Európai Tanács hírei

Pénteken fontos nem hivatalos találkozón veszünk részt Máltán, ahol Joseph Muscat fogad majd bennünket.

Elsőként a migráció külső vonatkozásairól tanácskozunk majd. Ez a kérdéskör szerves részét képezi annak az átfogó stratégiának, amelyen az elmúlt két évben dolgoztunk. Miután a Földközi-tenger keleti térségében sikerült stabilizálni a helyzetet, ezúttal elsősorban arra helyezzük majd a hangsúlyt, hogy milyen operatív intézkedésekkel tudjuk kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket a Földközi-tenger középső térségéből nagy számban érkező irreguláris migránsok beáramlása jelent. A migrációs hullám soha nem látott méreteket ölt, rengetegen veszítik életüket, miközben megpróbálnak eljutni Európába, és rohamosan közeledik a tavasz. A partnerségi kereten belül és a vallettai cselekvési terv alapján folytatjuk a hosszú távú együttműködést afrikai partnereinkkel. Ugyanakkor a líbiai helyzet azonnali sürgős intézkedéseket kíván Líbiával együttműködésben és a szomszédos országokra is kiterjedően, tekintve, hogy az irreguláris migránsok túlnyomó többsége innen indul útnak. Minden eddiginél fontosabb elérnünk, hogy Líbia stabil országgá váljon. Ezzel egyidejűleg azonban gondoskodnunk kell külső határaink védelméről, mindeközben segítve a líbiai hatóságokat abban, hogy megfelelő színvonalú befogadó létesítményeket állítsanak fel saját területükön. Az ottani helyzet más és összetettebb, mint a Földközi-tenger keleti térségében, ezért az elmúlt hónapok intézkedéseit meghatározó vezérelvek alkalmazása mellett új ötletekre is szükség van. A megbeszélés lezárásaként nagyívű nyilatkozatot fogadunk majd el, amelyben világos és konkrét módon ismertetjük az előttünk álló feladatokat.

A délelőttöt egy szabadtéri csoportképpel zárjuk, ezt követően pedig átkelünk az öböl túloldalára, a munkaebéd helyszínére. Az ebéd során kötetlen eszmecsere keretében más nemzetközi kihívásokról és a nemzetközi helyzetről fogunk egyeztetni. Röviden szó esik majd az európai tanácsi ülések után elfogadott következtetések nyomon követéséről és végrehajtásáról, valamint arról is, hogy miként javíthatnánk a tevékenységünkkel kapcsolatos kommunikáción.

A munkaebéd után fogadjuk majd a sajtó képviselőit, és tagállamonként külön-külön sajtótájékoztatót tartunk.

A sajtótájékoztatót követően 27-ekként ismét összeülünk a Nagymesterek Palotájában, hogy megvitassuk a római találkozó előkészítését, ahol Paolo Gentiloni március 25-én lát majd vendégül minket a Római Szerződések 60. évfordulója alkalmából. Valamennyien megkapták azt az Olaszországgal közösen készített rövid vitaanyagot, amely kiindulópontként fog szolgálni az EU jövőjéről szóló nyílt vitához. Külön levélben magam is megosztottam Önökkel az EU jövőjével kapcsolatos gondolataimat. A máltai tanácskozás ahhoz is nagy segítséget jelent, hogy kidolgozzuk a római évfordulóra szánt nyilatkozatunkat. A római találkozónak az ünneplésről és az egységről kell szólnia, és alkalmat kell szolgáltatnia arra, hogy közösen kialakítsuk az elkövetkező évekre vonatkozó jövőképünket.

A pénteki máltai találkozó reményében:

2017. január 30., hétfő
14.00 Találkozó Rumen Radev bolgár elnökkel

2017. január 31., kedd
Tallinn
11.15 Kétoldalú találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel
12.00 Munkaebéd Jüri Ratas észt, Māris Kučinskis lett és Saulius Skvernelis litván miniszterelnökkel
14.10 Sajtókonferencia
14.45 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel
Párizs
Találkozó François Hollande elnökkel

2017. február 1., szerda
Róma
12.45 Találkozó Sergio Mattarella olasz elnökkel
13.15 Találkozó Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel

2017. február 2., csütörtök
Brüsszel
11.00 Találkozó Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok
A sajtóeseményeken csak féléves sajtóbelépővel vagy e-mailes regisztrációval engedélyezett a részvétel (lásd: Tudnivalók a sajtó munkatársai számára)
Valletta
20.00 Munkavacsora Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel, Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével

2017. február 3., péntek
Valletta
Az uniós állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója
09.40 Az állam-, illetve kormányfők köszöntése Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel és Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével közösen
10.00 Első munkaülés
12.45 Csoportkép
13.45 Nem hivatalos munkaebéd
16.00 Sajtókonferencia
17.15 Második munkaülés

A Tanács (ECOFIN):

I. A 2017. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER

1. ÜDVÖZLI a Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2017. évi európai szemeszter kiindulópontja is;

2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. A strukturális és költségvetési politikáknak hozzá kell járulniuk a fellendülés megerősítéséhez, továbbá ki kell aknázniuk a jelenlegi helyzetet a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése, ambiciózus reformok végrehajtása és felelős költségvetési politika folytatása érdekében. A közelmúltban tapasztalt javulás ellenére a világgazdasági kilátások bizonytalanabbá válnak. A gazdasági teljesítmény, valamint a reformok végrehajtása továbbra is egyenetlen az Unióban. Bár a foglalkoztatás várhatóan növekedni fog, számos gazdaságban továbbra is messzire ható strukturális kihívásokkal kell szembenézni, többek között a munkaerőpiacon. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság ugyan csökken, de még mindig magas szintű, ami visszafogja a beruházásokat. Amint azt a Bizottság is megerősíti a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésében, a növekedést és a foglalkoztatást makrogazdasági egyensúlyhiányok kockázata is hátráltatja;

3. mindezek alapján EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként jelölt meg és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2017-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházásélénkítés, a strukturális reformok végrehajtása és a felelős költségvetési politika. Ezeket a prioritásokat integrált módon kell végrehajtani, hogy a kihívásokat mind uniós, mint tagállami szinten hatékonyan lehessen kezelni, biztosítva az inkluzív növekedést és a fenntartható gazdasági fejlődést. KIEMELI, hogy az éves növekedési jelentés nem hangsúlyozza eléggé, hogy termékpiaci reformra van szükség. A termékpiaci reformokat kiemelten kell kezelni, mivel azok a gazdasági feltételektől függetlenül közvetlenebb módon élénkítik a termelékenységet és a kibocsátást. EGYETÉRT azzal, hogy reformokra van szükség a munkaerő-kínálat növelése és a munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdítása érdekében; például fokozni kell a nők munkaerőpiaci részvételét és integrálni kell a hátrányos helyzetű csoportokat a növekedési potenciál erősítése és a társadalmi haladás érdekében. ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;

4. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint javítani kell a reformok végrehajtását, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben folyamatosan nyomon kell követni a teljesítményt és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus ajánlások – végrehajtását. FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottságtól kapott információkra építve tevékenyen vegyen részt ebben a munkában. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé az érdemi vita elé, amelyet a Tanács 2017 márciusában tart majd a Bizottság mélyreható értékelése alapján az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról;

5. további tényleges és nyílt párbeszédet SÜRGET a tagállamok és a Bizottság között, valamint a nemzeti érdekelt felek megfelelőbb bevonását szorgalmazza;

II. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS

A beruházások újraindítása

6. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a beruházások szintje az alacsony kamatszínvonal, a pénzügyi piacok pénzbősége és a köz- és magánszektorbeli szereplők hitelállomány-leépítése ellenére továbbra is alacsony. Egyrészt sürgősen szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az erősítse az Unióban a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált. EMLÉKEZTET a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek kezeléséről szóló, 2016. decemberi ECOFIN tanácsi következtetésekre, melyekben a Tanács szintén rámutatott a beruházások és a strukturális reformok közötti szoros kapcsolatra. A tagállamoknak kezelniük kell a beruházásokat korlátozó, nemzeti és határokon átnyúló akadályokat, továbbá az Unió egészében meg kell erősíteniük az egységes piacot és a beruházási környezetet;

7. a hitelezés feltételei javulást mutatnak, a vállalatok ugyanakkor elhelyezkedésüktől függően továbbra is eltérő finanszírozási feltételekkel szembesülnek. Számos tagállamban kihívás a magánszektor túlzott eladósodottsága és a nemteljesítő hitelek, amelyek gátolják a pénzügyi közvetítés működését és visszafogják a beruházási döntéseket. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a beruházási döntések szempontjából alapvető fontossággal bírnak a jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek;

