You are here

Blogroll

Subscribe to Blogroll feed
Europa Varietas Institute - aggregated feeds in category Blogroll
Updated: 6 hours 29 min ago

Atlantista (Fehér Zoltán): Az őrültség-elmélet, Nixon és Trump - James Boys készülő könyvéről

Tue, 01/05/2021 - 20:08

2020. október 27-én a Stratégiai Tanulmányok Központja Kutatás és Szakpolitika Szemináriumán James Boys brit politikatörténészt láttuk vendégül, aki jelenleg új könyvén dolgozik az ún. őrültség-elméletnek (Madman Theory) az amerikai politikában való alkalmazásáról, különös tekintettel Nixon és Trump elnökökre. Az őrültség-elmélet lényege, hogy a politikai vezető annak érdekében, hogy ellenfelét félrevezesse, irracionalitást, kiszámíthatatlanságot színlel. Boys a szemináriumon a könyvnek azt a fejezetét mutatta be, amely feltárja az őrültség-elmélet kezdeteit. A szálak az 1950-es évekbe és a Harvard Egyetemre vezetnek, ahol három tudományos elme, Thomas Schelling, Henry Kissinger és Daniel Ellsberg egymástól függetlenül dolgozták ki az őrültség-elmélet alapjait. Később együtt is működtek ebben a témában, sőt mindhárman prominens szerepet kaptak az amerikai kormányzatban, ahol a hivatalos külpolitika részévé is tették az őrültség-elméletet. Örömömre szolgált, hogy a szerzőnek én szolgálhattam opponenséül (discussant) a szemináriumon.

James Boys könyvéről és a szemináriumról szóló összefoglalóm a Stratégiai Tanulmányok Központja blogján jelent meg:

The Madman Theory, the Kissinger-Schelling-Ellsberg Triumvirate, and Harvard University – James Boys at the CSS Research & Policy Seminar


Atlantista (Fehér Zoltán): "Stratégiai kommunikáció; nyilvános diplomácia; kreatív diplomácia" - interjú a Biztonságpolitika.hu-n

Sun, 01/03/2021 - 19:21

Boldog új évet, atlantisták!

Nemrég interjút adtam a Biztonságpolitika.hu alapító-felelős szerkesztőjének, Németh József Lajosnak a stratégiai kommunikáció szerepéről a nemzetközi kapcsolatokban. Az interjúban részletesen beszélek eddigi diplomáciai és tudományos karrieremről, a kreatív diplomácia általam megalkotott koncepciójáról és annak alkalmazásáról a magyar-amerikai kapcsolatokban. Örömömre szolgált, hogy a meggyőzés/befolyásolás és a haderő nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepének változásáról szólva támaszkodhattam mentoraim, Joseph Nye, Stephen Walt és Richard Rosecrance által fémjelzett elméletekre. Végül pedig beszélek az interjúban arról, mely fő tematika határozta meg eddigi tudományos kutatásaimat és miben állnak jelenlegi, az Egyesült Államok Kína-stratégiájának fejlődéséről végzett kutatásaim.

"Stratégiai kommunikáció; nyilvános diplomácia; kreatív diplomácia" - interjú dr. Fehér Zoltánnal


Atlantista (Fehér Zoltán): Keeping It Realpolitik 4.: "Nekem a Balaton a Riviéra": Mit hoz a Biden-éra a magyar-amerikai kapcsolatokban?

Fri, 12/11/2020 - 19:35

Az Azonnali.hu-n megjelenő, "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból" rovatom legutóbbi cikke november 29-én jelent meg. A cikkben áttekintem a januárban hivatalba lépő Joe Biden amerikai elnök és külügyminiszter-jelöltje, Antony Blinken magyar kötődéseit, valamint a magyar sajtóban elsőként portrét adok az új washingtoni magyar nagykövetről, Takács Szabolcsról. A cikk címe: "Nekem a Balaton a Riviéra": Mit hoz a Biden-éra a magyar-amerikai kapcsolatokban?

Az Azonnali beharangozója:

"Az új amerikai külügyminiszter-jelölt több szálon is kötődik Magyarországhoz. Ez azonban nem jó hír Orbánnak, mert jobban fog a Biden-adminisztráció figyelni Budapestre és a szövetségi kötelezettségek betartására. Orbánék enyhülését mutathatja, hogy nem egy politikai kinevezettet, hanem egy igazi karrierdiplomát küldenek új nagykövetnek Washingtonba."

