Feed aggregator

American Self-Sabotage Calls for European Self-Help

Au Mali, plusieurs procédures judiciaires parallèles avaient été initiées la semaine dernière pour contester la dissolution des partis politiques instaurée par décret présidentiel le 13 mai dernier. Une dizaine d'anciens dirigeants de partis dissous ont saisi la Cour suprême le 21 mai et six tribunaux de grande instance de Bamako le 22 mai. Dans des ordonnances que RFI a pu consulter, trois de ces tribunaux se déclarent « incompétents ». Mais la bataille judiciaire ne fait que commencer.

En Géorgie, un des principaux opposants politique, Nika Mélia, a été arrêté, au soir du 29 mai. C’est le second opposant de premier plan emprisonné en une semaine. Les deux hommes ont en commun d’avoir refusé de se présenter pour témoigner devant une commission parlementaire créée pour enquêter sur les prétendus crimes du pouvoir précédent. Ce qui est dénoncé comme les signes d’une dérive dictatoriale par les opposants au parti au pouvoir, le Rêve Géorgien, s’inscrit dans un changement de cap géopolitique. Le pays revenant dans le giron russe et rompant tous ses liens avec l’Occident.

Popularisée par les réseaux sociaux et le milieu musical, cette version bon marché d’un cocktail à base de vodka inquiète les autorités, qui tentent de mettre un frein au phénomène.

La Côte d’Ivoire tient officiellement sa bourse des matières premières agricoles, une première en Afrique de l’Ouest. Sept ans après son annonce, la BMPA va connaître ce 30 mai sa première vraie journée de cotation. Avant-hier, le 28 mai, pour son lancement officiel et symbolique, environ 89 tonnes de produits ont été échangées en une dizaine de minutes, pour une valeur de près de 31 millions de francs CFA. Pour le moment, seules la noix brute de cajou, la noix de cola et le maïs sont concernées. À long-terme, l’objectif affiché est de fixer le prix en fonction de l’offre et de la demande à l’échelle nationale. Cette Bourse repose notamment sur des courtiers et des entrepôts agréés.

Irán: Feszültségek és diplomáciai tárgyalások májusban

2025 májusában Irán és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok továbbra is feszültnek bizonyultak, miközben a két ország ötödik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Rómában, hogy megoldást találjanak Teherán gyorsan fejlődő nukleáris programjára. Az ománi közvetítők szerint a tárgyalások során „némi, de nem meggyőző előrelépés” történt, különösen az urándúsítás kérdésében, amely továbbra is a fő vitapont maradt. Az Egyesült Államok a dúsítás teljes leállítását követeli, míg Irán ragaszkodik ahhoz, hogy fenntartsa ezt a tevékenységet saját területén. A tárgyalások során felmerült egy regionális uránellátási konzorcium létrehozásának ötlete is, amely segíthetne áthidalni a nézetkülönbségeket.

Irán vezetői, köztük Ali Hamenei legfelsőbb vezető, határozottan elutasították az Egyesült Államok azon követelését, hogy állítsák le az urándúsítást, „nonszensznek” nevezve azt. Hamenei hangsúlyozta, hogy Irán nem vár mások engedélyére nukleáris tevékenységei folytatásához.

A tárgyalások során Donald Trump amerikai elnök arra kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy halassza el az esetleges katonai akciókat Irán ellen, hogy több időt biztosítsanak a diplomáciai megoldásra. Trump szerint a megállapodás „nagyon közel” van, és elkerülhető lenne egy jelentős konfliktus.

A feszültségek közepette Irán május 4-én bemutatta új, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakétáját, a „Qassem Basir”-t, amely legalább 1 200 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és képes elkerülni az ellenséges rakétavédelmi rendszereket. A rakéta bemutatása figyelmeztetésként szolgált az Egyesült Államok és Izrael számára, hogy bármilyen támadás esetén Irán kész válaszlépéseket tenni. 

Eközben Irán végrehajtotta Pedram Madani kivégzését, akit Izrael javára végzett kémkedésért ítéltek halálra. Madani volt a harmadik személy 2025-ben, akit ilyen vádak alapján végeztek ki, miközben az emberi jogi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kivégzések növekvő száma miatt az országban. 

A hónap során Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatódtak, de a megállapodás kilátásai továbbra is bizonytalanok maradtak, miközben a regionális és nemzetközi feszültségek tovább fokozódtak.

