Union européenne

Az Azonnali.hu-n vezetett világpolitikai rovatomban 2021. március 16-án a januárban hivatalba lépett Biden-adminisztráció formálódóban lévő külpolitikáját vázoltam fel, kitérve az új külpolitikai fő csapásirányaira, a középpontban lévő Kína-politika alakulására, továbbá a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulására. Az új amerikai külpolitika iránti érdeklődést is mutatja, hogy eddig ez az egyik legnépszerűbb cikkem az Azonnalin.

"Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?"

Azonnali.hu: Formálódik Biden külpolitikája - "Amerika visszatért"

Fotó: Joe Biden / FB

A nemzetközi kapcsolatok általában nagyon komoly tudományterületnek mutatja magát, hiszen mégiscsak a béke és háború kérdéseivel foglalkozik alapvetően, de még a mi szakmánkban is helye van a játéknak, a játékosságnak. Az H-Diplo a nemzetközi kapcsolatok és a diplomáciatörténet oktatásával foglalkozó szakemberek vezető globális online fóruma, amely 1993 óta működik a H-Net: Humanities & Social Sciences Online honlapja keretében. Az H-Diplo meghívott engem és Fletcher School-beli kollégámat, Frank Sobchak nyugállományú ezredest, hogy írjunk egy cikket a játékoknak és szimulációknak a nemzetközi kapcsolatok oktatásában való alkalmazásáról szóló "kerekasztalhoz". Az H-Diplo ún. online kerekasztalok formájában tekinti át a nemzetközi kapcsolatok oktatásának különböző aspektusait. Minden kerekasztalhoz meghívnak az adott témában szakértő oktatókat, hogy esszé formában írják le saját megközelítésüket, a gyakorlat alapján leszűrt következtetéseiket, javaslataikat. Frank Sobchakkal a saját oktatási tapasztalatunkat vettük alapul ás összefoglaltuk, hogy a Harvard Egyetemen, a West Point Katonai Akadémián, a Tufts Egyetemen és a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) együtt és külön-külön tanított kurzusainkba hogyan integráltunk különböző nemzetközi szimulációkat. Az MIT-n közös tanításunk során például a kurzus záró vizsgájaként egy klímaváltozás elleni egyezmény elfogadását célzó ENSZ-konferencia szimulációját szerveztük meg, ahol hallgatóink az egyes államok kormányfőinek és minisztereinek, illetve nemzetközi szervezetek vezetőinek szerepét játszották és több fordulóban olyan egyezményt kellett diplomáciai találkozók során letárgyalniuk, amely a szimuláció végén elnyerhette az ENSZ Közgyűlés (az egész osztály) szavazatainak többségét. Kitérünk arra is, hogy ezen a téren sokat tanultunk a SIMULEX nevű, tanórán kívül tartott nemzetközi szimulációs gyakorlatból, amely a Fletcher Schoolban  immáron több évtizede minden októberben megrendezésre kerül Robert Pfaltzgraff és Richard Shultz professzorok irányításával. Cikkünkben olyan általános érvényű tanácsokat, javaslatokat fogalmazunk meg a fenti tapasztalatok alapján, amelyek segítségével a nemzetközi kapcsolatokat oktatók a világ bármely pontján eredményesebben tudják tanórán belüli vagy azon kívüli szimulációs gyakorlataikat megtervezni és lebonyolítani.

H-Diplo: Games and Simulations in Teaching International Relations (Zoltan Feher and Frank Sobchak)

Az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban 2021. február 8-án összefoglaltam mindazokat a fontos eseményeket, amelyet az amerikai politikában január hónapban zajlottak, s amelyek értékelésem szerint jelentős fordulatot hoztak az Egyesült Államok politikai életében. A két legjelentősebb esemény, amelyről írok: a január 6-i Capitolium elleni erőszakos támadás és Biden elnök január 20-i beiktatása.

A cikkből egy szemelvény kedvcsinálónak:
"A katasztrofális 2020-as év után az amerikaiak nagy várakozásokkal tekintettek az új esztendő elé, de 2021 első hónapja sokkal eseménydúsabbra sikeredett az Egyesült Államokban, mint azt sokan várták. Pedig ez nagy szó a múlt év elnökválasztás jegyében telt utolsó néhány hónapja után, hiszen a választási kampány viharait követően is váratlan fordulatok sokasága töltötte meg a november-decemberi időszakot. 2021 januárja azonban túltett ezeken is: minden túlzás nélkül állítható, hogy az év első öt-hat hetében az amerikai politika óriási átalakuláson ment keresztül."

