Pályázatok

Az új Közös Agrárpolitikában minden korábban ismert beruházási támogatási kontrukció megmarad, azonban a feltételrendszerben változások várhatók, valamint erőteljesebb zöld elvárások fognak kapcsolódni hozzájuk .

A Közös Agrárpolitikában korábban alkalmazott támogatási elemek egy része megtartásra kerül, de fontos változások is lesznek a hamarosan induló új támogatási időszakban.

Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó “nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.

A miniszter szerint az újságírók által tolmácsolt bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amit “júniusban felvázoltunk”, amely szerint az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz, egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt a kohéziós pénzekhez Magyarország hozzáférjen a következő évben.

Ez Magyarország és az Európai Bizottság számára is jó hír, mert mint a mostani konferencia is bizonyítja, Magyarország lojális, hasznos és jó felhasználója az uniós forrásoknak, jól hasznosulnak az európai adófizetők ide befektetett pénzei – jelentette ki Navracsics Tibor.

Kiemelte, az európai gazdaságok közül az egyik legdinamikusabban a magyar gazdaság fejlődik. Az itteni kis- és közepes vállalkozások (kkv) a most lezáruló GINOP-nak és a kormány reményei szerint megnyíló GINOP Plusznak is elsődleges címzettjei, és bíznak abban, hogy a közeljövőben már robusztus motorjává válnak az európai gazdaságnak. Mindez Magyarország számára gazdasági, versenyképességi és társadalmi szempontból is fontos – közölte.

Rámutatott, hogy ha a magyar gazdaság jól teljesít, akkor ez az Európai Unió egész gazdaságának segítség, illetve, hogy a magyar kkv-k versenyképessége nemcsak Magyarország, hanem az EU gazdaságának is érdeke.

Kifejtette, a vállalkozásoknak szerepe van a polgárosodásban is, hiszen a kkv-szektorra alapozott erős középosztály létével megerősített szociális és területi kohézió révén Magyarország szolidárisabb, összetartóbb, és egységesebb társadalommá tud válni.
Navracsics Tibor kitért az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentésére, amely kimutatta, hogy az unióban javult a kohézió, összetartóbbá váltak az uniós társadalmak, ez azonban jórészt a közép-európai társadalmak felzárkózásának köszönhető. Ennek alapján az EU kohéziójának egyik legfontosabb hajtóereje a közép-európai tagállamok felzárkózása – tette hozzá a miniszter.

“Mélyen húzódó közös érdekeink vannak, közös célunk van és közös a jövőnk is”, ebből adódóan Navracsics Tibor bízik abban, hogy az Európai Bizottsággal “folyó tárgyalásaink” stratégiai értelemben véve is egy irányba tartanak, minél több találkozási pontjuk lesz és “év végéig alá tudjuk írni a megállapodásokat, amelyek segítenek minket ahhoz, hogy a jövő évben hozzá férjünk az uniós forrásokhoz”.

Forrás / fotó:
MTI / Kovács Anikó

A Start Program keretében innovatív vállalkozói ötletek megvalósítására pályázhatnak a 18 és 35 év közöttiek.

Az Agrárminisztérium a napokban tájékoztatta a Vidékfejlesztési Program pályázataira támogatási kérelmet benyújtott, de támogatást még el nem nyert gazdálkodókat, vállalkozásokat arról, hogy a Vidékfejlesztési Program zárásához közeledve a pályázatok megvalósításánál milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük. A figyelemfelhívás azonban nem vonatkozik a már támogatást elnyert és megkezdett beruházásokra.

Orbán Balázs az MCC új brüsszeli képzési központjának (MCC Brussels) szakmai konferenciával összekötött megnyitó eseményén nyilatkozott a közmédiának. A konferencia panelbeszélgetésein arról volt szó, hogy a globális rend felborulásával mi a tét Európa számára, illetve arról, hogy az értékekről szóló viták közepette milyen válaszutak előtt áll a kontinens.

