Biztonságpolitika

A brit hadsereg Westland Gazelle AH.1 könnyűhelikopterei további kilenc évig, vagyis 2025-ig még szolgálatban maradhatnak. Az 1971-ben hadrendbe állt típus 34 példányát futár, szállítási és felderítési feladatokra is igénybe veszik a szigetországban.

Július 16-án megérkezett Jordániába az utolsó Gepard önjáró légvédelmi gépágyúkból álló szállítmány. A 25 jármű június végén indult a közel-keleten végződő útjára a hollandiai Eemshaven kikötőjéből a BAHRI JEDDAH teherhajó fedélzetén. Jordánia még 2013-ban döntött az európai országban feleslegesnek minősített 60 darab Gepard önjáró légvédelmi gépágyú beszerzése mellett. A járművek mellé 11 Thales Flycatcher rádiólokátor, 5 darab műszaki harckocsi, továbbá 14 Leopard 1-es járműtestet vásároltak meg. 15-öt még 2014-ben adtak át, másik 20 2015-ben került a közel-keleti országba.

Szíriai értesülések szerint Oroszország már két Szuhoj Szu-24M2-es Fencer bombázógépet adott át az ország légiereje számára. Damaszkusz irányába tett orosz segítségnyújtás nem merül ki két modernizált Szuhoj átadásában, ugyanis az értesülések szerint további 8 Szu-24M2-es is hamarosan a háború sújtotta országba kerül majd.

Marokkó haditengerészete egy francia gyártmányú partraszálló hajóval lett gazdagabb. Az 50 méter hosszú, 300 tonnás egységet Agadír kikötőjében adták át.

Szenegál négy KT-1 Woong-Bee turbólégcsavaros gyakorló repülőgépet vásárolt meg a dél-koreai Korea Aerospace Industries-től. A július 15-én aláírt szerződés értelmében a gépeket egy 30 hónapos időszak alatt fogják leszállítani a típus ötödik megrendelőjének. KT-1-ből Dél-Korea 85, a továbbfejlesztett KA-1 variánsból 20-at, a török ​​légierő 40 repülőgépet, a perui légierő 20-at és az indonéz légierő 17 repülőgépet rendelt meg.

Ötven hónap múlva érkezhet meg Indiába az első, azon négy Boeing P-8I Neptune tengeri járőrgépek közül, amelyek megrendelését a héten véglegesítették. Az 1 milliárd dolláros beszerzés már évek óta a levegőben lógott. Washington az elmúlt évtizedben 15 milliárd dollár bevételre tett szert Új-Delhi jóvoltából.

166 millió dollárért vásárol az Egyesült Államok Különleges Műveletek Parancsnoksága mini-tengeralattjárókat. A harci búvárokat és felszerelésüket a felszín alatt szállító járműveket a Lockheed Martin fogja megépíteni. A 30 tonnás mini-tengeralattjárókból 3 darabot fognak elkészíteni 2018-tól 2021-ig terjedő időszakban.

Argentínában közepes szállítógép beszerzését tervezik. A hamarosan nyugdíjazásra kerülő Fokker F27 Friendship pótlására az Airbus Military C295 és az Alenia C-27J Spartan típus látszik a legvalószínűbbnek.

A tervezettnél előbb kerülhetnek szolgálatból kivonásra a Lockheed Martin (McDonnell Douglas) A-4AR Fightinghawk vadászbombázók. A dél-amerikai országban jelentős problémát okoz a típushoz rendelkezésre álló kevés pótalkatrész. Továbbá a magas fenntartási költségek is az előrehozott, egészen pontosan 2018-as kivonást teszik szükségessé, ami 4 évvel korábbi, mint az eredetileg várt.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Eurocopter EC665 Tiger HAD.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Dassault Mirage 2000-5Ei.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

FMA IA-58A Pucara.

McDonnell Douglas EF-18A+ Hornet.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Grumman C-2A Greyhound.

Airbus A400M Atlas.

Boeing F/A-18F Super Hornet.

CASA C-101EB Aviojet.

Grumman E-2C Hawkeye.

Dassault Super Etendard.

Agusta-Bell AB-212ASW.

Szuhoj Szu-30MKI.

LTV Aerospace A-7P Corsair II.

Westland Scout AH.1.

Convair F-102A Delta Dagger.

Dassault Mystere IVA.

Egy volt CDU-s politikus - és EBESZ-alelnök - szerint a NATO érintett volt abban a novemberben történt incidensben, melynek során Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett.

Tovább olvasom

2016. július 25-én végrehajtotta első felszállását az Izraeli Légierő számára gyártott Lockheed Martin F-35I Adir első példánya.

Why Trump? – Possible reasons why the Hungarian Prime Minister supports the Republican candidate CEID - Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy

By Dániel Bartha, Botond Feledy and Zoltán Fehér | Download

The Annual Bálványos Summer University and Students’ Camp in Baile Tusnad, Romania, have gained fame in the broader region in the recent years. The week-long political festival held annually since 1990 is one of the most important national political workshops of the Hungarian conservative parties Throughout the years Bálványos has become the biggest public forum of Hungary’s dialogue with its ethnic Hungarian minority.

Every festival has its headliner, and in case of Bálványos it is Prime Minister Viktor Orbán. The Hungarian Prime Minister understood well the nature of summer gatherings and has capitalized on the opportunity to introduce truly controversial issues not only into the Hungarian political discussions but at an international level as well.

For the broader international public Bálványos hit the news in 2014, when Orbán spoke about the success of illiberal states and portrayed them as a positive example for Hungary.

Currently the most important issue on the Hungarian political agenda is the referendum on EU refugee resettlement quotas on the 2nd of October. The government invests a lot in setting the tone of the public discourse, by massively campaigning through the state-controlled public and government friendly private media channels.

In this context, it was absolutely not surprising that Orbán’s latest speech at Tusnád portrayed the European Union as the complete failure of the bureaucrats in Brussels and Berlin. According to Orbán: “We have to make it clear that our problem is not in Mecca, but in Brussels. The bureaucrats in Brussels are an obstacle for us, not Islam.” He stated again that there is a clear link between terrorism and the recent migration crisis. Moreover, he managed to surprise the audience by pledging support to Donald Trump. The anti-terrorism proposals of U.S. Republican presidential candidate makes him the better option for Europe and Hungary, he said.

