Feed aggregator

Summer recess

Source : © European Union, 2015 - EP

Summer recess

Source : © European Union, 2015 - EP

Summer recess

Source : © European Union, 2015 - EP

1. A Tanács jóváhagyja az EU–Pakisztán ötéves együttműködési tervre vonatkozó 2015. évi végrehajtási jelentést. Emlékeztetve a 2012-es és 2013-as következtetésekre, az EU megerősíti azon vállalásait, hogy erősítse a demokráciát és elmélyítse a Pakisztánnal fennálló kapcsolatait. A Tanács üdvözli, hogy az elmúlt években bővült és elmélyült a Pakisztánnal folytatott párbeszéd, és számos olyan területet fedett le, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a leszerelés és a nonproliferáció, valamint a migráció kezelése. Az EU e kérdésekről a jövőben is folytatni kívánja a párbeszédet Pakisztánnal, és emlékeztet arra, hogy rendkívül fontosnak tartja az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás teljes körű és hatékony végrehajtását. A Tanács megállapítja, hogy Pakisztán rendkívül jól ki tudta használni az Unió által a GSP+ szabályozás keretében biztosított, kedvezményes piacra jutási lehetőségeket, és az Unióba irányuló exportja 2014-ben több mint 1 milliárd euróval nőtt.  

2. Pakisztán kiemelt szerepet tölt be a régió politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében, és ezzel hozzájárulhat Közép- és Dél-Ázsia növekedéséhez, stabilitásához és békéjéhez. Az EU üdvözli, hogy idén Pakisztán rendezi a soron következő „Ázsia szíve” miniszteri találkozót Iszlámábádban, és szintén üdvözli az afganisztáni kormánnyal folytatandó konstruktív együttműködés érdekében tett lépéseket. A Tanács arra ösztönzi Pakisztánt, hogy folytassa ezeket a kezdeményezéseket, és törekedjen az afgán vezetéssel és afgán elkötelezettséggel folyó béketárgyalások megkönnyítésére. Az EU ezenkívül felszólítja Pakisztánt, hogy aktívan járuljon hozzá a nukleáris védettség, a nonproliferáció és a leszerelés területén kifejtett nemzetközi erőfeszítésekhez.

3. A Tanács üdvözli, hogy az EU emberi jogi különleges képviselője 2014 októberében első alkalommal Pakisztánba látogatott, és felszólítja Pakisztánt, hogy kezelje kiemelten a vallás és meggyőződés szabadságának, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak, a nők és a gyermekek jogainak, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának – ideértve az újságírókat és az emberijog-védőket is –tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását, továbbá hozzon intézkedéseket ezek érdekében. Az EU-t aggodalommal töltik el a civil társadalmi csoportokat érintő legújabb pakisztáni intézkedések, valamint a nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezetek szabad működését korlátozó eljárások bevezetése. Az EU hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az alapvető humanitárius elveket. 

4. Az EU üdvözli Pakisztánnak az IMF-programjával kapcsolatban elért eredményeit. A Tanács felszólítja Pakisztánt, hogy további gazdasági reformok bevezetésével lépjen tovább.

5. Az EU elismeri a terrorizmus elleni küzdelem terén hozott pakisztáni áldozatokat. A Tanács felszólítja Pakisztánt, hogy tegyen további lépéseket a terrorizmus és az erőszakos szélsőségek megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem érdekében, mégpedig olyan intézkedések formájában, amelyek megakadályozzák a gyűlöletbeszédet, ellehetetlenítik a terrorista szervezetek finanszírozását, érvényesítik a betiltott szervezetekre vonatkozó tilalmat, valamint tegyen hatékony lépéseket a vallási üldöztetés ellen, és vegye nyilvántartásba és szabályozza madraszákat.

6. Az EU-t mély aggodalommal tölti el, hogy Pakisztán úgy döntött, hogy felfüggeszti a halálbüntetésekre 2008 óta érvényben levő moratóriumot, és riasztó ütemben újrakezdi a kivégzéseket. Az EU minden esetben határozottan ellenzi a halálbüntetést, és következetesen kiáll a halálbüntetés egyetemes betiltása mellett. Az EU felszólítja Pakisztánt, hogy azonnal állítsa vissza a moratóriumot, a halálbüntetés eltörlésének irányába tett első lépésként változtassa meg a halálos ítéleteket, és maradéktalanul tartsa tiszteletben az összes nemzetközi kötelezettségét. Pakisztán részes fele a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, a gyermek jogairól szóló egyezménynek és a kínzás elleni egyezménynek, amelyek előírják a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, tiltják a halálbüntetést a tizennyolc évnél fiatalabb személyek által elkövetett bűncselekmények esetében, valamint azonnali és pártatlan vizsgálatot írnak elő, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy kínzásra került sor. A GSP+ szabályozás egyik követelménye ezen egyezmények hatékony végrehajtása.