Hogy pontosan miben rejlik ez az átalakulás, azt megtudhatják az Azonnali.hu oldalán:
Azonnali.hu: Január kilátással - Trump megbukott, a republikánusok romokban, Bidenen a világ szeme

2021. január 25-én a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete meghívásának tettem eleget, amikor Bokor Balázs nagykövettel, a szervezet elnökével beszélgettem Joe Biden amerikai elnök beiktatásának alkalmából az amerikai politika aktuális fejleményeiről. Megtiszteltetés volt, hogy a program második részében Bokor Balázs Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövettel beszélgetett a beiktatás protokolljáról és lezajlásának mikéntjéről.

A beszélgetés az alábbi linken megtekinthető:
A Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete beszélgetése a Biden-beiktatás kapcsán

2021. január 21-én a Heti TV rendszeresen jelentkező Külpolitikai kitekintő műsorában Gyarmati István nagykövettel, a műsor házigazdájával és Frank Tibor professzorral, akadémikussal beszélgettem. A műsorban Joe Biden amerikai elnöknek az előző napon zajlott beiktatásáról, Trump korábbi elnök örökségéről, a január 6-i capitoliumi erőszakról, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulásáról cseréltünk eszmét.

A műsort, amelyet az elmúlt 3 hétben többször leadott a Heti TV, az alábbi linken is meg lehet tekinteni:
Heti TV - Külpolitikai kitekintő: Frank Tibor, Fehér Zoltán (2021. január 21.)

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. január 11-én 17 órakor rendezvényt szervezett a január 6-i zavargásról, melynek során erőszakos Trump-párti tüntetők egy csoportja bejutott a washingtoni Capitolium épületébe. A rendkívüli események elemzésében a KKI mellettem Mártonffy Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetőjét, valamint Varga Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját hívta segítségül, a moderátor Baranyi Tamás, Intézetünk igazgatóhelyettese volt. A beszélgetés során felderítettük, hogy néhány nap távlatából hogyan is történtek az események, mennyire meríti ki a puccskísérlet fogalmát, és kinek a felelőssége volt, hogy a politikai indulatok elszabadultak. A beszélgetés későbbi részében arra tettünk kísérletet, hogy felvázoljuk a lehetséges hosszú távú hatásokat: az alternatív jobboldali közösségi médianyilvánosság megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket, a Republikánus Pártnak a „trumpizmushoz” való kettős viszonyát, a Demokrata Párton belüli ellentéteket, valamint azt, hogy a Biden-kormányzat képes lehet-e csökkenteni a feszültségeket, vagy folytatódik az erőszakos polarizáció az Egyesült Államokban.

A beszélgetés elérhető az alábbi linken:
Külügyi és Külgazdasági Intézet: Zavaros átmenet az Egyesült Államokban

 

 

Folytatjuk az amerikai klímapolitikával kapcsolatos posztokat, hiszen az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban 2020. december 27-én írásban is feldolgoztam, hogyan látom a Biden-adminisztráció várható környezetvédelmi politikáját.

Egy kis ízelítő a cikkből:
"Bidenék mindenesetre készen állnak, hogy a klíma védelmében Amerika ismét aktívan lépjen fel odahaza és vezető szerepet játsszon a nemzetközi erőfeszítésekben is. Meglátjuk, hogy a feladat nehézségét és a több oldalról várható ellenállást ismerve mit sikerül terveikből megvalósítaniuk. A tét csak a bolygó jövője."

A cikk itt olvasható:
Azonnali.hu: Változik a klíma Washingtonban: mi várható Bidentől?

Kép: Andrew Harnik/AP

Ahogy legutóbbi posztomban beszámoltam: az Energiahajó Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján, 2020. november 30-án Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával, Szabo Johnnal, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltjével és Zsolt Melindával, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetőjéve azt vitattuk meg, mi várható az új amerikai kormányzattól a klímapolitika területén, mindezt szélesebb bel- és külpolitikai kontextusba is helyezve.

