Biztonságpolitika

Magyarországnak olyan erős hadseregre van szüksége, amelyet a NATO bárhol a világon alkalmazni tud a szövetséges országok békéje és biztonsága érdekében – mondta a honvédelmi miniszter szombaton, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely tizedik évadának megnyitó ünnepségén.

Benkő Tibor hangsúlyozta, éppen azért kezdték el a haderő-fejlesztési programot, hogy e célkitűzéseknek eleget tudjanak tenni. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverkezés mellett a társadalom megszólításával, a fiatalok hazafias nevelésével is sokat tehetnek a haderő fejlesztéséért.

A nemzetet elődeink alkották, ezért a jelenkor emberének kötelessége azt megvédeni, amiben nagy szerepe van a pákozdi emlékparknak, amely felhívhatja a fiatalság figyelmét ezen értékekre – fogalmazott.

A miniszter Széchenyi Istvánt idézve azt mondta: “tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn”. Ehhez találni kell az országban olyan helyeket, ahol ez a hármas követelmény jelen van, és a pákozdi nemzeti emlékhely ilyen, hiszen “méltóan tükrözi ezeket a gondolatokat” – tette hozzá.

Benkő kiemelte, a park látogatói évről évre meggyőződhetnek arról, hogy mi történt a múltban, és így megérthetik a jelent, valamint építeni tudnak egy igazi jövőt.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a katonai emlékpark méltó módon őrzi a békefenntartó missziókban életüket vesztő magyar katonák emlékét. A magyar katona már 1861-ben részese volt békefenntartásnak és napjainkban ez még inkább így van, hiszen évente mintegy kétezren teljesítenek békemissziós feladatot a világ különböző övezeteiben, Afrikától Irakon át Afganisztánig – mondta.

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az 1848-as, dicsőséges pákozdi csata helyszínén megszületett a honvédelem eszméje és vele együtt a magyar honvédség, ezért a helyén létesített katonai emlékparknak különleges kisugárzása van ma is. A park már tíz éve látogatók tízezreinek mutatja meg az igazi hazaszeretet történetét, a legnagyobbak példaértékű tetteit és hősies önfeláldozását – tette hozzá.

Görög István ügyvezető arról beszélt, hogy Gyuricza Béla, valamint az általa alapított Honvédség és Társadalom Baráti Kör és Pákozd önkormányzata közösen hozta létre az emlékparkot. Európai uniós támogatással 2010-re alakult ki jelenlegi formája, 2012-től pedig nemzeti emlékhelyként méltón hirdeti a katonák helytállását, s őrzi hősiességük emlékét.

Találkozott Bécsben Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és John Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca közleménye szerint a felek eszmecserét folytattak a szíriai helyzet alakulásáról és hangsúlyozták az együttműködés folytatásának folytatását az incidensek megelőzése terén.

A találkozón szó esett a hadászati stabilitás és a regionális biztonság kérdéseiről, egyebek között a rakétavédelemről, valamint a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló (Új START) és a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló (INF) szerződésről is.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá az INF-szerződés Moszkva általi végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendeletet. Moszkva és Washington egy hónappal ezelőtt jelentette be a szerződésben való részvételének felfüggesztését.

Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter vasárnap Lengyelországba utazott, ahol cseh, szlovák és lengyel partnereikkel közösen ünnepelték a visegrádi országok NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját – jelentette be Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A vasárnap délelőtt a Varsóhoz közeli wesolai páncélos dandárnál tartott ünnepségen beszédet mondott Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország miniszterelnöke, majd megtekintették a szövetséges erők haditechnikai bemutatóját. A programot NATO-katonákkal folytatott beszélgetés és a védelmi miniszterekkel közös ebéd zárta

Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999. március 12-én, Szlovákia pedig 2004-ben csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

Oroszország visszatérését sürgette hétfőn a NATO főtitkára a szárazföldi telepítésű, közepes- és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződéshez (INF), miután Moszkva felfüggesztette az egyezmény előírásainak végrehajtását.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: évtizedek óta Európa biztonságának sarokköve a szerződés, amelynek előírásait Oroszország “nyilvánvalóan és kirívóan megsértette” a 9M729 (amerikai besorolás szerint SSC-8) elnevezésű új rendszer kiépítésével.

“Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a NATO-szövetségesek egységesek maradnak az európai közepes- és rövid hatótávolságú rakéták ügyében, nem utolsósorban azért, mert az elmúlt évtizedekben is ez volt a helyzet” – jelentette ki.

Végezetül egységes, koordinált, arányos válaszintézkedéseket helyezett kilátásba az észak-atlanti szervezet részéről, miközben leszögezte, nem áll szándékukban újabb szárazföldi indítású atomfegyvereket telepíteni Európába.

Vlagyimir Putyin a napokban rendelte el az INF-szerződés végrehajtásának felfüggesztését, nem sokkal a hasonló amerikai lépés után.

Az 1987-ben aláírt egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltja az 500-5500 kilométeres hatótávolságú eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik az abból eredő kötelezettségvállalások végrehajtását, és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére.

Oroszország önálló nyomozást folytat a Szkripal-ügyben, és “ez a történtet el fog jutni a logikai végkifejletig” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Komszomolszkaja Pravda című lapnak adott nyilatkozatában.

“Túlságosan erősek voltak a vádak, túlságosan drámaiak voltak a következmények ahhoz, hogy szemet hunyjunk, és lapozzunk” – mondta Zaharova a Szkripal-ügy kipattanásának első, a szóvivő által “tragikomikusnak” minősített évfordulója alkalmából adott hétfői interjúban. A brit hatóságok Oroszországot gyanúsítják az egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynök, Szergej Szkripal és lánya, Julija Szkripal elleni mérgezéses gyilkossági kísérlettel.

Mint Zaharova mondta, Oroszország a mai napig nem kapott hiteles információt arról, hogy mi is történt Szkripalékkal. Kifogásolta, hogy Jurija Szkripal a történtek óta csak felvételen volt látható és egy-két, állítólag telefonon elmondott kijelentése vált ismertté, Szergej Szkripalt azonban “senki sem látta”.

“Ha ez alatt az egy év alatt a briteknek akár a legkisebb bizonyíték, akár egy tanúvallomás is a birtokába került volna, amelyet fel lehetett volna mutatni a világnak, biztosíthatom önöket, hogy felmutatták volna. Nincs semmijük” – nyilatkozott Zaharova, aki ismételten “arcátlan provokációval” vádolta meg a brit hatóságokat.

A londoni orosz nagykövetség az évforduló alkalmából ötvenoldalas jelentést tett közzé Megválaszolatlan kérdések címmel, amelyben azt állította, hogy a Szkripal-ügyről még mindig nem derült ki az igazság.

A dokumentum szerzői szerint a rendőrségi anyagok ellentmondásokat tartalmaztak. Nehezményezték, hogy a titokban folytatott nyomozásról a titkosszolgálatok célzott értesüléseket szivárogtattak ki, továbbá azt, hogy az információkat brit sajtó hibásan értelmezte. Alaptalannak nevezték Theresa May brit miniszterelnök Moszkvával szemben megfogalmazott vádjait és azt, hogy ezek miatt számos országból orosz diplomatákat utasítottak ki.