"Nekem a Balaton a Riviéra": Mit hoz a Biden-éra a magyar-amerikai kapcsolatokban?


Atlantista (Fehér Zoltán): Változó világrend – A bizonytalanság kora a nemzetközi politikában

Thu, 12/10/2020 - 19:08

November végén megjelent a Változó világrend – A bizonytalanság kora a nemzetközi politikában című kötet a Kossuth Kiadói Csoport / Noran Libro Kiadó gondozásában. A parádés szerzői gárdában megtalálható Balázs Péter volt külügyminiszter, Ágh Attila emeritus professzor, Kusai Sándor, Káncz Csaba, Vincze Hajnalka és még számos kiváló kolléga. A magam részéről "A világrend átalakulása, az Amerikai Egyesült Államok nagystratégiája és Kína kihívása a 21. században" című tanulmányommal járultam hozzá a kötethez.

A könyvről további információ itt, ahol meg is rendelhető: https://www.kossuth.hu/konyv/5335/valtozo-vilagrend


Atlantista (Fehér Zoltán): Helsinki Hangadó: Bidenék a Fehér Házban. Mi fog itt változni?

Fri, 12/04/2020 - 21:14

A Magyar Helsinki Bizottság meghívására részt vettem november 6-án a Helsinki Hangadó sorozat 12. adásában, amelynek sikerén felbúzdulva, közkívánatra a Helsinki Bizottság felkérte a résztvevőket, hogy folytassuk a beszélgetést. Így november 20-án Meszerics Tamással, Tábor Áronnal és Ónody-Molnár Dóra moderátorral arról beszéltünk, mi a helyzet az elnökválasztás után és mi várható a Biden-adminisztrációtól a következő négy évben.

A beszélgetést - ahogy a korábbit is - közzétette a 444.hu:

Helsinki Hangadó 13.: Bidenék a Fehér Házban. Mi fog itt változni?

 


Europa Varietas Institute`s Blog: Franciapolitika 67. rész - Dr. Türke András István

Mon, 11/30/2020 - 19:20

A francia titkosszolgálatok lehallgatási és megfigyelési eszközeinek törvényi szabályozásáról, és ami a kulisszák mögött van - dióhéjban.

Language Undefined

Atlantista (Fehér Zoltán): Joseph Nye tudományos karrierje

Thu, 11/26/2020 - 21:53

Joseph Nye, az amerikai politikatudomány doyenje, a Harvard Egyetem emeritus professzora volt a vendégünk 2020. október 27-én a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központja "Engaging Practitioners" rendezvénysorozata keretében. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy voltam Nye professzor tanítványa, dolgoztam az asszisztenseként és mentoromnak is tekinthetem. Nye a Központunk igazgatójával, Monica Tofttal zajlott beszélgetés során kitért mind tudományos pályájára, mind pedig az amerikai kormányzatban (Védelmi Minisztérium, Külügyminisztérium) töltött időszakaira is. Bár mind tudományos, mind kormányzati munkájáról sok szó esett, összefoglalómban arra fókuszáltam, amit a beszélgetés legérdekesebb részének tartottam: Nye professzor részletesen felvázolta, hogy világszerte ismert kutatási projektjeit (integráció-elmélet, interdependencia, soft power) mi inspirálta, az egyes kutatási projektek milyen világpolitikai helyzetben kezdték őt érdekelni, hogyan és milyen hatások révén jöttek létre legismertebb művei.

From Integration Theory to Soft Power: Engaging Practitioners with Harvard Professor Joseph Nye

 


Europa Varietas Institute`s Blog: Bidenék a Fehér Házban

Tue, 11/24/2020 - 00:00

Helsinki Hangadó 14

Fehér Zoltán politológussal, a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársával (Boston), Meszerics Tamás történésszel, a CEU oktatójával és Tábor Áron amerikanistával, egyetemi oktatóval beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.

Magyar Helsinki Bizottság · Helsinki hangadó 13. // Bidenék a Fehérházban. Mi fog itt változni? Language Undefined Tag: Fehér ZoltánEU-USA szabadkereskedelmi térségJoe Biden

Atlantista (Fehér Zoltán): Helsinki Hangadó: Trump a porcelánboltban? Négy év jogállami mérlege

Sun, 11/15/2020 - 18:30

 

A Magyar Helsinki Bizottság meghívására a Helsinki Hangadó sorozat 12. adásában beszélgettem Meszerics Tamással, Tábor Áronnal és Ónody-Molnár Dóra moderátorral Donald Trump elnökségének az amerikai jogállamiságra gyakorolt hatásáról és a november 3-i elnökválasztásról.