7. 2015. május 8-án leszállás közben Gilgit-Baltistanban lezuhant a pakisztáni hadsereg egyik helikoptere, amely háromnapos látogatásra szállított diplomatákat, köztük uniós diplomatákat is Pakisztán északi területeire. A Tanács köszönetét fejezi ki Pakisztánnak a szerencsétlenség után nyújtott segítségért, és üdvözli a vizsgálati jelentés gyors átadását, amely lehetővé teszi az ügy megfelelő további kezelését.

8. Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy az EU–Pakisztán ötéves együttműködési terv keretében folytassa a párbeszédet és a szerepvállalást. A terv főbb pontjainak – köztük az emberi jogokkal foglalkozó pontoknak – a teljesülésétől függően sor kerülhet egy harmadik EU–Pakisztán ad hoc csúcstalálkozóra. 

1. Május 15-én és június 20-án az összes fél aláírta a mali békemegállapodást, ami fontos mérföldkövet jelent Mali és az egész Száhil öv békéje és stabilitása felé vezető úton. A megállapodás döntő fontosságú lépés a béke, stabilitás és biztonság helyreállításának, a lakosság életkörülményei javításának és a kölcsönös bizalom újjáépítésének irányába, amely elő fogja mozdítani a nemzeti megbékélést. Mindazonáltal az első lépést a jelenlegi tűzszüneti megállapodás maradéktalan és tartós tiszteletben tartásának kell jelentenie. 

2. Az EU üdvözli a megállapodást, és elismerését fejezi ki Algériának, az ENSZ-nek, a közvetítő csoport egyéb tagjainak, a mali kormánynak és a fegyveres csoportok koalícióinak azokért a jelentős erőfeszítésekért, amelyeket e tárgyalások eredményes lezárása érdekében fejtettek ki. A Tanács különösképp méltatja az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének a tárgyalások során tanúsított elkötelezettségét. Az első számú feladatot most a megállapodás gyors és átfogó végrehajtása jelenti. Alapvető fontosságú, hogy erre átlátható módon kerüljön sor, a feleknek pedig tartaniuk kell magukat kötelezettségvállalásaikhoz, mert a mali lakosság csak így részesülhet kézzelfogható módon a békéből. A végrehajtás folyamata magában foglalja a kormányzással, a jogállamisággal, valamint az igazságügyi és a biztonsági ágazat reformjával kapcsolatos eredményeket, illetve az emberi jogok megsértéséért felelős személyek bíróság elé állítását. Az EU hangsúlyozza a társadalom egészének bevonásával zajló és tartós békeépítés fontosságát, ezért azt is kiemeli, hogy a nőket és a férfiakat is teljes körűen be kell vonni a megállapodás végrehajtásába. Emellett annak különleges fontosságára is felhívja a figyelmet, hogy a tágabb békeépítési erőfeszítések részeként elő kell mozdítani a fiataloknak biztosított lehetőségeket. E vállalások teljesítésében az elsődleges felelősség a mali feleket terheli. Az EU megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy a közvetítő csoport egyéb tagjaival és a nemzetközi közösséggel együtt támogatja ezt a folyamatot, mégpedig minden rendelkezésére álló eszköz útján, és azáltal is, hogy tevékeny szerepet tölt be a nyomonkövetési mechanizmusban.

3. Annak ellenére, hogy a békemegállapodást az összes fél aláírta, az országban a helyzet továbbra is törékeny, amit jól illusztrálnak az ENSZ mali többdimenziós integrált stabilizációs missziója (MINUSMA) ellen a közelmúltban elkövetett támadások. Az EU elítéli a terrortámadásokat és hangsúlyozza, hogy az elkövetőket bíróság elé kell állítani, valamint azt is kiemeli, hogy minden félnek biztosítania kell a polgári lakosság védelmét, az ENSZ személyzetét és a humanitárius segítségnyújtókat is beleértve. Az EU Ismételten kijelenti, hogy maradéktalanul támogatja a MINUSMA-t, amely megújított megbízatásának keretei között vezető szerepet tölt be a békemegállapodás végrehajtásának támogatásában és felügyeletében. Hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy folytatódjon az EU és az ENSZ közötti szoros együttműködés.

4. A Tanács 2015. március 16-i következtetéseire emlékeztetve az EU megerősíti, hogy átfogó megközelítést alkalmaz az ország békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítására. Ehhez kapcsolódóan felhívja a figyelmet arra a fontos szerepre, amelyet az EUTM Mali és EUCAP Száhil Mali uniós KBVP-missziók töltenek be a biztonsági ágazat reformjának előmozdításában. Ez az alapvető munka a továbbiakban is fontos hozzájárulást biztosít az inkluzív, hatékony és elszámoltatható nemzeti fegyveres és biztonsági erők kialakításához. Az EU kiemeli, hogy proaktív módon járul hozzá az ország helyreállításához, mégpedig a közös programozáson keresztül, amibe az uniós tagállamok által biztosított eszközök, a 11. EFA alá tartozó mali nemzeti indikatív program, valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz is beletartozik. 

