Európai Tanács hírei

Februári csúcstalálkozójukon az Unió vezetői határozatot fogadtak el az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének újraszabályozása érdekében. Emellett megbeszélést folytattak a migráció témájában, és megvitatták a szíriai és líbiai helyzetet.

1. A Tanács – emlékeztetve a 2015. júliusi következtetéseire, amelyekben felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy 2016 elején számoljanak be a 21. éghajlat-változási konferencia (COP21) eredményeiről és arról, hogy azok milyen hatással lehetnek a klímadiplomáciára – elfogadta az alábbi következtetéseket.
2. A Tanács üdvözli a párizsi éghajlat-változási megállapodást, amely mérföldkövet jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a multilateralizmust illetően. A párizsi megállapodás ambiciózus, kiegyensúlyozott, méltányos és jogilag kötelező erejű megállapodás. A megállapodás elfogadása, valamint az, hogy a COP21 végéig összesen 187 részes fél jelentette be tervezett nemzeti hozzájárulását, fordulópontot jelent egy átfogó és közös, globális szintű fellépés irányába, a megállapodás végrehajtása pedig véglegesen és visszafordíthatatlanul felgyorsítja majd az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes és klímasemleges globális gazdaságra való áttérést.
3. A Tanács elismerését fejezi ki az egyezmény részes feleinek, az ENSZ-nek, valamint a COP perui és francia elnökségének a fáradhatatlan erőfeszítéseikért és a sikeres munkájukért, amely lehetővé tette a párizsi megállapodás létrejöttét, és támogatásáról biztosítja a soron következő COP22 marokkói elnökségét.

II. MIGRÁCIÓ

4. Az Európai Uniót érintő migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, külső határaink védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni. Az Európai Tanács ezen átfogó megközelítés részeként az elnökségtől és a Bizottságtól kapott részletes jelentések alapján felmérte a decemberben elfogadott iránymutatások végrehajtásának állását.

5. Az Európai Tanács üdvözli a NATO arra vonatkozó döntését, hogy segíti az Égei-tengeren zajló jogellenes átkelés kapcsán végzett felderítési, nyomon követési és megfigyelési műveletek végrehajtását, és felhívja a NATO minden tagját, hogy aktívan támogassák ezt az intézkedést. Az EU-nak - mindenekelőtt a FRONTEX-nek - szorosan együtt kell működnie a NATO-val.
 
6. Az EU-Törökország cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása továbbra is prioritás, a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedő- és embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében. Törökország tett lépéseket a cselekvési terv végrehajtása érdekében, többek között a szíriai menekülteknek a török munkaerőpiacra való belépése és az Unióval folytatott adatcsere terén. Továbbra is túlságosan nagy számban érkeznek azonban migránsok Törökországból Görögországba. Ezért számottevő mértékben és tartósan csökkenteni kell a Törökországból az EU területére történő jogellenes belépések számát. Ehhez a cselekvési terv hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a török fél részéről is újabb határozott intézkedésekre van tesz szükség. Az Európai Tanács üdvözli a Törökországnak nyújtandó menekülttámogatási keretről született megállapodást, valamint felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a prioritást élvező projekteket mihamarabb valósítsák meg. Üdvözli továbbá a Törökországgal megvalósítandó, hiteles önkéntes humanitárius befogadási program előkészítésében elért előrehaladást.

7. Emellett:

a) a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat illetően a jelenleg kidolgozás alatt álló, konkrét országoknak nyújtandó átfogó és egyedi ösztönzők bevezetéséhez - amelyek az eredményes visszaküldést és visszafogadást hivatottak biztosítani - az Unió és a tagállamok teljes körű támogatása szükséges. Az Európai Tanács továbbá felhívja a Bizottságot, a főképviselőt és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon és kezeljék az olyan tényezőket, amelyek a migrációs áramlások kiváltó okai lehetnek;

b) tovább kell folytatni és gyorsítani kell a vallettai csúcstalálkozón elfogadott intézkedések - különösen a 16 kiemelt intézkedés elfogadott listájának - végrehajtását és operatív nyomon követését;

c) a szíriai menekültek és a Szíriával szomszédos országok számára továbbra is biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtást. Ez a sürgető feladat az egész világ felelőssége. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács üdvözli a február 4-én Londonban megrendezett, a Szíriának és a térségnek nyújtandó támogatással foglalkozó konferencia eredményét, és a Bizottságot, a tagállamokat és a többi adományozó országot felszólítja arra, hogy mielőbb tegyenek eleget vállalásaiknak;
 
d) a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan érkező irreguláris migránsok áradata továbbra is súlyos problémát jelent, amelynek kezeléséhez ezután is szükség van az összehangolt fellépésre, valamint fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének gyakorlatával és az útvonal különböző szakaszain a különböző intézkedések koordinálatlan alkalmazásával: figyelembe kell venni az érintett tagállamokban ebből fakadó humanitárius következményeket. Mindemellett éberen oda kell figyelni az esetleges más útvonalakkal kapcsolatos fejleményekre, hogy szükség esetén készen álljunk a gyors és összehangolt fellépésre;

e) a Tanács 2016. február 12-én ajánlást fogadott el. Fontos, hogy összehangolt módon, a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak nyújtott megfelelő támogatással helyreállítsuk a szabad mozgást biztosító térség rendes működését. El kell érnünk azt, hogy a schengeni térség valamennyi tagja újra teljes körűen alkalmazza a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet, és a külső határon megtagadja a beléptetést azon harmadik országbeli állampolgároktól, akik nem tesznek eleget az előírt beutazási feltételeknek, vagy akik, noha erre lehetőségük volt, nem nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, mindezek során figyelembe véve a tengeri határok sajátosságait, és tennünk kell ezt egyebek között az EU-Törökország cselekvési terv rendelkezéseinek végrehajtása révén;

f) a menekültek személyazonosságának megállapítása, regisztrációja és ujjnyomatuk levétele, valamint a személyek és az úti okmányok biztonsági ellenőrzése szempontjából egyre hatékonyabban működnek az Unió segítségével létrehozott tranzitzónák, azonban így is sok még a tennivaló; különösen teljesen működőképessé kell tenni a tranzitzónákat, biztosítani kell a beléptetésekkor a teljes, 100%-os személyazonosság-megállapítást és regisztrációt (és ennek keretében az európai adatbázisokban - és köztük különösen a Schengeni Információs Rendszerben - a keresések szisztematikus lefuttatását az uniós jog előírásainak megfelelően); teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot; meg kell fékezni az irreguláris migránsok és a menedékkérők továbbutazását, valamint gondoskodni kell olyan befogadóállomásokról, amelyek alkalmasak a migránsok emberhez méltó körülmények közötti elhelyezésére arra az időre, amíg a helyzetüket tisztázzák. A menedékkérők nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban kívánnak menedékjogért folyamodni;
 
g) a nyugat-balkáni útvonalon haladéktalanul javítani kell a migránsok humanitárius helyzetét, és ehhez az összes rendelkezésre álló uniós és nemzeti eszközt igénybe kell venni. A Európai Tanács véleménye szerint e célból biztosítani kell, hogy az Unió mostantól egyéb szervezetekkel, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben - a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem uniós Főigazgatóságának tapasztalatait felhasználva - képes legyen az Unió határain belül humanitárius segítséget nyújtani a menekült- és migránsáradat miatt túlterhelt országok támogatására. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság mielőbb konkrét javaslatokat kíván előterjeszteni;

h) valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló javaslatot illetően fel kell gyorsítani a munkát, hogy még a holland elnökség idején megszülessen a politikai megállapodás az ügyben, és az új rendszer a lehető leghamarabb megkezdje működését;

i) az Európai Tanács felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy a Bizottsággal közösen mielőbb fogalmazza meg arra vonatkozó elképzeléseit, hogy miként tudna hozzájárulni az uniós intézkedésekhez.

8. A decemberben elfogadott átfogó stratégia csak abban az esetben lesz eredményes, ha annak minden elemét egyszerre hajtjuk végre, és az intézmények és a tagállamok az intézkedéseiket teljes mértékben koordinálva működnek együtt. Ugyanakkor előre kell lépnünk a tekintetben is, hogy egy humánus és hatékony menekültpolitika biztosítása érdekében megreformáljuk a jelenlegi uniós keretet. Ennek érdekében a mai mélyreható megbeszéléseket követően fel fogjuk gyorsítani az előkészületeket annak érdekében, hogy az Európai Tanács következő ülésén átfogó vitát folytathassunk. A márciusi ülésen - pontosabb elemzések alapján - további iránymutatásokat kell meghatároznunk és meg kell hoznunk a jövőbeli intézkedésekre vonatkozó döntéseinket.

Holnap találkozunk az Európai Tanács ülésén. A találkozó döntő fontosságú lesz Uniónk egysége, valamint az Egyesült Királyság Európán belüli kapcsolatainak jövője szempontjából.

Az elmúlt órákban folytatott egyeztetéseim alapján őszintén meg kell vallanom: továbbra sincs garancia arra, hogy megállapodásra jutunk. Néhány politikai kérdésben eltérő álláspontot képviselünk, és tisztában vagyok azzal, hogy nehéz lesz áthidalni a nézeteltéréseket. Arra kérem tehát, hogy konstruktív szellemben vegyen részt a holnapi ülésen.

A tárgyalások igen előrehaladott szakaszban vannak, és ki kell használnunk a lendületet. Ennél jobb alkalom nem fog adódni arra, hogy kompromisszumra jussunk. A közöttünk lévő egység kölcsönöz erőt számunkra, amit nem szabad eltékozolnunk, mivel az vereség lenne az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is, ugyanakkor geopolitikai győzelem azoknak, akik meg akarnak osztani bennünket.

Megbeszélésünk alapját a február 2-án általam előterjesztett javaslat, valamint a serpák részéről ahhoz fűzött, és még a mai nap körbeküldendő szakértői és jogi pontosítások fogják képezni. Mindazonáltal minden politikai kérdés nyitva marad a holnapi ülésre. A cél a kezdetektől fogva világos: olyan jogilag kötelező erejű és megmásíthatatlan megállapodás kidolgozása, amely eloszlatja az Egyesült Királyság fenntartásait, és mindenki számára kielégítő. Mindemellett azonban nem veszélyeztethetjük alapvető értékeinket. A célom az, hogy még ezen a héten megállapodásra jussunk.

Ami a menetrendet illeti: az Európai Parlament elnökével folytatott hagyományos véleménycserét és a csoportkép elkészítését követően csütörtök délután az első munkaülésünkön az Egyesült Királyság kérdésével foglalkozunk majd. Az ülésen valamennyi tag kifejtheti álláspontját és hangot adhat fenntartásainak. Mivel a cél egy jogilag kötelező erejű megállapodás, az éjszaka folyamán időre lesz szükségünk ahhoz, hogy az összes szükséges változtatást megvitassuk, tehát péntek reggel vissza kell még térnünk a kérdésre.

Vacsora közben megvitatjuk a migrációval kapcsolatos legújabb fejleményeket. Decemberben több olyan prioritásról is megállapodtunk, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell. A holland elnökség és a Bizottság által elkészített részletes jelentések azt mutatják, hogy az általunk kidolgozott stratégia kezdi meghozni első eredményeit, de az eddigi előrehaladás nem elégséges. Azt szeretném, ha az átfogó stratégia minden elemét továbbra is kellő hangsúllyal kezelnénk. A megbeszélés végén elvileg meg kell állapodnunk a következtetésekről. Mivel az EU–Törökország cselekvési terv döntő szerepet játszik stratégiánkban, a megbeszélés előtt találkozni fogok Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel, hogy értékeljük az elért eredményeket, és megvitassuk, miként lehet felgyorsítani a megállapodás végrehajtását annak érdekében, hogy számottevő mértékben és fenntartható módon csökkenjen azoknak a száma, akik Törökország felől illegálisan lépnek az Unió területére.

Péntek reggel nem hivatalos ülés keretében folytatjuk az Egyesült Királyság kérdésével foglalkozó megbeszélésünket. Erre a tanácskozásra az Európai Parlament elnöke is csatlakozik majd hozzánk. A kezdés pontos időpontja később dől el, mivel azt megelőzően kétoldalú egyeztetésekre is szükség lehet. Amint elkészül a végleges szöveg, folytatjuk plenáris ülésünket annak érdekében, hogy hivatalosan is elfogadjuk azt.