A szemrehányások között szerepelt egyebek között, hogy Oroszország nem vehetett rész az ügy kivizsgálásában, Franciaország viszont igen. A diplomáciai képviselet szerint az Novicsok típusú bénító idegméreg-hatóanyagot már 1992 óta nem gyártják Oroszországban és a készleteket 2017-re – a Nagy-Britanniát is a tagjai között tudó Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) felügyelete alatt – megsemmisítették.

A dokumentum “nyilvánvaló hazugságnak” nevezte azt a brit hivatalos személyek által hangoztatott állítást, amelyek szerint Oroszországban törvény legalizálja a “szélsőségesek” külföldön történő meggyilkoltatását. A nagykövetség szerint nem létezett a parancs az orosz vezetés ellenségeinek megsemmisítésére.

A külképviselet kifejezte részvétét a brit hatóságok szerint Novicsoktól végzetes mérgezést szenvedő Dawn Sturgess halála miatt, a “politikai játékok ártatlan áldozatának” nevezve őt, valamint köszönetét fejezte mindazoknak, akiknek részük volt Szkripalék életének megmentésében. Sturgess a nyáron az élettársával együtt súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. A férfi, Charlie Rowley túlélte a mérgezést.

Szkripalt és lányát tavaly március 4-én az angliai Salisburyben mérgezték meg. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet az orosz katonai hírszerzés követte el, a Novicsok idegméreg-családhoz tartozó hatóanyaggal.

Moszkva bizonyítékokat követelt az általa megalapozatlannak minősített váddal kapcsolatban, és kifogásolta, hogy London nem engedélyezte a konzuli hozzáférést az orosz állampolgársággal is rendelkező két áldozathoz. Az incidens diplomaták kölcsönös kiutasításához és Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekhez vezetett.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva. Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.

India és Pakisztán között az elmúlt hetekben kiújuló villongások szinte azonnal a nemzetközi média figyelmének a középpontjába kerültek. A két dél-ázsiai ország közötti feszültség középpontjában a hét évtizede megosztott Kasmír kérdése áll. A jelenlegi feszült viszonyt kiváltó öngyilkos merényletet Kasmír India által felügyelt területén (Dzsammu és Kasmír Állam) hajtották végre, egy indiai paramilitáris egységeket (CRPF) szállító konvoj ellen. A támadás következtében több mint 40 indiai katona veszítette életét, a támadásért a Jaish-e-Mohammed (JeM) nevű pakisztáni hátterű iszlamista terrorszervezet vállalta a felelőséget. Nem sokkal később kiderült, hogy a merényletet a szervezet egy indiai születésű (a Kasmír déli területén lévő Dzsammuból származott) tagja, Adil Ahmed Dar követte el.

Szócsatától a fegyveres konfrontációig

Az eseményeket követően az indiai kormány terrorista szervezetek támogatásával és bújtatásával vádolta az iszlámábádi vezetést. Feltételezések szerint a fentebb már említett JeM, illetve a Lashkar-e-Taiba nevű terrorszervezet folyamatos támogatásokat kap Pakisztántól. Ezen szervezetek az elmúlt években többszőr hajtottak végre terrorcselekményeket Indiában (többek között hozzájuk köthető a 2008-as véres mumbai mészárlás). Pakisztán természetesen tagadta az indiai fél vádjait. Az újraválasztásért küzdő indiai miniszterelnök, a hindu nacionalista Nerandra Modi határozott válaszlépéseket ígért, illetve kemény nyilatkozatott intézett az iszlámábádi vezetés felé: „óriási hibát követ el szomszédunk (Pakisztán), ha azt gondolja, hogy képes destabilizálni Indiát.”

A támadást követően lázongások robbantak ki Dzsammuban (Kasmír hindu többségű területe), ahol a Pakisztán ellenes jelszavakat skandáló hindu tüntetők több erőszakos cselekmény elkövetését követően összecsaptak a rendfenntartókkal, amelynek következtében a kormányzat kijárási tilalmat rendelt el a területen. Február 26-án indiai vadászgépek légicsapásokat hajtottak végre a pakisztáni Balakot település közelében. Vijay Gokhale, India külügyi államtitkárának a nyilatkozata szerint a pakisztáni területen végzett légitámadás a Balakot közelében lévő JeM kiképzőtábor ellen végrehajtott megelőző csapás volt. Az indiai államtitkár nyilatkozatában „szükségesnek” nevezte a támadást. A légicsapások jogosságát az indiai hírszerzés azon információra alapozta, amelyek szerint a Jaish-e-Mohammed újabb indiai terrorakciókra készült.

Az indiai behatolásra válaszul február 27-én az pakisztáni légierő támadást intézett a tartományt kettévágó tűzszüneti vonal indiai oldalán lévő célpontok ellen. A támadás során a pakisztáni légierő gépei tűzharcba keveredtek az indiai légierő vadászgépeivel. Iszlámábád állítása szerint az összecsapás során az indiaiak két vadászgépet veszítettek. Pakisztáni források arról adtak hírt, hogy mindkét, pakisztáni területen lezuhant gép pilótáját foglyul ejtették. Míg az egyik állítólagosan lelőtt pilótát súlyos sebesülései miatt korházba szállították, addig az épségben földet érő pilótát az iszlámábádi kormányzat „békülési szándékának” jeleként hajlandó volt szabadon engedni. Az indiai fél elismerte, hogy az összecsapás során elveszítettek egy MIG-21-es vadászgépet. Még ugyanezen a napon Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke televíziós nyilatkozatában a két ország között estelegesen kirobbanó háború veszélyeire figyelmeztetett, illetve a fennálló feszültség tárgyalásos megoldását javasolta indiai kollégájának. Pakisztán március 1-jén szabadon engedte a lelőtt indiai vadászgép pilótáját, Abhinandan Varthmant. Március 2-án azonban (egy nappal Varthman szabadon engedését követően) újra fegyverropogástól volt hangos a két ország de facto határaként szolgáló tűzszüneti vonal.

Egy hét évtizedes probléma: Kasmír

A kasmíri kérdés a kezdetektől fogva erősen megterheli a két állam viszonyát. A Brit Birodalom távozását követően Kasmír dönthetett arról, hogy a muszlim Pakisztánhoz vagy a döntően hinduk lakta Indiához kíván-e csatlakozni. Végül a többségében muszlim lakosú tartomány maharadzsája az Indiai Köztársaság mellett döntött. Az ezt követő évtizedekben a két dél-ázsiai állam három háborút is vívott egymással (1947-48, 1965, 1971), Pakisztán mind a három megmérettetésben alulmaradt délkelelti szomszédjával szemben (megjegyzendő, hogy bár a kasmírért folytatott első két indiai–pakisztáni háborúban Iszlámábád alulmaradt Indiával szemben, azonban Újdelhi ennek ellenére nem tudta az egész tartományt az ellenőrzése alá vonni). Az indiai–pakisztáni összecsapások következtében Kasmír megosztott terület lett, amelynek 1/3-a Pakisztánhoz, míg a többi terület Indiához tartozik (ez alól kivétel a tartomány észak-keleti területe, amely az 1962-es indiai–kínai háborút követően a Kínai Népköztársasághoz került, 1963-ban pedig egy kínai–pakisztáni határmegállapodás alapján Peking lehasíthatott egy kisebb szeletet Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló területéből).

