Harkiv központját érte orosz támadás október 6-án reggel. Az előzetes információk szerint iszkander rakétákat vetettek be az ellenséges erők. Egy kisfiú életét vesztette.
Ihor Terehov polgármester közlése szerint egy háromemeletes lakóépületet ért találat, további két tömbház megrongálódott. A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának munkatársai egy tízéves gyermek holttestét emelték ki a romok alól. További 21 ember megsérült.
A napokban már érte találat a megyét. A támadás következtében több tucat civil életét vesztette.
Nyitókép: Facebook/DSZNSZ
The post Háború: Harkiv központját érte támadás appeared first on Kárpátalja.ma.
Megvitatja következő ülésén az orosz parlament alsóházának tanácsa az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációja visszavonásának kérdését – közölte Vjacseszlav Vologyin házelnök pénteken a Telegramon.
„Az Állami Duma Tanácsának következő ülésén mindenképpen megvitatjuk az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT) ratifikációja visszavonásának kérdését. Ez összhangban van államunk nemzeti érdekeivel. És ez válasz lesz az Egyesült Államoknak, amely mind ez idáig nem ratifikálta a szerződést” – írta Vologyin.
Vlagyimir Putyin elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtökön Szocsiban tartott plenáris ülésén nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.
Putyin befejezettnek és sikeresnek nevezte a Burevesztnyik globális hatótávolságú, nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép tesztelését, és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam szignálta, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem tette ezt meg.
Az orosz Állami Duma Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjai a házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők.
Forrás: MTI
The post Moszkva megvitatja az atomcsendegyezmény ratifikációjának visszavonását appeared first on Kárpátalja.ma.
A Kárpátaljai Megyei Vérátömlesztő Állomás továbbra is véradásra buzdítja a lakosokat. A közlemény szerint sürgősen véradókra van szükség, minden vércsoportból.
A vérre a civileknek és a sebesült védőknek is nagy szüksége van. Ezért arra kérik a megye lakosságát, hogy ne legyenek közömbösek, és segítsenek.
Október 6-án és a következő napokban kijevi idő szerint 8.00-tól 14.00 óráig van lehetőség a véradásra Ungváron, a vérellátó szolgálat központjában (Tolsztoj utca 15.).
A következő táblázat szemlélteti mely vércsoportokból van különösen hiány. A pirossal jelölt csoportokra van leginkább igény.
The post Továbbra is nagy szükség van vérdonorokra appeared first on Kárpátalja.ma.
Cem Özdemir német mezőgazdasági és élelmezési miniszter Berlin segítségét ajánlotta fel az ukrán agrárexport terén Kijevnek csütörtöki ukrajnai látogatása során.
A német zöldpárti politikus ismételten Németország szolidaritásáról és támogatásáról biztosította ukrán hivatali partnerét, Mikola Szolszkijt. Mint mondta, nem fogják hagyni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az éhséget fegyverként használhassa fel. A két tárcavezető – a német mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint –, a nap folyamán ünnepélyesen megnyitott egy 2,7 millió euróért (egymilliárd forint) felújított élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi labort, amelynek segítségével kiszélesíthetik az ukrán agrárexport engedélyeztetési kapacitásait.
A szükséges forrásokat az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett projekthez Ukrajna, Németország, az Európai Unió, valamint Japán biztosította.
Özdemir hangsúlyozta, hogy a fekete-tengeri exportot belátható időn belül továbbra is nagy kockázatok fogják terhelni.
„Segítünk alternatív útvonalakat létesíteni, hogy Ukrajna oda szállíthassa gabonáját, ahol erre sürgősen szükség van, mégpedig a globális dél országaiba”
– hangoztatta a német politikus, aki szerint Berlin Brüsszellel közösen áruszállítási folyosók és áruterminál-kapacitások kiépítésén fáradozik.
MTI
The post Berlin segítséget ajánlott fel az ukrán agrárexport terén appeared first on Kárpátalja.ma.
Bitók árnyékát hinti rám az este,
búcsúzó sóhajt hord felém a szél.
S a fák, mint holtak megnyúlt furcsa teste
merednek rám. Az alkony, mint a vér
ömlik az álmos dérfutotta földre,
s én sírva, zúgva, mint egy jaj-darab
sikoltom át a csendes, őszi tájon,
hogy, mint a kín most minden szívbe fájjon
ez a kiáltás, ez a szó: Arad.