A Qubit két cikkben is tudósított az Energiahajó keretében zajlott beszélgetésről. Részletesebb beszámolójukban felidézik: "Fehér Zoltán belpolitikai és külpolitikai kontextusba helyezte a Joe Biden hivatalba lépése körüli klímapolitikai várakozásokat. Szerinte elnökként Biden a nagy vihart kavaró és mélyen megosztó elnökválasztási kampány után arra törekszik, hogy egyesítse az amerikai nemzetet, a külpolitikában pedig az új elnök eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy Biden igyekszik majd helyreállítani az Egyesült Államok vezető szerepét a világban, visszaépíteni a szétzilált szövetségesi kapcsolatokat és visszaállítani a  megtépázott multilateralizmus intézményét. A klímapolitika mindkét kontextusban helyet kap, sőt az eddigiektől eltérően a környezet ügyét Biden külpolitikai dimenzióval ruházza fel, és egyben az eddigieknél jóval kiemeltebben kezeli. Ezt jelzi a korábbi külügyminiszter és demokrata elnökjelölt, John Kerry kormányzati szintű, klímakoordinátori posztra - klímacárrá - való kinevezése és a környezetvédelem aspektusának összes szaktárcába való beemelése is."

A Qubit rövidebb összefoglalója, amelyben a beszélgetésről készült videó is elérhető:
Qubit: Az amerikai szénipar már most is a szakadék szélén táncol, picit lehetne lökni rajta

A Qubit részletes cikke a beszélgetés során elhangzott főbb megállapításokról, ahol szintén elérhető a programról készült videófelvétel:
Nem Joe Biden, hanem mindanniyunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Véget ért a hosszú nemzeti rémálom az Amerikai Egyesült Államokban? Mikor és hogyan lép vissza az USA a Párizsi Egyezménybe, hogyan fog nekiállni az üvegházgázok visszafogásának, mi lesz a gáz-, valamint olajiparával, és hogyan befolyásolja Biden megválasztása a kínai klímapolitikát? Többek között ezeket az égető kérdéseket vitattuk meg az Energiahajó harmadik, Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján. A 2020. november 30-án zajlott programon beszélgető partnereim Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója, Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje és Zsolt Melinda, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetője voltak. Az Energiahajó az Energiaklub, a Qubit és a Trip Hajó közös szervezésében valósul meg.

Rövid összefoglaló a beszélgetésről:
„Az Amerika lelkéért vívott küzdelemben a demokrácia kerekedett felül” – nyilatkozott Joe Biden demokrata párti elnökjelölt pár órával az után, hogy az elektori kollégium megerősítette győzelmét a novemberi elnökválasztáson. 2021. január 20-án az új elnök átveszi a hivatalt, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy a Trump-adminisztráció elmúlt éveinek szélsőséges rendeleteit eltörölje. Korántsem biztos azonban, hogy a megválasztott elnök pont ott folytatja, ahol Obama abbahagyta, és eltöröl mindent, amit Trump elkezdett. Az Energiahajó rendezvénysorozat harmadik adásának meghívott vendégei egy dologban azonban biztosak, mégpedig, hogy az új adminisztráció klímapolitikai fordulatot hoz, hiszen úgy tűnik, Biden minden eddigi elnöknél elhivatottabb a klímaválság kihívásait tekintve.

A beszélgetés videója megtekinthető az Energiaboxon, az Energiaklub blogján, amely a HVG blogsite-ján működik:
Energiahajó, 2020. november 30.: Az USA újra színre lép a klímapolitikában - de vajon ugyanúgy, ahogy elment?

2020. október 27-én a Stratégiai Tanulmányok Központja Kutatás és Szakpolitika Szemináriumán James Boys brit politikatörténészt láttuk vendégül, aki jelenleg új könyvén dolgozik az ún. őrültség-elméletnek (Madman Theory) az amerikai politikában való alkalmazásáról, különös tekintettel Nixon és Trump elnökökre. Az őrültség-elmélet lényege, hogy a politikai vezető annak érdekében, hogy ellenfelét félrevezesse, irracionalitást, kiszámíthatatlanságot színlel. Boys a szemináriumon a könyvnek azt a fejezetét mutatta be, amely feltárja az őrültség-elmélet kezdeteit. A szálak az 1950-es évekbe és a Harvard Egyetemre vezetnek, ahol három tudományos elme, Thomas Schelling, Henry Kissinger és Daniel Ellsberg egymástól függetlenül dolgozták ki az őrültség-elmélet alapjait. Később együtt is működtek ebben a témában, sőt mindhárman prominens szerepet kaptak az amerikai kormányzatban, ahol a hivatalos külpolitika részévé is tették az őrültség-elméletet. Örömömre szolgált, hogy a szerzőnek én szolgálhattam opponenséül (discussant) a szemináriumon.