Bár India mind a három háborúban vereséget mért Pakisztánra, ennek ellenére az elmúlt negyven évben komoly gondokkal kellett szembe néznie Kasmír tekintetében. A pakisztáni fenyegetés mellett komoly nehézségeket jelentett a 80-as években megjelenő kasmíri szeparatizmus, amelynek megfékezése érdekében Újdelhi egyre inkább ellenőrzése alá kívánta vonni az észak-indiai tartományt. Az egyre erősödő centralizációnak a következtében jelentősen csökkentették a tartomány autonómiáját (az indiai Alkotmány értelmében széleskörű autonómia illeti meg Kasmírt), ez természetesen tovább növelte a helyi lakosságnak az Indiával szembeni ellenszenvét.

Pakisztán éberen figyelte a szomszédos tartományban zajló eseményeket, és megpróbálta maga számára kiaknázni a kasmíri szeparatizmusban rejlő lehetőségeket. Három vesztes háborút követően Iszlámábád stratégiát váltott, a közevetlen katonai beavatkozás helyett inkább a túlerőben lévő szomszédja destabilizációjára törekedett. A pakisztáni vezetés egyes körei igen jó kapcsolatokat építettek ki a szovjetek ellen az Afganisztánban harcoló különböző mudzsahed csoportokkal. A szovjetek kivonulása után „munka nélkül” maradó mudzshedek egy részét Pakisztán segített beszivárogni Kasmír indiai felügylet alatt lévő területeire, ahol addigra már szinte állandósultak az összecsapások a helyiek és az indiai rendfenntartó erők között. Újdelhi elhibázott centralizációs politikájára válaszul az egyre erősebbé váló szeparatizmus, és a területre beszivárgó szélsőséges iszlamistáknak köszönhetően a 90-es években egy folyamatos erőszakhullám jellemezte a tartományt.

Terrorizmus, atomfegyverek és hindu nacionalizmus

Az új évezred újabb feszültségeket hozott mind Kasmír, mind pedig a két dél-ázsiai hatolom tekintetében. A millennium beköszöntével mindkét ország csatlakozott az atomklubhoz (1998-ban). Önmagában már az nagyfokú biztonsági kockázatot jelenetett, hogy két, egymással évtizedek óta ellenséges viszonyban lévő ország nukleáris fegyverekkel rendelkezik. Ezt tetézte, hogy a kísérleti robbantásokat követően szinte azonnal kiéleződött a két ország közötti ellenségeskedés. Az 1999-ben kiújuló feszültség helyszíne újra Kasmír volt. A kargili konfliktus névre hallgató esemény keretében pakisztáni irreguláris erők hatoltak be Kasmír indiai igazgatás alatt álló területeire, azzal a szándékkal, hogy „elfoglalják a stratégiai fontosságú Kargil városát”[1]. A pakisztáni irreguláris erők betörésére válaszul Újdelhi „korlátozott háborút kezdett, amelynek célja alapvetően a pakisztáni kiképzőtáborok és bázisok bombázása, valamint az indiai-pakisztáni határ védelme volt”[2].

A 2000-es évek növekvő nyugtalanságot hoztak Kasmír tekintetében. Az ezredfordulón több legfelsőbb szintű indiai–pakisztáni találkozóra is sor került, a tartománnyal kapcsolatos feszültségek megvitatása érdekében (az egyik ilyen találkozó eredményeként történt meg a határ megnyitás Kasmírnál). Az egyik legégetőbb problémát a radikális iszlamista terrorszervezetek megjelenése jelentette (ilyen a fentebb már említett Jaish-e-Mohammed és a Lashkar-e-Taiba), amelyek már nemcsak Kasmírt, hanem India más területeit is működési területüknek tekintették. Hasonló problémát jelentett az indiai politika jobbratolódása, a hindu nacionalizmus megjelenése, amely ideológiailag azon túl, hogy Indiát globális hatalommá kívánja tenni (ennek ténye már önmagában rendkívüli fenyegetést jelent Pakisztánra), egyre intoleránsabb módon lép fel az ország lakosságának megközelítőleg 15%-át kitevő muszlimokkal szemben (meg kell említeni, hogy a muszlimok mellett más vallási kisebbségekhez: keresztényekhez és a szikh vallás követőihez is ellenségesen viszonyulnak a hindu nacionalisták).

Kasmír: az idők végezetéig tartó konfliktus?

Bár az elmúlt hetek összecsapásai egy újabb fejezettel gazdagították a kasmíri kérdés majd hét évtizedes történetét, ugyanakkor nem valószínű, hogy komolyabb változást idézne elő a megosztott tartományban fennálló status quo szempontjából A jelenlegi helyzet hagyományos fegyverekkel való megváltoztatásához egyik félnek sincs meg az ereje, és ami még talán ennél is fontosabb, a szándéka. Ugyanis a jelenlegi helyzet fenntartása mindkét fél számára optimális lehetőség, hiszen kiválóan alkalmas mindkét oldalon a tömegek politikai mobilizálására, ugyanakkor nem kell egyik félnek sem megfizetnie a satus quo megváltoztatásához szükséges igen magas árat. Ám az valószínűsíthető, hogy tovább fog mélyülni a kasmíri muszlim többség és az indiai kormányzat közötti feszültség, amely feltehetőleg erősíteni fogja a tartományban uralkodó permanens nyugtalanságot. Mivel láthatólag India nem tudja pacifikálni az igazgatása alatt álló tartományt, csak megerősíti azokat a nézeteket, amelyek szerint a közeljövőben nem valószínű, hogy megoldódna a két dél-ázsiai hatalom közötti ellenségeskedés sarokkövének számító kasmíri kérdés.

[1] Világpolitikai Lexikon (1945-2005). Szerkesztette: Horváth Jenő, Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 305-306. o.

[2] Uo.