A politikus elmondta: az MCC-nek 26 éves tapasztalata van a tehetséggondozás terén, az új brüsszeli székhelyű kutatóközpont pedig fontos szeret fog játszani a jövő generációjának felkészítésében, mivel ösztönző környezetet kínál a városba látogató diákoknak, akik megismerkedhetnek az uniós közéleti és döntéshozatali folyamatokkal. Mint mondta, a fiatal diákcsoportok rendszeres látogatásokat tesznek majd a belga fővárosban, hosszabb-rövidebb időt eltöltenek ott, megismerkednek az uniós döntéshozókkal, és megtanulják, hogyan lehet képviselni Magyarország érdekeit “a sokszor átláthatatlannak tűnő” brüsszeli rendszerben.

Orbán Balázs szerint, a brüsszeli viták természete megváltozott, eltűnt a pluralizmus, az eltérő álláspontok ütköztetésének képessége. “Ez veszélyes tendencia, ami lejtő felé vezet, és hozzájárulhat az európai integráció összeomlásához” – fogalmazott. Hozzátette: az MCC Brussels feladata az lesz, hogy a többféle nézőpontot, megközelítést visszahozza az uniós politikai kultúrába, ez az új intézmény ennek kíván terepe lenni, amellett, hogy közvetett módon szolgálja Magyarország érdekeit. Kiemelte: az is fontos, hogy a vita ne magyar központú legyen, hanem európai, ezért az új intézet kutatócsoportjában többségben vannak a külföldi kutatók, akik az európai diskurzus aktív alakítói kívánnak lenni.

Werner J. Patzelt, az MCC Brussels német kutatási igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a kutatóintézetnek háromrétű küldetése van. Egyrészt a magyar diákok bevezetése az uniós döntéshozatali folyamatokba, hogy az EU működését közelről tapasztalhassák, és az ne csak “üres fogalom” maradjon számukra, másrészt az intézet fontos kutatómunkát végez az európai integrációs folyamatok, az Európán belül tapasztalható feszültségek és azok áthidalási lehetőségei témákban. A harmadik cél, pedig az hogy az MCC Brussels szerves részévé váljon az Európáról szóló diskurzusnak – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont nem lobbiszervezet, hanem elsősorban egy a pluralista vitát előmozdító, intellektuálisan független oktatási intézmény.

Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója pedig azt mondta, hogy a kutatóközpont küldetése valódi sokszínűséget vinni az európai vitákba. Az új intézmény létrejöttére a baloldal úgy reagált, hogy annak célja csupán kultúrharcot kirobbantani Brüsszelben. Véleménye szerint azonban a kultúrharcot a baloldal kezdeményezte, és az MCC Brussels azért jött létre, hogy meggyőzze az uniós politika “technokrata” szereplőit arról, hogy “a világot másfajta módon is lehet értelmezni.” Hozzátette: szükséges komolyan venni a nemzeti kultúrák és az általuk képviselt értékek sokféleségét, fontos hogy a magyarok is kifejezhessék gondolataikat a vitákban, és kiállhassanak saját értékeik mellett.

MTI

A Balaton Fejlesztési Tanács, a Technológiai és Ipari Minisztérium és a Miniszterelnökség Területfejlesztési Tervezési és Támogatási Főosztálya pályázatot hirdetett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található településfejlesztési beruházások támogatására.

Kistelepülések boltjainak támogatására 8 milliárd forint keretösszeggel pályázat indul néhány héten belül a Magyar Falu Program keretében.

Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik – tájékoztatta az Agrárminisztérium az MTI-t.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP második pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20 százalékát biztosítja az európai unió, ami meghaladja az 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80 százalék, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.

Nagy István kifejtette: az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban.

“A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal, vagyis 862 euróra növekedjen” – jelentette ki Nagy István.

Az agrárexport értéke 57 százalékkal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117 százalékkal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27 százalékára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64 százalékkal bővülhetnek.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10 százalékát, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26 százalékos forrásnövekedést jelent – közölte az Agrárminisztérium.

