A táblabíróság életveszélyt okozó testi sértés, személyi szabadság megsértésének és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 54 éves vádlottat mint különös visszaesőt, és döntött arról, hogy a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra. A korábbi büntetéséből feltételes szabadságra bocsátott vádlott 2019. március 16-án rokonaival és két ismerősével meglátogatta börtönben lévő fiát. Kocsival mentek, az úton a férfi lerészegedett és veszekedni kezdett élettársával, aki ezt megelégelte, amikor pedig visszatértek lakóhelyükre, egy élelmiszerboltnál kiszállt, és elment.
Mikor a vádlott nem találta élettársát, agresszívvá vált, és üvöltözni kezdett. A tízéves unokájának azt mondta, levágja a fejét, ha nem kerül elő a nagyanyja. A többieket pedig azzal fenyegette, hogy ők is “kapni fognak”. Végül felszólította őket, hogy menjenek a házába. Mivel ismerték a büntetett előéletű férfit, így féltek tőle, teljesítették, amit kért. A vádlott bezárta maguk mögött az udvari kaput, majd a bejárati ajtót is. A nappaliban a bárpulthoz lépett, és a fiókból elővett egy 27 centis kést, amelyet a pultra tett.
A férfi folyamatosan fenyegetőzött és kiabált az unokájával. A többiek próbálták nyugtatni, s bár úgy tűnt, sikerrel járnak, a férfi magához vette a kést, majd a neki háttal ülő ismerősét megszúrta. A három ruhadarabon is áthatoló szúrás több belső szervet is érintett. A vádlott, látva, hogy a férfi vérzik, azt mondta, menjen orvoshoz, és elengedte őket. A közvetlen életveszélyes sérüléseket szenvedő férfihoz mentőt hívtak, és az idejében érkező orvosi ellátás megmentette az életét. Az utolsó szó jogán a vádlott azt állította, csupán megijeszteni akarta ismerősét, és megbánta a történteket.
A táblabíróság döntésével súlyosította az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék által a vádlottra kiszabott tízéves büntetést. Benedek Tibor tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a korábban az ugyanilyen bűncselekmények miatt elítélt férfi esetében a tízéves – középmértéknek megfelelő – büntetés túlzottan enyhe volt.
The post Tizenkét évre ítélték az unokája fejének levágásával fenyegetőző törökszentmiklósi férfit appeared first on .
A Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteki jelentése szerint a kínai katonai hatóságok két tisztet és három katonát tüntettek ki az ország nyugati határának megvédéséért, közülük négyen poszthumusz elismerésben részesültek. A Hszinhua a kínai hadsereget idézve úgy méltatta a kitüntetetteket, hogy “bátran felvették a harcot az idegen erők provokálta ellenségeskedéssel szemben a Galván-völgyben”. A négy katona acélcsövekkel, botokkal és kövekkel felfegyverkezett, “határsértő külföldi katonákkal” szemben kialakult összecsapásban veszítette életét tavaly júniusban, egy további kitüntetett pedig súlyosan megsérült.
A tavaly június 15-én történt összecsapásban az indiai fél közlése szerint húsz indiai katona veszítette életét. Mindkét fél a másikat tette felelőssé a Galván folyó magasan fekvő völgyében fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kitört harcokért. A felek magas rangú képviselői az incidenst követően tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. A kínai védelmi minisztérium február 10-én bejelentette, hogy a két ország megállapodott a csapatok “szakaszos és szervezett” szétválasztásáról, amely még aznap meg is kezdődött.
Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határvitából kialakult 1962-es kínai-indiai háború óta tavaly nyáron vált a legfeszültebbé a helyzet a két ország csapatai között. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.
A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, kilencvenezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.
The post Kína négy katonát veszített el az indiai határnál tavaly appeared first on .
Közleményük szerint február 17-én az éjszakai órákban egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfi a vele szemben forró nyomon intézkedő nyomozókra támadt. A büntetlen előéletű – de kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt büntetőeljárás hatálya alatt álló és tulajdon elleni szabálysértés miatt már elmarasztalt – bódult fiatal szerdán egy borsodi élelmiszerboltban bűntársával többször lopott – írták, megjegyezve, a cselekményeket biztonsági kamera rögzítette; a felvételek alapján a rendőrök felismerték az elkövetőt, ezért lakhelyén kutatást terveztek.
Amikor a férfi észlelte, hogy a rendőrök megállnak az ingatlan előtt, menekülni kezdett, de az egyik rendőr felszólította, hogy álljon meg. Ismételt felszólítás után a férfi hirtelen szembefordult a nyomozóval és az udvaron lévő széket megragadva a rendőr feje felé sújtott. Miután a nyomozó az ütést – zúzódásos sérülések elszenvedése mellett – kivédte, elvette a széket és társa közreműködésével megbilincselte a férfit.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte az őrizetbe vételt; a gyanúsított tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A nyomozó ügyészség letartóztatást javasol, amiről a Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája pénteken dönt – jelezte a Központi Nyomozó Főügyészség.
The post Nem vak, “bátor”: rátámadt az intézkedő rendőrökre, őrizetbe vették appeared first on .
