Az összes balkáni vonatkozású, magyar nyelvű hír listája egy helyen. Kövesse nyomon a Balkán angol és francia nyelvű híreit is!

You are here

Nyugat-Balkán

Azonosíthatnak egy II. világháborúban lezuhant amerikai pilótát

Balkáni Mozaik Blog - Sat, 07/07/2018 - 12:26

Néhány napja horvát halászok a délszláv háborúban lezuhant jugoszláv harci repülőgépet és annak pilótáját találták meg az Adriában, most a Földközi-tengerben, a korzikai partok közelében keresik francia búvárok egy amerikai vadászgép és pilótája maradványait.A P-47 Thunderbolt a háború utolsó hónapjaiban zuhant le, pilótáját soha nem találták meg.

Van egy amerikai szervezet, a DPAA (Amerikai Védelmi Számviteli Ügynökség), akik akcióban eltűnt II. világháborús katonák és hadifoglyok felkutatására szakosodtak. Az ő embereik tíz francia búvárral az elmúlt napokban lemerültek a roncshoz és minden esély megvan arra, hogy a II. világháború egy újabb eltűnt áldozatát találták meg. Adataik szerint közel 83 ezer világháborús áldozat maradványait nem találták még meg, közülük kb. 27500-an a Földközi-tengerben vagy környékén tűntek el.   

Az ügynökségnél a 80-as évek végén figyeltek fel a vadászrepülőgép roncsáról és a felségjeléről készült fényképekre. Kb. 30 méterrel távolabb a tenger mélyén felleltek még egy P-47-est, annak a pilótája időben ki tudott ugrani a gépből.2014-ben kezdték megszervezni egy újabb fénykép hatására a 18 méter mélyen fekvő gép roncsainak, és a pilóta maradványainak felszínre hozását.  

„Az amerikai fegyveres erőknél becsületbeli kérdés, hogy senkit nem hagynak a harctéren. Ez az akció egy ígéret beváltása, akkor is, ha már eltelt 75 év” - mondta a marseilles-i amerikai konzul.

A megtalált maradványokat, beleértve a csontokat, karórát vagy bármilyen más azonosításra alkalmas tárgyat az ügynökség laboratóriumába küldik, ott végzik el a DNS vizsgálatot is. Ha a tesztek eredménye megerősíti az áldozat személyét, a maradványokat a család kérésének megfelelően eltemetik vagy a Washington melletti Arlington katonai temetőben, vagy a Franciaországban lévő tucatnyi amerikai temető egyikében.

Megtalálni a maradványait valakinek, aki 75 évvel ezelőtt tűnt el, halt meg, a rokonoknak felkavaró, de legalább bizonyosságot szereznek arról, hogy mi történt családtagjukkal.  

 

fotó: afp


Categories: Nyugat-Balkán

Jelentős anyagi teher a mekkai zarándoklat

Balkáni Mozaik Blog - Fri, 06/07/2018 - 17:12

A nyugat-balkáni régióból, elsősorban a többségében iszlám vallású országokból minden évben több csoport is indul Mekkába, a zarándoklatra. A hadzs (zarándoklat) az iszlám öt alappillérének egyike, amin minden hívőnek, ha tehetsége engedi, életében egyszer részt kell venni.

A csoportok augusztus 8-10 között indulnak és augusztus 27-30 között érkeznek vissza.

                                          Mekka

Az utazás egyik országból sem olcsó, és idén az árak jelentősen meg is emelkedtek. Ezt a szervezők azzal magyarázzák, hogy javultak az ellátás körülményei, a szállodák, biztonságosabb és kényelmesebb az utazás, nőttek a különböző adók Szaúd-Arábiában, és jöttek hozzá olyan adók is, amik korábban nem voltak.

A legdrágább Boszniából utazni, 4168 euró, Macedóniából 4100 euró, míg a legolcsóbban az albániai hívők utazhatnak, 3500 euróért.

Kicsivel több, mint egy hónap van hátra az indulásig, a jelentkezéseket természetesen még nem zárták le, de az adatokból már látszik, hogy a legtöbben hagyományosan Bosznia-Hercegovinából utaznak, eddig 1680-an, ezernél többen Macedóniából és Koszovóból, a legkevesebben, 15-en pedig Horvátországból.

                                 Zarándokok az Arafat hegyen 

Szerbiából eddig 235-en jelentkeztek az utazásra, ez a szám minden bizonnyal növekedni fog, mert sok arab él Szerbiában, akik már jelezték, hogy részt akarnak venni a hadzson. Az utazás költsége Belgrádból 3600 euró.

A horvátországi, eddig 15 fős csoportnak, ami egyébként kétszer annyi, mint tavaly volt, nincs kalkulált költsége az alacsony érdeklődés miatt, ők valószínűleg a boszniai zarándokokhoz fognak csatlakozni.  

Ahhoz, hogy a hívők ezt az utazást ki tudják fizetni, a nyugat-balkáni országok átlagbéreit figyelembe véve, 6-10 hónapot kell dolgozni, Bosznia-Hercegovina és Koszovó esetében tíz hónapnál is többet, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol jellemzően 1-3 havi átlagbér a zarándokút költsége.

 

fotó: Anadolija


Categories: Nyugat-Balkán

Folyamatosan növekszik az arab turisták száma Horvátországban

Balkáni Mozaik Blog - Thu, 05/07/2018 - 11:16

A horvát idegenforgalom az első félévben több bevételre tett szert, mint tavaly, azzal együtt, hogy a júniusi elmaradt az előző évitől. A legnagyobb mértékben Isztria és a Kvarner-öböl, 14, illetve 10%-kal, de kisebb mértékben kevesebb volt a bevétel Dalmáciában is. Zágrábban, Dubrovnikban és Splitben viszont 1%-kal több turistát regisztráltak.

A szakemberek, szállodások nem aggódnak a júniusi adatok miatt, mondhatni számítottak is rá az oroszországi labdarúgó világbajnokság miatt.Az okozott némi meglepetést, hogy az első félévben a legtöbb vendég belföldi volt, őket a németek és az osztrákok követik.

Ugyan nem jelentős számban vannak még jelen arab turisták, de számuk folyamatosan és rendületlenül növekszik. Ez elsősorban a horvát Idegenforgalmi Minisztérium és a Horvát Nemzeti Idegenforgalmi Testület évek óta tartó intenzív marketing munkájának eredménye. Az Emirates, a FlyDubai járatai tele vannak Dubaiból Zágrábba és Dubrovnikba.

Az Öböl-beli országok közül Katarból érkeztek a legtöbben, az első félévben kicsivel többen, mint tavaly egész évben. A jelentős számú turistát küldő országokhoz képest persze a számuk így is elenyésző, de önmagukhoz képest a növekedés jelentős. Ezek az országok korábban még statisztikai adatot sem képeztek.  

Az Egyesült Arab Emirátusból az előző évhez képest 70%-kal többen érkeztek, de ugyanezt figyelik meg Oman, Kuwait, Szaúd-Arábia. Bahrein esetében is.  

Az arab országbeliek által szívesen látogatott Bosznia-Hercegovinához hasonlóan Horvátországban is lenyűgözik őket a természeti szépségek.Szállásadók mondják, hogy téves azt gondolni, hogy ezek a gazdag vendégek csak a luxusszállodákat keresik. Ott, ahol ezt ajánlják nekik, általában a városokban, ott elfogadják, de ha nincs, akkor nem hiányolják. Otthon mérhetetlen gazdagságban és luxusban élnek, de a homokon kívül nem látnak semmit. Ezért az egyik legkedveltebb célpontjuk a Plitvicei-tavak. 

Falusi turizmusban részvevő családi gazdaságban mesélték, hogy arab vendégeik náluk láttak életükben először méheket. Málnát, szedret és vadszamócát szedtek, amiért a háziaknak 100 eurót hagytak ott, mert nekik pusztán a tény, hogy maguk csinálhatták ezt, felbecsülhetetlen értékű volt. Megnézik az állatokat, kecskéket, juhokat, őzeket, vadakat, medvéket… Néhány arab család, akiket elvittek az erdőbe sétálni, azt mondták, soha életükben nem láttak ilyen vastagtörzsű, magas fákat. Nekik a hegyi levegő, a zöld, az érintetlen természet kell.

Dubai, jordániai utazási irodák, ügynökségek képviselői jönnek folyamatosan felmérni, hogy milyen ajánlatokat tudnak kiajánlani az arab országokban élőknek, de Horvátország is rendszeresen részt vesz a dubai Arab Utazási Kiállításon.

A Perzsa-öböl gazdag országiból évente kb. 4,5 millióan legalább egyszer útra kelnek és hatszor többet költenek, mint az átlag nyugat-európai vendég.  A Gulf News Tourism adatai szerint egy egyhetes utazáson a legtöbbet a szaúdiak költik: 5333 dollárt, a kuwaitiak 3143 dollárt, az Emirátusokból érkezők 2700 dollárt.


Categories: Nyugat-Balkán

120 éves a foci a Balkánon

Balkáni Mozaik Blog - Mon, 02/07/2018 - 14:27

1898. június 29-én játszották az első hivatalos labdarúgó mérkőzést Dél-Kelet-Európa és a Balkán területén, Mariborban. A Marburger Turnverein (Maribori Torna Club) Ferdinand Kuster elnök irányításával sorrendben a nyolcadik dél-ausztriai testgyakorlási sportnapot szervezte és be akartak mutatni a nézőknek néhány új sportágat, amik az Osztrák-Magyar Monarchia más részein már elterjedtek. Az egyik, és a leginkább várakozásteli sportág a labdarúgás volt.   

A mérkőzést a Mariborhoz közeli teznoi Katonai Képző Központban játszotta a Grazi Egyetem és a Grazi Műszaki Egyetem hallgatóiból álló két csapat. Maribornak akkor nem volt egyeteme, az egyetemista fiatalok többsége Grazban tanult, így vélhetően mindkét csapatban voltak maribori illetőségű játékosok is. Nagy volt az érdeklődés, a Marburger Zeitung már napokkal előtte hosszú cikkekben ismertette a játékszabályokat, amik hasonlóak voltak a maiakhoz azzal a kivétellel, hogy akkor a mérkőzés 80 percig tartott és eltérőek voltak a pálya méretei is. A mérkőzésről hosszasan írt a Grazer Tagesblatt is, megemlítve, hogy a nézők között ott voltak a politikai és társadalmi élet kiválóságai, köztük a polgármester Alexander Nagy is. Érdekes momentum, hogy a heves esőzések miatt a labdarúgó mérkőzés kivételével a szervezők minden sporteseményt lemondtak.    

A labdarúgás kb. 30 évvel ezelőtt jelent meg Nagy-Britanniában, akkor kapott hivatalos formát, akkor alakították ki a szabályokat és kezdte meg fokozatos térhódítását Európában. A nyugati kikötőkön keresztül érkezett meg Közép-Európába és onnan tovább a Balkánra.

                              Szlovén sportklub 1920-ban (fotó: AJB)

A Balkán „futball misszionáriusai” fiatalok voltak, egyetemisták, akik külföldön tanultak, főként Svájcban, Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában. A jónevű zürichi, bécsi, müncheni, prágai, berlini egyetemeken tanuló szerb, horvát, bosnyák, macedón, stb. fiatalok voltak azok, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a dél-kelet-európai, a balkáni országokban a közvélemény megismerje és elfogadja a focit.   

A brit szigeteken és azokon a területeken, ahol ez a sport először elterjedt, Hollandia és Belgium kikötővárosaiban, a skandináv országokban, Észak-Németországban és Kelet-Spanyolországban a labdarúgás népi sport volt, férfias és durva játék, amit a munkásosztály, a bányászok, ipari munkások, textilipari és kikötői munkások, vasutasok kedveltek.  

Ahogy egyre szélesebb körben terjedt, társadalmi elfogadottsága is változott, a munkásosztály és a marginális rétegektől egyre inkább elfogadottá vált polgári körökben is. Míg a brit felsőosztálybeliek főleg lóversennyel, krikettel és más ún. „burzsoá” sportokkal foglalkoztak, az egyetemi, a polgári ifjúság a kontinentális Európában lelkesen fogadta a futballt.

Ebből a társadalmi rétegekből kerültek ki a foci pionírjai az Osztrák-Magyar Monarchia délszláv területein és a Balkán más országaiban is. Az elsők között volt a horvát sport atyja dr. Franjo Bućar, aki mint egyetemista 1893-ban Stockholmból hozta Zágrábba az első focilabdát.

