Európai Tanács hírei

2017. október 2., hétfő
15.30 Telefonbeszélgetés Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel

2017. október 4., szerda
(Luxembourg)
8.30 Találkozó Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel
(Brüsszel)
15.00 Találkozó Charles Michel belga miniszterelnökkel (Lambermont)
20.00 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel

2017. október 6., péntek
Újdelhi
EU–India csútcstalálkozó
(helyi idő)
10.15 Látogatás Szusma Szvarádzs külügyminiszternél
10.55 Koszorúzás Mahátma Gandhi emlékművénél
11.25 Érkezés és Naréndra Módi miniszterelnök köszöntője
11.30 Zártkörű ülés
12.15 Plenáris ülés
13.00 Munkaebéd
14.00 Kétoldalú megállapodások kicserélése és sajtónyilatkozatok

A Tanács (az uniós nagykövetek szintjén) október 4-én tárgyalási álláspontról állapodott meg arra a határozatra vonatkozóan, amely a jelentések egységesítéséről szóló (91/692/EGK) irányelvet hivatott hatályon kívül helyezni és hat kapcsolódó jogi aktust hivatott módosítani. A határozat alapvető jelentősége abban áll, hogy a környezetvédelmi jelentéstétel területén elősegíti az egyértelmű jogi helyzet biztosítását, az átláthatóság növelését, valamint az adminisztrációs terhek csökkentését.

A jelentések egységesítéséről szóló irányelv a jelenleg hatályos legfontosabb olyan jogi aktus, amely a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célozza valamennyi uniós környezetvédelmi jogszabály tekintetében. Nem határozza meg ugyanakkor az összes jelentéstételi követelményt, nem beszélve arról, hogy az évek során a legtöbb rendelkezése el is avult.

Az irányelv összesen huszonnyolc környezetvédelmi jogi aktusra történő konkrét hivatkozást tartalmaz. Emellett egyéb jogalkotási aktusok is támaszkodnak az irányelvre. Ezek közül egy rendelet, 9 irányelv és 23 határozat továbbra is hatályos, annak ellenére, hogy nem bír joghatással.

„Az új jogszabály fontos lépést jelent a környezetvédelmi jelentéstétel egyértelműbbé és hatékonyabbá tétele irányában. Az adminisztratív terhek csökkentése az egyik átfogó célkitűzésünk. Az EU jogrendszerében nem kaphat helyet elavult jogszabály. Biztosítanunk kell, hogy a jogszabályaink kivétel nélkül »megfeleljenek a célnak«, és ennek érdekében az Európai Parlamenttel együttműködve törekszünk arra, hogy erről a dossziéról mielőbb megállapodás szülessen.”

Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere

A határozat a jelentések egységesítéséről szóló irányelvet hatályon kívül helyező, a Bizottság által 2016-ban előterjesztett csomag részét képezi. Két másik olyan kezdeményezést is magában foglal, amelyek hozzájárulnak a felesleges jogszabályok felszámolásához.

A Tanács összességében támogatja a javasolt határozatot, és egyetért a Bizottság által előterjesztett főbb elemekkel. A tartalmat illetően a javaslat arra irányul, hogy egyes jogi aktusok komitológiára vonatkozó rendelkezéseit a Lisszaboni Szerződéshez és a jelenlegi intézményközi megállapodáshoz igazítsa.

A két társjogalkotó álláspontja nagyon közel állt egymáshoz, és a Tanács várakozással tekint az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások elé, remélve, hogy mielőbb és minél könnyebben megállapodást lehet elérni az első olvasatban.

További lépések

A tárgyalásokra már a közeljövőben megkezdődhetnek, mivel az Európai Parlament az ENVI Bizottság 2017. július 11-i ülésén történt szavazást követően a 2017. szeptember 13-i plenáris ülésén már elfogadta a jogszabályra vonatkozó álláspontját. A háromoldalú egyeztetésre valószínűsíthetően novemberben kerül majd sor.

A tárgyalások végeztével és azt követően, hogy mindkét intézmény elfogadta a jogszabályt, a határozat a benne foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon hatályba lép. Mindazonáltal a teljes körű következetesség biztosítása és a joghézagok elkerülése érdekében a határozat tényleges kihirdetésére még nem kerül sor, mégpedig annak érdekében, hogy hulladékokról szóló csomag részét képező azon jogalkotási aktusokkal egyidejűleg lépjen hatályba, amelyekről jelenleg a két jogalkotó megbeszéléseket folytat.

Háttér-információk

A Bizottság a célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT) szóló, 2014. évi közleményében vállalta, hogy a környezetvédelmi jelentéstétellel kapcsolatos elavult jogszabályok felszámolására irányuló konkrét javaslatokat fog kidolgozni.

Az ezt követő két évben a Bizottság közleményt fogadott el a jogalkotás minőségének javításáról (2015 májusa), továbbá a REFIT keretében (a 2016. évi munkaprogram részeként) elindította a környezetvédelmi felügyelet és jelentéstétel célravezetőségi vizsgálatát, amely jelenleg is tart.

E kötelezettségvállalások eredményeként a Bizottság 2016. december 15-én előterjesztette a jelentések egységesítéséről szóló irányelvet hatályon kívül helyező csomagot, amely három kezdeményezésből áll, és közülük a harmadik ez a határozat. Az első egy bizottsági közlemény, ami a feleslegessé vált végrehajtási jogi aktusokat azonosítja, a második pedig egy olyan javaslat, amely két végrehajtási jogi aktus hatályon kívül helyezésére irányul.

