A Tanács 2017. június 9-én általános megközelítést fogadott el az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló javaslatról. Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során.
„Az ETIAS javítani fogja biztonságunkat és védeni fogja polgárainkat. A javaslat szerint a vízummentességet élvező állampolgárokat ellenőrzésnek kell alávetni a Schengeni térségbe való beutazásuk előtt, amivel megakadályozható a kockázatot jelentő személyek beutazása.”
A Tanács máltai elnökségeAz ETIAS által elvégzett előzetes ellenőrzést követően szükség esetén megtagadható az utazási engedély kiadása az olyan vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. A rendszer hozzájárul majd a belső biztonság javításához, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, a közegészségügyi kockázatok visszaszorításához és a határforgalom ellenőrzés idejének lerövidítéséhez azzal, hogy már a külső határokra való megérkezésüket megelőzően azonosítja az említett szempontokból kockázatot jelentő személyeket.
A rendszer működéseA Tanácsi álláspont a következőkből áll:
A rendszer a vízummentességet élvező, valamint a repülőtéri tranzitvízum megszerzésére nem kötelezett harmadik országbeli állampolgárokra lesz alkalmazandó. Az említett állampolgároknak utazásuk előtt online kérelemben utazási engedélyért kell folyamodniuk.
Az egyes kérelmekben benyújtott információkat automatikusan összevetik más uniós adatbázisokkal annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e az utazási engedély megtagadását maguk után vonó indokok. Ha a rendszer nem kap találatot, vagy nincsenek további elemzést igénylő adatok, az utazási engedély rövid időn belül automatikusan kibocsátásra kerül. Várhatóan az esetek túlnyomó többségében ez lesz a helyzet.
Ha a rendszer találatot kap, vagy további elemzést igénylő adatot talál, a kérelmet az illetékes hatóságok dolgozzák fel manuálisan. Ebben az esetben az ETIAS központi egység először azt ellenőrzi, hogy a kérelemfájlban tárolt adatok megfelelnek-e a találatot eredményező adatoknak. Egyezés esetén vagy amennyiben az egyezés továbbra is kétséges, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége dolgozza fel manuálisan. Az engedély kibocsátására vagy a találatot eredményező kérelem elutasítására legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 96 órán belül – vagy ha a kérelmezőnek további információkat kell benyújtania, a további információk kézhezvételétől számított 96 órán belül – sor kerül.
A légi fuvarozóknak, a tengeri fuvarozóknak és a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozóknak beszállítás előtt ellenőrizniük kell, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel.
Az utazási engedély nem biztosít automatikusan beutazási vagy tartózkodási jogot; a végső döntést a határőr hozza meg.
Az utazási engedély három évig vagy a kérelemben megadott úti okmány érvényességi ideje végéig érvényes (amelyik előbb következik be).
Az Európai Unió és a tagállamok a mai napon aláírták az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.
A közösen kialakított stratégiát az évente megrendezésre kerülő kétnapos európai fejlesztési napok keretében a mai napon egy együttes nyilatkozat formájában írta alá a Tanács és a tagállamok nevében Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Federica Mogherini főképviselő/alelnök, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.
A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Most első alkalommal lesz teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, amelyek még szorosabb együttműködés mellett kötelezték el magukat.
Az új konszenzus határozottan megerősíti, hogy az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése a jövőben is a szegénység felszámolása marad. Mindenre kiterjedően magába foglalja a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait. Ezáltal pedig az európai fejlesztési tevékenységeket összhangba hozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, amely az EU globális stratégiájának is az egyik horizontális dimenziója.
Európa vezetői az alábbi három területen kötelezték el magukat:
Európa a fejlesztés területén globális vezető szerepet tölt be, mivel világviszonylatban elsőszámú forrása a hivatalos fejlesztési támogatásnak. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az összes európai intézmény és az összes uniós tagállam közös megállapodásával jött létre, nyílt és átlátható módon, továbbá más partnerekkel is konzultálva. Az EU ezzel a konszenzussal kíván választ adni korunk globális trendjeire és kihívásaira, hozzáigazítva az EU külső tevékenységét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó – a nemzetközi közösség által 2015 szeptemberében elfogadott – menetrend középpontjában a 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési cél és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések állnak. Az Addisz-Abebában és Párizsban 2015-ben megrendezett további nemzetközi csúcstalálkozókkal és konferenciákkal együtt a nemzetközi közösség ambiciózus új keretet hozott létre, amelyen belül valamennyi ország együtt tud működni a közös problémák megoldása érdekében. Most először a fenntartható fejlesztési célok minden országra egyetemesen alkalmazandók, az EU pedig vezető szerepet kíván betölteni a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában.
Az Európai Bizottság 2016. november 22-én terjesztette elő elképzeléseit arról, hogy milyen stratégiai megközelítést kellene alkalmazni a fenntartható fejlődés megvalósításához Európában és világszerte, és ezek között szerepelt az új konszenzusról szóló bizottsági javaslat. Azóta az Európai Parlament, a Tanács képviseletében a máltai elnökség és a Bizottság között több alkalommal került sor intenzív intézményközi megbeszélésekre azzal a céllal, hogy megállapodást sikerüljön elérni egy a fejlesztéspolitikára vonatkozó olyan új kollektív jövőképről, amely megfelel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendnek és az egyéb globális kihívásoknak.
A fenntartható fejlődést és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet illetően Európa a külső és egyéb szakpolitikáin keresztül vezető szerepet tölt be.
További információkAntonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Joseph Muscat, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / az Európai Bizottság alelnöke együttes nyilatkozata.