A hadseregek gyengeségét erősségét, háborúk lehetséges kimenetelét sokszor abból próbálják soka megjósolni, hogy „mekkora” az adott hadsereg. A számok. Tankok, repülők, katonák. Meg persze a haditechnika minősége. Orosz, amerikai, izraeli. Ötödik vagy negyedik generációs repülőgép. Okos bomba vagy buta bomba.
Jó lehet kicsit túlragoztam, de most olvastam egy érdekes indiai cikket, és ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyire „banális”, bürokratikus, logisztikai, kiképzési dolgokon tudnak múlni dolgok, nem a mennyiségen és minőségen. India és Pakisztán konfliktusa azért jó „példa” erre, mert itt még vannak napjainkban is összecsapások, mindkét országban angol nyelvű sajtóban (azaz az érdeklődő többség el is tudja olvasni) és még ráadásul megvan az a sajtószabadság és érdeklődés, hogy írnak is róla. Különösen az indiaiakat érzem erősnek a nyilvános önmarcangolásban, önfeltárásban. A Kargill-i háborúról annak idején remek könyveket vettem, amit ex tábornokok írtak.
A mostani összecsapás kapcsán mindenkiben felmerült a kérdés, hogy India miért az elavult MIG-21 Bison-okat indította az F-16/J-17-e csapásmérő kötelék ellen, mikor voltak modernebb gépei is, amelyek nagyobb eséllyel vették volna fel a harcot a támadókkal (közben kiokosítottak, hogy nem MIG 21 Bisz volt az, hanem annak MIG-21 jelentősen feljavított utolsó verziója, a Bison). Olvastam már több verziót, de ez a mostani elég mellbevágó, de hihető a hasonló indiai példák után, sőt kis itthoni áthallása is van. A válasz az, hogy azért, mert még nem épültek meg a bunkerek Kasmírban, amelyekbe befértek volt a Szu-30-asok.
A típust két évtizede kezdte el beszerezni India, majd 250 gép van rendszerben, de csak 2017-ben döntöttek a bunkerek építéséről Kasmírban. Ennek hiányában – és a korábbi háborúkból okulva – a legmodernebb típust nem állomásoztatják a határ közelében, nehogy egy megelőző csapás áldozataivá válljanak.Tehát az indiai légierő bénázása – úgy tűnik - nem a pilótákon, hanem a bürokrácia bénázásán legyen szó a légierőről (mint haderőnem) a vezérkarról, vagy a minisztériumról. Ha lett volna bunker, a támadók velük találkoztak volna, és akkor talán nem csak az indiaik állítanák (ebben a cikkben is), hogy lelőttek egy pakisztáni vadászgépet.

Megállapodott a német kormánykoalíció a terrorista harcosok állampolgárságának megvonása ügyében.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter – Horst Seehofer és Katharina Barley – vezetésével folytatott koalíciós egyeztetés eredménye szerint három feltétel teljesülése esetén vonhatják meg a terroristáktól a német állampolgárságot.

Az első számú feltétel az, hogy az illető a német mellett más állampolgársággal is rendelkezzék, a második pedig, hogy felnőttkorú legyen. A megállapodás harmadik pontja értelmében a szabályozás alkotmányossági okok miatt nem lehet visszamenőleges, vagyis csak az új törvény hatályba lépése után elkövetett terrorista bűncselekményekre hivatkozva lehet megvonni a német állampolgárságot valakitől.

A szabályt olyan emberek esetében lehet majd alkalmazni, akikről bebizonyítják, hogy részt vettek terrorszervezet kötelékében külföldön végrehajtott harci cselekményekben.

A kormány megelőző, “prevenciós hatást” vár az új szabálytól – mondta a berlini kormányszóvivői tájékoztatón Eleonore Petermann, a belügyminisztérium szóvivője, hozzátéve: egyértelmű, világos jelzés, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás mellett az állampolgárság elveszítése is fenyegeti mindazokat, akik terrorszervezethez csatlakoznak.

A szövetségi bűnügyi hivatal (Bundeskriminalamt – BKA) adatai szerint Németországból az utóbbi években hozzávetőleg ezren távoztak a Közel-Keletre, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz vagy más dzsihadista terrorszervezethez. Nagyjából egyharmaduk tartózkodik ismét Németországban, és nagyobb szabású visszatérési hullám egyelőre nem mutatkozik. Ezeket az embereket a kormánypártok kompromisszuma alapján nem fenyegeti német állampolgárságuk elvesztése.

Az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 16 pénzügyőrét hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, míg egy polgári személyt hivatali vesztegetés bűntette miatt hallgatott ki gyanúsítottként.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség – szinte napra pontosan két évvel a hasonló akció után – 2019. február 26-án összehangolt nyomozati cselekményeket hajtott végre. Az akcióban a Budapesti, Kaposvári és Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészségek állományába tartozó ügyészek is részt vettek, de a végrehajtásában közreműködött a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ is.

Az együttműködő szervek az elkövetők elfogása, valamint további bizonyítékok beszerzése céljából motozást, továbbá a közúti határátkelőhely érintett részein és az egyes terheltek lakó- és tartózkodási helyén kutatást hajtottak végre, majd az elkövetőket az ügyészek gyanúsítottként hallgatták ki.

A megalapozott gyanú szerint a Beregsurány Közúti Határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök a Magyarország területéről Ukrajnába kilépő és általános forgalmi adót visszaigénylő személyektől a hivatalos eljárásuk során rendszeresen jogtalan előnyt, jellemzően készpénzt fogadtak el. A pénzügyőrök a korrupciós tevékenységet egymás cselekményeiről tudva, az adott szolgálatban dolgozó osztályvezetők segítségével rendszeresen és szervezett módon, 2018 novemberétől végezték.

A vesztegetést elfogadó pénzügyőrökkel az ügyészség 151 rendbeli bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte, a terhükre rótt legsúlyosabb bűncselekmény – a bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette – büntetési tételének felső határa 24 év szabadságvesztés.

Az ügyben gyanúsítottként kihallgatott 16 pénzügyőr – akik között öt tiszti rendfokozatú –őrizetben van, az ügyészség valamennyiük letartóztatását indítványozza. A kényszerintézkedés elrendelésének tárgyában a Debreceni Járásbíróság jogosult dönteni.

Az egymás tevékenységét kiegészítő, támogató, tehermentesítő, költséghatékony és innovatív szakmai megoldásoké a jövő – hangzott el az első panelbeszélgetés bevezetőjében Christián László, az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője, és ez a mondat kiválóan össze is foglalta a Biztonságpiac 2018-2019 Konferencia és Kiállítás első kerekasztal-beszélgetésének vezérgondolatot.

Az első pódiumbeszélgetés résztvevői mindamellett, hogy saját fókuszpontjaikat ismertették az állami szegmensben, egy dologban egyetértettek: szoros együttműködés nélkül egyik szférában sem lehet sikereket elérni. Boda József, vezérőrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar dékánja évértékelő beszédében elmondta, hogy a nemzetbiztonsági, magánbiztonsági cégek egymás segítése nélkül nem lehetnének eredményesek. Kifejezetten nagy szükség van ma már a megfelelő szakmai tudásra, amihez nem elegendő csupán a szakmai eszközök fejlesztése, igazodni kell a megnövekedett tudásigényhez is. Emiatt az Egyetemen a három éves alapképzés négy évre emelkedett, a nemzetbiztonsági szakon pedig nem csupán katonai, hanem polgári képzéseket is indítanak.

A szót ezt követően Horváth Jenő a Katasztrófavédelem, Tűzvédelmi- és Kéményseprőipari- Szabályozási Főosztály vezetője vette át. Ismertette, hogy az első és legfontosabb célkitűzés továbbra is az iparbiztonság megerősítése. Kiemelten fontosnak tartja továbbá, hogy a különböző biztonsági elemek megszerzése, beépítése egyszerűbb módon történhessen, mint ahogyan az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) jogszabályi rendelkezései előírják. Ezzel azonban együtt jár, hogy a beruházók, kivitelezők, tervezők felelőssége megnő, és így minden eddiginél nagyobb szükség lesz a civil tudásra.

