Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Minden évben, a tanév kezdete előtt vagy annak folyamán, az óvodásoknak és iskolásoknak kötelező megelőző orvosi vizsgálaton részt venniük a családorvosuknál. Ennek célja a lehetséges egészségügyi problémák időben történő felismerése és megelőzése.

A leggyakoribb panaszok között szerepel a tartáshiba, a látás- és hallásproblémák. Az orvosi vizsgálat során a családorvos felméri a gyermek általános állapotát, és szükség esetén szakorvoshoz irányítja. Kiemelt figyelmet fordítanak a lúdtalp megelőzésére is, melyhez speciális diagnosztikai eszközt használnak a korai felismerés érdekében.

A vizit során a családorvosok ellenőrzik a szükséges oltások meglétét is, és szükség esetén beoltják a gyermekeket.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a rendszeres orvosi vizsgálat nem puszta formalitás, hanem a gyermek egészséges fejlődésének és sikeres tanulmányainak egyik alapfeltétele.

Kárpátalja.ma

The post Családorvos: kötelező orvosi vizsgálat a tanév előtt appeared first on Kárpátalja.ma.

Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője munkalátogatáson járt Kárpátalján augusztus 14-én. A nap során több fejlesztési projekt előrehaladását is megtekintette.

Ungváron felmérte annak a regionális kezdeményezésnek a megvalósulását, amely modern lakhatási és sportinfrastruktúrát biztosít a fiataloknak, köztük a háború elől menekült gyerekeknek és a fronton szolgáló szülők gyermekeinek. A beruházás részeként már elkészült egy 50 férőhelyes kollégium és egy természetes fűvel borított futballpálya, további sportlétesítmények építése pedig folyamatban van.

A látogatás során Mikita az Ungvári „Imidzs” Líceumba is ellátogatott, ahol a minőségi és ingyenes iskolai étkeztetés reformjának eredményeiről tájékozódott. Az intézményben modern konyhát és étkezőt alakítottak ki. Az országos program keretében idén 900 millió hrivnyát fordítanak 112 iskolai konyha korszerűsítésére 22 megyében.

Mikita hangsúlyozta, hogy Kárpátalja, mint a fronttól legtávolabb eső régió hatékonyan látja el fő feladatait például a belső menekültek támogatásában, a gyermek- és ifjúságfejlesztésben, az oktatásban, az energetikában és az egészségügyben, miközben hozzájárul a védelmi erők megerősítéséhez is.

Kárpátalja.ma

The post Mikita: Kárpátalja hatékonyan végzi feladatait appeared first on Kárpátalja.ma.

A Pro Cultura Subcarpathica kilencedszer szervez mesemondó alkalmat a magyar népmese napján Kárpátalján. A civil szervezet idén is várja a mesélni szerető fiatalokat.

A legtehetségesebb mesélők értékes ajándékban részesülnek.

A találkozó alkalmával, amíg a fiatalok különböző termekben mesélnek, addig a szülők és felkészítő tanárok felnőtteknek szóló mesét hallhatnak.

A rendezvényre nem csupán mesemondókat várunk, hanem nyitott a kapu minden mese iránt érdeklődő számára.

A találkozó időpontja: 2025. szeptember 30., 9.30 óra (közép-európai i. sz.)

Regisztráció: 8 óra 30 perctől

Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, Kossuth tér 6.

A versenyre a korábbi évekhez hasonlóan négy kategóriában lehet jelentkezni:

I. kategória: 8–10 éves tanulók (a nyolcadik életévét már betöltött gyerekek jelentkezését tudjuk elfogadni);

II. kategória: 11–13 éves tanulók;

III. kategória: 14–17 éves tanulók;

IV. kategória: 18–25 éves diákok.

Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 22.

Nevezni online lehet a következő regisztrációs felületen: IDE kattintva érhető el.

Egyéb tudnivalók a versennyel kapcsolatban:

• Minden versenyző egy mese előadásával készüljön.
• Az előadott mű időtartama nem haladhatja meg az 5 percet, a IV. kategória esetében a 10 percet.

Kérdéseikkel a szervezopcs@gmail.com e-mail-címen fordulhatnak hozzánk.

Eredményes felkészülést kívánunk!

Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet

Nyitókép: 2024-es felvétel/Pro Cultura Subcarpathica 

The post Mesemondó találkozó – Felhívás appeared first on Kárpátalja.ma.

Ha megöregszik, eltorzul az ember,
Szíve reves lesz, csüggetegen ver,
Kedélye komor, mint őszi ködös táj,
Képzelete sírkert hantjai közt jár,
Reménye fakó, csak téli időt vár.