Az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága Kauko Aaltomaat, a finn belügyminisztérium magas rangú tisztviselőjét nevezte ki az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) új vezetőjévé. Kauko Aaltomaa 2017. október 1-jén foglalja el hivatalát.

Az EUPOL COPPS a palesztin államépítés támogatására irányuló széles körű uniós erőfeszítések részeként jött létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezését elősegítendő. Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Az EUPOL COPPS jelenlegi megbízatása 2018. június 30-ig tart. A művelet parancsnokságának székhelye Rámalláhban található.

Kauko Aaltomaa (a francia állampolgárságú) Rodolphe Mauget utóda lesz, aki 2015. február 17. óta töltötte be ezt a hivatalt.

A Tanács jogi aktusok formájában átültette az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2374 (2017). sz. határozatát, amelyek lehetővé teszik szankciók alkalmazását azokkal szemben, akik tevékenyen hátráltatják a mali békéről és megbékélésről szóló, 2015-ben aláírt megállapodás végrehajtását.

Az érintett személyeket és szervezeteket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy szankcióbizottsága adott esetben jegyzékbe veszi olyan személyekként vagy szervezetekként, akik, illetve amelyek felelősek a Mali békéjét, biztonságát, illetve stabilitását fenyegető tevékenységekért vagy politikákért, vagy bűnrészesek azokban.

Ilyen tevékenységek lehetnek például a következők: részvétel a mali békéről és megbékélésről szóló megállapodást megsértő összetűzésekben, illetve a mali intézményekkel és biztonsági és védelmi erőkkel vagy a nemzetközi erőkkel szembeni támadásokban. E nemzetközi erők közé értendők az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSMA) békefenntartói, a Száhel-övezeti G5-ök (G5-Száhel) közös erői, az európai uniós missziók és a francia erők.

A szankciók vonatkoznak továbbá a következőkre is: a Maliba irányuló humanitárius segélyek célba juttatásának akadályozása, az emberi jogi jogsértésekben való részvétel, illetve a mali fegyveres konfliktussal összefüggésben gyermekek fegyveres csoportok vagy fegyveres erők általi bevetése vagy toborzása.

A jegyzékbe vett személyekkel szembeni szankciók magukban foglalják majd az érintett személyek belépésére vonatkozó korlátozásokat (beutazási tilalom az EU területére), a szankciók által érintett személyek és szervezetek Unióban található vagyoni eszközeinek befagyasztását, valamint az uniós személyek és szervezetek számára annak tilalmát, hogy pénzeszközöket bocsássanak az érintett személyek és szervezetek rendelkezésére.

A rendelkezések teljes listáját a Hivatalos Lap 2017. szeptember 29-i számában kihirdetésre kerülő jogi aktusok fogják tartalmazni. A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2017. szeptember 25-én elfogadta az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletet. Az alap szeptember 28-án jön létre.

Az EFFA lesz az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási terv végrehajtásának legfőbb eszköze. E terv elsődleges célja az, hogy a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése, és ezzel egyidejűleg a migráció kiváltó okainak kezelése révén hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához.

Az alap 3 350 millió EUR összegű kezdeti költségvetéssel rendelkezik majd, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek. Az alap többek között a következő ágazatokban indítandó projektek finanszírozásához járul majd hozzá: energetika, közlekedés, szociális infrastruktúra, digitális gazdaság, a természeti erőforrások fenntartható használata, mezőgazdaság és helyi szolgáltatások.

Az EFFA ösztönözni fogja a magánszektor beruházásait olyan országokban, illetve ágazatokban, amelyekben máskülönben nem kerülne sor magánberuházásokra – ez a helyzet például az instabil vagy a konfliktusok sújtotta országokban. Az EU-n belüli beruházásokat támogató Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz hasonlóan az EFFA garancia biztosításával és támogatásötvözési mechanizmusok igénybevételének segítésével támogatja a kockázatosabb projektek megvalósítását. Az EFFA „egyablakos rendszerként” működik majd, fogadva a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosítva a támogatható beruházások számára.

Az Európai Parlament július 6-án fogadta el a rendelet szövegét. A rendeletet 2017. szeptember 27-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban. Az EFFA stratégiai testülete szeptember 28-án megtartja első ülését, amelynek során megvitatja majd az alap átfogó stratégiáját és beruházási prioritásait.

2017. szeptember 26., kedd
09.00 Találkozó Michel Barnier-vel, a brexit-tárgyalásokat folytató uniós küldöttség vezetőjével
London
(helyi idő szerint)
12.30 Találkozó Theresa May miniszterelnökkel

2017. szeptember 28., csütörtök
13.30 Telefonbeszélgetés Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
Tallinn
(helyi idő szerint)
21.00 Nem hivatalos munkavacsora az uniós állam-, illetve kormányfőkkel

2017. szeptember 29., péntek
Tallinni digitális csúcstalálkozó
(helyi idő szerint)
10.00 Találkozó Bojko Boriszovval, Bulgária miniszterelnökével
11.00 Érkezés és Jüri Ratas miniszterelnök köszöntője a tallinni kreatív központban (Tallinn Creative Hub)
11.10 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
11.30 Találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel
12.00 Kersti Kaljulaid elnök nyitóbeszéde
12.30 Első ülésszak: Munkaebéd – A kormányok jövője
15.00 Csoportkép
15.15 Találkozó Angela Merkel német szövetségi kancellárral
15.45 Második ülésszak: A gazdaság és a társadalom jövője
18.15 Sajtókonferencia

Ratas miniszterelnök úr felkért arra, hogy a tallinni digitális csúcstalálkozó előtti vacsoránkon lássam el a levezető elnöki feladatokat. Ezért írok most Önöknek.