A tárcák közötti egyeztetésre, majd a kormány elé kerülő, csütörtökön bemutatott törvénytervezet átfogóan szabályozza a szolgálati állatok státuszát – olvasható a belügyminisztériumi közleményben. A javaslat szerint az állatok – kutyák és lovak – a szolgálati idő befejeztével is azon rendfenntartó egység állományában maradnak, amelynél eddig szolgáltak. Ellátásuk elsősorban eddigi gondozóik feladata lenne, a költségeket pedig az állam fedezné. Az előírások egyúttal a szabályos állatgondozás ellenőrzését is rögzítenék.
A javaslat szerint a kutyákat kilenc éves, a lovakat pedig 15 éves korukban lehetne “nyugdíjazni”, amennyiben erre egészségi állapotuk miatt korábban nem kerül sor. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szerint az új jogszabály célja, hogy humanitárius alapon megoldják a szolgálati állatok státuszával összefüggő különféle problémákat, figyelembe véve az állatoknak a lakosság szolgálatában szerzett érdemeit.
Jaroslaw Szymczyk lengyel rendőrfőkapitány leszögezte: az új megoldások tehermentesítik az állatok gondozóit, és professzionális szintű gondoskodást biztosítanak az állatoknak életük végéig. Mint hozzátette, az idősebb állatokról “természetesen eddig is jól gondoskodtak, mert a (rendőrségi) kutyakiképzők (…) soha nem hagynák el barátaikat”, eddig azonban ők viselték a költségeket.
A lengyel belügyminisztérium alá tartozó alakulatoknál, elsősorban a rendőrségnél jelenleg összesen 1207 kutya és 62 ló szolgál. Évente az állatállomány mintegy tíz százalékát “nyugdíjazzák”.
The post Életük végéig gondoskodna a lengyel állam a rendfenntartó erőknél szolgáló állatokról appeared first on .
A tárcavezető Gyulán megtekintette az épülő Airbus gyárat, Békéscsabán pedig a repülőtér fejlesztése mellett szakképzési kérdésekről egyeztetett. A látogatás végén kifejtette, hogy a gyártelepítés sikeréhez fejleszteni kell a békéscsabai repülőteret, emellett biztosítani kell egyetemi és szakképzési szinten is a megfelelő repüléstechnikai oktatói tudást, továbbá szükség van a képzési eszközpark fejlesztésére és a már elvándorolt szakemberek visszacsábítására – húzta alá.
A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére tavaly év végén 154 millió forintot biztosított a kormány, jelenleg dolgozzák ki a részletes terveket, információk szerint szó van a futópálya 1800, illetve 2500 méteres meghosszabbításáról is. A tényleges munkálatok várhatóan jövőre indulnak. Ezzel kapcsolatban Palkovics úgy fogalmazott: a repülőteret alkalmassá kell tenni cargo és business utazásokhoz is, ez magával hozza, hogy sport céloknak is meg fog felelni.
A Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Trefort Ágostonról elnevezett tagintézményében e hónapban indult el a közel 2,2 milliárd forintos fémipari képzőközpont kialakítása, amely a térség legmodernebb méréstechnikai és anyagvizsgáló laboratóriuma, automatizációs és szimulációs kabinetje lesz. A központ létrehozásának szükségességét kifejezetten a Gyulára települő Airbus-beruházás vetette fel, a cég számára itt képzik majd a szakembereket. Ide mintegy egymilliárd forintból olyan eszközöket telepítenek, amelyek kezelését jelenleg főként külföldön lehet megtanulni.
A miniszter elmondása szerint egyetemi szinten a Békésben jelen lévő Gál Ferenc Egyetem és partnerei, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem “meg tudják jeleníteni a képzés elemeit”. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy Békéscsabán és környékén tíz év múlva olyan környezet alakul ki, mint amilyent Kecskeméten a Mercedes beruházása indított el. “A kormányzat ehhez minden támogatást megad” – hangsúlyozta.
Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója elmondta, a nagy gyárakkal és a beszállítókkal zajló tárgyalásokon egyértelműen látszik, hogy leginkább magasan képzett szakemberekre van szükség, ezért szeretnék erősíteni a technikumi és az okleveles technikusi képzéseiket, és a tudásközpontok révén hidat képezni a felsőoktatási intézményekkel.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a repülőtérnek regionális szerepet szánnak, zéró emissziójú, úgynevezett Greenportot terveznek kialakítani, amely a legkorszerűbb irányítástechnikával és kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere azt emelte ki, hogy a városban a relégyár 1979-es megnyitása óta nem jött létre termelő üzem, így a város, és a térség számára is kiemelten fontos az Airbus-gyár építése, amely már folyamatban van, és a tervek szerint 2022 tavaszán a termelés is elindulhat. A kormányzati támogatással létrejött beruházás az ipar és a szakképzés együttes fejlesztését jelenteni, amely a magasabb bérekkel a térség vonzerejét is növelni tudja – húzta alá. Úgy fogalmazott: “Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek”.
Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, a kormányhivatal – lévén kiemelt beruházásról van szó – valamennyi hatósági eljárást, engedélyezést, szakhatósági véleményt soron kívül, gyorsított eljárásban végez.
The post Hadiipar újraélesztése: hat területre osztották Magyarországot appeared first on .
Az FSZB szerdai közleménye szerint a Karacsáj- és Cserkeszföldön, a Krímben, Krasznodári területen és Rosztov megyében őrizetbe vett személyek az at-Takfír val-Hidzsra elnevezésű szélsőséges iszlamista szervezet tagjai. Házi készítésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket, fegyvert, lőszert és “szélsőséges” irodalmat foglaltak le náluk.