A későbbiekben megvitatjuk a szíriai és a líbiai helyzetet, és elfogadjuk a következtetések fennmaradó részét. Végezetül a megújított európai szemeszter keretében jóváhagyjuk az euróövezetre vonatkozó ajánlásokat. Várakozással tekintek holnapi brüsszeli találkozónk elé.

Az Európai Unió (EU) és a Kirgiz Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2016. február 15-én tartotta tizennegyedik ülését. 

Az Együttműködési Tanács ülésén mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy megerősítsék a bilaterális és regionális együttműködést több területen is. Áttekintették továbbá a 2015. évben elért eredményeket többek között a fejlesztési együttműködés terén, amelynek keretében az EU 34,6 millió EUR összegű támogatást nyújtott a Kirgiz Köztársaságnak. 

Az ülés résztvevői ezenfelül megvitatták a Kirgiz Köztársaság politikai helyzetének alakulását. Az EU üdvözölte, hogy 2015 októberében érdemi és sikeres parlamenti választásokat tartottak Kirgizisztánban, és arra ösztönözte az országot, hogy folytassa megkezdett választási reformját. Az EU egy célzott uniós program keretében 13,3 millió EUR összegű támogatást fog nyújtani a választási reformhoz. A stabil parlamentáris demokrácia kialakítását célzó kirgiz erőfeszítéseket további kulcsfontosságú reformok végrehajtásával kell kiegészíteni. A jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reform elengedhetetlen feltétele az ország fenntartható fejlődésének és a vonzó üzleti környezet kialakulásának. Az EU elkötelezetten támogatja a Kirgiz Köztársaságot ebben az átmenetben. Partnerségünk célja, hogy érvényre juttassuk közös értékeinket, és hogy együtt munkálkodjunk egy virágzó, stabil és demokratikus Kirgizisztán megteremtésén. 

Az EU kiemelte a civil társadalom szerepét a demokratikus átmenetben, és felszólította a Kirgiz Köztársaságot, hogy folytasson nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát. 

Az Együttműködési Tanács a Kirgiz Köztársaság, illetve a régió gazdasági fejleményeivel is foglalkozott. Az EU különösen örvendetesnek és az EU–Kirgizisztán kapcsolatok fontos mérföldkövének tartja, hogy a Kirgiz Köztársaság sikeresen kérelmezte az általános vámkedvezmény-rendszerhez (GSP+) való csatlakozást. Ez a rendszer az EU egyoldalú ajánlata, amely lehetővé teszi a kirgiz exportőröknek, hogy termékek széles körét vámmentesen szállíthassák az EU területére. Ennek célja a növekedés serkentése és a kirgiz gazdaság differenciálásának ösztönzése, valamint ösztönzőként szolgál ahhoz is, hogy a Kirgiz Köztársaság további előrelépéseket tegyen az emberi jogok, a munkavállalói jogok és a jó kormányzás terén. 

Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió energiaágazatának fejleményeit, valamint a biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Kirgiz Köztársaság és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen. Az EU üdvözölte Kirgizisztán arra vonatkozó döntését, hogy áprilisban – az EU támogatásával – Biskekben megrendezi a közép-ázsiai határbiztonsági kezdeményezés (CABSI) ülését.

Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere, az uniós delegáció vezetője képviselte. A Kirgiz Köztársaság delegációját Erlan ABDILDAEV, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztere vezette; ő látta el egyúttal az Együttműködési Tanács ülésének elnöki feladatait is.  Erlan ABDILDAEV várhatóan február 16-án, kedden találkozik az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel és a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztossal, Neven Mimicával.

Az Európai Unió és Tádzsikisztán közötti Együttműködési Tanács 2016. február 16-án tartotta ötödik ülését. 

Az Együttműködési Tanács ülésén az Európai Bizottság megerősítette arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban 251 millió EUR összegű új fejlesztési támogatást juttat Tádzsikisztánnak. A támogatás a növekedés és a társadalmi stabilitás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokat célozza majd, így például a vidékfejlesztést, az egészségügyet és az oktatást. Ezek az ágazatok, a közép-ázsiai gazdasági légkört is figyelembe véve, kiemelt jelentőséggel bírnak. 

Az Együttműködési Tanács ülésén továbbá mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy számos együttműködési területen elmélyítsék kapcsolataikat. A felek ezenfelül áttekintették az EU és a Tádzsik Köztársaság közötti Együttműködési Tanács negyedik, 2013 novemberében tartott ülése óta elért eredményeket. 

Az EU hangsúlyozta, hogy Tádzsikisztán fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát folytasson. 

Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtásának fontosságát mind regionális, mind pedig nemzeti szinten, valamint üdvözölte Tádzsikisztán aktív részvételét az Unió közép-ázsiai regionális kezdeményezéseiben. A résztvevők megvitatták több konkrét, egyebek közt a jogállamiság, az oktatás és a környezetvédelem területén indított kiemelt kezdeményezés fejleményeit. Számos további, mindkét fél számára fontos kérdésről is folytattak megbeszéléseket, így a politikai és közigazgatási reformok, a jogállamiság és az emberi jogok, a vallásszabadság, a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok, valamint a határbiztonság kérdéséről is. 

Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió az energiaágazatának fejleményeit, valamint a regionális biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Tádzsikisztán és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen.

Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere és egyben az uniós delegáció vezetője képviselte. A tádzsik delegációt Szirodjidin ASZLOV, Tádzsikisztán külügyminisztere vezette.  Szirodjidin Aszlov az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel is találkozni fog. Február 16, kedd.

A Tanács a 2016. február 15-én elfogadott határozatában 2017. február 20-ig meghosszabbította az uniós szankciókat Zimbabwéval szemben. A határozat elfogadására a Zimbabwéval szembeni uniós szankciók éves felülvizsgálatát követően került sor. 

A zimbabwei elnököt, Robert Mugabét és feleségét, Grace Mugabét, valamint a „Zimbabwe Defense Industries” elnevezésű szervezetet sújtó korlátozó intézkedések változatlanul élnek, viszont továbbra is érvényben marad a biztonsági apparátus öt magas rangú tagjával szembeni korlátozó intézkedések felfüggesztése. Ezen túlmenően lekerül a szankciós jegyzékről 78 olyan személy és 8 olyan szervezet, akik, illetve amelyek esetében felfüggesztették a korlátozó intézkedések alkalmazását. A fegyverembargó továbbra is érvényben marad. 

A határozatot 2016. február 17-én hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában.

Az EU a szankciókat még 2002 februárjában vezette be az országgal szemben, amikor is a Tanács súlyos aggodalmának adott hangot a zimbabwei helyzet miatt, különösen az ország kormánya által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket illetően.

Az EU 2016. február 15-én módosította az integrált határigazgatást segítő líbiai misszióját (EUBAM Líbia), hogy biztosítsa a polgári tervezési kapacitás kialakítását.

A Tanács hat hónappal, 2016. augusztus 21-ig meg is hosszabbította a missziót.

A módosítás lehetővé teszi az EUBAM Líbia számára, hogy segítséget nyújtson egy esetleges jövőbeli polgári kapacitásépítési és segítségnyújtási válságkezelési misszió megtervezéséhez a biztonsági ágazat reformja területén. A polgári tervezési kapacitás szorosan együttműködik majd az ENSZ líbiai támogató missziójával és hozzájárul annak erőfeszítéseihez, valamint kapcsolatot tart a legitim líbiai hatóságokkal és más érintett biztonsági szereplőkkel. 

A líbiai átmenet támogatását célzó uniós stratégia részeként a misszió támogatást nyújt azoknak a kapacitásoknak a kiépítéséhez, amelyek célja Líbia szárazföldi, tengeri és légi határai biztonságának a megerősítése. 

A missziót a 2013/233/KKBP határozat indította el 2013 májusában, majd azt 2015 decemberében a (KKBP) 2015/2276 határozat módosította és meghosszabbította.

A misszió székhelye jelenleg Tuniszban található, és megbízatását a Tanács 2016. augusztus 21-ig, további hat hónappal meghosszabbította, hogy lehetővé tegye a polgári tervezési kapacitás kialakításához nyújtott támogatás növelését.  A misszió új engedélyezett, nemzetközi állománya 16 főből fog állni.  Költségvetése 4,475 millió euró.