Forrás / fotó:
MTI / facebook

A kedden Budapesten aláírt megállapodás olyan fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé az elkövetkező tíz évben, amelyek hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásához, a munkahelyteremtéshez, a környezetvédelem és az egészségügy további javításához, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az aláírás előtt úgy fogalmazott: egy olyan sikeres együttműködést tudnak most megújítani, amely eddig is kézzelfogható hasznot hozott Magyarországnak, és reméli, hogy a most induló programsorozat is hasonlóan termékeny és gyümölcsöző lesz.

A programokban számos olyan terület szerepelhet a támogatandó projektek között, amelyek Európa jövőjét alapozhatják meg, és Magyarország és Svájc számára sem mindegy, hogy Európa és az európai nemzetek jövője hogyan alakul – tette hozzá.

Megjegyezte: Svájccal kiváló kapcsolatrendszert sikerült kiépíteni. A mostani megállapodás aláírása pedig olyan szimbolikus tett, amellyel részben tovább mélyíthetők a kétoldalú kapcsolatok, másrészt az európai együttműködésben még egy hozzá adott értékkel tudják gyarapítani a meglévő széles palettát – fogalmazott a miniszter.

Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete azt mondta, ez az aláírás a kétoldalú kapcsolatok új fejezetét nyitja meg, még intenzívebbé téve Svájc és Magyarország együttműködését számos területen.

Andrea Studer, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség helyettes vezetője köszöntőjében a svájci-magyar együttműködés fontos lépéseként említette a megállapodás aláírását, tovább erősítve Svájc és Magyarország kapcsolatát.

Elmondta, a svájci hozzájárulás keretében a Magyarországnak biztosított 87,6 millió svájci frank felhasználására több területen – egészségügy, szakképzés, kutatás és innováció, mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozása, az emberkereskedelem elleni küzdelem, energiahatékonyság, víz- és szennyvízkezelés és a kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok – várhatók fejlesztések.

Vartus Gergely, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a szakképzés területére 3,9 milliárd forint, kutatás-innovációra 4,5 milliárd forint, a kkv-k és mikrovállalkozások finanszírozására 5,2 milliárd, az emberkereskedelem elleni küzdelemre egymilliárd, energiahatékonyságra 5,2 milliárd forint, víz- és szennyvízkezelésre 7 milliárd forint támogatás jut. Az egészségügy és a szociális terület, valamint a kisebbségek és társadalmilag hátrányos csoportok 10-11 milliárd forint támogatásban részesülhetnek.

A helyettes államtitkár hozzátette: 2,5 éves tárgyalási időszakot zárnak le ezzel a megállapodással, a pályázati felhívások fél év múlva jelenhetnek meg.

Forrás/fotó:
MTI/Lakatos Péter

A kormány az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések és kialkudott kompromisszumok során olyan új agrártámogatási rendszert alakított ki, amelynek célja a hatékonyság növelése - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén november 2. és november 30. között ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására. A szőlőtermesztők körében népszerű intézkedés támogatási keretösszege a 2019-2023 közötti 34 millió euróról 50 millió euróra emelkedett. 

A miniszter hétfőn a Facebook-oldalán kifejtette: az úgynevezett Interreg programok kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Még ha uniós összevetésben viszonylag szerényebb európai költségkeret is társul hozzá, mégis ezen együttműködés keretében 2215 kilométer hosszú határszakaszon, 7 országban, 19 különböző megyében valósulnak meg fejlesztések a régiónkban.