                                    dr. Franjo Bućar

Kezdetben játékosok főleg a felső középosztályból kerültek ki, ők rendelkeztek elég szabadidővel, ellentétben a munkásosztálybeli családokkal, akik minden nap nehéz fizikai munkát végeztek, gyakran akár 17 órát is, ami után sportolásról még álmodni sem mertek. A felsőbb osztálybelieknek a szabadidőn túl az anyagi lehetőségeik is adottak voltak, így a kezdetekkor a futball misszió „terhe” a legmódosabb fiatalokra korlátozódott. Ők voltak azok, akik külföldi tanulmányi idejük alatt megismerkedtek a játékkal, hazatérve hoztak magukkal focilabdát és megismertették a hazaiakat a labdarúgás alapjaival. Az első időkben nagy különbségek voltak a labdarúgás minőségében a Monarchia délszláv területei - Szlovénia, Horvátország, Vajdaság -, és a Balkán más területei – Szerbia, Montenegró stb. között.

A Szabadkai Sport Egylet volt a Balkán első sportklubja, ahol 1898-ban megalakult a labdarúgó szakosztály. Wagner Zoltán szabadkai egyetemi diák 1896-ban vitte a városba Budapestről az első focilabdát. Ezután a többi balkáni város sem akart lemaradni. 1900-ban a ljubljanai németek megalakították a Leibaher Sportvereint, 1903-ban Zágrábban alakult az Első Labdarúgó és Sport Klub, Belgrádban az SK Soko és Kragujevácon az SK Sumadija. A szarajevói Első Gimnázium (Prva Gimnazija), Bosznia-Hercegovina legrégibb középiskolájának diákjai is ebben az évben honosították meg a tartományban a labdarúgást egy zágrábi tanulmányi kirándulást követően, az első egyesület, az SK Slavija azonban csak 1908-ban alakult meg, Montenegróban 1913-ban, Szkopjéban 1919-ben.

A II. világháború kezdetéig óriási presztízsük volt az erős európai - spanyol, olasz, angol, német - klubok által szervezett nemzetközi tornáknak. A legjelentősebb a Mitropa-kupa volt. Az első nemzetközi klubverseny szervezésének ötlete Bécsben született meg, a város az 1920-as években a kontinentális Európai igazi labdarúgó központja volt. Úgy ismerték, mint a „táncos” stílusú labdarúgás bölcsőjét, ami a rövid átadásokon, a jó labdakezelésen és a labda nélküli jó helyezkedésen alapul.  

Az Osztrák Labdarúgó Szövetség volt az első kontinentális szövetség, ami 1925-ben hivatalossá tette a labdarúgást. Minden változások ideológusa és motorja Hugo Meisl, az akkori idők legismertebb európai labdarúgó edzője, az osztrák „álomcsapat” létrehozója volt, akit sokan a közép-európai vagy a Mitropa-kupa atyjának is neveznek.

                                        Mitropa-kupa

A Mitropa-kupához a fénykorában, 1927-1939 között minden klubcsapat csatlakozott Ausztriából, Magyarországról az Újpest FC és a Ferencvárosi Torna Club, Csehszlovákiából az SK Slavia és a Sparta Prag, Jugoszláviából a BSK Beograd. A kupa jelentőségét emelte, hogy 1929-ben a legeredményesebb olasz klubcsapatok is bejelentkeztek, és többször részt vettek svájci klubok, a legismertebb zürichi Grasshopper Club, és román csapatok is.  

A jugoszláv labdarúgó klubok 1927-től vettek részt a Mitropa-kupában. A legjobb eredményük 1939-ben volt, akkor az elődöntőig jutott a BSK Beograd. A jugoszláv kluboknak 1940 is sikeres év volt, igaz, akkor a II. világháború kezdetének köszönhetően egy csonka, Kis Közép-Európa Kupát szerveztek.  


Categories: Nyugat-Balkán

Eltűnt jugoszláv vadászgép roncsai az Adriában

Balkáni Mozaik Blog - Sun, 01/07/2018 - 18:35

Horvát halászok Zadar mellett, egészen pontosan a Lukoranski medencében, Ugljan szigetnél megtalálták és részlegesen a felszínre hozták egy jugoszláv katonai repülőgép roncsait. A 23147 gyártási számú Galeb G-2 típusú gép néhány nappal a horvát-szerb háború kezdete előtt, 1991. szeptember 5-én zuhant le. Ezzel fény derült Neše Vrangelovski kapitány sorsára is.  A vadászgép a 251-es vadászbombázó századhoz tartozott. 

Aleksandar Radić katonai elemző azt írja, hogy Vrangelovski az eltűnése napján Zimonyból repült, hogy végrehajtson egy tesztrepülést a helyi légvédelmi egységnél Sepurin térségében. Néhány perccel az eltűnése előtt jelentkezett be utoljára rádión, amikor a tenger fölött 100 méterrel repült. 

                                   Galeb G-2

Miután eltűnt, a hadsereg keresést indított, egy Gazela helikopter fel is fedezett egy olajfoltot a víz felszínén. Úgy saccolták, hogy a repülőgép 65-70 méter mélyre süllyedt, de a parancsot, amit haditengerészet hajója kapott, hogy szedje össze a roncsokat, a háború kitörése miatt törölték. 

Idén májusban egy cseh búvárcsoport Primostennél fedezte fel egy Jastreb J-21 típusú gép roncsait. Az a repülőgép 1991. szeptember 19-én zuhant a tengerbe Valter Jurišić hadnagy kapitánnyal a fedélzetén. 

Az eltűnt repülőgépek mellett eltűntként tartanak nyilván pilótákat is. 1991-1992-ben eltűnt a jugoszláv légierő két pilótája, akiknek sorsáról nincsenek megbízható információk. Mindkettőjüknek harci repülés közben veszett nyoma. Miroslav Milutinović őrnagy, a 247. vadászbombázó század tisztje 1991. október 2-án tűnt el Jastreb típusú gépével éjszakai akcióban egy, a horvát hadsereg által elaknásított területen.

 

Talán a legnagyobb rejtély az első osztályú pilóta  Slobodan Medić sorsát övezi. 1992. május 2-án a 126. vadászrepülő század MIG-21-esével támadta a Bosanski Brod és Slavonski Brod közötti hidat. A repülőgépet egy földről indított rakéta eltalálta, és egy MIG-29-es gép pilótája, aki ugyancsak harci feladatot teljesített, azt jelentette, hogy látta Medić ejtőernyőjének kupoláját, ami azt jelenti, hogy a pilóta élt, amikor elhagyta a repülőgépet. A szlovén Koper TV elsőként arról tudósított, hogy Medić ejtőernyővel földet ért, horvát katonák találták meg súlyosan sebesülten, és minden valószínűség szerint foglyul ejtették. 

Tanúk 1992. augusztusban azt állították, hogy Medić egyike volt annak a hat jugoszláv pilótának, akiket Nemetinába vittek fogolycserére, de Medićet odafelé az autóbuszról közvetlenül a csere előtt az akkori eszéki katonai parancsnok Branimir Glavaš levette, és utána nyoma veszett. Azóta sem tudni a sorsáról semmit.  


Categories: Nyugat-Balkán

A háborús bűnök elől nincs menekvés

Balkáni Mozaik Blog - Sun, 01/07/2018 - 15:05

Ezek a bűnök nem évülnek el. Hiába telt el több mint két évtized a délszláv háború vége óta, a gyalázatos események tevőleges részesei nem menekülhetnek. Horvátországban letartóztatták Dane Lukaićot, a manjačai tábor egykori parancsnokát.

Manjačaban, Banja Luka közelében a hegyek között volt a szerbek egyik koncentrációs tábora 1991-1992-ben, majd részlegesen újra 1995-ben is. Először horvát civileket és hadifoglyokat tartottak ott, majd 1992-től a boszniai háború kitörésétől bosnyákokat is. Az adatok szerint a fogvatartottak 80%-a bosnyák, 20%-a horvát volt, de voltak elenyésző számban szerbek is, akik megtagadták a katonai szolgálatot

Becslések szerint 3000-8000 rabot tartottak fogva, a boszniai hadifoglyok szövetsége 5000-re teszi a számukat, és nem ismert a halottak száma sem. A tábor közelében találtak egy tömegsírt 540 áldozat maradványaival, amiről bizonyossággal állítják, hogy a koncentrációs táborban elhunytakat temették oda.   

A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint 3737 fogvatartott volt a táborban rettenetes körülmények között. A 240x260 méteres területen három fűtés nélküli épületben tartották a rabokat, egy-egy rabra 200x70 cm-es terület jutott, épületeként hat sorban elhelyezve, soronként 80 ember. A tábort kutyás őrök őrizték, a kerítés előtti területet aláaknázták. A foglyok száma 1992 augusztusában megduplázódott, miután sokan átkerültek az Omarska túlzsúfolt táborából, amelyet a nemzetközi nyomás miatt zártak le, de a nemzetközi tiltakozás miatt ezt a tábort is bezárták 1992 végén.

A hágai nemzetközi törvényszék egyebek mellett a manjačai táborban elkövetett háborús bűnökért Milomir Stakićot 40 év, Radoslav Brđanint 32 év börtönbüntetésre ítélte, és többeket ítélt el boszniai és horvát bíróság 12-15 évre.

A most letartóztatott Lukaić őrnagy a Jugoszláv Néphadsereg és a Szerb Köztársaság hadserege biztonsági szolgálatának tisztje volt. Háborús bűnök elkövetésével, a fogvatartottak jogainak megsértésével gyanúsítják, hogy parancsot adott embereinek a rabok fizikai, mentális bántalmazására és ezekben nem egyszer maga is részt vett.

Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke felháborodott és azt nyilatkozta, hogy „a Szerb Köztársaság hadserege tisztjének letartóztatása elfogadhatatlan és megengedhetetlen”, és felháborítónak tartja, hogy a horvátok éppen azt a napot választották, amikor a II. világháború áldozataira emlékeznek Gospić-Jadovno-Pag-ban, ahol az usztasák haláltáborában nagyon sok szerb halt meg. Erre a megemlékezésre volt hivatalos Dane Lukaić is.   

A letartóztatásra reagált a londoni székhelyű Jasenovac Nemzetközi Igazságügyi Bizottsága szervezet is, azt állítva, hogy nem az első eset, amikor a horvát hatalom letartóztat olyan személyeket, akik Jasenovacon, vagy máshol lennének résztvevői horvátok által elkövetett bűnök áldozatainak megemlékezésén. Emlékeztetnek Milet Dakić esetére, aki egy Jasenovaccal foglalkozó nemzetközi konferencián vett részt, és akit Banja Lukáról hazafelé a horvátok szintén letartóztattak és közel két évig fogva tartottak, majd vádemelés nélkül szabadon engedték.

Lehet belekeverni nacionalizmust, lehet vádaskodni és mások bűneit emlegetni, a tény az tény marad: Manjačaban fogolytábor volt, és hogy milyen, arról az egykori rab, az 1992-ben még fiatalkorú Mirsad Duratović így emlékezett: „Klasszikus II. világháborúból ismert koncentrációs tábor volt, szögesdróttal, aknamezővel, kutyás őrökkel, munkára vezényelt rabokkal…”


Categories: Nyugat-Balkán

Menekült gyerekek a balkáni úton

Balkáni Mozaik Blog - Sun, 01/07/2018 - 13:03

Sokat beszélünk róluk, itthon szinte csak arról szól a propaganda. Menekültek, migránsok. Nagyon kevés szó esik azonban arról, hogy ebben a hatalmas tömegben gyerekek is vannak szülőkkel, vagy nélkülük, felügyelettel vagy magukra hagyva. 

Az ú.n. „balkáni út” jól ismert a kábítószer-és fegyverkereskedők, emberkereskedők, csempészek előtt, vonalvezetése miatt előszeretettel használták és használják a nyugatra menekülők is, és bár hivatalosan egy ideje zárva van, a Közel-és Közép-Keletről, Észak-Afrikából érkezőket nem igen lehet megállítani.   

Macedóniai, szerbiai, boszniai szakemberek beszélnek a menekültválságról kifejezetten a gyerekekre fókuszálva. Mert ez a tömeg valóban egy óriási nagy massza, de sodródnak velük gyerekek, fiatalkorúak, akik számtalan veszélynek vannak kitéve. Erre hívják fel a nyugat-balkáni szakemberek a figyelmet. 