A gyanúsítottak ellen szélsőséges csoport szerevezése és benne való részvétel címén indult eljárás. Korábbi híradások szerint a “hitehagyottak” és a “hitetlenek” ellen harcoló at-Takfír val-Hidzsra az al-Kaida terrorszervezethez kötődik. Célja az, hogy az Észak-Kaukázusban a saríára (az iszlám jogra) támaszkodó államot hozzon létre.
A távol-keleti Habarovszkban szerdán tízévi szabadságvesztésre ítéltek egy közép-ázsiai férfit, aki a vád szerint tavaly nyáron terrortámadást szándékozott elkövetni egy tüntetésen, amelynek részvevői Szergej Furgal, a népszerű korábbi kormányzó letartóztatása ellen tiltakoztak. Sz. Razikov, akinek állampolgárságát a közlemény nem konkretizálta, a Katiba Tauhid va-l-Dzsihád elnevezésű terrorszervezet tagja. Az ítélet szerint Molotov-koktélos palackokkal hajtotta volna végre a támadást. A férfi emellett rész vállalt szervezetének finanszírozásában.
A nacionalista Liberális Demokrata Párthoz tartozó Furgalt tavaly júliusban vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy másfél évtizeddel korábban megszervezte két üzletember meggyilkolását, továbbá egy harmadik vállalkozó ellen is előkészített egy sikertelen merényletet. Furgal, aki a 2018-as kormányzóválasztáson a szavazatok 70 százalékával győzte le a kormánypárt, az Egységes Oroszország jelöltjét, tagadja, hogy köze lenne a gyilkosságokhoz.
Hívei szerint Furgal politikai támadás áldozata. Szabadon bocsátása érdekében a hatszázezres városban több hónapon át minden hét végén tüntetések voltak.
The post Merényletekre készüló iszlamista terroristák elfogásáról számolt be az FSZB appeared first on .
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a 43 éves férfit a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolta és indítványt tett a korábban kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére is. Felidézték, hogy 2017 januárjában az ittas férfi együtt utazott a bíróság felé tartó buszon a vád képviseletét ellátó ügyésszel, akit ismert a korábbi tárgyalásokról. Hangosan közölte, hogy szereti a feleségét, és ha elveszik tőle a büntetőeljárás miatt, akkor megtalálja az ügyészt, és “mindenkit letarol, nem lesz az ügyésznek se gyereke, sem férje”.
A férfi a fenyegető kijelentéseivel arra akarta kényszeríteni az ügyészt, hogy ne végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tegyen indítványt. A férfi ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt büntetőeljárás indult. Az elsőfokú bíróság – bűncselekmény hiányában – felmentette a vádlottat, majd az ítéletet az ügyészség fellebbezése után eljáró másodfokú bíróság helybenhagyta. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt eljárásban a bíróság a vádlottat – mint erőszakos többszörös visszaesőt – hivatalos személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt egy év tíz hónap fegyházra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a terhelt és a védő felmentésért fellebbezett.
The post Az észlény: fegyházra ítéltek, mert megfenyegette az ügyészt appeared first on .
A Pécsi Járási Ügyészség közleménye szerint az egyik őr egy pécsi drogériában vagyonőrként, míg a másik az üzletnek helyet adó bevásárlóközpontban biztonsági őrként dolgozott. A tavaly szeptemberi eset során az üzletben dolgozó vagyonőr egy korábban többször bolti lopáson ért férfit figyelt a bolt belső helyiségéből, kamerán keresztül. Amikor a sértett a parfümös részleghez ért, kiment hozzá, és karját megragadva a raktárhelyiségbe rángatta, ahol a sértettet többször megütötte, megrúgta.
Az üzlet vezetője hiába igyekezett megakadályozni a további bántalmazást, ezért az üzletház folyosóján tartózkodó biztonsági őrtől kért segítséget. Ő azonban a raktárba érve segítségnyújtás helyett ököllel arcon ütötte a sértettet, akinek emiatt eltört az orra. Az ügyészség az üzletben dolgozó őr ellen garázdaság és a könnyű testi sértés, míg az bevásárlóközpont biztonsági őre ellen súlyos testi sértés miatt emelt vádat.
The post Súlyos testi sértés és garázdaság miatt emeltek vádat két biztonsági őr ellen appeared first on .
Szanka Ferenc közölte, az ügyészség a férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és számvitel rendje megsértésének bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A társa ellen bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emeltek vádat.
A vállalkozó egy szegedi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője volt, amely főként őrző-védő szolgáltatást, honlap- és katalóguskészítést, valamint egyéb marketingtevékenységet végzett. A vádirat szerint a férfi által vezetett gazdasági társaság 2014-ben 1,2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.
A cégvezető az adófizetés elkerülése érdekében valótlan tartalmú számlákat fogadott be a társa által vezetett gazdasági társaságtól. Emellett bevallásaiban olyan beszerzéseket is föltüntetett, amelyek mögött nem állt bizonylattal alátámasztott gazdasági kapcsolat. A vádlott ezzel 187 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A társa által irányított gazdasági társaság a fiktív számlák kibocsátásával ehhez mintegy 31 millió forint értékben nyújtott segítséget.