Magyar vezetéssel három szomszédos országgal, Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával működünk szorosan együtt, ami azt is jelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak mintegy felét érintik az Interreg program keretében meghozott döntések – mutatott rá. Hozzátette: kisebb költségvetése ellenére mindennek meghatározó szerepe van a határ menti térségek fejlesztésében és jószomszédi viszony fenntartásában a szlovák, a román és az ukrán relációban egyaránt.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország most ismét élére állt az együttműködésnek, és mint a program irányító hatósága 2022. április 1-én benyújtotta a következő 7 éves időszakra vonatkozó programtervet az Európai Bizottságnak, amelyet most októberben végül jóvá is hagyott a bizottság belső döntéshozó fóruma.
Ez azt jelenti – ismertette -, hogy 2029 végéig mintegy 60 millió euró uniós keretösszeg áll rendelkezésünkre, hogy a szlovákokkal, a románokkal és az ukránokkal közösen fejlesszük a számunkra fontos határmenti projekteket. A magyar vezetésű program az első ezen kezdeményezések sorában, amelyben Ukrajna is részesül, és ez talán mindennél többet elmond a magyar szomszédságpolitikáról.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a program előlegét az év végéig kiutalja, ezáltal a jövő év elején megnyílhatnak a pályázati lehetőségek. Magyarország esetében ez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti, ami különösen fontos, hiszen a határmenti települések lakóinak különösen sok kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban.

A program tehát rövidesen megnyílik, és mi azon fogunk dolgozni, hogy a jószomszédság jegyében a lehető legtöbb magyar projekt valósulhasson meg határainkon innen és túl – szögezte le Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében.

MTI

Hamarosan elindul a Kormány Gyármentő programja, melynek célja, hogy a hazai nagyvállalatok ne érezzék meg az Európát érintő gazdasági recessziót. Ennek keretén belül 150 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás kerül szétosztásra a termelő és feldolgozóipari nagyvállalatok között.

A program lényege, hogy a pályázó cégek egy minimum 200 millió Ft-os beruházás keretében bővítsék energiaellátási kapacitásukat, növeljék energiahatékonyságukat, megújuló energia termelés- és tárolási kapacitásaikat, ezáltal csökkentsék a jövőbeli energiaköltségeiket, mindezt a jelenlegi munkaerőállomány megtartása mellett. Ennek érdekében 150 milliárd Ft-ot különítettek el a költségvetésben, melyet a termelő- és feldolgozóipari tevékenységüket fejleszteni kívánó nagyvállalatok között osztanak szét.

A pályázható vissza nem térítendő támogatás: cégenként 500.000-15.000.000 eurónak megfelelő forintösszeg (~206 millió – 6,2 milliárd Ft)

A támogatás intenzitása: Budapesten legfeljebb 30%, vidéken legfeljebb 45%.
A beruházás időtartama: legfeljebb 24 hónap lehet, mely egy alkalommal 12 hónappal meghosszabbítható.
Kötelező vállalás: a bázislétszám legalább 90%-nak megtartása.

Támogatási kérelmet kizárólag az alábbi szempontoknak mindenben megfelelő cégek nyújthatnak be:

• a pályázat benyújtásakor nagyvállalatnak minősül;
• minimum 500.000 eurónak megfelelő forintösszegnyi beruházást hajt végre;
• a beruházás termelő és/vagy feldolgozóipari tevékenységhez kapcsolódik;
• bázislétszáma nem csökken 90% alá;
• Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkezik.

A támogatási kérelem beküldéséhez elengedhetetlen előregisztráció várhatóan 2022. november 2-án indul.

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett "A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" és "Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása" című pályázati felhívásokra meghosszabbított határidőig, 2023. június 30-ig lehet a kérelmeket benyújtani.

Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunkaigényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek.

A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben – tette hozzá.

A miniszter szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is bizonyítja, hogy a kormány felelősséget vállal a vidékért, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét – fogalmazott.

Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010 után a magyar vidék növekedési pályára állt, megállt a termőföld és az élelmiszeripar kiárusítása, az elvándorlás, elbocsátások helyett átgondolt fejlesztések következtek. Az új agrárpolitika egyszerre segíti a pénzügyi biztonságot és a termelésbiztonságot, megkönnyíti a gazdák hitelhez jutását, a munkaigényes ágazatok megerősödését. A tárcavezető az eredmények megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja a támogatások folytatását, a vidékfejlesztési források hatékony felhasználását, a jövedelemszerzés vidéki lehetőségeinek bővítését.

A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása a vidékfejlesztési program legnépszerűbb intézkedése.

