Biztonságpolitika

Csaknem felével csökkent idén az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma a tavalyi adatokhoz képest, az év első öt hónapjában mintegy 43 ezer embert regisztráltak a főbb migrációs útvonalakon – írta friss jelentésében az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex).

A szervezet kedden közzétett értékelése szerint a múlt hónapban nagyjából 12 100-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 56 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, de 15 százalékos növekedést április óta.

Az Olaszországban tapasztalt visszaesés miatt a legfőbb belépési pont ezúttal Görögország volt, ahol májusban 4400 – többségében szíriai és iraki – menedékkérőt regisztráltak, negyven százalékkal kevesebbet, mint áprilisban, ugyanakkor lényegesen többet, mint előző évben. Ezen az útvonalon idén eddig 19 800 embert regisztráltak, s ez kilencven százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.

Az olasz partokon nagyjából 4100 embert regisztráltak, ez 82 százalékkal alacsonyabb a tavalyi adatoknál, bár magasabb az áprilisi 2800-nál. Május végéig 13 450 embert vettek nyilvántartásba az olasz hatóságok, 77 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Az érkezők között legtöbben a tunéziai és az eritreai állampolgárok voltak.

Spanyolországban májusban 3400 illegális bevándorlót regisztráltak, háromszor annyit, mint egy hónappal, illetve egy évvel korábban, idén összesen pedig 8200-at, 59 százalékkal többet, mint tavaly. Az érkezők legnagyobb csoportját a guineaiak és a marokkóiak alkották.

A nyugat-balkáni útvonalon továbbra is viszonylag alacsony volt az érkezők száma, a Frontex szakértői azonban új útvonalak kialakulására figyelmeztettek egyebek mellett Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül. Mint írták, ezekben az országokban az utóbbi hónapokban fokozódott a migrációs nyomás.

Megújította együttműködési megállapodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – közölte az ÁSZ.

A közleményben az áll, az együttműködés megújításának célja a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának fejlesztése, valamint az integritás értékeinek a közszolgálatban történő erősítése.

A megállapodásnak köszönhetően szeptemberben – az ÁSZ szakmai támogatásával – elindul a Vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak az egyetemen.

Az együttműködési megállapodás megújításával az ÁSZ és az NKE közös szándéka, hogy erőforrásaik összehangolt és hatékony felhasználásával, az információk kölcsönös megosztásával teret biztosítsanak a jövő nemzedékek iránti közös felelősségvállalásnak, a közjó előmozdításának az alap- és mesterképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben egyaránt.

Az együttműködést Domokos László, az ÁSZ elnöke és Patyi András, az NKE rektora írta alá az egyetem rektori tanácsának ülésén – tették hozzá.

Ezúttal Nap nélkül, mindenféle maradékfényekkel követtük az ETAP-T gyakorlatot Szentkirályszabadján.

Olasz Hercules közelít a képzeletbeli dobózóna felé.

Jól látható a nyitott rámpa.

An-26-os áthúzás a kísértetjárta bázis felett.

Tűzoltókocsik a torony körül.

 

Húzza a csíkot a leszálló Hercules (fényszóró) és a géppárja (piros villogó) leszállás közben a 34-es pályára. A háttérben Balaton-parti települések fényei látszódnak.

Zord

Ezúttal Nap nélkül, mindenféle maradékfényekkel követtük az ETAP-T gyakorlatot Szentkirályszabadján.

Olasz Hercules közelít a képzeletbeli dobózóna felé.

Jól látható a nyitott rámpa.

An-26-os áthúzás a kísértetjárta bázis felett.

Tűzoltókocsik a torony körül.

 

Húzza a csíkot a leszálló Hercules (fényszóró) és a géppárja (piros villogó) leszállás közben a 34-es pályára. A háttérben Balaton-parti települések fényei látszódnak.

Zord

Az Európai Unió egy évvel, 2019. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes elcsatolása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az Európai Unió Tanácsa.

A tájékoztatás szerint az intézkedések uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba, továbbá tiltott a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók is csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Az Európai Unió külügyi tanácsának és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek korábbi nyilatkozatai szerint négy évvel azután, hogy az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna függetlensége és területi egysége mellett. Az Európai Unió ismételten hangsúlyozza, hogy nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését. A félsziget bekebelezése továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is – húzták alá.

A júniusi viharok után a biztosítókhoz péntekig 18,5 ezer bejelentés érkezett, a károk előzetesen becsült értéke 1,914 milliárd forint – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A közlemény szerint az átlagkifizetések egyes társaságoknál elérik a 130 ezer forintot. Mivel azonban több biztosító a következő napokban újabb bejelentésekre számít, a károk nagysága még nőhet. A bejelentések jelentős része a helyenként özönvízszerű esőzés miatt keletkezett plafon és pince beázásokhoz kapcsolódik. Súlyos gondokat okoztak még a viharok, a villámcsapások, valamint a jégverés is.

A jelenlegi adatok szerint a legtöbb kár Budapestet, Pest, Bács-Kiskun, Baranya, illetve Vas megyét érte – írták. Tavaly a társaságok a május-augusztus közötti időjárás miatt közel hatmilliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására.

Kitértek arra is, hogy a Mabisz megbízásából a Századvég által április 20. és május 6. között készített felmérés szerint 1102 megkérdezett közül 832-en rendelkeztek lakásbiztosítással és 315 embernek volt lakásbiztosítási káreseménye az elmúlt öt évben. A válaszadók 89,4 százaléka volt teljes mértékben vagy inkább elégedett biztosítója kapcsolattartási módjával, minőségével, gyakoriságával, 87 százaléka a szerződési feltételek betartásával. A károsultak 78 százaléka volt elégedett a kapott összeggel és 82 százalék a szolgáltatás teljesítésének határidejével.

Érdekes mozzanatokat tartogat az ETAP-T mindazok számára, akik jó pozícióból figyelik, jókor. Tegnap a sportrepülőtéren zajló ejtőernyős deszantot fotóztunk a szolnoki katonai repülőtérről, majd az orrunk előtt zajló fűreszállások zaj- és porélményében történő immerzió következett. Közben azon morfondíroztunk, hogy anno az An-26-osok számára sem volt idegen (például a kenyeri) fű.

Míg a kontinenslakók beérték egy-két teher dobásával gyakorlásként, a RAF szokás szerint komolyan vette a feladatát. Train as you fight, fight like a train.

A britek által dobott hat teher, immár szétválva libeg ejtőernyője alatt a sportrepülőtér füve felé.

Honvédségi Rába viszi vissza Pápára az összegyűjtött terheket (víztartályok, traktorabroncs-kötegek) és ejtőernyőiket.

A norvég Herky a fájnelen a szolnoki kényszerplacc felé, a rövidfalon egy másik hosszú J-30-as következik...

...akarom mondani, éppen a brit C.4-es. Ők voltak talán az egyetlenek, akik a füves pályán elsőre a földön maradtak, és elpattanva azonmód nem szálltak le másodjára is :-)

Zord

Érdekes mozzanatokat tartogat az ETAP-T mindazok számára, akik jó pozícióból figyelik, jókor. Tegnap a sportrepülőtéren zajló ejtőernyős deszantot fotóztunk a szolnoki katonai repülőtérről, majd az orrunk előtt zajló fűreszállások zaj- és porélményében történő immerzió következett. Közben azon morfondíroztunk, hogy anno az An-26-osok számára sem volt idegen (például a kenyeri) fű.

Míg a kontinenslakók beérték egy-két teher dobásával gyakorlásként, a RAF szokás szerint komolyan vette a feladatát. Train as you fight, fight like a train.

A britek által dobott hat teher, immár szétválva libeg ejtőernyője alatt a sportrepülőtér füve felé.

Honvédségi Rába viszi vissza Pápára az összegyűjtött terheket (víztartályok, traktorabroncs-kötegek) és ejtőernyőiket.

A norvég Herky a fájnelen a szolnoki kényszerplacc felé, a rövidfalon egy másik hosszú J-30-as következik...

...akarom mondani, éppen a brit C.5-ös. Ők voltak talán az egyetlenek, akik a füves pályán elsőre a földön maradtak, és elpattanva azonmód nem szálltak le másodjára is :-)

Zord

Egy a magyar rendőrség által körözött szír állampolgárságú embercsempészt fogtak el a görög hatóságok Athénban – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn a rendőrség honlapján.

A férfit azzal gyanúsítják, hogy segítette egy olyan embercsempész-hálózat tevékenységét, amely Magyarországról 48 alkalommal juttatott migránsokat Nyugat-Európába – tartalmazza a közlemény. Az álnevet használó szír állampolgár kiadatása a vele szemben indult görögországi büntetőeljárások lefolytatását követően történhet meg.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) büntetőeljárást folytat üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés szervezésének és irányításának megalapozott gyanúja miatt egy iraki állampolgár és magyar társai ellen. A bűnszervezet vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy 2015-ben és 2016-ban szervezőként legalább 48 alkalommal nyújtott segítséget ahhoz, hogy a magyar befogadóállomásokon elhelyezett illegális migránsokat magyar taxisok egy budapesti hotelbe, majd onnan főként marokkói, egyiptomi és iraki származású sofőrök Ausztrián és Szlovákián keresztül Nyugat-Európába szállítsák.

A nyomozás során felvetődött, hogy a bűnszervezetben aktív szerepet töltött be egy szír férfi, aki egy konkrét szállítás megszervezésével nyújtott segítséget a bandának. A szír gyanúsított Magyarországot elhagyta, ezért az NNI európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene.

Miután felmerült, hogy a körözött férfi Görögországban tartózkodik, a magyar nyomozók az Europol Embercsempészés Elleni Központjának támogatásával felvették a kapcsolatot a görög rendőrséggel. Mindennek eredményeként a görög rendőrök június 12-én Athénban elfogták a férfit, akinél hamis személyi igazolványokat, útleveleket, vízumokat, vezetői engedélyeket és tartózkodási engedélyeket találtak – olvasható a közleményben.

A férfit az Europol kiemelt jelentőségű célszemélyként tartotta számon, mint a 2015-2016-os migrációs válság idején több uniós tagállamban is ismert, embercsempészetben nemzetközi szinten aktív szervezőt.

Melania Trump, az amerikai elnök felesége vasárnap este felemelte hangját az ellen a gyakorlat ellen, hogy az illegális bevándorlók gyermekeit a határon elválasztják szüleiktől.

Az amerikai first lady ritkán nyilvánul meg politikai kérdésekben, ezért nagy feltűnést keltett, hogy vasárnap a kora esti órákban szóvivője, Stephanie Grisham nyilatkozatot tett közzé. Grisham ebben leszögezi: “Mrs. Trump gyűlöli azt látni, hogy gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, és reméli, hogy a két oldal (a politikai palettán) végre összefog egy sikeres bevándorlási reform érdekében.” Melania Trump álláspontját Stephanie Grisham a CNN hírtelevíziónak adott interjújában is ismertette.