5. Az EU hangsúlyozza, hogy a regionális dimenzió fontos szerepet játszik Mali biztonságának és jólétének szavatolásában. Ami az egyik országban történik, az a szomszédos országokra és a régió egészére is kihat. Éppen ezért a Tanács üdvözli, hogy a főképviselő 2015. június 17-én politikai párbeszédet kezdeményezett a Száhil övi G5-ök külügyminisztereivel és titkárságával. A Tanács felkéri a főképviselőt, az EUKK-t és a Bizottságot, hogy – a Száhil öv valamennyi országával és nemzetközi partnereivel szoros együttműködésben – törekedjenek arra, hogy ez a párbeszéd a lehető legnagyobb összhangban álljon az Száhil övre vonatkozó uniós regionális cselekvési terv vonatkozó részeinek végrehajtásával, különösen ami a cselekvési terv négy kiemelt területét illeti, melyek a következők: a radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem; megfelelő feltételek teremtése a fiatalok számára; migráció és mobilitás; határigazgatás, valamint az illegális kereskedelem és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem.

1. Az EU üdvözli az ideiglenes közép-afrikai hatóságok által az elmúlt hónapokban elvégzett munkát, amellyel politikai téren jelentősen javították a helyzetet, és különösen üdvözli a nemzeti megbékélés felé vezető út fontos állomásának minősülő bangui fórumot. Ezeket az erőfeszítéseket inkluzív és felelős szemlélettel folytatni kell az átmenet teljes lezárásáig. A nemzetközi közösség készen áll a segítségnyújtásra ahhoz, hogy a Közép-afrikai Köztársaság kilábaljon a válságból. Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli a május 26-án Brüsszelben megtartott magas szintű nemzetközi konferenciát, amelyen részt vett Catherine Samba Panza, az átmeneti időszakban hivatalban levő elnök is. A konferencia kiváló alkalom volt a Közép-afrikai Köztársaságra vonatkozó uniós globális megközelítés megerősítésére, és előmozdította a Bêkou vagyonkezelői alapba és a humanitárius segélyekre szánt további források mozgósítását. Az EU üdvözli a régió – a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECCAS) és az Afrikai Unió (AU) – politikai szerepvállalását, amellyel az átmeneti kormányt kívánja támogatni.

2. Az EU elismerését fejezi ki a területen állomásozó és a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjában közreműködő nemzetközi csapatoknak, a MINUSCA (az ENSZ közép-afrikai köztársasági többdimenziós békefenntartó missziója) kéksisakosainak és a Sangaris-művelet francia csapatainak a részvételükért. Az EUMAM RCA misszió által megkezdett tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a biztonsági ágazat reformjának megindításához, amely alapvető jelentőségű az ország helyreállítása szempontjából. Ezeket a tevékenységeket koordinálni kell a nemzetközi közösség egyéb intézkedéseivel.

3. Az elmúlt hetekben tovább folytak a választások előkészületei. Az EU üdvözli, hogy nyilvánosságra hozták a módosított választási naptárt, és megkezdődött a választók nyilvántartásba vétele. Az EU ösztönzi a közép-afrikai hatóságokat, hogy feltétlenül kezeljék elsőrendűként ezt a kérdést, lehetővé téve a tervezett időpontban a hiteles, átlátható és nyílt választások megtartását, amelyen a lakóhelyét elhagyni kényszerült és a szomszédos országokba menekült lakosság is részt vehet, és fordítsanak kiemelt figyelmet a nőkre. A bangui fórum lendületet adott a befogadás folyamatának, amelyet fenn kell tartani. Az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt a választási folyamathoz. Annak érdekében, hogy e támogatás elérje a célját, és mivel a források még nem elégségesek, az EU szigorú költséggazdálkodásra és további lehetséges támogatók bevonására szólít fel. Az EU a pénzügyi segítségen túlmenően is kész támogatni a választási folyamatot, például választási megfigyelés keretében. 

