A Tanács a mai napon új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazájukban online tartalomszolgáltatásért fizető fogyasztók ezt a tartalmat akkor is elérhessék, ha egy másik tagállamba utaznak.
„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy olyan digitális egységes piacot teremtsünk, amelynek előnyeiből mindenki egyaránt részesül.”
a máltai elnökségAz új rendelet fokozni fogja a versenyképességet azáltal, hogy ösztönzi az innovációt az online szolgáltatások terén, és több fogyasztó számára teszi vonzóvá az ilyen szolgáltatásokat. A digitális egységes piaci stratégia egyik célkitűzése, hogy kiépüljön a digitális tartalmak és szolgáltatások valódi belső piaca.
A jogszabályt minden, díjfizetés ellenében nyújtott online tartalomszolgáltatásra alkalmazni kell majd. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például bizonyos közszolgálati műsorszolgáltatók is kihasználhatják a rendelet előnyeit, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőiknek melyik országban van a lakóhelye.
Az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg egyrészt abból fakadnak, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak – például audiovizuális alkotások – vagy a kiemelt sportesemények közvetítésére való jogosultságok gyakran területi engedélyhez kötöttek, másrészt pedig abból, hogy az online tartalomszolgáltatást nyújtók dönthetnek úgy, hogy csak bizonyos piacokat szolgálnak ki.
A határokon átnyúló szolgáltatás nem fog többletdíjjal járni.
A lakóhely szerinti tagállam azonosításaAz új intézkedéseknek köszönhetően a polgárok külföldön is hozzáférhetnek a lakóhelyük szerinti tagállamban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, amikor szabadságon vagy üzleti úton vannak, vagy ha korlátozott idejű tanulmányok céljából tartózkodnak egy másik tagállamban.
A visszaélések elkerülése érdekében a szolgáltatók ellenőrizni fogják, hogy melyik az egyes előfizetők lakóhely szerinti tagállama. Erre az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kerül majd sor.
A szolgáltatóknak jogában áll majd, hogy megtagadják az online szolgáltatáshoz való hozzáférést, amennyiben előfizetőjük nem tudja bizonyítani, hogy melyik tagállamban lakik.
Az ellenőrzést észszerű, arányos és hatékony eszközökkel kell végezni egy erre szolgáló listán szereplő legfeljebb két kritérium alapján. Az ellenőrzés történhet például a következők segítségével: személyazonosító igazolvány, bankszámla vagy hitelkártya; a szolgáltatás nyújtásához szükséges készülék telepítésének címe; az előfizető által egyéb szolgáltatásokért fizetett díj megfizetésének igazolása; hivatalos számlázási vagy postacím; stb.
A szerzői jogok tulajdonosainak ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy a lakóhely ellenőrzése híján is engedélyezzék tartalmaik használatát.
HatálybalépésAz új szabályokat 2018 első negyedévétől kell alkalmazni (az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetésük után kilenc hónappal).
A mai döntés a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 7-én létrejött megállapodás nyomán született. Az Európai Parlament 2017. május 18-án szavazta meg az első olvasatban kialakított álláspontját.
A rendeletet a Bel- és Igazságügyi Tanács vita nélkül fogadta el.
HáttérEgyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ennek köszönhetően a fogyasztók egyre könnyebben vehetik igénybe az online tartalomszolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodnak.
A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény mutatkozik az iránt, hogy a tartalomszolgáltatásokhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak a lakóhelyük szerinti országban, hanem külföldön is hozzáférhessenek. Ezért fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek az egységes piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét.
A Tanács azt a célt tűzi maga elé, hogy 2030-ra a 2020-as adatokhoz képest, a közelmúltban elfogadott közös fogalommeghatározást használva felével csökkenjen az EU-ban a közúti balesetekben súlyosan megsérült személyek száma. Különös aggodalomra ad okot az évente elhalálozott vagy súlyosan megsérült gyalogosok és kerékpárosok száma.
A közúti közlekedés biztonságáról szóló mai következtetéseivel a Tanács jóváhagyja a közúti közlekedés biztonságának javításáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek az elfogadására az elnökség által 2017. március 29-én rendezett nem hivatalos miniszteri értekezlet keretében került sor. A következtetések alapul szolgálnak majd a közúti közlekedés biztonsága tekintetében elfogadandó uniós stratégiához, amely a 2020 és 2030 közötti évtizedre vonatkozóan kerül majd kidolgozásra.
A Tanács 2017. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2017/621 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. október 2-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát három, a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósításának akadályozásáért vagy aláásásáért felelősnek tartott személlyel szemben: utazási tilalmat rendel el ellenük, befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. április 1-jén hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 89., 2017.4.1., 10. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A versenyképesség, a dekarbonizáció és a digitalizáció lesznek a 2020-ig tartó időszakban és azon túl is az uniós tengeri szállítási politika vezérelvei. Ezeknek az elveknek az előtérbe helyezésével az Unió azt kívánja elérni, hogy a tengeri szállítás a jövőben is vonzó áruszállítási és személyszállítási mód legyen, valamint hogy még környezetbarátabbá váljon. Ezen túlmenően ezeknek az elveknek az alkalmazása ösztönzően hathat a beruházásokra és az innovációra is.