James Boys könyvéről és a szemináriumról szóló összefoglalóm a Stratégiai Tanulmányok Központja blogján jelent meg:

The Madman Theory, the Kissinger-Schelling-Ellsberg Triumvirate, and Harvard University – James Boys at the CSS Research & Policy Seminar

Boldog új évet, atlantisták!

Nemrég interjút adtam a Biztonságpolitika.hu alapító-felelős szerkesztőjének, Németh József Lajosnak a stratégiai kommunikáció szerepéről a nemzetközi kapcsolatokban. Az interjúban részletesen beszélek eddigi diplomáciai és tudományos karrieremről, a kreatív diplomácia általam megalkotott koncepciójáról és annak alkalmazásáról a magyar-amerikai kapcsolatokban. Örömömre szolgált, hogy a meggyőzés/befolyásolás és a haderő nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepének változásáról szólva támaszkodhattam mentoraim, Joseph Nye, Stephen Walt és Richard Rosecrance által fémjelzett elméletekre. Végül pedig beszélek az interjúban arról, mely fő tematika határozta meg eddigi tudományos kutatásaimat és miben állnak jelenlegi, az Egyesült Államok Kína-stratégiájának fejlődéséről végzett kutatásaim.

"Stratégiai kommunikáció; nyilvános diplomácia; kreatív diplomácia" - interjú dr. Fehér Zoltánnal

Mindig megdöbbent, ha aktuális gazdasági vagy politikai botrányok során előkerülnek hanganyagok, lehallgatott telefon-és privát beszélgetésekről. Ilyenkor felmerül bennem a kérdés, hogy vajon kik és hány ember telefonját és irodáját hallgatják le na meg, hogy ki a célcsoport. Csak politikusok és cégvezetők vagy esetleg minden „érdekesebb” pozícióban dolgozó embernek számolnia kell ezzel? A gondolatok, kérdések most az amerikai lehallgatási botrány miatt jöttek újra elő. Az NSA (Nemzetbiztonsági Hivatal) és az FBI fülelt egy kissé újságírók mobiljában és elkapta e-mailjaikat. A felháborodás nagy volt, ám ha megvizsgáljuk az okokat, akkor talán megérthetjük, hogy miért kezdett vizsgálódni a terrorelhárítás. Minden az jemeni al-Kaida egyik akciójával kezdődött, aki fel akarta robbantani az egyik, Sana’a-ból, Jemen fővárosából, az Egyesült Államokba tartó repülőjáratot.

[...] Bővebben!

Szinte naponta halljuk a terrorizmus szót, valamelyik híradóban. Robbantások, merényletek, emberrablás,… Széles palettán mozog a téma. Ha az angol nyelvű híreket nézzük a CNN vagy a BBC csatornáin, akkor gyakran megüti fülünket az „assassination” szó. Tudjuk ez az áldozat halálát jelenti, ergo valakit meggyilkolt az egyik szervezet. Viszont kevesen tudják, hogy a szónak köze van a hasishoz és Szíriához is. Hasis, arabul füvet jelent, ám, ahogy a magyar fűnek, az arabban is kettős jelentése van a szónak: ami a mezőn nő, és amit elszívnak. Egy szír legendát alapul véve összeköthetjük a hasist, a terrorizmust és az öngyilkos merényleteket:

[...] Bővebben!

A gonosz tengelye, személyi kultusz, éhezés, atombomba, Rodong és Taepodong rakéták, amelyek Hawaiira és Colorado Springsre irányulnak (még szerencse, hogy nem tudják, hol van), egy jóllakott óvodás és csontvázfejű tábornokok, akik reszkető ujjukat a piros gombon tartják.” Valljuk be, mindenkinek ezek a fogalmak jutnak az eszébe, ha Észak-Koreáról van szó.

 

[...] Bővebben!

