Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. május 22-én jóváhagyta a lett elnökség és az Európai Parlament képviselői között a szervezett utazási formákról szóló irányelv átdolgozására vonatkozóan létrejött megállapodást. A Versenyképességi Tanácsot fel fogják kérni, hogy május 28-i ülésén erősítse meg a létrejött politikai megállapodást.
Az új irányelv oly módon hivatott korszerűsíteni a szervezett utazási formákra vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat, hogy azok igazodjanak az utazási piacon tapasztalható változásokhoz és megfeleljenek a fogyasztók és a vállalkozások igényeinek csakúgy, mint a digitális kor követelményeinek.
Az utazási csomagokra irányadó jelenlegi szabályok nehezen alkalmazhatók digitális korunkban, amikor a fogyasztók egyre gyakrabban vásárolnak az interneten keresztül személyre szabott utazási csomagokat, akár egy, akár több, egymással kereskedelmi kapcsolatban lévő utazási vállalkozótól. Ennek következtében a vásárlók gyakran bizonytalanok a tekintetben, hogy milyen védelem illeti meg őket, az utazási vállalkozók pedig gyakran nincsenek tisztában a kötelezettségeikkel.
Ezért az új irányelv kiterjeszti a hagyományos utazási csomagok esetében biztosított védelmet a különálló utazási szolgáltatások kombinációira is, különösen akkor, ha utóbbiakat online értékesítik.
Az új szabályok emellett fokozzák az átláthatóságot és megerősítik a fogyasztóvédelmet az alábbiak tekintetében:
Az új irányelv további fontos elemei:
Szigorúbb követelmények a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozóan: az utas jogosult arra, hogy az utazási csomagra vonatkozó szerződés megkötése előtt világos és tömör tájékoztatást kapjon a legfontosabb jogokról és kötelezettségekről. Ez lehet a kifejezetten a megvásárolni kívánt utazási csomagra vagy az annak megfelelő ajánlatra vonatkozó egységes tájékoztató is.
Méltányosabb és jobban előre jelezhető árak az utazási csomagokra vonatkozóan, továbbá az árak megváltoztatásának szigorúbb ellenőrzése (8%-nál nagyobb mértékű áremelkedés esetén elállási jog, illetve az árcsökkentés azonos feltételekkel való érvényesítése az utas felé).
Nagyobb rugalmasság az elállási jog tekintetében: az irányelv nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az utasoknak azzal, hogy az utazás kezdetét megelőzően elállhatnak a szerződéstől. Ebben az esetben az utas kötelezhető arra, hogy megfelelő és indokolt összegű lemondási díjat fizessen az utazásszervezőnek. Az utas díjmentesen állhat el a szerződéstől a következő esetekben: természeti katasztrófa, zavargások vagy hasonlóan súlyos helyzet az úti cél helyszínén, ami komoly mértékben befolyásolná az üdülést.
Nagyobb fokú védelem azokban az esetekben, amikor elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények fennállása miatt nem lehetséges az utas hazaszállítása. Ilyen esetekben az utas legfeljebb három éjszakai szállásköltségnek megfelelő kártalanításra jogosult, amennyiben nem tud hazatérni.
Jobban érvényesíthető szabályok az utasoknak az utazási vállalkozó fizetésképtelenségével szembeni védelmére vonatkozóan. E célból létre kell hozni egy olyan hálózatot, amely a tagállamokban működő központi kapcsolattartó pontokból áll, és amely elősegíti a határokon átnyúló együttműködést.
Az utazási vállalkozók felelősségét illetően az irányelv szigorúbb szabályokat ír elő az utazási csomagot alkotó szolgáltatások nem megfelelő teljesítése esetén. Az irányelv emellett szabályokat állapít meg a következő esetekre vonatkozóan: az utazási csomag nem szerződésszerű teljesítése, alternatív megoldások, a szerződéstől való elállás, hazaszállítás, kártalanítás.
Az új feltételek – azzal, hogy összehangolják a szabályokat és megszüntetik a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályokat – elősegítik, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek. Ennek köszönhetően egyúttal több lehetőség nyílik a vállalkozások, különösen a kkv-k számára ahhoz, hogy határokon átnyúlóan is végezhessék tevékenységüket,
a fogyasztók pedig az üdülési termékek szélesebb köréből választhatnak majd, ami csökkentheti a fogyasztói árakat is.
A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást írt alá az EU Kelet-Timorral május 26-án Brüsszelben. Az EU nevében H. E. Ilze Juhansone, nagykövet, a Lett Köztársaság állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke, valamint Yolanda Gallego-Casilda Grau, az Európai Bizottság vízumpolitikai osztályának vezetője írta alá a megállapodást. Kelet-Timor nevében Roberto Sarmento de Oliveira Soares, a külügyekért és az együttműködésért felelős miniszterhelyettes írta alá a megállapodást.
Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Kelet-Timor területére az uniós polgárok számára, illetve az EU területére Kelet-Timor állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve Kelet-Timor állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység végzése céljából utazó személyek kivételével.