What is truly behind Orbán’s support to Trump? We have asked Hungarian experts about the possible motivations.

Botond Feledy, Senior Fellow of CEID highlighted that the current endorsement of Trump fit well into the longer line of Orbán’s critical attitude towards the West. Just as much as with illiberal democracies, Orbán is keen on collecting allies in criticizing the liberal Western establishment. He has expressed several times his mistrust against Brussels. The fall of 2014 brought serious diplomatic tensions between the USA and Hungary. Orbán has also argued against the sanctions on Russia, recently renewed by the European Council. Though he has never been in the position to use a veto, the Hungarian government is one of the closest to Moscow in the region, despite the very narrow Hungarian leverage in bilateral Hungarian-Russian relations. Trump’s (so far oral) support for the authoritarian Russia and its leader, his permanent anti-Washington outbreaks and strong anti-immigration stance are all shared by the Hungarian Prime Minister.

The curious new twist in his recent Tusnád speech raises questions about his view on NATO. As Donald Trump just made his infamous remarks about not willing to go to war against Russia according to article V of the treaty, if the Baltic states’ sovereignty was violated, Orbán’s endorsement has arrived in a very sensitive moment among NATO members. Even more curiously, Hungary has been a good NATO ally so far, taking part in air patrolling in Baltic skies, being present in Afghanistan and even contributing a training mission to Iraq in the Coalition of the Willing. Should the Hungarian government embark on prolonged NATO criticism, together with Trump, it would put Budapest into a new and extremely dangerous position.

Daniel Bartha, Director of CEID added that although it was hard to predict any consistent US foreign policy based on the Trump campaign, the majority of Fidesz supporters showed little sympathy towards either of the US Presidential candidates. He believes that we could evaluate Orbán’s decision through two different points of view.

First, an important domestic policy element is to use Trump’s position on Islam fundamentalism, migration and international terrorism as a justification and support for the referendum on the resettlement quotas. The referendum intends to strengthen the support of Fidesz, even though there is a high risk that participation will remain under the threshold, and the vote will be invalid. So far the anti-migrant policy brought a major success that not only stopped the further decrease of support of the governing parties, but even changed the trends.

Second, the bilateral relations between the Obama-administration and the Orbán government have seriously worsened in the last two years. The increasing antagonism to liberal values linked the policies of democrats with George Soros and democracy promotion. Positions of Presidential candidate Hillary Clinton vis-a-vis Hungary were often voiced through Victoria Nuland, one of the most critical representatives, pinpointing to the „undemocratic” developments in Hungary. Clinton herself already criticized the first Orbán government’s policies on religious groups and media freedom during her 2011 visit in Budapest.  There is little hope, that the Orbán government could secure support from any potential member of the future Clinton administration.  By supporting Trump, Orbán can make a pre-emptive strike to counter future critical voices. In case of a Trump Presidency. Orbán hopes for an improved partnership for the early support, while in case of a Clinton Presidency he can respond to the possible critical voices, as they would be solely a political revenge.

Zoltán Fehér, a Boston-based foreign policy analyst underlined: it is an unusual step diplomatically, however, there is no surprise in Prime Minister Orbán’s endorsement of Donald Trump. The two politicians share a similar brand of populism-nativism, a strong anti-immigration stance and an alignment with Russian President Vladimir Putin. In the past year, both have placed immigration the highest on their political agendas, rallying their respective countries’ voters against “the current failed immigration policy”(of the US/EU, respectively) and the threat posed by illegal immigration (Orbán refers to the Syrian refugees as “illegal immigrants”).

In the context of the U.S. presidential elections, Prime Minister Orbán is playing a low-stake game right now. His relationship with the Obama administration and the Clinton camp has been strained in recent years and he has received significant criticism from those circles. He risks nothing vis-à-vis Clinton by endorsing Trump. On the other hand, he has much to gain if Trump is to get elected. He clearly hopes to achieve an improved relationship with the U.S. by endorsing the Republican nominee so early in the process.

Finally, it is important not to underestimate the domestic effects of such an endorsement. Orbán is known to play mostly to his domestic audience. Endorsing Trump would enable the Hungarian leadership to say that they are not alone in harshly opposing immigration – even the frontrunner in the American presidential race runs on a similar agenda. This, they are likely to hope, will strengthen their argumentation and possibly their support for the October 2 anti-immigration referendum in Hungary.

Disclaimer: The views and opinions expressed in this article are those of the authors and do not necessarily reflect those of the publisher. © CEID, 2016

http://www.ceid.hu/why-trump-possible-reasons-why-the-hungarian-prime-minister-supports-the-republican-candidate/

A francia Dassault hét Rafale-t adott át 2016 első félévében.

Zord Gábornak van egy nagyon jó cikke a mai Magyar Nemzetben a térségben zajló amerikai hadgyakorlatokról. Nála jobban kevesen látják át az Európában, vagy csak szűkebb Közép-Kelet Európai régiónkban folyó légierős eseményeket, fejleményeket, fejlesztéseket.

Most is sok érdekeset ír, de ami miatt írok az ez a rész:
A szlovákiai Szliács légibázisán az indianai légi nemzeti gárda A–10 típusú csatarepülőgépei állomásoznak közel egy hónapon át, Pápán F–16-osok a coloradói gárdától. Amellett, hogy az adott ország légterében is repülnek, s a vendéglátók légi és földi erőivel is együttműködnek, átrepülnek a szomszédos országokba, ami az ilyen amerikai gyakorlatoknak új, eddig ritkán látott sajátossága. Mi több, közben szárazföldi erőik is jelen vannak, mint például a bakonyi lőtereken az 5–7. páncélos felderítő zászlóalj több tucatnyi Bradley lánctalpas járművel, melyeket a tavasztól őszig zajló térségi manőverek idejére az előretolt németországi raktárakból aktiváltak.