2016. június 29-én, néhány nappal az Egyesült Királyságban tartott brexit-szavazás után úgy döntöttünk, hogy gondolkodási folyamatot indítunk a 27 tagú Európai Unió jövőjéről. 2016 szeptemberében tartottuk az első ennek szentelt ülésünket, amelynek záródokumentumaként megszületett a pozsonyi ütemterv. Megállapodtunk abban, hogy a polgárainkat aggasztó legsürgetőbb kérdésekkel foglalkozunk elsőként: a migrációval, a biztonsággal, valamint gazdasági és társadalmi kérdésekkel. A pozsonyi menetrendet tovább pontosítottuk az idei máltai és brüsszeli találkozónkon, aminek eredményeként jött létre a Római Nyilatkozat. Ebben részletesebben is meghatároztuk az elkövetkező évekre szóló jövőképünket.

Ezzel párhuzamosan a rendszeres európai tanácsi üléseinken is visszatértünk e menetrend megvalósításának kérdésére. Több témát illetően is sikerült megoldást találnunk, aminek köszönhetően javult az Európai Unió helyzete, és optimistábban tekinthetünk a jövőbe. Nézzük a migrációt: elsőként a kelet-mediterrán útvonalra, azután pedig a közép-mediterrán útvonalra összpontosítottunk. Visszanyertük ellenőrzésünket a külső határaink felett, és sikerült elérnünk, hogy csökkent az irreguláris migránsok, valamint a tengeren történt halálesetek száma. Ami a biztonságot illeti, folytattuk a terrorizmus elleni eszköztárunk megerősítését és fontos előrelépést tettünk az európai védelem területén, ideértve a NATO-val való együttműködést is. A gazdasági vonalon a globalizáció negatív hatásainak mérséklése érdekében új irányt szabtunk kereskedelempolitikánknak. Továbbra is komoly törekvésünk a piacnyitás (kereskedelmi megállapodások Kanadával és Japánnal), ugyanakkor szigorítjuk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésünket.

Ezekben a kérdésekben sok és kemény munka vár még ránk. Meg kell szilárdítanunk külső migrációs politikánkat, javítanunk kell a visszaküldésekre szolgáló kapacitásainkat, és tartós megoldást kell találnunk menekültügyi rendszerünk megreformálására. Folytatnunk kell az európai védelem megerősítését, első körben az állandó strukturált együttműködés decemberi elindításával. Hasonlóképpen folytatnunk kell gazdasági bázisunk megerősítését, többek között a digitális egységes piac segítségével (erről szól a tallinni csúcstalálkozó), ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy az szociális szempontból kiegyensúlyozott legyen (ez pedig a novemberi göteburgi csúcstalálkozó témája lesz).

Döntenünk kell az euróövezet továbbfejlesztéséről is. Nem létezik olyan megoldás, amellyel a gazdasági és monetáris unió varázsütésre, egyszer és mindenkorra megvalósítható. Meggyőződésem azonban, hogy kötelességünk a GMU működésének javítása és fokozatos megerősítése. Első lépésben a bankunió kiteljesítésével kell foglalkoznunk, melyet az elfogadott ütemtervvel összhangban kell megvalósítani az euróövezet strukturális megerősítése érdekében. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítanunk egy közös védőhálót a bankunió számára a kockázatok további csökkentése és az európai betétbiztosítási rendszer előkészítése céljából. Emellett növelnünk kell Európa cselekvőképességét, melynek keretében az Európai Stabilitási Mechanizmust tovább lehetne fejleszteni egy európai valutaalappá. A kormányzásra és a költségvetési forrásokra vonatkozóan több olyan elképzelés is felmerült, amelyek sajátosan az euróövezethez kapcsolódnak. Ezekről további megbeszéléseket kell folytatni. Ennek előmozdítása érdekében decemberre euróövezeti csúcstalálkozót fogok összehívni az euróövezeten kívüli tagállamok részvételével. Ezekről a kérdésekről legkésőbb a jövő évben, az Európai Tanács júniusi ülésén konkrét döntéseket kell hozni.

Tovább kell fejlesztenünk az Unió nemzetközi szerepvállalását is, mind a szomszédságunkban, mind pedig globális szinten. Javaslom, hogy az Európai Tanács októberi ülésén vitassuk meg, hogy miként reagáljunk a Törökországgal fenntartott kapcsolataink terén bekövetkezett fejleményekre, jövő év májusában pedig – Bojko Boriszov miniszterelnök úr egyetértésével – Bulgáriában tartsunk nyugat-balkáni csúcstalálkozót. A kereskedelem is kiemelt kérdés marad a munkánkban.

E sürgető prioritásokon túl előttünk áll egy további nagy feladat: a következő többéves uniós költségvetés. Az erre vonatkozó tanácskozások, amelyek meghatározóak lesznek az uniós szakpolitikák szempontjából az elkövetkező években, ténylegesen akkor kezdődhetnek majd meg, miután megkötöttük a megállapodást az Egyesült Királyság kilépéséről. Ez fontos napirendi pont lesz mindaddig, amíg meg nem születik a konszenzus, időben ahhoz, hogy 2021-ben hatályba léphessen az új többéves pénzügyi keret.

