövőben, amit az átrakókörzetben tervezett fejlesztések segítenek – mondta Kovács Imre.

Szólt arról, hogy Magyarországon és Ausztriában az úgynevezett egyes kocsi fuvarozás állami támogatásáról már döntés született, mindkét országban foglalkoznak a kombinált fuvarozás támogatási lehetőségeinek megteremtésével, valamint az Európai Unió javaslatával a pályahasználati díj idei évre történő elengedésének kérdésével.

Körös, az RCH vezérigazgatója beszámolt arról, hogy költségeiket emelte a pályahozzáférési díjak, a vontatási villamos energia árának és így a vontatási díjak növekedése. Emelkedett a társaság költsége a vágányzárak miatti kerülőutak, a veszélyes áruk fuvarozásának szigorítása, illetve a koronavírus-járvány biztonsági intézkedései miatt is. A költségnövekedés részbeni ellensúlyozására a Rail Cargo Hungaria tovább optimalizálta működését, takarékossági intézkedéseket vezetett be, jelentős technológiai változásokat hajtott végre.

A vezérigazgató elmondta, a társaság 2020 harmadik negyedévében fuvarfeladatainak hetven százalékát saját vontatási kapacitásával teljesítette, a fennmaradó részhez a MÁV-Start, illetve magánvasutak szolgáltatásait vette igénybe. A következő években a cég tovább bővíti saját vontatási kapacitását – tette hozzá. A vezérigazgató elmondta, hogy a megváltozott gazdasági környezetben 2021-ben módosítják a díjtáblázatukat, erről minden ügyféllel tárgyalnak.

A partnertalálkozón Kotiers Román, a Rail Cargo Hungaria igazgatósági tagja beszámolt a 2018-ban megkezdett digitalizációs fejlesztési program folytatásáról. Egyebek közt elmondta, a kocsivizsgálati folyamat digitalizációja az idén befejeződik. A digitális vonattervezés és üzemeltetés egységes, nemzetközi informatikai megoldása hetven százalékban megvalósult, várható befejezése 2021 első negyedévében lesz, még az idén lezárul az elektronikus számlakibocsátás informatikai fejlesztése, és folytatódik a vasúti teherkocsik felszerelése GPS technológiával.

The post Zökkenőmentesen működik a vasúti árufuvarozás a járvány körülményei között is appeared first on .

Szita Károly, Kaposvár polgármestere az eseményen azt mondta: a másfél milliárd forintból épített, regionális szervizként és tanműhelyként is szolgáló létesítmény az első vállalkozás a város 32 hektáros keleti ipari parkjában, ahová gépiparban érdekelt társaságok betelepülését várják. Jelezte: folyik a város XXI. századi újraiparosítási programja annak érdekében, hogy minden kaposvári dolgozhasson, többet kereshessen, jobban élhessen. A politikus az Innovációs és Technológiai Minisztérium félmilliárd forintos támogatásával kialakított oktatóműhelyről elmondta: a lehető legkorszerűbb műszerekkel felszerelt helyiség egyaránt segíti a szakképzést, az Óbudai Egyetem villamosmérnök-, valamint a Szent István Egyetem gépészmérnökképzését.

Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője bejelentette, hogy egy új ipari park épül Kaposváron. Szólt arról, hogy az iparosítási törekvések európai uniós, magyarországi és helyi, kaposvári szinten egybeesnek. Utalt rá, az Európai Bizottság a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezésénél megfogalmazta, hogy az ipar reneszánszára van szükség Európában. Magyarország 2016 óta az Irinyi-terv mentén fejleszti iparát, célul tűzte ki, hogy 2030-ra az össztermékének 30 százaléka az iparból fog származni, és Kaposvár is egyre többet tesz iparának fejlesztéséért. Az iparnak van egy, a többi ágazathoz nem hasonlító húzóhatása, minden száz ipari munkahely további száz másik munkahely létrehozását eredményezi – mutatott rá.

Rajnai Attila, a BM Heros vezérigazgatója azt mondta, hogy a vállalat a gyártási portfólió, a kapacitás bővítése, termékeik egyre magasabb színvonalú gyártása, a nemzetgazdaság erősítése, a nemzetközi piacra lépés érdekében, továbbá a Kaposváron beinduló mérnökképzés hatására döntött a kaposvári beruházás mellett. Hozzátette: a vállalat arra törekszik, hogy a piaci igények felmérése után lehetőleg saját fejlesztésű, tervezésű, gyártású járműveket állítson elő magyar munkavállalókkal, magyar beszállítókkal, alvállalkozókkal úgy, hogy a termékekben minél magasabb legyen a hazai hozzáadott érték.

Rajnai beszámolt arról, hogy a kaposvári gyárba első körben 20 dolgozót vettek fel, számuk a megrendelések függvényében elérheti a százat. A vezérigazgató korábban azt nyilatkozta, hogy a BM Heros a tűzoltójárművek mellett mentőgépjárműveket, más gépjárműveket, speciális eszközöket, konténereket is gyárt, és igyekszik portfólióját folyamatosan bővíteni.