Grisham itt arra is kitért, hogy a gyermekek védelmét elősegítő, Légy a legjobb elnevezésű programot megfogalmazó first lady álláspontja szerint “olyan országnak kell lennünk, ahol tiszteletben tartják a törvényeket, de egyúttal olyan országnak is, amelyet szívvel kormányoznak”.

Az Egyesült Államokban napok óta élénk vitát kelt és a republikánus politikusok táborában is bírálatokat vált ki a kormányzatnak az az intézkedése, amelynek értelmében minden egyes, az Egyesült Államokba illegálisan belépő embert letartóztatnak, vádat emelnek ellene és a gyermekeit elválasztják tőle. Ezeket az intézkedéseket május 7-én hozták nyilvánosságra, de az igazságügyi minisztérium közlése szerint a tárca visszamenőleges hatállyal már az április elején elfogott illegális bevándorlók ellen is bűnügyi eljárást indít, miután Jeff Sessions miniszter “zéró toleranciát” hirdetett az illegális bevándorlással szemben.

Pénteken Jonathan Hoffman, a belbiztonsági tárca szóvivője közölte: április 19. és május 31. között csaknem kétezer gyermeket választottak el a szüleiktől, vagy az őket felügyelő felnőttektől, és külön e célra kialakított befogadóközpontokban helyezték el őket. Az így elszakított gyerekek között egészen kicsik, sőt, csecsemők is vannak.

Az intézkedés, a gyermekekről készült képek és történeteik – amelyek az írott sajtóban és a televíziókban egyaránt helyet kaptak – közfelháborodást keltettek. Donald Trump, aki a kialakult helyzetért és a bevándorlási reform eddigi kudarcáért többször is a demokrata párti politikusokat okolta -, szombaton Twitter-bejegyzésében azt írta: “a demokraták megoldhatják a családok határon történő erőszakos szétszakítását, ha együttműködnek egy új, változást hozó törvény kidolgozásában”. Trump a novemberi félidős választásokra utalva hozzátette: “ezért van szükség még több republikánus megválasztására novemberben”.

A szokásos vasárnapi politikai televíziós vitaműsorok fő témája szintén a szüleiktől elszakított gyermekek tragédiája volt. Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora a CBS televízióban azt hangoztatta: a családok szétválasztása “ellentétes országunk értékrendjével”.

Kellyanne Conway, az elnök belpolitikai tanácsadója az NBC televízióban arról beszélt, hogy “senki sem szereti” a családok szétszakítását. Mint fogalmazott: “mint anya, mint katolikus, és mint olyan ember, akinek lelkiismerete van”, ő sem szereti ezt, de “a kongresszus megszavazta azt a törvényt, amely szerint az illegális belépés bűncselekmény, tehát, ha nem szeretik ezt a törvényt, akkor változtassák meg”. Conway – Trump szombati Twitter-bejegyzése ellenére is – visszautasította azt a feltételezést, hogy az elnök a gyerekek elszakításával próbálná zsarolni és együttműködésre késztetni a demokrata párti politikusokat egy új bevándorlási törvény elfogadása érdekében.

Adam Schiff demokrata párti képviselő, szintén az NBC televízióban, azt hangsúlyozta, hogy az elnök “ezeknek a gyermekeknek a bánatát, könnyeit, fájdalmát használja fel” arra, hogy kikényszerítse a határon felhúzandó fal megépítését. A kaliforniai politikus “mélyen erkölcstelennek” nevezte ezt az eljárást, és “szomorú degeneráltságnak” minősítette, hogy a Republikánus Párt nem hajlandó bírálni az elnököt. Hozzátette: az elnök és a republikánusok “ezzel akarnak kizsarolni egy nekik tetsző törvényt a kongresszusban”.

Trump várhatóan kedden folytat megbeszéléseket a kongresszusban a republikánus törvényhozókkal az új bevándorlási törvényjavaslatokról.

Sem jogilag, sem biztonsági szempontból nincs arra mód, hogy a futballstadionokban pirotechnikai eszközöket használhassanak a szurkolók – derült ki a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) háttérbeszélgetésén.

Az eseményen elhangzott, hogy az MLSZ nem alkalmaz szigorúbb szabályokat, mint a magyar jogszabályok. “Azokat pedig kötelesek vagyunk betartani, valamint a nemzetközi mérkőzéseken az UEFA pirotechnikát tiltó szabályait is” – szögezte le a szervezet.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az első három osztályban a 2015/16-os idényben még csak 156, a 2016/17-es szezonban már 656, az elmúlt kiírásban pedig 697 pirotechnikai eszközzel való visszaélést jegyeztek fel a stadionokban, ráadásul utóbbiban még nincs benne két olyan nagyobb felhasználás, ahol a hatalmas füst miatt nem lehetett megállapítani pontos számot. Szó esett arról is, hogy sokszor még a biztonságtechnikai szakemberek sincsenek tisztában minden pirotechnikai eszköz veszélyeivel.

A pirotechnikai eszközök között – teljesítménytől és típustól függően – átlagosan 3 és 15 méter közötti távolságot kellene tartani, ez kivitelezhetetlen egy tömött szektorban, ezen kívül számos olyan szempontot kell figyelembe venni, amely eszükbe sem jut a drukkereknek – jelezték. Ilyen például a széljárás, a stadion szerkezeti elemeinek veszélyeztetése, a veszélyes anyagokat tartalmazó füst, vagy például az egyes molinók és drapériák esetleges gyulladása.

A szövetség hangsúlyozta: az MLSZ-nek a magyar jogszabályokon kívül, mivel tagja az UEFA-nak, e szervezet előírásait is be kell tartatnia.

A korunkra jellemző társadalmi-technológiai változások egyik fontos hozadéka a funkcionális analfabetizmus illetve a beszédértés gyengülésének terjedésével párhuzamosan a képi információközlés jelentőségének fokozódása. A közlő egyre inkább direkt képi információk útján kénytelen közlendőjét megfogalmazni és továbbítani a (nagy)közönsége felé, hogy a kívánt hatást elérje, hiszen a társadalom egyre kisebb hányada képes az olyan önkényesen rejtjelezett átviteli formák dekódolására, mint az írás, illetve a beszéd.

Ebben a helyzetben a képi tömegtájékoztatási médiumokra - melyek működése egyelőre sajnálatosan humán operátorokra támaszkodik - fontos feladat hárul. Ha ők sikeresen megalkotják a képi információt, lehet esélye annak, hogy a megrendelő által megfogalmazott üzenet célba talál.  

A képalkotás alapvető fizikai feltétele a fény, melynek a természetben, nappal a Nap nevű égitest a legfontosabb forrása. A kívánt képi információ tárgyát fény kell hogy érje, hogy az láthatóvá váljon. A másik fontos tényező, hogy a fény honnan érkezik. Bár a megvilágítás forrásából közvetlenül érkező fény mellett rendszerint indirekt (reflexiós, vagy szórt) sugárzás is rendelkezésre áll, a képalkotás akkor a legsikeresebb, ha az direkt fényben történik. Ez az oka, hogy képi tömegtájékoztatási médiumok operátorai tárgyuk napsütötte oldalát preferálják az árnyékos oldalával szemben. A kedvező képalkotáshoz tehát arra kell törekedni, hogy a fényforrás a képalkotó háta mögött, a tárggyal szemben helyezkedjen el. Abban az esetben, ha a fényforrás a képalkotóval szemben, a tárgy pedig a fényforrás és a képalkotó között helyezkedik el, a képalkotás a legjobb esetben is csak szuboptimális jelzővel illethető. A szuboptimális képalkotás alacsony hatásfokú információátvitelt eredményez, mely megrendelőoldali kielégületlenségben és az ezáltal triggerelt irracionális cselekvéssorban kulminálódhat.

Annak megállapításához, hogy a Földgolyó tetszőleges koordinátáján adott időpontban a Nap milyen irányból sugároz, csillagászati táblázatok, illetve többek között a suncalc.net internetes oldal nyújt pontos tájékoztatást.

Akinek nincs internetes kapcsolata, vagy hozzáférése a releváns adatbázisokhoz, annak néhány ökölszabály is a segítségére lehet, aminek az a lényege, hogy az északi féltekén a Nap reggel keleties, dél környékén délies, este pedig nyugatias irányból süt. A képalkotóknak tehát ezekben a napszakokban nyugatias, északias illetve keleties irányba kell nézniük az optimális munka érdekében. Bár külön nem hívtuk fel rá a figyelmet, a leírtakból következik, hogy az égitestek egymáshoz képesti elmozdulása következtében a megvilágítási irány folyamatosan változik. Egy adott helyszínen jónak minősülő délelőtti beállítás délutánra elfogadhatatlanná válik, és fordítva. Hasonlóképpen, a délelőtti panaszok délutáni orvoslása sajnos nem vezet eredményre, sőt, ellenkezőleg.

A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy a kérdést érdemben olyan lépések sem befolyásolják, mint a képalkotási helyszínen történő fűnyírás, illetve a terület körbekordonozása.

Zord

A korunkra jellemző társadalmi-technológiai változások egyik fontos hozadéka a funkcionális analfabetizmus illetve a beszédértés gyengülésének terjedésével párhuzamosan a képi információközlés jelentőségének fokozódása. A közlő egyre inkább direkt képi információk útján kénytelen közlendőjét megfogalmazni és továbbítani a (nagy)közönsége felé, hogy a kívánt hatást elérje, hiszen a társadalom egyre kisebb hányada képes az olyan önkényesen rejtjelezett átviteli formák dekódolására, mint az írás, illetve a beszéd.

Ebben a helyzetben a képi tömegtájékoztatási médiumokra - melyek működése egyelőre sajnálatosan humán operátorokra támaszkodik - fontos feladat hárul. Ha ők sikeresen megalkotják a képi információt, lehet esélye annak, hogy a megrendelő által megfogalmazott üzenet célba talál.  

A képalkotás alapvető fizikai feltétele a fény, melynek a természetben, nappal a Nap nevű égitest a legfontosabb forrása. A kívánt képi információ tárgyát fény kell hogy érje, hogy az láthatóvá váljon. A másik fontos tényező, hogy a fény honnan érkezik. Bár a megvilágítás forrásából közvetlenül érkező fény mellett rendszerint indirekt (reflexiós, vagy szórt) sugárzás is rendelkezésre áll, a képalkotás akkor a legsikeresebb, ha az direkt fényben történik. Ez az oka, hogy képi tömegtájékoztatási médiumok operátorai tárgyuk napsütötte oldalát preferálják az árnyékos oldalával szemben. A kedvező képalkotáshoz tehát arra kell törekedni, hogy a fényforrás a képalkotó háta mögött, a tárggyal szemben helyezkedjen el. Abban az esetben, ha a fényforrás a képalkotóval szemben, a tárgy pedig a fényforrás és a képalkotó között helyezkedik el, a képalkotás a legjobb esetben is csak szuboptimális jelzővel illethető. A szuboptimális képalkotás alacsony hatásfokú információátvitelt eredményez, mely megrendelőoldali kielégületlenségben és az ezáltal triggerelt irracionális cselekvéssorban kulminálódhat.