Öt éve működik Dél-Macedóniában, Velesben az „üdvösség háza”, ahogyan az önkéntesek befogadó állomását nevezik. Megszámlálhatatlanul sokan találtak itt rövid idejű menedéket nyugat felé tartva. Jönnek éhesen, szomjasan, fáradtan és betegen.  Lenče Zdravkin önkéntes azt mondja, hogy nemcsak ő, más önkéntesek és humanitárius szervezetek aggódnak a menekültekért, elsősorban a gyerekekért. A macedón állam fedelet nyújt nekik, ételt, gyógyszert ad, igyekszik megkeresni a családot, ha valahol útközben elvesztették volna, de amíg elértek Macedóniáig – egyedül, csoportosan, vagy felügyelettel – a gyerekek mögött már több száz, esetleg ezer megtett kilométer van tele bizonytalansággal, félelemmel. Szembesülnek azzal, hogy nem kapnak menedéket, szállást, nincs mit enni, fáznak, elszakították őket az otthonuktól és van, hogy megtámadják őket. Különösen drámai a helyzet a határokon.   

Belgrádban van A menedékkérők segítségnyújtási és védelmi központja, akik önkénteseikkel jelen vannak az ország egész területén. Egyikük, Radoš Đurović elmondta, a kíséret nélküli gyerekek helyzete javult, mert az utóbbi hónapokban nagyobb figyelmet fordítanak rájuk mind az önkéntesek, mind a hivatalos szervek, minisztériumok részéről. Ennek csak egyik oka az, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel vizsgálatot folytatott Szerbiában a családok nélküli menekült gyerekek helyzetéről. Oka az is, hogy elsősorban az önkéntesen a humanitárius szervezetekben munkát vállalók nagyon is jól tudják, hogy milyen problémákkal, gondokkal találkoznak a menekültek.   

Kialakítottak gyermekek fogadására alkalmas szállásokat, a kísérő nélkülieket kiemelték a felnőttek közül, és igyekeznek a normális élethez közelítő körülményeket, védelmet, biztonságot nyújtani nekik. Komoly probléma, hogy sok gyerek nem jut el a táborokba, befogadó állomásokra, elrejtőznek, vagy rejtegetik őket, nem ritkán idősebbnek mondják magukat a valóságnál. Ha bekerülnek, gyakran megszöknek, mert félnek, hogy esetleg nem mehetnek tovább.

A humanitárius szervezetek képviselői azt mondják, hogy hiányoznak a szakemberek, elsősorban azok, akik gyerekekkel tudnának foglalkozni.  A befogadó állomásokon dolgozók nincsenek kiképezve a gyerekekkel, vagy éppen a szülők nélkül érkező gyerekekkel való foglalkozásra, nem tudják, hogy a felmerülő kérdésekre hogyan és milyen válaszokat adjanak, milyen kezelésekre lenne szükségük ezeknek a gyerekeknek. Gyakran jönnek ezért szociális munkások, hogy felmérjék, vannak-e veszélyeztetett gyerekek az érkezők között. 

Mert függetlenül attól, hogy egyedül jönnek-e, vagy szülői, rokoni felügyelettel, a gyerekeknek nincsenek meg a normális feltételek a fejlődésükhöz, a nevelésükhöz és az oktatáshoz. A felnőttek világának ebben a feszült légkörében, számtalan kockázattal telik a gyerekkoruk.  

 

Akiket lehet, azokat a helyi iskolákba járatják, igaz, csak néhány órára, de ők legalább erre a kis időre kiszakadnak a befogadó szállások nehéz körülményei közül, elfeledkeznek a nehézségekről. Ez csak nagyon szerény próbálkozás arra, hogy könnyítsenek a mindennapjaikon, mert az iskolában töltött egy-két óra nem alkalmas arra, hogy kövessék a tananyagot, vagy beilleszkedjenek az osztályukba és a helyi környezetbe. 

A menekültek egyre többen választják Bosznia-Hercegovinát, számuk növekedését a hivatalos adatok, a humanitárius szervezetek önkéntesei, de az állampolgárok tapasztalatai is alátámasztják. Boszniába az év eleje óta 7128 személy kísérelt meg illegálisan belépni a hivatalos adatok szerint, de azt mondják, számuk lényegesen magasabb. 

A Nemzetközi Szolidaritási Fórumban – az Emmaus, a Save the Children, a SOS Kinderdorf, az UNICEF, a World Vision szakemberei – elemezték és értékelték a helyzetet és ajánlásokat tettek. Azt kérik, hogy minden gyerek, akár kísérővel, akár kísérő nélkül érkezik, azonnal kapjon elhelyezést, orvosi ellátást, segítséget, szükséges ruhákat, higiéniai felszereléseket, megfelelő és elégséges étkezést, legalább naponta háromszor. Vannak olyan gyerekek, akik már egy vagy két éve egyedül vándorolnak, ritkán, vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk a családjukkal. Nincs elegendő élelmük, nincsenek megfelelő egészségi állapotban, az életkörülményeik miatt nem járnak iskolába, nincs megfelelő ruhájuk, cipőjük. Kérik, hogy nekik azonnal rendezzék a törvényi helyzetüket akár gondnok kirendelésével, és biztosítsanak számukra pszichoszociális tanácsadást.

A szakemberek, önkéntesek mindenütt egyetértenek abban, hogy a gyerekekre nemcsak útközben, hanem a befogadó állomásokon is számos veszély leselkedik. Szinte mindenhol számolni kell a csempészekkel, táborozók közötti erőszakkal, a gyerekek ellen is irányuló mentális és szexuális erőszakkal. A táborokban nagy a fluktuáció, és megfelelő szakmai és érzékeny megközelítés nélkül nagy kérdés, hogy meg lehet-e ezeket előzni, fel tudják-e ismerni, meg tudják-e védeni őket az erőszakoktól, a bántalmazástól, a bűnözőktől?

Mert sokan vannak bűnözők, embercsempészek keze között, gyakran épp a családtagjaik adták át nekik őket. A nyelv, a közös eredet miatt a gyerekek jobban bíznak honfitársaikban még akkor is, ha azok bűnözők, nem bíznak az intézményrendszerek munkatársaiban, ezért nagyon nehéz az emberkereskedelem elleni küzdelem a tranzitországokban. Nem könnyíti meg a hatóságok dolgát az sem, hogy az embercsempészek minden bizonnyal kapcsolatban állnak az emberkereskedőkkel. 

A menekültek, bevándorlók és a gyerekeik problémája sokkal nehezebb és összetettebb, mint amit a humanitárius szervezetek, önkéntesek, politikusok, újságírók meg tudnak érteni. Közös és megfelelő megoldást kell találni arra, hogy könnyítsenek a sorsukon, mert erre az utazásra sem a felnőttek sem a gyerekek nem szórakozásból indultak el. Leginkább a bajból menekülnek.

 

fotók: EPA

 


Categories: Nyugat-Balkán

A tengerjáró hajók veszélyeztetik Dubrovnikot

Balkáni Mozaik Blog - Mon, 18/06/2018 - 17:50

Egyre erősödnek azok a hangok, amik arra figyelmeztetnek, hogy a tengerjáró hajók és a velük érkező sokszázezer turista egyes városoknak szinte a jövőjét fenyegeti, szinte elpusztítják azokat. Hat ilyen várost, térséget tartanak nyilván, az első és leginkább veszélyeztetett Velence, a többiek szorosan követik: Dubrovnik, Belize, Alaszka, az Antarktisz, a norvégiai Svalbard sziget, és egyre inkább az észtországi Tallin városa.

Már írtam arról, hogy Velencében és Dubrovnikban szinte elviselhetetlen a turisták áradata, és ez idén sem nagyon fog változni, sőt. A horvát Tengeri, közlekedési és infrastrukturális minisztérium adatai szerint a szezonra rekord számú, 963 tengerjáró hajó kért kikötési engedélyt, a legnagyobb számban Dubrovnikba és Splitbe. Tavaly is volt olyan nap, amikor Dubrovnikban négy óriáshajó kötött ki, több mint hatezer utassal a fedélzetükön.

Az idegenforgalom a horvát gazdaság legfontosabb ága, de mindezek szem előtt tartásával is mind többen figyelmeztetnek arra, hogy „nem mind arany, ami fénylik”.

Az Adria gyöngyszemét, Dubrovnikot, Velencéhez hasonlóan egyszerűen nem úgy tervezték, hogy el tudjon viselni ennyi tengerjáró hajót, amik nap, mint nap a városba érkeznek.

Adódik a kérdés: valójában mennyi haszna van ebből a városnak?

Szállodások, panziósok, szobát kiadók, rendezvényszervezők, vagyis azok, akik a turizmusból élnek, már évek óta hol halkabban, hol hangosabban panaszkodnak, hogy a városokat ellepő, a tengerjáró hajókkal hozott vendégekből semmi hasznuk nincs a kötelezően fizetendő idegenforgalmi adón kívül. Ezek a vendégek nagyon kevés időt töltenek a városokban, akkor is jellemzően sétálnak. Ritka, hogy költenek, sőt leggyakrabban hozzák magukkal a hajóról, amire a néhány óra alatt szükségük lehet, és a hajón is erre buzdítják őket, hiszen nekik az az érdekük, hogy a fedélzeten költsenek minél többet.

A Dubrovniki Egyetem vizsgálata alátámasztani látszik ezeket a panaszokat. A hajók utasainak vásárlási, költési szokásait vizsgálva kimutatták, hogy a városban ők költik a legkevesebbet. Az itt időző turisták naponta átlagosan 160 eurót költenek, a kirándulók 30 eurót, míg a turistahajók utasai 24 eurót. 

Természetesen vannak olyan idegenforgalmi szakemberek, akik azt mondják, hogy a tengerjáró hajók jelenléte nagyszerű dolog, jelentős szerepük van a horvát idegenforgalom népszerűsítésében.   

Dubrovnikban tavaly kb. 500 óriás kirándulóhajó kötött ki, ami egyrészről bevétel, másrészről irdatlan tömeg, közlekedési zavarok, környezetszennyezés. A helyiek véleménye is meglehetősen megoszlik abban a kérdésben, hogy vajon előnyökkel jár-e vagy nagyobb a kár, amit okoz.

Az Idegenforgalmi Intézet készített egy tanulmányt, amiben nyíltan beszélnek a káros hatásokról. Ilyen a hulladék nem megfelelő ártalmatlanítása mind a városban, mind a tengeren. Dubrovnikban a hatalmas, magas kéntartalmú üzemanyagot használó hajók miatt a tengervízben lerakódott kén 31,13 kg/ha, míg a normál érték 5-6 kg/ha. DrHrvoja Carića, az Intézet tudósa évekkel ezelőtt már nyilvánosságra hozta azt az adatot, hogy Horvátországnak a turistahajókból évente 53 millió euró bevétele van, míg a környezeti károk 338 millió euró költséget jelentenek.

A hajók szénmonoxid kibocsátása is nagy. A P&O Cruises Ocean hajóján elhelyezett mérőműszer szerint a kéményből kijövő mikroszkopikus részecskék mennyisége az emberi egészségre káros, az alsóbb fedélzeteken 84 ezer részecske/köbcentiméter, míg a kéményhez legközelebbi területen már 144 000 részecske/köbcentiméter.   

Csak összehasonlításul, London legzsúfoltabb negyedében munkanapon a légszennyezettség 38 400 részecske/köbcentiméter. Más szóval, ha egy luxushajó fedélzetén valaki napozik, az olyan, mintha Delhi vagy Sanghaj központjában tenné.  

Vannak vizsgálatok, amik azt mutatják ki, hogy egy 3 ezer utast szállító turistahajó jobban szennyezi a levegőt, mint 12 ezer gépkocsi. Tavaly a brit Channel 4 csapata telepített titokban szennyezőanyag mérő eszközöket az egyik hajóútvonalra, és jutottak erre a következtetésre.

Ezek az adatok arra is figyelmeztetnek, hogy a munkavégzés ezeken a tengerjáró hajókon az egészségre veszélyes, de veszélyes azokra a városokra is, amiket meglátogatnak, az üvegházhatású gázok, a kén és a nitrogén-oxidok hatása miatt.

Az egyetem arra is figyelmeztet, hogy a negatív hatások marginalizálódtak, mert azok csak hosszútávon vevődnek észre, míg a pozitív hatások szinte azonnal láthatók.

A német Wirtschaftswoche (WiWo) üzleti hetilap megjelentetett egy cikket ezzel a címmel: „Ki fizeti a tengerjáró turizmus növekedését?”, amiben szintén arról írnak, hogy Dubrovnik egyike azoknak a helyeknek, amikre jelentős negatív hatással van a nagyszámú turista.   