Miközben a vadászgépek jöttek-mentek – a tegnapi sajtónap keretében két A–10-es és egy szlovén PC–9-es ideiglenesen Pápára repült át, két F–16-os pedig Szliácsra –, addig a Zólyom és Besztercebánya közötti festői völgyben fekvő bázison megjelent egy szintén gárdista C–130-as szállítógép is, mely a zivataros idővel dacolva több körben szlovák ejtőernyősöket ugratott a közeli gyakorlótérre. A „pápai” F–16-osok a minap a szlovéniai előretolt NATO-légibázison, Cerklje ob Krkiben, és a poceki lőtéren is felbukkantak. 

A félkövérrel még ki is emeltem, mi az a mondat, ami érdekes, ami újdonság, és ami egyből kiszúrta Gábor szemét. Mi ennek az új fejleménynek az oka?

A 2014-es walesi NATO csúcson sok mindenről döntött a szövetség, hogy a katonai szervezet hatékonyabb, gyorsabban reagálni képes legyen. Ezeknek a döntéseknek a legtöbbje beért a varsói NATO csúcsra és sok visszhangot kapott (épp a napokban írtam erről). Van egy olyan eleme is - amennyire nekem sikerült ezt dekódolni - ami sajtónyilvánosságot szintén kapott, csak figyelmet nem, vagy keveset.

A hatékonyság, az egyes hadsereg közötti interoperabilitás javítása kapcsán világosság vált, hogy egyelőre az is gondot okoz, ha egy hadgyakorlat, de egy éles helyzetben el kell jutni az egyik országból a másikba. A levegőben ez természetes, napi gyakorlat, kidolgozott eljárása van, ott nem gond. De mi van akkor, ha egy gépesített zászlóaljnak el kell jutnia Németországból Észtországba vagy Romániába? Keréken vagy vasúton?

Millió láthatatlan probléma van ilyenkor, én sem látom őket, csak tippelek. Ki ad engedélyt a belépésre? Kell politikai jóváhagyás a kormánytól vagy a parlamenttől? A határőrség a rendőrséghez tartozik, ki engedi be a konvojt? Hol tankol egy Stryker lövészpáncélos Magyarországon áthaladva? Visznek a katonák magukkal útlevelet? Van rendszáma a Strykereknek? Megfelelnek a magyar KRESZ szabályainak és a nem tudom milyen hatóság elvárásainak (nem lehet akármilyen járművel csak úgy bejönni Magyarországra)? Ja és ezt mind angolul kell lepapírozni?

2014 óta legalább két ilyen gyakorlatra emlékszem, az egyiknek Dragon Ride volt a neve. Akkor az "üzenet" kb ez volt, amit a hírrel eladtak nekünk: "The road march was intended to demonstrate solidarity and support for Central and Eastern European NATO allies in response to Russia’s actions in Ukraine," Nekem sem esett le, amíg aztán egy cikkben nem olvastam a fenti célokról is.

A kulcs ugyanis a sebesség. Milyen gyorsan ér oda a NATO erő a keleti határra ha gond lenne. Annyi minden lassíthat egy beavatkozást: elsősorban a politikusok döntésképtelensége, időjárás, bürokratikus akadályok. Legalább az legyen megoldva, kidolgozva, amit lehet előre tervezni.

Pár hete olvastam a Foreign Affairsben lamentálni valakit egy military schengen zóna létrehozása kapcsán. Wow, mi ez? Rákerestem, és kiderült, hogy ez már 2015 novemberében elhangzott Ben Hodges tábornok, az U.S. Army Europe parancsnoka szájából.

Akkor vagy egy más alkalommal ezt mondta Hodges: “I was probably naïve,” admits Lieutenant General Ben Hodges, the commander of the U.S. Army in Europe. “I assumed that because these were NATO and EU countries we’d just be able to move troops. But ministries of defense are not responsible for borders.”

Itt értettem meg, hogy miről szólnak vagy szóltak még ezek a több ezer kilométeres felvonulások. A háttérben kénytelen voltak a résztvevő országok elvégezni a papírmunkát és most már mindenki okosabb, hogy mi történne, ha élesben kerülne sor egy ilyen menetre.

Visszatérve Gábor cikkéhez és amit ő ott kiszúrt. A megnövekedett, országokon átívelő gyakorlat szerintem ugyanebbe passzol bele. Mennyire élethű egy olyan NATO gyakorlat, ahol nem lehet átrepülni a szomszédos NATO ország légterébe a gyakorlat során? Mennyire modellez ez háborús szituációt, ahol a NATO döntött a közös védekezésről, és a támadó fél (oroszok) behatoltak az egyik országba?

Innentől a dolog már szubjektív. Szerintem a NATO és az amerikaiak csak azt gyakorolják, ami a hiteles, valósághű elrettentéshez kell. Régen azért bírálták a NATO-t, mert csak a terepasztal felett tartottak vezetési gyakorlatot, gyufásdobozokat tologatva. Ma azért mert élethűen akarják csinálni?

Szubjektív az is, hogy ezt Oroszország fenyegetésének tartjuk vagy sem. Az oroszok nyilván annak tartják, mert az ellenség védelmi képességeinek az erősítése is őket gyengíti.

De hogy egy ilyen gyakorlati oroszellenes lenne-e ettől, na ez az amiben Gáborral nem szoktunk egyetérteni :)

Magyarország megbízható szövetséges.

Az orosz légtérben, a „Nyitott égbolt” program keretében megfigyelő repüléseket végrehajtó amerikai Boeing OC-135B felderítő repülőgép kényszerleszállást hajtott végre a Habarovszki repülőtéren.

Szliács, Pápa, Cerklje, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Szlovénia és a "jó öreg" USA. Ezek a keretei az amerikai légi haderő nemzeti gárdista egységei által térségünkben végrehajtott, összehangolt, és immár határokon átívelő hadgyakorlatoknak.Panther Strike, Slovak Thunder.

Perspektíva 1.: kis magasságú A-10-es manőverezés a szliácsi statikus bemutató és sajtótájékoztató felett.

Perspektíva 2.: MiG-29 svancára festett tigrisszem kíséri a varacskost.

Perspektíva 3.: kísérő követi a felszállás után kiforduló vezért.

Perspektíva 4.: erre mondják, hogy torzít a kabintető?

Pápáról érkezett coloradói F-16-os távozóban alacsony áthúzással búcsúzik a Zólyom és Besztercebánya között fekvő repülőtértől, ahová a DV-nap keretében látogatott.