A cégvezető emellett az adóellenőrzések során nem működött együtt a hatóságokkal, iratbemutatási és pótlási kötelezettségének sem tett eleget, valamint a könyvelése sem volt megtalálható – közölte Szanka.
The post Százmilliós adócsalás: hét éves ügy miatt emeltek vádat egy szegedi vállalkozó ellen appeared first on .
Resán Dalma közleményében azt írta: a folytatólagosan elkövetett kényszerítés kísérletében, személyi szabadság megsértésében és testi sértésben bűnösnek talált, 2012 óta a készenléti rendőrség tagjaként dolgozó férfit a bíróság lefokozásra is ítélte, azaz az ítélet jogerőre emelkedésének napján elvesztette rendőri tisztségét és megszűnt a munkaviszonya. Az ítéleti tényállás szerint a férfi 2019 júliusában otthonuk udvarán, ittas állapotban szóváltásba keveredett az asszonnyal, akit a kezénél fogva rángatott és lökdösött, majd a hajánál fogva a földön húzott. A nő az éjszakát egy közeli parkban töltötte, de mivel a kora reggeli órákban is szédült, hazament és megkérte a férfit, hogy vigye őt kórházba.
Egy következő alkalommal az agresszív férfi nem engedte ki a lakásból, rángatta, arcon ütötte, és a földre esett nő hátára taposott. Annak ellenére, hogy a pár megbeszélte kapcsolatuk megszüntetését, a férfi 2020 áprilisában is rátámadt élettársára. Az asszonynak sikerült bezárkóznia a fürdőszobába és értesítette a rendőrséget; az ügyben büntetőeljárás indult. A vádlott néhány nappal később fenyegetéssel akarta rábírni a feljelentés visszavonására az asszonyt, aki – félve az újabb bántalmazástól – megpróbálta feljelentését visszavonni, de erre már nem volt lehetősége.
A bántalmazások során a nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az előkészítő ülésen a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, tettét megbánta és bocsánatot kért a jelen lévő sértettől.
The post Felfüggesztett börtönre ítéltek egy rendőrt, aki bántalmazta volt élettársát appeared first on .
A tárcavezető arra reagált, hogy az EJEB saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását.
“Az EJEB-től ma megkapott, Navalnij szabadon bocsátásáról szóló követelés több okból példátlan. Először is ez nyilvánvaló és durva beavatkozás egy szuverén ország bírói hatalmának tevékenységébe” – hangzott a közlemény.
“Másodszor, ez a követelés megalapozatlan és jogszerűtlen, mert nem tartalmaz utalást egyetlen olyan tényre, olyan jogi normára sem, amely lehetővé tenné a bíróságnak, hogy ilyen döntést hozzon. Harmadszor, a követelés szándékosan teljesíthetetlen, mert az orosz jogrend értelmében nincs jogalapja az adott személy felszabadításának” – fogalmazott Csujcsenko.
Az orosz igazságügyi tárca a TASZSZ hírügynökségnek még szerdán rámutatott arra, hogy az Európa Tanács tagállamai által egyöntetűen elismert szubszidiaritás elve alapján az EJEB nem helyettesítheti a nemzeti bíróságot és nem semmisítheti meg annak döntéseit. Mindemellett az úgynevezett ideiglenes intézkedésekről az emberi jogok európai egyezménye nem rendelkezik, ezeket az államok inkább jóakaratukból hajtják végre, az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézményekből való elengedése pedig nyilvánvalóan ellentmond az ideiglenes intézkedések jogi természetének, amelyek célja az ügyek EJEB általi normális tárgyalási folyamatának biztosítása.
Pjotr Tolsztoj, az orosz parlement alsóházának elnökhelyettese emlékeztetett rá, hogy egy tavaly életbe lépett alkotmánymódosítás úgy rendelkezik, hogy Oroszország teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Ám abban az esetben, ha a nemzetközi szervek, így az EJEB annyira átpolitizáltan értelmezik vele szemben a szerződéseket, hogy az ellentétbe kerül az orosz alaptörvénnyel, ezt nem fogja megtenni.
Korábban Olga Mihajlova, Navalnij ügyvédje közölte, hogy az ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést.
A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről és végrehajtásáról rendelkező cikkének végrehajtását.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikust január 17-én őrizetbe vették a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit.
Az ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták. Az ügy fellebbviteli tárgyalását péntekre tűzték ki.
Az EJEB-ítélet alapján Moszkva több mint 80 ezer euró kártérítést fizetett ki, elismerve, hogy az orosz hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének több rendelkezését. Az orosz legfelsőbb bíróság az EJEB határozatával kapcsolatban 2018-ban folytatta az eljárást a Navalnij-fivérek ügyében, de helybenhagyta az alsóbb szintű bírósági döntést. Oleg Navalnij a büntetését már letöltötte.
The post Navalnij-botrány: Moszkva tesz az EJEB követelésére appeared first on .
A tájékoztatás szerint Navalnij január 20-án fordult a fogva tartásával kapcsolatos panaszaival a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz, amely most a szabadon bocsátását kérte. Mint írták, a kérelemben foglalt sérelmek kivizsgálására Oroszországnak feltett kérdésekre adott válaszokat Navalnij vitatta. Véleménye szerint az orosz kormány által felsorolt intézkedések nem biztosítottak számára elegendő védelmet élete és egészsége tekintetében.