Mechtild Rössler, az UNESCO igazgató asszonya azt nyilatkozta, hogy a „hajók kárt okoznak azokon a helyeken, amiket felkeresnek”, és hozzáteszi, hogy a legrosszabb helyzetben Velence van. „A nagy hajók által keltett hullámok az épületek eróziójához vezetnek” – magyarázza, és emlékeztet, hogy a szervezet már gondolkozott azon, hogy Velencét a világ veszélyeztetett kulturális öröksége helyszínének nyilvánítja.

Hasonló helyzetbe kerülhet Dubrovnik is, aminek „történelmi magja nem bír el annyi turistát, amennyit ezek a hajók hoznak a városba”, és már a kulturális örökséget veszélyeztetik.

Kívánatosak a turistahajók, de oly módon, hogy nagyobb felelősséget tanúsítsanak a környezet iránt. Az igazgató asszony felszólítja a hajózó társaságokat, hogy fordítsanak több forrást a világörökségek megvédésére, működjenek jobban együtt a helyi városvezetőkkel, a helyi lakosokkal, a hajóépítőket pedig arra, hogy fejlesszenek ki a környezetet kevésbé szennyező hajókat.  

fotók: grgo jelavic/pixsell 


Categories: Nyugat-Balkán

A tengerjáró hajók veszélyeztetik Dubrovnikot

Balkáni Mozaik Blog - Mon, 18/06/2018 - 17:50

Egyre erősödnek azok a hangok, amik arra figyelmeztetnek, hogy a tengerjáró hajók és a velük érkező sokszázezer turista egyes városoknak szinte a jövőjét fenyegeti, szinte elpusztítják azokat. Hat ilyen várost, térséget tartanak nyilván, az első és leginkább veszélyeztetett Velence, a többiek szorosan követik: Dubrovnik, Belize, Alaszka, az Antarktisz, a norvégiai Svalbard sziget, és egyre inkább az észtországi Tallin városa.

Már írtam arról, hogy Velencében és Dubrovnikban szinte elviselhetetlen a turisták áradata, és ez idén sem nagyon fog változni, sőt. A horvát Tengeri, közlekedési és infrastrukturális minisztérium adatai szerint a szezonra rekord számú, 963 tengerjáró hajó kért kikötési engedélyt, a legnagyobb számban Dubrovnikba és Splitbe. Tavaly is volt olyan nap, amikor Dubrovnikban négy óriáshajó kötött ki, több mint hatezer utassal a fedélzetükön.

Az idegenforgalom a horvát gazdaság legfontosabb ága, de mindezek szem előtt tartásával is mind többen figyelmeztetnek arra, hogy „nem mind arany, ami fénylik”.

Az Adria gyöngyszemét, Dubrovnikot, Velencéhez hasonlóan egyszerűen nem úgy tervezték, hogy el tudjon viselni ennyi tengerjáró hajót, amik nap, mint nap a városba érkeznek.

Adódik a kérdés: valójában mennyi haszna van ebből a városnak?

Szállodások, panziósok, szobát kiadók, rendezvényszervezők, vagyis azok, akik a turizmusból élnek, már évek óta hol halkabban, hol hangosabban panaszkodnak, hogy a városokat ellepő, a tengerjáró hajókkal hozott vendégekből semmi hasznuk nincs a kötelezően fizetendő idegenforgalmi adón kívül. Ezek a vendégek nagyon kevés időt töltenek a városokban, akkor is jellemzően sétálnak. Ritka, hogy költenek, sőt leggyakrabban hozzák magukkal a hajóról, amire a néhány óra alatt szükségük lehet, és a hajón is erre buzdítják őket, hiszen nekik az az érdekük, hogy a fedélzeten költsenek minél többet.

A Dubrovniki Egyetem vizsgálata alátámasztani látszik ezeket a panaszokat. A hajók utasainak vásárlási, költési szokásait vizsgálva kimutatták, hogy a városban ők költik a legkevesebbet. Az itt időző turisták naponta átlagosan 160 eurót költenek, a kirándulók 30 eurót, míg a turistahajók utasai 24 eurót. 

Természetesen vannak olyan idegenforgalmi szakemberek, akik azt mondják, hogy a tengerjáró hajók jelenléte nagyszerű dolog, jelentős szerepük van a horvát idegenforgalom népszerűsítésében.   

Dubrovnikban tavaly kb. 500 óriás kirándulóhajó kötött ki, ami egyrészről bevétel, másrészről irdatlan tömeg, közlekedési zavarok, környezetszennyezés. A helyiek véleménye is meglehetősen megoszlik abban a kérdésben, hogy vajon előnyökkel jár-e vagy nagyobb a kár, amit okoz.

Az Idegenforgalmi Intézet készített egy tanulmányt, amiben nyíltan beszélnek a káros hatásokról. Ilyen a hulladék nem megfelelő ártalmatlanítása mind a városban, mind a tengeren. Dubrovnikban a hatalmas, magas kéntartalmú üzemanyagot használó hajók miatt a tengervízben lerakódott kén 31,13 kg/ha, míg a normál érték 5-6 kg/ha. DrHrvoja Carića, az Intézet tudósa évekkel ezelőtt már nyilvánosságra hozta azt az adatot, hogy Horvátországnak a turistahajókból évente 53 millió euró bevétele van, míg a környezeti károk 338 millió euró költséget jelentenek.

A hajók szénmonoxid kibocsátása is nagy. A P&O Cruises Ocean hajóján elhelyezett mérőműszer szerint a kéményből kijövő mikroszkopikus részecskék mennyisége az emberi egészségre káros, az alsóbb fedélzeteken 84 ezer részecske/köbcentiméter, míg a kéményhez legközelebbi területen már 144 000 részecske/köbcentiméter.   

Csak összehasonlításul, London legzsúfoltabb negyedében munkanapon a légszennyezettség 38 400 részecske/köbcentiméter. Más szóval, ha egy luxushajó fedélzetén valaki napozik, az olyan, mintha Delhi vagy Sanghaj központjában tenné.  

Vannak vizsgálatok, amik azt mutatják ki, hogy egy 3 ezer utast szállító turistahajó jobban szennyezi a levegőt, mint 12 ezer gépkocsi. Tavaly a brit Channel 4 csapata telepített titokban szennyezőanyag mérő eszközöket az egyik hajóútvonalra, és jutottak erre a következtetésre.

Ezek az adatok arra is figyelmeztetnek, hogy a munkavégzés ezeken a tengerjáró hajókon az egészségre veszélyes, de veszélyes azokra a városokra is, amiket meglátogatnak, az üvegházhatású gázok, a kén és a nitrogén-oxidok hatása miatt.

Az egyetem arra is figyelmeztet, hogy a negatív hatások marginalizálódtak, mert azok csak hosszútávon vevődnek észre, míg a pozitív hatások szinte azonnal láthatók.

A német Wirtschaftswoche (WiWo) üzleti hetilap megjelentetett egy cikket ezzel a címmel: „Ki fizeti a tengerjáró turizmus növekedését?”, amiben szintén arról írnak, hogy Dubrovnik egyike azoknak a helyeknek, amikre jelentős negatív hatással van a nagyszámú turista.   

Mechtild Rössler, az UNESCO igazgató asszonya azt nyilatkozta, hogy a „hajók kárt okoznak azokon a helyeken, amiket felkeresnek”, és hozzáteszi, hogy a legrosszabb helyzetben Velence van. „A nagy hajók által keltett hullámok az épületek eróziójához vezetnek” – magyarázza, és emlékeztet, hogy a szervezet már gondolkozott azon, hogy Velencét a világ veszélyeztetett kulturális öröksége helyszínének nyilvánítja.

Hasonló helyzetbe kerülhet Dubrovnik is, aminek „történelmi magja nem bír el annyi turistát, amennyit ezek a hajók hoznak a városba”, és már a kulturális örökséget veszélyeztetik.

Kívánatosak a turistahajók, de oly módon, hogy nagyobb felelősséget tanúsítsanak a környezet iránt. Az igazgató asszony felszólítja a hajózó társaságokat, hogy fordítsanak több forrást a világörökségek megvédésére, működjenek jobban együtt a helyi városvezetőkkel, a helyi lakosokkal, a hajóépítőket pedig arra, hogy fejlesszenek ki a környezetet kevésbé szennyező hajókat.  

fotók: grgo jelavic/pixsell 


Categories: Nyugat-Balkán

Megállíthatatlanul melegszik az Adriai-tenger

Balkáni Mozaik Blog - Thu, 14/06/2018 - 10:39

Melegszik az Adriai-tenger. Száz éve a legmelegebb a vize, az átlagos hőmérséklete most 3-4 Celsius fokkal magasabb, mint az eddig mért június első félévi értékek átlaga. Már reggel 8 órakor Krknél, Splitnél, Pulánál 26 fokot mértek.2008-2015 között az Adria átlagos felületi hőmérséklete 1,25 fokkal emelkedett, és ez a gyorsuló felmelegedés nem áll meg.

A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet Tengerészeti Fizikai Laboratóriumának tudósa, Dr. sc. Ivica Vilibić beszélt erről, az okokról és a következményekről.

Az intenzív felmelegedés az április közepe óta folyamatosan emelkedő rendkívül magas levegő hőmérséklet következménye, de hozzájárult az is, hogy nem volt bóra az elmúlt időszakban, ami a tenger hidegebb rétegeit felszínre hozza. Sokkal gyakoribb a rendkívül forró és hideg időszakok váltakozása, mint akár tíz évvel ezelőtt is, és idén a hideg idő is csak a tél végén, illetve március elején érkezett meg, a tél legnagyobb része melegebb volt az előző éveknél.

Az Adria sekély tenger, gyorsabban reagál a klímaváltozásra, mint az óceánok, és az éghajlati modellek rendkívül forró időket jósolnak mind a légkörben mind a tengeren. A jelenlegi mérési eredmények azt erősítik meg, hogy a klímaváltozás a jelen és nem a jövő. Az előrejelzések szerint a levegő átlaghőmérséklete az Adriai-tengeren 4-5 Celsius fokkal növekszik, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nem csökken jelentősen.

A hőmérséklet emelkedése hatással lesz a tenger élővilágára és az emberre is mind pozitív, mind negatív értelemben.Egyrészt azzal, hogy a levegő és a víz hőmérséklete már tavasszal is ilyen magas, és emelkedik, ez a turista szezon megnyújtását, a nyaraló idegenforgalom növekedését jelentheti.

A negatívumok azonban ennél szélesebb körűek. A túl magas levegő hőmérséklet, a forróság időszaka végzetes lehet egyes embercsoportok, például keringési betegségben szenvedők részére. A magas hőmérséklet erősebb párolgást is eredményez, ami a nyári csapadék csökkenésével és az intenzívebb turizmussal együtt ivóvíz ellátási problémákat okozhat, és negatív hatással lehet a mezőgazdaságra is. A felmelegedés erősödése tovább növeli a tengerszint emelkedését.

A tengervíz hőmérsékletének emelkedése bizonyos melegtengeri fajoknak kedvező, míg a hidegtengeri fajok, mint például a garnéla rákok eltűnhetnek. Egyes invazív fajok meghonosodnak az Adriában, de lehetnek egyes új fajok, amik valószínűleg  alkalmanként „emigrálnak” az Adriába.

Amiben egészen biztosak lehetünk, hogy az Adria melegebb és sósabb lesz. A sodrás gyengébb lesz, az oxigénellátás a mélyebb rétegekben gyengébb lesz, ami jelentős hatással lesz a tenger alján élő világra. A levegő hőmérséklete magasabb lesz, épp úgy, mint a hőhullámok gyakorisága, extrém magas hőhullámok jönnek, gyakoribbak lesznek az esőzések és a partmenti áradások.

Mindez jelentős befolyással lesz az élővilágra, az emberekre és a tevékenységükre. Hogy milyen mértékben lesz befolyással, ez attól is függ, hogy képesek leszünk-e alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.


Categories: Nyugat-Balkán

Megállíthatatlanul melegszik az Adriai-tenger

Balkáni Mozaik Blog - Thu, 14/06/2018 - 10:39

Melegszik az Adriai-tenger. Száz éve a legmelegebb a vize, az átlagos hőmérséklete most 3-4 Celsius fokkal magasabb, mint az eddig mért június első félévi értékek átlaga. Már reggel 8 órakor Krknél, Splitnél, Pulánál 26 fokot mértek.2008-2015 között az Adria átlagos felületi hőmérséklete 1,25 fokkal emelkedett, és ez a gyorsuló felmelegedés nem áll meg.