Harmadik megszólalóként Lajtár József vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka fejtette ki, hogy a tavalyi évben a börtönépítési koncepció kapott kiemelt figyelmet. A 102 millió forintos forrásból öt új börtönt, és egy rabkórházat kell felépíteni, amiből eddig kettőt sikerült megvalósítani. Ezzel ideiglenes csökkent a 140 százalékos túlzsúfoltság. Fő célként kiemelte: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy képes legyen az ország közreműködni a fegyvergyártásban, legyen egy olyan magyar hadipar, amire lehet támaszkodni.

Samu István, az MLSZ Biztonsági Bizottságának elnöke a közelgő labdarúgó EB kapcsán szólalt fel. A legfontosabb célként szorosabb együttműködést sürget a rendőrség, a sportszervezetek és a vagyonvédelmi vállalkozások között. Hozzátette: egy ilyen nagyszabású rendezvény 1000-1500 rendezőt igényel, ám jelenleg ekkora állománnyal nem lehet számolni, emiatt a nem intézkedés köteles feladatok ellátására OKJ-s képesítéssel rendelkező rendezőket terveznek alkalmazni. Az erre irányuló képzést április 15-én indítják útjára. A cél, hogy a biztonságot ne kikényszeríteni kelljen, hanem észrevétlenül a szolgáltatás részévé váljon.

Vereckei Csaba, BAZ megye rendőrfőkapitánya felszólalásában hangsúlyozta, hogy továbbra is az értékek és javak elvesztése a legnagyobb probléma az emberek életében. Minden eddiginél nagyobb szükség van új partnerekre, szövetségesekre. A közösségek öngyógyító erejét kell a jövőben is kihasználni. Egy jó szóval, odafigyeléssel, önkormányzati megoldásokkal sok problémát lehet megoldani. A civil szférával való összefogás nem csupán BAZ megyében fontos. A hatékony és szoros együttműködés minden ágazatra vonatkozik, enélkül ugyanis nem érhető el sem a magán-, sem a nemzetbiztonság.

Két izraeli katona megsebesült egy gázolásos merényletben hétfő hajnalban Ciszjordániában, két támadó palesztint agyonlőtték – jelentette a jediót Ahronót című újság.

A katonák éjjeli bevetésből tértek vissza a Naame nevű palesztin faluból, járművük elromlott és az út mellett álltak, amikor a palesztin merénylők közéjük hajtottak.

Az autóban ülők közül kettő meghalt, amikor a katonák tüzet nyitottak rájuk, harmadik társuk könnyebben sebesült meg.
A támadásban egy izraeli katonatiszt súlyosan, egy katona könnyebben sebesült meg, őket a Tel-Aviv melletti Síva kórházba vitték. A tiszt állapota stabil, a katonát már elengedték a kórházból.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet üdvözölte a palesztin támadását, és mártíroknak nevezte az elkövetőket.

“Imádkozunk a gázolásos terrormerényletben megsérültek felépüléséért, olyan bevetésen voltak, amely biztonságunk fenntartását szolgálja” – írta Reuven Rivlin izraeli államelnök közleményében.

Elrendelte a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai INF-szerződés Moszkva általi végrehajtásának felfüggesztését hétfőn Vlagyimir Putyin. A Kreml sajtószolgálata szerint a rendelet annak aláírásától hatályos.

Putyin március 2-án – két nappal a hasonló amerikai közlést követően – jelentette be az INF-szerződésben való orosz részvétel felfüggesztését. Az orosz vezető egyúttal elrendelte a Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépek szárazföldi változatának és a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétának a kifejlesztését is.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Amerikai részről tavaly óta állítják, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követték el a szerződés megsértését, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Vádat emeletek egy honvédségnél közalkalmazottként dolgozó férfival szemben, aki egy beruházás műszaki ellenőreként tízmillió forint kenőpénzt kért a kivitelezőktől – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a férfit önálló intézkedésre jogosult személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolják. A férfi a honvédség ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó hivatalánál dolgozott közalkalmazottként, műszaki előadói beosztásban. Munkaköréhez tartozott a számára kijelölt beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátása, így a teljesítések átvételére és igazolására is.

A Honvédelmi Minisztérium 2017-ben közbeszerzést írt ki egy hódmezővásárhelyi honvédségi ingatlanegyüttes tetőszerkezetének felújítására. A vádirat szerint a tényleges munkát végző alvállalkozókat a vádlott, mint a beruházás műszaki ellenőre 2018 márciusában megkereste egy helyszínbejárás alkalmával, és két vállalkozás képviselőjének is felajánlotta, hogy a munkát ne a közbeszerzésben előírt műszaki tartalommal végezzék el. Ajánlata szerint ezzel a vállalkozók mintegy tíz-tíz millió forintot tudnak megspórolni, ő azonban öt-öt millió forintért cserében szerződésszerűnek igazolja le a teljesítéseket.

A vállalkozások képviselői nem fogadták el a vádlott ajánlatát, így pénzátadás nem történt – tudatta a csoportvezető ügyész.

Az ország teljes területére kiterjesztették a tűzgyújtási tilalmat az illetékes hatóságok, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az emberek figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, az erdőtüzek 99 százalékát ugyanis emberi mulasztás okozza.

A Nébih közölte, hogy az elmúlt időszak átlagosnál melegebb időjárása miatt az elmúlt egy hétben a keleti országrészben már életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, majd az ország nyugati felében is indokolttá vált elrendelése.

Az elmúlt két hét tavaszias időjárása, valamint a csapadékmentes, szeles időjárás miatt az ország teljes területén – különösen a parlag és legelő területeken, valamint az azokkal határos erdőterületeken – fokozott tűzveszély alakult ki. Így az elmúlt napokban is szélsőségesen magas volt az erdő- és vegetációtüzek száma a Nébih tájékoztatása szerint: február közepe óta mintegy kétezer erdő- és vegetációtűz keletkezett, amelyek több mint kilencezer hektár fával borított és mezőgazdasági területet érintettek.

A tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, ideértve a térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tűzgyújtási tilalom alá eső területeken kiemelten fontos a korlátozó előírások betartása. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

Az Egyesült Államoknak még mindig nincs kidolgozott terve arra, hogyan akadályozza meg Oroszország fegyverkezését – mondta szenátusi meghallgatásán kedden Curtis Scaparrotti tábornok, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és a NATO európai erőinek főparancsnoka.

A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt a tábornok leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig keresik a megoldásokat, miután Washington felmondta közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról
megkötött szerződést (INF), és megkezdődött a hat hónapig tartó átmeneti időszak a szerződés formális megszüntetéséig.

A tábornok arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy Washington már közölte NATO-szövetségeseivel: velük együtt kívánja kidolgozni a terveket, és ezt a közös munkát már meg is kezdték. “Azt nem tudom, jelenleg van-e tervünk, de dolgozunk valami olyasmin, amiből tervezet lehet” – fogalmazott.

Scaparrotti érzékeltette, hogy álláspontja szerint Washingtonnak meg kellene fontolnia egy új vagy megújított INF-szerződés megkötését Oroszországgal a stabilitás biztosítása érekében.

“Nézetem szerint, ha van egy egyenrangú vetélytársad, különösen, ha az korszerűsít, és ezzel kihívást intéz majd hozzád, mint Oroszország, akkor szerződés megkötésében kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy megteremtsünk némi stabilitást, gondoskodjunk világos kommunikációról és határokról, amelyeket jól értünk, és amelyek alapján dolgozhatunk” – fogalmazott Scaparrotti.