A megállapodás megkötéséről szóló határozatot megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötéséhez a Parlament egyetértése szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 26-án megkezdődik.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre e tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók.
16.45 Találkozó Peter Maurerrel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökével
2015. május 27., szerda16.30 Találkozó Pan Gimun ENSZ-főtitkárral
Tokió
18.00 A 2015-ös európai filmnapok megnyitója Japánban
Tokió
14.00 Audiencia Akihito japán császárnál
EU–Japán csúcstalálkozó
18.00 Plenáris ülés
19.00 Sajtókonferencia
19.15 Munkavacsora
2015. április 21., kedd
10.45 Találkozó Filaret pátriárkával, az ukrán ortodox egyház kijevi patriarchátusának vezetőjével
15.30 Találkozó Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok: kb. 16.00)
2015. április 22., szerda
9.30 Találkozó Nkosazana Dlamini Zumával, az Afrikai Unió Bizottságának elnökével
2015. április 23., csütörtök
15.00 Találkozó Laimdota Straujuma lett miniszterelnökkel
16.45 Az Európai Tanács rendkívüli ülése a mediterrán térségre nehezedő migrációs nyomásról
2015. április 26., vasárnap
Natzweiler-Struthof koncentrációs tábor (Franciaország)
16.00 Részvétel a Struthof koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen
A Tanács Fernando Gentilinit nevezte ki az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt új különleges képviselőjévé.
A különleges képviselő feladata az olyan tevékenységek és kezdeményezések támogatása, amelyek az izraeli–palesztin konfliktus végleges, a kétállami megoldáson alapuló rendezésének irányába mutatnak. Elősegíti a felek közötti kapcsolatteremtést és hozzájárul egy esetleges új tárgyalási keret kidolgozásához.
Fernando Gentilini, aki korábban az Európai Külügyi Szolgálat Nyugat-Európáért, a Nyugat-Balkánért és Törökországért felelős igazgatója volt, sokéves tapasztalattal rendelkezik a külpolitika területén. 2011 májusától 2012 januárjáig ő töltötte be az Európai Unió koszovói különleges képviselőjének tisztségét.
Az új különleges képviselő azonnali hatállyal hivatalba lép; jelenlegi megbízatása 2016. április 30-ig szól.
A Tanács Peter Buriant nevezte ki az EU új közép-ázsiai különleges képviselőjévé.
A különleges képviselő feladata az Unió politikai koordinációjának előmozdítása Közép-Ázsiában, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának nyomon követése és a térség regionális biztonságának támogatása.
Peter Burian, aki jelenleg a szlovák külügyminisztérium államtitkára, hosszú és sikeres pályát futott be a szlovák diplomáciai szolgálatnál; többek között Szlovákia NATO-képviselőjeként, valamint az Egyesült Államokba akkreditált nagyköveteként is dolgozott.
Az új különleges képviselő azonnali hatállyal hivatalba lép; jelenlegi megbízatása 2016. április 30-ig szól.
A Tanács 2015. február 9-én elfogadta a (KKBP) 2015/202 tanácsi határozatot[1].
A tanácsi határozat egy további mentességet ír elő a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések eladására, szolgáltatására, átadására vagy kivitelére vonatkozó tilalom alól.
A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Örményország csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.
Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. február 10-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 33., 2015.2.10., 37. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.
A Tanács 2015. január 29-én elfogadta a (KKBP) 2015/143 tanácsi határozatot[1].
A határozat egyértelművé teszi azokat a jegyzékbe vételi kritériumokat, amelyek alapján sor kerül az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelős személyek pénzeszközeinek befagyasztására.
A tagjelölt országok: Izland+ és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.
Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. január 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 24., 2015.1.30., 16. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.
A Tanács 2015. március 5-én elfogadta a (KKBP) 2015/364 tanácsi határozatot[1].
A határozat 14 személy esetében 2016. március 6-ig, 4 személy esetében 2015. június 6-ig meghosszabbítja a korlátozó intézkedések érvényességét, 18 személy esetében pedig módosítja a bejegyzéseket.
A tagjelölt országok: Montenegró*, Izland+ és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.
Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. március 6-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 62., 2015.3.6., 25. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.
A Tanács 2015. március 6-án elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/383/ határozatot [1].
A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.
Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. március 7-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 64., 2015.3.7., 41. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.
A Tanács 2015. február 9-én elfogadta a (KKBP) 2015/241 tanácsi határozatot[1].
A határozat kibővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Montenegró*, Izland+ és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.
Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. február 16-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 40., 2015.2.16., 14. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.
A Tanács 2015. január 26-án elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2015/117 tanácsi határozatot [1].
A határozat értelmében az új indokolás alapján a három személy és egy szervezet ismételten a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe kerül.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.
Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. január 27-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 20., 2015.1.27., 85. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.
A Tanács 2015. január 30-án elfogadta a 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/157 tanácsi határozatot [1].
A tanácsi határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá eső személyeknek és szervezeteknek a 2011/72/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét, és a hatályos intézkedéseket 2016. január 31-ig meghosszabbítja.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.
Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. január 31-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 26., 2015.1.31., 29. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.