A bíróság szerint figyelembe véve a kérelmező életét fenyegető kockázatok jellegét és mértékét, illetve fogva tartása általános körülményeit, “első látásra” nyilvánvalónak bizonyult, hogy szükséges az ideiglenes intézkedés alkalmazása az eljárási szabályzat 39. cikke alapján. Hozzátették, a vonatkozó cikk szerinti intézkedés nem befolyásolja az üggyel kapcsolatos későbbi döntéseket. Az EJEB kizárólag kivételes esetekben rendel el ideiglenes intézkedéseket, akkor, ha azok hiányában a panaszosok visszafordíthatatlan károk kockázatával néznének szembe.
The post A strasbourgi bíróság Navalnij szabadon bocsátására szólította fel Oroszországot appeared first on .
A korábbi politikus Alfred Yekatom (ragadványnevén Rambo) és az egykori futballtisztségviselő Patrice-Edouard Ngaissona az ártatlanságát hangoztatta. Az ICC vádirata szerint a két férfit háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel, köztük gyilkossággal, kínzással, deportálással, nemi erőszakkal és gyerekkatonák toborzásával vádolják, amelyeket 2013 és 2014 között követtek el. A két férfit 2018-ban tartóztatták le.
A közép-afrikai futballszövetséget 2019 végéig vezető Ngaissona, illetve Yekatom a Francois Bozizé korábbi elnök puccsot tervező köréhez tartozott. A vád szerint ebből a célból hozták létre, fegyverezték fel és finanszírozták a keresztény anti-Balaka milíciákat. Az ügyészség szerint a vádlottak a muszlim lakosság elleni célzott támadásokat terveltek ki, rendeltek el és segítettek végrehajtani. “Ezek a támadások alapvető alkotóelemei voltak a Bozizé hatalmának visszaszerzését célzó stratégiának” – mondta Kweku Vanderpuye ügyész.
A Közép-afrikai Köztársaságban 2012 végén az ország északkeleti, muszlim többségű térségéből származó Séléka milíciaszövetség tagjai elfoglalták a fővárost, Banguit, és megbuktatták a keresztény Bozizét, polgárháborút robbantva ki az országban. A Séléka ellen anti-Balaka néven keresztény milíciaszövetség alakult, amely azonban a Sélékához hasonlóan később számtalan fegyveres csoportosulásra töredezett.
A 2019-ben aláírt, történelmi jelentőségű békemegállapodás ellenére az aranyban és gyémántban gazdag ország területének mintegy kétharmadát továbbra is milíciák uralják. A Séléka egyik parancsnokát nemrég szintén Hágába szállították, hogy az ICC elé állítsák.
The post A Nemzetközi Büntetőbíróságon megkezdődött két közép-afrikai milíciavezér pere appeared first on .
A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután európai parlamenti (EP) képviselők kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni.
A 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amelyek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, “kifele a magyarokkal az országból”, az ügyészség megalapozatlannak nyilvánította a magyar szervezetek feljelentését. A vádhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a jelszó nem minősül gyűlöletkeltésnek, vagy diszkriminációra uszításnak mivel álláspontja szerint a jelszó nem egy egész közösség, vagy egy meghatározott kisebbségi csoport – például fogyatékkal élők vagy szexuális kisebbség – ellen irányult, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.
Vincze kifejezte meggyőződését, hogy a felszólítás – amelyre a brüsszeli bizottság mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták az EB figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.
“Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az EB semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás.”
Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős uniós biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, az EB október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot.
“Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá az EB felszólító levele.
Az EP-képviselőknek írt mostani válaszában az EB azt ígérte: a 2020. szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, az erről folytatandó párbeszédbe pedig bevonják az érdekelt feleket, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezeteket.
The post Az EB a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát appeared first on .
Ilyen esetekben a bűnözők a TIGÁZ megbízottjainak adva ki magukat, gázmérőóra-csere címén próbálnak pénzt beszedni, valamint adategyeztetés címén személyes adatokat kicsalni az ügyfelektől.
A TIGÁZ a közleményben felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a társaság munkatársai, valamint megbízott külső vállalkozói nem végeznek ilyen tevékenységet, és semmilyen körülmények között nem jogosultak készpénz helyszíni kifizetését kérni az ügyfelektől. A társaság a be- és kifizetéseket kizárólag folyószámláról történő utalással vagy postai úton kiküldött csekken bonyolítja le. A lejárt hitelességű gázmérő órák cseréje ingyenes, amelyet kizárólag a TIGÁZ munkatársai végeznek előre egyeztetett időpontban.
A közleményben kiemelték, hogy a TIGÁZ munkatársai minden esetben arcképes, TIGÁZ arculati elemeket tartalmazó igazolvánnyal rendelkeznek, a megbízott vállalkozók részére pedig az arcképes igazolvány mellett hivatalos megbízó levelet állít ki a társaság. Az ügyfelek felkeresésekor az adott munkával megbízottak első lépése, hogy ezekkel a dokumentumokkal igazolják magukat. A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy csak olyan személyeket engedjenek a TIGÁZ nevében eljárni, munkát végezni, akik személyazonosságukat a fentiek szerint igazolták.