Szíria: Májusi diplomáciai áttörés és gazdasági újrakezdés a szankciók enyhítésével

2025 májusában Szíria jelentős diplomáciai és gazdasági változásokon ment keresztül, amelyek új fejezetet nyitottak az ország történetében.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió bejelentette a hosszú ideje fennálló szankciók enyhítését, ezzel támogatva Szíria újjáépítését és politikai átmenetét. Az amerikai kormány hat hónapos mentességet adott a 2019-es Caesar-törvény szankciói alól, lehetővé téve a gazdasági kapcsolatok részleges helyreállítását. Ezzel párhuzamosan az EU is feloldotta a legtöbb gazdasági szankciót, miközben célzott intézkedéseket vezetett be azok ellen, akik felelősek az Alawita civilek elleni támadásokért. Ezek a lépések elősegítik Szíria gazdasági fellendülését és a nemzetközi közösséggel való kapcsolatok normalizálását.

Diplomáciai szinten is jelentős előrelépések történtek. Donald Trump amerikai elnök május 14-én találkozott Ahmad al-Sharaa szíriai elnökkel Rijádban, ami az első ilyen szintű találkozó volt a két ország vezetői között 25 év után. Ezt követően május 29-én Tom Barrack, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja megnyitotta a régóta zárva tartott amerikai nagyköveti rezidenciát Damaszkuszban, jelezve a kétoldalú kapcsolatok javulását.

A gazdasági újjáépítés terén is pozitív fejlemények történtek. Egy amerikai, török és katari cégekből álló konzorcium bejelentette, hogy négy gázturbinát és egy naperőművet épít Szíriában, összesen 5 000 megawatt kapacitással. Ez a projekt várhatóan helyreállítja az ország háborúban megrongálódott elektromos hálózatának több mint 50%-át, és munkahelyeket teremt a helyi lakosság számára.

A humanitárius helyzet javítása érdekében a szíriai kormány és a kurd hatóságok megállapodást kötöttek az al-Hol menekülttáborban élő szíriai állampolgárok hazatelepítéséről. Ez a lépés elősegíti a társadalmi reintegrációt és csökkenti a táborban uralkodó rossz körülményeket.

Ugyanakkor a biztonsági helyzet továbbra is kihívásokkal teli. Május 18-án robbanás történt egy rendőrőrsön Al-Mayadeen városában, amelyben legalább három ember életét vesztette. Ez az incidens emlékeztet arra, hogy a stabilitás még törékeny, és további erőfeszítésekre van szükség a béke fenntartása érdekében.

Összességében 2025 májusa fordulópontot jelentett Szíria számára, ahol a diplomáciai nyitás és a gazdasági újjáépítés reményt ad a hosszú évek óta szenvedő lakosságnak.

Libanon: Májusi politikai és biztonsági fejlemények a háború utáni újjáépítés árnyékában

2025 májusában Libanon több jelentős politikai és biztonsági eseményt élt meg, amelyek meghatározhatják az ország jövőjét a 14 hónapos Izrael–Hezbollah háborút követően.

Önkormányzati választások és Hezbollah támogatottsága

Május 24-én befejeződtek az ország első önkormányzati választásai közel egy évtized után. A választások különösen dél-Libanonban voltak jelentősek, ahol Hezbollah és szövetségese, az Amal mozgalom dominálták a szavazást, számos településen ellenfél nélkül nyerve. A választások során a lakosok, köztük a háborúban megsérült Hezbollah tagok is, kifejezték elkötelezettségüket a „ellenállás” iránt. A libanoni kormány több mint 11 milliárd dollár nemzetközi támogatást keres az újjáépítéshez, a Világbank becslései szerint. 

Izraeli légicsapások és a tűzszünet megsértése

Annak ellenére, hogy 2024 novemberében tűzszünetet kötöttek, Izrael májusban több légicsapást hajtott végre dél-Libanonban, amelyek során legalább egy civil meghalt és több megsebesült. Az izraeli hadsereg szerint a támadások célja Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítése volt, válaszul a csoport állítólagos tűzszünet megsértéseire. A libanoni kormány elítélte ezeket a támadásokat, hangsúlyozva, hogy azok veszélyeztetik az ország stabilitását és a közelgő választások biztonságát. 