Forrás: Kisebbségi ének a beregi rónán

Nyitókép: Pixabay

The post Fülöp Árpád: A mérlegem… appeared first on Kárpátalja.ma.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napja, egyben Magyarország patrónájának ünnepe.

Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele (Assumptio beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe és egyben Magyarország patrónájának is ünnepe. Az ünnep legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja.

Szűz Mária mennybevételének dogmáját, amely szerint Jézus anyja a földi létből testével-lelkével együtt egyenesen a mennyei boldogságba jutott, 1950. november 1-jén hirdette ki XII. Pius pápa Munificentissimus Deus kezdetű apostoli konstitúciójával.

Az ősegyházig nyúlik vissza a hagyomány, hogy Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé.

Az 1446. évi Müncheni Kódexben találkozni először magyar elnevezésével: „Marianac fel menbe vetele.” Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.

Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól.

Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennyekbe emelik.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját.

Az államalapító király minden évben erre a napra, augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, már betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán a magyar történelem évszázadaiban a közjogban is érvényesült a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.

A katolikus egyházban a Mária-napok között Nagyboldogasszony napja a legbensőségesebb, legmagasztosabb ünnep,

amelyhez számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy ezen a napon a napfelkeltében meg lehet látni a „Napba öltözött asszonyt”, akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít.

A másik ismert hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson. A megszentelt füveket, virágokat olykor az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe vagy a fiatal pár ágyába helyezték. Úgy tartják, hogy e nap időjárásából a termésre is következtetni lehet: ha a Nagyboldogasszony napja fénylik, jó lesz a bortermés.

A népi kalendáriumban a „két asszony köze”, azaz az augusztus 15. és szeptember 8. (Kisasszony napja) közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor „ültették a tyúkokat”, hogy az összes tojásukat kiköltsék, gyűjtötték a mészben sokáig elálló „két asszony közi” tojást.

Forrás: Múlt-kor

Nyitókép: MKPK Sajtószolgálat

The post Nagyboldogasszonyt ünneplik ma a katolikusok appeared first on Kárpátalja.ma.

Megkezdődött az Öreg Batár csatorna rekonstrukciója – közölte a Tiszai Vízgazdálkodási Területi Igazgatóság augusztus 14-én.

Eddig a terület megtisztítása folyt a fáktól és bokroktól, valamint a sok évnyi iszapot távolították el. A szárazon maradt csatornát rövid időn belül víz lepte el.

Mint írták, ez megerősíti, hogy jó úton haladnak a rekonstrukcióval, és a Batár vízgazdálkodási rendszere képes akár a mostani száraz időszakban is a vízszabályozásra természetes módon.

A munkálatok az Interreg VI–A NEXT Hungary-Slovakia-Romania-Ukraine projekt keretében valósultak meg.

Kárpátalja.ma

Kapcsolódó:

Kárpátalja anno: az ugocsai Batár-patak

The post Megkezdték a batári csatorna rekonstrukcióját appeared first on Kárpátalja.ma.

Fotókon mutatta meg a Kárpáti Bioszféra Rezervátum a Kárpátok szárnyas szépségeinek egy részét, amelyek a védett területeken élnek.

Mint írták, a rezervátum színes virágai és csendes pázsitja között igazán különleges rovarok tanyáznak. A természet kis csodái szemet gyönyörködtetőek, emellett hasznosak is, hiszen beporozzák a növényeket, valamint fenntartják a természet egyensúlyát.

A Kárpáti Bioszféra Rezervátum lakói között különleges ritkaságok is előfordulnak, néhányan védett státuszban vannak, és szerepelnek Ukrajna Vörös Könyvében is. Ezek közé tartozik a fecskefarkú lepke (Papilio machaon), a kardoslepke (Iphiclides podalirius) és a hegyi szitakötő is (Cordulegaster bidentata).

A rezervátum arra kéri a természet szerelmeseit, hogy figyeljék meg őket, örökítsék meg fényképeken, de ne ártsanak ezeknek a törékeny szépségeknek.

Kárpátalja.ma

The post A Kárpátok szárnyas szépségei appeared first on Kárpátalja.ma.

Oroszország továbbra is terrorizálja Ukrajna békés városait és falvait – írta az ukrán belügyminisztérium csütörtökön.

A belügyminisztérium a rendőrségi információk alapján közölte az augusztus 13-i orosz támadások adatait. Mint írták, lakóépületeket, a kritikus infrastruktúrát és mentőautókat is ért találat.

Orosz támadás érte Harkiv, Herszon és Donyeck megyét.