Tallinnban nem tudunk e kérdések mindegyikével foglalkozni, még kevésbé azokról döntést hozni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ez az ülés jó alkalom lesz annak megvitatására, hogy milyen megközelítést alkalmazzunk ezeken a megbeszéléseken, különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban számos érdekes felvetés hangzott el a fenti kérdéskörök tartalmát, a módszereket és a célokat illetően. Az iránymutatásukat fogom kérni ahhoz a döntéshez, hogy a megbeszélésünket követően miként szervezzem az Európai Tanács munkáját e tekintetben. Annak érdekében, hogy nyílt, őszinte és kötetlen megbeszéléseket tudjunk folytatni e kérdésekről, nem lesz írásbeli előterjesztés, sem pedig írásbeli következtetés a megbeszéléseinket követően.

Végezetül tisztában kell lennünk azzal, hogy továbbra is a brexit jelenti az egyik legfontosabb feladatot számunkra. Ez lesz a témája a 27-ek 50. cikk szerinti, következő ülésének, melyre októberben kerül sor.

A Tanács 9 személyt és 4 szervezetet – köztük az állami tulajdonban lévő Külkereskedelmi Bankot – vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt új szankciók egy részét.

A Biztonsági Tanács 2017. augusztus 5-én fogadta el a határozatot, válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 62 személy és 50 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

A Tanács dolgozik azon, hogy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt többi szankciót is mielőbb átültesse az uniós jogba.

Az Unió végrehajtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyeket a testület a KNDK nukleáris programjaira, illetve atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre pedig a Hivatalos Lap augusztus 11-i kiadásában kerül majd sor.

A Tanács 2017. július 17-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1341 határozatot[1].

A határozat 16 személy hozzáadásával módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 18-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 185., 2017.7.18., 56. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2017. július 10-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1245 határozatot[1].

A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 11-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 178., 2017.7.11., 13. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az ENSZ Közgyűlése tíz éve fogadta el az Egyesült Nemzetek nyilatkozatát az őslakos népek jogairól, amely keretet hozott létre az őslakos népek jogai, méltósága és jóléte számára.

Azóta egyre nagyobb elismerés és megértés övezi azokat a kihívásokat, amelyekkel az őslakos népek szembesülnek. A kedvező fejleményeket erősítik az államok, a tág értelemben vett civil társadalom és az őslakos népek közötti fokozott együttműködések és partnerségek. Ezeket a partnerségeket az is segíti, hogy az őslakos népek egyre inkább kiállnak jogaikért és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséért, és felemelik hangjukat az emberi jogok megsértése és a visszaélések ellen.

Annak ellenére, hogy az őslakos népek a világ lakosságának csak kevesebb mint öt százalékát teszik ki, a világ legszegényebbjeinek 15 százaléka kerül ki közülük. Az őslakos népek gyakran az elsők között érzik meg az emberi jogi helyzet romlását.

Az őslakos népek jogairól elfogadott ENSZ-nyilatkozattal összhangban az Európai Unióban – az emberi jogokra vonatkozó politikától a fejlesztéspolitikáig és a finanszírozási eszközökig – több különböző szakpolitika hivatott támogatni az őslakos népek jogait. Az EU kétoldalú kapcsolatai számos ország esetében nagy hangsúlyt helyeznek az őslakos népek helyi és nemzeti szintű részvételére az otthonukként szolgáló országban. Emellett az EU fellép az őslakos népeket és az emberi jogok védelmezőit érő erőszakkal szemben, különösen azokban a helyzetekben, amikor a földterületek és a természeti erőforrások védelméről van szó. Az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül támogatást biztosít az őslakos népek emberi jogainak veszélyes helyzetbe került védelmezői számára.

Az Európai Uniónak a fenyegetésekkel és az erőszakkal szembeni védelem melletti elkötelezettségét az őslakos népekről ez év május 15-én elfogadott tanácsi következtetések is megerősítik.

Az EU a jövőben is az őslakos népek mellett lesz a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben. E gondolat jegyében az EU mélyen elkötelezett amellett, hogy az őslakos népek kérdésköre bekerüljön a 2030-ra szóló fenntartható fejlődési menetrendbe, éspedig olyan jogalapú megközelítést követve, amely valamennyi emberi jogra és minden őslakosra maradéktalanul kiterjed. Az EU ez irányú törekvéseinek irányát az új európai fejlesztéspolitikai konszenzus fogja megszabni.

Az EU várakozással tekint az őslakos népekkel az európai uniós együttműködés összes szintjén zajló párbeszéd folytatása elé, arra törekedve, hogy az elért hatás a lehető legnagyobb legyen. Valamennyi partnerünkkel – köztük kiemelten magukkal az őslakos népekkel – együtt arra fogunk törekedni, hogy az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat keretei között a nemzetközi közösség még többet vállaljon az elkövetkezendő években.

A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazást ad a Mali középső területeit, a mopti és ségou-i kormányzóságot érintő stabilizációs fellépés végrehajtására. Az Európai Unió (EU) a mali hatóságok felkérésére szakértői csoportot küld a helyszínre, amelynek feladata a mali nemzeti tervek és szakpolitikák támogatása lesz. Az intézkedés célja, hogy fellépjenek a fokozódó bizonytalansággal szemben, valamint hogy helyreállítsák és fejlesszék a polgári közigazgatást ezekben a térségekben. A fellépéssel az EU mindenekelőtt a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség megszilárdítását és támogatását kívánja elősegíteni azáltal, hogy a helyi lakosság érdekeit szem előtt tartva megerősíti a térség általános kormányzását.

Az EU stabilizációs egységének feladata, hogy tanáccsal lássa el a mopti és a ségou-i mali hatóságokat a kormányzással kapcsolatos kérdésekben, valamint hogy támogassa a mali hatóságokat azon tevékenységek tervezése és végrehajtása során, amelyek célja a polgári közigazgatás és az alapvető szolgáltatások helyreállítása a térségben. Többek között támogatni tudja majd a mali hatóságok és a helyi lakosság közötti fokozott párbeszédet is.