Annak megállapításához, hogy a Földgolyó tetszőleges koordinátáján adott időpontban a Nap milyen irányból sugároz, csillagászati táblázatok, illetve többek között a suncalc.net internetes oldal nyújt pontos tájékoztatást.

Akinek nincs internetes kapcsolata, vagy hozzáférése a releváns adatbázisokhoz, annak néhány ökölszabály is a segítségére lehet, aminek az a lényege, hogy az északi féltekén a Nap reggel keleties, dél környékén délies, este pedig nyugatias irányból süt. A képalkotóknak tehát ezekben a napszakokban nyugatias, északias illetve keleties irányba kell nézniük az optimális munka érdekében. Bár külön nem hívtuk fel rá a figyelmet, a leírtakból következik, hogy az égitestek egymáshoz képesti elmozdulása következtében a megvilágítási irány folyamatosan változik. Egy adott helyszínen jónak minősülő délelőtti beállítás délutánra elfogadhatatlanná válik, és fordítva. Hasonlóképpen, a délelőtti panaszok délutáni orvoslása sajnos nem vezet eredményre, sőt, ellenkezőleg.

A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy a kérdést érdemben olyan lépések sem befolyásolják, mint a képalkotási helyszínen történő fűnyírás, illetve a terület körbekordonozása.

Zord

Az Európai Unió kibervédelmi kapacitásainak megerősítését, illetve a NATO-val való szorosabb együttműködést sürgette szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A strasbourgi ülésen nagy többséggel megszavazott dokumentumban megállapították, hogy Oroszország, Kína, Észak-Korea és egyéb, nem állami szereplők is számos rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, tömegesen figyeltek meg európai polgárokat, illetve dezinformációs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak.

A képviselők kiemelték: az egységet nem alkotó európai védelmi stratégiák és képességek védtelenné teszik az uniót a kibertámadásokkal szemben, ezért sürgették a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten dolgozzanak együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel.

Rámutattak: ehhez több közös szimulációs kibergyakorlatra, tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére, és az uniós katonai műveletek kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség.

Üdvözölték emellett a közös védelem megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozását, melynek keretében két kiberprojektet is elindítottak, és reményüket fejezték ki, hogy mindez végül egy gyorsreagálású kibervédelmi csoport felállítását eredményezi majd.

Az EP arról számolt be egy másik határozatában, hogy sem az EU, sem a NATO nem rendelkezik megfelelő eszköztárral a hibrid jellegű, újfajta biztonsági kockázatok kezelésére. A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, információmegosztásra, valamint a szabálytalan bevándorlás megállítására és a katonai eszközök EU-n belüli gyors mozgathatóságának útjában álló akadályok felszámolására van szükség.

“Egy sikeres kibertámadás atombombát csinálhat egy atomerőműből, vagy káoszt kelthet egy kórházban, veszélybe sodorva a betegek életét. A tagországok, az EU és a NATO közti együttműködés fokozása révén meg kell erősítenünk kibervédelmi képességeinket ahhoz, hogy védekezni tudjunk az ilyen jellegű fenyegetések ellen” – emelte ki Urmas Praet illetékes liberális jelentéstevő.

Megválasztották pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagját.

A 2019. január elsejével kezdődő következő kétéves időszakra Belgium, a Dél-afrikai Köztársaság, a Dominikai Köztársaság, Indonézia és Németország került be a 15 tagú testületbe. Az ENSZ Közgyűlése elé került ajánlások között csak egy esetben volt versengés: a Maldív-szigetek és Indonézia versengett a megbízatásért, és az utóbbi kapott több szavazatot.

A testületből ugyanezzel a dátummal kikerül Bolívia, Etiópia, Hollandia, Kazahsztán és Svédország, mert lejár a kétéves mandátumuk. Továbbra is nem állandó tag marad Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Kuvait, Peru és Lengyelország. Az állandó tagok: az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország.

A Biztonsági Tanács az Egyesült nemzetek egyetlen olyan testülete, amely kötelező erejű határozatot hozhat szankciók bevezetéséről, és felhatalmazást adhat erő alkalmazására. Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán 190 ország képviselői voksoltak. Németország 184, Belgium 181, Dél-Afrika 183, Indonézia 144, s Dominika szintén 184 szavazatot kapott. Az ENSZ Közgyűlése minden évben tíz jelölt közül választ öt nem állandó tagot, két esztendeig tartó megbízatással. Megválasztásukhoz kétharmados többségre van szükség.

A jelölés régiós alapon történt: egy-egy jelöltet választottak Afrikából, az ázsiai-csendes-óceáni térségből és Latin-Amerikából, és az idén Európa jelölhetett két tagot.

Ideiglenesen szabadlábra helyezik Jean-Pierre Bemba Gombo egykori kongói alelnököt, miután előző héten másodfokon felmentették őt a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádja alól – jelentette be kedden a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).

A törvényszék tájékoztatása szerint az ex-alelnököt átadják majd Belgiumnak, ahol felesége és öt gyereke él.

Az ICC fellebbviteli tanácsa pénteken hatályon kívül helyezte a 18 éves börtönbüntetést, amelyet 2016-ban első fokon szabtak ki Bembára a katonái által elkövetett gyilkosságok és kínzások miatt. Másodfokon azonban megállapították: a vádlott ezek miatt nem vonható felelősségre, a verdikt meghozatala során több hibát elkövettek.

A parancsnokot ugyanakkor korábban tanúk megvesztegetésében is bűnösnek találták, ebben az ügyben még várnak a végleges ítéletre. A vád erre hivatkozva indítványozta, hogy Bemba ennek az ügynek a lezárultáig maradjon őrizetben, de ezt a bírói tanács végül elutasította.

Melinda Taylor védőügyvéd azzal érvelt, hogy ügyfele már így is közel tíz éve raboskodik Hágában, a tanúk megvesztegetésének maximális büntetési tétele pedig öt év szabadságvesztés, így legrosszabb esetben is néhány további hónapot kellene leülnie, ezért nem lenne semmi értelme megkockáztatnia a szökést az igazságszolgáltatás elől.

Bemba másik ügyvédje újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy védence soha nem adta fel politikai ambícióit, így könnyen elképzelhető, hogy később visszatér Kongóba.

Bemba az elsőfokú ítélet szerint emberiesség elleni és háborús bűnöket követett el a Közép-afrikai Köztársaságban 2002 és 2003 között zajló fegyveres konfliktusban, amelyben a Kongói Felszabadítási Mozgalom (MLC) katonai parancsnokaként fegyvereseivel Ange Félix Patassé egykori közép-afrikai elnököt segítette. Saját hazájában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban ezt követően, 2003-ban nevezték ki alelnöknek a polgárháborút lezárni akaró megbékélési erőfeszítések keretében.

A per több szempontból is precedenst teremtett. Ez volt az első eset, amikor a szexuális erőszakot háborús fegyverként bevetett eszköznek minősítették. Ezenkívül Bemba volt a legmagasabb rangú politikus, akit eddig a Nemzetközi Büntetőbíróság elítélt, még ha később meg is semmisítették a verdiktet.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke biztos abban, hogy semmi sem fenyegeti a bírói függetlenséget, így a közigazgatási bíráskodás tervezett szervezeti önállósága sem.

Handó Tünde a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában felidézte, 1949-ben szüntették meg Magyarországon a magát már-már Alkotmánybírósággá kinövő felsőszintű közigazgatási bíráskodást, így most gyakorlatilag a hagyományokhoz térünk vissza, és a kérdés 1990 óta napirenden van.

Kiemelte, hogy különleges szerepük van az Európa-szerte szintén jellemzően önálló bírósági szervezetként létező, a közigazgatási ügyek elbírálásával foglalkozó fórumoknak. Mint mondta, ez “érzékeny terület”, hiszen ezek az ügyek az állam működését érintik. Arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy ez hány bíróságot jelent majd és hány szakemberre lesz szükség. Utalt arra, hogy az igazságügyi miniszter bizottságot állított fel a koncepció részleteinek egyeztetésére.

Az ellenzők felvetéseire reagálva közölte, biztos abban, hogy amint valaki a bírói széket elfoglalja, a döntéseit a jogszabályok és a tényekről való meggyőződése alapján hozza meg. “Ez a lényege a bírói függetlenségnek, biztos vagyok benne, hogy ezt semmi sem fenyegeti” – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) néhány tagja is ellenzi az elképzelést, azt mondta: megdöbbenve olvasta, hogy magyar bírák egy Brüsszel által finanszírozott testülethez fordultak.

“Sajnálatosnak tartom azt (…), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a bírósági szervezeten belül a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal mellett harmadikként létrehozott OBT egy bírói testület, amelynek feladata felügyelni a központi igazgatást és közreműködni abban. “Valahogy az utóbbi hónapokban ez a közreműködés egyáltalán nem látszik megvalósulni, a felügyeletet pedig egy statáriális bíróságosdiként gyakorolja a testület, illetve most már nem is tudja gyakorolni, hiszen nem működik törvényesen” – mondta Handó Tünde.

Hozzátette, “úgy tűnik, hogy nagyon sok olyan kérdést vesznek napirendre, amely azt szolgálja, hogy hibákat találjanak, vagy ha nincsenek, akkor hibákat kreáljanak”. Handó Tünde szerint “ezek a tárgykörök nagyon sokszor az egyes tagok személyes érdekeiből vagy sértettségéből eredeztethetők”. Megjegyezte, e testület tagjának lenni egyfajta mentelmi jogot is jelent a fegyelmi felelősség alól, és “ezzel visszaélnek egyes tagok ebben a testületben”.

Az OBH elnöke ugyanakkor azt mondta, bízik abban, hogy a helyzet hamarosan rendeződik, akár a törvényhozás által, vagy a bírói kar véleménynyilvánításának köszönhetően is. Szerinte van jelzésértéke annak is, hogy a tanács 27 választott tagja és póttagja közül eddig 17 lemondott.

Handó a kinevezési gyakorlatot érintő kritikákra reagálva szólt arról, hogy 2017-ben 274 bírói pályázatot bíráltak el, ezek közül 15 lett eredménytelen (hét technikai okok miatt), szerinte az összes pályázatnak csak mintegy két százaléka az, amin “lehet vitatkozni”.

Kitért arra is, hogy az elmúlt hat évben negyven százalékkal csökkentették a két éven túli ügyek számát. Míg például Olaszországban 958 nap a perek átlagos ideje a járásbírósági polgári ügyekben, addig Magyarországon 156 nap – tette hozzá.

Mint mondta, az uniós úgynevezett igazságügyi eredménytábla is azt igazolja, hogy a magyar bírósági szervezetek a tárgyszerű mutatókban Európa élvonalában vannak, a közigazgatási bíráskodás gyorsaságát tekintve is, hiszen a tavaly publikált 2. helyről az 1. helyre tudtunk lépni.