A TIGÁZ munkatársai és megbízottai jellemzően műszaki átvétel, mérő és házi nyomásszabályozó felszerelése, hitelesítési mérő- és házi nyomásszabályozó cseréje, fogyasztási hely kikapcsolása, visszakapcsolása, mérőhely ellenőrzés és mérőhely leolvasás, valamint hibaelhárítás miatt kereshetik fel az ügyfeleket személyesen az otthonukban.
A társaság kéri ügyfeleit, hogy kellő körültekintéssel járjanak el és ne hagyják magukat megtéveszteni. Ha a TIGÁZ nevében munkát végezni kívánó személy nem igazolja magát a fentieknek megfelelően, ne engedjék be a felhasználási helyre. Amennyiben visszaéléseket tapasztalnak, forduljanak a területileg illetékes rendőri szervekhez, valamint jelezzék a TIGÁZ ügyfélszolgálatán – áll a közleményben.
The post Trükkös csalók garázdálkodnak a TIGÁZ nevében appeared first on .
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának (Roadpol) akciója alatt, február 8. és 14. között 2812 nehéz-tehergépkocsit és 181 autóbuszt ellenőriztek. Az egyhetes akcióban 802 jogsértést állapítottak meg a rendőrök.
Azonnali közlekedési korlátozást 17 tehergépkocsinál rendeltek el. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 95, a jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban 112, okmányokkal összefüggő jogsértések miatt 66 esetben kellett intézkedni. A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzésekor három esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 73 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, 159 járművezetőt pedig gyorshajtáson kaptak.
Az autóbuszok közül hétnek a vezetője hajtott gyorsan, vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt pedig tíz sofőr ellen kellett intézkedniük a rendőröknek – írták.
The post Háromezer teherautó- és buszsofőr közül nyolcszáz volt szabályszegő appeared first on .
Az Óbudai Egyetem és a Vodafone Magyarország Zrt. hosszú évekre visszanyúló sikeres partnersége újabb szintet lépett. Az együttműködés következő állomásaként a telekommunikációs vállalat három darab, nagy értékű, világszinten csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszközzel támogatja a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának kiberbiztonsági mérnökképzését. Az eszközpark ugyanakkor az Egyetem több karán is hasznosítható lesz a kiberbiztonsági kutatások és az oktatás során.
A szolgáltató és az Egyetem együttműködése még 2017-ben kezdődött, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Egyetemen. A most felajánlott kiberbiztonsági rendszert egyrészt a kiberbiztonsági mérnökképzés hallgatói használhatják gyakorlati képzésük során, másrészt a doktori iskola doktoranduszainak kutatásait segítik. A felajánlott eszközök a hálózati forgalomban megjelenő gyanús események viselkedéses alapú detektálását és elemzését teszi lehetővé. Ezen eszközök a legmodernebb technológiát képviselő, többek között heurisztikát, kód- és statisztikai elemzést, emulációt és gépi tanulást használó, szignatúramentes dinamikus elemzőmotorjukkal képesek a fejlett, akár 0. napi támadások felismerésére és analizálására. Szerepük, hogy a már jól ismert és mindenhol használt kiberbiztonsági eszközök (például tűzfalak, vírusirtók) védelmét megkerülni képes, fejlett (úgynevezett APT) támadásokat is felismerjék.
Az Egyetem rendelkezésére bocsátott eszközök a hagyományos kiberbiztonsági eszközökhöz képest sokkal fejlettebbek, magas védelmi szintet képviselnek, ezzel olyan információkat biztosítanak, amit a hagyományos kibervédelmi eszközök nem tudnak. Ezáltal pedig lehetőség nyílik a naprakész gyakorlati és elméleti tudással rendelkező kiberbiztonsági mérnökök képzésére.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora örömét fejezte ki, hogy egy ilyen léptékű innovációval fűzhetik szorosabbra meglévő kapcsolatukat a Vodafone Magyarország Zrt.-vel. Ez a lépés egy újabb állomást jelent mindkét fél portfóliójának erősítésében. A partnerség során az Egyetem biztosítja a kiberbiztonsági terület „kutatási lábát” – fogalmazott a rektor.
Felidézte, hogy az Egyetem vezetése két évvel ezelőtt döntött a kiberbiztonsági kutatások fejlesztéséről. Egyúttal az egyik stratégiai irányként jelölte ki a kiberbiztonságot, azzal a szándékkal, hogy a terület zászlóshajójává váljon. Ebből adódóan nagyobb hangsúlyt helyez a különböző kutatás-fejlesztési lehetőségek kiaknázására, a terület további fejlesztésére. Ezért is különösen nagy jelentőségű a Vodafone csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszköztámogatása az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara számára, melynek hallgatói is nagy hasznát vehetik a jövőben.
Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese elmondta: – az Óbudai Egyetem támogatása rendkívül fontos számunkra, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a jövő mérnökei és IT szakemberei olyan világszínvonalú képzésben részesülhessenek, melynek segítségével naprakész és piacképes tudással felvértezve léphetnek a munkaerőpiacra. Felelős technológiai vállalatként kötelességünk és érdekünk is, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a kiberbiztonság kérdéskörére. Napjainkban adataink jelentik legfontosabb értékeinket, mi pedig telekommunikációs vállalatként rengeteg ügyfél adatát kezeljük, amelyek védelméért komoly felelősséggel tartozunk. Fontos, hogy támogassuk az ilyen jellegű képzéseket nyújtó intézményeket, hogy minél értékesebb tudással vértezhessék fel a jövő szakembereit, hiszen többek között az itt végző hallgatókból kerülnek ki a jövő kiberbiztonsági szakemberei – és egyúttal a leendő kollegáink – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.
Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Zrt. igazgatóságának alelnöke kifejtette: a cég vezetése számára fontos az együttműködés folytatása. Kiemelte a 2017-ben indult kooperáció jelentőségét, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Óbudai Egyetemen, amely példaként jól mutatja, milyen egy igazi win-win helyzet.
Tervben a kiberbiztonsági mérnöki kar indítása
Tervek szerint – az akkreditációs folyamatok lezajlása után – az országban egyedülálló módon, elsőként az Óbudai Egyetemen indul kiberbiztonsági mérnöki alapszak, a tervek szerint 2022. szeptemberétől mintegy 100-150 fővel, de az alacsonyabb szintű képzések már korábban elindulhatnak. Magyarországon kiberbiztonsággal foglalkozó szervezett mérnökképzés egyelőre nincs. (Számos egyetem foglalkozik kiberbiztonsági képzéssel, szakirányok és specializációk formájában, azonban mérnöki alapszak eddig sehol nem indult.) Az eddig folytatott tárgyalások alapján kiberbiztonsági technikusképzés indul azoknak az érettségi előtt álló (technikusi tanulmányokat folytató) diákok számára, akik tovább szeretnék folytatni tanulmányaikat a területen. Az Óbudai Egyetem emellett számos támogatási formában kívánja támogatni a technikusképzést: technikai eszközökkel, tanárokkal, oktatók felkészítésével.
A támogatási szerződést kézjegyével ellátta az Óbudai Egyetem részéről Kovács Levente rektor és Ormándi Gabriella kancellár, a Vodafone Magyarország Zrt. részéről Orbán Anita, vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes és Budai J. Gergő, az igazgatóság alelnöke. Az eseményen részt vett még Rajnai Zoltán, a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékánja.
The post Az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzését támogatja a Vodafone appeared first on .
Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt a hétvégén 377 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 303-an a tízezer lakosnál nagyobb településeken szegték meg a szabályt, öten tömegközlekedési eszközökön vagy megállókban, 69-en üzletekben, bevásárlóközpontokban.
Hozzátette: a hétvégén jóval több emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási tilalom megszegése miatt, mint korábban. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt 1511 emberrel szemben intézkedtek, közülük 15-en a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A jogszabály hatálybalépése óta 38 344-en szegték meg a szabályt.
A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 827 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 613-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására és az üzletben tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.
Az alezredes tájékoztatása szerint a hétvégén a vendéglátóhelyen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 15 emberrel szemben intézkedtek. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei állampolgári bejelentére ellenőriztek egy IX. kerületi, Ferenc körúti helyiséget, amely korábban vendéglátóhely volt. A helyiségben 25-en voltak, ellenük a védelmi intézkedések megszegése miatt szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Mivel a helyiség jelenleg Airbnb-rendszerben üzemel, a tulajdonossal szemben közigazgatási hatósági eljárást indítottak.
A főváros VII. kerületében, az Akácfa utcában állampolgári bejelentésre ellenőriztek egy épületet a rendőrök, ahol három lakásban is házibulit tartottak, összesen 54 résztvevővel. Az I. kerületben, a Hunyadi utcában ugyancsak állampolgári bejelentés alapján intézkedtek egy házibuli 13 résztvevőjével szemben.
Elmondta azt is, hogy Ózdon a rendőrök egy vendéglátóhelyet találtak nyitva, ahol négy ember szeszesitalt fogyasztott. A vendéglátóhelyet hat hónapra bezárták, a szabálysértőkkel szemben intézkedtek.
A hétvégén a Magyarország területén átutazás szabályainak megsértése miatt 222-szer intézkedtek a rendőrök, ezzel a tranzitszabályok megszegőinek száma 11 850-re emelkedett.
Kiss elmondta azt is, hogy a hétvégén 6498 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 20 718-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2135-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 27 997 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél a hétvégén.
Az alezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói több internetes weboldalt, közösségi fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlenek koronavírus elleni “csodaszereket” próbálnak értékesíteni, ennek során megtévesztő információkat tesznek közzé, például, hogy a termék szigorúan bevizsgálták, természetes hatóanyagokat tartalmaz, vagy hogy hatékonyan leküzdi a betegséget, annak szövődményeit.
Hozzátette: a rendőrség megvizsgálta ezeket az oldalakat és megállapították, hogy a “csodaszerekről” nincs semmilyen ellenőrizhető adat, a hivatkozott szakemberek nem léteznek, a tudományos kutatásokat semmi nem támasztotta alá. A rendőrök bűncselekmény megállapítása esetén büntetőeljárást indítanak.
“A koronavírust leküzdő bármiféle csodaszer nem létezik, a védőoltásokhoz pedig kizárólag az állam által felügyelt úton juthatunk hozzá” – jelentette ki.