A beszélgetés megtekinthető itt:

Helsinki Hangadó 12.: Trump a porcelánboltban? Négy év jogállami mérlege


Atlantista (Fehér Zoltán): Amerikai anzix: az amerikai elnökválasztásról szóló írásom az Élet és Irodalomban

Sun, 11/15/2020 - 00:52

Az Élet és Irodalom november 6-i nyomtatott és online számában szintén az amerikai elnökválasztásról írtam, méghozzá a választás napját követő, bizonytalansággal teli éjszakán bostoni íróasztalomnál felmerült gondolataimat és az addig beérkezett információkat foglaltam össze "Amerikai anzix" című cikkemben. A cím tiszteletadás egyik kedvenc filmrendezőmnek, a magyar neoavantgárd meghatározó alakjának számító, fiatalon elhunyt Bódy Gábornak,  aki ezzel a címmel alkotta meg nagyhatású játékfilmjét az Egyesült Államokba emigráló és ott a polgárháborúban részt vevő Xántus János naplója alapján. (Cserhalmi György emlékezetes alakítást nyújt a filmben.) Talán nem véletlen, hogy azon a hajnalon nekem is pont ez a film jutott eszembe.

Amerikai anzix: Biden még optimista, de Trump már győzelmet hirdetett és csalást kiáltott

A cikkből egy rövid előzetes:

"Az elmúlt napok történései alapján azt is gondolhatta az ember, hogy amikor most, szerda hajnalban ülök itt az íróasztalomnál Bostonban, az ablakom alatt erőszakos tüntetők tömegeinek masírozása hallatszik majd. Az utóbbi napokban ugyanis az elnökválasztás utáni zavargásokra készülve több nagyvárosban, köztük Washingtonban és New Yorkban is bedeszkázták a városközpontok számos üzletét, épületét, hogy azokba ne törhessenek be tiltakozók a nyár eleji antirasszista megmozdulások némelyikéhez hasonlóan. De egyelőre csend van, nyugalom, Amerika lélegzetvisszatartva kivár. Az esetleges tiltakozók sem tudják még, lesz-e okuk újra utcára vonulni. Az előzetes várakozások közül a zavargások kitörése tehát (egyelőre) nem jött be, igazuk lett viszont azoknak, akik azt jósolták, hogy kedd éjszaka még anélkül hajtja álomra a fejét a szuperhatalom 330 millió fős népessége, hogy tudnák, ki vezeti országukat a következő négy évben."


Atlantista (Fehér Zoltán): Keeping It Realpolitik 3.: Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre

Sun, 11/15/2020 - 00:27

Az Azonnali.hu-n megjelenő, "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból" rovatom újabb cikke november 4-én jelent meg. A cikket annak a témának szenteltem, amely azokban a napokban - s az eltelt másfél hétben folyamatosan - a legjobban foglalkoztatta a közvéleményt: az amerikai elnökválasztásnak. A cikk címe: "Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre".

Azonnali: Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre

Íme egy kis ízelítő a cikkből:

"Donald Trump egykori new yorki ingatlanmágnás, hivatalban lévő amerikai elnök és támogatói nem várt inspirációt merítettek a székely építőmester balladájából: kedd este még úgy tértek sok millió Kőműves Kelemenként nyugovóra, hogy a republikánus elnököt újraválasztották, ma pedig arra ébredhettek, hogy a váruk reggelre leomlott."


Francia Politika Blog II. (Soós Eszter Petronella): Nehéz a francia életművészet (Mark Greenside könyvéről)

Wed, 11/11/2020 - 17:25

A Hogyan (nem) lettem francia életművész alaphelyzete egyszerű. Egy amerikai férfi házat vesz Tovább olvasok--->

The post Nehéz a francia életművészet (Mark Greenside könyvéről) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Atlantista (Fehér Zoltán): Előadásom az amerikai Kína-stratégiáról az EPIIC kurzuson