Palesztin fegyveres csoportok lefegyverzése

Május 21-én Joseph Aoun libanoni elnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke megállapodtak abban, hogy a palesztin frakciók nem használják Libanont Izrael elleni támadások kiindulópontjaként, és hogy minden fegyvert a libanoni állam ellenőrzése alá vonnak. Ez a lépés célja a libanoni szuverenitás megerősítése és a nem állami fegyveres csoportok tevékenységének korlátozása. 

Ezek az események azt mutatják, hogy Libanon továbbra is kihívásokkal néz szembe a politikai stabilitás és a biztonság terén, miközben próbálja helyreállítani gazdaságát és megerősíteni állami intézményeit a háború utáni időszakban.

A Közel-Kelet, 2025. május – 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Au Sénégal, l’ancien député-maire de Dakar, Barthélémy Dias lance son propre mouvement politique. « Sénégal Bi Ñu Bokk », en français « le Sénégal que nous partageons », veut rassembler les déçus de la politique actuelle. Barthelemy Dias marque ainsi son entrée solo sur la scène politique après des années de compagnonnage avec son mentor Khalifa Sall.

‘Fine if they do. Fine them if they don’t’ – a new study demonstrates that Europe’s citizens expect their leaders to abide by European Union principles, values and laws. If they fail to, citizens want penalties enforced.

Szudán lángokban: kolerajárvány, dróntámadások és segélyválság a háború árnyékában

2025 májusában Szudánban tovább mélyült a humanitárius válság, miközben a hadsereg és a Rapid Support Forces (RSF) közötti konfliktus súlyos következményekkel járt az ország infrastruktúrájára és lakosságára nézve.

A hónap elején a szudáni hadsereg bejelentette, hogy teljesen visszafoglalta Kartúm államot az RSF-től. Azonban a fővárosban az infrastruktúra romokban hever: az elektromos hálózat és a vízellátás összeomlott, a kórházak kifosztottak vagy megsemmisültek. A vízhiány és a rossz higiéniai körülmények következtében kolerajárvány tört ki, amely két nap alatt legalább 70 ember halálát okozta, és több mint 2 000 fertőzést regisztráltak. 

A konfliktus hatásai nem korlátozódtak Kartúmra. Az RSF dróntámadásokat hajtott végre Port Szudán ellen, amely korábban viszonylagos biztonságot nyújtott és a kormány ideiglenes székhelyeként szolgált. A támadások során üzemanyag-raktárak és elektromos létesítmények is megsérültek, ami áramkimaradásokat és vízhiányt eredményezett.

A nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a helyzet súlyosbodása miatt. Az ENSZ Világélelmezési Programja elítélte az RSF által humanitárius létesítmények ellen elkövetett támadásokat, hangsúlyozva, hogy az ilyen cselekmények tovább súlyosbítják az élelmiszerhiányt és az éhínséget, amely már több millió embert érint az országban.

A szudáni kormány új szabályozásokat vezetett be, amelyek előírják, hogy minden segélyszervezetnek regisztrálnia kell a Humanitárius Segélybizottságnál. A segélymunkások attól tartanak, hogy ez a lépés akadályozza a segélyek eljuttatását a rászorulókhoz, és tovább súlyosbítja a már amúgy is kritikus élelmiszerhiányt.

A konfliktus következtében eddig több tízezer ember vesztette életét, és több mint 13 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat, ami a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát eredményezte.

Szomália: Öngyilkos merénylet a mogadishui katonai toborzóközpontnál – legalább 13 halott, 21 sebesült

2025. május 18-án reggel öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a Damaanyo katonai toborzóközpontnál, Mogadishu Hodan kerületében. A támadásban legalább 13 ember vesztette életét, köztük fiatal újoncok és civil járókelők, míg több mint 20-an megsérültek. A merénylő a jelentkezők sorában robbantotta fel magát, amikor több száz fiatal várakozott a toborzásra. A helyszínen szemtanúk szerint a robbanás után káosz alakult ki, és számos holttest hevert a földön.

A támadást az al-Shabaab terrorszervezet vállalta magára, amely már több mint egy évtizede folytat fegyveres harcot a szomáliai kormány ellen. A csoport célja, hogy saját, szigorú iszlám törvényeken alapuló rendszert vezessen be az országban. A Damaanyo bázis elleni merénylet hasonlít a 2023-as Jaalle Siyaad katonai akadémia elleni támadáshoz, ahol 25 katona halt meg.