Harkiv megyében magáningatlanokat támadtak. Egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült.

Herszon megyében több mint száz házat támadtak meg. Itt volt a legtöbb halálos áldozat: hét ember vesztette életét, és további kilenc pedig megsebesült.

Donyeck megyében huszonöt civil objektumot romboltak le, köztük tizennégy lakóépületet. Két ember halt meg drón- és bombatámadásban, további egy ember pedig megsebesült.

Kárpátalja.ma

Nyitókép: ukrán rendőrség

The post Három megyét ért orosz támadás Ukrajnában szerdán appeared first on Kárpátalja.ma.

Felújították a vucskómezői függőhidat. Erről az Ökörmezői kistérség adott hírt a Facebook-oldalán, amihez hangulatos fotókat is csatoltak.

Vucskómező (Vucskove) jelenleg a Huszti járáshoz, korábban az Ökörmezői járáshoz tartozott. A falu mellett folyik a Nagy-ág (Rika) patak.

A patak feletti hídra ráfért a felújítás. Az ehhez szükséges anyagot az Ökörmezői kistérség állta, a munkát pedig helyiek végezték el. A kistérség Oleh Juriknak külön megköszönte az aktív részvételt a munkálatban.

Vucskómező híres gejzírjéről és méhészetéről is.

Kárpátalja.ma

Kapcsolódó:

A vucskómezői gejzír

Méhészfesztiválra készülnek az Ökörmezői járásban

Hideg vizű gejzír az Ökörmezői járásban

Piihenőhely a gejzír mellett

Egyre népszerűbb a vucskómezői gejzír

The post Kárpátalja ma: Vucskómező függőhídja appeared first on Kárpátalja.ma.

Sütemények és főételek alapanyagaként ismert, de jóval több annál: a mákot évszázadok óta használja a népi orvoslás. Mutatjuk, milyen panaszok ellen lehet valóban hatásos.

A mák évszázadok óta része a magyar konyhának: ott van a bejgliben, a mákos gubában, vagy akár frissen darálva a kalácsban. De ez az apró, kékesfekete mag nemcsak ízletes, hanem tápanyagokban is gazdag, és számos pozitív élettani hatással bír. Persze, fogyasztása kapcsán akad néhány fontos tudnivaló is. A Healthline összegyűjtött hat fontos érvet amellett, hogy ne csak az ünnepi időszakban kerüljön az asztalra mákot tartalmazó étel.

Igazi tápanyagbomba

A mákszemek kicsik, tápértékük ugyanakkor figyelemre méltó. 100 gramm mák fogyasztásával az alábbiakat juttathatjuk szervezetünkbe:

• kalcium: közel 1400 milligramm, ami több, mint amennyi egy liter tejben található;
• magnézium: körülbelül 350–400 milligramm;
• vas: nagyjából 10 milligramm;
• cink, foszfor, réz és mangán is jelentős mennyiségben van benne;
• magas rosttartalom (körülbelül 20 gramm), amely segíti az emésztést.

A mákban lévő egészséges zsírok (főként többszörösen telítetlen zsírsavak) és a fehérjetartalom szintén hozzájárulnak a kiegyensúlyozott étrendhez.

Fájdalomcsillapító vegyületeket tartalmaz

A mák morfiumot, kodeint, tebaint és több más olyan alkaloidot tartalmaz, amelyek fájdalomcsillapító, nyugtató és altató tulajdonságaikról ismertek. Ezek nagyrészt a növény tejfehér folyadékában találhatóak meg, az átmosott, majd így piacra kerülő mákszemekben már nagyon alacsony az arányuk. 

Az idegrendszerre gyakorolt pozitív hatásait is itt érdemes megemlítenünk: a mák magnéziumtartalma támogatja az idegrendszer működését, javíthatja az alvás minőségét és segíthet a stressz kezelésében. A szemekben lévő omega-6 zsírsavak is fontos szerepet játszanak az agy egészséges működésének fenntartásában.

Csont- és fogbarát

A mák kalciumtartalma kiemelkedő, így rendszeres, mértékletes fogyasztása segíthet a csontritkulás megelőzésében és a fogak egészségének megőrzésében. Mivel a mákban lévő kalcium növényi forrásból származik, a laktózérzékenyeknek is jó alternatívát nyújt.

Szív- és érrendszeri támogatás

A mákban található egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak, valamint az antioxidáns hatású polifenolok hozzájárulhatnak a koleszterinszint csökkentéséhez, ezáltal csökkentve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A benne lévő kalcium nemcsak a csontok egészsége miatt fontos, de kell a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez is.