A Donald Trump által felmondott INF-szerződést Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írta alá 1987-ben Washingtonban. A katonai szerződés a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett. Meghatározta számukat és hatótávolságukat, és mindkét fél lehetőséget kapott a másik ellenőrzésére is.

Trump a szerződés megsértésével vádolva Oroszországot tavaly októberben bejelentette, hogy Washington kilép a szerződésből. Oroszország tagadta a vádakat, és az Egyesült Államokat vádolta meg a szerződést sértő rakétavédelmi rendszerek telepítésével. Ezt az amerikai külügyminisztérium tagadta. Február elsején az Egyesült Államok felfüggesztette a megállapodást, de hat hónapos türelmi időt hagyott, amelynek végén – ha Moszkva addig nem tesz lépéseket – formálisan is semmisnek tekinti a megállapodást. Hasonlóképpen járt el Oroszország is.

Amerikai elemzők szerint a Fehér Ház nem csupán azért vonulna ki a szerződésből, mert Oroszország szerinte megsértette, hanem Kína miatt is. Peking ugyanis nem részese a szerződésnek, ám közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozik, és ezt Washington szeretné ellenegyensúlyozni.

Több megyében fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az ellenőrzés csütörtökön 0 órától szeptember 6-án éjfélig tart Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében.

Az akció célja a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása – írták.

A 16+1 szám a Kína (+1) és 16 Közép- és Kelet-Európában (Central and Eastern Europe – CEE) elhelyezkedő ország együttműködésére utal. Az európai országokból 11 EU-tagállam (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária), 4 tagjelölt (Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia), Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, és Észak-Macedónia kivételével pedig NATO-tagállamok is. A szervezet hivatalosan 2012-ben jött létre a varsói találkozón.

A résztvevő államok érdekei, és így a szervezetben való részvételük oka is különbözik. Kína számára ez az együttműködés több célt is szolgál. A közelmúltig érdeklődése a régió felé ugyan nem volt kiemelt, de több lépcsőfokban ez megváltozott. Az első fontos változás 2008-ra tehető, a gazdasági válság után közvetlenül, míg a második az “Egy Övezet, Egy Út” (One Belt One Road – OBOR) kezdeményezést meghirdetéséhez köthető. Kína nem titkoltan a 16+1 együttműködést az OBOR-hoz kapcsolódóan képzeli el. Így a közép- és kelet-európai térség (KKE) földrajzi elhelyezkedése nagy jelentőségű ezen terv megvalósításához . Továbbá így Kína a felgyülemlett tőketartalékokat hasznos munkára tudja fogni és befektetni a régióban, amelyet a biztosabb haszonra pályázó, vagy politikai feltételeket támasztó hagyományos európai befektetők esetleg elkerültek. Emellett Kína növelheti befolyását az Európai Unión belül is, valamint saját magáról egy pozitívabb képet tud kialakítani, és a kereskedelmi forgalmát is növelheti.

A 2012-es varsói találkozó Forrás: Financial Times

A 16 európai ország pedig alapvetően a külföldi források megszerzése mellett, az Európán belüli periférikus helyzetből való kitörésben bízott, illetve a kereskedelem, tudományos együttműködés, stb. fokozása is a célkitűzések között szerepel. Tehát a kölcsönösen előnyös, win-win kapcsolatok kiépítése, erősödése volt a fő szempont.

Az első, varsói találkozó 2012-ben már konkrét intézkedéseket hozott. A létrehozott intézményi struktúrákban a tagok részvétele önkéntes, a szervezet rugalmas, de hierarchikus. Az egyik legfontosabb szerve a Pekingben lévő Titkárság, amely a kínai Külügyminisztérium alá tartozik. Ezen szervezet feladata a folyamatos egyeztetés a tagállamokkal, a munka koordinálása, az esedékes találkozók főbb napirendi pontjainak kijelölése. A megalapítás óta minden évben voltak találkozók, ahová az államfők érkeznek a kialakult gyakorlat szerint. 2013-ban Bukarestben, 2014-ben Belgrádban, 2015-ben Suzhouban, 2016-ban Rigában, 2017-ben Budapesten, és végül 2018-ban Szófiában találkoztak a résztvevők. A találkozókon az új célok kijelölésén kívül a korábban kitűzött célok teljesülését is ellenőrzik.

Az eddigi eredményeket illetően kijelenthető, hogy a működéshez szükséges intézményrendszer felállt. A koordináció 3 szintje különül el; a pekingi titkárság, az egyes területek szakértői/minisztériumai közötti, és az államfők szintjén történő egyeztetés. A már említett titkárságon kívül számos regionális központtal rendelkező szervezet jött létre. Ilyen például Varsóban a kereskedelemért felelős ügynökség, vagy Budapesten a turisztikai kapcsolatokat fejlesztő ügynökség. Az országok közötti tudományos, kulturális, egészségügyi, ember-ember közti kapcsolatok mind fejlődtek, és közös rendezvények, kutatólaborok, növekvő ösztöndíjas keretszámok jellemzik ezeket. Ezen a téren az együttműködés sikeres, de még nem értek el minden célkitűzést. Az együttműködés sarkalatos pontja a gazdasági kapcsolatok, amely több területre osztható.

Ami a tőkebefektetéseket illeti, az Európába irányuló kínai tőke nagy része még mindig a fejlett nyugat-európai gazdaságokhoz irányul. 2008-ban még csak 840 milliód dollárt fektettek be az EU-ban, míg 2017-re ez a szám már 42 milliárd dollár volt. A Bloomberg szerint Kína eddig összesen 318 milliárd dollárt fektetett be, 45%-kal többet, mint az USA-ban, és ennek során mintegy 360 vállalatot szereztek meg. A legnagyobb befektetések Nagy-Britanniába, Olaszországba, Németországba, és Franciaországba áramolnak. A KKE-régió viszonylag kevés ilyen jellegű befektetést kapott. Jól mutatja ezt, hogy Kelet-Európa (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Lengyelország) 2016-ban az összes befektetések 3%-át, míg 2017-ben (visszaesés tapasztalható a teljes Európába irányuló összeg tekintetében is) 2%-át kapta meg.

A 16 országra vonatkoztatva is aránytalan a források eloszlása. Például 2014-ben 6 ország kapta a források 95%-át (Csehország, Románia, Lengyelország, Bulgária, Szlovákia, Magyarország). Magyarország több elemzés szerint is kiemelten jól áll ezen a téren; több forrást kapott a régió többi államához képest, a Meric elemzése szerint 2000 és 2017 között 2,1 milliárd euro érkezett Kínából. Az adatok elemzésénél körültekintőnek kell lenni, ugyanis a Kínából érkező tőke jelentős része állami kézben lévő vállalatoktól ered, azonban sok esetben azok leányvállalatai hajtják végre a beruházást. Így  2010-ben az 1600 millió euróért elkelt Borsodchem üzem a Wanhua Csoport tulajdonába került, ám az üzletet egy holland leányvállalaton keresztül bonyolították le. A KKE-államok általánosságban több beruházást vártak, különösen a zöldmezős típusból, azok munkahelyteremtő tulajdonságai miatt. Ezek a remények nem teljesültek a legtöbb esetben, vagy a meghirdetett projektek sokat csúsznak.