A támadás után a szomáliai hadsereg lezárta a környéket, és megkezdte a sebesültek kórházba szállítását. A merényletet követően a közösségi médiában felháborodás hullámzott végig, különösen amiatt, hogy a robbanás után nem sokkal a miniszterelnök pártja ünnepi rendezvényt tartott Mogadishuban. Sokan ezt érzéketlenségnek és a biztonsági helyzet súlyos alábecsülésének tekintették.

A nemzetközi közösség, köztük az Arab Parlament, Egyiptom, Jordánia, Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte a támadást, és támogatásukról biztosították Szomáliát a terrorizmus elleni harcban.

Ez a merénylet ismét rámutatott Szomália biztonsági kihívásaira, és arra, hogy az al-Shabaab továbbra is jelentős fenyegetést jelent az ország stabilitására és a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekre.

Kongói Demokratikus Köztársaság: Joseph Kabila volt elnök megjelenik Goma városában a lázadók ellenőrzése alatt

2025. május 29-én Joseph Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság volt elnöke, nyilvánosan megjelent Goma városában, amely jelenleg az M23 lázadócsoport ellenőrzése alatt áll. Ez volt az első nyilvános szereplése azóta, hogy a kongói hatóságok megfosztották mentelmi jogától egy hazaárulási vizsgálat keretében. Kabila, aki 2001 és 2019 között vezette az országot, 2023 óta önkéntes száműzetésben élt, és csak 2025 áprilisában tért vissza Gomába. 

A kormány azzal vádolja Kabilát, hogy támogatja a Ruanda által támogatott M23 lázadókat, akik elfoglalták az ország keleti részén fekvő két nagyvárost. Az igazságügyi miniszter, Constant Mutamba szerint a vádak között szerepel hazaárulás, háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények és részvétel egy felkelésben.

Gomában Kabila vallási vezetőkkel találkozott, köztük Joel Amurani püspökkel, aki elmondta, hogy Kabila kifejezte vágyát a béke helyreállítására a térségben. Amurani hozzátette, hogy arra kérték Kabilát, játsszon közvetítő szerepet, mivel korábban is az ország egységéért dolgozott. 

A kongói szenátus nemrégiben megszavazta Kabila élethosszig tartó mentelmi jogának megvonását, bár hivatalos vádemelés még nem történt. Hubert Masomeko politikai elemző szerint ez a helyzet veszélyes patthelyzetet teremt a kormány és Kabila között, és Kabila megjelenése politikai ellenlépésként értelmezhető Kinshasa intézkedéseire. 

Ez az esemény tovább bonyolítja a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fennálló biztonsági helyzetet, ahol az M23 lázadócsoport és más fegyveres szervezetek tevékenysége súlyos humanitárius válságot idézett elő.

Burkina Faso: Több mint 100 halott egy dzsihadista támadásban az ország északi részén

2025 májusában Burkina Faso északi részén több mint 100 ember, főként katonák vesztették életüket egy összehangolt dzsihadista támadás során. A támadást az al-Káida szövetségese, a Jama’at Nasr al-Islam wal-Muslimin (JNIM) hajtotta végre, célba véve több helyszínt, köztük a stratégiai jelentőségű Djibo városát és annak katonai bázisát. A helyi források és segélyszervezetek szerint a JNIM nyolc különböző településen indított támadást, hogy meggyengítse Burkina Faso légierejét. A támadók sikeresen elfoglalták Djibo ellenőrzőpontjait, mielőtt megtámadták a katonai táborokat. Elemzők megjegyezték, hogy a nemzeti erők ezúttal nem kaptak légi támogatást, ami szokatlan az ilyen jellegű támadásoknál. 

Burkina Faso, amelyet jelenleg katonai junta irányít, továbbra is az egyik leginkább érintett ország Afrika Száhel-övezetében a dzsihadista erőszak, a gyenge biztonság és a politikai instabilitás miatt. Az országban 2022-ben két puccs is történt, és a biztonsági helyzet továbbra is súlyos, mivel a terület közel fele kormányzati ellenőrzésen kívül esik.