Arad. Legendák négy betűjű vége,
megcsúfolt út, megcsúfolt szenvedés.
földedre hulló tizenhármak vére
örök magyar sors, örök megvetés.
Elér-e hozzánk tengerek ködén át
hősök vérétől fényt kapott napod?
Elér-e hitnek ős csírájú magnak,
amelyből gazdag új kalászt aratnak
égett vetésű sápadt magyarok?
Küldd el a sírok néma kopjafáját.
E néma jelkép, hogyha mint való,
hamvasztó láng még sisteregve fáj át
a vérünkön, tán, mint olvadó,
folyékony érc még eggyé lesz a lelkünk,
– hisz egy-pólusú száz darab vagyunk –
Taszítjuk egymást tébolyulva, veszve,
csahos száj, frázis, száz párt lett az eszme.
Arad, nem érted? Hanttá porladunk,
romlunk, akár a szél kergette pára.
És én zihálva, mint az üldözött
sikoltom át a néma éjszakába
árnyak, halottak, holt földek fölött,
hogy mint varázsszó, szent hitű ígéret,
mint ostyatestből egy hulló darab
legyen a hit, a bűn parányi jója,
hazátlanságunk nagy kohéziója,
az összetartó ős erő: Arad.
Nyitókép: Thorma János: Az Aradi Vértanúk felakasztása
The post Fáy Ferenc: Kiáltás Arad felé appeared first on Kárpátalja.ma.
A Dél-Kaukázus térségének biztonsági helyzetéről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Granadában Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel.
A két vezető az Európai Politikai Közösségez tartozó országok vezetőinek tanácskozásán vett részt, amelyhez számos két-, illetve többoldalú megbeszélés kapcsolódott.
Ez volt kettejük első személyes találkozója – emlékeztetett Zelenszkij az X közösségi oldalon.
Hozzátette, hogy Ukrajna számára fontos a kaukázusi térség stabilitása, továbbá Kijev baráti viszonyt szeretne fenntartani a régió országaival.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter beszámolt arról, hogy Zelenszkij nem sokkal korábban telefonon beszélt Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel is, aki nem vett részt a granadai találkozón. Hozzátette: Kijevnek alapvető érdeke, hogy Oroszország befolyása korlátozottabbá váljon a térségben.
A hegyi-karabahi helyzet fontos téma volt a csütörtöki granadai csúcson. Az uniós vezetők jelentős része elítélte Azerbajdzsán katonai beavatkozását, és támogatásáról biztosította a menekülteket befogadó Örményországot.
Különmegbeszélést folytatott Pasinjánnal Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Olaf Scholz német kancellár is. Ezen a megbeszélésen jelen volt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniót megdöbbentette Azerbajdzsán döntése a fegyveres beavatkozásról, és az EU eltökélt abban, hogy segíti Örményországot a hadművelet következményeinek enyhítésében.
A megbeszélés után kiadott közös nyilatkozat szerint a résztvevők állást foglaltak Örményország függetlenségének és területi egységének tiszteletben tartása mellett, és leszögezték, hogy a menekültek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor hazatérhessenek, és kultúrájukat megőrizve, szabadon élhessenek korábbi lakhelyükön, szükség esetén nemzetközi ellenőrzés alatt.
Aláhúzták annak fontosságát, hogy Örményország és Azerbajdzsán viszonyát normalizálják, továbbá felszólítottak a határok megnyitására nemcsak a két ország, hanem Örményország és Törökország között is.
Pasinján a megbeszélésen élesen bírálta, hogy Aliyev távolmaradt a granadai csúcstalálkozóról. Jelezte, hogy korábban arra számított, a spanyol városban megállapodásra jutnak Bakuval a feszültség enyhítéséről.
A többségében örmények lakta, szakadár Hegyi-Karabahban Azerbajdzsán a múlt hónapban hajtott végre hadműveletet, amelynek következtében a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó terület lakosságának jelentős része Örményországba menekült.
Forrás: MTI
Nyitókép: president.gov.ua
The post A Kaukázus biztonságáról tárgyalt Zelenszkij az örmény kormányfővel appeared first on Kárpátalja.ma.