A Sin Bet belbiztonsági szolgálat 250 nagyobb terrorcselekményt hiúsított meg idén Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót.

A megakadályozott akciók között öngyilkos merényletek, emberrablások és fegyveres merényletek is voltak – közölte Nadav Argaman, a Sin Bet igazgatója szerdán egy Jeruzsálemben rendezett nemzetközi biztonsági konferencián. A 2015 óta gyakori “magányos farkas” merénylők többnyire a közösségi médiában folyó uszító és radikális társalgás hatására cselekednek – mondta Argaman.

“A minőségi, elkötelezett emberi erőforrások, a fejlett technológia, valamint az egyedülálló és szakszerű munkamódszerek együttese révén lehetségesek és sikeresek a terrorizmus elleni csapások” – tette hozzá. “A Sin Bet sokat fektet az olyan technológiák fejlesztésébe mint a mesterséges intelligencia, amely jelentős előrelépést jelent a szándékok és terrorista támadások előrejelzésében” – közölte Argaman.

Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1938 márciusában, a brit miniszterelnök, Neville Chamberlain felesége vízre bocsátott egy új hadihajót, amelynek építését másfél évvel korábban kezdték meg a belfasti Harland and Wolff hajógyárban. Újabb tizenhat hónap telt el a további építéssel és a próbákkal, amíg a HMS Belfast névre keresztelt 10420 tonnás, Edinburgh-osztályú cirkáló 1939. augusztus 5-én szolgálatba állt a Royal Navy-nél.

A cirkáló bázisa a skóciai Scapa Flow lett. Onnan hajózott ki és járőrözött hetekig az északi vizeken. Október elején elfogta a német SS Cap Norte kereskedelmi hajót, amelyet azután brit kikötőbe kényszerítettek. A németek gyorsan reagáltak: november 29-én, miközben a Belfast elhagyta Firth of Forth-t, aknára futott. A cirkáló olyan mértékben sérült, hogy közel három évig nem számolhattak vele. A kijavított hajó 1942 novemberében állt vissza a szolgálatba. A hajótestet megerősítették, és módosították, amelynek eredményeképpen a Belfast 11553 tonnás lett. Feladata elsősorban konvojkísérés lett az északi vizeken. 1943. december 26-án részt vett a norvég Északi-foknál vívott ütközetben, ahol más brit hajókkal együtt elsüllyesztette a német Scharnhorst csatacirkálót. 1944-ben a Belfast is része volt annak a flottaköteléknek, amely tűzerejével a normandiai partraszállást támogatta. A Belfastnak a brit és kanadai erők partraszállására kijelölt két partszakasz, a Gold és a Juno jutott. 152 és 100 mm-es ágyúival öt hétig támogatta a szárazföldön harcolókat, amíg azok annyira előrenyomultak, hogy oda már nem ért el a haditengerészet tüze.

A hajót később a Távol-Keletre vezényelték, de mire megérkezett, véget ért a háború. Két év múlva visszatért Nagy-Britanniába, hogy javításokat végezzenek rajta és előkészítsék egy újabb távol-keleti szolgálatra. Erre a visszatérésre 1948-ban került sor és két év múlva ismét harcban vetették be – ezúttal a koreai háborúban. A Belfast 404 napot töltött a térségben, ágyúi 1952. szeptember 27-én szólaltak meg utoljára.

1956 és 1959 között alapos korszerűsítésnek vetették alá és újabb három évre ismét a Távol-Keletre küldték. 1962-ben a Csendes-óceánon és a Panama-csatornán keresztül tért haza. 1963-ban még egyszer, utoljára részt vett egy földközi-tengeri gyakorlaton, majd végleg befejezte aktív szolgálatát.

A Belfast sorsa a szétbontás lett volna. Az Imperial War Museum (IWM) megkísérelte megmenteni, de ehhez nem kapott anyagi támogatást az akkori kormánytól. Végül magánerőből, volt hajóparancsnokok vezetésével sikerült megszerezni, a London Bridge és a Tower Bridge között lehorgonyozni és 1971. október 21-én megnyitni a látogatók előtt. Néhány év múlva az IWM átvehette a hajót, így a fenntartása hosszútávon is biztosított lett. Ma abban az állapotában láthatjuk, amelyben szolgálatának utolsó éveit teljesítette. 

*

A HMS Belfast lefelé öt fedélzettel (1-5-ig számozva), felfelé négy szinttel (01-04) épült. A hajóra, amelyet a folyómederbe rögzített láncok tartanak a helyén és az árapállyal métereket mozog, a hátsó fedélzeten léphetünk, akárcsak egykor a legénység. A Belfast felirat alatt a tengernagyi szalon ablakai láthatóak.

A hajó harangja Belfast városának ajándéka. Azért ragyog ilyen szépen, mert 2012-ben a Belfast egyik volt tengerészének özvegye felújíttatta. A hajó fedélzetén tartott keresztelőkön szenteltvíztartóként is szolgált.

A Belfast felépítményébe a bal oldalon lépünk be, annál az irodánál, ahol a tengerészek a járandóságukat vették fel, vagy ügyes-bajos dolgaikat intézték. Ezt a táblát is ott helyezték el. Felsorolja, hogy milyen problémával fordulhatott egy tengerész az elöljárójához, és azokat is, amelyekkel nem.  

A hajó közepét itt a mosoda foglalja el. A képen ruhatároló rekeszek és vasalók láthatóak.

Mosógépek és centrifugák. Mosodát csak az ötvenes években kapott a Belfast, addig a tengerészek vödrökben mostak. A hajó ázsiai szolgálata alatt kínaiakat toboroztak mosodásnak és stewardnak. 

A mosoda mellett, a jobb oldali folyosón egy Mk IX-es torpedót állítottak ki. A Belfast hat ilyen torpedóval rendelkezett, de a két torpedóindítót az ötvenes években leszerelték.

Famunka bőven akadt a Belfast fedélzetén is. A hajóács műhelye közvetlenül a mosoda előtt, nagyjából a hajó közepén van. 

A hajó jobb oldala mellett alakították ki a villanyszerelő műhelyt, ami a Belfast építésekor még nem létezett. A villanyszerelők a hajó elektromos berendezéseit és világítási hálózatát valamint a tengerészek saját elektromos készülékeit egyaránt javították. 

Postahivatal, a hajó egyik legfontosabb helyisége. A morál szempontjából mindenképpen, mert az internet nélküli világban a levél és a csomag jelentette az egyetlen kapcsolatot a tengerészek és otthon lévő szeretteik között.

A Belfast kápolnája csak egy üveglapon keresztül szemlélhető. Az egész hajót érintő istentiszteleteket a hátsó fedélzeten tartották, de a kápolnát bárki felkereshette egyénileg is.

Stúdió lemezjátszóval, szintén az ajtókeretbe illesztett üvegfal mögött. A szórakoztató zenét csak rövid ideig élvezhette a személyzet, a stúdió csak a hajó szolgálati idejének vége felé lett kialakítva.

Nagyjából a stúdióval szemben nyílik az az ajtó, amely mögött az első kazánházat levegővel ellátó aknák vannak.

Húsraktár vastag, szigetelt ajtajú hűtőtérrel.

A húsraktár melletti krumpli tároló, ahol éppen patkányt fog a hajó egyik macskája.

A pékségben nemcsak a Belfast tengerészeinek sütöttek kenyeret, hanem a flottakötelék kisebb hajóira is, amelyek nem rendelkeztek saját pékséggel.

A pékség előtt az egyik altiszti körletet alakították ki a hajó ötvenes évekbeli modernizálásakor. Az egyszerű matrózok függőágyaihoz képest már-már luxusnak mondható az altisztek matraccal ellátott hálóhelye.

Az altiszti körlettel szemben lévő hajókonyhán halétel készül.

Az étkeztetés rendje is változott az ötvenes években. A kiadott ételt az átadó ablak előtt sorakozó tengerészek már nem vitték a körletbe, hanem a legénységi étkezdében fogyasztották el. A tisztikarnak külön konyhája és étkezdéje volt.

Az ötvenes években a konyhát is modernizálták. Ezután már szakképzett szakácsok sütöttek-főztek a hajón.

A krumplipucolás részben gépesített volt, de a hagymát kézzel kellett megtisztítani. Konyhai kisegítő munkára a hajó minden részlegétől küldtek legénységi állományú tengerészeket.

Munkában a fogorvos tiszt, akihez olykor a kisebb hajókról is áthoztak beteget. Időnként a fúró zaját és a páciens jajgatását lehet hallani felvételről és a helyiségből a rendelőkre jellemző szag árad.

A Belfast műtővel is rendelkezett, de azt a hajó mozgása és a vibráció miatt többnyire csak életmentő beavatkozásra használták.

Kórterem, amelynek falán látszik, hogy közeledünk a hajó orrához. A Belfast állandó egészségügyi személyzete két tisztből és öt ápolóból állt. Szükség esetén a flottakötelék olyan hajóiról is a Belfastra szállították a betegeket vagy sérülteket, amelyeken nem voltak egészségügyisek.

Tengerészeti hordágy. A beteg rögzíthető volt rajta, hogy a meredek létrákon is lehessen szállítani őket, akár függőleges helyzetben is.

A NAAFI (Navy, Army, Air Force Institute) 1921-től látta el ezer apró cikkel a tengerészeket szárazon és vízen egyaránt.

Ennyire jól felszerelt kantin csak a nagyobb hajókon volt. 1960 után a tengerészek naponta két doboz sört vehettek, csakis helyben felbontva, hogy megelőzzék a felhalmozást.

A rum azután jelent meg a Royal Navy hajóin, hogy 1665-ben az angolok megvetették lábukat Jamaicán. 1740-től 240 évig a grog (két rész víz, egy rész rum) is jelen volt a tengerészek mindennapjaiban. A napi rumosztás hagyományát a Belfast fedélzetén is megőrizték.

A kantint elhagyva a hajó közepén vezető folyosó kettéválik és körbeöleli az első (A jelű) lövegtorony barbettáját. A barbettán belül futnak azok a csövek, amelyekben a lőszert és a korditot feljuttatták a lövegtoronyba, ezért a barbetta fala 51 mm-es páncélból készült.

A Belfaston vitorlakészítő is szolgált, annak ellenére, hogy a hadihajókat már régen nem a szél ereje hajtotta. Ettől függetlenül a napvédő vagy a különböző fedélzeti berendezéseket takaró ponyvák és vásznak bőven akadtak a fedélzeten.

Legénységi körlet. A tengerészek itt éltek és aludtak amikor nem voltak szolgálatban. Hálóhelyük, akárcsak Nelson idejében, a függőágy volt. A Belfast 760 fős békeidős létszáma a második világháború végére 950 főre emelkedett, így előfordult, hogy egy függőágyon ketten osztoztak.