Mon, 11/09/2020 - 18:38

A Tuft Egyetemen évtizedek óta működik az Institute for Global Leadership, amely - más programok mellet - szervezi az EPIIC-et, amely a Tufts Bachelor's képzésében részt vevő egyetemisták által kreditre felvehető kurzus a nemzetközi kapcsolatok egy-egy aktuális témájáról. Az EPIIC idei témája "Kína és a világ", és az EPIIC vezetője, Abi Williams professzor meghívta előadni Kína és az amerikai-kínai kapcsolatok vezető szakértőit Anthony Saichtől Michael Beckleyn és Robert Sutteren át Sophie Richardsonig és Tai Ming Cheungig. Emiatt a névsor miatt is különös megtiszteltetés, hogy 2016 és 2018 után az EPIIC ismét meghívott a kurzus vendégelőadójának. A 2020. október 29-i órán a disszertációm témájáról, az Egyesült Államok Kína-stratégiájának elmúlt ötven évben történt változásairól adtam elő (Zoomon), azon belül is különös hangsúllyal George H.W. Bush és Bill Clinton elnökségének időszakáról. A majdnem két és fél órás előadás-beszélgetés remek eszmecserét hozott, a Tufts nemzetközi kapcsolatok vagy politikatudomány szakos hallgatói - számomra nem meglepő módon - kiváló kérdéseket tettek fel nekem, értő módon közelítve ehhez a rendkívül aktuális témához.


Atlantista (Fehér Zoltán): A Cato Intézet "Fiatal tudósok szimpóziuma"

Sun, 11/08/2020 - 21:44

Egy versenypályázaton történt kiválasztás eredményeképpen 2020. október 9-10-én a washingtoni székhelyű Cato Intézet "Fiatal tudósok szimpóziumán" vehettem részt - a koronavírus-járvány miatt virtuálisan. A Cato Intézet egy prominens, libertariánus irányultságú think-tank, amelynek külpolitikai programja Amerika nemzetközi szerepének realista megközelítését követi. A szimpóziumon én a George H.W. Bush és Bill Clinton elnökök Kína-stratégiájáról szóló, erre az alkalomra készült tanulmányomat prezentáltam, amelyet követően nagy tekintélyű idősebb, illetve fiatal kutatókkel és külpolitikai szakértőkkel vitattuk meg az anyagot.


Atlantista (Fehér Zoltán): Keeping It Realpolitik 2.: Miben lesz más a világ, ha Trump vagy Biden nyer?

Sun, 11/08/2020 - 20:16

Ahogy korábban beszámoltam róla, októberben önálló rovatom indult az Azonnali.hu-n "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" címmel. A rovat második cikkének címe "Miben lesz más a világ, ha Trump vagy Biden nyer?" és ebben azt jártam körbe közvetlenül az amerikai elnökválasztás előtt, hogy Donald Trump vagy Joe Biden győzelme esetén milyen külpolitika várható az Egyesült Államoktól.

Azonnali - Miben lesz más a világ, ha Trump vagy Biden nyer?

Egy kis ízelítő a cikkből:

Óriási távolság van tehát a két elnökjelölt külpolitikai víziója és így a világpolitikának az elnökségük révén esetlegesen megvalósuló karaktere között. Trump újraválasztásával Amerika visszavonulása, a világrend szétesése folytatódhat, győzelme további bátorítást adhat az elmúlt években megerősödött illiberális, autoriter, populista vezetőknek. Biden megválasztása azonban nem garantálja, hogy a világ dolgai visszarendeződnek a régi kerékvágásba, hiszen a világrend átalakulása már jó ideje tart, a COVID-19 járvány egyelőre tovább terjed, a világgazdaság recesszióba fordulhat. Amerika azonban Biden alatt újra érdeklődni fog a világpolitika ügyei iránt, részt vesz majd a nemzetközi válságok megoldásában, erősíti szövetségesi kapcsolatait, de azt csak remélni lehet, hogy a demokraták is levonják a korábbi, több évtizedes stratégia kudarcainak tanulságait és nem kívánják folytatni Amerika világcsendőri szerepét. Bármelyikük is nyer azonban, nem lesz könnyű dolga. Az Egyesült Államoknak a korábbi évtizedek kudarcos háborúi, Kína felemelkedésének naív támogatása, Trump kaotikus külpolitikai vonalvezetése, valamint a koronavírus-járvány katasztrofális belföldi kezelése után megrendült a hitele és megítélése a világban. Ha Amerika gazdasági és katonai ereje nem is csökkent (bár sokak szerint a járvány és a nyomában járó recesszió ebbe az irányba hatnak), reputációja romlása miatt a nemzetközi közvélemény így is azt érzékeli, hogy Amerika gyengül, hanyatlóban van. Akár Trump kap felhatalmazást a folytatásra, akár Bident kérik az amerikai választók korrekcióra, az új elnök számára komoly kihívást jelent majd, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepét és hitelét helyreállítsa.