1. Idén tíz éve, hogy megalakult az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa; ez alkalomból és a testület 31. ülésszakára készülvén az Unió újólag megerősíti, hogy szilárdan elkötelezett az emberi jogok világszerte való előmozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-testületek munkája mellett. Az Unió továbbra is együttműködik az Emberi Jogi Tanáccsal és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságával az emberi jogok egyetemessége, oszthatatlansága és egymással való összefüggése elvének védelme és előmozdítása érdekében, valamint továbbra is fel fogja hívni e fórumok figyelmét a világszerte elkövetett emberi jogi jogsértésekre.
2. Üdvözölve az ENSZ emberi jogi főbiztosának és munkatársainak munkáját, az Unió továbbra is támogatja és védelmezi az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának integritását, függetlenségét és működését, mivel e hivatal munkája nélkülözhetetlen egyrészt az emberi jogok világszerte történő előmozdításában, másrészt abban, hogy a jogszabályok valós előrelépéseket eredményezzenek e téren.
3. Az Unió támogatja egyrészt ENSZ emberi jogi rendszerének proaktivitását, válaszkészségét és hatékonyságát, másrészt határozottan támogatja az emberi jogi szempontok még általánosabb érvényesítését az Egyesült Nemzetek munkájának minden területén. Ennek megfelelően az Unió minden régióban keresi partnereivel az együttműködés lehetőségeit annak érdekében, hogy az ENSZ szervei nagyra törő tematikus menetrendet követhessenek és világszerte kezelni tudják a legsúlyosabb emberi jogi helyzeteket, egyértelműen és a leghatározottabban elítélve az emberi jogok mindenfajta megsértését, az erőszakot és a diszkriminációt egyaránt.
4. Az Unió felszólít minden államot arra, hogy maradéktalanul alkalmazzák az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásait többek között annak biztosítása révén, hogy a megbízottak eljussanak az egyénekhez és a civil társadalomhoz, valamint kapcsolatot tudjanak teremteni velük. Az Unió kiemeli az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés jelentőségét és minden országot arra szólít fel, hogy aktívan és elkötelezetten vegyenek részt e folyamatban. Hasonlóképp, az Unió ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott szerveket, melyek kulcsszerepet játszanak az emberi jogi kötelezettségek betartásának felügyeletében.
5. A közelmúlt legégetőbb és legsúlyosabb emberi jogi és humanitárius válsága Szíriában zajlik, ezért az ENSZ emberi jogi szerveinek kiemelt figyelemmel kell kísérniük a helyzetet. Az Unió felszólítja az Aszad-rezsimet és a konfliktus többi résztvevőjét hogy haladéktalanul vessenek véget az emberi jogi jogsértéseknek; támogatja a vizsgálóbizottság munkáját; sürgeti valamennyi érintett szereplőt, hogy biztosítsák a humanitárius segítők azonnali, akadálytalan és folyamatos hozzáférését a térséghez; teljes elszámoltathatóságot és az elkövetők büntetlenségének megszüntetését követeli; valamint ismételten felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a szíriai helyzet kérdését terjessze a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Az Unió továbbra is a leghatározottabban elítéli az emberi jogoknak a Dáis általi súlyos, módszeres és széles körben elterjedt folyamatos megsértését többek között Szíriában, Irakban és Líbiában, és ezen cselekmények elkövetőinek elszámoltatását követeli. Emellett az Unió felszólítja Irak kormányát és a kurdisztáni regionális kormányt, hogy biztosítsák az összes iraki polgár jogainak védelmét, valamint az állítólagos jogsértések és visszaélések teljes körű kivizsgálását.
6. Figyelembe véve az Észak-Koreában továbbra is fennálló súlyos emberi jogi helyzetet, az Unió folytatja együttműködését Japánnal és más, hasonló nézeteket valló partnereivel, hogy felhívja a figyelmet az Észak-Korea által elkövetett emberi jogi jogsértésekre, és hogy megőrizze az elszámoltatathatóságot célzó nemzetközi erőfeszítések lendületét, ezenfelül ismételten felkéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy az észak-koreai helyzet kérdését a Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjessze.
7. Az Unió felhívja a figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktussal összefüggésben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre és a súlyos aggodalomra okot adó emberi jogi helyzetre a Krím-félszigeten, melynek az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását az Unió továbbra sem ismeri el és változatlanul elítéli. Az Unió teljes mértékű támogatásáról biztosítja az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő misszióját, és felszólítja az összes résztvevő felet, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és emberi jogi normákat. A jogállamiság általános erősítése Ukrajna területén szintén kulcsfontosságú az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása szempontjából.
8. Az Unió biztosítani fogja, hogy a résztvevők kiemelt figyelmet fordítsanak a burundi emberi jogi helyzet romlására, és ismételten felszólítja a burundi feleket, hogy vessenek véget az erőszaknak és az emberi jogok megsértésének. Az Unió továbbra is szorgalmazni fogja, hogy az Emberi Jogi Tanács hozzon megfelelő és hatékony intézkedéseket a Dél-Szudánban uralkodó aggasztó helyzet kezelésére, mivel az országban az összetűzések az emberi jogok tömeges megsértéséhez vezettek. Az Unió változatlanul elítéli az afrikai terrorista szervezetek által elkövetett emberi jogi jogsértéseket, különösen a Boko Haram nők és gyermekek ellen elkövetett támadásait. Mivel az idei év az emberi jogok afrikai éve, az Unió együttműködést folytat majd afrikai partnereivel az Emberi Jogi Tanács tevékenységének támogatása érdekében a Közép-Afrikai Köztársaság, Mali, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Eritrea és Szudán területén.
9. Figyelembe véve, hogy Irán továbbra is folyamatosan megsérti az emberi jogokat és az országban magas a kivégzések száma, az Unió az emberi jogi helyzet javítása érdekében ismételten támogatni fogja a különleges előadó megbízatásának meghosszabbítását. Az Unió továbbá törekedni fog arra, hogy az Emberi Jogi Tanács kellő figyelmet fordítson az emberi jogok helyzetére Líbiában és a megszállt palesztin területeken. Az Unió a jemeni humanitárius és emberi jogi helyzet romlása kapcsán is törekedni fog a megfelelő intézkedések meghozatalára. Az Unió változatlanul aggasztónak tartja, hogy Szaúd-Arábia tömeges kivégzéseket hajt végre, valamint olyan cselekedetekért szab ki halálbüntetést, amelyeket elkövetőik még kiskorúként követtek el. Az Unió továbbra is figyelemmel kíséri az emberi jogi helyzet alakulását Belaruszban.
10. Üdvözölve a Mianmarban (Burmában) 2015 novemberében megtartott történelmi jelentőségű választásokat, az Unió a helyi fejleményeket figyelembe véve felül fogja vizsgálni a kezdeményezéseit, arra ösztönözve az új kormányt, hogy mielőbb tegyen határozott lépéseket a fennálló emberi jogi problémák orvoslására és a helyzet további javítására. Az Unió továbbá szoros figyelemmel fogja kísérni Srí Lanka annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon a még fennálló emberi jogi problémákra, és hiteles lépéseket tegyen az átmeneti igazságszolgáltatás, az elszámoltathatóság és a megbékélés érdekében.
11. A halálbüntetés eltörlésének elkötelezett szószólójaként az Unió minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést. Az Unió szót fog emelni a kivégzések ellen, különös tekintettel a tömeges kivégzésekre, illetve azokra az esetekre, amikor a halálbüntetést olyan bűncselekményekért szabják ki, amelyeket 18 évesnél fiatalabb személyek követtek el. Az EU továbbra is fel fogja hívni a figyelmet a minimumszabályok megsértésének eseteire. Az Uniót aggodalommal tölti el azon országok száma, amelyek újra kivégzéseket hajtanak végre, és arra fog törekedni, hogy az ENSZ-közgyűlésen megerősítse a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról szóló határozat régiókon átívelő támogatását. Az Unió továbbá a jövőben is szót fog emelni a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés ellen, és támogatni fogja az ENSZ ezek felszámolására irányuló munkáját.
12. Az Unió továbbra is védelmezni fogja a véleményalkotás, továbbá az online és offline véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, mely szabadságok a demokrácia sarokkövét képezik és segítik a konfliktusok békés megoldását. Nagyra értékelve a civil társadalommal való szoros partnerséget, az Unió ellenzi a civil társadalmi szervezetek tevékenységeinek, bejegyzésének vagy a finanszírozáshoz való hozzáférésének indokolatlan vagy aránytalan – többek között a terrorizmus elleni küzdelem jegyében történő – korlátozásait. Az Unió elítél továbbá az emberijog-védőkkel, újságírókkal, illetve bloggerekkel szemben elkövetett mindennemű zaklatást, megfélemlítést vagy üldöztetést, így az erőszakos támadásokat és gyilkosságokat; és sajnálatosnak tart minden, a civil társadalmi szervezetek, illetve egyének elleni, az Egyesült Nemzetekkel való együttműködés miatti megtorlást.
13. Az Unió elő fogja mozdítani az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét, és határozottan elítéli a megkülönböztetés valamennyi formáját, így a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetést is. Megerősíti, hogy határozottan ellenzi a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az intolerancia valamennyi formáját, akárhol jelenjenek is meg a világban. Az Unió emellett továbbra is síkra száll a vallás és a meggyőződés szabadságáért, határozottan ellenzi a vallási intoleranciát, és a vallási vagy egyéb kisebbségekhez tartozó személyeknek az üldöztetéssel és az erőszakkal szembeni fokozottabb védelmére szólít fel. Mivel a vallás és a meggyőződés szabadsága, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága szorosan összefüggnek egymással, előmozdításuk szerves részét képezi az intolerancia, valamint a vallás és a meggyőződés alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelemnek.
14. A Tanácsnak eltökélt szándéka, hogy előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget, a nők társadalmi szerepvállalását, valamint a nők jogait, ezért a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a fejlesztés terén történő érvényesítéséről szóló, 2015. május 26-i következtetéseire emlékeztetve újólag megerősíti, hogy szilárdan elkötelezett a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok, a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nemi alapú erőszak felszámolása mellett. Az Unió továbbra is elkötelezett valamennyi emberi jog előmozdítása, védelme és tiszteletben tartása mellett, valamint a Pekingi Cselekvési Platformnak, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának és az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményeinek teljes körű és hatékony végrehajtása mellett, és ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezett a szexuális és reprodukciós egészség és jogok érvényesítése mellett. Az Unió továbbra is törekszik az 1325. sz. ENSZ BT-határozat, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló további határozatok hatékony végrehajtására. Az Unió emellett fokozni fogja a nők és lányok elleni erőszak minden formájának felszámolására irányuló erőfeszítéseit szerte a világon.
15. Hosszú távú politikájával összhangban az Unió azon fog munkálkodni, hogy világszerte előmozdítsa és védelmezze a gyermekek jogait. Fokozni fogja a fiúknak és lányoknak az erőszak és a bántalmazás valamennyi formája, a szexuális kizsákmányolás, valamint a káros gyakorlatok – mint például a női nemi szervek megcsonkítása, illetve a gyermekházasság, valamint a korai és a kényszerházasság – elleni védelmére irányuló munkát. Mindemellett az Unió továbbra is szerepet fog vállalni a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek védelmére és támogatására irányuló nemzetközi munkában.
16. Az Unió hangsúlyozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend átfogó és hatékony végrehajtásának fontosságát a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása érdekében – többek között egy olyan, jogokon alapuló megközelítés alkalmazásával, amely az összes emberi jogot és a nemek közötti egyenlőséget is magában foglalja –, továbbá a klímaváltozással összefüggésben is szót emel az emberi jogok előmozdításáért és védelméért. Az Unió ezenfelül 2016-ban tovább fokozza a gazdasági, szociális és kulturális jogok védelmére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseit is. Mindemellett végre fogja hajtani és elő fogja mozdítani – többek között harmadik országokkal – az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatásokat, és támogatni fogja a hatékony jogorvoslat igénybevételének megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseket.
17. Az Unió hangsúlyozza a nemzetközi menekültjog tiszteletben tartásának, valamint a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült valamennyi személy emberi jogai védelmének fontosságát, különösen szem előtt tartva azokat a sajátos kockázatokat, amelyekkel a nőknek és a gyermekeknek kell szembenézniük. Sok egyéb mellett az Unió jelentős kihívással néz szembe a globális menekültügyi válság kezelése tekintetében, de továbbra is határozottan kitart azon kötelezettségvállalása mellett, mely szerint mindenki számára biztosítja a menedékjogot és az emberi jogok lehető legmagasabb szintű védelmét.
18. Ötven évvel azután, hogy 1966-ban elfogadták a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az Unió újfent felszólít ezek egyetemes ratifikálására. Emlékeztetve az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretre, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló cselekvési tervre, az Unió megerősíti elkötelezettségét az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának és egymással való összefüggésének elve mellett. Az Unió – többek között az Unió emberi jogi különleges képviselője révén – párbeszédet fog folytatni valamennyi régió országaival, szervezeteivel és érdekelt feleivel annak érdekében, hogy a világ minden pontján mindenki számára elő tudja mozdítani az emberi jogok érvényesítését.

