You are here
Blogroll
Párizs: így veszíthetnek Macronék
Egy friss közvélemény-kutatás szerint Párizs lehet az első olyan választás, pontosabban szimbolikus választás, ahol potenciálisan megbomolhat a 2017 óta jellemző dinamika, s ahol nem a Le Pen-Macron párharc lehet a fő jellemző. Persze ehhez éppen Macronék, az En Marche széthúzása is kell. Vajon minden így marad-e a 2020 márciusi önkormányzati választásig? Párizs ígérkezik a legizgalmasabb …
Continue reading "Párizs: így veszíthetnek Macronék"
The post Párizs: így veszíthetnek Macronék appeared first on Francia politika.
Orbán Viktor Macronról és az uniós pártrendszerről
Még nem értem teljesen a videó végére (2 óra 40 perces az egész kormányinfó), de az máris biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször is említette Emmanuel Macront és az európai politika, illetve pártrendszer átalakulását az évindító sajtótájékoztatóján. Olyan 1 óra 7 perc körül kezdi a miniszterelnök a téma tárgyalását és több alkalommal visszatér rá (számos …
Continue reading "Orbán Viktor Macronról és az uniós pártrendszerről"
The post Orbán Viktor Macronról és az uniós pártrendszerről appeared first on Francia politika.
Így látják a magyarokat a világban (könyvajánló)
Informatív, de főleg szórakoztató könyvet ajánlok mára. Dr. Kiss Róbert Richard országimázzsal és turizmussal foglalkozó újságíró Így látják a magyarokat a világban címmel írt könyvében többek között arról is értesülhetünk, hogy mit gondolnak rólunk az általa meginterjúvolt franciák… Vigyázat, jön egy kis spoiler – bár nem sok, de jön! Nem fogom lelőni az összes poént, …
Continue reading "Így látják a magyarokat a világban (könyvajánló)"
The post Így látják a magyarokat a világban (könyvajánló) appeared first on Francia politika.
Marine Le Pen jelölt 2022-re – már most
Marine Le Pen váratlanul bejelentette, amit eddig is mindenki tudott: jelölt kíván lenni 2022-ben az elnökválasztáson. A Nemzeti Tömörülés elnöke ezzel semmiféle meglepetést nem okozott tehát, mindenki tudta – ő maga is mondta -, hogy ambíciója van erre, és a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy 2022-ben ismét jó esélye van a második fordulóba jutásra (ami …
Continue reading "Marine Le Pen jelölt 2022-re – már most"
The post Marine Le Pen jelölt 2022-re – már most appeared first on Francia politika.
A sztrájk támogatottságáról (nyilatkozat & háttér)
Ma reggel az M1 csatornán nyilatkoztam a nyugdíjreformmal szembeni sztrájk támogatottságával, illetve magával a nyugdíjreformmal kapcsolatban. A beszélgetésből az alábbi rövid összefoglalót közölte az MTI: “Csökkent a francia nyugdíjreform elleni tiltakozások támogatottsága, de az okokkal még mindig nagyon sokan egyetértenek – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán. A műsorban arról …
Continue reading "A sztrájk támogatottságáról (nyilatkozat & háttér)"
The post A sztrájk támogatottságáról (nyilatkozat & háttér) appeared first on Francia politika.
Ségolène Royal és az áldozati stratégia?
Aki nem emlékszik: a politikai veterán Ségolène Royal még Mitterrand elnök alatt kezdte a pályáját, volt miniszter, képviselő, Poitou-Charente régió elnöke, 2007-ben a Szocialista Párt elnökjelöltje, aztán François Hollande minisztere, most pedig – a szocialista összeomlás utáni politikai túlélés jegyében – a sarkvidékekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokért felelős nagykövet. Január 24-ig, mert akkor a kormány várhatóan megszünteti …
Continue reading "Ségolène Royal és az áldozati stratégia?"
The post Ségolène Royal és az áldozati stratégia? appeared first on Francia politika.