A Tanács a mai napon elfogadott következetésekkel jóváhagyta az uniós tengeri szállítási politikáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek elfogadására 2017. március 29-én került sor az elnökség által szervezett informális miniszteri konferencia keretében.
Június 8-án a Tanács elfogadta álláspontját a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvjavaslatra vonatkozóan.
A javasolt irányelv célja
„A terrorista cselekmények és az egyéb bűncselekmények elkövetéséhez pénzre van szükség. Az új szabályokkal az a célunk, hogy a bűnözök ne juthassanak pénzügyi forrásokhoz. Ez kulcsfontosságú eleme az Unió által a terrorizmus ellen folytatott küzdelemnek, ezért a máltai elnökség kiemelten kezeli ezt a javaslatot. Reméljük, hogy az Európai Parlament időben meg tudja kezdeni a tárgyalásokat a Tanáccsal a rendes jogalkotási eljárás keretében.”
a máltali elnökségA Tanácsban született kompromisszum egyensúlyt teremt a tagállamok által kifejtett álláspontok között, ugyanakkor az eredeti javaslat fő céljait is tiszteletben tartja.
A Tanácsban folytatott megbeszélések elsősorban az alábbiakra irányultak:
Az irányelvjavaslatot a Bizottság 2016 decemberében, a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslattal együtt terjesztette elő. Mindkét szöveg azt a célt szolgálja, hogy az EU fokozza küzdelmét a terrorizmusfinanszírozás és a pénzügyi bűncselekmények ellen. A két javaslat általános célja egyrészt tovább nehezíteni azt, hogy a terrorszervezetek bevételekhez jussanak, másrészt elősegíteni a terroristák pénzmozgások alapján történő felkutatását.
A következő lépésekA Tanács és az Európai Parlament tárgyalásokat fog kezdeni a végleges szövegről, amint az utóbbi elfogadta álláspontját.
A Tanács 14 személyt és 4 szervezetet vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozat intézkedéseit. A Biztonsági Tanács 2017. június 2-án fogadta el a határozatot., válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.
A tanácsi határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 53 személy és 46 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.
Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyet a testület a KNDK nukleáris, atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.
A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre a Hivatalos Lap június 9-i kiadásában kerül majd sor.
A Tanács a június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC). A Tanács emellett módosította és jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat részét képező EUKT feladatmeghatározását.
„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos”, jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat parancsnoki szerepet fog játszani az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói tekintetében. Ezek jelenleg a következők: az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália), az EU közép-afrikai köztársasági kiképzési missziója (EUTM RCA) és az EU mali kiképzési missziója (EUTM Mali). A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat statikus, műveleti területen kívüli, stratégiai-katonai szintű vezetési és irányítási struktúra lesz, amely a nem végrehajtási jellegű katonai missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért – ezen belül az uniós erők felállításáért, bevetéséért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért – felel. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat az indulásakor mintegy 25 munkatárssal rendelkezik majd, de az EUKT más szervezeti egységeinek támogatását is élvezni fogja. Az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgatója egyben a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatigazgatói tisztségét is ellátja majd. Vezetői és irányítói szerepet fog betölteni a jelenlegi három kiképzési misszió és az esetleges jövőbeli nem végrehajtási jellegű katonai missziók vonatkozásában. Emellett ő felel majd a missziók telepítéséért és kivonásáért, továbbá a teljes költségvetésért, az ellenőrzésért és a jelentéstételért.
A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.
A határozatot június 9-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban.
HáttérA folyamatA Tanács 2017. március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről, amelyekben jóváhagyta a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést. 2017. május 18-i következtetéseiben a Tanács a hivatalos jogi határozat megszületéséig is megerősítette a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozása melletti elkötelezettségét. A mai napon a Tanács elfogadta az említett hivatalos jogi határozatot.
A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. A Tanács a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. Ez a következő három stratégiai prioritást jelenti: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. Az Európai Tanács 2016. december 15-én megerősítette, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként gyorsabban, hatékonyabban és gördülékenyebben reagáljon.
A három uniós kiképzési missziórólAz EUTM Szomália 2010-ben indult, és azóta segíti az átmeneti szövetségi kormány és a szomáliai intézmények megerősítését.
Az EUTM Malit 2013-ban indították azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a mali fegyveres erők átszervezéséhez és ahhoz, hogy a mali fegyveres erők meg tudjanak felelni a műveleti követelményeknek.
Az EUTM RCA 2016-ban indult, és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának nyújt támogatást a biztonsági ágazat reformjának végrehajtásában.