Elemzők kritizálták a junta azon stratégiáját, hogy civil milíciákra támaszkodik, mivel ez fokozhatja az etnikai feszültségeket. A JNIM növekvő ereje és szabad mozgása Burkina Faso területén tovább súlyosbítja az ország biztonsági kihívásait.

Ez a támadás ismét rámutatott arra, hogy a dzsihadista csoportok milyen mértékben képesek veszélyeztetni a régió stabilitását, és hogy a nemzetközi közösségnek sürgős lépéseket kell tennie a helyzet kezelése érdekében.

 

A Afrika-hírfigyelő, 2025. május – 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Alors que les paramilitaires des Forces de soutien rapide ont revendiqué jeudi des avancées au Kordofan, dans l'ouest du Soudan, le ministère soudanais de la Santé a annoncé le décès de 70 personnes en deux jours après une flambée de choléra à Khartoum.

Le nord du Mozambique est sous une pression grandissante des terroristes. Hier, le groupe État islamique a revendiqué, sur ses réseaux sociaux, deux attaques contre les forces armées mozambicaines, dans la région septentrionale du Cabo Delgado. Le bilan s’élève à une trentaine de victimes chez les soldats. Depuis le début du mois de mai, les terroristes multiplient ainsi les incursions dans cette région.

En République démocratique du Congo, l’Assemblée nationale était réunie en plénière pour poursuivre l’examen d’une requête du procureur général concernant le ministre de la Justice. En effet, Firmin Mvonde a demandé aux députés le droit d’instruire une instruction à charge contre Constant Mutamba concernant un marché passé de gré à gré pour la construction d’une prison à Kisangani. Une commission spéciale et temporaire avait été mise en place la semaine dernière pour examiner cette requête. Elle a rendu son rapport ce jeudi 29 mai. L'autorisation a été accordée dans la soirée par les parlementaires.

Le ministère de la justice doit déposer ses arguments d’appel d’ici le 9 juin. La Cour d’appel examinera ensuite le dossier avec la participation de 11 juges.

Le Bénin a pour ambition de développer une importante offre muséale. Plusieurs sites sont actuellement en construction comme le Musée de l’épopée des Amazones et des rois du Danhomè à Abomey ou celui de la mémoire et de l’esclavage à Ouidah. Autre lieu très attendu à Porto-Novo cette fois : le Musée International du Vodun. Cet écrin qui entend notamment déconstruire les stéréotypes négatifs propagés sur la culture vodun, doit sortir de terre d'ici à la fin de l’année. Notre reporter, Pierre Firtion, a pu récemment visiter le chantier en compagnie d’Alain Godonou, chargé de mission aux Patrimoines et aux Musées auprès du président Talon.

Petite révolution dans le secteur minier : le géant mondial Anglo American se sépare de ses mines de platine en Afrique du Sud. Anglo American Platinum devient une entité autonome et prend le nom de Valterra, dans un contexte très incertain pour l'avenir des platinoïdes.

En Tunisie, une loi votée au Parlement pour mettre fin à la sous-traitance dans certains secteurs. Elle doit permettre de régler les situations abusives de précarité des employés de certaines sociétés de sous-traitance, particulièrement dans le nettoyage et le gardiennage. 

Trump guts the Biden administration’s most powerful foreign-policy advisory body.

Décédé le 16 avril à la suite d'une chute depuis le 11ᵉ étage de son immeuble en Chine, l’attaquant gabonais, Aaron Boupendza a reçu ce jeudi 29 mai un hommage national au Gabon. Plusieurs officiels, des sportifs, des membres de la famille et des anonymes se sont rassemblés dans le Palais des Sports de Libreville pour rendre hommage à ce talentueux joueur, mort à 28 ans, après avoir joué 35 fois en équipe nationale et avoir marqué huit buts avec le maillot du Gabon. Formé dans le pays, Boupendza a ensuite démarré sa carrière internationale par les Girondins de Bordeaux en France avant de s’envoler pour le Portugal, les Émirats, le Qatar, les États-Unis, la Roumanie et la Chine.

Such outposts in the occupied territory are considered illegal under international law.

Le ministre de la Justice Constant Mutamba est désormais à la disposition du Procureur général près la Cour de cassation. L’Assemblée nationale a autorisé jeudi 29 mai tard dans la soirée l'ouverture de l'instruction à charge du patron de la justice et garde de sceaux.