Papp Zsolt György közölte, hogy a pályázatra azok az őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági terméket feldolgozó egyéni vállalkozók és mikrovállalkozók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve 10 ezer lakosnál kisebb településen élnek, vagy ennél népesebb településhez tartozó tanyás térség lakói. Eredményként csupán a termelési érték vagy árbevétel növelését várják el 4 év alatt, ennek részletei a felhívásban olvashatók.

A 15 ezer eurós (csaknem 6,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás szabadon fordítható mezőgazdasági tevékenységre. Az összeg 75 százalékát egyből a támogatói okirat átadását követően azonnal utalják, a többit 3 év elteltével. Az eljárás egyszerűsített, a pályázók számára képzést is szerveznek, hogy gazdasági és vállalkozói ismereteket adhassanak át nekik.

(MTI)

Gyármentő programot indít a kormány, amelynek keretében első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz.

Magyarország korrekt megállapodásra törekszik az Európai Bizottsággal, és a kormány maximálisan elkötelezett a vállalások teljesítése mellett – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Gulyás Gergely kiemelte: az Európai Bizottsággal kötendő megállapodással 2025-re elérhető az a cél, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok. Jövőre csaknem 21, majd 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés – közölte.

A miniszter szerint ha sikerül megállapodni, már január 1-jén az eddig tervezett 10 százalék helyett megvalósulhat a közel 21 százalékos emelés.

Megjegyezte: a rendszerváltás óta háromszor kaptak jelentős béremelést a pedagógusok, ebből kettő Orbán-kormány idején volt.

A miniszter kifejtette: a kormány 17 vállalásában állapodott meg az unióval, ezek elsősorban a közbeszerzési rendszerre vonatkoznak és egyebek mellett csökkentik az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Emellett új értékelőrendszert dolgoznak ki, cselekvési tervet fogadnak el a közbeszerzési verseny fokozására és megerősítik az együttműködést az OLAF-fal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal – sorolta.

Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön levélben köszönte meg az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy döntésükkel hozzájárultak a határidők meghosszabbításához.

Az energiaellátással kapcsolatban úgy fogalmazott, “Magyarország gázellátása fél évig akkor is biztosított lenne, ha egyetlen molekula gáz sem érkezne az országba”. Azt mondta, az ország a jelentős tárolókapacitások, a komoly gázvásárlások és a tározók magas feltöltöttsége miatt biztonságban van.

Azt mondta, Magyarországon is rendkívül nagy problémákat, inflációt, árfolyamproblémákat jelent az, hogy az energiaárak elszabadultak Európában.

Szerinte kétféle kérdés van Európában: van-e egyáltalán elérhető energia, különösen földgáz és az mibe kerül. Hozzátette: mindenhol borzalmasan magasak az árak, de nem mindenhol tudják az első kérdésre azt a választ adni, hogy van elegendő energia.

A miniszter azt mondta, sok változtatásra van szükség a magyar energiarendszerben, a jelenlegi válság is erre hívja fel a figyelmet.

Ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor a helyreállítási alap (RRF) hitelrészét Magyarország zöldátállásra és a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítaná – közölte.

Gulyás Gergely közlése szerint az a céljuk, hogy a hálózat az eddiginél lényegesen több zöldenergiát tudjon befogadni. A kormány eddig is és a jövőben is arra fogja ösztönözni a háztartásokat és a magyar gazdaság szereplőit, hogy minél inkább zöldenergiára álljanak át – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, jelenleg több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy annak, akinek napeleme van, az abból származó energiát betáplálja a hálózatba és onnan kapja vissza az áramot. Ezen a szabályon változtatni kell, mert a magyar villamosenergia-hálózat egy nagyobb, költséges felújításig nem tud több energiát befogadni – közölte.

A befogadott igények esetében, illetve azoknak, akik már a hálózatban vannak a szabályozás nem változik, de “a még elő nem jegyzett”, be nem nyújtott igények kapcsán változtatnak, felfüggesztik a betáplálási kötelezettséget – ismertette Gulyás Gergely.