A stabilizációs egység 10 főből áll majd, és a kezdeti egyéves operatív szakaszban 3,25 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Az egység székhelye az Unió mali küldöttségén lesz, működését pedig Bamako, Mopti és Ségou területén végzi. A fellépés kiegészíti az Unió mali küldöttségének tevékenységét, valamint az országba telepített KBVP-missziókat – az EUCAP Száhel Mali és az EUTM Mali missziót –, és az EU Malira irányuló integrált megközelítésének részét képezi. A stabilizációs egység mindemellett szorosan együtt fog működni a térségben jelen lévő más nemzetközi szereplőkkel is, különösen az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójával (MINUSMA).

A stabilizációs fellépésre vonatkozó tanácsi határozat jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke, amely kimondja, hogy „[a]mennyiben a nemzetközi helyzet műveleti fellépést tesz szükségessé, a Tanács elfogadja a szükséges határozatokat. A határozatban meg kell határozni annak céljait, hatókörét, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket és szükség esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit.” Ez az első alkalom, hogy a Tanács e keretekben határozatot fogad el. Az elfogadásra írásbeli eljárással került sor.

Az Európai Unió és tagállamai mély sajnálattal veszik tudomásul a venezuelai hatóságok azon döntését, hogy továbbviszik az alkotmányozó nemzetgyűlés július 30-i megválasztásával elkezdődött folyamatot.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztása miatt tartósabbá és még súlyosabbá vált a venezuelai válság. Veszélybe sodorhatja az alkotmányban előírt más legitim intézmények, például a nemzetgyűlés működését. A választásra olyan körülmények között került sor, amelyek erősen megkérdőjelezik, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés képes-e ténylegesen képviselni a venezuelai nép minden csoportját. A komoly tárgyalások ellenzői számára a kialakult helyzet csak további ürügyet jelent a konfliktus fokozására és a hatalom ellenőrizetlen gyakorlására. Emellett az sem világos, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlésnek mire van jogi felhatalmazása.

Ennek alapján az Európai Unió és tagállamai nem tudják elismerni az alkotmányozó nemzetgyűlést, mivel kétségbe vonják annak valódi reprezentatív és legitim jellegét, és felszólítják Nicolas Maduro elnök kormányát, hogy sürgősen változtasson az események menetén. Először is fel kell függeszteni az alkotmányozó nemzetgyűlés tényleges felállítását, és kifejezetten el kell ismerni az alkotmányban előírt összes intézmény jogköreit.

További bizalomerősítő intézkedésekre van szükség, így például az összes bebörtönzött ellenzéki politikus szabadon engedésére. E tekintetben az EU és tagállamai mély aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hírek szerint Leopoldo Lópezt és Antonio Ledezmát elszállították a házi őrizetükből, és felvilágosítást kérnek e két személy tartózkodási helyéről.

Az Európai Unió és tagállamai ezennel ünnepélyesen azzal a felhívással fordulnak minden venezuelaihoz, aki demokratikus kormányzási, törvényhozási vagy igazságszolgáltatási mandátummal rendelkezik, hogy gyakorolják jogköreiket és találjanak tárgyalásos kiutat a válságból. A sikeres tárgyalásokhoz kompromisszumkészségre és garanciákra van szükség. Emellett maradéktalanul tiszteletben kell tartani minden legitim állami intézménynek az alkotmányban biztosított jogait és feladatait, különös tekintettel a nemzetgyűlésre, de a legfelsőbb bíróságra és a főügyészre is.

Az Európai Unió és tagállamai üdvözlik, hogy a régió országai és más nemzetközi szereplők segítséget ajánlottak a tárgyalások létrejöttéhez és lefolytatásához, és további hasonló felajánlásokra ösztönöznek. Az EU és tagállamai készek aktívan támogatni az e cél elérése érdekében tett minden erőfeszítést.

Ezzel összefüggésben emlékeztetnek a 2016-os párbeszédben meghatározott négy pontra, amelyeket Pietro Parolin vatikáni államtitkár újólag hangsúlyozott a levelében: i. választási menetrend; ii. humanitárius csatorna megnyitása; iii. a bebörtönzött ellenzéki politikusok szabadon engedése; és iv. a nemzetgyűlés tiszteletben tartása.

Felszólítják a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, többek között az azonosítatlan felfegyverzett polgári személyek csoportjai által elkövetett erőszakos cselekményektől, és arra kérik a hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsanak tiszteletben minden emberi jogot.

Az Európai Unió kész segítséget nyújtani minden olyan kérdés tekintetében, amelyektől könnyebbé válhat a venezuelai nép helyzete.

Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy egyre határozottabban lépjenek fel, amennyiben tovább sérülnek a demokratikus elvek, és nem tartják tiszteletben a venezuelai alkotmányt.

A Tanács 2017. június 28-án elfogadta a (KKBP) 2017/1148 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. január 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagország: Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. június 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 166., 2017.6.29., 35. o.).

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az EU a gázturbináknak a Krím félszigetre történő továbbításában részt vevő 3 orosz állampolgárt és 3 vállalatot vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik, illetve amelyek az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések miatt bevezetett szankciók hatálya alá tartoznak.

