A székelyföldi megye prefektusi hivatala arról is beszámolt, hogy ez idő alatt számos intézkedést hoznak a térség biztonságossá tétele érdekében. A többi között folytatják a Korond-patak ideiglenes elterelési munkálatait és annak az ideiglenes gátnak a megépítését, amely a patak bevezetését hivatott segíteni az erre a célra kialakított csőrendszerbe.
Mint közölték, egy héten belül végeznek a munkálatokkal, amelyek az ideiglenes gát megemelésére, a töltés megerősítésére és a csőrendszer alatti kőágyazat és vasszerkezet stabilizálására terjednek ki.
A prefektúra közlése szerint a csőrendszer jelenleg a patak teljes vízhozamát felfogja és az elvárásoknak megfelelően működik.
A patak elvezetését szolgáló vezetékek egy hete – két nappal a munkálatok átadása után – nem voltak képesek átvenni a patak megnövekedett vízhozamát, és a víz egy része a csőrendszer mellett folyt le, megrongálva a frissen átadott terepet, amit helyre kell hozni.Az illetékesek szerint nem a csőrendszer okozta a bajt, hanem az, hogy a felette felhúzott ideiglenes gát nem tudta felfogni a patak megnövekedett vízhozamát.
A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a bányába. Azóta a vészhelyzetet havonta hosszabbították meg.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába bezúdult nagy mennyiségű víz néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak megélhetése is függ.
Forrás: hirado.hu
(Nyitókép: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya lezárt bejárata 2025. május 30-án. Miután a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszán kialakult víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe. Az előző napon fel kellett adni a föld alatti védekezést a sóbányánál, miután nem sikerült megóvni a beáramló víztől a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát (Fotó: MTI/Veres Nándor)
The post Újra meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon appeared first on Kárpátalja.ma.
Mint korábban hírt adtunk róla, egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.
A maradványokat Beregszász közelében, az Ardai-hegyen találták meg.
A kőerőd falai akár 1 méter vastagok lehettek, helyenként még most is 70 centiméter magas falrészletek állnak. A vár területe megközelítőleg 20×22 méteres.
A felfedezés kiemelkedő jelentőségű, hiszen az elmúlt 150 évben nem találtak hasonló leletet Kárpátalján.
Oleg Oszaulcsuk, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének „Régészeti Mentőszolgálat” Kutató- és Fejlesztőközpontjának igazgatója elmondta: „Egy vár maradványainak felfedezése mindig ritka és fontos lelet. Öt éve dolgozunk ezen, bár a háború több mint három évvel késleltette a kutatást. Ez egy példa arra, hogyan válik egy tudományos feltételezés hipotézissé, majd gyakorlati megerősítéssé. Az első néhány évben nem voltunk teljesen biztosak abban, hogy megtaláljuk, megerősítjük-e a vár meglétét. Úgy tűnik, Kárpátalját már felmérték és leltározták, és itt kiderült, hogy még mindig vannak felfedezésre váró dolgok.”
A feltárásban kulcsszerepet játszott Kobály József történész, aki évek óta kutatja a térség középkori forrásait. Ő bukkant rá 1284-ből és 1308-ból származó oklevelekre, amelyek említik a vár létezését, majd egy 17. századi térképen is felfedezte a romok nyomát.
„Én Kovászóról származon, ahol szintén van egy hasonló várrom. Amikor elkezdtem egy könyvet írni a faluról, anyagot gyűjtöttem, és például arról is találtam feljegyzést, hogy Nagyberegen is kell lennie valamilyen várromnak. Ezek a források arra ösztönöztek, hogy tovább kutassak. Így lassan szinte minden várat megemlítettek, ami ma ismert Kárpátalján, és közben más forrásokból kiderült, hogy Ardóban is állt egy vár valamikor. A 2020-as terepkutatás során az expedíciónak sikerült erődítmények maradványait felfedeznie”
– mondta el Kobály József.
A kutató szerint a hegy, amelyen az objektum található, több mint 130 méter magas. Ez egy nagyon keskeny csúcs meredek lejtőkkel, és csak egy oldalról lehet megközelíteni, az egyik oldalon magán-szőlőültetvények, az északi oldalon pedig magánkertek vannak.
A vár eredete egyelőre hipotézisek tárgya. Lehetséges, hogy IV. Béla magyar király lányához, Annához köthető, aki Rosztiszlav Mihajlovics fejedelem felesége volt. Egy 1264-es pápai dokumentum is utal Bereg vára és Anna kapcsolatára.
Kobály József történész szerint az új felfedezés nemcsak tudományos, hanem mély történelmi és kulturális értékkel is bír az egész régió számára.
Ez azt is bizonyítja, hogy Beregszász milyen fontos szerepet játszott a középkorban.
A kutatók szerint a felfedezés új megvilágításba helyezi Beregszász középkori szerepét, és hozzájárulhat a térség történelmi örökségének megőrzéséhez és a turizmus fejlesztéséhez is.
A régészek hivatalos regisztrációra fogják benyújtani az objektumot. Előtte még ell kell készítei a hivatalos dokumentációt, a környezetvédelmi intézményekkel való egyeztetés után, hiszen a helyszín egy botanikai rezervátum része, valamint további kutatásokat terveznek végezni a területen.
A Zaholovok.com.ua nyomán.
The post Középkori vár maradványaira bukkantak az Ardai-hegyen appeared first on Kárpátalja.ma.
A sajtó függetlenségét és a szerkesztői szabadságot igyekszik szavatolni az a médiaszabályozás, amely Európai Uniós szinten augusztus 8-án lép életbe. Átláthatóvá teszi a média tulajdonosi szerkezetét, jogi eszközöket biztosít a visszaélések ellen és létrehozzák a Médiaszolgáltatások Európai Testületét, amelynek feladata a jogszabály egységes alkalmazása lesz. Lehet-e ezt uniós szinten egységesen alkalmazni és mért volt erre […]
Articolul Mit érnek az EU-s szintű médiaszabályozások? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.