4. A lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs (DDR) folyamat keretében fel kell gyorsítani az ellenőrzött lefegyverzést a 2015. május 10-i megállapodásnak megfelelően, amelyhez a fegyveres csapatok nagy része csatlakozott. Az EU – különösen az önkéntes lefegyverzést szolgáló intézkedések révén –kész együttműködni a MINUSCA misszióval, amely e területen nyújt segítséget a közép-afrikai hatóságoknak. Ezzel kapcsolatban az EU hangsúlyozza, hogy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA), valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből nyújtott összegekkel máris több, a közösségépítést és a megbékélést szolgáló projektet támogat, továbbá a Bêkou vagyonkezelői alapból biztosít forrásokat a közép-afrikai fiatalok elhelyezkedését segítő munkahelyteremtő intézkedésekre. Az EU üdvözli az átmeneti hatóságok, az ENSZ és a fegyveres csapatok között létrejött megállapodást a fegyveres csapatokban szolgáló gyermekek leszereléséről. Az EU a megállapodás maradéktalan végrehajtására szólít fel. Elengedhetetlen, hogy az UNICEF – az EU támogatásával – segítséget nyújtson e gyermekeknek a társadalomba való újrabeilleszkedéséhez.

5. A lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs folyamat meghosszabbításaként – a MINUSCA égisze alatt a Sangaris-művelettel és az EUMAM RCA KBVP-misszióval együttműködésben megvalósuló – biztonsági ágazati reform terén késlekedés nélkül előrehaladást kell elérni és le kell fedni az érintett területek összességét, beleértve az igazságszolgáltatási lánc valamennyi elemét is. Az EU úgy ítéli meg, hogy a fegyveres erők (FACA) szerepét, elhelyezkedését, nagyságát, összetételét és fegyverzetét, beleértve a korábbi harcosoknak az egyenruhás testületekbe történő egyéni visszailleszkedését is, a választásokat követően pontosan meg kell határozni és azoknak be kell illeszkedniük a biztonsági ágazat reformjába, amelynek folyamatát most el kell indítani.

6. Az EU-t továbbra is aggasztja a közép-afrikai állam nehéz költségvetési helyzete. Az általa biztosított költségvetés-támogatással az EU jelentős mértékben hozzájárul az ország működéséhez, és azt szeretné, ha a már megindult gazdasági fellendülés folytatódna, és annak köszönhetően a Közép-afrikai Köztársaság képessé válna alapvető szükségleteinek kielégítésére. Ehhez a gazdasági fellendüléshez, amely többek között a Közép-afrikai Köztársaság rendelkezésére álló jelentős mennyiségű természeti erőforrásnak köszönhetően is megvalósulhat, a biztonság és a politikai stabilitás visszaállításán túl az államháztartási gazdálkodás javítására is szükség van.

7. Az EU a bangui fórumon elhangzottakhoz hasonlóan ezúttal is emlékeztet arra, hogy a megbékélés nem jöhet létre igazságszolgáltatás nélkül. A különleges büntetőbíróság létrehozásáról szóló jogszabály elfogadása és kihirdetése jelentős előrelépést jelent a büntetlenség elleni küzdelem terén. A büntetőbíróságnak késlekedés nélkül meg kell kezdenie a tevékenységét, és meg kell majd bizonyosodnia arról, hogy működését a teljes Közép-afrikai Köztársaság támogatja, mivel a lakosság ezzel kapcsolatos elvárásai nagyon magas szinten vannak. Ezen túlmenően folytatódnia kell a közép-afrikai hatóságok és az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogokkal foglalkozó mechanizmusai, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság közötti együttműködésnek is. 

8. A közép-afrikai néppel való szolidaritásának jegyében az EU a jövőben is folytatni fogja humanitárius erőfeszítéseit mind a Közép-afrikai Köztársaságban, mind pedig azokban a szomszédos országokban, amelyekben a közép-afrikai polgárok jelentős számban leltek menedéket. A humanitárius szükségletek továbbra is rendkívüli mértékűek. A biztonsági helyzet javulása ellenére továbbra is csak rendkívüli nehézségek árán lehet eljutni az ország belsejében élő rászorulókhoz. Ebben az átmeneti időszakban minden körülmények között biztosítani kell a nemzetközi közösségnek a Közép-afrikai Köztársaság melletti kiállását azért, hogy egy globális stratégia keretében folytatódhasson a humanitárius válsághelyzet kezelése, és segítséget kapjanak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek – beleértve a szomszédos országokba áttelepülteket is – és figyelmet kapjon a befogadó országokra gyakorolt hatás is. Ezzel egyidejűleg az EU újólag hangsúlyozza, hogy elkötelezett amellett, hogy erősödjön a lakosságnak a válság hatásaival szembeni ellenálló képessége, különösen az EU által létrehozott Bêkou vagyonkezelői alap beindításának révén, amely alap több adományozó hozzájárulásait gyűjti össze. Az EU ezen túlmenően hosszabb távon is részt vesz abban a tevékenységben, amelynek célja az alapvető állami feladatok ellátásához szükséges kapacitásépítés és e funkciók helyreállítása az ország egész területén, a szociális szolgáltatásoktól kezdve.

Le 16 juillet 2015, 91 parachutistes se sont élancés depuis la tranche arrière de l’A400M Atlas : une grande première pour les forces armées.