Atlantista (Fehér Zoltán): Keeping It Realpolitik: új világpolitikai rovatom az Azonnalin

Mon, 11/02/2020 - 18:34

 

 

Kedves Atlantisták!

Örömmel jelentem, hogy elfogadtam az Azonnali.hu szerkesztőségének megtisztelő felkérését, hogy önálló rovattal jelentkezzek külpolitikai témákban. A rovat címe: "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból", és az első cikk az imént jelent meg "A korona visszavág" címmel az amerikai elnökválasztási kampány legutóbbi fordulatairól. Bízom benne, hogy minél többen fogjátok követni a rovat írásait.

Íme a rovat nyitó cikke:
A korona visszavág: újabb fordulatok az amerikai elnökválasztás hajrájában

És egy kis ízelítő:

"Az amerikai elnökválasztás éve mindig a kampány jegyében telik, ez így alakult 2020 első kilenc hónapjában is. Az elnökválasztási kampány általában hoz meglepetéseket is, idén azonban minden évszak váratlan eseményeket produkált.

A tél végén, a tavasz elején az Egyesült Államokat is elérte a koronavírus-járvány, március közepe óta ez uralja elsősorban a politikai napirendet és magát az elnökválasztási kampányt is. Júniusban a fekete bőrű George Floyd rendőri erőszak okozta halála nyomán utcai tiltakozássorozat indult a Black Lives Matter szervezet és jelszó égisze alatt, amely hónapokig szűnni nem akaró tömegtüntetéseket, helyenként erőszakos zavargásokat, szobordöntögetéseket és fosztogatást is hozott, de még fontosabb, hogy az egész amerikai társadalmat, benne az üzleti világot, a médiát és az egyetemeket is közvetlenül érintő antirasszista politikai mozgalmat indított útjára, amelynek hangnemét és követeléseit is többnyire a radikális baloldal kérlelhetetlensége és intoleranciája határozza meg, befolyása mégis jelentős a társadalom fősodrára is."

 


Europa Varietas Institute`s Blog: Az amerikai gyógyszergyártók piacszerzési módszere a remdesivir kapcsán

Sat, 10/31/2020 - 11:41

Mára, hogy most már mindenki számára kiderült, amit május óta tudunk és amiről számtalan esetben írtunk, t.i., hogy a remdesivir placobo hatású - azaz gyakorlatilag teljesen hatékonytalan - a COVID-19 esetében, itt az ideje megvizsgálni miért sikerült ezen amerikai gyógyszernek eddig mégis ekkora karriert befutnia, azaz :

Mi a piacszerzési módszere a nagy (amerikai) gyógyszergyártó cégeknek?
(Melyet Magyarországon is alkalmaztak már nem egy esetben - ld. magyarországi dialízisközpontok kiépítése körüli botrány).

Elmagyarázzuk a módszerük fázisait :

1.) (Alapesetben) létezik már - akár több évtizede gond nélkül használt - olyan gyógyszer, amivel adott probléma sikeresen kezelhető, az orvosok és betegek nagy megelégedéssel használják. A cég komoly problémája ezzel a gyógyszerrel, hogy filléres alapanyagú, tehát gyártása nem nagy üzlet.

2.) A cég új, mindig jelentősen (10x, 20x vagy akár >100x) drágább gyógyszert akar piacra dobni. Ennek hatékonysága a korábbi olcsó gyógyszerrel csak a legritkábban egyezik. Rendszerint annál (sokkal) rosszabb, gyengébb és "bónuszként" sok esetben még jóval durvábbak a mellékhatásai is. (Melyek új gyógyszer lévén még nem ismertek széleskörűen.)

3.) Mit kell tenni a cégnek a piacfoglaláshoz? (Tudományos és egyéb) folyóiratokban, médiában először meg kell támadni a már létező gyógyszert.
Általában teszik ezt a korábbi gyógyszer ismert mellékhatásainak felnagyításával, eltorzításával. De lényegében az se baj, ha teljesen hamis cikket jelentetnek meg, majd később helyreigazítanak. Sajnos akadnak olyan tudósok, akik számára van olyan összeg, amelyért képesek a nevüket adni ilyen hamis, lejárató cikkekhez. (Emlékszünk a hydroxycloroquine-t betámadó cikkhez a The Lancet-ben, amit a folyóirat aztán kénytelen volt - persze hetekkel később, mikor már sikerült elhelyezni azt a bizonyos bolhát a fülekben - helyreigazítani, annyira nem volt köszönő viszonyban a valósággal? A célt ekkor is elérték: sok ember - kormány (!) - tényleg elhitte, hogy a Plaquenil méreg...)
Amennyiben a korábbi gyógyszer gyártója nem hagyná annyiban, per esetén is megéri, hiszen filléres összeg nekik egy veszett per a közben realizált nyereséghez képest.
A gyógyszeripari mamutcég tehát célját rendszerint eléri, mert a pletyka hatására megrendül a bizalom a korábbi gyógyszerben, a hétköznapi emberek körében averzió alakult ki: Hiába használták évekig akár saját maguk is gond nélkül, "ne írja fel doktor úr, mert ezt meg ezt olvastam/hallottam róla".