Nyugdíjreform, Édouard Philippe, sztrájkhelyzet
Íme egy újabb elemzés a francia nyugdíjreform helyzetéről, mintegy 15 percben nagyjából minden, amit most tudni kell. Röviden, a következőkről beszéltünk: Péter megemlítette a Franciapolitika című műsor egyik legfrissebb műsorát, ahol a Káli Ildikó kollégámmal francia pezsgő kérdését jártuk körül (mi a francia pezsgő, a champagne, mit, mikor, mivel és hogy érdemes inni). A beszélgetésről …
Continue reading "Nyugdíjreform, Édouard Philippe, sztrájkhelyzet"
The post Nyugdíjreform, Édouard Philippe, sztrájkhelyzet appeared first on Francia politika.
Francia helyzet: gyorselemzés a Pirkadatban
Hogy néz ki most a francia helyzet? Hogy áll a nyugdíjreform? Hogy függ mindez össze az európai helyzettel és Emmanuel Macron mozgásterével? Mit akar a francia elnök, mire van esélye? Erről beszélgettünk a Heti TV Pirkadat című műsorában péntek reggel (tehát még a kulcsévvel kapcsolatos miniszterelnöki bejelentés előtt, melyről itt olvashatsz). A beszélgetésben a következő …
Continue reading "Francia helyzet: gyorselemzés a Pirkadatban"
The post Francia helyzet: gyorselemzés a Pirkadatban appeared first on Francia politika.
Édouard Philippe bejelentése: mekkora meghátrálás?
Édouard Philippe francia miniszterelnök, ahogy arról az MTI is beszámolt, a sokat vitatott kulcsév intézkedésének a feltételes visszavonását jelentette be szombaton. Feltételes, mert a tényleges és végleges visszavonáshoz szociális partnereknek meg kell egyezniük a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlya biztosításának feltételeiben. Íme néhány gyors gondolat a lépés kapcsán. 1. Nagyon is várható volt, hogy a kormány által …
Continue reading "Édouard Philippe bejelentése: mekkora meghátrálás?"
The post Édouard Philippe bejelentése: mekkora meghátrálás? appeared first on Francia politika.
Francia pezsgő: a pótszilveszterre is! (Franciapolitika TV)
Mitől különleges a francia pezsgő? A Franciapolitika legújabb adásában erre keressük a választ!
The post Francia pezsgő: a pótszilveszterre is! (Franciapolitika TV) appeared first on Francia politika.
Kulcsév: Macron tényleg nem áll bele?
Van-e jó zsaru, rossz zsaru játék Macron és Philippe között, marad-e a kulcsév?
The post Kulcsév: Macron tényleg nem áll bele? appeared first on Francia politika.
Gyilkosság az Elysée-ben (könyvajánló)
A Gyilkosság az Elysée-ben sajnos nincs meg magyarul, de figyelemre méltó kis könyv (értsd: legalább annyira, ha nem jobban megérné lefordítani, mint a múlt héten bemutatott Így jár minden politikus bűnöző! címűt). A szöveg klassz kis (politikai) kriminek indul, hiszen az alaphelyzet az, hogy váratlanul meggyilkolják François Mitterrand köztársasági elnököt (a nyolcvanas években járunk, Mitterrand …
Continue reading "Gyilkosság az Elysée-ben (könyvajánló)"
The post Gyilkosság az Elysée-ben (könyvajánló) appeared first on Francia politika.
Így jár minden politikus bűnöző! (könyvajánló)
Így jár minden politikus bűnöző! – harsogja Frédéric H. Fajardie krimijének magyar kiadása. Ha valaki itt a magyar közönségnek szóló üzenetet vélne felfedezni, nem téved, hiszen a könyv hivatalos ajánlója (amely a kötet hátoldalán is olvasható), még inkább rájátszik a dologra: “A regény főhőse, a gyilkosságok felderítésével megbízott Grindel rendőrparancsnok az egyik legfontosabb dilemmával szembesül. …
Continue reading "Így jár minden politikus bűnöző! (könyvajánló)"
The post Így jár minden politikus bűnöző! (könyvajánló) appeared first on Francia politika.
Franciapolitika TV: a kulisszák mögött
A Heti TV-vel közösen készítjük lassan két éve a Franciapolitika tévés adását (az eddigi adásokat itt nézhetitek meg). Ma egyenesen két felvételt is csináltunk – én pedig elviszlek kicsit benneteket a kulisszák mögé! Először is hogy tervezzük a műsorokat? Kiket hívok meg? A válasz egyszerű: ha valaki érdekeset vagy időszerűt tud mondani, akkor itt a …
Continue reading "Franciapolitika TV: a kulisszák mögött"
The post Franciapolitika TV: a kulisszák mögött appeared first on Francia politika.