1. The EU firmly condemns the brutal attack which killed 38 tourists and wounded many others, on 26 June near Sousse, three months after the deadly attack at the Bardo. It reiterates its solidarity with the Tunisian people and with the families of the victims. 

2. While Tunisia embodies the success of a genuine democratic revolution and has made a transition to being the kind of society that protects fundamental freedoms and human rights, it is also a target for terrorism. These attacks strengthen the EU's determination, expressed by the European Council of 20 March, to support the Tunisian transition so that it can maintain its ambitious aim of democratic consolidation, and to deepen the privileged partnership between the EU and Tunisia which manifests, in many fields, the shared ambition to bring Europeans and Tunisians closer together.

3. The EU reasserts its support for the efforts of the Tunisian authorities to implement the Constitution fully, to ensure that all on Tunisian territory are safe and to undertake the reforms that are needed in order to meet the social and economic challenges that confront the young above all. It reiterates its commitment to further intensify its cooperation with Tunisia, through substantial technical and financial support, within an integrated approach designed to respond to the numerous challenges facing the country.

1. The EU commends the work carried out by the transitional Central African authorities over the last few months, which has allowed major political progress to be made, and particularly welcomes the Bangui Forum, which is a crucial step towards national reconciliation. To complete the transition, these efforts must be continued in a spirit of inclusiveness and responsibility. The international community remains committed to helping the Central African Republic (CAR) recover from the crisis. In this context, the Council welcomes the High-Level International Conference which was organised in Brussels on 26 May and attended by the transitional president, Catherine Samba-Panza. This event was an important opportunity to confirm the EU’s comprehensive approach in the CAR and has encouraged the mobilisation of additional resources for the Bêkou Trust Fund and humanitarian aid. The EU also welcomes the positive political engagement in the region – on the part of the ECCAS and the AU – in support of the transitional government.

2. The EU acknowledges the role played in the stabilisation of the CAR by all the international troops on the ground, the MINUSCA peacekeepers and the French troops involved in Operation Sangaris. The work begun by EUMAM RCA should help launch security sector reform, which is crucial for the country's recovery. This work must be continued, in coordination with other actions by the international community.

3. The preparations for elections have progressed in the last few weeks. The EU welcomes the publication of the revised election timetable and the first voter registration operations. The EU encourages the Central African authorities to take further action in this priority area, to allow for the organisation on the agreed dates of credible, transparent and inclusive elections for all, including displaced populations and refugees in neighbouring countries, focusing in particular on women. The Bangui Forum has created a drive towards inclusiveness which must be maintained. The EU is providing substantial financial support for the electoral process. In order not to undermine this process, and given that funding is still insufficient, the EU calls for costs to be rigorously controlled and for all potential donors to be mobilised. In addition to its financial support, the EU reiterates its continued readiness to support the electoral process, including in the field of election observation. 

4. The Disarmament, Demobilisation and Reintegration (DDR) process must quickly generate a controlled drive towards disarmament further to the agreement signed on 10 May 2015 by a large number of the armed groups. The EU will work with MINUSCA, which is supporting the Central African authorities in this field, including through measures to promote voluntary disarmament. With this in mind, the EU stresses that it already supports several community integration and reconciliation projects funded by the European Development Fund (EDF) and the Instrument contributing to Stability and Peace (IcSP), as well as the actions supported by the Bêkou Trust Fund to create jobs for young Central Africans. The EU welcomes the agreement signed between the transitional authorities, the UN and the armed groups regarding the demobilisation of children from the armed groups. It calls for full implementation of this agreement. It is important that UNICEF – supported by the EU – should help to promote the reintegration of these children into society.

5. In the wake of the DDR process, progress is urgently needed on security sector reform conducted under the auspices of MINUSCA in cooperation with Operation Sangaris and the CSDP mission EUMAM RCA, which must cover all relevant areas, including the whole of the criminal justice chain. The EU believes that the role of the armed forces (FACA), their location, size, composition and weaponry, including the individual reintegration of former combatants into the uniformed services, will have to be precisely defined after the elections and will have to form part of the SSR process, which must start now.

6. The EU remains concerned about the difficult budgetary situation of the Central African state. Through its budgetary support, the EU contributes significantly to the CAR's functioning, and hopes the economic upturn will continue, in order to enable the CAR to meet its basic needs. The economic recovery, which may become reality thanks in part to the considerable natural resources the CAR has at its disposal, requires, in addition to improved security and political stability, better management of state finances.

7. The EU stresses, as it did at the Bangui Forum, that there can be no reconciliation without justice. The adoption and enactment of the law establishing the Special Criminal Court constitutes an important step in the fight against impunity. It must start its work without delay and ensure the CAR participates fully in its operation, given how high public expectations are in this area. The Central African authorities' cooperation with the United Nations human rights mechanisms, as well as with the International Criminal Court, must also continue. 