Az EU nem ismeri el a Krímnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását. A Tanács az el nem ismerési politikájának részeként megtiltotta az egyes fontos ágazatokban – így például az energiaágazatban – a Krím félszigeten és Szevasztopolban megvalósuló infrastruktúraprojektekhez nélkülözhetetlen berendezések, köztük a gázturbinák szállítását. A Krím és Szevasztopol önálló áramellátásának megvalósítása elősegíti az Ukrajnától való különválásukat, ami aláássa az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A gázturbinák az új erőművek kialakításának lényeges elemei.

A szóban forgó 3 személy azért került fel a szankciós jegyzékbe, mert felelősek abban, hogy a gázturbinák Oroszországból eljutottak a Krímbe. A turbinákat eredetileg a Siemens értékesítette azzal, hogy az Oroszországi Föderáció területén fogják őket felhasználni. Az, hogy a turbinákat ezt követően átszállították a Krímbe, a Siemensszel az eredeti értékesítésről kötött szerződés rendelkezéseinek a megsértését jelenti. A szankciók hatálya alá vont vállalatok a következők: az a szerződő fél, amely megvásárolta a gázturbinákat, és amely felelős a turbinák átadásáért, a gázturbinák jelenlegi tulajdonosa, valamint a többek között a szevasztopoli és a szimferopoli erőművek irányítási és kommunikációs rendszereire szakosodott vállalat.

Ezek a szankciók vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukban, és mostantól összesen 153 személyre és 40 szervezetre vonatkoznak majd. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, és legutóbb 2017 márciusában hosszabbította meg, mégpedig 2017. szeptember 15-ig.

A jogi aktusok, amelyek az érintett személyek nevét és a jegyzékbe vételük indokolását tartalmazzák, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. augusztus 4-i kiadásában találhatók. A Tanács az említett jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadta el.

Tovább a Hivatalos Lapra

Az ukrajnai válság nyomán az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett, így például:

• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2018. január 31-ig vannak érvényben
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak, és jelen állás szerint 2018. június 23-ig vannak érvényben.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) július 26-án megállapodott a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók beutazási és tartózkodási feltételeit szabályozó irányelvtervezetre (a kékkártyáról szóló irányelv) vonatkozó tárgyalások megkezdésére szóló megbízatásról. A Tanács elnöksége e megbízatás alapján fog tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel.

„A kékkártya célja, hogy az EU-t vonzóvá tegyük a magasan képzett munkavállalók számára. A világon erős a verseny a véges számú szakemberért és gazdasági újítóért. Ha Európába tudjuk hívni őket, az mindenképpen erősíteni fogja a versenyképességünket és hozzájárul a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki Andres Anvelt, a Tanács soros elnökségét adó Észtország belügyminisztere. „Közös európai tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szükség, amely egyszerűsíti és rugalmasabbá teszi a feltételeket, mert csak így versenyezhetünk az amerikai zöldkártyával vagy a kanadai pontrendszerrel” – tette hozzá a miniszter.

A kékkártyáról szóló irányelv reformja azt a célt szolgálja, hogy a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók szívesebben jöjjenek az EU-ba dolgozni. További célja, hogy javuljon a különböző tagállamokban levő álláshelyek közötti mobilitás lehetősége. Az új irányelv a hatályos kékkártya-irányelv helyébe lépne, tovább harmonizálná a beutazási és tartózkodási feltételeket, és a következő előírásokkal javítaná a magasan képzett munkavállalók helyzetét:

• inkluzívabb fogadási kritériumokat határozna meg, többek között csökkentené a harmadik országbeli állampolgárok fogadásához a tagállamok által a bérre megszabható alsó összeghatárt, engedélyezné, hogy a tagállamok az összeghatárt a frissen végzettekre vonatkozóan is alacsonyabb szintben határozzák meg, és hat hónapra csökkentené a munkaszerződés minimális időtartamát
• gyorsítaná az eljárásokat, különösen azáltal, hogy az elismert munkaadók egyszerűsített eljárásokat vehetnének igénybe
• előírná, hogy a tagállamok engedélyezhetik az uniós kékkártya tulajdonosainak, hogy egyidejűleg önálló vállalkozásba fogjanak vagy a fő tevékenységüktől eltérő más szakmai tevékenységet is végezzenek
• megkönnyítené az Unión belüli mobilitást, többek között azáltal, hogy csökkentené az első tagállambeli jogszerű tartózkodás minimális időtartamát
• az irányelv hatálya kiterjedne az uniós polgárok nem uniós állampolgárságú családtagjaira és bizonyos esetekben a nemzetközi védelemben részesülőkre is

Az Európai Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a kékkártyáról szóló új irányelvre vonatkozó javaslatát. Az intézkedés azon erőfeszítések részét képezi, melyekkel az EU átfogó migrációs politikát kíván kialakítani, többek között a legális migráció területén.

A Tanács 2017. július 25-én 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását. Az EUNAVFOR MED Sophia művelet az Unió haditengerészeti művelete, amely révén az EU törekszik ellehetetleníteni a migránscsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységét a Földközi-tenger déli-középső részén. Az EU a művelet keretében két támogató feladatot lát el: a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése, illetve az ENSZ-fegyverembargó végrehajtásának elősegítése a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren, összhangban a 2292 (2016) és a 2357 (2017) sz. ENSZ BT-határozatokkal.

A Tanács egyúttal a következők érdekében módosította is a művelet megbízatását:

• a képzésben részt vevők nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása a líbiai parti őrségnek nyújtott képzés tartós hatékonyságnak biztosítása céljából;
• új megfigyelési tevékenységek végzése és információgyűjtés a líbiai export kőolaj illegális kereskedelméről a 2146 (2014) és a 2362 (2017) sz. ENSZ BT-határozatokkal összhangban;
• az emberkereskedelemre vonatkozó információknak a tagállami bűnüldöző hatóságokkal, a FRONTEX-szel és az EUROPOL-lal való megosztására szolgáló lehetőségek bővítése.