Mire figyeljünk, ha mákot fogyasztunk?

A mákos sütemények biztonságosan fogyaszthatók, de a friss, nyers mák fogyasztása nem ajánlott nagy mennyiségben a benne lévő alkaloidok miatt. A kulcs a mértékletesség: egy-két adag mákos étel hetente bőven elég ahhoz, hogy élvezzük az előnyeit anélkül, hogy túlzásba vinnénk. Ritkán előfordulhat mákallergia, amely bőrtünetekkel, viszketéssel vagy emésztési panaszokkal járhat. Ilyen esetben a fogyasztását kerülni kell.

Forrás: HáziPatika

Nyitókép: HáziPatika/Getty Images

The post Ezért kellene minden héten mákot enni appeared first on Kárpátalja.ma.

Augusztus 15-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány a Tehetséggondozó Programjába. A közmédia európai szinten kimagasló eszközparkkal, folyamatos innovációval, gyakorlatorientált szemlélettel és összetartó közösséggel várja a jövőjüket a médiában elképzelő fiatalokat. A szeptemberben induló képzésre a jelentkezes@mtva.hu e-mail címen lehet pályázni.

A közmédia évek óta sikeresen működő Tehetséggondozó Programja olyan fiatalokat keres, akik életpályájukat egy professzionális médiaszakmai szervezetnél képzelik el. A három hónapos, egyénekhez igazodó programban a résztvevők elméleti és gyakorlati tudást szerezhetnek a média különböző területein. A résztvevők kipróbálhatják magukat tartalmi, produkciós vagy műszaki területen, elsajátíthatják a nyilvános beszéd és megjelenés alapjait, valamint megtapasztalhatják a médiavállalat változatos mindennapjai. A hallgatók valós szituációkban, szakmai mentorok támogatásával kapcsolódhatnak be a műsorkészítésbe: betekintést nyerhetnek a szerkesztőségek működésébe, megismerkedhetnek a televíziós és rádiós műfajokkal, a riportkészítés alapjaival, továbbá stúdiógyakorlaton is részt vehetnek. A jövő médiaszakemberei mindemellett megtapasztalhatják a kreatív gondolkodás és izgalmas témafeldolgozás gyakorlatát.

A nagy érdeklődéssel kísért program egyéni beszédórákat is nyújt a Montágh Testület közreműködésével. Korbuly Péter, a testület tagja a képzés leghasznosabb elemének tartja a mesterség gyakorlása közbeni tanulást. „A pályám kezdetén odaültettek a nagyok mellé, és ellestem, hogyan fogják a kezükben a papírt, hogyan szólalnak meg, mikor vesznek levegőt, mikor tartanak szünetet. Ezeket a finom apróságokat menet közben lehet megtanulni” – szögezte le a Kazinczy-díjas szakember, hozzátéve, hogy a fiatalok tehetségének kibontakoztatását szakavatott mentorok támogatják.  

A programba önéletrajz és motivációs levél beküldésével lehet pályázni a jelentkezes@mtva.hu e-mail címen augusztus 15-ig. További részletek a media-akademia.hu weboldalon érhetők el. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó résztvevőkre karrierlehetőség vár.

The post Még egy hétig várja a jövő médiaszakembereinek jelentkezését a közmédia appeared first on Kárpátalja.ma.

Megérkezett a barackszezon, és kihagyhatatlan, hogy ebből a lédús, illatos nyári gyümölcsből ne készítsünk valami igazán finomat. Ez a gyors kevert süti nemcsak ízletes, de annyira egyszerű, hogy akár kezdők is bátran belevághatnak.

A barack sokoldalú gyümölcs: nemcsak a tetejét díszíthetjük vele, hanem apróra vágva a tésztába is keverhetjük. Ez az alaprecept ráadásul könnyen variálható más idénygyümölcsökkel is: meggyel, málnával, körtével vagy akár áfonyával.

Print Course DesszertCuisine Magyar Total Time 1 hour hour Servings 12 szelet Ingredients

• 300 g liszt
• 250 g cukor
• 120 g vaj
• 2,5 dl tej
• 3 db tojás
• 3 db barack
• 3 ek kakaó
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliáscukor

Instructions

• A tojásokat üssük egy nagy keverőtálba, majd keverjük habosra a cukorral és a vaníliás cukorral.
• A vajat olvasszuk meg, és öntsük hozzá a tojásos masszához, majd adjuk hozzá a tejet is.
• Fokozatosan adagolva, kevergetés mellett adjuk hozzá a sütőport, a kakaót és a lisztet. Dolgozzuk össze sima, csomómentes tésztává.
• Egy közepes méretű tepsit vagy tortaformát béleljünk ki sütőpapírral, majd kenjük ki vajjal. Ezután öntsük bele a kakós masszát.
• A barackokat szeleteljük fel, és ízlés szerint tegyünk belőlük a tésztába is, a tetejét pedig díszítsük ki velük.
• Előmelegített sütőben, 170 °C-on süssük 35–45 percig. Tűpróbával ellenőrizzük: ha a beleszúrt tű tisztán jön ki, a sütemény elkészült.

