Feed aggregator

 

Alaposan rácáfolva a közvélemény-kutatásokra, Tomislav Nikolic, az ellenzéki Szerb Haladó Párt (SNS) elnökjelöltje nyerte meg a szerbiai elnökválasztás második, vasárnap tartott fordulóját.

 

 

Négy évtizeddel ezelőtt adták át Szerbia legnagyobb vízierőművét a Dunán, a Vaskapu szorosnál. A 230 milliárd kilowattóra elektromos energiát termelő Djerdap I erőművet közösen építette az akkori Jugoszlávia és Románia, s ma is közösen üzemelteti - írta szerdán a Tanjug hírügynökség.

 

Május 15-én este a világsajtó visszafojtott lélegzettel várta, hogy Francois Hollande francia elnök puszit vált- e Angela Merkel német kancellárral. A puszi elmaradt.

Miután Francois Hollande elfoglalta elnöki hivatalát, első útja Németországba vezetett. Az út szimbolikus jelentőséggel bírt, mivel a francia választások után a közvélemény azt találgatta, hogy vajon hova vezet az elnök első útja, hiszen az erős francia-német tengely fenntartása fontos az Európai Unió jövője szempontjából.

A baloldali Francois Hollande győzelme után felvetődött, hogyan léphet majd elődje, Nicolas Sarkozy nyomdokaiba, aki híresen jó viszonyt ápolt Angela Merkel kancellárral. Hollande tehát mindent megtett a jó kapcsolat megőrzése érdekében. Az elnöki beiktatás napján azonnal a kancellárhoz utazott, mint ismert, még egy villámcsapás sem tarthatta vissza (aki hisz a vészjósló jelekben, akár ebbe is beleláthat valamit).

Azonban Angela Merkel nem várta ölelő karokkal politikustársát, míg korábban Sarkozy elnök mindig kapott a kancellári puszikból. Fel is szisszent a világsajtó: ez a viszony már kevésbé baráti.

Persze mi nem vonnánk le messzemenő következtetéseket ebből az egy mozzanatból. Először is, a két vezető most találkozott először, úgyhogy várjuk ki a végét...

Másodszor a felek sok kérdésben egyezségre jutottak. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták, tudják, a két ország közötti kapcsolatnak különleges jelentősége van az európai egységfolyamat előrehaladásában, és ennek megfelelően végzik majd munkájukat. Kiemelték azt is, hogy nincsenek köztük olyan nagy nézetkülönbségek, mint ahogyan azt a sajtó tálalja.

Puszi ide vagy oda, mi bízunk abban, hogy Európa megnyugodhat, a német-francia tengely továbbra is erős marad

Ha valaki kíváncsi a puszik történetére, itt megnézheti.

Május 15-én este a világsajtó visszafojtott lélegzettel várta, hogy Francois Hollande francia elnök puszit vált- e Angela Merkel német kancellárral. A puszi elmaradt.

Miután Francois Hollande elfoglalta elnöki hivatalát, első útja Németországba vezetett. Az út szimbolikus jelentőséggel bírt, mivel a francia választások után a közvélemény azt találgatta, hogy vajon hova vezet az elnök első útja, hiszen az erős francia-német tengely fenntartása fontos az Európai Unió jövője szempontjából.

A baloldali Francois Hollande győzelme után felvetődött, hogyan léphet majd elődje, Nicolas Sarkozy nyomdokaiba, aki híresen jó viszonyt ápolt Angela Merkel kancellárral. Hollande tehát mindent megtett a jó kapcsolat megőrzése érdekében. Az elnöki beiktatás napján azonnal a kancellárhoz utazott, mint ismert, még egy villámcsapás sem tarthatta vissza (aki hisz a vészjósló jelekben, akár ebbe is beleláthat valamit).

Azonban Angela Merkel nem várta ölelő karokkal politikustársát, míg korábban Sarkozy elnök mindig kapott a kancellári puszikból. Fel is szisszent a világsajtó: ez a viszony már kevésbé baráti.

Persze mi nem vonnánk le messzemenő következtetéseket ebből az egy mozzanatból. Először is, a két vezető most találkozott először, úgyhogy várjuk ki a végét...

Másodszor a felek sok kérdésben egyezségre jutottak. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták, tudják, a két ország közötti kapcsolatnak különleges jelentősége van az európai egységfolyamat előrehaladásában, és ennek megfelelően végzik majd munkájukat. Kiemelték azt is, hogy nincsenek köztük olyan nagy nézetkülönbségek, mint ahogyan azt a sajtó tálalja.

Puszi ide vagy oda, mi bízunk abban, hogy Európa megnyugodhat, a német-francia tengely továbbra is erős marad

Ha valaki kíváncsi a puszik történetére, itt megnézheti.

Dans un article rédigé pour le compte de l'IRSEM, Sonia Le Gouriellec a comparé trois trajectoires de sécession en Afrique : le Somaliland, l'Erythrée et le Soudan du Sud. « C’est la contradiction de la communauté internationale, on ne veut pas multiplier ou en tout cas favoriser les sécessions […] et en même temps dans certains cas on accepte cette accession à l’indépendance. Alors ça peut paraitre parfois injuste, parce que dans les trois exemples que j’ai décrits finalement c’est le Somaliland qui s’en sort le mieux et il n’est pas reconnu par la communauté internationale ».

Vous pouvez ouvez écoutez la totalité de l’interview que Sonia Legouriellec a accordé  à la journaliste de RFI Sonia Rolley sur ce lien : http://www.rfi.fr/emission/20120506-sonia-le-gouriellec-docteur-sciences-politiques-universite-paris-descartes-cherche


PS : Sonia Le Gouriellec est une spécialiste de la Corne de l'Afrique et chargée d'enseignement rattaché à l'Irsem(institut de recherche stratégique et militaire) qui dépend du ministère français de la Défense.
Je vous invite à visiter son blog : http://goodmorningafrika.blogspot.fr/

German MAN HX58 Heavy Utility Truck

Legkevesebb 24 ezer nőt raboltak el menyasszonynak Kirgizisztánban az utóbbi három évben és kényszerítettek házasságra – fedte fel a volt szovjet tagköztársaság különleges ombudsmanja. Tusunbek Akun – a probléma súlyát jól mutatón – azért különleges emberi jogi illetékes, mert kizárólagosan menyasszonyrablási ombudsman. Akun parlamenti képviselőknek tartott beszámolójában feltárta, hogy Kirgizisztánban minden ötödik házasság erőszakon alapul, és ezek kétharmada pár hónap után kudarcba fúl.

Akun az eredményekről is beszámolt, amelyek azonban meglehetősen szerények. Csapatának az idén eddig mindössze 7 menyasszonyrablást sikerült megakadályoznia, miközben legalább 3 ezer történhetett a közép-ázsiai országban.