A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet Tengerészeti Fizikai Laboratóriumának tudósa, Dr. sc. Ivica Vilibić beszélt erről, az okokról és a következményekről.

Az intenzív felmelegedés az április közepe óta folyamatosan emelkedő rendkívül magas levegő hőmérséklet következménye, de hozzájárult az is, hogy nem volt bóra az elmúlt időszakban, ami a tenger hidegebb rétegeit felszínre hozza. Sokkal gyakoribb a rendkívül forró és hideg időszakok váltakozása, mint akár tíz évvel ezelőtt is, és idén a hideg idő is csak a tél végén, illetve március elején érkezett meg, a tél legnagyobb része melegebb volt az előző éveknél.

Az Adria sekély tenger, gyorsabban reagál a klímaváltozásra, mint az óceánok, és az éghajlati modellek rendkívül forró időket jósolnak mind a légkörben mind a tengeren. A jelenlegi mérési eredmények azt erősítik meg, hogy a klímaváltozás a jelen és nem a jövő. Az előrejelzések szerint a levegő átlaghőmérséklete az Adriai-tengeren 4-5 Celsius fokkal növekszik, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nem csökken jelentősen.

A hőmérséklet emelkedése hatással lesz a tenger élővilágára és az emberre is mind pozitív, mind negatív értelemben.Egyrészt azzal, hogy a levegő és a víz hőmérséklete már tavasszal is ilyen magas, és emelkedik, ez a turista szezon megnyújtását, a nyaraló idegenforgalom növekedését jelentheti.

A negatívumok azonban ennél szélesebb körűek. A túl magas levegő hőmérséklet, a forróság időszaka végzetes lehet egyes embercsoportok, például keringési betegségben szenvedők részére. A magas hőmérséklet erősebb párolgást is eredményez, ami a nyári csapadék csökkenésével és az intenzívebb turizmussal együtt ivóvíz ellátási problémákat okozhat, és negatív hatással lehet a mezőgazdaságra is. A felmelegedés erősödése tovább növeli a tengerszint emelkedését.

A tengervíz hőmérsékletének emelkedése bizonyos melegtengeri fajoknak kedvező, míg a hidegtengeri fajok, mint például a garnéla rákok eltűnhetnek. Egyes invazív fajok meghonosodnak az Adriában, de lehetnek egyes új fajok, amik valószínűleg  alkalmanként „emigrálnak” az Adriába.

Amiben egészen biztosak lehetünk, hogy az Adria melegebb és sósabb lesz. A sodrás gyengébb lesz, az oxigénellátás a mélyebb rétegekben gyengébb lesz, ami jelentős hatással lesz a tenger alján élő világra. A levegő hőmérséklete magasabb lesz, épp úgy, mint a hőhullámok gyakorisága, extrém magas hőhullámok jönnek, gyakoribbak lesznek az esőzések és a partmenti áradások.

Mindez jelentős befolyással lesz az élővilágra, az emberekre és a tevékenységükre. Hogy milyen mértékben lesz befolyással, ez attól is függ, hogy képesek leszünk-e alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.


Categories: Nyugat-Balkán

A nők elleni erőszakról a Nyugat-Balkánon

Balkáni Mozaik Blog - Wed, 13/06/2018 - 12:02

Magyarországon évente 15 ezer gyermek esik áldozatul valamilyen erőszaknak, és hetente legalább egy nőt meggyilkol a férje, vagy a volt férje, az élettársa, vagy a volt élettársa, a barátja vagy a volt barátja.

Sokkolóak ezek az adatok, és ha a nyugat-balkáni országokat nézzük, sajnos a helyzet ott is hasonló, vagy még ennél is rosszabb.

Szerbiában háromból egy nő az áldozata valamilyen fizikai erőszaknak, minden második nő pszichikai erőszaknak. Átlagosan minden 10 napban meghal egy nő erőszak következtében, és a mindenféle erőszak áldozatainak mindössze 10%-a kért segítséget, illetve jelentette az esetet.

Egy konferencián a belgrádi Nemek Közötti Egyenlőségért felelős Állami Koordinációs Testület főtanácsadója elmondta, vizsgálatot készítettek a Szerbián átvonuló menekültek között is, ahol a nők és gyermekek 65%-a volt korábban erőszaknak kitéve és mindössze 5%-uk tudta, hogy kinek kellene azt jelentenie.  

A kormányzati testület sikeresen működik együtt olyan civil szervezetekkel, akik az erőszak, az emberkereskedelem ellen küzdenek.

Az egyik ilyen a 15 éve működő „Atina” nevü szervezet, akik eddig több ezer nőnek és gyermeknek nyújtottak segítséget és támogatást, akik emberkereskedelem áldozatai voltak. Vezetőjük azt mondja, hogy nincs nemek közötti egyenlőség társadalmi egyenlőség nélkül, és nem lesz előrelépés, "hacsak nem támadunk az erőszak ellen". Ők is kiemelt figyelmet fordítanak a menekült nőkre, akik között sokan vannak erőszakkal elhurcoltak. A saját tapasztalatuk szerint az erőszak áldozatainak sokkal magasabb a fájdalom és erőszak elleni toleranciájuk.  

A „Polgárok védelmezője” civil szervezet célja, hogy a minimunra csökkentsék az erőszakok számát. Ennek érdekében javaslatokat dolgoznak ki a kormány, az önkormányzatok és az érintett intézmények számára, hogy mit lehet változtatni a rendszerben a helyzet javítása érdekében.

A belgrádi francia nagykövet megerősítette, hogy továbbra is támogatni és segíteni fognak minden szervezetet, hogy munkájukat segítsék az erőszak, a szervezett bűnözés minden formája, köztük az emberkereskedelem ellen.

Hasonlóak a horvátországi adatok is. Minden harmadik nő erőszak áldozata. Családon belüli erőszak áldozatává rendőrségi becslések szerint évente 14-22 ezer nő válik. Az utóbbi 10 évben 300 nőt ölt meg partnere, férje, barátja, élettársa.  

Bár az adatok aggasztóak, az erőszak áldozatainak védelmében a rendszer hatástalan. A rendőrség a családon belüli visszaélések miatt átlagosan naponta 45-ször, hétvégén 60 alkalommal avatkozik közbe, de gyakran minősítik az erőszakot "a közrend és a béke megsértésének". A bíróságok is "gyenge láncszem" az elkövetők elleni gyakran enyhe ítéletekkel, túl alacsony bírságokkal.

Minden orvosnak, aki fizikai erőszak áldozatával találkozik, a horvát törvények szerint is kötelessége azt jelenteni a rendőrségen, de ez gyakran nem történik meg, mert úgy gondolják, hogy a következmények súlyosak lehetnek a nőknek, és az orvosnak is, aki jelentette.  

„Sok nő, akit erőszak ért, maga kéri, hogy ne jelentsék a rendőrségen, mert fél, hogy amikor hazamegy, még súlyosabb veréseket kap” – mondta az EURIPA, a Vidéki és elszigetelt orvosok európai szövetségének elnöke.  

Szakemberek rámutatnak arra is, hogy fokozódik a nők szexuális és reproduktív jogaival szembeni erőszak is az egyházaktól a kórházakig, megtagadva a fogamzásgátlást, az oktatást. Nem foglalkoznak a nők reproduktív egészségével, a fiatalok nemi alapon történő oktatásával, a nemi úton terjedő betegségekkel, egyáltalán minden lehetséges módon akadályozzák a nőket azon joguk gyakorlásában, hogy a testükről maguk döntsenek.

Boszniában a helyzet ennél rosszabb. Ott minden második nő és gyermek esik áldozatul nemi alapú erőszak valamilyen formájának tizenöt éves koráig. 15 éves kor feletti nők 42%-a pszichikai, 24 %-a fizikai, 6%-a szexuális erőszak áldozata. A nemi alapú erőszak itt a nők és a férfiak társadalmi szerepének mélyen gyökerező patriarchális attitűdjéből is fakad.

A hatóságok, intézmények egyre inkább ösztönzik a családon belüli erőszak áldozatait, hogy jelentsék az illetékes szerveknél, és kérjék, vegyék igénybe az ilyen terülteken tevékenykedő civil szervezetek segítségét.


Categories: Nyugat-Balkán

A nők elleni erőszakról a Nyugat-Balkánon

Balkáni Mozaik Blog - Wed, 13/06/2018 - 12:02

Magyarországon évente 15 ezer gyermek esik áldozatul valamilyen erőszaknak, és hetente legalább egy nőt meggyilkol a férje, vagy a volt férje, az élettársa, vagy a volt élettársa, a barátja vagy a volt barátja.

Sokkolóak ezek az adatok, és ha a nyugat-balkáni országokat nézzük, sajnos a helyzet ott is hasonló, vagy még ennél is rosszabb.

Szerbiában háromból egy nő az áldozata valamilyen fizikai erőszaknak, minden második nő pszichikai erőszaknak. Átlagosan minden 10 napban meghal egy nő erőszak következtében, és a mindenféle erőszak áldozatainak mindössze 10%-a kért segítséget, illetve jelentette az esetet.

Egy konferencián a belgrádi Nemek Közötti Egyenlőségért felelős Állami Koordinációs Testület főtanácsadója elmondta, vizsgálatot készítettek a Szerbián átvonuló menekültek között is, ahol a nők és gyermekek 65%-a volt korábban erőszaknak kitéve és mindössze 5%-uk tudta, hogy kinek kellene azt jelentenie.  

A kormányzati testület sikeresen működik együtt olyan civil szervezetekkel, akik az erőszak, az emberkereskedelem ellen küzdenek.

Az egyik ilyen a 15 éve működő „Atina” nevü szervezet, akik eddig több ezer nőnek és gyermeknek nyújtottak segítséget és támogatást, akik emberkereskedelem áldozatai voltak. Vezetőjük azt mondja, hogy nincs nemek közötti egyenlőség társadalmi egyenlőség nélkül, és nem lesz előrelépés, "hacsak nem támadunk az erőszak ellen". Ők is kiemelt figyelmet fordítanak a menekült nőkre, akik között sokan vannak erőszakkal elhurcoltak. A saját tapasztalatuk szerint az erőszak áldozatainak sokkal magasabb a fájdalom és erőszak elleni toleranciájuk.  

A „Polgárok védelmezője” civil szervezet célja, hogy a minimunra csökkentsék az erőszakok számát. Ennek érdekében javaslatokat dolgoznak ki a kormány, az önkormányzatok és az érintett intézmények számára, hogy mit lehet változtatni a rendszerben a helyzet javítása érdekében.

A belgrádi francia nagykövet megerősítette, hogy továbbra is támogatni és segíteni fognak minden szervezetet, hogy munkájukat segítsék az erőszak, a szervezett bűnözés minden formája, köztük az emberkereskedelem ellen.

Hasonlóak a horvátországi adatok is. Minden harmadik nő erőszak áldozata. Családon belüli erőszak áldozatává rendőrségi becslések szerint évente 14-22 ezer nő válik. Az utóbbi 10 évben 300 nőt ölt meg partnere, férje, barátja, élettársa.  

Bár az adatok aggasztóak, az erőszak áldozatainak védelmében a rendszer hatástalan. A rendőrség a családon belüli visszaélések miatt átlagosan naponta 45-ször, hétvégén 60 alkalommal avatkozik közbe, de gyakran minősítik az erőszakot "a közrend és a béke megsértésének". A bíróságok is "gyenge láncszem" az elkövetők elleni gyakran enyhe ítéletekkel, túl alacsony bírságokkal.

Minden orvosnak, aki fizikai erőszak áldozatával találkozik, a horvát törvények szerint is kötelessége azt jelenteni a rendőrségen, de ez gyakran nem történik meg, mert úgy gondolják, hogy a következmények súlyosak lehetnek a nőknek, és az orvosnak is, aki jelentette.  

„Sok nő, akit erőszak ért, maga kéri, hogy ne jelentsék a rendőrségen, mert fél, hogy amikor hazamegy, még súlyosabb veréseket kap” – mondta az EURIPA, a Vidéki és elszigetelt orvosok európai szövetségének elnöke.  