Elmondta, aki ezt követően napelemet telepít, a saját háztartásában tudja felhasználni a napenergiát, így egyszerűbb is lesz az eljárás, mert nem kell a szolgáltató engedélye.

Megjegyezte, ha az uniós forrásokból megvalósul a hálózatfejlesztés, akkor ismét lehetővé teszik a betáplálást.

Gulyás Gergely elmondta, a szabály a háztartások mellett azokra a vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek saját célra állítanak elő villamos energiát.

A miniszter azt elismerte, hogy a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál a megtérülését lassítja, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.

Hangsúlyozta, a hálózat jelenleg a már előjegyzett napenergiaigényeken túl nem bírja el több energia betáplálását; az erőműveknél megmaradnak a jelenlegi szabályok.

Gulyás Gergely kérdésre beszélt arról, hogy Orbán Viktor és Olaf Scholz német kancellár berlini megbeszélésén szó volt a szankciókról is. A miniszter azt mondta, a szankciók higgadt, és Európa érdekeit is megfogalmazni képes értékelésére van szükség, mert valamennyi európai gazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került az energiaárak megemelkedésétől a szankciók, illetve a szankciókkal való fenyegetés miatt.

Magyarország képes volt ugyan arra, hogy Európa legnagyobb rezsitámogatási programját megvalósítsa, de ez sem változtat azon, hogy az államra “iszonyatos terhet” ró ez a helyzet, és a gazdaságnak további – korábban ismertetett és tervezett – támogatási akciókat kell indítani. Ezekben a támogatásokban Közép-Európa nem versenyképes Nyugat-Európával, 200 milliárd eurós támogatást, amiről a németek döntöttek, ma egyetlen európai állam sem képes biztosítani országa cégeinek – tette hozzá.

Azt is mondta, a szankciók decemberben járnak le, akkor kell dönteni arról, hogy melyiket hosszabbítják meg közülük.

Arra a kérdésre, hogy az éppen aktuális minimálbérhez tervezik-e kötni a pedagógusok bérét, Gulyás Gergely azt felelte: “most kötjük valami egészen máshoz a bizottság igényeinek megfelelően”. A miniszter szerint ez sokkal kedvezőbb a pedagógusoknak.

A magyar baloldalnak fontosabb, hogy politikailag kárt okozzon az országnak és a kormánynak, mint hogy a pedagógusok bére emelkedjen – jelentette ki. Szerinte Dobrev Klára vezetésével a baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek az ellen, hogy az Európai Bizottsággal Magyarország meg tudjon állapodni és megkapja a neki járó uniós forrásokat. Ezzel szemben a kormány a tanárok követeléseivel azonosul, a magasabb bért fontosnak tartja – tette hozzá.

A miniszter ugyanakkor jelezte: ha “egyetlen egy fillért sem kapnánk” az Európai Uniótól, a pedagógusok bérét akkor is emeli a kormány 2023-ban 10 százalékkal. Hozzátette: az állami dolgozóknál – a korábban már beígért és törvényben rögzített orvosbéremelésen kívül – viszont jelentős emelésekre a jövő évben nem lehet számítani, mert különben nem tudja a kormány fenntartani a jelenlegi rezsitámogatási rendszert.

A polgári engedetlenségben részt vevő tanárok elbocsátásáról, illetve írásbeli figyelmeztetéséről azt mondta, a pedagógusok magasabb bérkövetelései indokoltak és jogosak, és a polgári kormány idején senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésen jogszerűen vesz részt.

Ugyanakkor – ahogy bármely munkavállalónak, a fizikai munkástól az akadémikusig – a pedagógusoknak is be kell tartaniuk a jogszabályokat. Ha pedig nem teszik, annak kötelező munkahelyi következményei vannak mérlegelési lehetőség nélkül.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy vélte: az oktatásirányítás szempontjából teljesen lényegtelen, hogy polgári engedetlenségről van-e szó vagy sem. Mindenkitől elvárható, “a következő generációt oktató tanároktól különösen”, hogy a jogszabályokat tartsa be – hangsúlyozta.