Elrugaszkodik az anyabetontól az egyik Fekete Kígyó.

Párából a nagy állásszöggel húzott fordulózgató A-10-esek szárnyvégére is jutott.

Felettébb gyanús Maverick függesztés az egyik belső fegyvertartón, a hajtóművel egy vonalban.

Az ANG alakulatok felszerelése több ponton eltér az aktív századok normáitól. Block 30-asaikon például az izraeli DASH sisakra szerelt megjelenítő rendszer található, nem JHMCS.

RF radiation hazard felirat a ROVER antenna közelében az AN/AAQ-28 (NG által gyártott Litening) konténerén.

Slovak Warthog patch az egyik indianai tiszt vállán.

Egy váratlan látogató a NATO sürgés-forgás közepében: orosz felségjelű An-32-es. Bár a kovácsfalvai Hron (Garam) salas sztrapacskáját fogyasztva lemaradtunk a leszállásáról, így közeli képpel nem szolgálhatunk, minden jel és logika, utólagos kutakodás szerint ez a Rossziszkaja Szamoljotosztroityelnaja Korporacija "MiG" gépe (48119), mely a helyi 29 esekkel összefüggésben járhat itt.

Amerikai ima a Három Tölgy temploma oltárjának három aktuális főalakja előtt :-)

F-16 Block 30-A-10C-MiG-29UBS orrtalálkozó az egyik szliácsi apronon.

A bázis jelenlegi és közelmúltbeli típusai: L-39ZA, MiG-29 (eredeti csehszlovák példány) és MiG-21MF.

Érdekesség: íme a szlovák földi célok elleni gyakorló képesség. CP-100-70 gyakorlóbomba dupla tartón a külső pilonon, UB-16 (itt leponyvázva) a belsőn.

Zord

Nagy várakozás előzte meg a Román Légierő idei évre tervezett aranyosgyéresi nyílt napjának az időpontját.

Törökország újra pénzt követel Brüsszeltől, és azzal fenyegetőzik, hogy hárommillió migránst indít meg az Európai Unió irányába.

Tovább olvasom

Egy nap alatt hat ukrán katona vesztette életét és 13 sebesült meg az utóbbi hetekben ismét kiéleződő kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében – közölte Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján. A kijevi hadműveleti parancsnokság később arról számolt be, hogy Oroszországból származó fegyvereket és lőszereket találtak közelharcban elesett szakadároknál.

A kijevi parancsnokság szokásos reggeli közleménye szerint az elmúlt 24 órában hetvenhét alkalommal nyitottak tüzet az Oroszország által támogatott szakadár erők az ukrán katonák állásaira.

A támadások a frontvonal teljes hosszát érintették: az Azovi-tenger partvidékén fekvő Mariupol környékét negyvenszer, Donyeck térségét 19 ízben Luhanszknál pedig 18-szor lőtte a szakadár tüzérség a katonai állásokat. Több alkalommal a szakadár erők a minszki egyezmény által tiltott száz milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyvereket vetettek be.

A közlemény szerint a Donyecktől északra fekvő Avgyijivka településnél lévő ukrán állásokra 122, 120, illetve nyolcvan milliméter kaliberű tüzérségi fegyverekkel lőttek a szakadárok. A szintén a megyeközpont közelében, onnan mintegy nyolcvan kilométerre északra fekvő Opitne településre harminc 122 milliméteres aknát lőttek ki.

A Luhanszk és Donyeck közötti frontvonalszakasz közepén fekvő Novozvanyivkánál közelharc bontakozott ki a szembenálló erők között, az ukrán katonák háromszor verték vissza az erős tüzérségi támogatás mellett előrenyomuló donyecki szakadárokat – jelentette a hadműveleti parancsnokság.

Később a hadműveleti parancsnokság részletesen beszámolt a novozvanyivkai harcokról. Eszerint az ukrán katonák tüzet nyitottak egy állásukhoz közelítő felderítő csoport tagjaira. A tűzharcban két szakadár életét vesztette, nyolc megsebesült. Az elesett szakadár harcosoknál orosz gyártású kézi fegyvereket, töltényeket és katonai eszközöket találtak, amelyekről a parancsnokság fotókat tett közzé. A következő órák két további összecsapásában a szakadárok hét embert vesztettek, öt emberük megsebesült, míg ukrán oldalon két katona esett el és hét megsebesült.

Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik katonai vezetője vasárnap Donyeckben tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy tíz ukrán katona vesztette életét és több megsebesült, amikor megpróbáltak a szakadár erők hátába kerülni a város északi szélén fekvő, romokban álló repülőtérnél.

A repteret védő ukrán katonák – akiket kemény helytállásuk miatt “kiborgoknak” nevezett el a közvélemény – több havi kitartás után tavaly júniusban vonultak ki a donyecki repülőtérről, amelyben már nem maradt fedezék számukra, és a romhalmazzá változtatott légi kikötő elvesztette stratégiai jelentőségét. A reptér környékén azóta is rendszeresek a tüzérségi összecsapások a szembenálló felek között.

Baszurin állítása szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napban 610-szer nyitottak tüzet Donyeck megyében, a frontvonal mentén lévő szakadár területekre.

Második kiadásánál jár a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének Afrikai terrorista és szakadár szervezetek című, hiánypótló kötete. A könyv sikere az aktualitásban és a komplex megközelítésben rejlik.

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének kutatója szerint „amatőr módon” szervezték meg szombatra virradóra a törökországi puccskísérletet. „Az államcsínyek alapszabályait is figyelmen kívül hagyták” - tette hozzá dr. Kiss Álmos Péter az M1 aktuális csatorna július 17-ei, vasárnap reggeli műsorában.

 

Nagyon “csáléra” mennek a dolgok … háborúk, menekültáradat, terror, robbantások, őrült gyílkosok …

diktatúrák, puccsok, doppingok, manipulációk, rágalmak …

s, közben a tények arról, hogy a “tőke urai” univerzálisan a világ urai akarnak lenni.