A körletben nevetgélés, beszélgetés, edények zöreje, fémbögrék zaja alkot egyveleget – felvételről bejátszva. 16 évesen szinte bárkiből lehetett matróz. 12 évre kellett aláírni, amelyet az illető 18 éves korától számítottak. Egy képesített matróz éppen csak a létminimumon tudta eltartani a családját.

A csörlőház, majdnem a hajó orrában. Itt is függőágyak lógnak, 33 tengerész otthona volt ez a zsúfolt helyiség, amely viharban rettenetesen mozgott. A csörlő elektromos meghajtású volt, de meghibásodás esetén behelyezhető farudak segítségével kézzel is lehetett hajtani.

A csörlőházból nyílik a hajó börtöne. A Belfast parancsnoka legfeljebb 14 napra zárathatta ide, ebbe a szűk és a hajó orrát támadó hullámok miatt nagyon zajos fülkébe azokat, akik pl. elaludtak az őrségben, lerészegedtek vagy az eltávozás szabályait sértették meg.

*

Ha már itt vagyunk a hajó első részében, az A lövegtorony barbettája mögötti nyíláson ereszkedjünk le kétfedélzetnyit a lövegtornyok alá, a lőszer tárolóba. Minden toronynak saját lőszer és kordit tárolója van, amelyekben tornyonként 22 fő dolgozott. A lőszereket a vízvonal alatt, a fentről számított negyedik fedélzeten, a korditot a legalsó, ötödik fedélzeten tárolták. A tárolókat oldalról 114 mm-es, a légitámadás ellen fentről 76 mm vastag páncélzat védte.

A B tornyot kiszolgáló lőszertároló helyiségben egy forgatható állványon sorakoznak a lőszerek. Hátul azok tárolórekeszei láthatóak. Az állvány körbeöleli azokat a csöveket, amelyekben a lőszer és az egy fedélzettel mélyebbről felküldött kordit feljut a lövegtoronyba.

Az A torony alatti lőszer tárolóban vagyunk. A piros szín az éles, a kék a gyakorló lövedékeket jelöli. A fal melletti vízszintes kerekekkel a kordit tárolót lehetett elárasztani tűz esetén. Ezzel a hajó megmenekül egy belső robbanástól, de a gyors elárasztást a kordit tárolóban dolgozók aligha élték volna túl.

A lőszertovábbító csövekbe kézzel behelyezett lőszert mechanikus berendezés juttatta fel a toronyba.

A B torony magasabban van mint az A torony, ezért a lőszer és kordit szállító csövek is hosszabbak.

Az A és B lövegtornyok, amelyeket az előbb látott tárolók láttak el lőszerrel. A HMS Belfast négy, egyenként 175 tonnás, Mark XXIII-as lövegtornya három, 152 mm-es ágyúnak adott helyet. 

A toronyban, akár a hajó számos pontján, tájékoztató monitorok vannak, amelyeken az adott terület működését bemutató film fut. A három ágyú töltőszerkezete közül kettő jobbkezes, a harmadik balkezes volt és a középsőt valamivel hátrébb helyezték el, hogy a töltést végzők jobban elférjenek.

A műszer nem csak a saját, de a szomszédos torony pozícióját is kijelzi.

*

A HMS Belfast négy kazánja és négy gépe szintén a Harland and Wolffnál készült. Az első és a hátsó kazán- és géptermek közül az első látogatható. Állítólag nem a hőség és a zaj volt a legrosszabb, hanem a folyamatos olajszag. 

A könyvtár mellett van a kazán- és géptermekbe vezető egyik lejárat. A tájékoztató tábla már itt jelzi, hogy több fedélzetnyit is le-fel kell majd létrázni, a leesést elkerülendő szigorúan arccal a létra felé.   

A Belfast gépészeti berendezései három fedélzet mélységbe nyúlnak le. Gépészeti szempontból négy órára volt szükség ahhoz, hogy a Belfast elindulhasson.

A kazánok és gépek között keskeny járón lehet eljutni egyik helyről a másikra, de vannak zsákutcák is. Nagyjából tízpercenként bejátsszák a gépterem zaját, olyan hangerővel, ahogy azt a legénység a maximális sebesség eléréséhez csúcsra járatott gépek mellett hallhatta. 

A hajó 1944-45-ös átépítésekor négy ilyen 350 kW-os turbógenerátor vette át a segédüzemet biztosító ötödik kazán szerepét és látta el egyenárammal a Belfastot. Tartalékként még két 230 kW-os dízelgenerátorral is rendelkeztek.  

Az A1-es kazán karbantartási táblája.

Nagy teljesítményű elektromos meghajtású szivattyú tűzoltáshoz vagy vízszivattyúzáshoz. A hajónak négy ilyen szivattyú mellett további, kisebb teljesítményű szivattyúi is voltak. A hajón végigvezetett csővezeték egyes részei összeköttetésben voltak egymással, így egy szivattyú meghibásodása esetén a másik vette át annak szerepét. A lövegtornyok hűtővíz igényét további kisebb szivattyúk szolgálták ki.

A kazántér legtágasabb része, innen történt a kazánok vezérlése és felügyelete.

Az első kazánok központi vezérlőpanelje. A kazánokhoz és az egyéb célokra használatos édesvizet a hajó két fő és egy másodlagos édesvíz-lepárlója állította elő tengervízből, napi 200 tonna kapacitással. A hajófenékben lévő édesvíztartály befogadóképessége 220 tonna volt.

Leírás a vízcsöves kazánoknál bekövetkező váratlan vízfolyás esetére. A tábla külön tartalmazza a kazánnál és külön a géptérben szükséges teendőket.

A bal oldali A2-es kazán. A Belfast fedélzetén négy darab, egyenként 15 tonnás Admiralty kazán működött. Eredetileg kilenc ponton táplálták be az olajat, de az ötvenes évek végén már csak hét betáplálási pontot alakítottak ki. Nem mellékesen, négy és fél méterrel járunk a Temze felszíne alatt. 

Egy-egy kazánnál két ilyen víztartályból jutott a víz egy gőztartályba a kör alakú nyílásokhoz kívülről csatlakozó csöveken.

Minden kazánhoz két fűtőolaj szivattyú tartozott, amelyek szűrőkön és előmelegítőkön keresztül a kazánba juttatták a fűtőolajat. A Belfast maximális teljesítménynél 26 tonna olajat fogyasztott óránként.

A négy kazán mindegyikét ilyen gőzhajtású turbóventilátorok látták el az égéshez szükséges levegővel.

Hordozható elektromos szivattyú. Úgy tervezték, hogy keskeny folyosókon és korlátozott mozgásterű helyiségekben is lehessen szállítani.

A kazánház és a gépterem között húzódó folyosók egyike.

A tengerészek mosdója. A zuhanyozók külön helyiségből nyíltak.

Sajnos csak dróthálón keresztül készülhetett kép a kárelhárító részleg irányító helyiségéről. Tűz vagy harci sérülés esetén az irányítók innen tartották a telefonkapcsolatot a hajó különböző részein dolgozó kárelhárító csoportokkal, közben a hajó kifüggesztett alaprajzán követték nyomon, hogy melyik részlegnél, milyen kár elhárításán dolgoznak.

Gépműhely, ahol az összes kisebb-nagyobb munkát és javítást elvégezhették. Egy részét a hajó karbantartói ma is használják.

Tisztaság és kígyózó csövek az első gépteremben.

A négy hajócsavar közül a két külsőt az első gépterem gépei, a két belsőt a hátsó gépterem gépei hajtották.

A bal oldali külső Parsons gép. Egy géphez egy magasnyomású turbina, egy alacsony nyomású turbina, egy kisméretű utazó turbina és egy hátsó turbina tartozott.

Az ügyeletes géptiszt vezérlőállása.

Műszerfal - szó szerint.

Betekintés a gazdaságos üzemű menetet biztosító utazó turbinába. Hogy fogalmat alkothassunk a működéséről, a szerkezet egy gombnyomással működésbe hozható.

Az utazó turbina, amely hidraulikusan csatlakozott a magasnyomású turbinához, 6400-as fordulatszám mellett 5000 lóerő leadására volt képes.

A magasnyomású turbina. 3350-es fordulaton 9400 lóerő tengelyteljesítményű volt.

A magasnyomású turbina így adta át a meghajtást a hajócsavar tengelyének nyitott nyílfogazatú fogaskerekére. A nagyméretű fogaskerék túloldalán ugyanígy csatlakozott az alacsony nyomású turbina is, amely 10600 lóerős volt 2400-as fordulatszámon. E két turbina adta a 32 csomós maximális sebességhez szükséges 20000 lóerőt.

Maximális teljesítménynél a hajócsavar 300-as percenkénti fordulatszámmal dolgozott. Pirosra festett tengelyének egy darabja jól látható.

A vízszintes kerekekkel lehetett kiválasztani, hogy melyik turbinára menjen a túlhevített gőz.

*

A gépek és a kazánok után következzen a  "friss levegő" és az első vagy más néven főfedélzet és az első felépítmény érdekességei.

A Belfast másodlagos fegyverzete a 102 mm-es Mark XIX-es ágyú. Eredetileg repülőgépek ellen tervezték, de felszíni célok ellen is jónak bizonyult. Ezért kapta a HA/LA (High Angle / Low Angle) jelölést.

A 102 mm-esekbe 30 kg-os lövedéket kellett kézzel betölteni. Lehetőleg gyorsan, ököllel betolva, mert a töltőrész automatikusan zárult és könnyen szétzúzhatta egy figyelmetlen tüzér ujjait. Összeszokott személyzet percenként tíz lövést tudott leadni a 102 mm-esekkel.

A Belfast közvetlen légvédelmét hat darab kétcsövű, 40 mm-es Bofors ágyú látta el. Négyet az első felépítményen, a tengernagyi híd mögött, majd a modernizáláskor még kettőt a hátsó felépítményen helyeztek el. A két fegyver közötti leponyvázott kupola a két ágyú tűzvezető berendezése, a CRBFD (Close Range Blind Fire Director) látszik.  

Az ikercsövű fegyver a fedélzetről nézve. A torony forgatását és a fegyvercsövek emelését kézi erővel kellett végezni.

Lőszertároló szekrények a héttonnás Bofors torony mögött. 

A Belfast helyiségeiből sajnos sok figurát elvittek, pedig mozdulatlanságukkal jól szemléltették, hogy a hajón megállt az idő. Ennek ellenére ne lepődjünk meg, ha a fedélzet egy szélvédett zugában rágyújtani készülő tengerészbe ütközünk...

A Belfaston is volt egy ilyen ötméteres motoros, de ezt a példányt Darthmouth-ból kapták. Mára ez az egyetlen eredeti darab maradt a típusból. Motorja egy Coventry Climax turbófeltöltős kétütemű dízel volt.

A csónakfedélzet felett egy hét tonna teherbírású daru pihen. Szolgálatba állításakor a Belfast két Supermarine Walrus Mk 1 amfíbiát is hordozott, amelyek a horizonton túli felderítést végezték, majd feladatuk végeztével a hajó mellett szálltak le a tengerre. Ezután daruval emelték őket a fedélzetre.