Szakemberek rámutatnak arra is, hogy fokozódik a nők szexuális és reproduktív jogaival szembeni erőszak is az egyházaktól a kórházakig, megtagadva a fogamzásgátlást, az oktatást. Nem foglalkoznak a nők reproduktív egészségével, a fiatalok nemi alapon történő oktatásával, a nemi úton terjedő betegségekkel, egyáltalán minden lehetséges módon akadályozzák a nőket azon joguk gyakorlásában, hogy a testükről maguk döntsenek.

Boszniában a helyzet ennél rosszabb. Ott minden második nő és gyermek esik áldozatul nemi alapú erőszak valamilyen formájának tizenöt éves koráig. 15 éves kor feletti nők 42%-a pszichikai, 24 %-a fizikai, 6%-a szexuális erőszak áldozata. A nemi alapú erőszak itt a nők és a férfiak társadalmi szerepének mélyen gyökerező patriarchális attitűdjéből is fakad.

A hatóságok, intézmények egyre inkább ösztönzik a családon belüli erőszak áldozatait, hogy jelentsék az illetékes szerveknél, és kérjék, vegyék igénybe az ilyen terülteken tevékenykedő civil szervezetek segítségét.


Categories: Nyugat-Balkán

Milyen befolyások érvényesülnek a Nyugat-Balkánon?

Balkáni Mozaik Blog - Sun, 10/06/2018 - 13:16

Európa és a világ számára sem lehet közömbös, hogy a nagyhatalmak, különböző politikai, vallási nézetek milyen befolyással bírnak a Nyugat-Balkánon? 

A térség jelenlegi helyzetének értékeléséhez a német CDU volt képviselője, Stefan Schwarz a srebrenicai vérengzésről mondott véleménye során jutott el. Az ENSZ által „védett zónává” nyilvánított boszniai kisvárosban 1995 júliusban a Ratko Mladić vezette Boszniai Szerb Köztársaság hadserege meggyilkolt több mint 8700 muzulmán lakost, főleg férfiakat és fiúgyermekeket. A német politikus szerint Srebrenicáért mindig csak az ott szolgálatot teljesítő holland békefenntartókat, és ezzel együtt Hollandiát hibáztatni „nagyon olcsó fogás”, mert „a felelősség egész Európát terheli”, amit el kell végre ismerni és viselni kell a következményeit.  

A mai Bosznia-Hercegovináról és az egész térségről azt gondolja, ha Európa meg akarja akadályozni, hogy a Balkán a szélsőségesek kezére kerüljön, akkor cselekednie kell, mert olcsóbb most befektetni a régióban, mint a szélsőségeseknek lehetőséget adni, hogy ott bázisokat építsenek ki.

Stefan Schwarz nincs egyedül ezzel a véleményével. Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok, aki az 1990-es években a NATO erők főparancsnoka volt, tevőleges résztvevője a délszláv háborúknak, a békeegyezmények előkészítésének, a Washington Postban azt írta: „ha az amerikai és az európai vezetők azt gondolják, hogy a nyugat-balkáni brutális konfliktusok kérdése megoldódott, akkor nagyon messze vannak a valóságtól.”

A rossz kormányzások, a gazdaság stagnálása, a gyenge intézményrendszerek nagyon sebezhetők a dzsihadisták erőszakos toborzásával szemben, és mindez az egész térséget kiszolgáltatja olyan államoknak, mint Oroszország, Törökország és Kína.

A Kreml Szerbiával és a balkáni szláv népekkel közös történelmi és kulturális kapcsolatait kihasználva igyekszik erősíteni befolyását a szerbeknek adott katonai harci repülőgépektől a montenegrói államcsínyben játszott állítólagos szerepükig. Szélsőséges csoportokat támogatva, katonai segítséget nyújtva az Európai Unió és a NATO elleni fellépésre bátorít, ösztönzi az etnikai és vallási megosztottságot, növelve ezzel a feszültségeket, amik az 1990-es évek háborúihoz vezettek.

Erősödik a török szerepvállalás, jelentősek a szaud-arábiai donációk, amiket dzsámik és vallási szervezetek kapnak.Kína is keresi a helyét, infrastrukturális befektetéseket ajánl, amik mindig bizonyos feltételekkel jönnek.

Összességében azt lehet mondani, hogy „amíg Amerika és Európa aludt, más erők aktivizálódtak”.

„Az Egyesült Államoknak és Európának be kell fejeznie a Nyugat-Balkán átadását. A szabadpiaci területek létrehozása jó ötlet, de nem lehet, hogy felváltsa a NATO és az EU által nyújtott garanciákat. Világosan ki kell jelölni az Európai Unióba vezető utat, mert bár a régió népei sok kérdésben nem értenek egyet, a gazdasági kérdésekben és az Iszlám Állam elleni fellépésben teljes az egyetértés”- véli Wesley Clark.  

És persze az sem elhanyagolható kérdés, hogy biztosítani kell, hogy a régióba fektetett több milliárd dollár ne vesszen kárba.

A török befolyás erősödésére figyelmeztetnek politikai elemzők is.

A június 24-i törökországi választást megelőző kampánykörutat Recep Tayyip Erdogan elnök ki szerette volna terjeszteni a diaszpórában élő törökökkel való találkozásokra is, éppen úgy, ahogyan tavaly az alkotmánymódosításról tartott népszavazás előtt tette. Idén azonban Ausztria, Németország és Hollandia nem engedélyezte neki, hogy országukban politikai kampánygyűléseken szónokoljon.   

Nem így Szarajevó, ahol díszvendége volt az Európai-török demokrata Unió hatodik kongresszusának, és ahol több ezer Nyugat-Európában élő török is részt vett. Ez volt az egyetlen Törökországon kívüli kampányrendezvény. 

Bosznia-Hercegovinában az országot sokan fő támogatójuknak és védelmezőjüknek tekintik, de Szerbiában is egyre jobban támaszkodnak török befektetőkre. A Reuters szerint a Brexit, a gazdasági válság, most a menekültkérdés jelentősen visszavetette az uniós bővítési folyamatot, és a térségben jelenleg az EU és Törökország méri össze erejét, de Oroszország és Kína is harcol a befolyásért.

Ahogyan az oroszok a szláv népekkel közös tradicionális történelmi és kulturális kapcsolataikat igyekeznek kihasználni, ugyanezt teszik a törökök is. Az Európai Uniót nem is annyira Törökország gazdasági, sokkal inkább politikai befolyása aggaszthatja, ami nem alaptalan.

                                 Erdogan Szarajevóban 2018. május 20-án

Erdogan 15 éves uralma alatt Törökország jelentős erőfeszítéseket és pénzt fektetett bele, hogy egyre nagyobb politikai, kulturális és gazdasági teret nyerjen a régióban. Fejlesztési támogatásokat nyújtott, nagy infrastrukturális projekteket vezetett, egyetemeket nyitott, dzsámikat újított fel, a térségbeli befektetésre bátorította a török vállalkozásokat. Boszniában 300 millió eurót fordított dzsámik újjáépítésére és az Oszmán Birodalom idejéből származó műemlékek helyreállítására. Várható a befolyásuk kiterjesztése a valláson keresztül, és kulturális jelenlétük növelése török filmeken, török sorozatokon és iskolákon keresztül.

A Politico egyenesen azt írja, hogy „míg az EU Moszkva szerepe miatt aggódik a Nyugat-Balkánon, addig Ankara a saját befolyását erősíti ugyanitt.”

A török elnök szarajevói látogatása és beszéde azonban éles vitákat váltott ki a boszniai szerb, de a bosnyák politikusok között is, akik nem nézik jó szemmel Törökország befolyásának növekedését, és ismételten megerősítik, hogy az ország célja az Európai Uniós csatlakozás, és kicsit sincs ínyükre, hogy őket Törökország holdudvarának tekintsék.

A jellemzően a Közel-Kelettel foglalkozó, washingtoni székhelyű Al monitor portál így értékel: „Törökország befolyása a Nyugat-Balkánon megalapozott, azonban hiba lenne azt gondolni, hogy Ankara mindig megkapja azt, amit akar.”


Categories: Nyugat-Balkán

Milyen befolyások érvényesülnek a Nyugat-Balkánon?

Balkáni Mozaik Blog - Sun, 10/06/2018 - 13:16

Európa és a világ számára sem lehet közömbös, hogy a nagyhatalmak, különböző politikai, vallási nézetek milyen befolyással bírnak a Nyugat-Balkánon? 

A térség jelenlegi helyzetének értékeléséhez a német CDU volt képviselője, Stefan Schwarz a srebrenicai vérengzésről mondott véleménye során jutott el. Az ENSZ által „védett zónává” nyilvánított boszniai kisvárosban 1995 júliusban a Ratko Mladić vezette Boszniai Szerb Köztársaság hadserege meggyilkolt több mint 8700 muzulmán lakost, főleg férfiakat és fiúgyermekeket. A német politikus szerint Srebrenicáért mindig csak az ott szolgálatot teljesítő holland békefenntartókat, és ezzel együtt Hollandiát hibáztatni „nagyon olcsó fogás”, mert „a felelősség egész Európát terheli”, amit el kell végre ismerni és viselni kell a következményeit.  

A mai Bosznia-Hercegovináról és az egész térségről azt gondolja, ha Európa meg akarja akadályozni, hogy a Balkán a szélsőségesek kezére kerüljön, akkor cselekednie kell, mert olcsóbb most befektetni a régióban, mint a szélsőségeseknek lehetőséget adni, hogy ott bázisokat építsenek ki.

Stefan Schwarz nincs egyedül ezzel a véleményével. Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok, aki az 1990-es években a NATO erők főparancsnoka volt, tevőleges résztvevője a délszláv háborúknak, a békeegyezmények előkészítésének, a Washington Postban azt írta: „ha az amerikai és az európai vezetők azt gondolják, hogy a nyugat-balkáni brutális konfliktusok kérdése megoldódott, akkor nagyon messze vannak a valóságtól.”

A rossz kormányzások, a gazdaság stagnálása, a gyenge intézményrendszerek nagyon sebezhetők a dzsihadisták erőszakos toborzásával szemben, és mindez az egész térséget kiszolgáltatja olyan államoknak, mint Oroszország, Törökország és Kína.

A Kreml Szerbiával és a balkáni szláv népekkel közös történelmi és kulturális kapcsolatait kihasználva igyekszik erősíteni befolyását a szerbeknek adott katonai harci repülőgépektől a montenegrói államcsínyben játszott állítólagos szerepükig. Szélsőséges csoportokat támogatva, katonai segítséget nyújtva az Európai Unió és a NATO elleni fellépésre bátorít, ösztönzi az etnikai és vallási megosztottságot, növelve ezzel a feszültségeket, amik az 1990-es évek háborúihoz vezettek.

Erősödik a török szerepvállalás, jelentősek a szaud-arábiai donációk, amiket dzsámik és vallási szervezetek kapnak.Kína is keresi a helyét, infrastrukturális befektetéseket ajánl, amik mindig bizonyos feltételekkel jönnek.

Összességében azt lehet mondani, hogy „amíg Amerika és Európa aludt, más erők aktivizálódtak”.

„Az Egyesült Államoknak és Európának be kell fejeznie a Nyugat-Balkán átadását. A szabadpiaci területek létrehozása jó ötlet, de nem lehet, hogy felváltsa a NATO és az EU által nyújtott garanciákat. Világosan ki kell jelölni az Európai Unióba vezető utat, mert bár a régió népei sok kérdésben nem értenek egyet, a gazdasági kérdésekben és az Iszlám Állam elleni fellépésben teljes az egyetértés”- véli Wesley Clark.  

És persze az sem elhanyagolható kérdés, hogy biztosítani kell, hogy a régióba fektetett több milliárd dollár ne vesszen kárba.

A török befolyás erősödésére figyelmeztetnek politikai elemzők is.

A június 24-i törökországi választást megelőző kampánykörutat Recep Tayyip Erdogan elnök ki szerette volna terjeszteni a diaszpórában élő törökökkel való találkozásokra is, éppen úgy, ahogyan tavaly az alkotmánymódosításról tartott népszavazás előtt tette. Idén azonban Ausztria, Németország és Hollandia nem engedélyezte neki, hogy országukban politikai kampánygyűléseken szónokoljon.   

Nem így Szarajevó, ahol díszvendége volt az Európai-török demokrata Unió hatodik kongresszusának, és ahol több ezer Nyugat-Európában élő török is részt vett. Ez volt az egyetlen Törökországon kívüli kampányrendezvény. 