Fontos írás  Jean-Michel Quatrepoint (a Res Publica Alapítvány tudományos tanácsának tagja, közgazdász újságíró) értékelése, most amikor majdnem tönkretették a riói olimpiát. Megjelent a http://www.fondation-res-publica.org/Une-offensive-judiciaire-globale_a950.html; és a Le Monde diplomatique  (Magyar kiadás)   2016 július

Fordította: Hrabák András    

Amerikai jog exportálása, az amerikai törvényeknek az ország területén kívüli alkalmazása olyan folyamat, ami nem ma kezdődött. Az Egyesült Államok évek, sőt évtizedek óta fejleszti globális, szuperhatalmi stratégiáját, ennek egyik eszköze a jogi arzenál bevetése, amikor is törvényeit és normáit az egész világra próbálja kiterjeszteni. A BNP Paribas-ra kivetett kolosszális bírság (8.9 milliárd dollár) kellett ahhoz, illetve az Alstomra kivetett büntetés (772 millió dollár) –(amely odavezetett és a valódi oka volt, bármit is mond az Alstom vezérigazgatója, hogy az Alsthom „energetikai” üzletágat végül eladták a General Electric-nek) – hogy Franciaország vezetői felfedezzék az évtizedek óta folyó gazdasági háború realitását. Így azután késve fedezték fel annak a jogi arzenálnak a gyilkos jellegét, amelynek a létrehozása már egy negyedszázadra nyúlik vissza.

A 90-es években, a kommunizmus összeomlása után, az Egyesült Államok egy sor olyan kereskedelmi törvényt vezetett be, amely nem csupán az amerikai vállalatokra, de minden más külföldi cégre is vonatkozott. Ezeknek a törvényeknek, Trade Act-oknak, vagy embargóknak a többsége lehetővé teszi az amerikai kereskedelem felelőseinek, hogy az amerikaiak gazdasági riválisait azonosítsák és szankcionálják, „tisztességtelen és ésszerűtlen” magatartásra hivatkozva.

Ezek a törvények néhány nagy fejezetbe sorolhatók:

Ma a legismertebb a korrupció elleni harcról szóló híres Foreign Corrupt Practices Act (FCPA), amelyet azokra az amerikai vállalatokra alkalmaznak, amelyek funkcionáriusokat és politikusokat vesztegetnek meg, hogy szerződésekhez jussanak. 1998-ban az FCPA-t kiterjesztették a külföldi vállalatokra is, és ez szolgált modellként az OECD[i] egyezményhez is, amely elvileg és célja szerint bünteti, különösen a nagy összegű szerződéseknél, a korrupciót.

A második fejezet egy olyan törvénygyűjtemény, amely bünteti a kereskedelmet az amerikai embargó alatt álló államokkal. Ezek közül a törvények közül egyesek ismertek, mint a Helms-Burton és a D'Amato törvények, amelyek szankcionálják azokat az amerikai vállalatokat, amelyek kereskednek Iránnal, Kubával, Líbiával, Szudánnal, stb. (összesen 70 féle amerikai embargó van életben a világon). 2006-ban egy brit bankár, a Standard Chartered egyik vezetője ezt mondta: „Kibaszott amerikaiak, kik vagytok ti, hogy megmondjátok a világ többi részének, hogy nem dolgozhatunk az irániakkal?”. Néhány évvel később a Standard Chartered-nek 700 millió dollár büntetést kellett fizetnie, mert Iránnal kereskedett.

Egy másik fejezetet képez az a törvénygyűjtemény, amely az ENSZ-embargó alatt álló országokkal való kereskedelmet bünteti.

Azután jön a terroristák és kábítószer-kereskedők piszkos pénzeinek tisztára mosása.

A Patriot Act, amelyet 2001-ben, az ikertornyok elleni támadás után adtak ki, a terrorizmus elleni harc ürügyén, kiterjesztett hatalmat ad több hivatalnak is, hogy hozzáférjenek különböző informatikai adatokhoz.

Végül, a 2010 júliusában elfogadott Dodd-Frank törvény felhatalmazza a SEC-et[ii], az amerikai tőzsdecsendőrséget, hogy minden olyan magatartást büntessen, amely az Egyesült Államokban bárki részéről szignifikáns módon hozzájárul pénzügyi bűncselekmény elkövetéséhez, még akkor is, ha az adott pénzügyi tranzakcióra az Egyesült Államokon kívül került sor, és kizárólag külföldi szereplők vesznek részt benne. Na ez a törvény már túl messze ment...

Hab a tortán, hogy 2014-ben a Foreign Account Tax Compliance Act (FATCA) az amerikai adóhivatalnak területen kívüli jogot adott arra, hogy a külföldi bankokat arra kényszerítse, hogy az ügynökeivé váljanak, és minden információt átadjanak az egész világon az amerikai állampolgárok számláiról és tulajdonairól. Ha a bankok nem működnek együtt, az Egyesült Államokban szerzett jövedelmük 30%-át elkobozzák, és ami még súlyosabb visszavonhatják a működési engedélyüket. Márpedig egy bank számára, főleg a legnagyobbak esetén, ha nem működhetnek az Egyesült Államokban és nem juthatnak dollárhoz, az a halálos ítélettel egyenértékű. A FATCA mögött gyakran hajlamosak vagyunk az amerikaiak olyan eszközét látni, amely végül is megtörte a svájci bankárokat, a „zürichi gnómokat”, arra kötelezve őket, hogy hagyjanak fel a szentséges banktitkaikkal. Ez igaz ugyan… de ez csak a fa, ami eltakarja az erdőt. Így a BNP Paribas a büntetése részeként arra kényszerült, hogy átadja az amerikai és francia-amerikai ügyfeleinek listáját. Így aztán nagyon is tiszteletre méltó személyek, akik balszerencséjükre kettős állampolgársággal rendelkeznek, de jövedelmüket Franciaországban szerzik és vallják be, anélkül, hogy az Egyesült Államokban is lenne jövedelmük, arra számíthatnak, hogy az amerikai adóhivatal részéről az Internal Revenue Service (IRS), összegzi az összes bevallott jövedelmüket és adójukat. Ha Franciaországban kevesebbet fizetnek, mint az Egyesült Államokban kellene, akkor az IRS követelni fogja a különbözetet. Ezt zsarolásnak nevezik.