Felszálláskor a Walrus egy kordit töltet segítségével 55 csomós (100 km/h) sebességre gyorsult a 30 méteres katapulton. A haditengerészet 700-as repülőszázadának gépeit 1943 közepén vonták ki, miután a hajót radarral is felszerelték. A két Walrust használaton kívül hangárokban tartották - az egyik ma már kávézó, a Walrus Café - ahonnan síneken lehetett kigördíteni a szállítókocsira helyezett repülőgépet. A sínek a katapulton végződtek, amelyet ezután elfordítottak az indításhoz. (Tájékoztató tábla fotója)

Egy másik tábla 1958-as fotója a csónakfedélzetről, amelyet a repülőgépek kivonása és a katapult 1945-ös leszerelése után valóban a csónakok foglaltak el.

A csónakfedélzetről a hajóorr felé haladva nézhetünk be a Belfast és más hajók, repülőgépek vagy parti állomások közötti kis távolságú kommunikációt lehetővé tevő UHF és VHF berendezések helyiségébe. A kommunikációs antennákat a főárbocon helyezték el.

Ugyancsak ezen a szinten van az akkumulátor műhely is.

A Belfast orrfedélzetén tárolják az egyik öt és fél tonnás horgonyt. Mint minden királyi hadihajón, amely kikötőben áll, a Belfast orrán is a nemzeti lobogó (Union Flag) leng reggel 8-tól (télen 9-től) napnyugtáig.

A jobb oldali (a képen balra) lánc a csörlőt megkerülve tűnik el a lánc kamrába vezető nyíláson, a másikat rögzítették. A bakok tetejét is lefestették a bal oldalt jelölő pirossal és a jobb oldal zöldjével. Mögöttük a térdmagasságig érő hablemez látható, amely az orrfedélzeten átcsapó tengervizet két oldalra elvezetve megakadályozta, hogy az hátrafelé végigsöpörjön.

Az alsó ablaksor a tengernagyi hídé, a felső a parancsnoki hídé. Utóbbi felett van még egy nyitott szint, az irányzó platformmal és a tűzvezető toronnyal. Ez sajnos a fotók készítésekor (2018 május) zárva volt.

Mivel a Belfast zászlóshajónak épült, külön tengernagyi hidat is kapott. A tengernagy és stábja itt dolgozott, nem zavarva a parancsnok, az ügyeletes tiszt és a többi tengerész munkáját fent, a parancsnoki hídon.

Kilátás a tengernagyi hídról a B lövegtorony felett. Az ágyúcsövek a 22 kilométeres maximális lőtávolságot biztosító szögben állnak.

A tengernagyi híd mögötti helyiség. Innen nyílt a tengernagy és a parancsnok kabinja valamint a rádiós szobája és az elektronikai hadviselési helyiség.

A rádiós helyisége, ahol az összes kimenő és bejövő forgalmazás lezajlott. Ma rádióamatőrök használják.

Az elektronikai hadviselési helyiség a rádióshelyiség mellett. Régen se nagyon részletezték, hogy mi minden van itt ...

Az elektronikai hadviselési részleg a többség számára tiltott terület volt.

A HMS Belfast parancsnoki hídja eredetileg nyitott volt. Az ötvenes években lett zárt, ahol elsősorban a navigációhoz és a hajó irányításához szükséges berendezések kaptak helyet. Kormánykereket azonban ne keressünk, azt máshol helyezték el.

Mégpedig egy védett helyen, a vízvonal alatt, a negyedik fedélzeten. Az ügyeletes tiszt hídról érkező utasításait a háttérben ülő ember vette és továbbította a kormányosnak.

A híd bal oldali nyitott szárnya felé vezető ajtó és a navigációs tiszt magas széke.

A jobb oldali szárnyra vezető ajtó mellett a térképszoba üvegfala látszik. A parancsnoki hídon normál esetben az ügyeletes tiszt vezényelt, a parancsnok általában harchelyzetben vagy veszélyesebb manővernél vette át az irányítást.

Térképszoba, ahol a navigációs tiszt és beosztottai folyamatosan felvezették a térképre a hajó útvonalát.

A hajónapló másolata 1944. június 6-ról, a normandiai partraszállás napjáról.

A híd mögött nyíló tágas helyiség a hadműveleti részleg. Itt futottak össze a radar, a szonár és a hírszerzés által begyűjtött adatok a saját, a szövetséges és az ellenséges felszíni, felszín alatti és légi tevékenységről.

A két vízszintes asztalon a felszíni és a felszín alatti helyzetképet olvashatták le az ide beosztottak.

Azon munkaállomások egyike, ahonnan a célpontokat kiválasztották és elosztották a fegyverzet között.

A Belfast tisztikara ilyen és ehhez hasonló kabinban pihenhetett. A kabin nagyon kicsi, de némi magánéletet biztosított a hadihajó zárt közösségében.

Ismét kint vagyunk a fedélzeten. Az átjáró a két hátsó felépítmény között húzódik, amelyekben a tiszti szalonok és étkezdék vannak. Ezek nem látogathatóak, de privát rendezvényekhez bérelhetőek.

A HMS Belfast előárboca előtt az első tűzvezető torony látszik. A hajó építésekor állított háromlábú árbocot később ilyen rácsszerkezetűre cserélték, hogy elbírja a radarantennákat. Oroszország ajándékaként 2010-ben az elő- és a főárbocot lecserélhették. Az oroszok ezzel adóztak azok emléke előtt, akik a második világháború idején lehetővé tették, hogy északon hajózhatóak legyenek az utánpótlást biztosító tengeri útvonalak. 

A Belfast hátsó fedélzetéről London egyik ikonikus építménye, a Tower Bridge látható. A fehér lobogó (White Ensign), hasonlóan a hajóorrban látott nemzeti lobogóhoz nyáron reggel 8-tól, télen 9 órától napnyugtáig van felvonva. Fedélzeti sétánk itt kezdődött és itt is ér véget.

"Pro Tanto Quid Retribuamus"

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1938 márciusában, a brit miniszterelnök, Neville Chamberlain felesége vízre bocsátott egy új hadihajót, amelynek építését másfél évvel korábban kezdték meg a belfasti Harland and Wolff hajógyárban. Újabb tizenhat hónap telt el a további építéssel és a próbákkal, amíg a HMS Belfast névre keresztelt 10420 tonnás, Edinburgh-osztályú cirkáló 1939. augusztus 5-én szolgálatba állt a Royal Navy-nél.

A cirkáló bázisa a skóciai Scapa Flow lett. Onnan hajózott ki és járőrözött hetekig az északi vizeken. Október elején elfogta a német SS Cap Norte kereskedelmi hajót, amelyet azután brit kikötőbe kényszerítettek. A németek gyorsan reagáltak: november 29-én, miközben a Belfast elhagyta Firth of Forth-t, aknára futott. A cirkáló olyan mértékben sérült, hogy közel három évig nem számolhattak vele. A kijavított hajó 1942 novemberében állt vissza a szolgálatba. A hajótestet megerősítették, és módosították, amelynek eredményeképpen a Belfast 11553 tonnás lett. Feladata elsősorban konvojkísérés lett az északi vizeken. 1943. december 26-án részt vett a norvég Északi-foknál vívott ütközetben, ahol más brit hajókkal együtt elsüllyesztette a német Scharnhorst csatacirkálót. 1944-ben a Belfast is része volt annak a flottaköteléknek, amely tűzerejével a normandiai partraszállást támogatta. A Belfastnak a brit és kanadai erők partraszállására kijelölt két partszakasz, a Gold és a Juno jutott. 152 és 100 mm-es ágyúival öt hétig támogatta a szárazföldön harcolókat, amíg azok annyira előrenyomultak, hogy oda már nem ért el a haditengerészet tüze.

A hajót később a Távol-Keletre vezényelték, de mire megérkezett, véget ért a háború. Két év múlva visszatért Nagy-Britanniába, hogy javításokat végezzenek rajta és előkészítsék egy újabb távol-keleti szolgálatra. Erre a visszatérésre 1948-ban került sor és két év múlva ismét harcban vetették be – ezúttal a koreai háborúban. A Belfast 404 napot töltött a térségben, ágyúi 1952. szeptember 27-én szólaltak meg utoljára.

1956 és 1959 között alapos korszerűsítésnek vetették alá és újabb három évre ismét a Távol-Keletre küldték. 1962-ben a Csendes-óceánon és a Panama-csatornán keresztül tért haza. 1963-ban még egyszer, utoljára részt vett egy földközi-tengeri gyakorlaton, majd végleg befejezte aktív szolgálatát.

A Belfast sorsa a szétbontás lett volna. Az Imperial War Museum (IWM) megkísérelte megmenteni, de ehhez nem kapott anyagi támogatást az akkori kormánytól. Végül magánerőből, volt hajóparancsnokok vezetésével sikerült megszerezni, a London Bridge és a Tower Bridge között lehorgonyozni és 1971. október 21-én megnyitni a látogatók előtt. Néhány év múlva az IWM átvehette a hajót, így a fenntartása hosszútávon is biztosított lett. Ma abban az állapotában láthatjuk, amelyben szolgálatának utolsó éveit teljesítette. 

*

A HMS Belfast lefelé öt fedélzettel (1-5-ig számozva), felfelé négy szinttel (01-04) épült. A hajóra, amelyet a folyómederbe rögzített láncok tartanak a helyén és az árapállyal métereket mozog, a hátsó fedélzeten léphetünk, akárcsak egykor a legénység. A Belfast felirat alatt a tengernagyi szalon ablakai láthatóak.

A hajó harangja Belfast városának ajándéka. Azért ragyog ilyen szépen, mert 2012-ben a Belfast egyik volt tengerészének özvegye felújíttatta. A hajó fedélzetén tartott keresztelőkön szenteltvíztartóként is szolgált.

A Belfast felépítményébe a bal oldalon lépünk be, annál az irodánál, ahol a tengerészek a járandóságukat vették fel, vagy ügyes-bajos dolgaikat intézték. Ezt a táblát is ott helyezték el. Felsorolja, hogy milyen problémával fordulhatott egy tengerész az elöljárójához, és azokat is, amelyekkel nem.  

A hajó közepét itt a mosoda foglalja el. A képen ruhatároló rekeszek és vasalók láthatóak.

Mosógépek és centrifugák. Mosodát csak az ötvenes években kapott a Belfast, addig a tengerészek vödrökben mostak. A hajó ázsiai szolgálata alatt kínaiakat toboroztak mosodásnak és stewardnak. 

A mosoda mellett, a jobb oldali folyosón egy Mk IX-es torpedót állítottak ki. A Belfast hat ilyen torpedóval rendelkezett, de a két torpedóindítót az ötvenes években leszerelték.

Famunka bőven akadt a Belfast fedélzetén is. A hajóács műhelye közvetlenül a mosoda előtt, nagyjából a hajó közepén van. 