8. In solidarity with the people of the Central African Republic, the EU intends to pursue its humanitarian efforts, both inside the CAR and in neighbouring countries which have taken in very large numbers of Central African refugees. Humanitarian needs remain vast. Despite an improvement in the security situation, access to the populations in need inside the country remains highly problematic. In this transition phase, it is essential to ensure that the international community is committed to working alongside the CAR to continue to address the humanitarian crisis with a comprehensive strategy in support of displaced populations, including in the neighbouring countries and taking into account the impact on the host communities. At the same time the EU reiterates its commitment to strengthening the population's resilience to the impact of the crisis, in particular through the implementation of the Bêkou Trust Fund, launched by the EU, which brings together the contributions of several donors. The EU is also committed in the longer term to addressing the need for capacity building and for the restoration of the state's essential functions throughout the country, building on its social services.

Scout SV (Source: General Dynamics UK)

Nach über dreissig Jahren aktiver Politik will Verena Diener nach ihrem Rücktritt als Ständerätin Leere entstehen lassen.

(publié dans L'ENA hors les murs, juillet 2015)
Le possible retour de politiques étrangères nationalistes a longtemps hanté les Européens. Le spectre d’un nouveau Sonderweg allemand, moins tragiquement d’un néo-gaullisme français, la crainte d’une résurgence identitaire en Europe orientale, depuis l’Autriche (avec les succès électoraux de Jörg Haider jadis) jusqu’à la Hongrie, continuent d’alimenter le débat stratégique. Les guerres balkaniques des années 1990 avaient rappelé, il est vrai, que les scénarios du pire n’étaient jamais à exclure. Plus particulière est la crainte, récurrente, d’un nationalisme américain de politique étrangère, lorsque le grand allié d’outre-Atlantique se prend à refaire le monde au nom de son intérêt national. Plus connue, la peur d’une déstabilisation du voisinage méditerranéen refait surface à chaque crispation israélienne, turque ou arabe. Mais la grande énigme de cette décennie 2010 est à la fois plus lointaine et plus insaisissable. Elle émane d’au moins trois géants non occidentaux, qualifiés rapidement d’ « émergents » : la Russie, la Chine et l’Inde.
La première – la Russie – est plus « ré-émergente » qu’émergente, dans la mesure où toute sa problématique consiste à rappeler la place qui fut la sienne pendant près d’un demi-siècle, aux temps de la bipolarité. La seconde, la Chine, n’est « émergente » qu’à l’échelle des deux derniers siècles, tant son prestige avait rayonné précédemment sur l’histoire mondiale. L’Inde enfin, passée dans un premier temps du statut de joyau de l’Empire britannique à celui de leader du Tiers-Monde, joue désormais dans la cour des puissances économiques aussi bien que nucléaires. Et ces passés sont importants.
Car ces trois Etats posent aujourd’hui de façon originale la question du nationalisme et de sa traduction en politique étrangère. La Chine, en écho elle-même à d’autres expressions nationalistes régionales comme celles du Japon ou du Vietnam, pose ses revendications territoriales (notamment en mer de Chine du Sud) et exalte sa souveraineté retrouvée par rapport aux temps des humiliations japonaises et occidentales (à la fin du XIXesiècle). La Russie exhume son passé au risque de la réécriture et invoque la présence de nationalités russes à l’extérieur pour affirmer ses droits sur son ex-étranger proche et ses anciennes républiques. L’Inde enfin, sur un autre mode, porte une nouvelle fois au pouvoir le parti nationaliste hindou (le Bharatiya Janata Party ou BJP), dont le discours repose sur un socle ethno-nationaliste et religieux qui n’est pas sans poser de questions pour la relation déjà tendue avec le voisin pakistanais, mais également avec le reste du monde.