Azt a felvetést, hogy a tanárok nemcsak a béremelés miatt, hanem más szakmai, autonómiát érintő kérdésekben is tiltakoznak, a miniszter úgy kommentálta: az érdemi párbeszéd lehetőségét ma a béremelés nyitja meg. Úgy vélte: bármilyen reformot képzelnének el a közoktatásban, vagy bármit tartanak szükségesnek a tanárok, amíg a bér kérdése nincs megoldva, vagy részben rendezve, addig jobb, ha “nem is nyúlunk hozzá” ehhez a területhez, mert az csak félreértésekhez, vitákhoz vezet.

Arra a kérdésre, hogy elbírja-e a magyar oktatás, ha a polgári engedetlenség miatt több száz pedagógust bocsátanak el, a miniszter azt mondta: minden jó tanárra szükség van, ezért arra kéri a tanárokat, hogy ha a kormány vagy bármi ellen tiltakozni akarnak, akkor azt a jogszabályi keretek között tegyék meg. Egyetlen egy, a tanári életpályát hivatásnak tekintő tanár elvesztését is “rossznak tartom” – hangsúlyozta.

A pedagógustüntetésekről szólva elmondta, a kormány a tüntetéseket tiszteletben tartja, a célokkal azonosul. Szerinte ma a magyar baloldal az egyetlen akadálya annak, hogy a pedagógusbéremeléshez szükséges uniós pénzeket az ország megkapja, így “ezek Dobrev Klára-ellenes tüntetések, ha úgy tetszik”.

Gulyás Gergely ismertette azt is: pénteken kezdik postázni a nemzeti konzultáció kérdőíveit, ekkor lesznek ismertek a kérdések. A miniszter szerint jó, és Európa többi országa számára is követendő példa a választópolgárok véleményének kikérése a szankciókról, illetve arról, hogy mennyire fogadják el az Európai Unió egyes államainak érvelését a szankciók szükségszerűsége mellett.

Kitért arra is: az Európai Bizottsággal való megállapodás esetén legkorábban ez év végén, a jövő év elején kaphat uniós pénzt Magyarország.

Orbán Viktor és Olaf Scholz találkozójáról közölte, a négyszemközti kormányfői egyeztetésen rendkívül sok európai uniós és a magyar-német viszonyban fontos kérdésről volt szó. Volt, ahol egyetértettek a felek, és volt, ahol az egyet nem értés ismert, ezekben az esetekben “sem a német kancellár nem győzte meg a magyar miniszterelnököt, sem fordítva”.

Orbán Viktornak a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral folytatott múlt heti budapesti megbeszélése kapcsán elmondta: egyetértettek abban, hogy minél hamarabb fel kell lépni a migrációval szemben, és az lenne a legjobb, ha már Szerbia déli határán meg lehetne állítani a határsértőket.

Arról, hogy szivárgást észleltek Lengyelországban a Barátság kőolajvezetéken, Gulyás Gergely elmondta: megtalálták a szivárgás helyét, nem feltételezhető, hogy szándékos rongálásról van szó, és az eset nem érinti Magyarországot.

Az inflációra vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta: amit a kormány meg tud tenni, azt megteszi, kiegyensúlyozott a költségvetési politika, és igyekeznek csökkenteni a külkereskedelmi deficitet is, amely a legnagyobb bizonytalanságot okozza az országnak.

Amíg a szankciók felverik az energiaárakat, addig a forint gyengülni fog – mondta, hozzátéve, a gazdaság alapjai stabilak.

Ha nem lennének szankciók, akkor rögtön jelentős mértékben erősödne a forint – hangsúlyozta.

Az áremelkedésekről szólva hozzátette: ha béke lesz Ukrajnában és visszavonják az Oroszország elleni, energiára kivetett uniós szankciókat, akkor “semmilyen problémánk az inflációval nem lesz”, mert nincs olyan szerkezeti ok a magyar gazdaságban, amely önmagában ilyen inflációt eredményezne.