Bosznia-Hercegovinában az országot sokan fő támogatójuknak és védelmezőjüknek tekintik, de Szerbiában is egyre jobban támaszkodnak török befektetőkre. A Reuters szerint a Brexit, a gazdasági válság, most a menekültkérdés jelentősen visszavetette az uniós bővítési folyamatot, és a térségben jelenleg az EU és Törökország méri össze erejét, de Oroszország és Kína is harcol a befolyásért.

Ahogyan az oroszok a szláv népekkel közös tradicionális történelmi és kulturális kapcsolataikat igyekeznek kihasználni, ugyanezt teszik a törökök is. Az Európai Uniót nem is annyira Törökország gazdasági, sokkal inkább politikai befolyása aggaszthatja, ami nem alaptalan.

                                 Erdogan Szarajevóban 2018. május 20-án

Erdogan 15 éves uralma alatt Törökország jelentős erőfeszítéseket és pénzt fektetett bele, hogy egyre nagyobb politikai, kulturális és gazdasági teret nyerjen a régióban. Fejlesztési támogatásokat nyújtott, nagy infrastrukturális projekteket vezetett, egyetemeket nyitott, dzsámikat újított fel, a térségbeli befektetésre bátorította a török vállalkozásokat. Boszniában 300 millió eurót fordított dzsámik újjáépítésére és az Oszmán Birodalom idejéből származó műemlékek helyreállítására. Várható a befolyásuk kiterjesztése a valláson keresztül, és kulturális jelenlétük növelése török filmeken, török sorozatokon és iskolákon keresztül.

A Politico egyenesen azt írja, hogy „míg az EU Moszkva szerepe miatt aggódik a Nyugat-Balkánon, addig Ankara a saját befolyását erősíti ugyanitt.”

A török elnök szarajevói látogatása és beszéde azonban éles vitákat váltott ki a boszniai szerb, de a bosnyák politikusok között is, akik nem nézik jó szemmel Törökország befolyásának növekedését, és ismételten megerősítik, hogy az ország célja az Európai Uniós csatlakozás, és kicsit sincs ínyükre, hogy őket Törökország holdudvarának tekintsék.

A jellemzően a Közel-Kelettel foglalkozó, washingtoni székhelyű Al monitor portál így értékel: „Törökország befolyása a Nyugat-Balkánon megalapozott, azonban hiba lenne azt gondolni, hogy Ankara mindig megkapja azt, amit akar.”


Categories: Nyugat-Balkán

Elkelt a New York-i „Tito rezidencia”

Balkáni Mozaik Blog - Sun, 03/06/2018 - 14:17

A délszláv polgárháború és Jugoszlávia szétesésének egyik következménye az egykori közös vagyon felosztása, illetve értékesítése. 2001. június 29-én Bécsben írták alá az utódállamok külügyminiszterei a volt Jugoszlávia állami vagyonának felosztásáról elfogadott megállapodást. Ebben rendelkeztek többek között a Nemzeti Bankban lévő pénzről, az aranytartalékról, más bankok, egyebek mellett a szlovén Ljubljanska Bank kötelezettségeiről (ez hosszú évekig tartó éles vitákat eredményezett, és végül a volt számlatulajdonosokat nem kártalanították), és rendelkeztek az ingatlanokról is.   

A diplomáciai és konzuli ingatlanok felosztására, értékesítésére, hasznosítására egy külön bizottság jött létre, az ő hatáskörükbe tartozott a most eladott New York-i ingatlan is. 

A köznyelvben csak „Tito lakásaként” emlegetett ingatlan egy egyszerű lakásnál jóval több, egy figyelemre méltó házban a Park Avenue 730 szám alatt. A házat 1904-ben építették, tervezője a Warren & Wetmore voltak, akik a New York-i központi pályaudvart is tervezték. Az épület egyike azoknak, ahol az építésekor beépített lift működik ma is.  

Az eladásra kínált ingatlan 216 négyzetméter alapterületű, kétszintes, hat hálószobás, öt teraszos penthouse lakás, ami még Jugoszlávia létezésekor az ország ENSZ nagyköveti rezidenciájaként funkcionált. Az ingatlant állítólag maga Josip Broz Tito választotta ki és vásároltatta meg 100 ezer dollárért 1975-ben. Amerikai látogatásai során itt szállt meg, különösen azután, hogy 1963-ban a Waldorf Astoriában merényletet kíséreltek meg ellene. Állítólag az egyik szalonban egyeztek meg az egyiptomi, ghánai, indiai és indonéz vezetők az el nem kötelezettek mozgalmának létrehozásáról.

Nos, ez a lakás került licitálásra és kelt el néhány héttel ezelőtt. Pontosabban, nem is a lakást adták el, hanem azt a 960 darab részvényt, ami Jugoszlávia tulajdonában volt a  Park 71st Corporation-ben, amely társaság ezt az ingatlant is birtokolja. A horvát Vecernj list úgy tudja, hogy a vevő egy vietnámi-francia befektetési bankár, egy régi, vietnámi arisztokrata család tagja. 

Az adásvételi szerződés aláírása 3 órát tartott, mivel a szabályok szerint az összes eladó képviselőjének – Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Szlovénia - egyidőben, egyazon helyen kell aláírnia. Az utódállamok képviselőinek kicsivel több, mint egy hónapuk volt arra, hogy saját államaiktól minden engedélyt és jóváhagyást beszerezzenek az értékesítéshez, és rendelkezni kellett az Egyesült Államok külügyminisztériumának hozzájárulásával is.

Az ingatlanra Szerbia nem költött azon kívül, hogy a kötelező költségeket fizette, ami eddig több mint 3,2 millió dollárt jelentett. Ezt most a vételárból le kell vonni és ezt a költséget ugyanúgy felosztani az utódállamok között, mint a nettó 8,8 millió dollár vételárat. 

Horvátországot 23,5%, kb. 2,1 millió dollár, Bosznia-Hercegovinát 15%, kicsivel több mint 1,3 millió dollár, Szerbiát 39,5%, közel 3,5 millió dollár illet meg. A maradékon osztozik Szlovénia és Macedónia. 

A lakás nagyon rossz állapotban van, hiszen 1992 óta, az utolsó jugoszláv ENSZ nagykövet távozása óta üresen áll. Teljes felújítást igényel, kezdve az azbeszt és az ólomfesték eltávolításával és az ablakok cseréjével. A felújítás legkevesebb három évig fog tartani, mert érvényesek rá a nagyon szigorú „nyári szabályok”, azaz az épületben, épületen végzett munkák, a lakásokban szükséges és felújítási munkák kivételével csak június és szeptember között engedélyezettek.

 

A most eladott ingatlanon kívül értékesítés alatt van New Yorkban a valamikori jugoszláv nagykövetségi épület, diplomáciai ingatlanok Bonnban, Bernben és Tokióban. A már említett közös bizottság legutóbbi ülésén döntött a nagy brazíliai diplomáciai komplexumok fizikai megosztásáról, illetve az értékesítésről a Közép-Afrikai Köztársaságban, Guineában, Zambiában és Guayanában.  


Categories: Nyugat-Balkán

Elkelt a New York-i „Tito rezidencia”

Balkáni Mozaik Blog - Sun, 03/06/2018 - 14:17

A délszláv polgárháború és Jugoszlávia szétesésének egyik következménye az egykori közös vagyon felosztása, illetve értékesítése. 2001. június 29-én Bécsben írták alá az utódállamok külügyminiszterei a volt Jugoszlávia állami vagyonának felosztásáról elfogadott megállapodást. Ebben rendelkeztek többek között a Nemzeti Bankban lévő pénzről, az aranytartalékról, más bankok, egyebek mellett a szlovén Ljubljanska Bank kötelezettségeiről (ez hosszú évekig tartó éles vitákat eredményezett, és végül a volt számlatulajdonosokat nem kártalanították), és rendelkeztek az ingatlanokról is.   

A diplomáciai és konzuli ingatlanok felosztására, értékesítésére, hasznosítására egy külön bizottság jött létre, az ő hatáskörükbe tartozott a most eladott New York-i ingatlan is. 

A köznyelvben csak „Tito lakásaként” emlegetett ingatlan egy egyszerű lakásnál jóval több, egy figyelemre méltó házban a Park Avenue 730 szám alatt. A házat 1904-ben építették, tervezője a Warren & Wetmore voltak, akik a New York-i központi pályaudvart is tervezték. Az épület egyike azoknak, ahol az építésekor beépített lift működik ma is.  

Az eladásra kínált ingatlan 216 négyzetméter alapterületű, kétszintes, hat hálószobás, öt teraszos penthouse lakás, ami még Jugoszlávia létezésekor az ország ENSZ nagyköveti rezidenciájaként funkcionált. Az ingatlant állítólag maga Josip Broz Tito választotta ki és vásároltatta meg 100 ezer dollárért 1975-ben. Amerikai látogatásai során itt szállt meg, különösen azután, hogy 1963-ban a Waldorf Astoriában merényletet kíséreltek meg ellene. Állítólag az egyik szalonban egyeztek meg az egyiptomi, ghánai, indiai és indonéz vezetők az el nem kötelezettek mozgalmának létrehozásáról.

Nos, ez a lakás került licitálásra és kelt el néhány héttel ezelőtt. Pontosabban, nem is a lakást adták el, hanem azt a 960 darab részvényt, ami Jugoszlávia tulajdonában volt a  Park 71st Corporation-ben, amely társaság ezt az ingatlant is birtokolja. A horvát Vecernj list úgy tudja, hogy a vevő egy vietnámi-francia befektetési bankár, egy régi, vietnámi arisztokrata család tagja. 

Az adásvételi szerződés aláírása 3 órát tartott, mivel a szabályok szerint az összes eladó képviselőjének – Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Szlovénia - egyidőben, egyazon helyen kell aláírnia. Az utódállamok képviselőinek kicsivel több, mint egy hónapuk volt arra, hogy saját államaiktól minden engedélyt és jóváhagyást beszerezzenek az értékesítéshez, és rendelkezni kellett az Egyesült Államok külügyminisztériumának hozzájárulásával is.

Az ingatlanra Szerbia nem költött azon kívül, hogy a kötelező költségeket fizette, ami eddig több mint 3,2 millió dollárt jelentett. Ezt most a vételárból le kell vonni és ezt a költséget ugyanúgy felosztani az utódállamok között, mint a nettó 8,8 millió dollár vételárat. 

Horvátországot 23,5%, kb. 2,1 millió dollár, Bosznia-Hercegovinát 15%, kicsivel több mint 1,3 millió dollár, Szerbiát 39,5%, közel 3,5 millió dollár illet meg. A maradékon osztozik Szlovénia és Macedónia. 

A lakás nagyon rossz állapotban van, hiszen 1992 óta, az utolsó jugoszláv ENSZ nagykövet távozása óta üresen áll. Teljes felújítást igényel, kezdve az azbeszt és az ólomfesték eltávolításával és az ablakok cseréjével. A felújítás legkevesebb három évig fog tartani, mert érvényesek rá a nagyon szigorú „nyári szabályok”, azaz az épületben, épületen végzett munkák, a lakásokban szükséges és felújítási munkák kivételével csak június és szeptember között engedélyezettek.

 

A most eladott ingatlanon kívül értékesítés alatt van New Yorkban a valamikori jugoszláv nagykövetségi épület, diplomáciai ingatlanok Bonnban, Bernben és Tokióban. A már említett közös bizottság legutóbbi ülésén döntött a nagy brazíliai diplomáciai komplexumok fizikai megosztásáról, illetve az értékesítésről a Közép-Afrikai Köztársaságban, Guineában, Zambiában és Guayanában.  


Categories: Nyugat-Balkán

Száznegyven új járat a nyugat-balkáni repülőterekre

Balkáni Mozaik Blog - Fri, 01/06/2018 - 12:51

A nyári szezon beindulásával a nyugat-balkáni régió légiközlekedési piacának szereplői, a volt Jugoszlávia utódállamainak légitársaságai jókora növekedést terveznek. Az innen és ide közlekedő légitársaságok tavaly száz új járatot indítottak, idén ezt 40%-kal 140-re emelik. Természetesen a legkedveltebbek a tengerpari repülőterek, de egyes kontinentális légikikötőkbe is jelentősen emelik a járatszámot.

Vitathatatlanul az év járata az Air Canada Rouge légitársaság Zágráb-Torontó járata hetente négyszer, de a legjelentősebb járatok között tartják számon az Iran Air Teherán-Belgrád, az Air France Párizs-Dubrovnik, az Aegean Athén-Zágráb és a LOT Varsó-Szkopje járatait is.