NotesMás gyümölccsel is kipróbálható – például meggyel különösen finom. Egy csipet fahéj vagy reszelt citromhéj is feldobja az ízét. Jó étvágyat!  

Kárpátalja.ma

The post Kakaós-barackos süti – egyszerű nyári desszert appeared first on Kárpátalja.ma.

Újabb 30 nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. A bányakatasztrófa miatt meghirdetett rendkívüli helyzet szeptember 9-ig érvényes – jelentette a Hargita megyei prefektúra közlése alapján az Agerpres.

A székelyföldi megye prefektusi hivatala arról is beszámolt, hogy ez idő alatt számos intézkedést hoznak a térség biztonságossá tétele érdekében. A többi között folytatják a Korond-patak ideiglenes elterelési munkálatait és annak az ideiglenes gátnak a megépítését, amely a patak bevezetését hivatott segíteni az erre a célra kialakított csőrendszerbe.

Mint közölték, egy héten belül végeznek a munkálatokkal, amelyek az ideiglenes gát megemelésére, a töltés megerősítésére és a csőrendszer alatti kőágyazat és vasszerkezet stabilizálására terjednek ki.

A prefektúra közlése szerint a csőrendszer jelenleg a patak teljes vízhozamát felfogja és az elvárásoknak megfelelően működik.

A patak elvezetését szolgáló vezetékek egy hete – két nappal a munkálatok átadása után – nem voltak képesek átvenni a patak megnövekedett vízhozamát, és a víz egy része a csőrendszer mellett folyt le, megrongálva a frissen átadott terepet, amit helyre kell hozni.

Az illetékesek szerint nem a csőrendszer okozta a bajt, hanem az, hogy a felette felhúzott ideiglenes gát nem tudta felfogni a patak megnövekedett vízhozamát.

A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a bányába. Azóta a vészhelyzetet havonta hosszabbították meg.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába bezúdult nagy mennyiségű víz néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak megélhetése is függ.

Forrás: hirado.hu
(Nyitókép: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya lezárt bejárata 2025. május 30-án. Miután a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszán kialakult víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe. Az előző napon fel kellett adni a föld alatti védekezést a sóbányánál, miután nem sikerült megóvni a beáramló víztől a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát (Fotó: MTI/Veres Nándor)

The post Újra meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon appeared first on Kárpátalja.ma.

Mint korábban hírt adtunk róla, egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.

A maradványokat Beregszász közelében, az Ardai-hegyen találták meg.

A kőerőd falai akár 1 méter vastagok lehettek, helyenként még most is 70 centiméter magas falrészletek állnak. A vár területe megközelítőleg 20×22 méteres.

A felfedezés kiemelkedő jelentőségű, hiszen az elmúlt 150 évben nem találtak hasonló leletet Kárpátalján.

Oleg Oszaulcsuk, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének „Régészeti Mentőszolgálat” Kutató- és Fejlesztőközpontjának igazgatója elmondta: „Egy vár maradványainak felfedezése mindig ritka és fontos lelet. Öt éve dolgozunk ezen, bár a háború több mint három évvel késleltette a kutatást. Ez egy példa arra, hogyan válik egy tudományos feltételezés hipotézissé, majd gyakorlati megerősítéssé. Az első néhány évben nem voltunk teljesen biztosak abban, hogy megtaláljuk, megerősítjük-e a vár meglétét. Úgy tűnik, Kárpátalját már felmérték és leltározták, és itt kiderült, hogy még mindig vannak felfedezésre váró dolgok.”

A feltárásban kulcsszerepet játszott Kobály József történész, aki évek óta kutatja a térség középkori forrásait. Ő bukkant rá 1284-ből és 1308-ból származó oklevelekre, amelyek említik a vár létezését, majd egy 17. századi térképen is felfedezte a romok nyomát.