A kereskedelmi forgalom növeléséről is folyamatosan zajlanak a tárgyalások. A még Varsóban kitűzött cél szerint 2015-re a kereskedelmi forgalmat Kína és a 16-ok 100 milliárd dollár értékűre növelik. Ez a célkitűzés nem valósult meg, 2015-ben a kereskedelem értéke kb. 50 milliárd dollár volt, de ez javarészt Kína javára változott (42,2 milliárd dollár kínai export és 14,1 milliárd dollár KKE-export). A KKE-országok kereskedelmi deficitje 34%-kal nőtt Kínával szemben. Ez számos országban a kezdeti lelkesedést lehűtötte. A KSH adatai szerint Magyarország tekintetében a Kínába irányuló kivitelünk ugyan nőtt, de az export értéke is, így a kereskedelmi hiány továbbra is fennáll. Ez azonban nem feltétlenül jelent rosszat, tekintve, hogy a behozott termékek főleg nyersanyagok és energiahordozók, amelyeket a termelésben, gépösszeszerelésben hasznosíthatunk, amelyet aztán exportálunk. Azonban, hogy pontosan mennyi a hazai hozzáadott érték, azt meglehetősen nehéz megállapítani.

Az agrárszektor területén a 16+1 együttműködés előnyös volt az európai partnerek számára is, bár a kereskedelem, és így az agrártermékek útjában is a vámok megoldatlan kérdése áll, amely folyamatosan tárgyalás alatt áll a felek között.

Érdemes megemlíteni, hogy Magyarország helyzete más esetben is különleges. 2013-ban a Bank of China 10 milliárd renminbi-ről kötött valutacsere-egyezményt Magyarországgal, és a bank első közép-európai fiókját nálunk nyitotta meg. Ez szerves részét képezi a renminbi nemzetközileg konvertibilis valutává tételének. 2015-ben a kínai államadósságból is vásároltunk egy részt. Magyarország emelett ún. Panda kötvényeket is kibocsát, amelyekkel a kínai piacokat célozzák meg.

Az OBOR tervezett főbb vasútvonalai Forrás: Sydney Morning Herald

Az infrastrukturális befektetések terén tapasztalható az egyik legnagyobb várakozás, amely a kínai OBOR-kezdeményezés esetében egy ambiciózus 900 milliárd dolláros befektetési alapot jelent. A 16+1 esetében Kína kezdetben 10 milliárd dolláros fejlesztési alapot ajánlott fel, amelyet már át is utaltak egy fejlesztési alaphoz. Az egyik legelső, és afféle zászlóshajónak szánt projekt éppen a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és bővítése lenne. Ez Észak-Macedónia és Szerbia bevonásával együtt segíthetne eljuttatni a görög Pireusz kikötőjéből az árukat a nyugati tőkeerős piacokra. 2014-ben írta Magyarország alá a vonatkozó szerződést, a magyar szakasz esetén feltehetőleg szükséges 1,8 milliárd dollár javarésze (kb. 85%) kínai hitelből származna. Akárcsak Paks 2 esetében az EU részéről számtalan bírálat érkezett, szabálytalanságokra hivatkoztak, mondván nem volt megfelelő közbeszerzési eljárás, és nyilvános tender. Ennek orvoslására a magyar és a kínai fél kiírt tendert, de a bíráló hangokat ez sem hallgattatta el teljesen. Elméletileg 2020-ban megkezdődhet az építkezés, és magyar kormány reményei szerint 2023-ra el is készülhet a magyar szakasz. A várakozások szerint a szerb fél is tudja tartani ezt az ütemtervet, az ő oldalukon már megkezdődtek a munkálatok orosz és kínai munkások, és források bevonásával. Ha a projekt elkészül, számtalan más területet és projektet is hozzá kapcsolhatnak, pl. a Bar–Belgrad vonalat. A kínai fél komolyságát mutatja a Pireusz kikötőjében elvégzett befektetések nagysága, és a kikötő kapacitásának bővítése. Jelenleg a kikötő 67%-át birtokolja a kínai Cosco vállalat.

Pireusz kikötője Forrás: greekreporter.com

Pireusz mostanra az EU-n belül a 8. legnagyobb, a világon pedig a 39. legnagyobb kikötővé vált, a kapacitást pedig a kínai fél 2010 és 2016 között majdnem a négyszeresére növelte.

Ezen kikötő ügye átvezet minket egy másik fő problémakörre, ami a 16+1 kezdeményezéshez kötődik, s mindenképpen megoldásra szorul. A kikötő eladását alapvetően ellenezte a görög közvélemény, és a görög állam sem feltétlen hajlott rá. Azonban a gazdasági megszorító intézkedések miatt, melyeket főleg Németország szorgalmazott, kénytelenek voltak eladni a kikötőt. A beáramló kínai források miatt számos ország, amely vagy a 16+1-nek a tagja, vagy erősen érdekelt az OBOR sikerében, sokkal inkább Kína-barát politikát folytat. Többször kiemelik Magyarországot és Görögországot, kiknek eltérő álláspontja miatt az EU nem volt képes több kényes ügyben egységes nyilatkozatot kiadni, vagy csak lényegesen gyengébb nyelvezettel. Ez természetesen az EU-n belül is szemet szúrt, és a kritikus hangok felvetik, Kína voltaképpen trójai falovat juttatott az EU-n belülre, így bomlasztva a közösség egységét. Kína és a 16 ország folyamatosan hangsúlyozza, ez nem igaz, sőt, mindenképpen követni akarják az EU-s szabályozásokat.

Ezen megnyilatkozásokat sokan kételkedve kezelték, főleg a legnagyobb ellenzője a 16+1-nek, Németország. Az ügy nemcsak a 16+1-et vagy a Balkánon található tagjelölt országok feletti befolyást illeti, hanem részét képezi az EU és Kína közötti befektetési feszültségnek is. Ennek lényege, hogy Kína védi saját vállalatait és piacait, miközben maximálisan kiélvezi az európai gazdaság nyitott szerkezetét. A 2018-as szófiai találkozót szándékosan előbbre hozták, hogy pár nappal az esedékes Kína–EU csúcs előtt tartsák meg, ezzel is üzenve az EU-nak. Pár nappal a találkozó után azonban Li Keqiang Berlinbe utazott, ahol tárgyalt a német féllel, és felvetették Németország bevonását a 16+1 együttműködésbe, mintegy harmadik félként. Ugyanakkor a BASF vállalat lehetőséget kap, hogy felépítsen Kínában egy gyárat, amit elsőként nem a kínaiakkal közösen kell megtennie, nem egy vegyesvállalatként, maximum 49%-os német részesedéssel, ami eddig jellemezte a kínai gyakorlatot. Ez egy biztató lépés, de egyáltalán nem hallgattatta el a kritikus hangokat, és emlékeztetnek olyan kétes alakok üzelmeire, mint pl. Ye Jianming volt Csehországban.