1. Emlékeztetve a 2011. január 31-i, a 2011. június 20-i, a 2012. március 23-i és a 2012. október 15-i tanácsi következtetésekre, a Tanács hangsúlyozza, hogy nagy fontosságot tulajdonít a Belarusz Köztársasággal és a belarusz néppel fennálló kapcsolatoknak.
2. A Tanácsot ugyanakkor továbbra is aggodalommal tölti el a belarusz emberi jogi helyzet, és emlékeztet arra, hogy az EU és Belarusz közötti kapcsolatoknak a közös értékeken, különösen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamok tiszteletben tartásán kell alapulniuk.
3. A Tanács nyugtázza azokat a lépéseket, amelyeket Belarusz az elmúlt két évben tett és amelyek hozzájárultak az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javulásához, így Belarusz proaktív közreműködését a keleti partnerségben és a modernizációs kérdésekkel foglalkozó átmeneti szakasz során, az EU és Belarusz közötti emberi jogi párbeszéd újraindítását, a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodással, valamint a mobilitási partnerséggel kapcsolatos tárgyalások megkezdését, a digitális piacok összehangolása terén folytatandó együttműködésre való aktív törekvést, továbbá az energiaágazaton belüli korai előrejelző rendszerről szóló együttműködési megállapodás aláírását. A Tanács emellett nagyra értékeli Belarusz konstruktív szerepvállalását a térségben.
4. Az összes még fogságban lévő politikai fogoly 2015. augusztus 22-i szabadon bocsátása hosszú ideje szorgalmazott lépés volt, amely mellett az EU következetesen kiállt. A politikai foglyok szabadon bocsátására, valamint a 2015. október 11-én, erőszaktól mentes körülmények között megtartott elnökválasztásokra válaszul, továbbá figyelembe véve az EU és Belarusz közötti kapcsolatok általános alakulását, a Tanács 2015 októberében úgy határozott, hogy négy hónapra felfüggeszti a korlátozó intézkedések többségét.
   A Tanács tudatában van annak, hogy lehetőség van az EU és Belarusz közötti kapcsolatok kedvezőbb irányba fejlesztésére, és több területen is jobb eredmények érhetők el a kommunikációs csatornák javítása révén.
5. Ehhez kapcsolódóan a Tanács megállapodik abban, hogy az EU nem fogja meghosszabbítani a korlátozó intézkedések alkalmazását azzal a 170 személlyel és három szervezettel szemben, akik, illetve amelyek esetében a korlátozó intézkedések alkalmazása jelenleg fel van függesztve. A Tanács továbbá abban is megállapodik, hogy a Belaruszban eltűnt két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró megoldatlan ügyéhez kapcsolódóan jegyzékbe vett négy személlyel szembeni korlátozó intézkedéseket és a fegyverembargót az EU tizenkét hónappal meg fogja hosszabbítani.
6. Figyelemmel arra, hogy Belarusz 2016-ban parlamenti választásokat tart, a Tanács arra sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy késedelem nélkül tegyenek lépéseket azon ajánlások végrehajtásának irányában, amelyeket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala a 2015. október 11-i elnökválasztások lefolytatásáról szóló zárójelentésében fogalmazott meg, beleértve a jogi és az eljárási keretet is. A Tanács üdvözli, hogy Belarusz egyre nyitottabb az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával folytatandó párbeszédre és együttműködésre. A Tanács emlékeztet arra, hogy fontosnak tartja az eredményeket e területen, továbbá az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását Belaruszban.
7. A Tanács elítéli a halálbüntetés Belarusz általi alkalmazását és különösen sajnálatosnak tartja a közelmúltban kiszabott két halálbüntetést, továbbá arra sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy a halálbüntetés eltörlésének első lépéseként vezessenek be moratóriumot. A Tanács várakozással tekint a halálbüntetésről tartandó, 2016-ra tervezett szakértői és nyilvános rendezvények elé.
   A Tanács ismételten felszólít a volt politikai foglyok polgári és politikai jogainak helyreállítására, továbbá hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az egyesülési és gyülekezési szabadságot, többek között a politikai és a civil társadalmi szervezetek bejegyzésének lehetővé tételével. A Tanács hangsúlyozza, hogy az ország társadalmi és gazdasági jólétéhez fontos a virágzó civil társadalom megléte, és felszólítja a belarusz hatóságokat arra, hogy tegyék lehetővé a civil társadalom számára a nagyobb mértékű közreműködést a kormányzati politikáról folytatott vitákban. A Tanács emellett arra sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy számolják fel a szabad és független sajtót korlátozó összes akadályt, többek között új sajtóorgánumok nyilvántartásba vételével és újságírók akkreditálásával. A Tanács továbbá felszólítja Belaruszt, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. A Tanács továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását e tekintetben.
8. A Tanács üdvözli az EU és Belarusz közötti emberi jogi párbeszéd újraindítását, és várakozással tekint annak következő fordulója elé, amelynek megrendezését Belarusz vállalta, és amelyre késő tavasszal Minszkben kerül sor. A 2015. évi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében Belarusz által vállalt kötelezettségekkel együtt mindezek pozitív lépések, és a Tanács arra ösztönzi a belarusz hatóságokat, hogy folytassák a munkát ezeken a területeken, továbbá felszólítja Belaruszt arra, hogy ezt a civil társadalom bevonásával tegye.
   Az EU továbbá felszólítja Belaruszt arra, hogy tegye meg az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott szervek ajánlásai nyomán szükséges lépéseket, valamint teljes körűen működjön együtt az ENSZ különleges eljárásaival – ideértve a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadót is – és egyéb mechanizmusaival. A Tanács Belarusz teljes jogú taggá válása érdekében az ország és az Európa Tanács közötti együttműködés fokozására biztat.
   A Tanács ismételten kijelenti, hogy az EU készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Belarusz számára a demokratizálódás és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása tekintetében fennálló kötelezettségei teljesítésében, és várakozással tekint az elé, hogy hamarosan, bilaterális szinten is megvitathassa ezeket a kérdéseket az országgal.
9. A Tanács ismételten kijelenti, hogy mélyen elkötelezett a belarusz nép és civil társadalom támogatására irányuló uniós szerepvállalás megerősítése mellett. Az EU nagyon fontosnak tartja a belarusz polgárokkal való fokozott kapcsolatfelvételt, melyet olyan programokon keresztül kell elősegíteni, mint például az Erasmus+, és várakozással tekint a vízumkönnyítési megállapodásról, a visszafogadási megállapodásról és a mobilitási partnerségről folytatott tárgyalások gyors lezárása, valamint e megállapodások aláírása elé.
10. A Tanács újólag megerősíti, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés az EU és Belarusz közötti együttműködés fokozásának fontos elemei. A Tanács – emlékeztetve az energiadiplomáciáról szóló, 2015. július 20-i következtetéseire – megismétli, hogy biztosítani kell a nukleáris biztonságot az EU határain túl, és felszólítja Belaruszt arra, hogy e tekintetben konstruktív módon működjön együtt a megfelelő nemzetközi szervezetekkel.
11. A Tanács továbbra is nyitott az EU és Belarusz közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére, valamint arra, hogy további lépéseket tegyen a politikai kapcsolatok és az ágazati együttműködés fejlesztésére a megfelelő kontextusban. A Tanács üdvözli, hogy a Bizottság ikerintézményi együttműködést kíván kezdeni Belarusszal ebben az évben. Hangsúlyozza az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának fontosságát, és megjegyzi, hogy Belarusz jó lehetőséget kínál differenciált megközelítés alkalmazására. A Tanács ezért úgy határozott, hogy – Belarusz és a belarusz gazdaság modernizációja, valamint a belarusz lakosság számára adódó előnyök érdekében – felgyorsítja azon intézkedések végrehajtását, amelyek célja az EU és Belarusz közötti együttműködés fokozása több gazdasági, kereskedelmi és a segítségnyújtással összefüggő területen; többek között tekintettel a WTO-hoz való csatlakozásra, valamint együttműködésben a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen – megbízatásuknak megfelelően – az EBB-vel és az EBRD-vel. A Tanács továbbá a rendkívül szükséges gazdasági reformok felgyorsítására biztatja Belaruszt. A Belarusszal szembeni jövőbeli uniós politika alakulása szempontjából továbbra is kulcsfontosságúak azok a kézzelfogható lépések, amelyeket az ország az egyetemes alapvető szabadságok, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében tesz.
12. A Tanács nyomon fogja követni az EU–Belarusz koordinációs csoport által a modernizációs kérdésekkel foglalkozó átmeneti szakaszt követően végzett munkát, amely egy emberi jogi kérdéseket tartalmazó menetrendet is magában foglal, továbbá várakozással tekint a civil társadalom közreműködése elé.

1. A Tanács újólag megerősíti kötelezettségvállalását az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti politikai társulás és gazdasági integráció megerősítése mellett. Megerősíti ezenfelül, hogy valamennyi tagállam ratifikálta a társulási megállapodást.
2. A Tanács szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a Moldovai Köztársaságban. Az Európai Uniónak meggyőződése, hogy a jelenlegi nehézségeket kizárólag az országon belüli valamennyi politikai erő bevonásával folytatott olyan konstruktív párbeszéd segítségével lehet megoldani, amelynek során a felek figyelembe veszik a Moldovai Köztársaság lakosságának elvárásait. A bizalom helyreállításához kézzelfogható eredményekre van szükség a reformokat illetően.
3. Ennek érdekében a Tanács a társulási menetrend felgyorsított végrehajtására szólít fel. Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja az arra irányuló reformtörekvéseket, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgárai élvezhessék a társulási megállapodás – és azon belül a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség – előnyeit.
4. A Moldovai Köztársaság kormányának sürgősséggel kellene kezelnie egyrészt azokat a reformokat, amelyek az állami intézmények átpolitizálásával és a rendszerszintű korrupcióval kapcsolatos kérdések megoldására irányulnak, másrészt azokat a közigazgatási reformokat, amelyek célja többek között a szabályozó testületek hatékonyságának növelése, valamint az államháztartási gazdálkodás és a szakpolitikai döntéshozatal átláthatóságának és elszámoltathatóságának a javítása.
5. A Tanács felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy erősítsék meg a pénzügyi ágazatban a vállalatirányítást, valamint a Nemzeti Banknak és a Pénzügyi Piacok Nemzeti Bizottságának a függetlenségét és felügyeleti hatáskörét. Hangsúlyozza különösen azt, hogy a Nemzeti Bank elnökét politikailag semleges, átlátható és hiteles eljárás keretében kell kinevezni.
6. A Tanács felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait annak biztosítására, hogy az ország bankrendszerét érintő 2014-es csalási ügyeket alapos és pártatlan vizsgálatnak vessék alá, többek között annak érdekében, hogy az eltulajdonított pénzeszközöket visszaszerezzék és a felelősöket bíróság elé állítsák. Felszólítja a hatóságokat, hogy az IMF-fel szorosan együttműködve végezzenek ellenőrzést a különleges felügyelet alá tartozó három banknál, megbízható jelentések és megfelelő nyomonkövetési intézkedések révén, továbbá mérlegeljék egy, a banki ágazat rendszerszintű kockázataival kapcsolatos szűrés lehetőségét. A további banki csalások kockázatának mérséklése érdekében el kell fogadni valamennyi megfelelő jogalkotási intézkedést, ideértve a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló jogi keretnek az uniós jogszabályokkal való harmonizálását is.
7. A Tanács véleménye szerint aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző hatóságok függetlenségének hiánya. A Tanács aláhúzza az olyan reformok végrehajtásának fontosságát, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni intézmények függetlenségét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az ügyészség reformját és az igazságszolgáltatáson belüli korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket kiemelt kérdésként kell kezelni, többek között a bírák érdemeken alapuló és átlátható felvétele és előléptetése révén.
8. A Tanács arra ösztönzi a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, helyreállítsák a vonzó és stabil beruházási környezetet, és javítsák a beruházási feltételeket az energiaágazatban. A Tanács kiemeli továbbá, hogy fontos eleget tenni a társulási megállapodásból és az energiaközösségről szóló szerződésből fakadó azon kötelezettségeknek, melyek értelmében el kell fogadni a jelenleg tárgyalt vonatkozó törvénytervezeteket és biztosítani kell azok végrehajtását.
9. A Tanács újólag megerősíti, hogy az EU készen áll arra, hogy segítse a Moldovai Köztársaságot többek között technikai segítségnyújtás és projekttámogatás – például szakértői értékelések és magas szintű tanácsadók – révén. A költségvetés-támogatások újbóli folyósítására akkor kerülhet sor, ha teljesültek a politikai, pénzügyi és makrogazdasági feltételek, ideértve a költségvetési felügyelet és az átláthatósági elvek tiszteletben tartását is. A Tanács felszólítja a kormányt, hogy egyebek mellett dolgozzon ki részletes ütemtervet egy IMF-programhoz, ami a fontos biztosítékot jelent a makrogazdasági problémák kezelésére. A Tanács üdvözli, hogy a Moldovai Köztársaság kormánya felkérte az IMF-t arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül küldjön missziót az országba, hogy mielőbb hozzá lehessen látni a stabilizációra és a strukturális reformokra vonatkozó átfogó program kidolgozásához.
10. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás keretében megvalósított és megvalósítandó reformokról – többek között a civil társadalommal és a független médiával együttműködve – folytatott hatékony stratégiai kommunikáció kulcsfontosságú eleme annak, hogy felhívjuk a Moldovai Köztársaság polgárainak figyelmét arra, hogy milyen előnyökkel jár az Európai Unióval való politikai társulás és gazdasági integráció.
11. Az Európai Unió üdvözli a Moldovai Köztársaság alkotmányos reformjáról a közelmúltban folytatott megbeszéléseket; az alkotmányos reform célja a jövőbeli politikai patthelyzetek elkerülése. Az Unió emellett arra is felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy foglalkozzanak az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásaival, különösen azokkal, amelyek a pártfinanszírozás átláthatóságára és a megválasztott jelöltek elszámoltathatóságára vonatkoznak.
12. A Tanács emlékeztet arra, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága ugyanígy alapvető fontosságú eleme a demokratikus életnek. A Tanács arra sürgeti a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy javítsa a nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy korlátozza a médiatulajdon koncentrációját és garantálja a pluralizmust.
13. A Tanács üdvözli, hogy a Moldovai Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy kulcsprioritásként kezelje a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezését, valamint hogy kifejezte érdeklődését a tárgyalásoknak többek között az 5+2-es formátumban való újrakezdése iránt. A Tanács üdvözli továbbá, hogy állandó munkacsoport jött létre a Moldovai Köztársaság parlamentje és a Gagauz Nemzetgyűlés közötti együttműködés elősegítésére.

1. A Szomáliával foglalkozó 2013. szeptemberi brüsszeli konferencián létrejött Szomália-megállapodás nélkülözhetetlen keretet biztosít Szomália újjáépítéséhez. Lehetővé teszi a szomáliai hatóságok összehangolt támogatását az inkluzív politikai folyamat, a biztonság, a jogállamiság és a társadalmi-gazdasági fejlődés ösztönzésében. Mérföldkövet jelent Szomália és a nemzetközi közösség közötti partnerségben. Az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megállapodást – annak lényegi elemeit megőrizve – 2016 után meghosszabbítsák. Az EU megerősíti elkötelezettségét Szomália fejlődésének és stabilitásának támogatása mellett.
2. Az EU folytatja szoros együttműködését a szomáliai hatóságokkal, az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), az Afrikai Unióval (AU) és a Kormányközi Fejlesztési Hatósággal (IGAD), valamint a közvetlen régióban és az azon túl lévő egyéb kulcsszereplőkkel, és várakozással tekint a Szomáliával foglalkozó magas szintű partnerségi fórum küszöbön álló isztambuli ülése elé, hogy megvizsgálják a Szomáliával fennálló partnerség keretében teendő következő lépéseket. Ezen az ülésen a politikai folyamat lezárására, Szomália biztonságára, valamint az as-Sabábtól visszafoglalt területeken az államhatalom és a közszolgáltatások helyreállítására kell helyezni a hangsúlyt.
3. Ez az év meghatározó lesz a szomáliai politikai eredmények konszolidálása, nevezetesen az átmeneti regionális hatóságok felállítása, valamint a tekintetben, hogy 2016 augusztusáig sikerre vigyék a választási folyamatot. A további tényleges előrelépés attól függ, hogy Szomália vezető szerepet vállal-e az inkluzivitáson és elszámoltathatóságon alapuló olyan politikai folyamatokban, amelyekkel biztosítani kellene a mindenkire – köztük a nőkre és a kisebbségekhez tartozó személyekre is – kiterjedő részvételt. Az EU üdvözli az államalakítási folyamatban elért eredményeket és szorgalmazza, hogy minél előbb záruljon le a hiraani és a közép-shabelle-i átmeneti regionális hatóság felállítása, és hogy határozzanak Benadir jogállásáról. A helyi szintű megbékélés, inkluzivitás és kapacitásépítés meghatározó szerepet tölt be a súrlódások megelőzésében, valamint egy szövetségi államformában működő Szomália hosszú távú biztonságának és fenntarthatóságának a biztosításában. Az EU arra ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy adjon új lendületet az alkotmánymódosítási folyamatnak egy olyan alkotmány elfogadása céljából, amely széles körű egyeztetés eredményeként jön létre, és támogatja a különböző regionális hatóságok közötti együttműködést és koordinációt.
4. A választási folyamat modelljéről nemrégiben született döntés fontos előrelépést jelent. Az alkotmányos határidőknek való megfelelés érdekében az EU bízik abban, hogy ezt a modellt hamarosan alkalmazni fogják, és hogy az összes érintett fél – köztük a parlament is – konstruktív hozzáállást fog tanúsítani. Az EU üdvözli, hogy a nők 30%-os kvótával rendelkeznek a parlament mindkét házában és elvárja, hogy valamennyi szomáliai vezető támogassa ezt a kötelezettséget. A választási folyamatra vonatkozó határidők betartásának biztosítása érdekében a magas szintű partnerségi fórum következő ülésén a szomáliai vezetőknek végrehajtási tervet kellene benyújtaniuk, a parlament megbízatásának meghosszabbítása nem lenne elfogadható. A 2016-os választási folyamatnak jelentős javulást kellene mutatnia a 2012-es folyamathoz képest, továbbá törvényesebbnek és inkluzívabbnak kellene lennie. Előrelépést kellene jelentenie a tekintetben is, hogy a 2020-as választásokon minden szavazó egy szavazattal rendelkezzen, és erre már most meg kell kezdeni a felkészülést. Az EU kész támogatni a folyamatot, de hangsúlyozza, hogy a szomáliai politikai vezetésnek és valamennyi érdekelt félnek teljesítenie kell a vállalt kötelezettségeket.
5. Az ország biztonsága és stabilitása továbbra is elsődleges prioritás és előfeltétel a fenntartható államépítéshez és fejlődéshez. Az EU szigorúan elítéli az as-Sabáb által elkövetett valamennyi terrorista merényletet, ideértve az Afrikai Unió szomáliai missziója (AMISOM) ellen nemrégiben elkövetett nagyszabású támadásokat, és tiszteleg az AMISOM, a szomáliai nemzeti hadsereg csapatai és a szomáliai polgári lakosság által hozott áldozatok előtt. Az EU elismeri a szomáliai nemzeti hadsereg és – felállítása óta – az AMISOM által a szomáliai béke és biztonság helyreállításában és az as-Sabáb elleni küzdelemben elért jelentős területszerzési sikereket és az átfogó eredményeket, ugyanakkor aláhúzza, hogy az átfogó biztonsági helyzet továbbra is instabil.
   Az EU az Afrikai Békekeret révén 2007. óta meghatározó szerepet tölt be az AMISOM arra irányuló erőfeszítéseinek támogatásában, hogy teljesítse az as-Sabáb legyőzésére vonatkozó megbízatását. Újabb és nagyobb lendületet kell adni a misszió operatív hatékonyságának. Ezzel összefüggésben az EU emlékeztet az AU és az ENSZ által közösen végzett – és a 2232 (2015) sz. ENSZ BT-határozatban jóváhagyott – állapotfelmérés és -értékelés eredményeire, valamint az ajánlásokra. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő koordináció mellett, az ENSZ BT által kért minőségjavítás és a hatályos nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartásával folytatódjanak az as-Sabáb elleni offenzív műveletek.
   Javítani kell a műveleti hatékonyságot különösen a vezetési és irányítási struktúrák megerősítésének, a csapatokat biztosító országok között az AU irányításával folyó szorosabb együttműködésnek, valamint a szomáliai fegyveres és rendőri erők további koordinálásának révén. Az EU ezenfelül a kampánytervezésük további áttekintésére is ösztönöz.
   Az AMISOM-nak tiszteletben kell tartania a nemzetközi emberi jogokat és humanitárius jogot, és biztosítania kell a polgári lakosság védelmét. Ezzel összefüggésben az EU üdvözli, hogy az AMISOM keretében létrejött a polgári áldozatok nyomon követésére, a vonatkozó adatok elemzésére és az e területen való fellépésre szolgáló egység, és várakozással tekint az elért eredményekről szóló első jelentésének közzététele elé. A katonai sikereknek összhangban kell lenniük a szomáliai hatóságoknak a stabilitás támogatására irányuló erőfeszítéseivel annak érdekében, hogy a felszabadított térségekben kialakítsák, illetve megerősítsék az irányítási struktúrákat, és hogy biztosítsák az olyan alapszolgáltatásokat, mint például a biztonság. Fokozni kell a nők békét elősegítő szerepét és az irányítási struktúrákban való részvételét.
6. A biztonság és a stabilizáció csak akkor válhat fenntarthatóvá, ha azt hatékony szomáliai nemzeti hadsereg és olyan integrált polgári stabilizációs törekvés – többek között a szomáliai nemzeti rendőrség – támogatja, amelyet a polgári közigazgatás gyors kiépítése követ. Az EU ennélfogva sajnálattal veszi tudomásul, hogy csekély eredmények születtek a fenntartható biztonsági ágazat szempontjából létfontosságú átfogó nemzetbiztonsági struktúra létrehozása terén. Az Unió arra ösztönzi a szomáliai hatóságokat, hogy kezeljék sürgősséggel az as-Sabáb elleni küzdelmet és összpontosítsanak a regionális erők gyors, koordinált és fenntartható integrációjára, valamint arra, hogy hogy kötelezzék el magukat ismételten a biztonsági ágazat jelentős reformjaira vonatkozó elnöki ígéret mellett és hajtsák azokat végre, és mindeközben fordítsanak kiemelt figyelmet a pénzgazdálkodási rendszerekre. A szomáliai szövetségi kormány köteles fizetést folyósítani a biztonsági erőinek, továbbá célszerű felgyorsítani azt a folyamatot is, amely a biztonsági ágazat reális költségvetésének végrehajtására, valamint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a polgári felügyelet fokozására irányul. A nem megfelelő pénzügyi elszámoltathatóság és a bérreform hiánya a jelenlegi eredmények aláásásának kockázatával jár. A Guulwade (Győzelmi) Terv gyors végrehajtása alapvető lesz az AMISOM esetleges kivonulási stratégiájához. A szomáliai nemzeti rendőrség megbízatása és modellje kialakulóban van, ezzel párhuzamosan véglegesíteni kell a Heegan (Készenléti) Tervet, biztosítani kell a politikai szintű támogatását, majd végre kell hajtani.
   Ezen az alapon lehet létrehozni országszerte a kiegyensúlyozott fejlesztés alapfeltételeit és hasznosítani a béke hozadékait. Az EU ismételten határozott és sürgős felhívásban szólítja fel az AU-t és a szomáliai hatóságokat, hogy kérjenek jelentős hozzájárulást a – különösen a közvetlen régióban található – partnereiktől az AMISOM-nak és a szomáliai biztonsági erőknek egyaránt nyújtott fenntartható és kiszámítható finanszírozáshoz.
7. Az EU üdvözli a Szomáliában és az Afrika szarván folytatott közös KBVP-missziók és -művelet hatékony munkáját. E szerepvállalás átfogó áttekintését követően a Tanács megerősíti, hogy három KBVP-misszió és -művelet megbízatását 2018 decemberéig meg kívánja hosszabbítani, azzal a céllal, hogy tovább erősítse a Szomáliával és az Afrika szarvával kapcsolatos átfogó uniós megközelítést, különösen a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot. E tekintetben az EU megerősíti, hogy mihamarabb végre kívánja hajtani „A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés” című kezdeményezését.
   Az EU ehhez kapcsolódóan különösen fontosnak tartja a szomáliai védelmi intézmények kapacitásának kiépítését, többek között a kellő kapacitás kiképzéséhez és fenntartásához szükséges felszerelés biztosítása révén. A szomáliai katonai KBVP képzési misszió (EUTM Szomália) ezért a továbbiakban is stratégiai tanácsadással szolgál az ország védelmi minisztériuma és személyzete számára, emellett pedig közvetlen képzési támogatást nyújt a szomáliai nemzeti hadsereg részére. Az EU nyugtázza továbbá azt a kiemelkedően fontos eredményt, hogy az Indiai-óceán nyugati részén sikerült a kalóztevékenységet jelentős mértékben visszaszorítani, és ezért elismerését fejezi ki a kalóztámadások elleni műveletek során végzett jelentős munkájáért többek között EU NAVFOR Atalanta műveletnek. Mindemellett azonban a parton tovább működnek a bűnszövetkezetek, ami miatt folyamatosa ott lappang a veszély, hogy a kalóztámadások ismét elharapóznak. Ezért az EU üdvözli, hogy az ATALANTA művelet továbbra is kiemelten foglalkozik a kalóztámadások elleni küzdelemmel Szomália partjainál, még ha jelenleg visszafogottabb erőráfordítással is, ugyanakkor készen arra, hogy amennyiben a kalóztámadások újraindulnak, fokozza az erre irányuló kapacitást. Az EU arra ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy növelje a kalóztámadások elleni küzdelemhez és a tengerhajózási biztonsághoz való hozzájárulását. Üdvözli továbbá az EUCAP Nesztór által – más szereplőkkel, így többek között az EU tengerhajózási biztonsági programjával és a kritikus tengeri útvonalakra vonatkozó programmal együtt – betöltött fontos szerepet abban, hogy megerősítsék Szomália polgári tengerhajózás-biztonsági kapacitását, többek között azáltal, hogy hozzájárulnak a kapcsolódó szomáliai jogállamisági kerethez. A misszió a jövőben új nevet és új feladatmeghatározást kap.
8. Az EU emlékeztet az Afrika szarva térségre vonatkozó, 2015 októberében elfogadott uniós cselekvési tervre (2015–2020), és megállapítja, hogy a régiókon átnyúló fenyegetések – például az emberkereskedelem és a kábítószerkereskedelem, a migránscsempészet, az illegális faszén-kereskedelem, a jogellenes halászat, valamint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése – fokozott figyelmet követelnek, különösen, ha ezek a jogellenes tevékenységek bevételi forrást jelentenek az as-Sabábnak és a folyamat más akadályozóinak is. Az EU szerint a jemeni konfliktus lehetséges továbbgyűrűző hatásai, valamint a jelenleg tapasztalható jelentős regionális ellenségeskedések aggodalomra adhatnak okot a Szomália stabilizációjára irányuló törekvések tekintetében, és minden partnerét felszólítja annak biztosítására, hogy a közreműködésük az ország sikeres átmenetét segítsék elő.
9. Az EU-t aggodalommal tölti el a nemzetközi humanitárius jog folyamatos és súlyos megsértése, valamint az emberi jogok súlyos megsértésének esetei, köztük a nők és a gyermekek elleni erőszak és az újságírók elleni támadások. Elengedhetetlen a felelősök bíróság elé állítása. Az EU ösztönzi a szövetségi kormányt, hogy a 2013 augusztusában elfogadott emberi jogi ütemtervének maradéktalan végrehajtása érdekében hozzon konkrét intézkedéseket, fokozza a gyermekekkel és a fegyveres konfliktussal kapcsolatos cselekvési terveinek végrehajtására irányuló erőfeszítéseit és alkalmazzon moratóriumot a halálbüntetéssel kapcsolatban. Az EU emellett arra ösztönzi a szomáliai hatóságokat, hogy iktassák törvénybe az emberi jogi bizottságuk működéséhez szükséges jogszabályokat.
10. Az EU sürgeti a szövetségi kormányt, hogy folytassa a pénzügyi irányítási reformok végrehajtását, így javítandó az államháztartás átláthatóságát és elszámoltathatóságát annak érdekében, hogy növekedjen a lakosság és a támogatók bizalma. Az államháztartási gazdálkodási rendszerek megerősítésére irányuló erőfeszítések fontos építőelemei az adósságelengedés folyamatának. A küszöbön álló nemzeti fejlesztési terv minden bizonnyal lehetővé teszi majd a szomáliai szerepvállalást és kapacitásfejlesztést, és elősegíti a decentralizált végrehajtást.
11. A vallettai cselekvési terv és a kartúmi folyamat összefüggésében az EU várakozással tekint az elé, hogy együttműködjön a szövetségi kormánnyal a menekültek és a belső menekültek önkéntes visszatérésének és reintegrációjának előmozdításában és megkönnyítésében – az országos helyzet alakulásának függvényében –, valamint azon szomáliaiak visszatérésében, akik nem rendelkeznek jogalappal az EU-ban maradásra. Az EU a 2015-ös brüsszeli konferencia alatt megújította azon kötelezettségvállalását, amelynek értelmében az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alapból segítséget nyújt a Kenya és Szomália kormánya, illetve az UNHCR közötti, a szomáliai menekültek Kenyából való önkéntes hazatelepüléséről szóló, 2013. évi háromoldalú megállapodás támogatásához.
12. Az EU véleménye szerint aggodalomra ad okot a szomáliai humanitárius szükségletek folyamatosan magas mértéke, amelyet az El Niño jelenleg még súlyosbít. Az EU továbbra is elkötelezett az elveken nyugvó és a szükségletekre alapuló humanitárius segítségnyújtás mellett, amelynek semleges, pártatlan és független módon kell történnie, továbbá megállapítja, hogy az EU és tagállamai 2015 óta összesen 166 millió EUR összegű humanitárius segítséget nyújtottak. Az EU tisztában van azzal, hogy tartós megoldásokat kell találni a humanitárius segítség iránti, szüntelenül jelentkező igények kiváltó okainak orvoslására. Az EU emellett azt is felismeri, hogy állandó jelleggel erősíteni kell a lakosság kiszolgáltatott rétegeinek ellenálló képességét és a veszélyhelyzeti felkészültség fokozását. 

1. A nemzetközi közösség valamennyi erőfeszítése ellenére továbbra is patthelyzet van Burindiban. Az országban rendszeresen előfordul az erőszak és az emberi jogok megsértése. Az Európai Unió (EU) határozottan elítéli az erőszaknak a burundi válság rendezését célzó bárminemű alkalmazását. A politikai megoldás perspektívájának hiánya fokozza az álláspontok szélsőségessé válásának és az erőszakos konfrontációnak a kockázatát. Fennáll annak kockázata, hogy a gazdasági instabilitás tovább súlyosbítja a helyzetet. Mindezekre tekintettel az EU újólag hangsúlyozza, hogy prioritásként kezeli a lakosság védelmét és támogatását.
2. Kizárólag egy nemzetközi közvetítés mellett zajló, az arushai megállapodást és Burundi alkotmányát tiszteletben tartó inkluzív politikai párbeszéd fogja lehetővé tenni a válság megoldását. Az EU üdvözli a Kelet-afrikai Közösség (EAC) közvetítési törekvéseit, amelyek lehetővé tették, hogy december 28-án Entebbe-ben sor kerüljön a burundi felek közötti párbeszéd első fordulójára. Valóban inkluzív keretek között és előfeltételek nélkül, sürgősen folytatni kell a burundi felek közötti párbeszédet. Az EU felszólít minden felet – és különösen a burundi hatóságokat –, hogy kövessék ezt az irányvonalat.
3. Az EU nyugtázza az Afrikai Unió (AU) Béke és Biztonsági Tanácsa által a 2016. január 29-i 571. ülésén állam-, illetve kormányfői szinten elfogadott határozatokat. Az EU üdvözli az AU azon döntését, hogy nagyon magas szintű afrikai uniós delegációt küld Burundiba annak érdekében, hogy az párbeszédet folytasson a Burundi Köztársaság legmagasabb szintű hatóságaival és az egyéb burundi érdekelt felekkel. Ez a delegáció a lehető legrövidebb időn belül elindul Burundiba annak érdekében, hogy konzultációkat kezdjen a burundi felek közötti inkluzív párbeszédről. Az EU üdvözli, hogy az összes burundi érdekelt felet felszólították arra, hogy valódi és inkluzív párbeszéd folytatása érdekében előzetes feltételek és késlekedés nélkül reagáljanak a közvetítési felhívásra. Az EU biztatónak tekinti továbbá, hogy az AU az elkövetők kilététől függetlenül határozottan elítél minden erőszakos cselekményt, valamint a büntetlenség folytatódását.
4. Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) delegációja 2016. január 21–22-én látogatást tett Burundiban, és hangsúlyozza, hogy az ENSZ BT tagjai mennyire fontosnak tartják, hogy Burundi vonatkozásában nemzetközi jelenléttel támogatott politikai megoldás szülessen. Az EU e tekintetben elismerését fejezi ki az ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója által végzett munka iránt. Az EU támogatja az ENSZ, az AU és a Kelet-afrikai Közösség erőteljesebb szerepvállalását a közvetítési törekvésekben, és újólag hangsúlyozza a közvetítés melletti elkötelezettségét.
   Az EU – emlékeztetve a nemzetközi közösséget arra, hogy tudnia kell kezelni a helyzet rosszabbra fordulását – kiemeli az e tekintetben végzett munka folytatásának fontosságát, valamint emlékeztet arra, hogy elkötelezetten támogatja az ENSZ és az AU azt célzó intézkedéseit, hogy vészhelyzet esetére koordinált tervekkel rendelkezzenek.
5. Kedvező jelek hiányában az EU meg fogja hozni a szükségessé váló intézkedéseket. A Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti, december 8-án Brüsszelben tartott konzultációkon nem sikerült elérni, hogy véget érjen a partnerség alapvető elemeinek Burundi általi megsértése. Elengedhetetlen a burundi kormánynak a burundi felek közötti párbeszédben való tényleges részvétele, ahogyan azt az ENSZ BT és az AU Béke és Biztonsági Tanácsa is kéri. A megbékülést és a politikai nyitást célzó bármely egyéb intézkedés szintén nagyon fontos kedvező jelnek számítana. Az EU – Burundi egyik fő fejlesztési partnereként – megerősíti, hogy fejlesztési programjain keresztül továbbra is támogatni kívánja Burundi lakosságát.
6. Az EU továbbra is kész finanszírozást nyújtani a burundi lakosságot célzó humanitárius tevékenységekhez, és felkéri a burundi hatóságokat annak biztosítására, hogy az országban dolgozó humanitárius szereplők haladéktalanul, biztonságosan és akadálytalanul eljuthassanak a segítségre szorulókhoz.
7. Elfogadhatatlanok a fegyveres lázadó csoportok által az ország biztonsági erői és intézményei ellen a közelmúltban elkövetett támadások, csakúgy mint az, hogy a belbiztonsági erők megtorlásképpen aránytalan mértékű erőszakot alkalmaznak. Az EU szolidáris az erőszak valamennyi áldozatával.
8. Az EU emlékeztet arra, hogy minden olyan személynek, aki erőszakos cselekményeket, illetve az emberi jogok súlyos megsértését okozó cselekményeket – így például gyűlöletre uszítást – követett el, bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Emlékeztetve a 2015. október 1-jén elfogadott korlátozó intézkedésekre, az EU kész további korlátozó intézkedéseket hozni azokkal szemben, akiknek a cselekményei feltételezhetően erőszakot és elnyomást, illetve súlyos emberijog-sértést okoztak vagy okoznak, és/vagy akadályozzák azt, hogy az Afrikai Unió és a Kelet-afrikai Közösség által javasolt keretek között politikai megállapodás szülessen.
9. Az EU-t továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el, hogy a beszámolók szerint az országban egyre nagyobb számban követnek el emberijog-sértéseket, többek között a biztonsági erők is. Aggasztóak az ENSZ emberi jogi főbiztosának közleményei is, melyekben állítólagos tömegsírokról, szexuális erőszakról, önkényes fogva tartásról, eltűnésekről és azonnali kivégzésekről számol be; mindezek fényében elengedhetetlen, hogy egy alapos, pártatlan és hiteles vizsgálat során teljes mértékben feltárják ezeket az eseményeket.
10. Az Európai Unió mélységes aggodalmát fejezi ki az ellenzéki és civil társadalmi szereplők folytatódó megfélemlítése és zaklatása miatt is. Emlékezteti a burundi kormányt a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából fakadó kötelezettségeire, nevezetesen az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint az igazságszolgáltatást, ezen belül is a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogot illetően. Ösztönzi a burundi kormányt, hogy biztosítsa a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, lehetővé téve ezáltal a burundi és külföldi újságírók számára, hogy akadálytalanul és megfélemlítés nélkül készíthessenek tényfeltáró cikkeket és riportokat. Az ellenzéknek tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától.
11. E tekintetben az EU teljes mértékben támogatja az Afrikai Unió szakértőinek kirendelését, valamint azt, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2015. december 17-i rendkívüli ülésén elfogadott határozatnak megfelelően az ENSZ emberi jogi főbiztosa szakértői missziót küldjön az országba. Az EU felszólítja a burundi hatóságokat, hogy – tekintettel többek között arra, hogy az ország a közelmúltban az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tagjává vált – haladéktalanul tegyék lehetővé az érintett szakértők bejutását; jelenlétük az EU álláspontja szerint hozzá fog járulni a megbékéléshez és a lakosság védelméhez.
12. A korábbi években a Nagy-tavak régiójában jelentős eredmények születtek az együttműködés és a fejődés terén. A burundi válság veszélyezteti ezeket az eredményeket. Az EU ezért felszólítja a térség összes országát, hogy felelős módon eljárva vállaljon szerepet a válság megoldásában, és semmilyen módon ne támogassa fegyveres csoportok akcióit.