„Én Kovászóról származon, ahol szintén van egy hasonló várrom. Amikor elkezdtem egy könyvet írni a faluról, anyagot gyűjtöttem, és például arról is találtam feljegyzést, hogy Nagyberegen is kell lennie valamilyen várromnak. Ezek a források arra ösztönöztek, hogy tovább kutassak. Így lassan szinte minden várat megemlítettek, ami ma ismert Kárpátalján, és közben más forrásokból kiderült, hogy Ardóban is állt egy vár valamikor. A 2020-as terepkutatás során az expedíciónak sikerült erődítmények maradványait felfedeznie”

– mondta el Kobály József.

A kutató szerint a hegy, amelyen az objektum található, több mint 130 méter magas. Ez egy nagyon keskeny csúcs meredek lejtőkkel, és csak egy oldalról lehet megközelíteni, az egyik oldalon magán-szőlőültetvények, az északi oldalon pedig magánkertek vannak.

A vár eredete egyelőre hipotézisek tárgya. Lehetséges, hogy IV. Béla magyar király lányához, Annához köthető, aki Rosztiszlav Mihajlovics fejedelem felesége volt. Egy 1264-es pápai dokumentum is utal Bereg vára és Anna kapcsolatára.

Kobály József történész szerint az új felfedezés nemcsak tudományos, hanem mély történelmi és kulturális értékkel is bír az egész régió számára.

Ez azt is bizonyítja, hogy Beregszász milyen fontos szerepet játszott a középkorban.

A kutatók szerint a felfedezés új megvilágításba helyezi Beregszász középkori szerepét, és hozzájárulhat a térség történelmi örökségének megőrzéséhez és a turizmus fejlesztéséhez is.

A régészek hivatalos regisztrációra fogják benyújtani az objektumot. Előtte még ell kell készítei a hivatalos dokumentációt, a környezetvédelmi intézményekkel való egyeztetés után, hiszen a helyszín egy botanikai rezervátum része, valamint további kutatásokat terveznek végezni a területen.

A Zaholovok.com.ua nyomán.

Kárpátalja.ma

The post Középkori vár maradványaira bukkantak az Ardai-hegyen appeared first on Kárpátalja.ma.

1790. augusztus 8-án született nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc. Legfontosabb műve, a Himnusz megírásának napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Nevét több közintézmény viseli, szobra áll többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Szatmárcsekén is.

A ma Romániához tartozó Szatmár megyei Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án. Nemesi családja Ond vezérig vezette vissza eredetét. Szülei művelt emberek voltak, apja tekintélyes jogtudós. Kölcsey gyermek- és ifjúkora súlyos csapások sorozata volt: szüleit korán elveszítette, bárányhimlő következtében fél szemére megvakult, haja kihullott, törékeny testét sokféle betegség gyötörte.

E tragédiák magányossá, zárkózottá tették, egyetlen vigasza, hű társa az olvasás, a páratlan műveltség megszerzése volt. Anyanyelvi biztonsággal beszélt latinul és franciául, később görögül és németül is megtanult.

1796 és 1809 között a debreceni kollégium diákja volt, filozófiai műveket olvasott, és levelezésben állt Kazinczyval, akinek első verseit is elküldte, és akivel később jó barátságba is került. Joggyakorlatot Pesten végzett, de ügyvédi vizsgát nem tett, 1812-től az álmosdi, majd a csekei családi birtokon gazdálkodott.

Közben az irodalmi életben is nevet szerzett, 1814-ben Szemere Pállal megírta a nyelvújítást védelmező Felelet a Mondolatra című röpiratot, a Csokonairól és Berzsenyiről írott kritikáira is felfigyeltek. Berzsenyi Dániel, akit túl durvának és fellengzősnek tartott, mélyen meg is bántódott, és egy időre felhagyott az írással. Kölcsey hamarosan szakított Kazinczy klasszicizmusával, néhány népdala, románca, balladája már a romantika világát idézte.

1823. január 22-én tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. Művét 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, és 1903-ban lett az ország hivatalos himnusza. 1826-ban Pestre utazott, Szemere Pállal megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot.

Ekkor írta Mohács című emlékbeszédét és Nemzeti hagyományok című értekezését, ez utóbbi a reformkori magyar irodalom legfontosabb elméleti, esztétikai alapvetését. Pesten szeretett volna maradni, de öccse meghalt, és gyerekeiről Kölcseynek kellett gondoskodnia. Visszavonult hát birtokára, s de egyre aktívabb szerepet vállalt a közéletben, előbb megyei aljegyző, majd 1832-ben Szatmár megye főjegyzője, később országgyűlési követe lett.

Politikusként is a reformok híve volt, támogatta a jobbágyfelszabadítást, a nemzeti egységet, a vallási egyenjogúságot, a magyar nyelv hivatalossá tételét. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagjává is választották. 1835-ben lemondott követi megbízásáról, Búcsú az országos rendektől című beszédében a reformkor programját hirdette meg.