A legnagyobb harc Frankfurtért megy, ahonnan a Lufthansa, a Condor és a Ryanair is egyre több járatot indít. A legtöbb új járat Pulából és Dubrovnikból indul, őket követi Split, Podgorica és Zadar. A legkisebb mértékű a bővítés Nisben, Eszéken és Mariborban.

Az Adria a csődbe ment Darwintól „örökölt” Saab 2000-ekre támaszkodva több új útvonalat és járatot nyitott, de a terv nem volt sikeres, ezért a légitársaságnak az év elején sok járatot kellett géphiány miatt törölni, ezért a nyári szezon kezdetéig találni kellett megfelelő gépeket a Saabok helyettesítésére. A szerb repülős szakportál tudomása szerint jelenleg az Adrianak teljesít járatokat a Go2Sky Boeing 737-400-sal és a Carpatair Fokker 100-sal.

A következő másfél hónapban a társaság heti 23 új menetrendszerinti járat indítását tervezi, amihez még legalább egy repülőgép szükséges, és ha a charter járatok számát is növelni akarják, ahhoz legalább még két repülőgépre van szükség.

Ebben az évben Ljubljanaból hét új városba indítottak járatot: Brač, Bukarest, Dubrovnik, Düsseldorf, Genf, Hamburg és Szófia. A tavaly nyárhoz képest a szlovén főváros heti 38 új járatot kínál.

Az Adria nemcsak Ljubljanaból repül, hanem Pristinából is heti 27, Tiranából heti 20 járattal.

A meglehetősen nehéz helyzetben lévő horvát Croatia Airlines,miután az elmúlt két évben évente négy új járatot indított, idén ezt a tendenciát nem tudja folytatni. Zágrábból két új járatot jelentettek be, és a heti járatok száma is mindösszesen hárommal növekszik.

A tengerpartról tudnak új célállomásokat nyitni: Split-Koppenhága és Dubrovnik-München szerepel a kínálatban, de lekerült a Pula-Zürich és a Dubrovnik-Nizza.

A Croatianak március óta súlyos problémái vannak a kapacitáshiány miatt. Nincs megfelelő számú műszaki személyzet, ezért a repülőgépek karbantartása több mint két hónapot csúszik. Március végétől, amikorra valamennyi gépnek hadra foghatónak kellett volna lennie, a járattörlések miatt a társaság jelentős veszteségeket könyvelhet el. A két hónap alatt több mint 100 járatot töröltek, van olyan nap, mikor a járatok 10%-át kell lemondani. A helyzet enyhítésére repülőgépeket bérelnek külföldi, egyebek mellett svájci, osztrák, román, bolgár légitársaságoktól.

A Montenegro Airlines az elmúlt évek stagnálása után Tivatból indít három új járatot – Koppenhága, Lipcse, München – és kapacitást növel további három járaton: Szentpétervár,Moszkva, London.

   

Ahogyan tavaly is, az egyetlen légitársaság, ahol összességében csökkent a járatok száma, az Air Serbia. Törölték a nyári ajánlat közül Ohridot és Abu Dhabit, de növelték a járatok számát New Yorkba, Szentpétervárra, Zürichbe, Milánóba és Athénba. Mindösszesen azonban a nyári menetrendi időszakban a tavalyi évhez viszonyítva heti 3,9%-kal kevesebb járatot indítanak.   

A hazaiakon kívül külföldi légitársaságoknak is van bázisuk a térségben: a WizzAirnek Szkopjéban, Belgrádban és Tuzlában, a Ryanairnek szezonálisan Zadarban.

A WizzAir idén meglehetősen visszafogottan fejlesztett a három bázison. Szkopjéból törölte a Bergamot, illetve helyette Malpensara járnak. Növelte a budapesti járatok számát, és a bázison állomásoztatott négy A320 repülőgépből kettőt A321-re cseréltek, jelentősen növelve a felkínált utashelyek számát.  

Tuzlából, ahogy Belgrád esetében is, a WizzAir törölte lutoni és nürnbergi járatait, de ezek kompenzálására növelte a Baselba, Dortmundba és Memmingembe indított járatok számát.

A társaságnak a régióban heti 9 járata van, az említetteken kívül Szarajevóból, Ljubljanaból és Splitből.

A Ryanair a szezonálisan működő zadari bázisáról járatot üzemeltet Frakfurtba, Memmingembe, Brémába, Podgoricából Wroclawba, Pulából és Rijekából Frankfurtba.

Forrás: T6

 


Categories: Nyugat-Balkán

Száznegyven új járat a nyugat-balkáni repülőterekre

Balkáni Mozaik Blog - Fri, 01/06/2018 - 12:51

A nyári szezon beindulásával a nyugat-balkáni régió légiközlekedési piacának szereplői, a volt Jugoszlávia utódállamainak légitársaságai jókora növekedést terveznek. Az innen és ide közlekedő légitársaságok tavaly száz új járatot indítottak, idén ezt 40%-kal 140-re emelik. Természetesen a legkedveltebbek a tengerpari repülőterek, de egyes kontinentális légikikötőkbe is jelentősen emelik a járatszámot.

Vitathatatlanul az év járata az Air Canada Rouge légitársaság Zágráb-Torontó járata hetente négyszer, de a legjelentősebb járatok között tartják számon az Iran Air Teherán-Belgrád, az Air France Párizs-Dubrovnik, az Aegean Athén-Zágráb és a LOT Varsó-Szkopje járatait is.

A legnagyobb harc Frankfurtért megy, ahonnan a Lufthansa, a Condor és a Ryanair is egyre több járatot indít. A legtöbb új járat Pulából és Dubrovnikból indul, őket követi Split, Podgorica és Zadar. A legkisebb mértékű a bővítés Nisben, Eszéken és Mariborban.

Az Adria a csődbe ment Darwintól „örökölt” Saab 2000-ekre támaszkodva több új útvonalat és járatot nyitott, de a terv nem volt sikeres, ezért a légitársaságnak az év elején sok járatot kellett géphiány miatt törölni, ezért a nyári szezon kezdetéig találni kellett megfelelő gépeket a Saabok helyettesítésére. A szerb repülős szakportál tudomása szerint jelenleg az Adrianak teljesít járatokat a Go2Sky Boeing 737-400-sal és a Carpatair Fokker 100-sal.

A következő másfél hónapban a társaság heti 23 új menetrendszerinti járat indítását tervezi, amihez még legalább egy repülőgép szükséges, és ha a charter járatok számát is növelni akarják, ahhoz legalább még két repülőgépre van szükség.

Ebben az évben Ljubljanaból hét új városba indítottak járatot: Brač, Bukarest, Dubrovnik, Düsseldorf, Genf, Hamburg és Szófia. A tavaly nyárhoz képest a szlovén főváros heti 38 új járatot kínál.

Az Adria nemcsak Ljubljanaból repül, hanem Pristinából is heti 27, Tiranából heti 20 járattal.

A meglehetősen nehéz helyzetben lévő horvát Croatia Airlines,miután az elmúlt két évben évente négy új járatot indított, idén ezt a tendenciát nem tudja folytatni. Zágrábból két új járatot jelentettek be, és a heti járatok száma is mindösszesen hárommal növekszik.

A tengerpartról tudnak új célállomásokat nyitni: Split-Koppenhága és Dubrovnik-München szerepel a kínálatban, de lekerült a Pula-Zürich és a Dubrovnik-Nizza.

A Croatianak március óta súlyos problémái vannak a kapacitáshiány miatt. Nincs megfelelő számú műszaki személyzet, ezért a repülőgépek karbantartása több mint két hónapot csúszik. Március végétől, amikorra valamennyi gépnek hadra foghatónak kellett volna lennie, a járattörlések miatt a társaság jelentős veszteségeket könyvelhet el. A két hónap alatt több mint 100 járatot töröltek, van olyan nap, mikor a járatok 10%-át kell lemondani. A helyzet enyhítésére repülőgépeket bérelnek külföldi, egyebek mellett svájci, osztrák, román, bolgár légitársaságoktól.

A Montenegro Airlines az elmúlt évek stagnálása után Tivatból indít három új járatot – Koppenhága, Lipcse, München – és kapacitást növel további három járaton: Szentpétervár,Moszkva, London.

   

Ahogyan tavaly is, az egyetlen légitársaság, ahol összességében csökkent a járatok száma, az Air Serbia. Törölték a nyári ajánlat közül Ohridot és Abu Dhabit, de növelték a járatok számát New Yorkba, Szentpétervárra, Zürichbe, Milánóba és Athénba. Mindösszesen azonban a nyári menetrendi időszakban a tavalyi évhez viszonyítva heti 3,9%-kal kevesebb járatot indítanak.   

A hazaiakon kívül külföldi légitársaságoknak is van bázisuk a térségben: a WizzAirnek Szkopjéban, Belgrádban és Tuzlában, a Ryanairnek szezonálisan Zadarban.

A WizzAir idén meglehetősen visszafogottan fejlesztett a három bázison. Szkopjéból törölte a Bergamot, illetve helyette Malpensara járnak. Növelte a budapesti járatok számát, és a bázison állomásoztatott négy A320 repülőgépből kettőt A321-re cseréltek, jelentősen növelve a felkínált utashelyek számát.  

Tuzlából, ahogy Belgrád esetében is, a WizzAir törölte lutoni és nürnbergi járatait, de ezek kompenzálására növelte a Baselba, Dortmundba és Memmingembe indított járatok számát.

A társaságnak a régióban heti 9 járata van, az említetteken kívül Szarajevóból, Ljubljanaból és Splitből.

A Ryanair a szezonálisan működő zadari bázisáról járatot üzemeltet Frakfurtba, Memmingembe, Brémába, Podgoricából Wroclawba, Pulából és Rijekából Frankfurtba.

Forrás: T6

 


Categories: Nyugat-Balkán

Egy szemétkonténer ünnepélyes átadása…

Balkáni Mozaik Blog - Fri, 01/06/2018 - 09:59

Ha azt gondolják, hogy vicc, hát nem az. Goran Rakić, Kosovska Mitrovica polgármestere ünnepélyesen átadott egy szemetes konténert, amiből még huszonötöt helyeztek ki a városban. A konténerek nemzetközi – EU, Sinergia ifjúsági-oktatási szervezet – összefogással kerültek a városba, így teljesen helyénvalónak érzik a ceremoniális átadást.  

                                      A szemetes konténer ...

Az esemény a közösségi médiákban lavinát indított meg. Számtalan ironikus, értetlenkedő bejegyzés után az ellenoldal: nem lehet semmi jót tenni, hogy ne döfjék bele a verbális kést? Itt soha senki nem dobott el egy papírfecnit sem? Mások szarkasztikusan azt kifogásolják, hogy a polgármester nem teljesen adta meg a módját az ünnepélyes avatásnak, de megértőek, mivel először történt szemétkonténer avatás.

Az eset a régióban nem egyedülálló. Tavaly a Szerb Progresszív Párt magasrangú tisztségviselője a kerületi polgármesterrel együtt ugyancsak ünnepélyesen adta át az új konténereket Belgrád Karaburma kerületben.

Egy másik kerületben gyalogosátkelőt avatott a polgármester. Kommentelők ironikusan megjegyzik, hogy a zebra meglehetősen szerény, mindössze hat fehér csík, de a következők már szélesebbek lesznek nyolc csíkkal, mert Szerbia napról napra fejlődik.

                                 A hat csíkos zebra...

Nem akar lemaradni Újvidék sem, ahol egy szemafort adtak át ünnepélyes keretek között. A ceremónia meglehetősen egyszerű volt: újságírók gyűrűjében a polgármester megmutatta a lyukat, amibe bele kellett helyezni a forgalomirányító lámpát, majd mondott egy beszédet, dicsérve a modern forgalomtechnikai eszközöket.

                             és a forgalomirányító lámpa  

A jelenlegi szerb titkosszolgálati miniszter is polgármester volt egykoron, ő egy lépcsősort és a hozzá tartozó korlátot avatta fel ünnepélyesen.

Ebben a kiélezett versenyben vitathatatlanul dobogós helyen van Leskovac polgármestere és a mostani honvédelmi miniszter. A polgármester ünnepélyesen átadott egy nyilvános WC-t a helyi temetőben, a miniszter pedig korábbi beosztásában, még a munkaügyi tárca irányítójaként Apatinban az Idősek Otthonában átvágta a piros szalagot a liftben. Ezután egy kicsit liftezett le-és fel, hogy megbizonyosodjon róla, hogy jól működik.

                                 meg a lift...

Nos, van tülekedés az elsőségért…


Categories: Nyugat-Balkán

Pages