Doit-on néanmoins aborder ces trois cas au prisme des analyses classiques de la politique étrangère ? Notre hypothèse ici sera que l’approche par le nationalisme ne permet pas de saisir ce qui fait depuis peu la spécificité commune de ces trois Etats, à savoir une relation au monde marquée par un prisme moins national qu’impérial. Qu’est-ce qu’une politique étrangère de type « impérial » ? En premier lieu, celle-ci ne saurait se confondre avec l’accusation d’impérialisme qui touche potentiellement, dans le débat public, toute politique étrangère de puissance dominante (les Etats-Unis en font souvent les frais). Le prisme impérial se réfère davantage à une sphère d’influence englobante et héritée du passé, qu’à la défense d’un intérêt national particulariste. La relation avec les voisins considérés comme appartenant à cette sphère d’influence participe alors d’une relation patron-client, fondée en grande partie sur le rayonnement culturel et politique ancien de l'Etat « patron ». Davantage que dans un jeu à somme nulle, elle s’inscrit dans la conception d’un rapport d’allégeance naturelle du « petit » vis-à-vis du grand, rapport dans lequel le grand ne dicte pas nécessairement la conduite à tenir, à condition que le petit reste dans les limites d’un comportement « adéquat ». Si des concepts comme celui d’hégémonie (qui implique une domination acceptée voire appelée par le dominé), ou de finlandisation (qui implique la sagesse autocontrainte du petit Etat situé aux portes d’un voisin infiniment plus puissant) peuvent s’approcher de la description de cette pratique impériale, le vocabulaire hérité de la guerre froide ne permet d’en saisir la subtilité ni surtout les conséquences internationales actuelles. Car l’approche impériale de la politique étrangère est également, par essence, révisionniste. En ressuscitant des subordinations anciennes comme autant de nouvelles souverainetés limitées, elle transgresse le jeu étatique hérité de l’ordre de 1945 et plus encore les recompositions de la période 1989-91.
Ce sont bien de telles dynamiques que l’on voit à l’œuvre aujourd’hui dans ce qu’ils est à nouveau convenu d’appeler le « monde chinois » ou le « monde russe ». En retrouvant les mécanismes d’un Empire du milieu qui dominait sans conteste l’Asie jusqu’à la fin du XIXe siècle, Pékin conteste l’interprétation occidentale du droit de la mer selon la convention de Montego Bay et revendique ainsi un domaine maritime et territorial étendu, ou table sur la proximité culturelle entretenue par une diaspora chinoise influente dans les pays de la zone, pour développer une politique d’influence. En revenant au passé et/ou aux sources de la formation progressive de la grande Russie, Moscou annexe la Crimée, reconnaît des républiques séparatistes en Géorgie, fait craindre la manipulation des populations russophones pour déstabiliser une aire qui peut inclure l’est de l’Ukraine mais aussi la Transnistrie ou les Pays Baltes. Dans les deux cas, il s’agit de punir ceux qui, après s’être émancipés dans les dernières années, auraient l’imprudence de vouloir résister à la restauration de rapports de dominations anciens. Comme si, pour convoquer Max Weber, le temps de la domination traditionnelle, à laquelle certains tentent d’ajouter la domination charismatique, était revenu, mettant fin aux dominations légales-rationnelles plus récentes (celles de l’UE sur l’Ukraine, ou des Etats-Unis en Asie). L’Inde est un cas différent dans la mesure où contrairement à la Russie et à la Chine qui furent des empires avérés, elle fut dominée plutôt que dominante, par les empires musulmans d’abord, britannique ensuite. Mais la constitution, selon un habitus impérial du coup bien intériorisé (convoquons Bourdieu après Max Weber…), d’une sphère d’influence sur les petits Etats de l’Océan Indien ou sur les Etats tampons d’Asie du Sud (Bhoutan, Népal…), la volonté de revoir la situation du Cachemire, et la perception d’un monde indien auquel le nouveau Premier ministre Narendra Modi pourrait insuffler une dynamique charismatique, sont bien à l’ordre du jour.
Analyser ces politiques étrangères dans toute la complexité culturelle, historique, et dès lors politique qui caractérise le rapport à leur voisinage mais aussi à « l’Occident », réclame une boîte à outil conceptuelle nouvelle, qui dépasse de loin les cadres réalistes hérités de la bipolarité. L’agenda de recherche en est passionnant, mais toute interprétation erronée, sur ce chemin de la compréhension, peut être lourde de conséquences dans le jeu international à venir.