„Két évvel ezelőtt az Európai Unió tagállamai egyhangúlag úgy határoztak, hogy együttesen lépnek fel korunk egyik legaljasabb bűnözési formája, az emberkereskedelem ellen, és e célból elindították az EUNAVFOR MED Sophia műveletet. Számos, embercsempészettel gyanúsított személyt tartóztattak le, sok ember életét sikerült megmenteni a Földközi-tenger térségében; tavaly óta pedig az európai lobogó alatt szolgáló emberek feladatai közé tartozik a líbiai parti őrség kiképzése, valamint a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren a fegyverembargó betartatása is A mai napon különös büszkeséggel tölt el, hogy bejelenthetem: a Sophia művelet megbízatását egyhangúlag megújították, és további feladatokkal egészítették ki” – jelentette ki Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, majd hozzátette: „Kiemelten fontos, hogy az elkövetkező napokban megkezdjük az operatív terv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az tartalmazza az új feladatokat, például a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzés utáni tevékenységeinek nyomon követését szolgáló mechanizmust, valamint hogy fokozhassuk a misszió hatékonyságát és erősítsük a tagállamok közös felelősségvállalását.

Háttér-információk

Az EUNAVFOR MED Sophia műveletet az EU 2015. június 22-én indította annak az átfogó uniós megközelítésnek a részeként, amelynek célja, hogy elősegítse az irreguláris migráció jobb kezelését és a migránscsempész és -kereskedői hálózatok felszámolását.

2015 októberében megkezdődött a művelet második, aktív szakasza, amely lehetővé teszi a migránscsempészek, illetve emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan általuk használt hajók azonosítását, feltartóztatását és megsemmisítését. Azóta 470 hajó semlegesítéséhez és 110 feltételezett migránscsempész és emberkereskedő letartóztatásához és az olasz hatóságok részére történő átadásához járult hozzá. Mindemellett a művelet keretében sikerült közel 40 000 emberéletet is megmenteni.

A Tanács 2016. június 20-án két támogató feladattal bővítette a művelet megbízatását. Azóta a líbiai parti őrség és haditengerészet összesen 136 tagja részesült képzésben a művelet keretében. Emellett több mint 650 hajót tartóztattak fel, valamint 51 barátságos megközelítést, 7 lobogó szerinti országra vonatkozó ellenőrzést és 3 vizsgálatot hajtottak végre az ENSZ-fegyverembargó líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren történő végrehajtása elősegítésének részeként.

Az EUNAVFOR MED Sophia műveleti parancsnoki tisztét az olasz Enrico Credendino ellentengernagy tölti be. A művelet parancsnokságának székhelye Rómában található.

Federica Mogherini főképviselő nyilatkozata az Európai Unió nevében az alkotmányozó gyűlés tagjainak 2017. július 30-i megválasztására tekintettel a venezuelai helyzetről

A venezuelai politikai feszültség és erőszak fokozódása következtében már eddig is rengetegen vesztették életüket és megszámlálhatatlanul sokan sérültek meg a szinte mindennapossá vált tüntetéseken. Ezért legfőbb ideje véget vetni az erőszaknak. Aggodalomra ad okot, hogy számos híradás szól az emberi jogok megsértéséről, a túlzott erőszak alkalmazásáról és arról, hogy tömegével veszik őrizetbe a polgárokat és indítanak katonai bíróság előtti eljárást velük szemben. Az EU elvárja, hogy a venezuelai hatóságok tiszteletben tartsák az ország alkotmányát és a jogállamiságot, továbbá hogy garantálják az alapvető jogokat és szabadságokat, beleértve a békés tüntetéshez való jogot is.

Ahhoz, hogy a polgárok megőrizzék az állami szervekbe és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmukat, elengedhetetlen a nemzetgyűlés mint legitim törvényhozó szerv tiszteletben tartása és a legfőbb ügyész függetlenségének biztosítása. A legfőbb ügyésznek akadályok, valamint a megfélemlítéstől vagy a fenyegetéstől való félelem nélkül kell tudnia eljárni.

Valamennyi közigazgatási szervnek és politikai szereplőnek teljesítenie kell kötelezettségeit. A venezuelai lakosság nagyon nehéz körülmények között él, súlyos az élelmiszer- és a gyógyszerhiány. A lakosság helyzetének enyhítése érdekében haladéktalanul közös megegyezésen alapuló megoldásokra van szükség.

A venezuelai társadalom megosztottan vélekedik az alkotmányozó gyűlés összehívásáról, ami így azzal a kockázattal jár, hogy az országban tovább fognak éleződni az ellentétek és fokozódni fognak az összetűzések. Leopoldo López fogva tartásának megszüntetéséhez és házi őrizetbe vételéhez hasonlóan a kormánynak mérlegelnie kellene olyan sürgős, még július 30. előtt meghozandó bizalomépítő intézkedéseket, amelyek enyhítenék a feszültségeket és jobb feltételeket teremtenének ahhoz, hogy folytatni lehessen a törekvéseket a helyzet békés és tárgyalásos rendezésére.

Az EU felszólítja a kormányt és az ellenzéket, hogy az ország egészének érdekeit szem előtt tartva újból nyissák meg a párbeszéd csatornáit és újból indítsanak komoly politikai tárgyalásokat.