A kormánynak nem feladata és nem is helyes, hogy kommentálja a jegybank monetáris politikai döntéseit – közölte arra a kérdésre reagálva, mit szólnak ahhoz, hogy a Matolcsy György vezette MNB a kamatemelési ciklus befejezése mellett döntött.

A gázársapkára vonatkozó javaslatot a miniszter úgy kommentálta: ha az Európai Bizottság ezzel egyidejűleg nem tudja a háztartások és a gazdaság gázfelhasználásához szükséges mennyiséget garantálni, akkor ez nem árcsökkentő lépés, hanem szankció.

Arra a felvetésre, hogy önkormányzatok nemzeti energiacsúcs összehívását kérik a kormánytól, Gulyás Gergely azt mondta: a kabinet Balla György személyében miniszteri biztost nevezett ki, aki minden nagyobb város polgármesterével külön tárgyalni fog.

A rendszerhasználati díj emelkedésével kapcsolatban közölte: azért nőtt a díj, mert beengedik a megújuló energiát a hálózatba, és ezért lényegesen drágább a fenntartás, sőt, most már ennek a korlátjáig is eljutottak.

Kitért arra, hogy a kormány gyármentő programjának részletei néhány napon belül ismertek lesznek.

Bármilyen nehéz is az európai és a magyar gazdasági helyzet, Magyországon spórolás miatt egyetlen családtámogatási program sem fog elmaradni – hangsúlyozta, hozzátéve, értékelik majd, melyek a leghatékonyabb támogatási formák, mely programokat folytatják, és indítanak-e újakat.

Azokra a sajtóinformációkra reagálva, amelyek szerint a baloldal jelentős pénzeket kapott a tengerentúlról a választási kampányához, úgy fogalmazott: a baloldal a függetlenségét áruba bocsátotta annak érdekében, hogy külföldről pénzt szerezzen.

Gulyás Gergely kijelentette, az ügy a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltás óta, ehhez képest szerinte a Tocsik-ügy “kismiska” volt. Kijelentette: törvénysértés történt, innentől kezdve az ügy a hatóságokra tartozik, és nem csak a politikára.

Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a parlamentben frakcióközi, LMBTQ-jogokkal foglalkozó csoport alakult, a miniszter azt mondta, irigyeli azokat, akik azt gondolják, hogy ma ez az ország száz legfontosabb ügye közé tartozik.

Gulyás Gergely újságírói felvetésre jó javaslatnak nevezte, hogy az iskolások megnézhessék Jankovics Marcell utolsó filmjét, a Toldit.

Egy a fővárosi közlekedési helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifogásolta, hogy bizonyos intézkedések hátrányosan érintik az autósokat. Nem szabad büntetni azokat, akik autóval járnak – mondta.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország minden olyan uniós szankciót, amely vagyonok befagyasztásával kapcsolatos, végrehajtott.

Arra a kérdésre, hogy a küzdelemben az ukránoknak segítséget jelentettek-e a nyugati fegyverszállítmányok, azt válaszolta, az ellenállást nyilván segítik, a háborút ugyanakkor meghosszabbítják. Az igazi segítség az lett volna – tette hozzá -, ha a háború kitörése előtt sikerül megállapodniuk egymással a nagyhatalmaknak.

Gulyás Gergely közölte: Magyarország azért nem szállít fegyvert Ukrajnába, mert azt csak Kárpátalján keresztül tehetné, háborús fenyegetésnek téve ki ezzel egy olyan térséget is, ahol ma viszonylagos nyugalom van, és ahol még mindig nagy számban élnek magyarok.

MTI

A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki iskolai és közkönyvtárak bővítésére, könyv- és szótárállományuk gyarapítására 50%-os kedvezményes pályázati áron. 

Idén ősztől pályázhatnak a termelők baromfi állatjóléti támogatásra 15 milliárd Ft keretösszegben, a VP3-14.1.4 - 22 kódszámú - Baromfi állatjóléti támogatás keretében.