La Vigie, lettre d'analyse stratégique publiée par Jean Dufourcq et Olivier Kempf et paraissant tous les deux mercredis, vous propose son numéro double 21 et 22.

Vous trouverez dans ce numéro daté du 23 juillet 2015 un texte intitulé Quelques suites géopolitiques de l'accord avec l'Iran, un autre sur En finir avec les Livres Blancs, une Lorgnette sur Réagir aux crises.Enfin, pour ce numéro double d'été (prochaine parution prévue pour le 19 août), nous vous présentons en Lectures d'été une sélection d'ouvrages qui nous ont marqués cette année et qui pourraient susciter votre attention pour creuser tel ou tel sujet. Si vous êtes déjà abonné à La Vigie, vous pouvez accéder directement au numéro 21-22 en vous rendant sur cette page. N'oubliez pas de vous connecter afin d'y accéder.

Enfin, pour ceux qui n'auraient pas reçu le courriel signalant le numéro 20 (Conséquences géopoitiques d'un Grexit | Place de l'universel en stratégie), en voici les liens :https://www.lettrevigie.com/?p=831

Vous pouvez également lire les billets publiés en livre accès sur le site :

• - Le déchaînement irrémédiable (Grèce et UE), par JDOK (16 juillet)
• - Grèce, le pari de la souveraineté, par Arta Seiti (13 juillet)
• - Le leurre de l'Occident stratégique par JDOK (1er juillet)

Suites stratégiques de l'accord avec l'Iran

• La signature, le 13 juillet dernier, de l’accord entre le P5+1 (les cinq membres du Conseil de sécurité plus l’Allemagne) avec l’Iran revêt une autre qualité que celui obtenu le même jour entre l’UE et la Grèce. Dans un cas, 17 h de discussion pour un résultat qu’on sait déjà instable (voir billet de jeudi sur LV), dans l’autre 17 mois de négociations serrées, techniques, tendues, mais aboutissant à un résultat remarquable. L’un est fondé sur la peur et la coercition, l’autre parie sur une volonté d’aboutir et, qui sait ? de rétablir la confiance. Il a plusieurs significations stratégiques qu’il convient d’établir ... (...)

En finir avec les Livres Blancs

• La pratique s’en est installée dans notre pays : à chaque législature, son Livre blanc sur la défense. Si le catalogue des experts consultés varie peu, chaque nouvel exécutif se croit obligé de refonder ce domaine régalien pour se l’approprier. Est-ce si utile et quoi faire d’autre en cette période de fluidité stratégique ? Les principales critiques à adresser à cet exercice désormais convenu sont bien connues . (...)

Pour avoir accès au numéro 21-22 en entier, rendez-vous sur le site de La Vigie et abonnez-vous : l'abonnement découverte pour 3 mois vaut 16 €, l'abonnement annuel pour les particuliers vaut 60 €, l'abonnement pour les entreprises et organisations (5 licences) vaut 250 €. Pour s'abonner, cliquer sur le lien “Vigie n° 21-22”, ajoutez au panier, cliquez sur “régler ma commande", payez, comme sur n'importe quel site de commande en ligne. Une fois que vous serez abonnés, vous recevrez un courriel avec un lien direct vers le numéro et à l'avenir, chaque numéro arrivera directement dans votre boite mail.

Vous pouvez aussi vous procurer le numéro à l'unité, de la même façon.

L'avenir de La Vigie et son développement (pour apprécier le projet, lire “à propos”) dépend de vos abonnements. Nous espérons que vous nous souviendrez dans cette aventure. Bien cordialement,

Jean Dufourcq et Olivier Kempf

Arrivée lundi matin dans la base navale de Brest, la frégate égyptienne Tahya Misr a quitté le port du Ponant ce mercredi 22 juillet. Elle arborait d'un bord les pavillons de son indicatif (Sierra-Sierra-Mike-Quebec - SSMQ) et de l'autre ceux de son numéro de coque, le 1001.

 

La Tahya Misr quittant Brest (© : MICHEL FLOCH)

 

• Lire la suite de La FREMM Tahya Misr prête à rejoindre l’Egypte

Hivatalosan is megkezdődtek a hét elején az intézmények és az athéni kormány között a tárgyalások egy három évre szóló új hitelprogram elfogadásáról, amit augusztus második felére jósolt szerdán az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. A görög parlament szerda este szavazott az eurócsúcson elfogadott menetrendben rögzített második intézkedéscsomagról.

1. Az EU határozottan elítéli azt az erőszakos támadást, amely harmincnyolc turista halálát és számos személy sérülését okozta Szúsza város közelében június 26-án, három hónappal a Bardo Múzeumban elkövetett gyilkos merénylet után. Ismételten szolidaritását fejezi ki a tunéziai lakossággal és az áldozatok családjával. 

2. Tunézia, noha egy valóságos demokratikus forradalom sikerének megtestesítője, és egy olyan társadalmi modell irányába mozdult el, amely védi az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat, a terrorizmus célpontjává vált. E támadások még inkább megerősítik az EU-nak a március 20-i Európai Tanács által megfogalmazott elhatározását, hogy támogatja a tunéziai átmenetet annak érdekében, hogy az ország meg tudja valósítani a demokratikus konszolidáció ambiciózus célkitűzését, és elmélyíti az EU és Tunézia közötti kiemelt partnerséget, amely számos területen valóra váltja azt a közös célt, hogy az európaiak és a tunéziaiak közelebb kerüljenek egymáshoz.

3. Az EU újólag megerősíti, hogy támogatja a tunéziai hatóságokat az alkotmány teljes körű végrehajtása és az ország területén mindenki biztonságának garantálása iránti erőfeszítéseikben, valamint abban, hogy megkezdjék az elsősorban az ifjúságot érintő társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez szükséges reformokat. Újólag megerősíti elkötelezettségét az iránt, hogy tovább erősítse a Tunéziával folytatott együttműködést, egy olyan integrált megközelítés keretében nyújtott technikai és jelentős pénzügyi támogatás révén, amely lehetővé teszi, hogy az ország megküzdjön a vele szemben álló kihívásokkal.