Ha szóba kerül a személyvédelem, azaz a testőrmunka legtöbben vagy a celebekre vagy a sztárokra gondolnak, akik gyakran csak presztízsből tartanak „body guardot”. Ez a kívülállók szemében egy viszonylag egyszerűen strukturált hivatás látszatát kelti. Pedig a professzionálisan kiképzett személyvédőknél erről szó sincs. A nagydarab, napszemüveges testőrkép, a szakma elitjénél, már nem létezik. Több nyelvet folyékonyan beszélő, komoly katonai vagy rendőri múlttal rendelkező férfiak és nők a modern személyvédő szakemberek. Politikusok és üzletemberek mellett maguk is hivatalos személynek vagy üzleti partnernek tűnnek, mivel megjelenésük és kisugárzásuk erre utal. Ez a „láthatatlanság” teszi őket hatékonnyá. A védett személy nem tűnik fel már azzal, hogy izomkolosszusok kísérik mivel ez már figyelmet kelt, ám a testőrök folyamatosan felmérik a környezetet, ellenőrzik az irodát, szállodai szobát és minden feltételezett veszélyforrás esetében a védendőt  biztonságos távolságban tudják tartani ettől a valós vagy vélt rizikófaktortól. Ez történhet pl., a gépjárműben, amelyet állandó mozgásban tartva elérhetetlenné teszik a VIP-t, pl., egy agresszívabb rajongói tábor vagy éppen nemtetszését kinyilvánító tömeg esetében (ez utóbbi politikusok vagy ismert üzletemberek, bankárok védelménél merülhet fel).  Az intelligens testőrség az csapatmunka.

[...] Bővebben!

 

Az új alaptörvény magában foglalja a jogos önvédelmet és a magántulajdon védelmét. Ez valóban hatalmas jogi lépés Magyarországon, ám ha az esti híradókban valós esetekkel szembesülünk brutális támadásokról, mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon én mit tennék ilyen helyzetben? Milyen messzire mennék el, hogy megvédjem magam vagy családomat?

Talán sokan emlékeznek a tavalyi esetre az Egyesült Államokból, amikor egy fiatal nőhöz törtek be, aki kisbabájával egyedül tartózkodott a házban, ám volt nála lőfegyver. A nő a rendőrség segélyhívó vonalán kért tanácsot egy ügyeletes rendőrtiszttől (szintén nő volt), hogy meddig mehet el saját és gyermeke védelmében?

[...] Bővebben!