Szilveszteri autóégetés: milyen szokás ez?
A szilveszteri autóégetések évről évre nagy érdeklődést váltanak ki. Sokszor még Magyarországon is megkérdezik, mi ennek a szomorú hagyománynak az oka és forrása. Az első és legfontosabb dolog, hogy az autóégetés nem egyszerűen szilveszteri “buli”, csak ezen az estén látványosan sok autót gyújtanak meg (július 14. a másik kiemelt gyújtogatós alkalom). Ahogy nézegetem az adatokat, …
Continue reading "Szilveszteri autóégetés: milyen szokás ez?"
The post Szilveszteri autóégetés: milyen szokás ez? appeared first on Francia politika.
2020: három kérdés, avagy mit hoz az év?
Mit hoz 2020 Franciaországban?
The post 2020: három kérdés, avagy mit hoz az év? appeared first on Francia politika.
2019: két konfliktus és egy választás
Miről szólt 2019 Franciaországban? 2019: konfliktusos keret Franciaországban a 2019-es év eleje és vége egy-egy társadalmi konfliktusban csúcsosodott ki, egyfajta keretet adva így az esztendőnek. Míg azonban a sárga mellényesek mozgalma egy koordinálatlan spontán mozgalom volt, az év végén egy hagyományos, szervezett szakszervezeti tiltakozási akciósorozat lépett fel Macron elnök nyugdíjreformjával szemben. Utóbbi konfliktus jelenleg is …
Continue reading "2019: két konfliktus és egy választás"
The post 2019: két konfliktus és egy választás appeared first on Francia politika.
Engedmények vagy tárgyalástechnika?
A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része? Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó. Már az ún. kulcsév vagy fordulóév …
Continue reading "Engedmények vagy tárgyalástechnika?"
The post Engedmények vagy tárgyalástechnika? appeared first on Francia politika.
Fékek és ellensúlyok a nemzetközi szóhasználatban
Tiszelt Fábián Tamás Úr!
Alábbi cikkéhez szeretnék hozzászólni - mindig nagy örömmel olvasom a « Ma is tanultam valamit » rovat cikkeit, mégha a tartalmukkal 1-2%-ban nem értek mindig feltétlen egyet, de rengeteget tanulok még történészként-politológusként is belőlük. Csak így tovább, remélem még sok érdekes cikket olvashatok a jövőben. A hozzászólásom tárgya a következő cikk.
Jómagam - többek között - az ELTE BTK (majd TÁTK) politikaelmélet szakán végeztem, valamint a francia uniós IEHEI (ma IE-EI) intézetben tanultam politológiát. A magyar egyetemen végig "ellensúlyokat" tanultunk, tankönyveink (alkotmányjog) is ezt a kifejezést használták (az 1990-es években legalábbis.) Ahogy elnézem, mind a mai napig vannak olyan használatban lévő alkotmánytan könyvek Magyarországon, melyek az ellensúlyok kifejezést használják, például ez a könyv. A francia egyetemen, politológus közbeszédben szintén « ellensúlyozunk ».
Felmerült bennem, hogy ez az orbáni-kövéri (meg ezek szerint Török Gábor-i) "fékek és egyensúlyok rendszere" valami olyasmi lehet, mint az elhíresült magyar "ártatlanság védelme »? Török Gábort tehetséges kollégának (sőt, életkora miatt mesteremnek) tartom, de tudtommal ő sem alkotmányjogász.
Az én megoldásomhoz nem árt tudni franciául, hiszen az angol verzióban valóban benne lehet egyfajta kétértelműség (mint ahogy nagyszerűen leírja cikkében is). Az angol kifejezés "System of checks and balances" franciául ugyanis sokkal egyértelműbb : "système de freins et CONTREPOIDS ». A francia "contrepoids » szó egyértelműen ellensúlyt jelent, nem lehet « véletlenül » sem egyensúlynak fordítani.