Birtokán főként az irodalomnak élt, 1836 novemberében részt vett a Kisfaludy Társaság megalakításában. Utolsó nagy műve az unokaöccséhez írott Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, amely világnézetének, erkölcsi-szellemi felfogásának összefoglalásaként is olvasható.

Élete utolsó hónapjaiban a hűtlenségi perbe fogott barát, Wesselényi Miklós védelmére összpontosított, nagy felkészültséggel érvelt a vádlott ártatlansága mellett. A főtárgyalást azonban nem érhette meg, egy hivatalos útja alkalmával megfázott, és gyenge szervezete a betegséggel nem tudott megküzdeni.

A szatmárcsekei református anyakönyv tanúsága szerint 1838. augusztus 23-án halt meg (más források 24-ét említik halála napjaként). Legfontosabb műve, a Himnusz megírásának napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Nevét több közintézmény viseli, szobra áll többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Szatmárcsekén is.

Forrás: mult-kor.hu

The post 235 éve született Kölcsey Ferenc appeared first on Kárpátalja.ma.

Halálos kimenetelű tűzeset történt Csarnatőn (Cserna) augusztus 7-én – közölte a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltsége a Facebook-oldalán.

A DSZNSZ tájékoztatása szerint a helyiek értesítették a tűzoltókat egy lakóépületben keletkezett tűz miatt.

Amikor a tűzoltók a helyszínre érkeztek, már sűrű füst ömlött ki a házból, és lángokban állt az épület tetőszerkezete is. A ház átvizsgálása során, az egyik szobában megtalálták a 77 éves tulajdonos holttestét.

A 32 négyzetméteren pusztító lángokat kevesebb mint egy óra alatt megfékezték.

A tragédia körülményeit és a tűz keletkezésének okát szakértők vizsgálják.

Kárpátalja.ma

The post Tűzesetben vesztette életét egy idős férfi a Beregszászi járásban appeared first on Kárpátalja.ma.

A rendőrség munkatársai őrizetbe vettek egy kisapsai lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy meggyilkolta élettársát – számolt be róla a kárpátaljai rendőrség sajtószolgálata augusztus 7-én.

A rendfenntartókat csütörtök délután értesítette Kisapsa község (Vogyicja) egyik lakosa. A nő elmondta, hogy szomszédja véresen távozott a saját lakásából.

A hatóság munkatársai kivonultak a helyszínre, ahol egy 45 éves nő holttestére bukkantak. Az elhunyt nyakán szúrt seb volt, és fojtogatás nyomai is látszottak rajta. Élettársa, a lakás 39 éves tulajdonosa a közelben tartózkodott.

A rendőrség a nyomozás során kiderítette, hogy a pár között konfliktus alakult ki, mely során a férfi leszúrta barátnőjét. A tettes ezután saját magának is testi sérüléseket okozott.

A gyanúsítottat kórházba szállították, jelenleg 24 órás rendőri őrizet alatt áll.

Az ügyben szándékos emberölés bűntette miatt indult eljárás.

Kárpátalja.ma

The post Leszúrta élettársát egy férfi a Rahói járásban appeared first on Kárpátalja.ma.

У застосунку „Резерв+” з’явилася нова відстрочка від мобілізації. Мова про відстрочку для працівників вищої та профосвіти.

Újabb kategória kérhet halasztást a Rezerv+ alkalmazásban

Про це повідомляє РБК-Україна з посиланням на Міністерство оборони України в Telegram.

У відомстві уточнили, що відстрочку через застосунок тепер можуть отримати працівники закладів:

• вищої освіти;
• фахової передвищої освіти;
• професійної освіти.

Як зазначили в Міноборони, таку відстрочку зможуть отримати за умови, якщо в реєстрі Єдиної державної електронної бази з питань освіти є:

• опис про основне місце роботи;
• підтвердження зарплатної ставки від 0,75;
• відмітка про участь у навчальному процесі або адміністративній викладацькій посаді.

Як оформити

Щоб оформити відстрочку, необхідно:

• натиснути три крапки на головному екрані „Резерв+”;
• натиснути „Подати запит на відстрочку”;
• обрати відповідну категорію.

Kárpátalja.ma

The post У „Резерв+” додали нову відстрочку від мобілізації appeared first on Kárpátalja.ma.