Rajnai a gyártóközpont átadásakor hangsúlyozta, a cég újabb üzemegységek létesítését tervezi, a lehetséges helyszínek között Kaposvár is szerepel. A vezérigazgató az esemény végén a BM Heros ajándékaként egy 60 millió forintos tűzoltóautót adott használatba a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesületnek (Kötél), a járművet Bodó László egyesületi elnök vette át.

A beruházó Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) csoport Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkárt idézve azt írta, hogy “az elmúlt évek nagyszabású ipariingatlan-fejlesztési projektjei és telekértékesítési ügyletei igazolták a Nemzeti Ipari Park Hálózat létjogosultságát és a kormány ehhez fűződő várakozásait”. Az államtitkár szerint az állami tulajdonú NIPÜF-csoport stabil bázist jelent a gazdaság újraindításához. Munkahelyeket teremt, elősegíti, hogy az ügyfelei is munkahelyeket hozzanak létre, projektjei megrendelést biztosítanak az építőiparnak, a folyamatban lévő tárgyalások és szerződéskötések nyomán újabb ipari fejlesztések valósulnak meg, és a beruházásai gazdaságilag kevésbé dinamikus térségek felzárkózásához is hozzájárulnak.

A közleményben Kiss László, a NIPÜF Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a NIPÜF-csoport már a most átadott csarnok júniusi bokrétaünnepsége óta is minden területen “organikus növekedést” ért el. Újabb helyszíneken indítottak fejlesztéseket, új leányvállalat megalapításával bővült a munkatársaik száma. “Mostanra 326 hektárnyi fejlesztési terület adásvételét bonyolítottuk le, illetve csaknem 184 ezer négyzetméternyi csarnokot hasznosítottunk hosszú távú bérleti szerződések keretében – tette hozzá.

A vezérigazgató kitért rá, hogy a kaposvári fejlesztés során nemcsak a bérlő BM Heros Zrt. egyedi igényeit, hanem az energiahatékonyságot és a fenntartható megoldások alkalmazását is szem előtt tartotta. “Így a nagy teherbírású ipari padló, valamint a nagy méretű szekcionált kapuk mellett a korszerű szigetelés és a takarékos LED világítás is az épület fő jellemzői közé tartozik” – jegyezték meg.

A nyilvános cégadatok szerint a BM Heros Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 4,5 millárd forint, adózott nyeresége 351 millió forint volt.

The post Átadták a BM Heros kaposvári gyárát appeared first on .

A vádhatóság szerint – amely terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet miatti indított vizsgálatot – egy, Franciaországot “a hitetlenek hazájának” nevező hangfelvétel, valamint az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatos fotók is voltak a 21 éves Brahím Iszávi telefonjában. A nyomozás azonban eddig nem talált az elkövető kapcsolatai között olyanokat, akik segíthették volna őt a támadásban. Az ügyészség folytatja annak ellenőrzését, hogy a merénylőnek voltak-e tettestársai vagy segítői Franciaországban, Olaszországban vagy Tunéziában.

A tunéziai merénylőt Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a támadást követően, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. Egy héttel ezelőtt átszállították Párizsba, de az állapota továbbra is válságos, miután koronavírussal is diagnosztizálták, még mindig nem tudták kihallgatni. A nyomozók a telefonjában megtalálták annak a csecsen iszlamistának, Abdoullakh Anzorovnak a fotóját, aki október 16-án azért ölt meg egy történelemtanárt, Samuel Patyt Párizs közelében, mert megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján a tanulóknak, és emiatt célponttá vált az interneten.

A nyomozók azt feltételezik, hogy a tunéziai támadó is a Mohamed-karikatúrák franciaországi publikálását akarta megbosszulni. A támadással kapcsolatban eddig 12 embert vettek őrizetbe, de mindegyiküket szabadon engedtek, nem indult eljárás egyikük ellen sem. Iszávi – akinek a hazájában köztörvényes bűncselekmények miatt volt már dolga a rendőrséggel – szeptember közepén indult el Tunéziából, Olaszországon keresztül két nappal a támadás előtt érkezett Franciaországba, és illegálisan tartózkodott az Európai Unió területén.

The post Nizzai merénylet: az elkövető telefonjában megtalálták a lefejezett tanár gyilkosának a fotóját appeared first on .

Helikopterekről és tankokról a Hamász föld alatti járatait, valamint katonai állásait lőtte az izraeli hadsereg válaszul az éjszakai támadásra. Éjjel kettőkor Asdódban megszólaltak a légvédelmi szirénák, majd Tel-Aviv környékén és a tőle délre fekvő tengerparti részeken robbanások erős zaját lehetett hallani. Askelónnál működésbe lépett és útnak indított két elfogó rakétát a vaskupola légvédelmi rendszer. A gázai rakéták vagy az azokat elfogó lövedékek maradványai lakatlan területen értek földet, de Bat Jam tengerparti sétányánál is lezuhant egy fémdarab. Sehol sem számoltak be sérülésről vagy anyagi kárról.