A hajó jobb oldala mellett alakították ki a villanyszerelő műhelyt, ami a Belfast építésekor még nem létezett. A villanyszerelők a hajó elektromos berendezéseit és világítási hálózatát valamint a tengerészek saját elektromos készülékeit egyaránt javították. 

Postahivatal, a hajó egyik legfontosabb helyisége. A morál szempontjából mindenképpen, mert az internet nélküli világban a levél és a csomag jelentette az egyetlen kapcsolatot a tengerészek és otthon lévő szeretteik között.

A Belfast kápolnája csak egy üveglapon keresztül szemlélhető. Az egész hajót érintő istentiszteleteket a hátsó fedélzeten tartották, de a kápolnát bárki felkereshette egyénileg is.

Stúdió lemezjátszóval, szintén az ajtókeretbe illesztett üvegfal mögött. A szórakoztató zenét csak rövid ideig élvezhette a személyzet, a stúdió csak a hajó szolgálati idejének vége felé lett kialakítva.

Nagyjából a stúdióval szemben nyílik az az ajtó, amely mögött az első kazánházat levegővel ellátó aknák vannak.

Húsraktár vastag, szigetelt ajtajú hűtőtérrel.

A húsraktár melletti krumpli tároló, ahol éppen patkányt fog a hajó egyik macskája.

A pékségben nemcsak a Belfast tengerészeinek sütöttek kenyeret, hanem a flottakötelék kisebb hajóira is, amelyek nem rendelkeztek saját pékséggel.

A pékség előtt az egyik altiszti körletet alakították ki a hajó ötvenes évekbeli modernizálásakor. Az egyszerű matrózok függőágyaihoz képest már-már luxusnak mondható az altisztek matraccal ellátott hálóhelye.

Az altiszti körlettel szemben lévő hajókonyhán halétel készül.

Az étkeztetés rendje is változott az ötvenes években. A kiadott ételt az átadó ablak előtt sorakozó tengerészek már nem vitték a körletbe, hanem a legénységi étkezdében fogyasztották el. A tisztikarnak külön konyhája és étkezdéje volt.

Az ötvenes években a konyhát is modernizálták. Ezután már szakképzett szakácsok sütöttek-főztek a hajón.

A krumplipucolás részben gépesített volt, de a hagymát kézzel kellett megtisztítani. Konyhai kisegítő munkára a hajó minden részlegétől küldtek legénységi állományú tengerészeket.

Munkában a fogorvos tiszt, akihez olykor a kisebb hajókról is áthoztak beteget. Időnként a fúró zaját és a páciens jajgatását lehet hallani felvételről és a helyiségből a rendelőkre jellemző szag árad.

A Belfast műtővel is rendelkezett, de azt a hajó mozgása és a vibráció miatt többnyire csak életmentő beavatkozásra használták.

Kórterem, amelynek falán látszik, hogy közeledünk a hajó orrához. A Belfast állandó egészségügyi személyzete két tisztből és öt ápolóból állt. Szükség esetén a flottakötelék olyan hajóiról is a Belfastra szállították a betegeket vagy sérülteket, amelyeken nem voltak egészségügyisek.

Tengerészeti hordágy. A beteg rögzíthető volt rajta, hogy a meredek létrákon is lehessen szállítani őket, akár függőleges helyzetben is.

A NAAFI (Navy, Army, Air Force Institute) 1921-től látta el ezer apró cikkel a tengerészeket szárazon és vízen egyaránt.

Ennyire jól felszerelt kantin csak a nagyobb hajókon volt. 1960 után a tengerészek naponta két doboz sört vehettek, csakis helyben felbontva, hogy megelőzzék a felhalmozást.

A rum azután jelent meg a Royal Navy hajóin, hogy 1665-ben az angolok megvetették lábukat Jamaicán. 1740-től 240 évig a grog (két rész víz, egy rész rum) is jelen volt a tengerészek mindennapjaiban. A napi rumosztás hagyományát a Belfast fedélzetén is megőrizték.

A kantint elhagyva a hajó közepén vezető folyosó kettéválik és körbeöleli az első (A jelű) lövegtorony barbettáját. A barbettán belül futnak azok a csövek, amelyekben a lőszert és a korditot feljuttatták a lövegtoronyba, ezért a barbetta fala 51 mm-es páncélból készült.

A Belfaston vitorlakészítő is szolgált, annak ellenére, hogy a hadihajókat már régen nem a szél ereje hajtotta. Ettől függetlenül a napvédő vagy a különböző fedélzeti berendezéseket takaró ponyvák és vásznak bőven akadtak a fedélzeten.

Legénységi körlet. A tengerészek itt éltek és aludtak amikor nem voltak szolgálatban. Hálóhelyük, akárcsak Nelson idejében, a függőágy volt. A Belfast 760 fős békeidős létszáma a második világháború végére 950 főre emelkedett, így előfordult, hogy egy függőágyon ketten osztoztak.

A körletben nevetgélés, beszélgetés, edények zöreje, fémbögrék zaja alkot egyveleget – felvételről bejátszva. 16 évesen szinte bárkiből lehetett matróz. 12 évre kellett aláírni, amelyet az illető 18 éves korától számítottak. Egy képesített matróz éppen csak a létminimumon tudta eltartani a családját.

A csörlőház, majdnem a hajó orrában. Itt is függőágyak lógnak, 33 tengerész otthona volt ez a zsúfolt helyiség, amely viharban rettenetesen mozgott. A csörlő elektromos meghajtású volt, de meghibásodás esetén behelyezhető farudak segítségével kézzel is lehetett hajtani.

A csörlőházból nyílik a hajó börtöne. A Belfast parancsnoka legfeljebb 14 napra zárathatta ide, ebbe a szűk és a hajó orrát támadó hullámok miatt nagyon zajos fülkébe azokat, akik pl. elaludtak az őrségben, lerészegedtek vagy az eltávozás szabályait sértették meg.

*

Ha már itt vagyunk a hajó első részében, az A lövegtorony barbettája mögötti nyíláson ereszkedjünk le kétfedélzetnyit a lövegtornyok alá, a lőszer tárolóba. Minden toronynak saját lőszer és kordit tárolója van, amelyekben tornyonként 22 fő dolgozott. A lőszereket a vízvonal alatt, a fentről számított negyedik fedélzeten, a korditot a legalsó, ötödik fedélzeten tárolták. A tárolókat oldalról 114 mm-es, a légitámadás ellen fentről 76 mm vastag páncélzat védte.

A B tornyot kiszolgáló lőszertároló helyiségben egy forgatható állványon sorakoznak a lőszerek. Hátul azok tárolórekeszei láthatóak. Az állvány körbeöleli azokat a csöveket, amelyekben a lőszer és az egy fedélzettel mélyebbről felküldött kordit feljut a lövegtoronyba.

Az A torony alatti lőszer tárolóban vagyunk. A piros szín az éles, a kék a gyakorló lövedékeket jelöli. A fal melletti vízszintes kerekekkel a kordit tárolót lehetett elárasztani tűz esetén. Ezzel a hajó megmenekül egy belső robbanástól, de a gyors elárasztást a kordit tárolóban dolgozók aligha élték volna túl.

A lőszertovábbító csövekbe kézzel behelyezett lőszert mechanikus berendezés juttatta fel a toronyba.

A B torony magasabban van mint az A torony, ezért a lőszer és kordit szállító csövek is hosszabbak.

Az A és B lövegtornyok, amelyeket az előbb látott tárolók láttak el lőszerrel. A HMS Belfast négy, egyenként 175 tonnás, Mark XXIII-as lövegtornya három, 152 mm-es ágyúnak adott helyet. 

A toronyban, akár a hajó számos pontján, tájékoztató monitorok vannak, amelyeken az adott terület működését bemutató film fut. A három ágyú töltőszerkezete közül kettő jobbkezes, a harmadik balkezes volt és a középsőt valamivel hátrébb helyezték el, hogy a töltést végzők jobban elférjenek.

A műszer nem csak a saját, de a szomszédos torony pozícióját is kijelzi.

*

A HMS Belfast négy kazánja és négy gépe szintén a Harland and Wolffnál készült. Az első és a hátsó kazán- és géptermek közül az első látogatható. Állítólag nem a hőség és a zaj volt a legrosszabb, hanem a folyamatos olajszag. 

A könyvtár mellett van a kazán- és géptermekbe vezető egyik lejárat. A tájékoztató tábla már itt jelzi, hogy több fedélzetnyit is le-fel kell majd létrázni, a leesést elkerülendő szigorúan arccal a létra felé.   

A Belfast gépészeti berendezései három fedélzet mélységbe nyúlnak le. Gépészeti szempontból négy órára volt szükség ahhoz, hogy a Belfast elindulhasson.

A kazánok és gépek között keskeny járón lehet eljutni egyik helyről a másikra, de vannak zsákutcák is. Nagyjából tízpercenként bejátsszák a gépterem zaját, olyan hangerővel, ahogy azt a legénység a maximális sebesség eléréséhez csúcsra járatott gépek mellett hallhatta. 

A hajó 1944-45-ös átépítésekor négy ilyen 350 kW-os turbógenerátor vette át a segédüzemet biztosító ötödik kazán szerepét és látta el egyenárammal a Belfastot. Tartalékként még két 230 kW-os dízelgenerátorral is rendelkeztek.  

Az A1-es kazán karbantartási táblája.

Nagy teljesítményű elektromos meghajtású szivattyú tűzoltáshoz vagy vízszivattyúzáshoz. A hajónak négy ilyen szivattyú mellett további, kisebb teljesítményű szivattyúi is voltak. A hajón végigvezetett csővezeték egyes részei összeköttetésben voltak egymással, így egy szivattyú meghibásodása esetén a másik vette át annak szerepét. A lövegtornyok hűtővíz igényét további kisebb szivattyúk szolgálták ki.

A kazántér legtágasabb része, innen történt a kazánok vezérlése és felügyelete.

Az első kazánok központi vezérlőpanelje. A kazánokhoz és az egyéb célokra használatos édesvizet a hajó két fő és egy másodlagos édesvíz-lepárlója állította elő tengervízből, napi 200 tonna kapacitással. A hajófenékben lévő édesvíztartály befogadóképessége 220 tonna volt.

Leírás a vízcsöves kazánoknál bekövetkező váratlan vízfolyás esetére. A tábla külön tartalmazza a kazánnál és külön a géptérben szükséges teendőket.

A bal oldali A2-es kazán. A Belfast fedélzetén négy darab, egyenként 15 tonnás Admiralty kazán működött. Eredetileg kilenc ponton táplálták be az olajat, de az ötvenes évek végén már csak hét betáplálási pontot alakítottak ki. Nem mellékesen, négy és fél méterrel járunk a Temze felszíne alatt. 

Egy-egy kazánnál két ilyen víztartályból jutott a víz egy gőztartályba a kör alakú nyílásokhoz kívülről csatlakozó csöveken.