Kecskés Béla 1941. augusztus 7-én született Beregsomban, földműves családban. Falubelije, Sütő Kálmán költő biztatására már iskolás korában megpróbálkozott a versírással. Ceruzával, kockás füzetlapokra írt első költeményeit az akkor már ismert parasztköltő vitte el a Vörös Zászló (a Beregi Hírlap elődje) szerkesztőségébe azzal, hogy tehetségesnek tartja a fiatal Kecskés Bélát, és nagy jövőt jósol neki. Sütő Kálmán nem tévedett: Kecskés Béla rövid idő alatt valóban ismert költővé vált, versei az 1950-es évek közepétől folyamatosan jelentek meg a járási lap irodalmi oldalain, majd a Kárpátok című almanachban is (Ungvár, 1958).

Közben elvégezte a Kaszonyi Középiskolát. Érettségi után egy ideig Badalóban volt könyvtáros, majd 1961-től a szülőfalujával szomszédos Csonkapapi község általános iskolájának történelemtanára lett. 1967-ben szerzett történészi diplomát az Ungvári Állami Egyetem levelező tagozatán. Ő alapította a Csonkapapi Általános Iskolában jelenleg is működő tájismereti és néprajzi múzeumot.

Első kötete Izzó parazsak címmel 1963-ban jelent meg az ungvári Kárpáti Kiadó gondozásában.

Társszerzője az 1972-ben napvilágot látott A várakozás legszebb reggelén című verseskötetnek, majd az 1980-as évek közepétől szinte valamennyi Ungváron megjelent antológiának.

Költői pályája nem volt töretlen. Volt egy több éven át tartó időszak, amikor egyáltalán nem publikált, kizárólag az íróasztala fiókjának írt, sajnos elég keveset. A társadalomban egyre inkább eluralkodó közömbösség hatására úgy vélte, nincs szükség a verseire. Szerencsére költőtársai és Drávai Gizella tanárnő hatására leküzdötte téves nézeteit, ismét tollat fogott.

1992-ben Pattog a rozsda címmel a Galéria Kiadó adta ki verseit. Ugyanennél a kiadónál jelent meg 1994-ben a Bogárbál című kötet, amelyben a Gergő unokájának ajánlott gyermekversei szerepelnek.

Kecskés Béla verseiben a természet, a beregi táj, szülőfaluja változásainak bemutatása mellett világméretű problémákkal, gondokkal is foglalkozott, az 1960-as években jelentkezett új írói nemzedék egyik legmarkánsabb képviselője volt.

1997. január 22-én hunyt el. A somi születésű költő, pedagógus emlékét a MÉKK és az Együtt Baráti Köre által a Papi Általános Iskola falán 2006-ban állított tábla őrzi. Szülőfalujában 2006-ban nyitották meg az érdeklődők előtt a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumát. A Somi Általános Iskolában már hagyomány, hogy a költészet napján megemlékezést a falu híres szülötteiről, és évente szavalóversenyt rendeznek, ahol a jelentkezők Kecskés Béla és Sütő Kálmán verseit adják elő.

Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író, költő így méltatta Kecskés Béla munkásságát:

    „Költői és emberi mivoltát nem lehet egymástól elválasztani. Mindhalálig megtartotta elveit. Soha nem szeretett árral szemben úszni, de egész életében erre kényszerült; néhány magamfajta közeli barát, eszmei és pályatárs kivételével mindenki megütközött lelki biztonságra alapozott magatartásán. Talán e felismerés tudatában vált szomorúan rezignált egyéniséggé, aki beletörődés nélkül vette tudomásul a világ és benne az emberi gyarlóság megváltoztathatatlanságát.”

Forrás: kmmi.org.ua

The post 84 éve született Kecskés Béla appeared first on Kárpátalja.ma.

Az ügyészség vádiratot nyújtott be a bírósághoz a Szvidovecki Erdészet vezetője ellen. A tisztviselőt hivatali gondatlansággal vádolják, amely természetvédelmi területen lévő fák illegális kivágásához vezetett.

A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a tisztviselő nem végezte megfelelően munkáját. A rábízott természetvédelmi területen 84 fát vágtak ki illegálisan.

A szakértői vizsgálat megerősítette, hogy a kár meghaladja a 4,5 millió hrivnyát.

Az ügyet a Rahói Kerületi Bíróság fogja tárgyalni.

Ez az eset nem az első a régióban. Korábban már bíróság elé került a Kőrösmezői Erdészeti és Vadászati Vállalat tisztviselője, aki a nyomozás szerint közel 3400 fát vágott ki illegálisan, mintegy 55,8 millió hrivnya értékű kárt okozva.

Kárpátalja.ma

The post Bíróság elé állítják egy erdészet vezetőjét illegális fakitermelés miatt appeared first on Kárpátalja.ma.