Ezzel összefüggésben az EU ösztönzi egy olyan regionális „baráti csoport” létrehozását, amelyet a kormány és az ellenzék egyaránt elfogad. Készen áll arra, hogy ehhez minden lehetséges támogatást megadjon. A csoport feladata az lenne, hogy támogassa a venezuelai politikai szereplők arra irányuló törekvéseit, hogy békés, demokratikus és inkluzív megoldás szülessen az országot sújtó válság rendezésére. A válság sikeres rendezéséhez a következő négy alapfeltételnek mindenképpen teljesülnie kell: a hatalmi ágak megosztásának tiszteletben tartása, a politikai ellenzék bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátása, külső együttműködés a lakosság legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében, valamint egyértelmű ütemterv kidolgozása az alkotmány alapján megtartandó választásokhoz annak érdekében, hogy a venezuelaiak közvetlen és általános választójog alapján történő választáson, szabadon kinyilváníthassák akaratukat.

Az EU ismételten kijelenti: készen áll arra, hogy együttműködjön a venezuelai hatóságokkal abban, hogy az országban tartózkodó minden európai polgár segítséget kapjon, védelmet élvezzen és biztonságban legyen.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2017. július 19-én a Tanács nevében jóváhagyta a kvalifikációs előírásokról, a menekültek és oltalmazottak jogállásáról, valamint a nekik nyújtott védelemről szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízást. Az elnökség e megbízás alapján mihamarabb tárgyalásokat fog kezdeni az Európai Parlamenttel.

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja az Unió átfogó migrációs politikájának egyik legfontosabb része, és mint ilyen kiemelkedő a jelentősége Európa szempontjából. Amellett, hogy a reformnak köszönhetően a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesülő személyeket Európa-szerte egyenlő jogok és kötelezettségek fogják megilletni, illetve terhelni, a továbbutazások aránya is csökkenni fog és a valóban védelemre szorulók segítséget fognak kapni. A szociális juttatások tényleges összegéről azonban továbbra is az egyes tagállamok döntenek majd” – jelentette ki Andres Anvelt észt belügyminiszter azt követően, hogy a mai napon megállapodás jött létre a kvalifikációs és a védelemre vonatkozó előírásokról. „Egyúttal elismeréssel szeretnék adózni a máltai elnökségnek, amely rengeteget dolgozott a javaslaton” – tette hozzá a belügyminiszter.

Az uniós nagykövetek azzal hagyták jóvá a megbízás szövegét, hogy a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) reformjával kapcsolatos más javaslatokhoz kötődő részeket újra meg fogják vizsgálni, mihelyt az említett javaslatokról megállapodás született.

A rendelettervezet legfontosabb céljai a következők:

• annak biztosítása, hogy a tagállamok a valóban nemzetközi védelemre szoruló személyek beazonosításához közös kritériumokat alkalmazzanak
• annak biztosítása, hogy az említett személyeket valamennyi tagállamban ugyanazok a közös jogok illessék meg

A rendelet elfogadását követően minden kérelmezőt egyenlő bánásmódban kell részesíteni az összes uniós tagállamban, aminek köszönhetően a kérelmezők várhatóan nem fognak továbbutazni.

A rendelettervezet a menekült és az oltalmazotti jogállásra vonatkozóan egyaránt meghatározza a kvalifikációs előírásokat. Meghatározza azt is, hogy a kérelmek megvizsgálásakor milyen tényezőket kell figyelembe venni.

A rendelettervezet részletesen ismerteti a jogosultaknak nyújtott védelmet, ideértve az engedélyek időtartamát, valamint a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, a szociális biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz, az elszállásoláshoz való jogaikat, továbbá az integrációs intézkedéseket. A tervezet értelmében a nemzetközi védelemben részesülő személyek csak abban a tagállamban lesznek jogosultak tartózkodni, amely a védelmet számukra megadta.

A rendelettervezet emellett külön szempontokat tartalmaz a kiskorúak helyzetének értékeléséhez, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra.

Háttér-információk

A Bizottság azt követően, hogy 2016. április 6-án közleményt adott ki a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról, májusban és júliusban hét jogalkotási javaslatot nyújtott be, köztük a fenti javaslatot is, amellyel:

• a közös európai menekültügyi rendszer működésének javítását célozta, és ennek keretében azt kívánta elérni, hogy a tagállamoktól függően ne legyen eltérő a menedékkérőkkel szembeni bánásmód és megszűnjön az, hogy egyes tagállamok sok, míg mások kevés kérelemnek adnak helyt;
• csökkenteni kívánta a továbbutazások számát, valamint elő akarta segíteni azt, hogy a tagállamok egyenlőbben osztozzanak a rászorulóknak nyújtandó védelem felelősségében.

  

A Tanács következtetéseket fogadott el Pakisztánról, melyben kijelentette, hogy az EU-nak egyértelmű érdeke, hogy Pakisztán stabil, biztonságos és demokratikus ország legyen.

Az elmúlt években az EU és Pakisztán a 2012-ben elfogadott ötéves együttműködési terv végrehajtása révén szorosabbra fűzte kétoldalú kapcsolatait. Az EU intenzívebbé tette továbbá a következő kiemelt területekkel kapcsolatos intézményesített párbeszédet: politikai együttműködés, biztonság, emberi jogok, migráció, kereskedelem és energia. Ezenfelül párbeszéd alakult ki olyan új területeken is, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a nonproliferáció és a leszerelés.

Folyamatban van a munka az EU és Pakisztán között egy olyan politikai keret kialakítása céljából, amely az ötéves együttműködési tervet egy új EU–Pakisztán stratégiai együttműködési tervvel váltaná fel.