Minden kazánhoz két fűtőolaj szivattyú tartozott, amelyek szűrőkön és előmelegítőkön keresztül a kazánba juttatták a fűtőolajat. A Belfast maximális teljesítménynél 26 tonna olajat fogyasztott óránként.

A négy kazán mindegyikét ilyen gőzhajtású turbóventilátorok látták el az égéshez szükséges levegővel.

Hordozható elektromos szivattyú. Úgy tervezték, hogy keskeny folyosókon és korlátozott mozgásterű helyiségekben is lehessen szállítani.

A kazánház és a gépterem között húzódó folyosók egyike.

A tengerészek mosdója. A zuhanyozók külön helyiségből nyíltak.

Sajnos csak dróthálón keresztül készülhetett kép a kárelhárító részleg irányító helyiségéről. Tűz vagy harci sérülés esetén az irányítók innen tartották a telefonkapcsolatot a hajó különböző részein dolgozó kárelhárító csoportokkal, közben a hajó kifüggesztett alaprajzán követték nyomon, hogy melyik részlegnél, milyen kár elhárításán dolgoznak.

Gépműhely, ahol az összes kisebb-nagyobb munkát és javítást elvégezhették. Egy részét a hajó karbantartói ma is használják.

Tisztaság és kígyózó csövek az első gépteremben.

A négy hajócsavar közül a két külsőt az első gépterem gépei, a két belsőt a hátsó gépterem gépei hajtották.

A bal oldali külső Parsons gép. Egy géphez egy magasnyomású turbina, egy alacsony nyomású turbina, egy kisméretű utazó turbina és egy hátsó turbina tartozott.

Az ügyeletes géptiszt vezérlőállása.

Műszerfal - szó szerint.

Betekintés a gazdaságos üzemű menetet biztosító utazó turbinába. Hogy fogalmat alkothassunk a működéséről, a szerkezet egy gombnyomással működésbe hozható.

Az utazó turbina, amely hidraulikusan csatlakozott a magasnyomású turbinához, 6400-as fordulatszám mellett 5000 lóerő leadására volt képes.

A magasnyomású turbina. 3350-es fordulaton 9400 lóerő tengelyteljesítményű volt.

A magasnyomású turbina így adta át a meghajtást a hajócsavar tengelyének nyitott nyílfogazatú fogaskerekére. A nagyméretű fogaskerék túloldalán ugyanígy csatlakozott az alacsony nyomású turbina is, amely 10600 lóerős volt 2400-as fordulatszámon. E két turbina adta a 32 csomós maximális sebességhez szükséges 20000 lóerőt.

Maximális teljesítménynél a hajócsavar 300-as percenkénti fordulatszámmal dolgozott. Pirosra festett tengelyének egy darabja jól látható.

A vízszintes kerekekkel lehetett kiválasztani, hogy melyik turbinára menjen a túlhevített gőz.

*

A gépek és a kazánok után következzen a  "friss levegő" és az első vagy más néven főfedélzet és az első felépítmény érdekességei.

A Belfast másodlagos fegyverzete a 102 mm-es Mark XIX-es ágyú. Eredetileg repülőgépek ellen tervezték, de felszíni célok ellen is jónak bizonyult. Ezért kapta a HA/LA (High Angle / Low Angle) jelölést.

A 102 mm-esekbe 30 kg-os lövedéket kellett kézzel betölteni. Lehetőleg gyorsan, ököllel betolva, mert a töltőrész automatikusan zárult és könnyen szétzúzhatta egy figyelmetlen tüzér ujjait. Összeszokott személyzet percenként tíz lövést tudott leadni a 102 mm-esekkel.

A Belfast közvetlen légvédelmét hat darab kétcsövű, 40 mm-es Bofors ágyú látta el. Négyet az első felépítményen, a tengernagyi híd mögött, majd a modernizáláskor még kettőt a hátsó felépítményen helyeztek el. A két fegyver közötti leponyvázott kupola a két ágyú tűzvezető berendezése, a CRBFD (Close Range Blind Fire Director) látszik.  

Az ikercsövű fegyver a fedélzetről nézve. A torony forgatását és a fegyvercsövek emelését kézi erővel kellett végezni.

Lőszertároló szekrények a héttonnás Bofors torony mögött. 

A Belfast helyiségeiből sajnos sok figurát elvittek, pedig mozdulatlanságukkal jól szemléltették, hogy a hajón megállt az idő. Ennek ellenére ne lepődjünk meg, ha a fedélzet egy szélvédett zugában rágyújtani készülő tengerészbe ütközünk...

A Belfaston is volt egy ilyen ötméteres motoros, de ezt a példányt Darthmouth-ból kapták. Mára ez az egyetlen eredeti darab maradt a típusból. Motorja egy Coventry Climax turbófeltöltős kétütemű dízel volt.

A csónakfedélzet felett egy hét tonna teherbírású daru pihen. Szolgálatba állításakor a Belfast két Supermarine Walrus Mk 1 amfíbiát is hordozott, amelyek a horizonton túli felderítést végezték, majd feladatuk végeztével a hajó mellett szálltak le a tengerre. Ezután daruval emelték őket a fedélzetre.

Felszálláskor a Walrus egy kordit töltet segítségével 55 csomós (100 km/h) sebességre gyorsult a 30 méteres katapulton. A haditengerészet 700-as repülőszázadának gépeit 1943 közepén vonták ki, miután a hajót radarral is felszerelték. A két Walrust használaton kívül hangárokban tartották - az egyik ma már kávézó, a Walrus Café - ahonnan síneken lehetett kigördíteni a szállítókocsira helyezett repülőgépet. A sínek a katapulton végződtek, amelyet ezután elfordítottak az indításhoz. (Tájékoztató tábla fotója)

Egy másik tábla 1958-as fotója a csónakfedélzetről, amelyet a repülőgépek kivonása és a katapult 1945-ös leszerelése után valóban a csónakok foglaltak el.

A csónakfedélzetről a hajóorr felé haladva nézhetünk be a Belfast és más hajók, repülőgépek vagy parti állomások közötti kis távolságú kommunikációt lehetővé tevő UHF és VHF berendezések helyiségébe. A kommunikációs antennákat a főárbocon helyezték el.

Ugyancsak ezen a szinten van az akkumulátor műhely is.

A Belfast orrfedélzetén tárolják az egyik öt és fél tonnás horgonyt. Mint minden királyi hadihajón, amely kikötőben áll, a Belfast orrán is a nemzeti lobogó (Union Flag) leng reggel 8-tól (télen 9-től) napnyugtáig.

A jobb oldali (a képen balra) lánc a csörlőt megkerülve tűnik el a lánc kamrába vezető nyíláson, a másikat rögzítették. A bakok tetejét is lefestették a bal oldalt jelölő pirossal és a jobb oldal zöldjével. Mögöttük a térdmagasságig érő hablemez látható, amely az orrfedélzeten átcsapó tengervizet két oldalra elvezetve megakadályozta, hogy az hátrafelé végigsöpörjön.

Az alsó ablaksor a tengernagyi hídé, a felső a parancsnoki hídé. Utóbbi felett van még egy nyitott szint, az irányzó platformmal és a tűzvezető toronnyal. Ez sajnos a fotók készítésekor (2018 május) zárva volt.

Mivel a Belfast zászlóshajónak épült, külön tengernagyi hidat is kapott. A tengernagy és stábja itt dolgozott, nem zavarva a parancsnok, az ügyeletes tiszt és a többi tengerész munkáját fent, a parancsnoki hídon.

Kilátás a tengernagyi hídról a B lövegtorony felett. Az ágyúcsövek a 22 kilométeres maximális lőtávolságot biztosító szögben állnak.

A tengernagyi híd mögötti helyiség. Innen nyílt a tengernagy és a parancsnok kabinja valamint a rádiós szobája és az elektronikai hadviselési helyiség.

A rádiós helyisége, ahol az összes kimenő és bejövő forgalmazás lezajlott. Ma rádióamatőrök használják.

Az elektronikai hadviselési helyiség a rádióshelyiség mellett. Régen se nagyon részletezték, hogy mi minden van itt ...

Az elektronikai hadviselési részleg a többség számára tiltott terület volt.

A HMS Belfast parancsnoki hídja eredetileg nyitott volt. Az ötvenes években lett zárt, ahol elsősorban a navigációhoz és a hajó irányításához szükséges berendezések kaptak helyet. Kormánykereket azonban ne keressünk, azt máshol helyezték el.

Mégpedig egy védett helyen, a vízvonal alatt, a negyedik fedélzeten. Az ügyeletes tiszt hídról érkező utasításait a háttérben ülő ember vette és továbbította a kormányosnak.

A híd bal oldali nyitott szárnya felé vezető ajtó és a navigációs tiszt magas széke.

A jobb oldali szárnyra vezető ajtó mellett a térképszoba üvegfala látszik. A parancsnoki hídon normál esetben az ügyeletes tiszt vezényelt, a parancsnok általában harchelyzetben vagy veszélyesebb manővernél vette át az irányítást.

Térképszoba, ahol a navigációs tiszt és beosztottai folyamatosan felvezették a térképre a hajó útvonalát.

A hajónapló másolata 1944. június 6-ról, a normandiai partraszállás napjáról.

A híd mögött nyíló tágas helyiség a hadműveleti részleg. Itt futottak össze a radar, a szonár és a hírszerzés által begyűjtött adatok a saját, a szövetséges és az ellenséges felszíni, felszín alatti és légi tevékenységről.

A két vízszintes asztalon a felszíni és a felszín alatti helyzetképet olvashatták le az ide beosztottak.

Azon munkaállomások egyike, ahonnan a célpontokat kiválasztották és elosztották a fegyverzet között.

A Belfast tisztikara ilyen és ehhez hasonló kabinban pihenhetett. A kabin nagyon kicsi, de némi magánéletet biztosított a hadihajó zárt közösségében.

Ismét kint vagyunk a fedélzeten. Az átjáró a két hátsó felépítmény között húzódik, amelyekben a tiszti szalonok és étkezdék vannak. Ezek nem látogathatóak, de privát rendezvényekhez bérelhetőek.

A HMS Belfast előárboca előtt az első tűzvezető torony látszik. A hajó építésekor állított háromlábú árbocot később ilyen rácsszerkezetűre cserélték, hogy elbírja a radarantennákat. Oroszország ajándékaként 2010-ben az elő- és a főárbocot lecserélhették. Az oroszok ezzel adóztak azok emléke előtt, akik a második világháború idején lehetővé tették, hogy északon hajózhatóak legyenek az utánpótlást biztosító tengeri útvonalak. 

A Belfast hátsó fedélzetéről London egyik ikonikus építménye, a Tower Bridge látható. A fehér lobogó (White Ensign), hasonlóan a hajóorrban látott nemzeti lobogóhoz nyáron reggel 8-tól, télen 9 órától napnyugtáig van felvonva. Fedélzeti sétánk itt kezdődött és itt is ér véget.

"Pro Tanto Quid Retribuamus"

* * *

Fotó: Szórád Tamás