8. TÁMOGATJA azt az álláspontot, mely szerint hatékonyabbá kell tenni a nemzeti fizetésképtelenségi keretrendszereket, elősegítendő a nemteljesítő hitelek magas szintjének leépítését, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy a prudenciális felügyeleti tevékenységeket kiegészítendő, mind tagállami, mind uniós szinten ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy hatékony stratégiát az egyes tagállamok bankszektorában a bankok életképességét veszélyeztető kockázatok kezelése céljából, ideértve a nemteljesítő hitelek magas szintjét, a nem megfelelő üzleti modelleket és a kapacitásfelesleget. HANGSÚLYOZZA, hogy az ilyen intézkedéseknek összhangban kell állniuk a hatályos szabályozási kerettel, különösen a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel;

9. EMLÉKEZTET arra, hogy a fejlettebb és integráltabb tőkepiacok ösztönözhetnék a vállalati és az infrastrukturális projektek keretében végzett beruházásokat, és erőteljesebben vonzanák a hosszú távú külföldi befektetéseket is, emellett hozzájárulnának a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. E célból TÁMOGATJA a teljes körű tőkepiaci unió létrehozása, valamint a határokon átnyúló beruházások előtt álló akadályok lebontása irányában tett lépéseket, továbbá a finanszírozási források diverzifikálását, amely segítséget nyújt elsősorban az infrastruktúra és a kkv-k finanszírozásához, és amelynek eredményeként – adott esetben adóügyi intézkedéseket is alkalmazva – az uniós vállalkozások forrásszerkezete kiegyensúlyozottabb lenne a saját és az idegen forrás közötti megoszlás szempontjából, és nagyobb mértékű lenne a határokon átnyúló kockázatmegosztás a magánszektorban;

A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása

10. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság azon véleményével, mely szerint a tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló beruházásaikat, hogy megteremtsék a nagyobb munkaerőpiaci részvételt, valamint a hatékony képzést és továbbképzést elősegítő feltételeket. HANGSÚLYOZZA, hogy a termékpiaci reformok és a piacok megnyitása fontos szerepet játszanak a növekedési potenciál, a termelékenység és a hatékonyság fokozása szempontjából. Mindez elősegítheti a munkaerőpiaci reformok sikerét is. A termékpiaci reformok emellett javíthatják a sokkhatásokkal szembeni alkalmazkodóképességet, hozzájárulhatnak az egyensúly helyreállításához, enyhíthetik a hitelállomány-leépítés és a globalizáció negatív mellékhatásait és ezzel egyidejűleg erősíthetik azok pozitív hatásait, valamint hozzájárulhatnak a makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzéséhez. HANGSÚLYOZZA, hogy továbbra is az európai egységes piac jelenti a növekedés legerőteljesebb motorját, továbbá prioritásként kell kezelni mind az áruk, mind a szolgáltatások egységes piacának kiteljesítését, valamint a digitális egységes piaccal, a tőkepiaci unióval és az energiaunióval kapcsolatos munka folytatását;

11. HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük. A tagállamok többségében sor került a nyugdíjrendszer reformjára a rendszer fenntarthatóságának, hatékonyságának és megfelelőségének fokozása érdekében, azonban e reformtörekvések megszilárdításához további lépésekre van szükség. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint e reformok hatékonyságát elősegítik az olyan kísérő szakpolitikák, amelyek a munkával töltött évek számának növelésével és más kiegészítő nyugdíjjövedelmek támogatásával megnövelik a nyugdíjjövedelmet;

Felelős költségvetési politika

12. ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor MEGÁLLAPÍTJA, hogy az összesített kép elfedi a tagállamok között fennálló jelentős különbségeket, valamint az államháztartás továbbra is kihívásokat támaszt. EMLÉKEZTET arra, hogy a nemzeti költségvetési politikák közös szabályokon alapuló, szoros koordinálása alapvető fontosságú az euróövezet számára a megfelelő átfogó költségvetési irányvonal kialakításához és a monetáris unió zökkenőmentes működéséhez. NYUGTÁZZA a költségvetési irányvonalról készített bizottsági közleményt és elemzést, amelyben a Bizottság az euróövezet egészében pozitív költségvetési irányvonal követését szorgalmazza. EMLÉKEZTET arra, hogy az eurócsoport a júliusi ülésén a Bizottság elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2017. évi, összességében semleges összesített költségvetési irányvonal megfelelő egyensúlyt teremt. TUDATÁBAN VAN annak, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő egyensúlyra kell törekedni a tekintetben, hogy egyrészt biztosítani kell a fenntarthatóságot, másrészt a fellendülés megerősítése céljából támogatni kell a beruházásokat, hozzájárulva ezzel a megfelelő átfogó költségvetési irányvonalnak és a szakpolitikai intézkedések kiegyensúlyozottabb kombinációjának a kialakításához;

13. EGYETÉRT egyrészt azzal, hogy továbbra is alapvető fontosságú, hogy a tagállamok folytassák a strukturális reformok végrehajtását a növekedési potenciál fokozása érdekében, másrészt azzal, hogy a tagállamok költségvetési politikájának elő kell segítenie a növekedést, ugyanakkor biztosítani kell az államadósság hosszabb távú fenntarthatóságát. Ennek érdekében többek között nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetések minőségére és összetételére, hogy nagyobb részt kapjanak a beruházások, valamint a gazdaság növekedési potenciálját fokozó egyéb bevétel- és kiadási kategóriák. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy a költségvetési politikának maradéktalanul tiszteletben kell tartania a Stabilitási és Növekedési Paktumot. OSZTJA a Bizottság azon véleményét, hogy az államháztartás fenntarthatósága szempontjából továbbra is kihívásokkal küzd több olyan ország, ahol magas az államadósság, és ez sebezhetővé teheti őket a sokkhatásokkal szemben, ezért HANGSÚLYOZZA, hogy a reziliencia fokozása érdekében prudens költségvetési politikával, többek között az adósságszabály betartásával hosszú távon ellenőrzés alatt kell tartani a hiány- és adósságszintet a magas államadóssággal rendelkező tagállamokban. MEGERŐSÍTI, hogy néhány tagállam túlteljesítette középtávú céljait, és kedvező költségvetési helyzetét kihasználva – az adott ország sajátos körülményeitől függően – tovább erősíthetné belső keresletét és növekedési potenciálját, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva a középtávú célt, a tagállami költségvetési előjogokat és a nemzeti követelményeket;

14. EMLÉKEZTET arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, és jelentős rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a költségvetési politika oly módon igazodjon a tagállami fejleményekhez, hogy ne kerüljön veszélybe a rendezett és fenntartható államháztartás előmozdításának átfogó célja. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a Bizottság következetes módon mérlegelje a tagállamok arra irányuló kéréseit, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében biztosítsanak számukra rugalmasságot, ideértve a kormányok ellenőrzésén kívül eső, rendkívüli eseményekhez kapcsolódó kivételes kiadásokat is.

A Tanács (ECOFIN):

1. ÜDVÖZLI a riasztási mechanizmus keretében készült hatodik bizottsági jelentést, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja lesz a 2017. évi európai szemeszterben;

2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság horizontális elemzésével, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az EU-ban és az euróövezetben való korrekciójáról szól; ÜDVÖZLI a tagállamok által az egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépést, amellyel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euróövezeten belül; MEGJEGYZI, hogy a folytatódó, de továbbra is mérsékelt ütemű élénkülés és az alacsony infláció továbbra is nehezíti az egyensúlyhiányok csökkentését és hatással van a makrogazdasági kockázatokra; HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni; MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek; összességében EGYETÉRT abban, hogy további határozott reformintézkedésekre van szükség a beruházások előmozdításához és a növekedési potenciál felszabadításához;

3. NYUGTÁZZA a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben szereplő, a Bizottság által ismertetett alapvető gazdasági átvilágítást; TUDATÁBAN VAN annak, hogy részletes vizsgálatokkal tovább kell elemezni a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket azon 13 tagállamban, amelyekben az elmúlt évben egyensúlyhiányt állapítottak meg, mégpedig annak értékelése céljából, hogy az egyensúlyhiány mérséklődik, tartósan fennáll vagy súlyosbodik-e, figyelembe véve az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, beleértve az európai szemeszter keretében korábban javasolt intézkedéseket is; MEGÁLLAPÍTJA, hogy továbbra is sebezhető néhány olyan tagállam, melyek esetében a részletes vizsgálat a jelenlegi szakaszban nem indokolt, a fejleményeket azonban nyomon kell követni;

4. ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy februárban közzétegye azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek az országjelentésekben találhatók több más, az európai szemeszterhez kapcsolódó strukturális kérdésre vonatkozó további bizottsági elemzéssel együtt; HANGSÚLYOZZA, hogy a kulcsfontosságú feladatok megoldására kell összpontosítani – például a magánszektorbeli és a külföldi eladósodottság magas szintjére, a gyenge versenyképességre és növekedési potenciálra, a növekvő ingatlanárakhoz kapcsolódó kockázatokra, a folyófizetésimérleg-többletre és -hiányra, valamint a kiigazítással összefüggő, magas munkanélküliséget eredményező problémákra –, ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni az egyes tagállamok problémái között azok forrása és a kockázatok súlyossága alapján, világos prioritások meghatározása és a gyors intézkedések biztosítása érdekében; KIEMELI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával;

5. ÜDVÖZLI a Bizottság által közzétett, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló kiadványt, amely áttekintést nyújt az eljárási keret működéséről, valamint arról, hogy miként alakult annak alkalmazása; HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatósága és kiszámíthatósága, különösen a jelenlegi egyensúlyhiány-kategóriák megtartása alapvetően fontos a tagállamoknak az eljárásban való szerepvállalása szempontjából, ez utóbbi pedig elengedhetetlen az eljárás eredményességéhez; KIEMELI, hogy az alapul szolgáló elemzés és az eredmények további javítása érdekében folytatni kell azt a szakmai munkát, amely egyrészt az eredménytábla megfelelőségének értékelésére, másrészt azoknak az analitikai eszközöknek és kereteknek a továbbfejlesztésére és tökéletesítésére irányul, amelyek az egyensúlyhiányok és az azokkal összefüggő továbbgyűrűző hatások kialakulásával és megszűnésével kapcsolatos fejlemények és mögöttes okok vizsgálatára szolgálnak;

6. ÚGY VÉLI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett egyedi nyomon követés elősegíti a makrogazdasági egyensúlyhiány megszüntetésére irányuló intézkedések eredményes végrehajtását; NYUGTÁZZA az egyedi nyomon követés kiterjesztését az összes olyan tagállamra, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében felügyelet alatt áll, továbbá ÜDVÖZLI az eljárás egyszerűsítését; HANGSÚLYOZZA, hogy az egyedi nyomon követés végrehajtását illetően szilárd és átlátható gyakorlatokat kell fenntartani;

7. összességében EGYETÉRT azzal az értékeléssel, amelyet a Bizottság az egyedi nyomon követési jelentésekben nyújt egyrészt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében az egyensúlyhiányok megszüntetésére hozott tagállami intézkedésekről, másrészt a még fennálló szakpolitikai hiányosságokról; MEGJEGYZI, hogy az egyedi nyomon követési jelentések nagy többségét már megvitatták a tanácsi bizottságokban, a Spanyolországra, Portugáliára és Írországra vonatkozó, még fennmaradó jelentések megvitatására pedig 2017 elején kerül sor a támogatási programot követő utólagos felügyelet keretében készített jelentések összefüggésében;

8. FELKÉRI a Bizottságot, hogy az egyedi nyomon követés megállapításai nyomán tegyen következetes és hatékony lépéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtását illetően, továbbá FELKÉRI a tagállamokat, hogy ambiciózus és konkrét módon kezeljék az egyedi nyomon követés során azonosított szakpolitikai hiányosságokat a káros egyensúlyhiányok korrekciója érdekében.

A Tanács 2017. január 27-én újabb egy évre, azaz 2018. január 31-ig elrendelte 48 olyan személy vagyoni eszközeinek a befagyasztását, akik a tunéziai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősek, illetve olyan személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását, akik az előbbiekkel kapcsolatban állnak.

A szankciókat eredetileg 2011. január 31-én vezették be Zine El Abidine Ben Ali korábbi elnökkel, a feleségével és 46 további személlyel szemben. A Tanács úgy ítélte meg, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt egyrészt a tunéziai nép nem részesül azokból az előnyökből, melyek a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséből származnak, másrészt az az ország demokratikus fejlődését is aláássa. A vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó korlátozó intézkedéseket 2011 óta évente megújítják.

A határozatot 2017. január 28-án hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában. A határozatot a miniszterek a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) keretében vita nélkül fogadták el.

2017. január 24., kedd
Berlin
12.20 Beszéd Roman Herzog volt elnök állami temetési szertartásán

2017. január 25., szerda
11.00 Újévi fogadás a Királyi Palotában (Brüsszel)
14.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2017. január 26., csütörtök
15.00 Találkozó Duško Marković montenegrói miniszterelnökkel: sajtónyilatkozatok ±15.30 (Európa épület)

2017. január 27., péntek
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

Melegen gratulálok ahhoz, hogy Önt az Európai Parlament elnökévé választották. Engedje meg, hogy Önnek is és a Ház valamennyi tagjának minden jót kívánjak 2017-re.

Kétség kívül rendkívüli év vár mind Európára, mind az Európai Unióra. Tavaly a migráció, a biztonság és a gazdaság terén eredményeket tudtunk elérni annak ellenére, hogy minden eddiginél nehezebb feladatokkal kellett megküzdenünk. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Önök áldozatos munkával és felelősségtudattal reagáltak az eseményekre. Éppígy abban is bízom, hogy vállvetve az elkövetkező hónapok kihívásait is sikeresen tudjuk majd kezelni.

Most röviden bemutatnám az Európai Tanács decemberi ülésének főbb eredményeit. A vezetők megvitatták azokat az intézkedéseket, melyek célja a migráció ellenőrzött keretek közé való visszaterelése. A Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma erősen megcsappant. Ez a schengeni rendszer visszaállításának, a nyugat-balkáni útvonal lezárásának, illetve a Törökországgal folytatott együttműködésnek köszönhető. Ezzel kapcsolatban a vezetők hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt, ami Törökország részéről is erőfeszítéseket tesz szükségessé.

A Földközi-tenger közepén húzódó útvonalat illetően Mogherini főképviselő beszámolt az afrikai országokkal elért eredményekről. Tavaly száznyolcvanezer irreguláris migráns érkezett Olaszországba. Ez tarthatatlan. Éppen ezért a Máltán megrendezendő következő informális csúcstalálkozón kiemelt helyen szerepel majd egyrészt Líbia, másrészt a Földközi-tenger közepén húzódó útvonalra vonatkozó uniós megközelítés. Mint Önök is jól tudják, az EU támogatja a líbiai nemzeti egységkormányt, valamint annak a béke és a stabilitás megszilárdítását célzó erőfeszítéseit. Készen állunk, hogy fokozzuk a támogatásunkat azon kapacitás megerősítése érdekében, mely a biztonsági kérdések kezelésére és az intézmények megszilárdítására vonatkozik, mindezt Líbia szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával.

Ukrajnával kapcsolatban a vezetők jogilag kötelező erejű határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy elősegítsék a társulási megállapodás Hollandia általi megerősítését. A határozat választ ad minden olyan aggályra, amelyet a holland szavazók az elmúlt évben kifejezésre juttattak. A felelősség mostantól Hollandiáé. A megerősítés nemcsak Ukrajnának fontos, hanem Európa geopolitikai pozíciója és hitelessége szempontjából is. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megmentsük a társulási megállapodást, amelyet 27 tagállam és az Európai Parlament már megerősített. Most Hollandiának kell lépnie.

A minszki megállapodásokkal kapcsolatban Angela Merkel kancellár és François Hollande elnök értékelte a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló normandiai folyamatot. Egyértelmű ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy mivel Oroszország még nem hajtotta végre a minszki megállapodást, a szankciókat meg kell hosszabbítani. Ez megtörtént: a szankciókat további hat hónapig alkalmazzák.

Világunk veszélyesebbé vált: nyílt konfliktusok sorával, terrorizmussal, valamint a kibertámadások és a nyilvánosság félretájékoztatásának formáját öltő úgynevezett hibrid hadviseléssel kell szembenéznünk. Ezért a vezetők megállapodtak arról is, hogy a NATO-val partnerségben fokozzák a védelemmel kapcsolatos munkánkat. Megegyeztek továbbá abban is, hogy minden téren megerősítik a külső biztonságra vonatkozó együttműködést a kutatástól és a katonai képességfejlesztés módszereitől egészen a missziók és műveletek lebonyolításának módjáig. Több forrást kell bevonni a védelemmel kapcsolatos kiadások fedezésére elsősorban nemzeti szinten, de európai uniós finanszírozásból is. Mivel ez intézményi és pénzügyi szempontokat érint, döntő fontosságú, hogy Önök is támogassák ezt az ügyet. A cél egyértelmű. Az európai országoknak és az Európai Uniónak egyaránt többet kell tennie a polgárainkat veszélyeztető azonnali biztonsági fenyegetések ellen.

A vezetők a belső biztonság kérdését is megvitatták. Politikai megállapodást értünk el a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelvvel kapcsolatban, mely bűncselekménnyé nyilvánítja a külföldi harcosok tevékenységét az egész Európai Unióban. Ez jó irányba tett lépés, de többre van szükségünk. A vezetők kijelentették, hogy gyorsan véglegesíteni kell és végre kell hajtani a jövőbeli terrortámadások megelőzését célzó többi határozatot is, így például a tűzfegyverekre vonatkozó szigorúbb jogszabályokat. Felkértük a társjogalkotókat, hogy júniusig állapodjanak meg a határregisztrációs rendszerről, 2017 végéig pedig az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről is. Ez biztosítani fogja a vízummentes utazásra jogosultak szisztematikus ellenőrzését. Szoros határidőkről van szó, de a helyzet a szokásosnál gyorsabb reagálást követel.

A vezetők több olyan kezdeményezést is megvizsgáltak, melyek célja, hogy az európai gazdaság mindenki számára hasznot hajtson. Véleménycserét tartottunk Mario Draghi elnökkel, aki kiemelte, hogy a gazdasági helyzet további javításához reform-erőfeszítésekre van szükség. Statisztikáink javultak, de a fő cél az, hogy a polgárok és a vállalkozások bizakodva nézzenek a jövő elébe. Ezért hosszabbítjuk meg az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, modernizáljuk a piacvédelmi eszközöket, és ezért folytatjuk az ifjúsági garanciaprogramot. A fellendülés megerősítéséhez az kell, hogy 2017-ben nagyra törő célokat valósítsunk meg az egységes piac elmélyítését és modernizálását illetően. A Parlament egyértelműen kulcsszereplő ebben.

Végül pár szó a brexitről. A 27 uniós tagállam rövid nem hivatalos ülést tartott, amelynek során eljárási szabályokról állapodtunk meg és megerősítettük elveinket, vagyis a négy szabadság láthatóságát, a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, valamint azt a szabályt, miszerint a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk.

Az Európai Tanács fogja ellátni a folyamat politikai szintű ellenőrzését, biztosítva, hogy az Unió részéről a Bizottság vezesse a tárgyalásokat. A vezetők teljességgel tudatában vannak annak, hogy az Európai Parlament fontos szerepet játszik e folyamatban. Ezt szem előtt tartva felkérték a tárgyalások vezetőjét, hogy a Parlamentet mindenről rendszeresen és részletesen tájékoztassa, valamint megállapodtak arról is, hogy az elkövetkező hónapok során az Európai Tanács miként fog együttműködni a Parlamenttel. Ezen eredmények alapján az EU készen áll a tárgyalások megkezdésére, amint az Egyesült Királyság értesíti a kilépésről.

Végezetül hadd említsem meg Theresa May miniszterelnök tegnapi beszédét, mely arról tanúskodik, hogy London végül megértette és elfogadta, hogy a 27 tagállam egységesen a belső piac oszthatatlansága mellett foglalt állást. Hasznos lenne, ha partnereink azt is megértenék, hogy a jövőbeli tárgyalások során nem lesz módjuk a szemezgetés taktikáját alkalmazni. Egyben azt is hangsúlyozni kívánom, hogy nyugtáztuk, hogy Theresa May miniszterelnök meleg szavakkal és kiegyensúlyozottan nyilatkozott az európai integrációról. Szavai sokkal inkább idézték Winston Churchillt, mint Trump leendő amerikai elnököt.

Mostantól az Európa épület ad otthont az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács legtöbb ülésének. Az épület már megnyitotta kapuit. A sajtóra az Európa épületben vonatkozó szabályokról alább olvashat gyakorlati információkat.

Az épületre vonatkozó további információkat itt találja: Európa épület – sajtócsomag

A sajtó képviselőinek belépése az épületbe

A média azon képviselői, akik érvényes intézményközi sajtóigazolvánnyal vagy a csúcstalálkozókra érvényes féléves sajtóbelépővel rendelkeznek, közvetlenül a főbejáraton (165 Rue de la Loi) léphetnek be az Európa épületbe.

A sajtó többi képviselőjének a Justus Lipsius bejáratot (175 Rue de la Loi) kell igénybe venniük, és napi sajtóbelépőt kérniük a biztonsági pultnál a 00. emelet sajtó számára kijelölt részén. Ehhez érvényes sajtóigazolványt és/vagy megbízólevelet és személyazonosító igazolványt kell felmutatniuk.

Az akkreditációs szabályok egyes magas szintű rendezvények esetében ettől eltérhetnek.

Az újságírók a két épület között szabadon mozoghatnak: a Justus Lipsius 10. emeletét és az Európa épület 2. emeletét gyaloghíd köti össze. A 0. emeleten a VIP-bejárat mellől liftek indulnak az 1. és a 2. emeletre. Az 1. és a 2. emeletet lépcső is összeköti.

Nyitvatartási idő

Hétköznap reggel 7.30 és este 7 óra között.

A sajtó számára kijelölt területek az Európa épületben

A Tanács fő sajtóközpontja (sajtóterem, nemzeti tájékoztatóirodák, média-munkaállomások, audiovizuális berendezések, sajtótanácsadók stb.) a Justus Lipsius épületben marad.

Az Európa épületben a sajtó számára kijelölt területek a következők:

• a VIP-bejárathoz vezető bejárat a röpnyilatkozatokhoz: 0. emelet a sajtóliftek mellett (a VIP-bejárat a média számára csak hivatalos rendezvények idején van nyitva)
• sajtóterem – 1. emelet
• az úgynevezett „vegyes zóna”, azaz a delegációk és a sajtó közötti informális találkozók helyszíne – 1. emelet, a sajtóterem mellett
• dokumentumtároló – 2. emelet
• információs pult a sajtó számára – 1. emelet (nyitva az események ideje alatt)

A média akkreditációval rendelkező képviselői az Európa épület előcsarnokába, a kávézóba (00. emelet) és az étterembe (-1. emelet) is beléphetnek.

Sajtóesemények

• A Tanács soron következő üléseire vonatkozó sajtótájékoztatókat a Justus Lipsius épület sajtótermében tartják.
• A Tanács üléseit követő sajtókonferenciák vagy az Európa épület vagy a Justus Lipsius épület sajtótermében kerülnek megrendezésre. A pontos helyszínről a sajtó számára kijelölt területeken elhelyezett monitorokon, a „hét főbb médiaeseményeiről” szóló tájékoztatóból, illetve az ülések előtt közzétett információkból lehet majd tájékozódni.
• Érkezés–távozás: az Európa épületben a miniszterek által használt VIP-bejárat (0. emelet) a média számára is nyitva áll az érkezéskor és távozáskor tett röpnyilatkozatok alkalmával.

IT-szolgáltatások

A „Consilium” Wifi internetszolgáltatás az Európa épületben is rendelkezésre áll.

Étkeztetési szolgáltatások

A média képviselői a 0. emeleti kávézót és az 1. emeleti önkiszolgáló éttermet is használhatják.

A forró italokat, hideg italokat és snackeket árusító automaták a 0. emeleti kávézóban találhatók.

Dohányzás

Az Európa épületben nincs dohányzófülke a sajtó számára hozzáférhető területeken.

Kapcsolat

• A sajtóközpont email-címe: press.centre@consilium.europa.eu
• Fő sajtóközpont – Justus Lipsius épület: (+32) 02 281 9000
• Sajtóinformációs pont – Európa épület, 1. emelet: (+32) 02 281 9001

2017. január 16., hétfő
Zágráb
10.10 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok
11.00 Beszéd a Horvát Köztársaság nemzetközi elismerésének 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.45 Találkozó Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel
12.00 Találkozó Božo Petrovval, a horvát parlament elnökével

2017. január 17., kedd
9.30 Találkozó Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
10.45 Telefonbeszélgetés Níkosz Anasztasziádesz ciprusi elnökkel
11.30 Telefonbeszélgetés Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel
14.15 Telefonbeszélgetés Angela Merkel német szövetségi kancellárral
15.00 Telefonbeszélgetés François Hollande francia elnökkel
17.00 Telefonbeszélgetés Theresa May brit miniszterelnökkel

2017. január 18., szerda
Strasbourg
15.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. december 15-i üléséről

2017. január 20., péntek
10.00 Találkozó Serge Telle-lel, a Monacói Hercegség kormányfőjével

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben megerősítette, hogy az EU kész támogatást nyújtani a libanoni demokratikus folyamathoz. Emellett üdvözölte, hogy a közelmúltban sor került Michel Aoun elnökké választására, valamint hogy Szaad Haríri miniszterelnök vezetésével megalakult az új kormány. A Tanács felkérte az ország vezetőit, hogy 2017-ben mielőbb tartsanak parlamenti választásokat és biztosítsák, hogy a folyamat zökkenőmentes és átlátható legyen.

Ezenfelül hangsúlyozta: fontos, hogy Libanon, ahogyan eddig is, a jövőben is elhatárolódjon a régióbeli konfliktusoktól. A Tanács elismerését fejezte ki Libanonnak azokért a rendkívüli erőfeszítésekért, amelyeket azért tesz, hogy menedéket nyújtson több mint 1,1 millió szíriai menekült számára.

Hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a máltai elnökségre ebben a kivételes időszakban kerül sor, amely tele van új kihívásokkal és drámai változásokkal. Az elkövetkező félévben kerül sor arra, hogy megünnepeljük Rómában a Szerződés létrejöttének hatvanadik évfordulóját, és a brexitre irányuló eljárás is hivatalosan kezdetét veszi majd. A migráció miatt, különösen a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalat illetően, a tavaszi időszak komoly megmérettetés lesz az EU egésze számára. Egy ilyen eseménysorozat kompetens, tapasztalaton alapuló és érzékeny irányítást igényel.

Tényleg szerencsések vagyunk, hogy ez a nehéz szerep Máltára hárult. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban az olaszokat, akik a római ünnepség házigazdái lesznek, és az angolokat, akik megkezdik az Unióból való kiválást. És mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ha egy válásra a felek közötti kölcsönös megértés hiányában kerül sor, akkor az rémálommá teheti az életüket. Végezetül kevesen ismerik Máltánál jobban a Földközi-tengeren zajló migrációs tragédia mibenlétét.

Ugyanakkor Máltában nem csak egy kompetens és megértő vezetés garanciáját láthatjuk. Málta az európai kulturális identitás jelképe is. Ha közelebbről megnézzük ezt a figyelemre méltó szigetet, akkor a szemünk előtt elevenedik meg az európai kultúra története.

Egyesek azt állítják, hogy Kalüpszó, a Homérosz Odüsszeiájából ismert nimfa itt, Máltán látta vendégül Odüsszeuszt. A „vendégül látás” talán némileg eufemisztikusan hangzik, ha arra a hét évre gondolunk, amelyet Odüsszeusz Kalüpszó fogságában töltött. A művészetek szerelmesei számára Málta Caravaggio szigetét jelenti, a régészet iránt érdeklődők pedig a világ legrégebbi szabadon álló, ember alkotta építményeinek helyszínét látják benne. Nem véletlen, hogy 2018-ban Valletta lesz Európa Kulturális Fővárosa.

Pontosan a kultúra az, amely identitástudatot biztosít számunkra, európaiak számára azáltal, hogy térbeli és időbeli fogódzót nyújt. A kultúra az a terület, amelyet meg akarunk védeni és amelyet meg kell védenünk. Mindannyiunk gyökerei a földközi-tengeri térségben, Görögországban és Rómában, valamint a kultúrák ezen találkozási pontjában született kereszténységben vannak. Ha manapság fogódzókat keresünk az európai kontinens stabilizálásához, akkor Málta az egyik ilyen jelképes fogódzó. A csupán két nappal ezelőtt elhunyt kiváló lengyel filozófus és szociológus, Zygmunt Bauman azt írta, hogy Európának különösen fontos szerepet kell betöltenie a kultúrák megértésének újraélesztésében, pontosan azért, mert Európa a népek, a nyelvek és a történelmi hátterek rendkívüli sokszínűségével az a hely, ahol a „másik” mindig az ember szomszédja, és ahol mindenkinek folyamatosan tanulnia kell mindenki mástól.

A kompetencia mellett a máltai elnökségnek a türelem és az empátia is kétségtelenül az erőssége lesz. Ezt azért állítom ilyen biztosan, mert tudatában vagyok az időszámításunk kezdetén datálódó néhány eseménynek.

A Bibliában az olvasható, hogy Pál apostol éppen Rómába tartott, ahol politikai lázadóként bíróság elé kellett állnia. Azonban az őt és még több száz más utast szállító hajó ádáz viharba került. Két héttel később hajótörést szenvedtek Málta partjainál, de mindenki épségben ki tudott úszni a szigetre. Szent Lukács Az apostolok cselekedeteinek 28. fejezetében a következőképpen írja le a túlélők fogadtatását: „Megmenekülve megtudtuk, hogy a szigetet Máltának hívják. A bennszülöttek igen emberségesen bántak velünk. Tüzet raktak, s a szakadó eső és a hideg elől mindnyájunkat odahívtak.”

Kétezer év elteltével Málta továbbra is tárt karokkal fogadja a vendégeket és a túlélőket: a közös tűz köré hívja őket melegedni, aminek a mai ünnepség is egy újabb szép példája.

Köszönöm a figyelmüket!

 

A Tanács 2017. január 10-én a belga állampolgárságú Herman Ruys dandártábornokot nevezte ki az EU közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziója (EUTM RCA) parancsnokává. Az új parancsnok 2017. január 16-tól tölti be a tisztséget, amelyet Eric Hautecloque-Raysz dandártábornoktól vesz át.

A Tanács 2016. július 16-án indította meg az EUTM RCA missziót. A misszió az EU átfogó megközelítésének részeként hozzájárul az ország biztonsági ágazatának reformjához. Az uniós katonai tanácsadó missziót (EUMAM RCA) felváltó EUTM RCA célja, hogy segítsen a közép-afrikai fegyveres erőket korszerű, hatékony, inkluzív és demokratikusan elszámoltatható szervezetté alakítani. A katonai kiképzési misszió stratégiai tanácsadást nyújt a Közép-afrikai Köztársaság védelmi minisztériumának és a minisztérium személyzetének, oktatást biztosít a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek, továbbá kiképzést a közép-afrikai fegyveres erők tagjai részére. A misszió székhelye Banguiban van.

A kinevezésről szóló határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta meg.

2017. január 10., kedd
10.30 Találkozó Idriss Déby csádi elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.30 Találkozó Bill English új-zélandi miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ±14.15)

2017. január 11., szerda
Valletta
17.30 Találkozó Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel
19.00 Az EU Tanácsa máltai elnökségének nyitóünnepsége

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 20-án a Tanács nevében megerősítette a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelvjavaslatról az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást. Az irányelvjavaslat módosítja és kiegészíti a jelenleg hatályos 91/477/EGK irányelvet.

„A tűzfegyverekre vonatkozó hatályos európai jogszabályok 1991 óta vannak érvényben, és az Európában elkövetett terrortámadások nyomán minden eddiginél sürgősebbé vált, hogy orvosoljuk a hatályos jogszabályok hiányosságait.” – mondta Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere és a Tanács elnöke. „A megállapodás értelmében szigorodnak majd az ellenőrzések, ami segít megakadályozni, hogy a terroristák és bűnszervezetek tűzfegyvereket szerezzenek.”

Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere, a Tanács elnöke

A módosítások a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető kockázatok kezelését célozzák, középpontjukban pedig a következők állnak:

A tűzfegyverek jobb nyomonkövethetősége

A módosítás megerősíti a tűzfegyverek előállítására vonatkozó szabályokat azzal, hogy rendelkezik – többek között – arról, hogy ezentúl a tűzfegyverek minden fődarabját is kötelezően jelöléssel kell ellátni. A tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályok ezen harmonizálása és a jelölések tagállamok közötti kölcsönös elismerésének bevezetése javítani fogja a bűncselekményekhez használt tűzfegyverek nyomonkövethetőségét, azon tűzfegyvereket is beleértve, amelyeket külön-külön beszerzett fődarabokból állítottak össze.

Ezeket az információkat a nemzeti nyilvántartási rendszerekben is rögzíteni kell. Ennek megvalósulása érdekében a tagállamoknak mostantól biztosítaniuk kell, hogy a kereskedők és közvetítők a tűzfegyverekkel kapcsolatos minden ügyletet elektronikus eszközökkel, indokolatlan késedelem nélkül regisztráljanak.

A tűzfegyverek hatástalanítására, reaktiválására, illetve átalakítására vonatkozó intézkedések

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó szabályok szigorodtak, különösen azáltal, hogy a módosítás értelmében a hatástalanított tűzfegyvereket az úgynevezett C. kategóriába kell sorolni, vagyis a bejelentendő tűzfegyverek közé. Eddig a hatástalanított tűzfegyverekre nem vonatkoztak az irányelvben meghatározott követelmények.

Ezenkívül a módosítás bevezeti a tisztelgésre használt és az akusztikus fegyverek új kategóriáját. Ezek olyan éles tűzfegyverek, amelyeket vaktöltényes fegyverekké alakítottak át, például színházi vagy televíziós célú felhasználásra. Ezek a fegyverek eddig nem tartoztak az irányelv hatálya alá, minélfogva súlyos biztonsági kockázatot jelentettek: szigorúbb nemzeti rendelkezések hiányában ezeket a fegyvereket szabadon lehetett megvásárolni. Kockázatuk abban rejlik, hogy gyakran csekély erőfeszítéssel át lehet őket alakítani éles tűzfegyverré. Ilyen tűzfegyvereket használtak például a párizsi merényletek során. Az irányelv új megfogalmazása biztosítja, hogy ezek a tűzfegyverek továbbra is nyilvántartásban maradjanak ugyanabban a kategóriában, amelybe az átalakításukat megelőzően tartoztak.

A legveszélyesebb félautomata tűzfegyverek polgári használatának betiltása

A megszerzésükre vonatkozó szabályok szigorítása mellett néhány veszélyes félautomata tűzfegyver az A. kategóriába került, aminek révén tiltottá vált polgári használatuk. Ide tartoznak a húsznál több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, rövid félautomata tűzfegyverek, valamint a tíznél több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, hosszú félautomata tűzfegyverek. Hasonlóképpen tilalom hatálya alá tartoznak ezentúl azok a hosszú tűzfegyverek is, amelyeket könnyen el lehet fedni, például összecsukható vagy teleszkópos válltámasz alkalmazásával.

Szigorúbb szabályok a legveszélyesebb tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozóan

Az A. kategóriába tartozó, legveszélyesebb tűzfegyvereket kizárólag a megfelelő tagállam által adott mentesség alapján lehet megszerezni és tartani. Az ilyen mentességek nyújtására vonatkozó szabályok most jelentős mértékben szigorodtak. A lehetséges indokokat – mint például a nemzeti védelemmel kapcsolatos indokok vagy a kritikus infrastruktúra védelme – most egy szűk lista tartalmazza, és a mentességet kizárólag abban az esetben lehet biztosítani, ha az nem ellentétes a közbiztonsággal és a közrenddel.

Amennyiben egy A. kategóriába sorolt tűzfegyver lövészeti szakág gyakorlásához szükséges, azt csak szigorú szabályok mellett lehet megszerezni, amelyek többek között egy hivatalos sportlövő szövetség által elismert, bizonyított gyakorlathoz kapcsolódnak.

Ezzel egyidejűleg a 7. cikk (4a) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetővé teszi az ezen irányelv hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverekre (az A. kategória új 6., 7. és 8. Pontja) vonatkozó engedélyek megerősítését.

A releváns információk tagállamok közötti cseréjének javítása

A szöveg egy új rendelkezéssel egészült ki, amelynek értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a tagállamok közötti szisztematikus elektronikus információcsere közös rendszerének létrehozása céljából, a nemzeti szinten létrehozott információs rendszerek interoperabilitásának megvizsgálásával, amelynek révén erősödik az adatgyűjtés rendszere. A kicserélt információk a tűzfegyverek más tagállamokba történő átadása céljából adott engedélyekre, valamint a tűzfegyverek megszerzése és tartása iránti, elutasított engedélykérelmekre vonatkoznak majd.

Az irányelv minimumszabályokat határoz meg, és nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak.

Következő lépések

Miután az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében már jóváhagyta a megállapodást, az irányelvet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak. A Tanács a szokásos levél útján hivatalosan tájékoztatni fogja a Parlamentet, hogy első olvasatban megállapodás jöhessen létre.

Háttér

A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelvet eredetileg olyan intézkedésnek szánták, amely a „polgári” tűzfegyvereket illetően egyensúlyt teremt a belső piac céljai és a legfontosabb biztonsági szempontok között.

Az Európai Bizottság 2015. november 18-án nyújtotta be a módosítási javaslatot az Európában történt merényletsorozatot követően, amely rávilágított az irányelv végrehajtásában tapasztalható hiányosságokra. A jelenlegi a 2008. évi felülvizsgálat folytatása, amelynek egyben az is célja, hogy összehangolja az uniós jogszabályokat a lőfegyverek tiltott előállítása és kereskedelme elleni ENSZ-jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülése után kiadott közös sajtóközlemény

Az Európai Unió és Ukrajna egy hónappal a sikeres, 18. EU–Ukrajna csúcstalálkozót követően 2016. december 19-én Brüsszelben tartotta a Társulási Tanács harmadik ülését. A Társulási Tanács megerősítette mind az EU és Ukrajna közötti szoros és átfogó partnerséget, amely olyan közös értékeken alapul, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, mind pedig azt, hogy a felek továbbra is elkötelezettek az EU és Ukrajna közötti politikai társulás és gazdasági integráció iránt. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy e tekintetben fontos szerepet játszik az EU–Ukrajna társulási megállapodás, és azon belül is a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség. A Társulási Tanács nyugtázta az EU állam- és kormányfőinek az EU–Ukrajna társulási megállapodásról hozott határozatát, amely megnyitja az utat a megállapodás teljes körű hatálybalépése előtt.

A Társulási Tanács üdvözölte, hogy a legutóbbi ülés óta Ukrajna jelentős előrelépést ért el a reformfolyamatban, többek között az uniós normákhoz és előírásokhoz való közelítés terén. Az EU üdvözölte, hogy az ukrán kormány az első kilenc hónapban elkötelezett, céltudatos munkát végzett a politikai és gazdasági reformok végrehajtását illetően, és ismételten rámutatott arra, hogy határozottan támogatja ezeket az erőfeszítéseket, egyúttal ösztönözte a kormányt, hogy a jövőben is fenntartható módon, kellő ütemben vigye tovább ezeket a reformokat. A Társulási Tanács köszönetet mondott az Európai Bizottság Ukrajnát támogató csoportjának, amiért koordinálta ezt a támogatást. Áttekintette továbbá az eddig elért eredményeket, és megvitatta, hogy miként lehetne továbbvinni a társulási menetrendben az EU és Ukrajna által közösen vállalt reformfolyamatot, mindenekelőtt az emberi jogok, az alkotmányos és választási reform, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás, a decentralizáció és a helyi önkormányzatiság, a közigazgatás, a közbeszerzés, az energiaágazat, a dereguláció, a kereskedelemhez kapcsolódó reformok és az egészségügyi ágazat reformja terén. Ebben az összefüggésben lényeges sikert jelent, hogy a közelmúltban elindult a vagyonnyilatkozatok elektronikus úton való benyújtását leehtővé tévő rendszer, működésbe lépett a ProZorro közbeszerzési rendszer, és létrejöttek új, a korrupció elleni küzdelemért felelős szervek. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy az elért eredményeket meg kell szilárdítani és tovább is kell vinni, főként a korrupció elleni küzdelem terén, mégpedig az e területen tevékeny intézmények kapacitásainak és függetlenségének megerősítése révén.

Az EU megerősítette, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, valamint az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a kelet–ukrajnai helyzet fenntartható és békés módon rendeződjön. Az EU és Ukrajna egyetértett abban, hogy rendkívül fontos az, hogy minden fél maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokat, és hangsúlyozták Oroszország e tekintetben fennálló felelősségét. Az EU felvázolta, hogy miként kívánja támogatni az erre irányulóan a normandiai négyek és az EBESZ keretében folytatott erőfeszítéseket, ideértve az EBESZ különleges megfigyelő misszióját is. Az EU jelezte: készen áll mind arra, hogy fokozza a minszki megállapodások végrehajtása érdekében kifejtett tevékenységét, ideértve egy esetleges EBESZ választási biztonsági missziót is – ennek delegálásáról az EBESZ keretén belül kell dönteni –, mind pedig arra, hogy fontos szerepet játsszon a korai helyreállítási és újjáépítési erőfeszítésekben. Az EU emlékeztetett arra, hogy az Orosz Föderációval szemben bevezetett gazdasági szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg az orosz fél maradéktalanul végre nem hajtja a minszki megállapodásokat. Az EU emellett emlékeztetett arra is, hogy nem ismeri el a Krím-félszigetnek és Szevasztopolnak az Orosz Föderáció általi jogellenes annektálását, és egyúttal elítélte a félsziget militarizálódását, valamint azt, hogy a Krím-félszigeten súlyosan romlott az emberi jogi helyzet. Ami a kelet-ukrajnai humanitárius helyzetet illeti, az EU ismételten szolidaritásának adott hangot és felszólította az összes felet, hogy könnyítsék meg a polgárok szabad mozgását, és nyújtsanak megfelelő szociális ellátást minden ukrajnai polgárnak.

A Társulási Tanács elismerte és üdvözölte a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás 2016. január óta való ideiglenes alkalmazásából eredő gazdasági előnyöket: a térség működése a 2015 októbere és 2016 szeptembere közötti időszakban az előző évhez képest 7,5%-al növelte az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalmat. A Társulási Tanács megállapította, hogy a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása érdekében Ukrajnában javítani kell az üzleti és befektetési környezetet. Az EU megállapította, hogy az Európai Bizottság autonóm kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó jogalkotási javaslata összefüggésében további kereskedelmi lehetőségek nyílhatnak meg az Unióba irányuló ukrán export előtt (a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségben foglalt kereskedelmi engedményeken túlmenően). A Társulási Tanács üdvözölte az EU és Ukrajna közötti magas szintű iparpolitikai párbeszéd első ülésének előkészületeit; az ülésre várhatóan 2017 első negyedévében kerül majd sor Brüsszelben.

A Társulási Tanács üdvözölte a digitális gazdaság és társadalom területére vonatkozó ambiciózus ukrán menetrendet és az ennek kapcsán eddig elért eredményeket. Mindkét fél megállapította, hogy e területen mind kétoldalú szinten, mind pedig a digitális közösség keretében komoly lehetőségek állnak rendelkezésre az együttműködésre, ami kedvező kilátásokat jelent Ukrajnának az Unió digitális egységes piacába való integrációja szempontjából.

Az EU elismerését fejezte ki a vagyonnyilatkozok elektronikus rendszerének sikeres elindításával kapcsolatban. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy a továbbított adatokat objektív és átlátható módon kell kezelni és ellenőrizni. A Társulási Tanács elismerte és üdvözölte a vízumliberalizáció terén elért eredményeket, figyelemmel a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott jogalkotási javaslatra és a felfüggesztési mechanizmus jóváhagyására vonatkozó folyamatra. Emlékeztetett arra, hogy ahogyan a keleti partnerségről szóló 2016. novemberi tanácsi következtetésekben az Unió hangsúlyozta, időben le kell zárni a vízumliberalizációhoz szükséges folyamatokat.

Az EU vázolta, hogy melyek a következő lépések a makroszintű pénzügyi támogatási program végrehajtását illetően, és sürgette Ukrajnát, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EU folyósíthassa a 600 millió euró összegű második részletet.

A Társulási Tanács üdvözölte az energetika területén folytatott jelenlegi és jövőbeli, a szolidaritás és a bizalom elvére épülő együttműködést. Az EU megerősítette, hogy Ukrajna tranzitországként stratégiai szempontból fontos szerepet tölt be a gázszállítás szempontjából. Mindkét fél üdvözölte az EU és Ukrajna közötti energiaügyi stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodás közelmúltbeli aláírását. A Társulási Tanács kiemelte: fontos, hogy a tél folyamán az Európába irányuló gázszállítás folyamatos legyen; emellett áttekintette a gázról folytatott háromoldalú megbeszéléseket.

Az ukrán fél aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottságnak az Opal vezetékre vonatkozó felülvizsgált mentességi határozata miatt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy erről a kérdésről további megbeszéléseket kell folytatni. A Társulási Tanács megerősítette, hogy mindkét fél kész a jövőben is együttműködni az ukrán gázszállítási rendszer korszerűsítésének és működtetésének, valamint a földgáz tárolásának és az Ukrajna és az EU közötti gázellátás biztosításának kérdésében.

A Társulási Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy szorosabb kétoldalú és többoldalú együttműködést kell folytatni a bel- és igazságügyi kérdéseket illetően, és ezzel összefüggésben üdvözölte az Ukrajna és az Europol közötti stratégiai és operatív megállapodás közelmúltbeli aláírását.

A Társulási Tanács emlékeztetett arra, hogy a közlekedés terén folytatott együttműködés alapvető szerepet játszik az emberek biztonságos utazása, az üzleti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése, az idegenforgalom, valamint az Ukrajna és az EU közötti megbízható, a társulási megállapodásban foglalt szükségleteket kielégítő és követelményeknek megfelelő árufuvarozás szempontjából. Ezzel összefüggésben a felek megvitatták, hol tart a munka a közös légtér létrehozásáról szóló, az EU és Ukrajna közötti megállapodást illetően, és hangsúlyozták, hogy a megállapodást a lehető leghamarabb alá kell írni.

A Társulási Tanács rámutatott: folyamatos párbeszédet kell folytatni az ukrajnai belvízi utaknak a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való integrációjáról; a párbeszéd alapjául azoknak az eredményeknek kell szolgálniuk, amelyeket Ukrajnának a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknek való megfelelés terén sikerül elérnie.

Ezen túlmenően megerősítette: mindkét fél készen áll arra, hogy a jövőben is együttműködjön a környezet minőségének megóvása, védelme és javítása érdekében csakúgy, mint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében, és különösen a keleti partnerség keretében támogassa azokat a nemzetközi szintű intézkedéseket, amelyek regionális és globális környezeti kérdések kezelését célozzák. A felek egyetértettek abban, hogy Ukrajnának mielőbb el kell fogadnia a környezetvédelem terén való felelős kormányzással kapcsolatos jogszabályokat.

Az EU emlékeztetett arra, hogy számára a szomszédos országok stratégiai prioritást jelentenek, a velük való kapcsolat alapvető érdek, amit a közelmúltban elfogadott globális uniós stratégia is megerősít. A Társulási Tanács több regionális és külpolitikai kérdést is megvitatott, áttekintette az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség területén végbement fejleményeket, így többek között a következő, 2017. évi keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészületeit is. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az EU–Ukrajna kapcsolatok és a keleti partnerségben való részvétel keretében hatékony és stratégiai kommunikációt kell folytatni a polgárokkal, és megállapodtak abban, hogy e tekintetben is folytatják az együttműködést.

Az EU újólag megerősítette, hogy továbbra is szilárd elkötelezettséggel támogatja az ukrajnai polgári biztonsági ágazat átfogó és fenntartható, a jó kormányzáson és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló reformját, különösen az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) szélesebb körű megbízatásának végrehajtása révén, ideértve a gyakorlati támogatást is. Az EU üdvözölte, hogy Ukrajna a jövőben is szerepet kíván vállalni a közös biztonság- és védelempolitika terén kifejtett különböző uniós tevékenységekben, ideértve az EU által vezetett missziókban és műveletekben való részvételt is.

A Társulási Tanács üdvözölte:

• a közigazgatás reformjára irányuló programra vonatkozó pénzügyi megállapodás aláírását; ez 104 millió euró összegű, a szakpolitika és a közszolgálat fejlesztését, valamint az emberierőforrás-menedzsmentet célzó hozzájárulást jelent;
• az 52,5 millió euró összegű PRAVO program bejelentését – a program célja a jogállamiság, és ezen belül is az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés előmozdítása Ukrajnában;
• azoknak a pénzügyi megállapodásoknak az aláírását, amelyek négy olyan, határokon átnyúló együttműködési programra (CBC-program) vonatkoznak, amelyekben Ukrajna is részt vesz;
• az Ukrajna és az Európai Beruházási Bank között létrejött öt megállapodás aláírását, egyúttal hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány és az Európai Beruházási Bank közötti egyetértési megállapodással összhangban a jövőben is sikeres együttműködést kell folytatni.

A Tanács elnöki tisztét Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője látta el. Az ukrán delegációt Stepan Kubiv első miniszterelnök-helyettes vezette az ukrán kormány más tagjainak kíséretében.

2016. december 20-án az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében jóváhagyta az értékpapír-kibocsátási tájékoztatókra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatban az Európai Parlamenttel elért megállapodást.

„Ez a rendelet az adminisztratív formaságok csökkentésével megkönnyíti majd a vállalkozások számára, hogy forrást tudjanak bevonni az európai tőkepiacokról” – mondta Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. „Célunk az, hogy a piaci alapú finanszírozás szerepét – a banki finanszírozás mellett – megerősítsük az európai gazdaságban.”

A 2003/71/EK irányelv helyébe lépő rendelettervezet célja, hogy csökkentse a tulajdon-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére törekszik, úgy, hogy továbbra is biztosított legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.

Ez a javaslat kulcseleme az EU azon tervének, hogy 2019 végére létrejöjjön egy kiforrottan működő tőkepiaci unió. Hozzá fog járulni emellett az üzleti környezet javításához is, összhangban az EU „európai beruházási tervével”.

A tájékoztatók olyan információkat nyújtanak az adott vállalkozásokról, amelyek alapján a befektetők eldönthetik, hogy vásárolnak-e az általuk kibocsátott értékpapírokból. A tájékoztatók közzététele az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor törvényi kötelezettség. Az ehhez kapcsolódó papírmunka és költségek azonban elriaszthatják a kkv- kat az értékpapír-kibocsátástól.

Megoldott problémák

Az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás értelmében:

• nem kell tájékoztatót kiadni az 1 millió EUR összeget meg nem haladó tőkebevonás és közösségi finanszírozási projektek esetében;
• 5 millió euróról 8 millió euróra emelkedett az a tőkebevonási összeghatár, amely felett kötelező tájékoztatót kiadni. Ezen összeghatár alatt a kibocsátók a helyi tőkefinanszírozási piacra irányadó szabályoknak megfelelően vonhatnak be tőkét;
• egy új típusú tájékoztató, az uniós növekedési tájékoztató adható ki a kkv-k és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett nem kkv-k (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok) által, illetve a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató, nem jegyzett vállalkozások általi kibocsátások tekintetében;
• a nagykereskedelmi kötvénypiacokra való bevezetés céljára rendelkezésre fog állni a vállalati kötvényekre vonatkozó tájékoztató, amelyet korábban csak a legalább 100 000 EUR címletű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében lehetett kiadni;
• a tőkepiac rendszeres szereplői számára rendelkezésre fog állni a gyakori kibocsátói rendszer, amelynek köszönhetően 10 napról ötre csökken a jóváhagyási határidő;
• a másodlagos kibocsátások tekintetében a részvénypiacokra és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra már bevezetett kibocsátók egyszerűsített tájékoztatót adhatnak ki a nem első kibocsátások esetében;
• az összefoglaló tájékoztató rövidebb lesz, nyelveze pedig érthetőbb;
• nem lesz kötelező papír formátumú tájékoztatót kiadni, kivéve ha egy potenciális befektető azt kifejezetten kéri;
• létrejön egy ingyenes európai online adatbázis a tájékoztatókról, melyet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság üzemeltet.

Következő lépések

Az előzetes megállapodást 2016. december 7-én kötötte meg a Tanács az Európai Parlamenttel. A Parlament várhatóan első olvasatban jóváhagyja a rendeletet. Ezután benyújtják azt a Tanácsnak elfogadásra.

A Tanács megállapodott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni megerősített uniós szabályokkal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 20-án a Tanács nevében felkérte a soron következő elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

Az irányelvjavaslat a következő két célkitűzés jegyében született:

• annak megelőzése, hogy a pénzügyi rendszert bűncselekmények finanszírozására használják;
• az átláthatósági szabályok megerősítése a vagyoni eszközök jelentős nagyságrendben történő elrejtésének megakadályozása érdekében.

A jogalkotók célja a bűnözők pénzügyi eszközeinek anélkül való felszámolása, hogy az szükségtelen akadályokat gördítene a fizetési rendszerek és a pénzügyi piacok működése elé. A szöveg a 2015 májusában elfogadott (EU) 2015/849 irányelvet módosítja.

Az európai terrorista támadások sorozata nyomán a jogalkotók igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a biztonságra irányuló megnövekedett igény, valamint az alapvető jogok és a gazdasági szabadságok védelmének szükségessége között.

A javaslat a terrorizmus finanszírozása elleni bizottsági cselekvési terv része, amelyről a Tanács 2016. február 12-én következtetéseket fogadott el. Egyben a 2016 áprilisi, ún. panamai dokumentumokban nyilvánosságra került információkra is választ kíván adni.

Módosítások

Az (EU) 2015/849 irányelv főbb módosításai:

• az előrefizetett funkcióval rendelkező kártyákhoz és a virtuális fizetőeszközökhöz kötődő kockázatok kezelése. Az előrefizetett funkcióval rendelkező kártyák esetében a kártyatulajdonost a korábbi 250 EUR érték helyett 150 EUR felett kell azonosítani, és bővültek az ügyfél azonosítására vonatkozó követelmények is. A virtuálisfizetőeszköz-átváltó platformok és a pénztárca-szolgáltatók kötelesek lesznek ügyfél-átvilágítást végezni, így megszűnik az ilyen tranzakciók névtelensége;
• a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés javítása. A pénzügyi információs egységek hozzá fognak férni a központosított bank- és fizetésiszámla-nyilvántartásokhoz, így azonosítani tudják a számlatulajdonosokat;
• a nagy kockázatot jelentő harmadik országokkal kapcsolatos ellenőrzések javítása. A Bizottság létrehozta és (felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal) rendszeresen frissíti azon harmadik országok jegyzékét, amelyekben hiányosságok tapasztalhatók a pénzmosás megelőzésére szolgáló rendszerben. Az ilyen országokból származó pénzügyi forgalom esetében megerősített átvilágítási intézkedéseket kell majd foganatosítani. A jegyzék a Pénzügyi Akció Munkacsoport által nemzetközi szinten létrehozott listát tükrözi;
• jobb hozzáférés a tényleges tulajdonosokat feltüntető nyilvántartásokhoz annak érdekében, hogy javuljon a vállalatok és a vagyonkezelői alapok tulajdonosait illető átláthatóság. A nyilvántartásokat össze fogják kapcsolni, hogy megkönnyítsék a tagállamok közötti együttműködést. Az adatokhoz való nyilvános hozzáférés a valós érdekek alapján lesz lehetséges, mégpedig a vállalatok és a vagyonkezelői alapok összes típusa esetében; ez a jelenlegi szabályok megerősítését jelenti a nem üzleti célú vagyonkezelői alapokra vonatkozóan.

Végrehajtás

Az irányelvet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. és 114. cikke.)

A tagállamoknak 12 hónapon belül kell átültetniük az irányelvet nemzeti törvényeikbe és rendeleteikbe, azonban ennél több idő (24 vagy 36 hónap) áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilvántartásokról szóló rendelkezéseket végrehajtsák.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. december 20-án a Tanács nevében megerősítette a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációval kapcsolatban az Európai Parlamenttel elért megállapodást.

A megállapodás értelmében az uniós polgárok vízummentesen utazhatnak Grúzia, a grúz állampolgárok pedig az Európai Unió területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.

Az uniós intézmények véleménye szerint a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációnak az új „felfüggesztési mechanizmussal” egy időben kell hatályba lépnie.

„A Grúzia által végzett komoly munkára tekintettel a Tanács határozottan kiállt a grúz állampolgárok vízummentes utazása mellett. Az elnökség úgy véli, hogy a hiteles reformok végrehajtása a helyes irány, amit ösztönözni kell. A felfüggesztési mechanizmus közelmúltbeli módosítása tette lehetővé, hogy új lendületet adjunk a vízumliberalizációról szóló, az összes kritériumot teljesítő országokkal folytatott tárgyalásoknak. A felfüggesztési mechanizmus módosítása továbbá azt is biztosítani fogja, hogy az érintett országok a jövőben is megfeleljenek a szóban forgó kritériumoknak.”

Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere, a Tanács elnöke.A következő lépések

Miután az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében már jóváhagyta a megállapodást, a rendeletet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak.

Háttérinformációk

A Bizottság 2016. március 9-én tette közzé a grúziai vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia eleget tett a vízummentességhez szükséges valamennyi követelménynek.

Azt követően, hogy a Grúziára vonatkozó új vízumrendszer hivatalosan elfogadásra kerül, Grúzia átkerül az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok), ami vízummentes utazást biztosít az uniós polgároknak Grúzia, a grúz állampolgároknak pedig az EU területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.

Figyelembe véve az Európai Unióban kialakult jelenlegi migrációs helyzetet, valamint a Bizottság vízummentességre irányuló javaslatait Grúzia, Ukrajna, Törökország és Koszovó vonatkozásában, továbbá a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket, a Bizottság 2016. május 4-én úgy határozott, hogy a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata céljából javaslatot nyújt be az 539/2001/EK rendelet módosítására.

A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 7-én állapodott meg az új felfüggesztési mechanizmusról.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

2016. december 17., szombat
Wrocław (Lengyelország)
17.15 Beszéd a Wrocław 2016, Európa kulturális fővárosa záróünnepségén

2016. december 19., hétfő
11.00 Telefonbeszélgetés Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel

A Tanács 2016. december 19-én meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek így 2017. július 31-ig érvényben maradnak.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.

Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig, majd 2016. július 1-jén újabb fél évre, 2017. január 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az Európai Tanács december 15-i ülésén az uniós állam- és kormányfők megvizsgálták a minszki megállapodások végrehajtását és előkészítették a szankciók további hat hónappal, 2017. július 31-ig történő meghosszabbítását. A Tanács ezt a döntést 2016. december 19-én jogszabályba foglalta: írásbeli eljárás útján, egyhangúlag elfogadta a vonatkozó határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.

A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:

• korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást öt, többségében állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, valamint azoknak az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, többségi állami tulajdonú leányvállalatai esetében, illetve három jelentős orosz energiacég és három orosz védelmi vállalat vonatkozásában
• fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelnek el
• megtiltják a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét
• korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz

E gazdasági szankciókon túl az EU az ukrajnai válság nyomán:

• célzott egyedi korlátozó intézkedéseket is bevezetett: 152 személy és 37 szervezet esetében vízumtilalmat írt elő és elrendelte a vagyoni eszközök befagyasztását; ezek az intézkedések 2017. március 15-ig vannak érvényben;
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt korlátozó intézkedéseket hozott, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.