2016. február 15., hétfő
Párizs
12.00 Találkozó François Hollande elnökkel
Bukarest
18.20 Találkozó Klaus Iohannis elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozat ±19.00)

2016. február 16., kedd
Athén
10.00 Találkozó Alékszisz Cíprasz miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozat ±10.45)
Prága
13.30 Találkozó Bohuslav Sobotka miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozat ±14.40)
Berlin
20.30 Találkozó Angela Merkel szövetségi kancellárral  

2016. február 17., szerda
15.00 Találkozó Māris Kučinskis lett miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
20.00 Találkozó Jean-Claude Juncker elnökkel
20.30 Munkavacsora Tihomir Orešković horvát miniszterelnökkel, Tomislav Nikolić szerb elnökkel, Gjorge Ivanovval, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnökével, Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
A Justus Lipsius épületbe való belépéshez az Európai Tanács ülésére szóló akkreditáció szükséges
>  Tájékoztató a sajtó számára

2016. február 18., csütörtök
A Justus Lipsius épületbe való belépéshez az Európai Tanács ülésére szóló akkreditáció szükséges
11.00 Találkozó Tihomir Orešković horvát miniszterelnökkel
12.00 Telefonbeszélgetés Ahmet Davutoğlu török miniszterelnökkel
13.30 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Sofitel)
15.00 Találkozó David Cameron brit miniszterelnökkel
16.00 Röpnyilatkozat az Európai Tanács ülése előtt (VIP-bejárat)
16.30 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel
17.00 Az Európai Tanács ülése

2016. február 19., péntek
10.00 Az Európai Tanács ülése

A Tanács:

1.    EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Tanács a 2015. december 17–18-i ülésén előirányozta, hogy a Tanács és a Bizottság a Tanács által november 20-án meghatározott területek mindegyikén mihamarabb további intézkedéseket hoz a terrorizmus finanszírozása ellen[1];

2.    NYUGTÁZZA azt a munkát, amelyet a Tanács, az Egyesült Nemzetek, az Europol, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF), a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma, a Dáis elleni nemzetközi koalíció és más nemzetközi szervek végeznek a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén;

3.    ÜDVÖZLI a Bizottságnak a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítéséről szóló 2016. február 2-i cselekvési tervét[2], amely figyelembe veszi a Bizottság tagállamokhoz intézett kérdéseire adott válaszokat, és amely a Szerződések rendelkezéseit maradéktalanul tiszteletben tartva végrehajtandó jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat és kezdeményezéseket egyaránt tartalmaz;

4.    KIEMELI annak fontosságát, hogy a Bizottság által elsősorban, de nem kizárólagosan az alábbi területeken meghatározott jogalkotási aktusokat illetően mielőbb eredményeket érjünk el:

•     a virtuális pénznemek,
•     a pénzügyi információs egységek adatokba – így a bankszámla- és fizetésiszámla-adatokba – való betekintési jogának erősítése,
•     megfelelő intézkedések az előre fizetett eszközökre vonatkozóan, továbbá
•     intézkedések az illegális készpénzmozgások megakadályozása érdekében;

FELKÉRI ezért a Bizottságot, hogy mielőbb, de legkésőbb 2016. második negyedévében nyújtson be megfelelő elemzésen alapuló, célzott módosításokat a pénzmosás elleni negyedik irányelvre[3] és szükség esetén a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelvre[4] vonatkozóan, illetve legkésőbb 2016. negyedik negyedévében a készpénzellenőrzési rendeletre[5] vonatkozóan;

5.    SZORGALMAZZA, hogy a tagállamok mielőbb hajtsák végre a pénzmosás elleni jogszabálycsomagot[6], arra törekedve, hogy azt 2016 vége előtt végrehajtsák, és BELEEGYEZIK ABBA, hogy ülésein rendszeresen értékelje az elért eredményeket, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy a pénzmosás elleni negyedik irányelv célzott módosításai nem érinthetik az irányelv jelenleg zajló átültetését;

6.    KÖTELEZETTSÉGET VÁLLAL ARRA, hogy fokozottan törekszik majd a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés és információcsere további javítására, többek között az alábbiak révén:

•     az információcserével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása azzal a céllal, hogy a pénzmosás elleni negyedik irányelv folyamatban lévő átültetése során hatékonyan és következetesen történjen az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek a végrehajtása;
•     a pénzügyi információs egységek ösztönzése a helyzet feltérképezését célzó tevékenységük felgyorsítására; ennek eredményétől függően FELKÉRI a Bizottságot, hogy mérlegelje, mely intézkedések a legmegfelelőbbek a hatékony együttműködés és információcsere előtt álló akadályok felszámolásához;

ebben az összefüggésben ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság együttműködik a pénzügyi információs egységeket tömörítő Egmont Csoporttal és a Pénzügyi Akció Munkacsoporttal;

7.    HANGSÚLYOZZA emellett annak fontosságát, hogy a Bizottság cselekvési tervében meghatározott nem jogalkotási tevékenységeket érintően is gyors eredmények szülessenek – ezek között szerepel például az ENSZ befagyasztási rendelkezéseinek gyors és hatékony végrehajtása, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén stratégiai hiányosságokkal küzdő harmadik országok azonosítása – legkésőbb 2016. május 1-jéig;

8.    FELSZÓLÍTJA az érintetteket, hogy sürgősen, de legkésőbb 2016. május 1-jéig az EKSZ/a Bizottság segítségével mindenképpen hozzanak létre egy olyan uniós platformot – lehetőség szerint a már létező infrastruktúra és információs eszközök felhasználásával –, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az olyan személyekre és szervezetekre vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információk önkéntes megosztását, akik, illetve amelyek vagyoni eszközeit valamely tagállam terrorizmushoz köthető okokból, az ENSZ BT 1373 (2001) sz. határozata nyomán hozott nemzeti jogszabálya alapján befagyasztotta;

9.    FELKÉRI a Bizottságot, hogy a pénzmosás elleni negyedik irányelv szerinti szupranacionális kockázatértékelés keretében állítsa prioritási sorrendbe az operatív szempontból relevánsnak tűnő terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények (pl. FATF) e téren végzett munkáját és a tőlük érkező információkat, és FELHÍVJA a Bizottságot, hogy 2016 szeptemberétől kezdve a 2017. június 26-i határidőig rendszeresen, de legalább hathavonta ossza meg a tagállamokkal ezen értékelés releváns előzetes megállapításait;

10.  arra ÖSZTÖNZI a tagállamokat, hogy végezzenek nemzeti kockázatértékeléseket, rendezzék prioritási sorrendbe az operatív szempontból releváns terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények (pl. FATF) e téren végzett munkáját és a tőlük érkező információkat, és az ezen a téren tett megállapításaikat 2016 vége előtt közöljék;

11.  FELKÉRI a Bizottságot, hogy értékelje, milyen korlátokat lenne szükséges és megfelelő bevezetni a bizonyos összeghatárt meghaladó készpénzfizetésekre, az Európai Központi Bankkal közösen pedig – figyelembe véve az Europol által végzett elemzést – vizsgálja meg, hogy milyen intézkedéseket kellene hozni a nagy címletű bankjegyekkel, különösen az 500 EUR címletű bankjeggyel kapcsolatban, és vizsgálatának eredményeiről legkésőbb 2016. május 1-jéig tegyen jelentést a Tanácsnak;

12.  EMLÉKEZTET arra, hogy sürgősen fokozni kell a kulturális termékek illegális kereskedelme elleni küzdelmet, és FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be erre vonatkozó jogalkotási javaslatokat;

13.  FELKÉRI a Bizottságot, hogy első ízben júniusban, majd azt követően legalább hathavonta tegyen jelentést a Tanácsnak a cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről.

[1]           28/15.

[2]           5782/16 + ADD1.

[3]           Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről.

[4]           Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról.

[5]           Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 1889/2005/EK rendelete a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről.

[6]           A pénzmosás elleni negyedik irányelv és a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Igen nagy feladat vár ránk: meg kell őriznünk az Európai Unió egységét. Megbízatásom során elsősorban erre fogok törekedni. Ebben a szellemben terjesztettem elő az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének új rendezésére irányuló javaslatot, amely a véleményen szerint valóban sokat tesz azért, hogy orvosolja a David Cameron miniszterelnök úr által felvetett problémás kérdések mindegyikét. Egy bizonyos határt azonban nem léptem át: az Európai Unió alapjait képező elveket érintetlenül hagytam.

Mély meggyőződésem, hogy érdekközösségünk sokkal erőseb a minket megosztó tényezőknél. Együtt vagy külön folytassuk? Ezt a kérdést nemcsak a brit polgároknak kell megválaszolniuk népszavazás keretében, hanem az Unió többi 27 tagjának is, mégpedig az előttünk álló két hét során.

A folyamat nehéznek bizonyult, és a kihívásokkal terhes tárgyalások sora még nem ért véget. Mindaddig semmiről nem állapodhatunk meg, amíg mindenről egyezségre nem jutunk. Meggyőződésem, hogy a javaslat megfelelő alapot jelent a kompromisszumhoz. A javaslat elkészítéséhez alapvető fontosságú volt az Európai Bizottsággal folytatott szoros és eredményes együttműködés. A Bizottság a folyamat előmozdítása érdekében politikai nyilatkozatokat is kiadott, melyek megtalálhatók az összeállított csomagban.

Kérem, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a javaslat négy fő pontját.

A gazdasági kormányzás kérdését illetően az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők határozattervezete olyan elveket határoz meg, amelyek alkalmazása garantálja a kölcsönös tiszteletet a gazdasági és monetáris unió további elmélyítésében részt vevő és az abban részt nem vevő tagállamok között. Ezzel a lépéssel előkészíthetjük az euróövezet további integrációját, a részt nem vevő tagállamok jogait és hatásköreit is megőrizve.

Ezen elvek tiszteletben tartását egy idevágó mechanizmus segítségével fogjuk biztosítani. A határozat útján létrejövő mechanizmus – bár megfelelő biztosítékokkal szolgál az euróövezeten kívüli tagállamok aggályait illetően – nem biztosíthat vétójogot és nem késleltetheti a sürgős döntések meghozatalát. A mechanizmus igénybevételének pontos feltételei további megbeszélések tárgyát képezik.

Ami a versenyképesség területét illeti, az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők határozattervezete – egy részletesebb európai tanácsi nyilatkozattal és egy bizottsági nyilatkozattervezettel együtt – rögzíteni fogja azon vállalásunkat, hogy fokozott erőfeszítéseket teszünk a versenyképesség növelésére. A bürokrácia csökkentésének érdekében rendszeresen értékelni fogjuk a jogszabályok egyszerűsítése és a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése terén elért eredményeket.

A szuverenitást illetően az állam-, illetve kormányfők határozati javaslata megállapítja, hogy a Szerződésekben foglalt különleges helyzetére tekintettel az Egyesült Királyság nem kíván további politikai integrációban részt venni. A javaslat továbbá megerősíti a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. Azt javaslom, hogy a tagállamok hagyjanak fel a jogalkotási aktusok tervezetének vizsgálatával, ha azt a nemzeti parlamentek a szubszidiaritás elvére hivatkozva ellenzik, kivéve, ha aggályaikra sikerül megoldást találni. Ezenfelül kiemelt helyet kap benne a 21. és 22. jegyzőkönyvben foglalt kívülmaradási záradék tiszteletben tartásának fontossága és a nemzeti biztonsági felelősség kérdése is.

A szociális juttatások és a szabad mozgás kapcsán maradéktalanul be kell tartanunk a hatályos szerződésekben foglaltakat, különösen a szabad mozgás és a megkülönböztetésmentesség elvét. Ezért az Egyesült Királyság aggályaira javasolt megoldás alapja a hatályos szabályok értelmezésének pontosítása, ideértve a Bizottság nyilatkozattervezetét több olyan kérdésről, melyek a szabad mozgással való visszaélés elleni hatékonyabb küzdelemhez kapcsolódnak.

Az állam-, illetve kormányfők a határozattervezetben nyugtázzák, hogy a Bizottság szándékában áll módosításokat javasolni az uniós jogalkotásban a gyermekgondozási ellátások exportjával kapcsolatban, illetve hogy javasolni fogja egy olyan biztonsági mechanizmus létrehozását, mely a más tagállamokból érkező munkavállalók kivételesnek számító beáramlására jelent megoldást. A Bizottság nyilatkozattervezete is említést tesz e mechanizmusról. E megközelítést, illetve a mechanizmus alkalmazásának pontos időtartamát a mi szintünkön még tovább kell vizsgálnunk.

A javaslat tartalmának nagy részét az állam-, illetve kormányfők egy jogilag kötelező erejű határozata tartalmazza majd. Késznek kell lennünk annak megvitatására is, hogy a határozat hatálya alá tartozó néhány elem tartalmát a következő szerződésmódosításkor esetleg belefoglaljuk a szerződésekbe.