Kiss beszámot arról is, hogy változtak a Magyarországról Romániába történő utazás feltételei, az intézkedések hétfő 0 órától léptek hatályba. Ennek értelmében a Romániába személyforgalomban belépő magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik arra, aki 24 órán belül elhagyja Romániát, akinek a tartózkodása nem haladja meg a 72 órát és rendelkezik a beutazást megelőzően 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel. A karanténkötelezettség arra sem vonatkozik, aki igazolni tudja, hogy az elmúlt 90 napban átesett a fertőzésen és a fertőzés kimutatása és a Romániába beutazás között legkevesebb 14 nap telt el. Azok is mentesülnek a karanténkötelezettség alól, akik igazolják, hogy beutazásuk előtt legalább tíz nappal megkapták a koronavírus elleni védőoltást.
Változtak a Szlovéniába beutazás feltételei is: a Szlovéniába személyforgalomban beutazó magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik – a korábban már említetteken kívül – arra, aki ingázik és rendelkezik 7 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel, és a beutazása nem haladja meg a 14 óra időtartamot. Az is mentesül a karantán alól, aki megkapta a két koronavírus-elleni oltást és a Pfizer-BioNTech vakcinájának beadása óta eltelt 7 nap, a Moderna beadása óta 14 nap, az Astra-Zeneca beadása után pedig 21 nap.
Kiss felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovén hatóságok az ország területén ellenőrzik a beutazási feltételeket, ezért a rendőrség azt kéri, az emberek a szabályok betartásával utazzanak.
The post Emelkedett a hétvégi rendőri intézkedések száma appeared first on .
Kedden a harmadik tárgyalási napja volt annak a bírósági eljárásnak, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko az állami RT televízió egy politikai kampányfilmjében szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.
A vád 950 ezer rubel (napi árfolyamon több, mint 3,8 millió forint) bírság kiszabását ítélte. Egyúttal kérte azoknak a kijelentéseknek a jegyzőkönyvbe vételét, amelyekkel Navalnij az ügyész szerint megsértette a bíróságot, ami egy újabb eljárás alapja lehet. A védelem a rágalmazási perben a politikus felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy Navalnij véleményt fogalmazott meg, nem pedig olyan tényekről tett bejelentést, amelyek alapján a rágalmazás tényállása megállapítható lenne. Maga a vádlott nem ismerte el vétkességét.
Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Az első fokú ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták.
Navalnij az Eho Moszkvi rádió közlése szerint február 8-án az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult, hogy a testület hozzon ideiglenes határozatot az orosz hatóságokkal szemben, amiért elutasítják a rá vonatkozó EJEB-határozatok végrehajtását. Néhány héttel korábban a politikus a megmérgezésével kapcsolatban azt kérte ugyanettől a testülettől, hogy kötelezze az orosz hatóságokat az EJEB-ítéletek maradéktalan és hatékony végrehajtására. Navalnij támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.
Az Yves Rocher-ügyben a tárgyalást pénteken 10, a rágalmazáséban pedig 14 órára tűzték ki.
The post Két bírósági tárgyalása lesz pénteken Navalnijnak appeared first on .
Pacepa az Egyesült Államokban halt meg vasárnap koronavírusos fertőzésben. Halálhírét megerősítette Ronald J. Rychlak amerikai egyetemi tanár, aki Pacepa barátja volt és akivel együtt írta a Vörös horizontok – Egy román kémfőnök vallomásai című könyvet, nagyban hozzájárulva Nicolae Ceasusescu néhai kommunista diktátor rezsimjének leleplezéséhez.
Pacepa az egykori román állambiztonsági szolgálat, a Securitate külföldi hírszerzésének volt a helyettes vezetője, személyes tanácsadója volt Ceausescunak. Egy hivatalos útja alkalmával, 1978 nyarán Nyugat-Németországban maradt, majd onnan az Egyesült Államokba szállították, ahol politikai menedékjogot kapott.
Három héttel külföldre szökése után a Ceausescu-rendszer halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A román legfelsőbb bíróság 1999-ben rehabilitálta, de Ion Iliescu volt államfő évekig késleltette a bírósági ítélet végrehajtását. Csak 2004 decemberében, mandátumának utolsó napjaiban döntött úgy, hogy Pacepa ténylegesen visszakaphatja egykori tábornoki rangját. Ennek ellenére Pacepa halálig inkognitóban élt az Egyesült Államokban, soha nem tért vissza a hazájába, mert félt attól, hogy megölik azok, akiket “elárult”. Egyes vélemények szerint senki sem okozott akkora veszteséget a kommunista tábornak, mint Pacepa.
A kommunista diktatúrát elítélő szakértői jelentés, amelyet 2006-ban fogadott el a bukaresti parlament, úgy ítélte meg, hogy Pacepa a Nyugatnak kiszolgáltatott információival és leleplező írásaival kiemelkedő szerepet játszott a román kommunista rezsim és az azt kiszolgáló Securitate “gyilkos jellegének” feltárásában. Későbbi történészi elemzések kétségbe vonták Pacepa rendszerkritikus szerepének hitelességét és úgy vélték, hogy maga Pacepa is az egyik legkorruptabb vezetője volt a kommunista rendszernek. Állítólag éppen eljárást akartak indítani ellene, ezért menekült Nyugatra. Ennek ellenére viszonylagos egyetértés van a szakértők között abban, hogy az általa kiszolgáltatott információk alapjaiban megrendítették a román kommunista rezsimet és hozzájárultak annak későbbi, 1989-es bukásához.
The post Elhunyt Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori helyettes vezetője appeared first on .