4.) A korábbi gyógyszer gyártója lehet már ettől megijed és visszavonja saját maga a gyógyszer gyártását. (A cég tehát elérte piszkos célját.) Lévén neki kéne akár 5-10 éves eljárással bizonyítania, hogy a gyógyszerrel igen is nincs semmi gond. Ezalatt nem tudja a gyógyszerét értékesíteni, kisebb gyártó pedig egyszerűen csődbe menne, ha fő termékéről van szó.
(Nota bene : Jelenleg Svájcban is tudunk konkrétan pontosan ilyen esetről, sok éve megbízhatóan használt, ismert, az esetek mindössze 2%-ban jelentkező, nem végzetes, csak párhetes kellemetlen mellékhatású rákellenes /életmentő/ gyógyszerről, ahol a gyártó kénytelen volt visszavonni a bevált termékét, mert amerikai nagy gyógyszergyár hamis eredmények és vádak alapján megtámadta. A gyártó írta, hogy mire bebizonyítaná az igazát a bíróságon csődbe menne.)

5.) A cégnek sikerült elérnie a pánikhatást amit így foglalhatunk össze : "Itt az adott betegség és már nem lehet kezelni a meglévő gyógyszerrel, mert "kiderült", hogy többet ártunk vele, mint használunk, úristen mit lehet most tenni, a régi már nem jó, más meg nincs helyette" helyzet. A cég ilyenkor általában még taktikusan kivár pár hetet.

6.) Majd egyik napról a másikra "hirtelen a semmiből" prezentálja a cég megoldást, mégpedig a saját új termékét, mely - mint írtuk- mellesleg a korábbi árának többszörösébe kerül, mert hát "ez annyival jobb", különben sincs más alternatíva...

7.) Rendszerint sokkal később (a cég ekkorra már több milliárdos nyereséget szerez az új "csodaszer" értékesítésből, gyártási jogainak eladásából) kiderül és publikálják - ha publikálni merik, pertől tarva - hogy az új csodaszer hatása (jelentősen) elmarad a korábbi gyógyszerétől.
(De az orvosok számára, aki a mindennapokban ténylegesen használni fogják hamar egyértelmű lesz az új gyógyszer tényleges eredményessége.)

Általában az is kiderül idővel, hogy az új termék mellékhatásai sokkal súlyosabbak a korábbi, megtámadott gyógyszeré.
Ami a helyzetet még tovább tudja súlyosbítani, hogy ez vagy véletlenül alakult így, vagy tervezetten lett ez így.

Például utóbbira példa a magyar dialízis botrány: Akkoriban megjelent nem egy úgy, amerikai gyógyszer a piacon, melyről a MOK kimutatta, hogy mellékhatásként "melleseg" tönkrevágták a páciensek veséjét. Így - minő véletlen - csakhamar meglett a szükséges pácienslétszám a milliárdokért kiépített magyarországi központokhoz, melyek építését kezdetben tévesen, az amerikai - jóval magasabb - lakossági kvótákhoz méretezték, így üzemeltetésük hatalmas anyagi bukással fenyegetett.

Hány és hány ilyen esetről tudni szakmai berkekben...
(Költői kérdés: Hány és hány ilyen esetet hallgat el - mert értesítést kapnak róla - vagy publikál meglehetősen későn a média magát függetlennek és objektívnak nevező része is? Ki tudja miért?)

Language Undefined Tag: remdesivirCOVID-19

Francia Politika Blog II. (Soós Eszter Petronella): Merénylet Nizzában: elemzés

Fri, 10/30/2020 - 13:11

A tegnapi nizzai merénylet kapcsán több rádió és televízió is megkeresett gyorselemzéseket kérve: Tovább olvasok--->

The post Merénylet Nizzában: elemzés appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Francia Politika Blog II. (Soós Eszter Petronella): Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között?

Thu, 10/29/2020 - 15:04

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Pages