Szép elvek… és a Volkswagen-ügy

Visszatekintve, nagyon nehéznek látszik tiltakozni ezen intézkedések bármelyike ellen: ki emelne szót a korrupció elleni harccal szemben… ? Ugyanígy, ki ne helyeselné a kábítószerkereskedők és jövedelmük tisztára mosása elleni intézkedéseket? Ugyanez a helyzet a terrorizmussal. Nagyon ügyes érvelés, amelyet részleteiben még Suzanne Nossel dolgozott ki 2004-ben, és később Hillary Clinton, külügyminisztersége idején (2009-2013) kezdte bőségesen felhasználni.

Ez a teória nem a puha hatalom, hanem az okos hatalom teóriája, amelyben az Egyesült Államok, saját egyetemes, mindenre kiterjedő hatáskörére hivatkozva alapozza meg az egyetemes joghatósági álláspontját.

Az Egyesült Államok úgy viselkedik, mint az új kiválasztott nép. Győzelmeik a rossz erőivel szemben (1945-ben a nácizmus, később a kommunizmus ellen) illetve gazdasági teljesítményük a modell felsőbbrendűségét igazolja. Normális tehát, hogy minden más nép elfogadja ezt a modellt, mert a globalizáció az uniformizálódást is magában foglalja. Az Egyesült Államok tehát meghatározza az egyetemes nagy elveket, amelyek mindenkire érvényesek, és mindenkire rákényszeríti ezek alkalmazását: a jogi arzenál révén, a dollár hatalmának révén, a technológiái révén, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenről tudjon (gondoljunk az NSA-ra). Mindezt természetesen a közjó érdekében.

Ezt az egyetemes joghatóságot definíciószerűen minden emberi működésre alkalmazni akarja. A FIFA és Sepp Blatter (és tágabban Michel Platini) elleni támadást angolszászok, amerikaiak vezették. Egy nagyon okos támadást, mert mindenki tudja, hogy a FIFA, akárcsak a NOB, közismerten a nepotizmus és a korrupció fellegvárai. Az amerikaiak számára arról volt szó, hogy szétrobbantsák ezt a rendszert és egy másikat tegyenek a helyére, ahol az amerikai hatalom uralkodik majd és diktálja a szabályokat.

Nagyon nehéz támadni ezt az okos hatalmat – amely egy valódi ideológia – hiszen az emberi jogok védelmére, a szabad és tisztességes versenyre, a fogyasztók és a kisebbségek jogaira stb. hivatkozik. A stratégia egyik tartópillére az angolszász nem-kormányzati szervezetek (NGO) erős szerepvállalása szerte a világon.

Ez állt a Volkswagen-ügy mögött is. Távol álljon tőlem, hogy védelmezzem a Volkswagent, vagy a német autóipart, de érdekes megfigyelni, hogyan bontakozott ki „az ügy”. Úgy kezdődött, hogy az európai autóipari lobby, amelyet a német ipar ural, nagyon jó kapcsolatokat ápol az Európai Bizottsággal és evidens módon a szennyezési és fogyasztási szabványokat Európában az autógyárak egyetértésével alakították ki. Mindannyian láthattuk, hogy a járművek meghirdetett üzemanyag fogyasztása nem felel meg a gyakorlatban tapasztalt értékeknek. A Volkswagen úgy határozott, hogy a dieselüzemű járművekkel, amelyek lényegileg európai találmányok, belép az amerikai piacra. Márpedig az Egyesült Államokban a dieselmotorokra vonatkozó szennyezési előírások – különösen az apró porszemcsékre vonatkozóak – sokkal szigorúbbak, mint Európában. Itt egy protekcionista szabályozásról, norma előírásról beszélhetünk. A Volkswagen elhatározta, hogy annak érdekében, hogy behatoljon járműveivel az amerikai piacra, titokban beépít egy, a Bosch által kidolgozott szoftvert. Egy olyan szoftvert, amely lehetővé teszi, hogy eltitkolja a valós porszemcse-szennyezést.

Ezt a trükköt egy amerikai NGO fedezte fel, amely 2014-ben feltárta az ügyet és elküldte a dokumentumot a szövetségi környezetvédelmi hivatalnak. Ez volt tehát az ügy kezdete. A Volkswagen, amely valóban csalt, csapdába esett. A média megkeverte a dolgot, a gépezet elszabadult: 48 csoportos bírósági keresetet nyújtottak be, 48 különböző államban. Az amerikai jogi hadigépezet mozgásba lendült, és a költségek a Volkswagen számára, függetlenül attól, hogy mibe került az imázs tekintetében, dollár tízmilliárdokra rúghat.

A Volkswagen (akárcsak leányvállalata, az Audi) sokat várt az Egyesült Államoktól: az amerikai piac egy új eldorádónak tűnt a német autóipari vezetőknek, akik azt remélték, hogy betelepülnek az Egyesült Államokba, élvezik a dollár előnyeit, az ottani, az európainál olcsóbb munkaerőt, hogy azután onnét exportálják az autókat vagy a különböző alkatrészeket és elemeket az európai piacra és Ázsiába. Ezt a kiváló tervet az amerikai autóipar, amely teljesen megújult a General Motorsnak juttatott szubvencióknak köszönhetően, nem nézte jó szemmel. Vajon véletlen, hogy a Volkswagen kis szoftver-ügyére fény derült? Az, hogy a Volkswagen-ügyben mi történik, azért fontos, mert bár a németek bűnösnek vallják magukat, de egy felségárulással felérő bűnt vállaltak magukra még január elején, amikor is visszautasították, hogy amerikai ügyészek és nyomozók hozzáférjenek az adataikhoz, különösen Németországban.    

Tény ugyanis, hogy amikor az amerikai jogi gépezet beindul (azok a vállalatok, amelyek már „bekerültek a malomba”, tudnának róla beszélni), az amerikai nyomozók mélyre hatolnak és mindenhez hozzáférnek, levelekhez, dokumentumokhoz, stb. Márpedig a németek, a német törvényre hivatkozva, amely megtiltja adatok közlését az Európai Unión kívüli külföldi hatalmaknak, elutasították, hogy hozzáférést biztosítsanak a dokumentumaikhoz és a vállalat központjának belső mailjeihez. Elmennek-e a németek a végsőkig, visszautasítják-e hogy engedelmeskedjenek az amerikai jogi felszólításoknak? Ez azzal is végződhet, hogy a Volkswagent arra kényszerítik, hogy bezárja gyárait az Egyesült Államokban. Egy nehéz következményekkel járó folyamat tanúi vagyunk.