A rakétákat az éjszakai vihar kitörésével, villámlással és mennydörgésekkel egy időben lőtték ki Gázából, a katonai szóvivő szerint talán azért, hogy a zajok megtévesszék a hadsereg légvédelmi egységeit. Izraelben úgy vélik, hogy a rakétatámadással Bahá Abu al-Ata, az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet egyik vezetője megölésének csütörtöki első évfordulójára emlékeztek meg a Gázai övezet fegyveresei. Abu al-Atát tavaly november 12-én likvidálták izraeli egységek.

Izrael és a Hamász között három hadművelet és számos kisebb összecsapás zajlott a Hamász 2007-es gázai erőszakos hatalomátvétele óta. Egyiptom közvetítésével Izrael tűzszünetet kötött a gázai iszlamista szervezettel, amely megígérte az Izrael elleni támadások felfüggesztését cserébe a Katar biztosította pénzsegélyekért. A Gázai övezetben több palesztin fegyveres csoport működik, de Izrael a terület felett uralmat gyakorló Hamászt tekinti felelősnek minden onnan indított támadásért, és általában katonai célpontok elleni légicsapásokkal válaszol a Gázából kilőtt rakétákra.

The post Izrael a Hamász létesítményeit lőtte a korábbi rakétatámadásra válaszul appeared first on .

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a négy újabb kínai állampolgárt érintő szankciók súlyosan megsértik a nemzetközi jogot. Hétfőn közölt döntésével ráadásul az amerikai kormányzat Hongkong ügyeibe avatkozik – tett hozzá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy hétfőn kiadott közleményben a Hongkongban újonnan felállított nemzetbiztonsági hivatal négy kínai hivatalnokát – köztük a hivatal helyettes vezetőjét – szankcionálta. Az indoklás szerint négyüknek köze van a Peking által június végén bevezetett nemzetbiztonsági törvényhez, amely az amerikai álláspont szerint veszélyezteti Hongkong autonómiáját. A szankciók alapján a négy hivatalnokot kitiltják az Egyesült Államokból, és esetlegesen ott található vagyonukat befagyasztják.

Matthew Cheung, a hongkongi kormányzat vezető titkára kedd reggeli sajtótájékoztatóján “teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai lépést. Washington augusztusban hasonló szankciókkal sújtotta Carrie Lam hongkongi kormányzót, és további tisztségviselőket a nemzetbiztonsági törvénnyel összefüggésben.

The post Peking tiltakozott az újabb, Hongkong kapcsán kiszabott amerikai szankciók ellen appeared first on .

Pirger Csaba tájékoztatása szerint az áldozat még 2018-ban fogadta be a házába a 44 éves nőt, majd később a 38 éves élettársát – mindketten büntetett előéletűek -, akik egy közös gyermeket is neveltek. Februárban náluk vendégeskedett a férfi testvére, akivel a ház lakói együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a hét hónapos csecsemő is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi pofonvágta szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába. A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon segítséget akart hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat. A Zala Megyei Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat a pár mindkét tagja ellen.

The post Különös kegyetlenséggel ölték meg a jótevőjüket appeared first on .

Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor őrét, jogerősen 2015-ban ítélte négy év szabadságvesztésre a német bíróság magyar zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért. Gröning 2018-ban 96 évesen hunyt el, anélkül, hogy egy napot is letöltött volna kiszabott büntetéséből. Az ügyében 1977-ben megkezdett első vizsgálat 1985-ben zárult le végül, amikor is bizonyítékok hiányában nem emeltek vádat ellene.

Göring 2017-ben azzal a panasszal fordult az EJEB-hez, hogy állítása szerint, a büntetőjogi eljárás ellene 1978 óta folyamatos volt, mivel a hatóságok elmulasztották őt értesíteni a vizsgálat 1985-ös lezárásáról. Az egykori SS tiszt azzal érvelt, hogy a német hatóságok megsértették a tisztességes tárgyalásokhoz való jogát. A strasbourgi testület bírái azonban úgy határoztak csütörtökön, hogy a panaszt elutasítják.

Az ítélet szerint, a bírák több bizonyítékkal is alá tudták támasztani, hogy Gröning az első eljárás lezárása után “nem maradt bizonytalanságban jogi helyzetét illetően”, mert már 1985-ben is tudatában volt, hogy nem kell tovább tartania a büntetőjogi felelősségrevonástól. Gröning 1944-ben, az úgynevezett magyar akció idején, a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.

Auschwitzi lágerőrként állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek fegyveres erővel történő megakadályozása. Gröning 2015-ös elítélésekor “erkölcsileg bűnrészesnek” vallotta magát, és bocsánatot kért egykori tetteiért.

The post Az EJEB elutasította az Auschwitz volt könyvelőjenek panaszát appeared first on .