A felkelők és Hafiz el Asszad elnök csapatai egymást vádolják a halálos sarin gáz bevetésével. Érdekes mód az ENSZ külön megbízottja, Carla delPonte asszony éppen azt tartja valószínűnek, hogy a felkelők vetették be a kormányerők ellen a harcászati gázt. Ez viszont komoly gondot okoz mindenkinek, aki ismeri a térség politikai és vallási erőviszonyait. A szekuláris, modern gondolkodású Asszad elnök, aki fellendítette az ország gazdaságát, turizmusát (Münchenen kívül itt is meg volt az Oktoberfest, sörrel és pereccel) soha nem okozott „fejfájást” a nyugatnak. Minden szalafista vagy más radikális szervezkedést csírájában fojtott el. A fiatal nők farmerban, tornacipőben, fejkendő és hidzsab nélkül járhattak a damaszkuszi utcákon. Mint turista szabadon és biztonságban mozoghattam, mind a négy alkalommal, amikor az országban jártam. Júdás háza Szaladin, szultán sírja és a Keresztelő Szent János fejét őrző is szarkofág az Omajád Mecsetben csak néhány az ott található „kincsek” közül. Ám ez már a múlt. Az al-Kaida radikálisai és az al-Nusra mudzsahedjei csak egy célt tartanak szem előtt: Szíriából egy a Koránra és a Shariára (iszlám törvénykezésre) alapuló Allah országát létrehozni. Az al-Nusra távolabbi célja a globális kalifátus, azaz egy világ, ahol mindenki konvertált az iszlámra és a szekuláris világrend megszűnt, minden alá van rendelve a Korán és Mohammed a próféta tanításainak. New York, London, Madrid vagy Boston már, megmutatták, hogy mire képesek a radikális hívők. Az elmúlt tíz évben ártatlan emberek ezrei haltak meg világszerte a terroristák pokolgépeitől vagy golyóitól. Ne de térjünk vissza a blogom elejére. Mi lesz, ha ezek a radikális muzulmán terrorszerveztek hozzájutnak a halálos szarinhoz, klórgázhoz és más vegyi netán bakteriológiai fegyverekhez a szír hadsereg arzenáljából vagy kutató laboratóriumaiból? Nagy valószínűséggel be fogják vetni az USA vagy szövetségesei ellen. A két dagesztáni fiatal megmutatta a szalafista csoportok gyilkos indulatát az Egyesült Államok ellen. Nyilvánvaló, ha nagyobb hatóerejű fegyverhez jutottak volna, mint a kuktákból házilag készített bombák, akkor azokat is szemrebbenés nélkül bevetették volna Boston békés lakosai ellen. Mi a jobb, egy diktátor, aki ha kell szövetséges, mint pl., az Irak elleni hadműveleteknél, vagy egy hatalmi vákuum, amelyet radikális, egymással konkuráló hadurak próbálnak betölteni. Ezt láthattuk már Szomáliában, Afganisztánban és Irakban. Szíria sem homogén, sem etnikai sem vallási szempontból. Sí ’ták, szunniták, drúzok, keresztények, zsidók élnek az államban. A keresztények elleni hadjárat már megindult a felkelők részéről. A 38 éves keresztény taxisofőrt, Andrei Arbashet, a felkelők lefejezték és tetemét kutyákkal etették meg. A három lefejezett keresztény kislány fotói is bejárták a világhálót. Döbbentem olvasom a politikai vitákat Brüsszelben, Londonban és Washingtonban, hogy a kormányok komolyan fontolóra veszik a felkelők felfegyverzését. Washington ezzel a saját húsába vág, hiszen ha a radikális muszlim csapatok legyőzik, Asszad elnököt, akkor egy újabb terroristafészket kapunk Izrael és Európa közvetlen közelében. A sí ’ta és az alawita kisebbségnek (Asszad elnök is alawita) van a legnagyobb vesztenivalója, hiszen az al-Kaida által támogatott al-Nusra csoport, amelyet Abu Mohammad al-Golani vezet, radikális szunnitákból áll. A szervezet kapcsolatot tart fent Aiman el-Zawahirivel is, aki sokáig bin Laden jobb keze volt az al-Kaidán belül. Sok az iszlámra konvertált és radikalizálódott német és brit fiatal ment már Szíriába, hogy csatlakozzanak a mudzsahedinhez (iszlám szabadságharcosok). Ám csecsen és afgán terroristák is fungálnak kiképzőként az al-Nusra táboraiban. Nem véletlen, hogy a zászlójuk megegyezik az afgán tálibokéval; fekete alapon a shahada, azaz az iszlám hit kinyilatkoztatása: la Illahu illa Allah wa ashadu anna Mohammed rasul Ullah (nincs más Isten Allahon kívül és Mohammed az ő prófétája). Ilyen zászló alatt kezdték meg a világörökség pusztítását Maliban is a radikális iszlamisták. Ergo nem szeretem ha oppozícióról, ellenzékről vagy a demokráciát kivívni akaró erőkről cikkeznek a lapok. Terroristákról van szó, akik ha teret nyernek, ellenünk fordítják a megszerzett fegyvereket és technológiákat.

Georg Spöttle

 

„Fotók a nyaralásról kiposztolva 45 perccel ezelőtt Siracusaban. Az okos telefonnal azonnal feltölthetők a képek a facebookra, sőt az alkalmazások közt már a helymeghatározás is szerepel. Csak irigykedjenek a haverok otthon a munkahelyen, hogy milyen király Szicíliában. Lejjebb görgetve oldaladat már látom a szülinapi fotóidat, az ajándékokat (ékszerek, 3D-s TV), na meg van egy-két szép festmény, amit nagyid adott, mert legyenek csak nálad, hiszen olyan értékesek. Zsír a verdád is a bejárónál. Tudom, hogy a tied, hiszen kiposztoltad, amikor pár hónapja megvetted. Mindig is egy ilyen sportos kis Peugeot volt vágyam, de nekem pont a tied kellene…

[...] Bővebben!

Nagy-Britannia és Németország mellett Magyarországon a legszigorúbb a fegyvertörvény. Ahhoz, hogy a civilek önvédelmi céllal lőfegyvert tartsanak maguknál, a jogszabályi előírások mellett alapos indok, vagy komoly fenyegetettség fennállása szükséges. Ez értelemszerűen nagyban csökkenti a lőfegyverekkel elkövetett bűncselekmények számát. Ám van hátulütője is a szabályozásnak; ha például valakire otthonában brutálisan rátámadnak, nincs komoly esélye arra, hogy megvédje családja és saját testi épségét, életét.

[...] Bővebben!