 

A „fenevadon” élősködnek

 

Az Egyesült Államok, hatalmával visszaélve egy totális jogi arzenált fejlesztett ki. Ők döntik el, ki kereskedhet és kivel. Eldönthetik, hogy egy versenytársat egyszerűen kiiktatnak. A francia vállalatok tudnak erről beszélni Iránnal kapcsolatban. Attól eltérően, ahogy a 80-as és 90-es években történt, hasznot húznak a dollár helyzetéből: a világon folyó tranzakciók 78 %-a dollárban történik. Mivel minden dollárban lebonyolított tranzakció átmegy az Egyesült Államokon, ezzel az amerikai törvényeknek van alávetve. Ráadásul le is hallgatnak mindent: leleplezték, hogy az NSA és az amerikai szolgálatok rendszeresen mindent lehallgatnak, beleértve az államfőket is… és senki nem tiltakozott. És főleg, ez a területen kívüliség óriási üzlet is, amiből elsősorban az amerikaiak húznak hasznot. A ténylegesen kirótt bírságok kezdenek elképesztő összegeket elérni. Az amerikai bíróságok által a bankokra kivetett bírságok 125 milliárd dollár körül vannak, ennek jelentős része az amerikai bankokat érinti. Az amerikai bankokat azonban a subprime ügyek miatt ítélték el (persze eddig egyetlen amerikai bankár sem került börtönbe), miközben az európai és japán bankokat az embargók megsértése miatt büntették meg. A svájci bankok súlyos összegeket fizettek azért, mert bizonyos adatokat nem közöltek időben.

A külföldi bankokra eddig 35 milliárd dollár büntetést róttak ki és úgy féltucat milliárdot az iparvállalatokra. Az első tíz, többségében korrupció miatt megbüntetett iparvállalat között, kilenc külföldi. A rekordot a Siemens tartja (800 millió dollárral), amelyet az Alstom követ (772 millió dollárral).

 A pénz elsősorban az amerikai jogrendszer (a SEC, a kincstár, a DOJ) működtetésére szolgál, amelynek a kapcsolódó költségei jelentősek. Az amerikai jogrendet, a többszázezer jogi iroda ügyvédjeit a cégek alkalmazzák és a „fenevadon” élősködnek. Tágabb értelemben tehát a bírságokból származó pénz élteti az amerikai jogrendet. Ehhez még tegyük hozzá a szabadalmi rendszert, stb. Ennek a rendszernek egy területen kívüli alkalmazása hatalmas üzlet, amely az amerikai jogi és igazságügyi rendszert táplálja.

A BNP Paribas-nál biztosan boldogok lesznek, akik megtudják, hogy a kifizetett rekordbírság egy részéből végre kifizetik az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén 1979-ben túszként fogvatartottak kártalanítását. Eddig ugyanis semmit sem kapott az a több mint ötven ember, akiket 444 napon át tartottak fogva. Irán ugyanis mereven elutasította a Ronald Reagan idején megkötött egyezményben, hogy bármilyen kártérítést is fizessen (az irániak ugyanis részben azért tartották túszul vissza az amerikai nagykövetség alkalmazottait, mert az amerikaiak „túszul”ejtették a Chase Manhattan Bank-nál az iráni számlákat…). A Kongresszus a BNP Paribas büntetéséből 1-2 milliárd dollárt az egykori amerikai túszok kártalanítására szándékszik fordítani.

Még súlyosabb: az a megegyezés, amit a külföldi vállalatokkal aláíratnak, gyakorlatilag ki is szolgáltatja azokat. Az amerikai hatóságokkal kötött megállapodás ugyanis általában előírja 6 hónapra, egy évre vagy 3 évre… hogy független ellenőrök felügyeljék, hogy az elítélt vállalat az amerikai szabályoknak megfelelően viselkedik-e. Az Alcatel Lucent-et néhány éve korrupció miatt elítélték, egy olyan ügyben, ami a 2000-es évek elejére nyúlik vissza (az összeg jóval kevesebb, mint amennyire az Alstomot ítélték, „alig” 170 millió dollár). Ezután az Alcatel Lucent arra kényszerült, hogy három éven keresztül átadjon minden információt, amit az hasznosnak tartott a megbízása teljesítéséhez, egy független könyvvizsgálónak. Egyesek erre azt mondják, hogy az Alcatel Lucent-et néhány évig az amerikai bíróságok fosztogatták. Termelési és technikai titkok és más lényeges adatok kerülnek így idegen hatalom kezébe.

Az amerikai jog területen kívülisége lehetővé teszi az amerikai hatalom számára, hogy saját uralmát érvényesítse olyan szektorokban, amelyeket stratégiai fontosságúnak ítél.

 

 http://www.magyardiplo.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2214#Itemid=48

 

 

Csaknem 25 kilogramm marihuána-származékot találtak a Bács-Kiskun megyei rendőrök egy autó átvizsgálásakor a tompai határátkelőhelyen szombat este – tájékoztatta Benedek Dávid sajtóreferens az MTI-t.

Benedek elmondta: a Kelebia Határrendészeti Kirendeltség járőrei egy Magyarországra érkező montenegrói rendszámú személygépkocsi ellenőrzésekor a padlólemez és a küszöb alá rejtve 31 darab, összesen csaknem 25 kilogramm kábítószergyanús növényi törmeléket tartalmazó csomagot találtak.

Az elvégzett gyorsteszttel kiderült, hogy a lefoglalt anyag marihuána-származék – tudatta a rendőr főtörzsőrmester.

A két montenegrói férfit a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának munkatársai őrizetbe vették.