A serpák és az állandó képviselők e hét péntekjén találkoznak, hogy első alkalommal megvitassák a javaslatot. Konkrét célul azt tűztük ki, hogy az Európai Tanács februári ülésén mind a 28 tagállam megállapodjon a javaslatról. A siker érdekében mindnyájunknak készen kell állni a kompromisszumra. Kudarc esetén közös jövőnk kerülne veszélybe.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

2016. január 31., vasárnap
London
18.30 Találkozó David Cameron miniszterelnökkel

2016. február 2., kedd
17.00 Találkozó Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. február 4., csütörtök
London
10.00 Felszólalás a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című konferencián

A Tanács 2016. január 28-án újabb egy évre, azaz 2017. január 31-ig elrendelte 48 olyan személy vagyoni eszközeinek a befagyasztását, akik a tunéziai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősek, illetve kapcsolatban állnak velük. 

A határozatot 2016. január 29-én hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában.

A szankciókat eredetileg 2011. január 31-én vezették be Zine El Abidine Ben Ali korábbi elnökkel, feleségével és 46 további személlyel szemben, és azóta évente felülvizsgálják azokat.

A Tanács 2016. január 16-án feloldott minden olyan uniós gazdasági és pénzügyi szankciót, amelyet a nukleáris programmal összefüggésben vezettek be Iránnal szemben. Erre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ugyanaznap elvégzett ellenőrzést követően került sor, amely megerősítette, hogy Irán végrehajtotta az átfogó közös cselekvési tervben szereplő, nukleáris vonatkozású intézkedéseket.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2015. július 14-én átfogó közös cselekvési tervet hagyott jóvá az iráni nukleáris program teljes mértékben békés jellegének biztosítására. Ebben rendelkeztek egy sor olyan intézkedésről is, melyek végrehajtása az Irán nukleáris programjához fűződő összes ENSZ BT-szankció, valamint az uniós és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók általános visszavonását eredményezi.

A Tanács 2015. október 18-án elfogadta azokat a jogi aktusokat, melyek értelmében ezen szankciókat fel kell oldani, miután a NAÜ megerősítette, hogy Irán végrehajtotta a közös cselekvési tervben foglalt kötelezettségeit.

Egyes szankciókat az EU már korábban felfüggesztett, miután az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ideiglenes megállapodásra jutott Iránnal. A 2013. november 24-i közös cselekvési tervben határozták meg azt a megközelítést, amelynek révén tartós és átfogó megoldás születhet az iráni nukleáris kérdésre. Az iráni nukleáris porgrammal kapcsolatban kivetett valamennyi uniós gazdasági és pénzügyi szankció megszüntetése a szankciók említett, korlátozott felfüggesztésének helyébe lép.

Az Európai Tanács a decemberi ülésén megvitatta az összes jelentős válságot, amellyel Európa 2015-ben szembesült. Legyen szó akár a migrációs és menekültügyi válságról, akár a GMU reformjáról vagy a brexitről, minden megbeszélés során tettünk előrelépést, de bizonyosan nem elegendőt. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a 2016-os év is e kihívások árnyékában fog telni. Közösségünk nagy erőpróbán megy keresztül. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy ez minden lehetséges fronton egyidejűleg zajlik. Hadd mondjam el a mai napon hangosan és egyértelműen: nem nyugszom addig, amíg megoldást nem találunk mindezen kihívásokra. Az erőnk az egységünkben rejlik. Ezért 2016-ban is az európai egység fenntartása marad a fő célom.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy a migrációs és menekültügyi válság kérdésével kezdjem, amely egzisztenciális kihívást jelent az EU számára. Amint arra Önök is emlékeznek, hónapok óta, sőt, valójában a migrációs válság kezdete óta hangsúlyozom, hogy a határok védelmének nincs igazán jó alternatívája. Ez minden hatékony migrációs politika elengedhetetlen feltétele.

Az Európai Tanács decemberi ülését követően kissé optimistábbak lehetünk. A vezetők megbeszéléseinek az állt a középpontjában, hogy miként és milyen eszközökkel lehetne megerősíteni a külső határok ellenőrzését. Minden vezető tudatában vannak annak, hogy a schengeni térség védelme nehéz döntéseket tesz szükségessé. Ezzel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy haladéktalanul megvizsgáljuk az Unió külső határainak megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot és ennek keretében az európai határőrséggel kapcsolatos elképzelést is. Ez a holland elnökség egyik prioritása, és júniusra politikai megállapodásra kellene jutnunk a Tanácsban.

Az, hogy Görögország már decemberben beleegyezett a Frontex gyorsreagálású határvédelmi csapatának telepítésébe, azt jelenti, hogy a külső határok őrzése tekintetében megtettük az első lépéseket a megfelelő irányba.

A politikai előrelépés ellenére el kell ismernem, hogy sok területen egyértelműen hiányosak az eredmények, az uniós tranzitzónáktól és a leginkább érintett tagállamokban történő biztonsági ellenőrzésektől kezdve a más tagállamokba történő áthelyezésekig és a visszaküldésig. Noha ígéretes, még nem hozta meg a gyümölcseit az a cselekvési terv, amelyről Törökországgal állapodtunk meg.

Osztom Mark Rutte miniszterelnök álláspontját, miszerint legfeljebb két hónap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kezünkbe vegyük a helyzet feletti ellenőrzést. A karácsonyi időszak statisztikája nem túl biztató, hiszen a Frontex adatai szerint több mint 2 000 személy érkezett naponta az Európai Unió területére. Az Európai Tanács márciusi ülése lesz az utolsó alkalom arra, hogy lássuk, működik-e a stratégiánk. Ha nem, súlyos következményekkel kell szembenéznünk, például a schengeni rendszer összeomlásával. Egy ilyen alternatíva a stratégiánkkal szemben semmiképpen sem kívánatos, ezért arra kérem a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a megállapodásainkat.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy rátérjek az Egyesült Királyság kérdésére. A vezetők decemberben érdemi és építő jellegű megbeszélést folytattak az Egyesült Királysággal kapcsolatos kérdésről. David Cameron miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, különösen a szociális juttatásokat és a szabad mozgást illetően. Elmondta, hogy miért gondolkodik egy négy éven alapuló modellben és újólag hangsúlyozta, hogy kész alternatív megoldásokat is elfogadni, feltéve, hogy azokkal is megvalósíthatók ugyanazok a célkitűzések. Az uniós vezetők hangot adtak a konkrét szempontokkal kapcsolatos aggályaiknak, ugyanakkor jelezték, hogy hajlandók a kompromisszumra. E pozitív hangvételű vita nyomán megállapodtunk arról, hogy közösen keresünk megoldást a David Cameron miniszterelnök által felvetett mind a négy kérdésre, nevezetesen az euróövezettel való kapcsolatok, a szuverenitás, a versenyképesség, valamint a szociális juttatások és a szabad mozgás kérdésére. Kemény munka folyik mind a négy területet illetően, és most is, miközben én ezt a beszámolót tartom, kollégáim a Bizottsággal együtt azon fáradoznak, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Még az Európai Tanács februári ülése előtt konkrét javaslatot fogok benyújtani az uniós vezetőknek az Egyesült Királysággal való egyezségre vonatkozóan. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy e tárgyalások kezdetétől fogva nagyon egyértelmű voltam: nem képezhetik kompromisszum tárgyát az olyan alapvető értékek, mint a megkülönböztetésmentesség és a szabad mozgás. Ugyanakkor minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy olyan megoldást találjunk, amely a brit fél számára is megfelelő. Jelen pillanatban a népszavazás eredménye kiszámíthatatlanabb, mint valaha. Az idő pedig rendkívüli jelentőséggel bír. Ezért minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy februárban sikerüljön egyezségre jutnunk. Nem lesz könnyű, de nem lehetetlen.

Tisztelt Képviselők, az Európai Tanács emellett megbeszélést tartott a terrorizmus elleni küzdelemről, a párizsi tragédia fényében. Az ott elkövetett vérlázító cselekmények csak megerősítették Európa eltökéltségét a terrorizmus elleni küzdelem iránt. A vezetők megállapodtak szakpolitikáink operatívvá tételéről, köztük a külföldi harcosokkal kapcsolatos információk szisztematikus megosztásáról a schengeni és az Europollal kapcsolatos együttműködés keretében, valamint a tagállamok hatóságai között. Célszerű, hogy a biztonsági szolgálatok együttes fenyegetettség-elemzéseket végezzenek, ha ezzel jövőbeli merényleteket lehet megakadályozni. Az Europol arról számolt be, hogy már eddig is jelentősen növekedett az új terrorizmusellenes központján keresztül a külföldi harcosokkal kapcsolatban folytatott információcsere mértéke, és hogy ahhoz csaknem minden tagállam hozzájárult adatokkal. Éberség és valódi együttműködés nélkül nem tudjuk legyőzni ezt a veszélyt és az újabb támadások valószínűsége nagyon magas marad. Sürgetek minden államot, hogy teljes mértékben működjenek együtt.

Az Európai Tanács alkalmat szolgáltatott a vezetők számára az energiaunió kialakításával kapcsolatos helyzet értékelésére. Jelentős előrelépés történt a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjében a gáz- és villamosenergia-piacokon, beleértve Európának azon részeit is, amelyek eddig el voltak szigetelve. Ez volt az egyik fő célom akkor, amikor Lengyelország miniszterelnökeként javasoltam az energiaunió koncepcióját.

Örömmel látom, hogy egyértelmű előrelépés történt, de még többre van szükség. Az Európai Tanács kérte az összes vonatkozó jogszabály előterjesztését, beleértve a gázpiac átláthatóságának megerősítésére vonatkozó jogszabályt is. Az energiaunió kapcsán a vezetők véleménycserét tartottak az Északi Áramlat II. elnevezésű projektről – néhányan közülük igen kritikus hangnemet ütöttek meg –, majd pedig megvitattuk azokat a feltételeket, amelyeknek az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos legfontosabb projektek esetében teljesülniük kell. Ismételten hangsúlyoztuk, hogy minden új infrastruktúrának teljes mértékben összhangban kell állnia az energiaunió célkitűzéseivel. Nem is szólva arról a nyilvánvaló kötelezettségről, hogy valamennyi projektnek meg kell felelnie az összes uniós jogszabálynak, beleértve a harmadik energiaügyi csomagot is. Mindezek teljesülése egyértelmű feltétele annak, hogy egy projekt az uniós intézmények vagy a tagállamok támogatásában részesüljön, legyen szó politikai, jogi vagy pénzügyi támogatásról. A labda most az Európai Bizottság térfelén van. De az Európai Tanács politikai üzenete egyértelmű, és az Európai Parlament által kifejezett állásponttal hasonló irányba mutat.

A vezetők méltatták François Hollande elnököt és gratuláltak neki a COP 21 konferencia sikeres megrendezéséért, valamint az első jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási megállapodás létrejöttéért. Felkértük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mindenre kiterjedően mérje fel, hogy a párizsi megállapodás milyen következményekkel jár saját energia- és éghajlatváltozási politikánkra nézve.

Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, az Európai Tanács foglalkozott a gazdasági kihívásokkal.  A vezetők megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy az öt elnök által készített jelentés alapján folytatják a GMU kiteljesítését célzó munkát. Még ha Európa számára jelenleg óriási megterhelést is okoz a migrációs válság, akkor sem halogathatjuk jobb időkre a GMU tekintetében szükséges reformok bevezetését. A minisztereket ebben a szellemben felkértük arra, hogy gyorsítsák fel munkájukat számos területen, ideértve a bankuniót is.

Az Európai Tanács hangsúlyozta azt is, hogy fontos az egységes piac elmélyítése a kulcsfontosságú területeken. A digitális egységes piac megvalósítása és a tőkepiaci unió kiépítése a legfontosabb prioritásunk.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az Európa jövőjével kapcsolatos pánikkeltés. Sem a naivitás, sem pedig a túlzott pesszimizmus nem vezet azokhoz az eredményekhez, amelyekre Európának szüksége van. Európai polgárként reálisnak kell lennünk, ugyanakkor hinnünk kell értékeinkben és meggyőződésünkben. Arnold Toynbee híres gondolata jut eszembe, miszerint a civilizációkkal a saját öngyilkosságuk végez, sosem gyilkosság áldozatai. Európa erősebb, mint azt néhányan hiszik, és még mindig kellő erővel és közfelhatalmazással rendelkezünk ahhoz, hogy megtegyük a szükséges lépéseket. Köszönöm figyelmüket.