Angolul a "balance" tényleg jelenthetne akár egyensúlyt is, de annak itt nem sok értelme van, hiszen - mint alkotmánytannal is foglakozó politológus (ld. itt és itt) úgy látom - aligha van "egy súlycsoportban" pl. a végrehajtói és a bírói hatalom, hogy a köztük levő kapcsolatot « egyensúlynak » tekintsük, utóbbi max. ellensúlya lehet valamennyire az előbbinek. (Nota bene, külön szakirodalma van a független bírói hatalomnak, mint a rendszer kezdetektől fogva utópisztikus elemének. Az az « egyensùly » bizony messze van… )
Az « egyensúlyok » szó véleményem szerint az alkotmányos rendszer működését illetőleg tehát irreleváns, pontatlan kifejezés.
Ajánlom figyelmébe ezt az amerikai alkotmány 1787-es vitáiról a Francia Politikatudományi Folyóiratban megjelent szakcikket a fékek és ellensúlyok rendszere kapcsán. Végig a "contrepoids" (61x), azaz ellensúly szó szerepel benne.
Annak is megpróbáltam utánajárni, hogy ez a - szerintem - méretes magyar leiterjakab honnan terjedhetett el. Az a hipotézisem, hogy Montesquieu-töl kezdve a vonatkozó könyvek, fejtegetések, alkotmánytan könyvek végig a hatalmi ágak EGYENSÚLYAROL beszélnek, tehát így, EGYES számban, aminek eszköze a fékek és ELLENSÚLYOK (többes szám!) rendszere.
Mindezt megtalálhatja a fenti magyar pdf-könyvben is így, de hivatkozhatom a francia alkotmányjogászok Bibliáját is : Gicquel-Gicquel, 2005, mely 250. oldala hasonló értelemben « un équilibre » -ről, azaz egy egyensúlyról ír, majd rátér az ellensúlyok bemutatására, igaz ez esetben e könyv az angolra hajazó, szintén kétértelműbb « balances » kifejezést használja. (Miközben a fenti « équilibre » szó egyértelműen egyensúlyt jelent (ld. https://www.larousse.fr/dictionnaires/francais/%C3%A9quilibre/30674 ) nem véletlenül nem ezt a szót használja lentebb.)
Így lesz tehát az ellensúlyok által egyfajta (1 db.!) viszonylagos egyensúly az egész rendszert illetőleg. De az "egyensúlyoknak" így többes számban továbbra sem látom semmi értelmét.
Megjegyzem, nem egyedülálló ez a fogalmi kavarodàs, a német interpretáció megint nagyon érdekes, nem sok köze van az eredeti szavakhoz : "Überprüfung und Ausgleich" tehát nagyjából « felülvizsgálat és kompenzáció » értelmet tükröz.
Zárásként megragadom az alkalmat megjegyezni, hogy sajnos terjed még pár ilyen - háttérismereti hiányból eredőnek tűnő - leiterjakab a magyar közéletben. Legfontosabb talán a Magyar Alaptörvény esete, mely a német "Grundgesetz" szolgai, értelmetlen tükörfordítása miatt « neveződik » így. Miközben komoly (jog)történeti oka van annak, hogy a nyugat-német alkotmányozók miért kerülték a német nyelvben az alkotmányra meglévő, megfelelő « Verfassung » kifejezést. Az NSZK alkotmányozói mindenképpen ki akarták fejezni vele az ex lex állapotot, hogy alkotmánya csak az egységes Németorszàgnak lehet. (Viszont : Szövetségi Alkotmánybíróság : az már BundesVERFASSUNGsgericht).
Aztán mivel a Grundgesetz kifejezés fél évszázad alatt meggyökeresedett és a német alaptörvény presztízs értékű lett (annak ellenére, hogy pl. nem engedi a népszavazàst), már nem változtattak elnevezésén a német egység után sem. Nekünk magyaroknak viszont semmi nem indokolja az Alaptörvény megnevezés használatát - hacsak szintén nem valamiféle ideiglenes állapotra, esetleg irredentizmusra akarunk vele utalni.
Tisztelettel üdvözlöm:
Dr. habil. Türke András István
politológus, a francia és svájci alkotmányok és az EU alapszerződéseinek kutatója
--
igazgató
Europa Varietas Institute
www.europavarietas.org
(Svàjc)