2016. július 22-én a Hír TV "Magyarország élőben" című műsorában beszélgettem Szöllősi Györgyivel a török puccskísérletről és az azt követő tisztogatásokról, valamint az amerikai Republikánus Párt konvenciójáról és Trump elnökjelöltté választásáról.

http://hirtv.hu/videok/159287

 

A nyomozás alapján egyértelmű, hogy a péntek este történt müncheni lövöldözésnek egyetlen elkövetője volt, és az ügynek “egyáltalán nincs köze a menekültek témájához” — közölte szombaton a bajor tartományi főváros rendőrségének vezetője.

Hubertus Andrä az eljárás vezetőinek müncheni tájékoztatóján elmondta, hogy az elkövető egy 18 éves iráni-német kettős állampolgár, aki Münchenben született és nevelkedett. Nincsenek arra utaló jelek, hogy bármi köze lett volna az Iszlám Államhoz vagy más dzsihadista szervezethez.

Viszont az “ámokfutás témájával” behatóan foglalkozott – tette hozzá. Kérdésre válaszolva kézenfekvő feltételezésnek nevezte, hogy az eset összefüggésben lehet a norvégiai utöyai mészárlással és az oslói pokolgépes robbantással, amely napra pontosan a lövöldözés előtt öt évvel történt.

A fiatalember egy 9 milliméteres, illegálisan tartott fegyverrel kezdett lövöldözni pénteken 17.50 körül a város északi részén egy gyorsétteremben és az Olympia bevásárlóközpontban. Kilenc embert agyonlőtt, majd elmenekült és végzett magával. Tüzeltek rá civil ruhás rendőrök, de a boncolás alapján nem sebesítették meg. Holttestére egy közeli mellékutcában találtak rá 20.30-kor.

A nyomozás előzetes megállapításai alapján röviddel a lövöldözés előtt igyekezett minél több embert a gyorsétterembe csábítani egy közösségi portálon álnéven megjelentetett bejegyzésekkel.

A halálos áldozatok mind Münchenben vagy a város környékén laktak. Többségük kiskorú – három áldozat 14 éves, két áldozat pedig 15 éves volt, a többiek 17, 19, 20, illetve 45 évesek voltak -, de még nem lehet megállapítani, hogy az elkövető vajon szándékosan, előre eltervezett módon kiskorúak életére tört-e.

Búcsúlevelet nem hagyott, szülei egyelőre nincsenek kihallgatható állapotban – mondta Hubertus Andrä.

A lövöldözésben 27 ember megsebesült, 10-en súlyos állapotban vannak. Lőtt sebesüléssel 4 embert ápolnak.

Magyar áldozata is van a vérengzésnek
A bajor rendőrség írásos közlése szerint egy magyar állampolgárságú, 2001-ben született fiú is van a pénteki müncheni lövöldözés áldozatai között – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek. A tárcavezető közölte: a holttestet azonosítása megtörtént. A főkonzulátus kapcsolatban áll az érintett családdal — mondta Szijjártó.

A lövöldözés miatt mintegy 2300 rendőrt mozgósítottak. Szombaton 800 rendőr ügyelt München biztonságára – mondta a rendőrfőnök. Hangsúlyozta: nem szól biztonsági érv amellett, hogy bármilyen rendezvényt elhalasszanak a városban.

Robert Heinberger, a bajor tartományi bűnügyi hivatal vezetője elmondta, hogy az elkövető az illegálisan tartott fegyverrel és 300 tölténnyel felfegyverkezve kezdett lövöldözni. A szobájában találtak egyebek mellett ámokfutásról szóló újságcikkeket és egy könyvet, amelynek az a címe, hogy Ámokfutás fejben – miért gyilkolnak az iskolások.

A bűnügyi nyilvántartásokban két ügyben szerepelt, egy testi sértés és egy lopás sértettjeként. Ügyében nem találtak semmilyen politikai vonatkozást.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök a tartományi kormány rendkívüli müncheni ülése után sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kormány és a tartományi gyűlés (Landtag) a jövő héten az áldozatok előtt tisztelgő közös emlékülést tart, nem tartják meg a hétfőn kezdődő Bayreuthi Ünnepi Játékok nyitányán szokásos állami fogadást és a kormány tagjai kegyeletből egy hétig nem vesznek részt semmilyen ünnepségen.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szabadság védelmében mindent meg kell tenni a biztonságért, mert biztonság nélkül nincs szabadság.

Hozzátette: a “megdöbbenés és a gyász” közepette azt is látni kell, hogy a “támadás megmutatta államunk cselekvőképességét”. A rendőrség gyorsan reagált, “példamutatóan szolgált” és jól dolgoztak együtt a bajor állam intézményei.

A hatóságok mellett a lakosság is tiszteletet érdemlő magatartást tanúsított a “nehéz órákban” – emelte ki a tartományi kormányfő, egyben köszöntet mondva Angela Merkel kancellárnak a szövetségi hatóságok együttműködéséért.

A tájékoztató után Seehofer számos magas rangú bajor politikussal, köztük Joachim Herrmann belügyminiszterrel, Barbara Stamm Landtag-elnökkel és Dieter Reiter müncheni főpolgármesterrel koszorút helyezett el a lövöldözés helyszínén. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter utasítására szombaton a gyász jeleként félárbocra engedték a zászlókat országszerte valamennyi állami intézménynél.

Müncheni ügyész: “klasszikus ámokfutó” lehetett a lövöldöző
A nyomozás első megállapításai alapján “klasszikus ámokfutó” lehetett a péntek este történt müncheni lövöldözés elkövetője – közölte a müncheni ügyészség illetékese. Thomas Steinkraus-Koch vezető ügyész az eljárás irányítóinak közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem találtak semmilyen politikai vonatkozást az ügyben. A 18 éves elkövető valószínűleg nem volt egészséges, a “depresszió típusai közé tartozó” pszichés betegségben szenvedhetett. A bűnügyi nyilvántartásokban két ügyben szerepelt, egy testi sértés és egy lopás sértettjeként.

A német Zöld Párt társelnöke, Cem Özdemir felszólította az Európai Uniót, hogy hozzon szankciókat Törökország ellen az ország diktatórikus berendezkedése miatt. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy biztonsági kockázatot jelentenek a Németországban nagy létszámban jelen lévő török nacionalisták.

Tovább olvasom

Az Egyesült Államok légiereje (USAF) új gépek beszerzésével oldaná meg a közvetlen légitámogatási képességben keletkező űrt.