Összegezve a 16+1 egy rugalmas, bővülésre, változásra képes struktúra, azonban Kína irányítja, amelyet elsősorban saját céljaira igyekszik felhasználni. Ezt bilaterális tárgyalásokkal és szerződések rendszerével is fenntartja. Elvégre, a 16-oknak nincs egységes hangja, sokszor egymás között is versenyeznek a kínai befektetésekért, így Kína túlsúlya még jobban érvényesül. A jelenlegi valós erőviszonyok nem a 16+1=17 formában írhatók le. Az EU és Kína között egyensúlyozni működőképes stratégia lehet, azonban javasolt a fokozott együttműködés a 16-okkal, illetve a valós erőviszonyokat figyelembe véve kell megtenni a lépéseket, lévén a meggondolatlanság komoly anyagi, vagy presztízsveszteséghez vezethet.

Felhasznált irodalom:

• Eszterhai Viktor: The Budapest Guidelines. HUG 2018/1.
• Eszterhai Viktor: An Introduction to the 16+1 Cooperation. HUG 2018/1.
• Chen Xin: How the CEE Citizens view China’s Development. China-CEE Institute, Budapest, 2018.

Idén 120 éves a Honvédkórház, ebből az alkalomból rendezvénysorozatot tartanak, amelyet egy ünnepséggel nyitottak meg.

Az eseményen Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnoka köszöntőjében azt mondta, hogy egy olyan, folyamatosan működő szervezetről van szó, amely fővárosi katonai kórházból mára az ország egyik vezető szerepű egészségügyi centrumává nőtte ki magát. Az eltelt időszakban sok változással, megmérettetéssel kellett szembenézni, a Honvédkórház azonban minden szituációban derekasan helytállt – hangoztatta.

Kun Szabó azt mondta, hogy három szó jut eszébe az intézményről: örökség, felelősség, lehetőség. Rengeteg nehézséget kellett legyőzni, azonban teret kapott a tudományos tevékenység, a szakmai konzultáció, a kiterjedt együttműködés. Ezt az örökséget kell ápolni – mondta. Mára több mint 1,2 millió lakos egészségügyi ellátása a feladatuk. Nagy felelősségnek nevezte, hogy egyszerre tesznek eleget a magyarországi és a szövetségesi katonai kötelezettségeknek.

Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte, hogy éppen 120 éve, a kiegyezést követő reformok közepette kezdték fejleszteni a nagy fővárosi kórházakat. Ez párhuzamba állítható a jelenlegi kormány erőfeszítéseivel, az Egészséges Budapest Programmal – vélekedett. Annak idején a hadsereg betegágyainak a száma a 20 ezret haladta meg, háborús időszakban azonban akár 100 ezer újabb ágyat is be tudtak vonni.

Az államtitkár kijelentette, hogy a Honvédkórház több szempontból is kiemelkedik a magyar egészségügyi rendszerből. Ez az ország egyetlen olyan intézménye, amely integráltan képes biztosítani a katonai és a civil betegellátást. Kitért rá, hogy a kórház kiemelt szerepet kap a katonai missziók egészségügyi ellátásának biztosításában. Jelenleg is tíz dolgozója szolgál külföldön válságövezetben, nem mindennapi körülmények között.

Az intézmény az országban egyedülálló módon a kardiológiai ellátás teljes spektrumát biztosítja. Szintén unikális az alváslabor, és nagy elismertségnek örvend a helyreállító plasztikai sebészet – sorolta Kádár. Kitért rá, hogy a kórház két orvosa részt vett a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában. Nem mindennapinak nevezte az intézményt, ahová tartozni óriási felelősség.

A honvédelmi tárca elkötelezett a Honvédkórház fejlesztésében és további működtetésében – jelentette ki az államtitkár, közölve, hogy az Egészséges Budapest Program első ütemében 149 új nagy értékű eszközt adtak át a közelmúltban. Kádár megköszönte a közalkalmazottaknak, hogy 98 százalék feletti arányban vállalták a honvédelmi alkalmazotti jogállást.

Az ünnepségen előadást tartott a Honvédkórház 120 évéről Svéd László nyugállományú orvos altábornagy, a Honvédorvos folyóirat 130 esztendejéről pedig Grósz Andor nyugállományú orvos dandártábornok. Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy fennállásának 120. évfordulója alkalmából egész éven át tartó rendezvénysorozatot szervez az intézmény. Tudományos konferenciákat és művészeti programokat egyaránt terveznek.

A Honvédkórház 2013 óta a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ egyik szervezeti egysége – közölték. Az Egészséges Budapest Programmal megvalósuló fejlesztés eredményeként az észak-pesti centrum alapja a társkórházakkal kiegészülő Honvédkórház lesz – olvasható a sajtóanyagban.

Február közepe óta országszerte mintegy kétezer szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője azt közölte: idén eddig összesen 2600 szabadtéri tűz volt és mintegy 5646 hektárt érintett. A tüzek túlnyomó többségét emberi gondatlanság okozza – jegyezte meg. Elmondta, február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. A szóvivő szerint ennek oka, hogy még nem zöldült ki a természet, száraz a növényzet, és elkezdődtek a kerti munkák.

Felhívta a figyelmet arra, hogy kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt önkormányzati rendelet engedélyezi. Ahol nincs erre vonatkozó rendelet – például Budapest egész területén – ott tilos a zöldhulladék égetése.

Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben. Szabályszegésért bírság jár, amely húszezer forinttól hárommillió forintig terjedhet.

Az ágazati gyorsjelentések szerint tavaly ezermilliárd forint fölé emelkedtek a biztosítási díjbevételek, ezzel történelmi csúcsot ért el a szektor – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kiemelték: a MABISZ jelenlegi tagjai összesen 1 042 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el 2018-ban, ami több mint nyolcvan milliárd forinttal, 8,03 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi eredményt. A közleményben emlékeztettek, az MNB tavalyi, tíz éves jövőképe szerint nyolc százalékos éves átlagos bővülés szükséges ahhoz, hogy a piac visszatérjen a válság előtti időszakhoz.

A gyorsjelentésekből kitűnik, hogy tovább nyílik az olló az élet és nem életág között – hívták fel a figyelmet. Miközben 2015-ben még az életágból származott a több díjbevétel, azóta megfordult a trend, az életbiztosítási díjbevételek aránya a következő évben 49,6 százalékos volt, 2017-ben 48,2 százalékra csökkent, a tavalyi adatokból pedig 46,1 százalék olvasható ki – részletezték.

Az összes díjbevételen belül 561,2 millió forint a nem életágból származik, ami nyolcvan milliárd forinttal haladja meg az életágét – ismertették. Azt is közölték, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításokból érkező díjbevétel 173,6 millió forint volt tavaly, ami 22 milliárddal haladta meg az előző évi szintet.

A MABISZ felhívta a figyelmet arra, hogy a közölt értékeket még kis mértékben módosíthatják a májusi pontosított mérlegadatok, valamint a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. adatai. A CIG Pannónia csoport vagyonbiztosító leányvállalata idén kilépett a szövetségből és nem szolgáltatott adatot tavalyra. A szövetségének jelenleg 26 tagja van, közülük kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, hat fióktelep, a többi pedig magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság.