Biztonságpolitika

Nem semmisült meg a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet és továbbra is veszélyes, ezt mutatja vezetőjének új videoüzenete – figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: senki sem gondolta, hogy az IÁ felett Irakban és Szíriában aratott katonai győzelem azt jelenti, hogy a terrorszervezet meg is szűnik, és az új videofelvétel felbukkanása azt jelzi, hogy “ez az értékelés helytálló”.

Merkel kiemelte, hogy különbséget kell tenni az IÁ legyőzése és felszámolása között, ez utóbbi “hosszú ideig tart, a veszély még nem szűnt meg”.

Mahdi aláhúzta, hogy az IÁ ugyan fájdalmas veszteségeket szenvedett el, de nem semmisült meg. Azonban a videófelvétel alapján megállapítható, hogy a dzsihadista szervezet “megtört”. Vezetője a legutóbbi, öt évvel ezelőtti felvétellel ellentétben nem hívei népes táborában látható egy mecsetben, hanem egyedül, elszigetelődve egy kényelmetlen rejtekhelyen – mondta az iraki kormányfő.

A tájékoztatón Merkel aláhúzta, hogy Németország továbbra is minden lehetséges segítséget megad Iraknak a katonai, politikai és gazdasági stabilizációhoz, és változatlanul elkötelezett területi épségének megőrzése mellett. Így az észak-iraki kurdokkal folytatott együttműködésnek is az az alapja, hogy az erbíli központú régió az ország elválaszthatatlan része.

Az IÁ Németországból származó és az iraki hatóságok őrizetében álló híveinek esetleges hazatérésével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gyermekek sorsára összpontosítanak, minden egyes esetet külön kezelnek, és jól együttműködnek az iraki partnerekkel.

A találkozó alkalmából energetikai infrastrukturális fejlesztésekről írt alá keretmegállapodást Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke és Loaj Hatib iraki villamosenergiaügyi miniszter. Ezzel kapcsolatban Mahdi arra a kérdésre, hogy az állami megbízások odaítélésénél mennyire kell figyelembe venniük az Egyesült Államok segítségét az ország stabilizációjában, hangsúlyozta, hogy 14 milliárd dollár (mintegy négyezer milliárd forint) értékben terveznek fejlesztéseket, ami az amerikai vállalkozások mellett a Siemens és más német cégek számára is üzleti lehetőséget jelent.

Az IÁ halottnak vélt vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi hétfőn tett közzé videoüzenetet, a felvételen fogadkozott, hogy bosszút állnak harcosaik meggyilkolásáért és bebörtönzéséért. Méltatta a húsvétvasárnapi Srí Lanka-i terrortámadásokat, hangoztatva, hogy a szíriai Baghúzban rájuk mért vereség megtorlásaként követték el őket. A felvétel a dzsihadisták vezetőjének első megjelenése azóta, hogy 2014-ben az iraki Moszul városában beszédet mondott az an-Núri mecsetben.

Nicolás Maduro venezuelai elnök kedden készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia irányítója szerint a repülőtér egyik kifutóján már indulásra készen állt a gép, hogy Madurót Kubába vigye. “Információink szerint az oroszok kérték arra, hogy maradjon az országban” – fogalmazott Pompeo. A miniszter hangsúlyozta: Venezuelában a helyzet nagyon képlékeny.

A CNN egyébként bejelentette, hogy a venezuelai kormány – a BBC spanyol nyelvű adásával egyetemben – betiltotta a CNN nemzetközi adásának sugárzását. Percekkel Pompeo interjúja előtt Donald Trump a Twitteren szólította fel Kubát, hogy hagyjon fel a Maduro-rendszer katonai támogatásával. Ellenkező esetben – írta Trump – az amerikai kormány “totális embargót” vezet be a szigetország ellen.

Egyik korábbi Twitter-bejegyzésében Trump már támogatásáról biztosította a venezuelaiakat, leszögezve, hogy “nagyon szorosan” figyelemmel követi a fejleményeket. Nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton azonban ultimátumszerű felhívást intézett közvetlenül a venezuelai kormányzat egyes tagjaihoz, sejtetni engedve, hogy egyes caracasi kormánytényezők titokban egyeztetéseket folytattak Washingtonnal.

“Lejárt az időtök. Ez az utolsó esélyetek” – írta Bolton a mikroblog-oldalon, Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszternek, Ivan Hernandeznek, az elnöki gárda vezetőjének és Maikel Morenónak, a legfelsőbb bíróság elnökének címezve bejegyzését.

Egyik korábbi Twitter-üzenetében Bolton azt írta, hogy amennyiben most nem sikerül az áttörés, akkor Venezuela “diktatúrába zuhan”. Mindazonáltal a Fehér Ház előtt újságíróknak nyilatkozva azt fejtegette, hogy Washington “békés hatalomátadást” akar Maduro és Juan Guaidó ellenzéki vezető között. “Ez még mindig lehetséges, ha a rezsim megfelelő számú kádere úgy dönt, hogy az ellenzéket támogatja” – mondta Bolton. Újságírói kérdésre válaszolva Bolton azt mondta: ami most zajlik Venezuelában az nem katonai puccs.

Nyilatkozott az amerikai sajtónak Elliott Abrams, az amerikai külügyminisztérium venezuelai különmegbízottja is. Abrams részletek közlése nélkül azt mondta: korábban “érdekes tárgyalásokat” folytatott mind az ellenzék vezetőivel, mind a Bolton-bejegyzés három címzettjével. Mint fogalmazott: a Maduro-rendszer tisztségviselőivel “a demokrácia helyreállításának módjairól” folyt az eszmecsere, csakhogy a Madurót támogatók később nem tartották be ígéreteiket. A különmegbízott szerint Moszkva kontraproduktív, azaz a szándékával ellentétes hatású szerepet játszik Venezuelában.

Washingtonban sajtóértekezletet tartott Guaidó képviselője, Carlos Vecchio is, arra szólítva fel a venezuelaiakat, hogy “maradjanak az utcán a szabadság kivívása érdekében”, a hadsereg tagjait pedig arra ösztökélte, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz. “Eljött a pillanat Maduro számára, hogy távozzon a hatalomból” – fogalmazott Vecchio az újságíróknak.

Szerdától ismét a Magyar Honvédség légiereje biztosítja négy hónapon át a balti légtér védelmét.

Észtország, Litvánia és Lettország légterének védelmét négy Gripen vadászgéppel és mintegy százfőnyi személyzettel védik. Az Észtország, Litvánia és Lettország légterének biztosításáról szóló NATO-megállapodás értelmében a magyar katonák először 2015-ben látták el ezt a feladatot. A szövetség olyan tagországok légtérvédelmének ellenőrzésében vállal szerepet, amelyek nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel.

A Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai Siauliai repülőtéren augusztus végéig látja el feladatát.

Kétkedve és gúnyolódva fogadta az internet közönsége azokat a fotókat, amelyeket az indiai hadsereg tett közzé hétfőn az egyik hivatalos Twitter-oldalán, azt állítva, hogy a titokzatos himalájai lény, a jeti lábnyomait sikerült lencsevégre kapniuk.

A csaknem hatmillió követővel rendelkező indiai hadsereg hétfői bejegyzése szerint “a mitikus teremtmény rejtélyes lábnyomait”, amelyek 81 centiméterszer 38 centiméteresek, a himalájai Makalu alaptábor közelében fotózták le április 9-én. A Times of India című napilap értesülései szerint a hadsereg azért csak most hozta nyilvánosságra a felvételt, mert előbb meg akart bizonyosodni róla, hogy a hóban talált nyomok összeegyeztethetőek a jetivel kapcsolatos korábbi elméletekkel.

A himalájai óriási majomemberként is ismert jeti egy legendás teremtmény, amelyről úgy tartják, hogy a Himalája magasabban fekvő területein él. India, Nepál és Bhután egyes részein gyakran hallani történeteket olyan emberekről, akik állítólag látták a lényt vagy annak lábnyomait. Mindezek ellenére a Twitter-felhasználók egy részét megdöbbentette, hogy az indiai hadsereg ilyen merész kijelentésbe bocsátkozott egy “mitikus teremtménnyel” kapcsolatban.

“Igazán elkeserítő azt látni, hogy a hadsereg egy ilyen idétlen mítoszt próbál valóságként eladni. Többet vártam tőletek srácok” – írta az egyik internetező. A felhasználók reakcióira válaszolva a hadsereg elmondta, hogy a “bizonyítékot” lefotózták és átadták a “téma szakértőinek” – írta a BBC.

Az elmúlt években többen is próbálták megoldani a jeti rejtélyét. 2011-ben DNS-vizsgálattal bizonyították, hogy az a “jeti ujj”, amelyet fél évszázaddal korábban vittek Nepálból Londonba, valójában egy emberi csontdarab.

Az Oxfordi Egyetem kutatóinak 2013-ban ugyancsak DNS-vizsgálattal sikerült megállapítaniuk néhány szőrszálmintáról, hogy azok nem a jetitől, hanem egy ősi jegesmedvétől származnak. A kutatásban részt vevő Bryan Sykes professzor szerint a legvalószínűbb magyarázat a jeti legendájára az, hogy egy olyan állat lehet, amely a jegesmedve és a barnamedve hibridje.

Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) kedden este megtiltotta valamennyi amerikai légitársaságnak egy bizonyos magasság alatti berepülést a venezuelai légtérbe.

A légitársaságok 26 ezer láb (mintegy 8000 méter) alatti magasságban nem repülhetnek be a dél-amerikai ország légterébe. A tiltás – az FAA közleménye szerint – visszavonásig és nemcsak légitársaságokra, hanem magángépekre is érvényes. A szövetségi hatóság egyúttal elrendelte a jelenleg Venezuelában tartózkodó légitársaságok gépeinek és a magánrepülőknek, hogy 48 órán belül hagyják el a dél-amerikai országot.

A döntést a hatóság “a növekvő mértékű politikai bizonytalanságokkal és feszültségekkel” indokolta. Az American Airlines már márciusban bejelentette, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti Venezuelába induló járatait.

Venezuelában – ahogyan Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogalmazott kedden a kora esti órákban adott televíziós interjújában – “nagyon képlékeny” a helyzet. A caracasi tüntetésen több tucatnyian sebesültek meg, és vagy egy tucat embert vettek őrizetbe. A légitámaszponton – ahol az ellenzék vezetője, Juan Guaidó mondott beszédet – lövések is dördültek.

Guaidó ellenzéki vezető felhívást intézett a hadsereg tagjaihoz, hogy segítsenek eltávolítani a hatalomból Nicolás Maduro elnököt, ám a jelek arra mutatnak, hogy felszólítása nem talált követőkre. A venezuelai elnök és Vladimir Padrino védelmi miniszter kedden este közösen jelent meg a többségében a kormány finanszírozta Telesur televízióban és Maduro bejelentette, hogy a hadsereg továbbra is mellette áll. Az elnök közölte: államcsínykísérletet hiúsítottak meg.

A NATO-t és Oroszországot mindig ellenfelekként emlegetjük, azonban valóban teljes szembenállásról és a közös fórumok teljes hiányáról van szó, vagy mégis találhatóak kettejük kommunikációjának lehetőséget biztosító platformok?

A kezdetek

A Szovjetunió széthullása és a hidegháború utáni időben Oroszországot euforikus, Nyugat-barát hangulat jellemezte: a jelcini külpolitika legfőbb célja a múlttal való szakítás és a nyugati világgal, azon belül is az Amerikai Egyesült Államokkal való szoros együttműködés kialakítása volt. Habár a túlzott derűlátást nem osztotta az orosz felsővezetés egésze, 1991-ben Oroszország mégis csatlakozott az Euro-atlanti Együttműködési Tanácshoz, amely lehetőséget biztosított a Varsói Szerződés volt tagországainak és a  posztszovjet államoknak a NATO-val való kapcsolatfelvételre. 1994-ben a NATO és 23 más állam kezdeményezésére megalakult a Békepartnerség együttműködési programja, melynek Oroszország máig is tagja. A partnerség keretein belül békefenntartói tevékenység, katasztrófa-elhárító gyakorlatok, illetve az országok közötti kapcsolattartást és bizalomerősítést szolgáló programok zajlanak. A Szövetségesek és az oroszok közti bilaterális kapcsolatok hivatalos alapját az 1997-ben aláírt NATO–Oroszország Alapító Okirat teremtette meg, melyet 2002-ben a NATO–Oroszország Tanács (NATO-Russian Council, továbbiakban NRC) felállítása erősített tovább. Ez tárgyalási fórumot kínált a Szövetségesek és Oroszország közti kapcsolatok javítására is.

Ahhoz, hogy elősegítse a kapcsolatteremtést és együttműködést, Oroszország 1998-ban megalapított egy diplomáciai követséget a NATO számára, mely információs iroda 2001-ben nyitotta meg kapuit. Majd 2002-től egy katonai összeköttetési követség is felállt Moszkvában. Az NRC keretet biztosított a konzultációra, az aktuális biztonsági kérdések megvitatására és a gyakorlati együttműködés széles spektrumára.

A 2014 előtti együttműködések főbb területei

2014-ig számos területen indult meg az együttműködés Oroszország és a NATO közt, többek közt kábítószer-ellenes, terrorizmus elleni, non-proliferációs és fegyverellenőrzési, valamint nukleáris projektek keretein belül.

Az NRC első, átfogó akciótervezetei egyikeként született meg 2004-ben a terrorizmus elleni küzdelemben való gyakorlati és konzulatív együttműködés a NATO és Oroszország között. Ennek központi formáit alkották a rendszeres információcserék, a magas szintű párbeszéd, valamint a terrortámadások kapcsán megszerzett tapasztalatok megosztása egymással.

A két oldal szakértői kiemelt témaként foglalkoztak a nukleáris, vegyi, biológiai és radiológiai fegyverek elleni védelemmel és a tömegpusztító fegyverek proliferációjának megakadályozásával. A gyakorlati együttműködés fejlesztéséhez számos szemináriumot tartottak a felmerülő kérdések megvitatására. Meghatározóak voltak nukleáris kérdések, melyek  terén egy nukleáris terminológiát magába foglaló szótár mellett elérték a nukleáris stratégiára és doktrínákra vonatkozó információk cseréjét is. Emellett 2004 és 2007 között az NRC országok négy nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot folytattak le Oroszországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Franciaországban. Ezek hozzájárultak az átláthatóság növeléséhez és a nukleáris katasztrófákra adott gyors, egységes és szakszerű intézkedések kidolgozásához, valamint erősítették a bizalmat a NATO és Oroszország között.

2006-ban az afgán és közép-ázsiai tisztviselők számára az NRC elindította kábítószer-ellenes képzésre vonatkozó projektjét, melynek fő célja az Afganisztánból származó kábítószer-szállítás megakadályozása volt. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalával (United Nations Office on Drugs and Crime, UNODC) együttműködve több mint 3500 tisztet képeztek ki az NRC Kábítószer-ellenes Gyakorlat Projektjének (NRC Counter-Narcotics Training Project) keretein belül. A résztvevők 7 országból – Afganisztánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból, Üzbegisztánból, és a 2010-es csatlakozása után Pakisztánból – érkeztek. A projekt során állandó tréningeket tartottak Oroszországban és Törökországban, valamint kihelyezett tanfolyamokat szerveztek az együttműködő államokban, melyek célja a helyszíni képességek kiépítése és a regionális hálózat kialakítása volt az együttműködés elmélyítésének érdekében.

Mindemellett korán megjelent az NRC-n belül a civil vészhelyzetekben való együttműködés, mely egészen 1996-tól 2014-ig állt fenn a katasztrófák (földrengés, árvíz, terrortámadások) közös kezelésének és a kooperációnak a fokozására. 1998-ban orosz kezdeményezésre megalakult Euro-atlanti Katasztrófa-elhárítási Koordinációs Központ, mely az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre) tagországai közt koordinálja a katasztrófa-elhárítást és a polgári védelmet.

A civil szektoron kívül tudományos és technológiai közegekben is együttműködött a NATO és Oroszország. Az oroszok elkötelezettek voltak a NATO Béke és Biztonság Bizottság munkája mellett, mely az új biztonsági kihívásokra kereste a válaszokat. Legjelentősebb kutatási területeknek a robbanószerek felderítése, a kiberbiztonság, a tömegpusztító fegyverek elleni védelem és a terrorizmus elleni harc számítottak

Az NRC 2007-ben létrehozta weboldalát, melynek üzemeltetését 2014-ben felfüggesztették.

Sötét felhők a borús égen

Az első törés a NATO–Oroszország kapcsolatokban 2008-ban mutatkozott meg, az orosz–grúz háború kirobbanásakor. A konfliktus az NRC találkozók felfüggesztését vonta maga után, egészen 2009 tavaszáig, mivel a Szövetségesek szerint Oroszország megtörte békefenntartó szerepét a függetlenedni kívánó dél-oszét és abház régiókban, és aránytalan katonai túlerővel avatkozott be, mikor Grúzia az ország egyesítésére tett kísérletet.

Ezután a máig tartó szakítás 2014 áprilisában következett be, miután Oroszország illegálisan annektálta a Krímet Ukrajnától. Azóta az NRC-n belüli összes polgári és katonai együttműködést felfüggesztették. A politikai és katonai párbeszédnek azonban továbbra is maradtak nyitva csatornái az információcsere és félreértések csökkentésének érdekében.

Napjainkban egyre inkább romlik a kapcsolat az Oroszországi Föderáció és a NATO, a Szövetségeseken belül különösen az Egyesült Álamok és Oroszország közt. Az év elején az Észak-atlanti Tanács közleményt adott ki, melyben támogatta az USA-t abban, hogy felmondja az INF-szerződést válaszként arra, hogy Oroszország megszegte az ebből következő kötelezettségeit  és olyan fegyverrendszereket kezdett kidolgozni, valamint hadrendbe állítani, melyek a szerződés hatálya alá esnek. Az amerikai vádak alapját a Novator 9M729 (NATO nevén SSC-8) szárazföldi indítású robotrepülőgép alkotta. A szerződés megszegését azonban az oroszok továbbra is tagadják.

Írta: Szilágyi Laura

 

2019. március–áprilisban rendezték a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, ahol két szekció négy tagozatában versenyzett a Biztonságpolitikai Szakkollégium öt hallgatója; az alábbiakban az ő sikereikről számolunk be. Lendvai Tünde „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külföldön élő közösségei – észak-koreai állampolgárok által kiváltott biztonsági kihívások Japánban, a Koreai Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban” című pályamunkájával II. helyezést ért el a Társadalomtudományi szekció, Nemzetközi tanulmányok III. tagozatában. Dolgozatát az SAS Institute jóvoltából különdíjjal is jutalmazták. Az ÚNKP ösztöndíjprogram által is támogatott kutatás középpontjában a Japánban élő, észak-koreai identitást valló közösség hírhedt érdekvédelmi szervezete, a Chongryon avagy Chosen Soren áll, amely szoros kapcsolatot ápol a phenjani vezetéssel. A szervezet illegális tevékenységei hozzájárultak a rezsim nukleáris és rakétaprogramjának kifejlesztéséhez. Emellett a Chongryon szorosan együttműködött az észak-koreai ügynökök fedett kiképzésében és a japán állampolgárok elrablásában, továbbá vezetőihez kötődik számos kémbotrány, Dél-Koreában végrehajtott titkosszolgálati akció és merénylet megtervezése. A szervezet azonban ma is működik, közel 70 ezer fős taglétszámmal. Arról, hogyan lépett fel sikeresen a japán vezetés a Chosen Soren által kiváltott biztonsági kihívásokkal szemben, és miként biztosította a szervezettől függő észak-koreaiak megélhetését, hamarosan egy publikációban olvashatnak. Ezúton is köszönjük Tünde konzulensének, Bartók András, egyetemi tanársegédnek kitartó munkáját, aki a Biztonságpolitikai Szakkollégium senior tagja. Lendvai Tünde Petróczki Márk a “Klímaváltozás hatás a jövő geopolitikájára” című dolgozatát az OTDK Társadalomtudományi szekció Nemzetközi tanulmányok II. tagozatában a 2. helyre értékelték, illetve az SAS Institute különdíjával jutalmazták. A cél az volt, hogy a klímaváltozás kissé elhanyagolt területét vegye vizsgálat alá Márk a kutatásával. A dolgozat témája azt vizsgálta, hogy a klímaváltozás hatására a jövő geopolitikai–biztonsági helyzete hogyan változhat meg az elkövetkező száz évben. Maga a vizsgálat két fő részből állt: először a klímaváltozást, majd az ebből fakadó geopolitikai változásokat mutatta be. Elmondható, hogy a klímaváltozás a szegényebb, jelenleg kevésbé fejlett és stabil országokat sokkal rosszabbul fogja érinteni, így az olló a gazdagabb és szegényebbek között tovább nyílhat. Petróczki Márk Rozgonyi Attila „A hacktivizmus biztonságpolitikai vetületei” című dolgozatával az OTDK Had- és Rendészettudományi szekció Kiberbiztonság, Kibervédelem tagozatában első helyezést és a Belügyi Tudományos Tanács különdíját érte el. Attila dolgozatában a politikai indíttatású hackertevékenység összefoglaló, monografikus bemutatása mellett a hacktivizmus egyes biztonsági szektorokra gyakorolt hatásait kutatta. Ennek során megállapítást nyert, hogy a tevékenység minden, a koppenhágai iskola szerint csoportosított biztonsági szektorra hatást gyakorol, illetve, hogy ennek ellenére, a felhasznált eszközrendszerből és a trend hanyatlásából kifolyólag nem feltétlenül szükséges a legmagasabb biztonsági prioritással kezelni napjainkban a nyugati, első generációs hacktivista csoportok tevékenységét. Rozgonyi Attila díjai Shadeh Fadi “A Közel-Kelet vízbiztonsága – A régió vízbiztonsági kihívásainak áttekintése a vízforrások komparatív vizsgálatával” című pályamunkáját a Társadalomtudományi szekció Nemzetközi tanulmányok II. tagozatában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesének különdíjával jutalmazták. Az ÚNKP által támogatott kutatás középpontjában a közel-keleti térség vízmegosztásának vizsgálata áll, figyelembe véve a természetes folyamatok és az emberi tevékenység következtében kialakult, illetve a demográfiai változások által súlyosbított ivóvízhiányt, valamint az erre válaszként létrehozott innovatív megoldásokat, alternatív vízforrásokat. A kutatás célja, hogy összehasonlítva a különböző gazdasági, társadalmi és földrajzi adottságokkal rendelkező közel-keleti országokat, átfogó képet alkosson a térség vízmegosztásáról, illetve annak konfliktusokozó hatásáról. Eredményeként megállapítható, hogy a Közel-Kelet a világon az egyik legkevesebb természetes megújuló vízkészlettel rendelkező terület. Az Arab-félsziget államai a kevés megújuló vízkészlet miatt a drága és magas energiaigényű alternatív vízforrásoknak vannak kiszolgáltatva, azonban a kismértékű államközi vízforrások jelentősen csökkentik a vízkonfliktusok kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a régió északi államai habár vízben gazdagabbak, azok államközi megosztása konfliktusossá teszi kapcsolatukat. Shadeh Fadi Szilágyi Laura “Orosz hadászati gyakorlatok (Zapad 2017 és Vosztok 2018) értékelése” című dolgozatával részt vett az OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának Biztonságpoliktikai tagozatában. Laura dolgozatában a két legutóbbi és legnagyobb terjedelmű orosz hadászati gyakorlatot, a Zapad 2017-et és Vosztok 2018-at elemezte. Bemutatta a gyakorlatok végrehajtásának körülményeit, az orosz hadsereg műveleteit és fejlődését, valamint kitért a haditechnikai eszközök és a NATO-vélemények rövid ismertetésére is. Az értékelt hadászati gyakorlatok alapján kész képet lehet összerakni az orosz biztonság- és katonapolitika új nézeteiről, és megismerhetjük az Oroszországi Föderáció jövőbeni, modern körülmények között zajló hadviselésről alkotott elképzeléseit. A dolgozatból szintén láthatjuk, hogyan szorul kényszerpályára egyre inkább az orosz külpolitika és találja meg a fejlődés útját a távol-keleti szövetségi rendszerek erősítésében, a nyugati országok elszigetelő magatartásának köszönhetően.

Békéscsaba vezetői már 1916-ban döntöttek arról, hogy a háború hős halottainak katonai temetőt hoznak létre – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Erdélyi Lajos elmondta: 1918-ban már fel is szentelték a temetőt, ahol 728, köztük 489 magyar katona földi maradványait helyezték el. A háborús hősök nyughelyén 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, 12 német, 105 román és hat ismeretlen honosságú hőst temettek el. Békéscsabán ugyanis a monarchia hadikórházat működtetett, és az ott elhunyt katonák ebben a temetőben találtak végső nyugvóhelyre.

“A halott katona nem ellenség többé” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, mielőtt átadta a felújított első világháborús katonai temetőt.

Herczeg Tamás Békéscsaba és térsége országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a történelmi Békés vármegye csaknem 10 ezer embert veszített el az első világháborúban. A 101-es gyalogezred katonáinak zöme a városból került ki, megfordultak a háború szinte összes hadszínterén, és a bevonuló ezer katonából mindössze hatvanan tértek vissza.

Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere megköszönte a HM anyagi támogatását a temető felújításához, hozzátéve, az utókor feladata a háborús hősök emlékének ápolása és a béke megőrzése.

A Magyar Honvédség május 2-án a litvániai Siauliaiban hivatalosan is átvette a három balti állam légterének védelmét célzó Baltic Air Policing (BAP) szolgálatot. Ez a második alkalom, hogy a Baltikumban magyar Gripen vadászgépek állnak készültségben - ezúttal a spanyol légierő EF-18-asaival és az angol Királyi Légierő Eurofightereivel megerősítve. A BAP ötvenedik váltásának vezető nemzeteként az elkövetkező négy hónapban a Magyar Honvédség öt ország, Magyarország, Szlovénia, Litvánia, Lettország és Észtország felett lát el légtérrendészeti szolgálatot.

A légtér jelképes kulcsának átadása a hivatalos átadás-átvételi ünnepségen. Balról jobbra: Ruben C. García Servert altábornagy, a NATO Déli Egyesített Hadműveleti Központjának (CAOC Torrejon) parancsnoka, Ugrik Csaba dandártábornok, a magyar BAP-kontingens parancsnoka és Alberto Valero alezredes, a spanyol kontingens parancsnoka.

Mivel Magyarország a vezető nemzet, a négy magyar Gripenen állandóan fent van az éles fegyverzet. Megerősítő nemzetként a spanyolok és a britek dolga valamivel könnyebb: ők heti váltással adják az éles készültséget a magyarok mellett. Amikor az észtországi Amariban települő Royal Air Force a soros, akkor ők felelnek a balti államok északi szektoráért és a magyarok a déliért. Amikor az ugyancsak Siauliaiban települő spanyolok állnak élesbe, akkor előtte egyeztetik, hogy riasztás esetén melyik szektorba indulnak a Gripenek és melyikbe a Hornetek.

A Gripenek Sidewinderrel és AMRAAM-mel adnak készültséget.

A spanyol Ejército del Aire 12. ezredének EF-18-asa. A Hornetek (spanyol jelzésük C.15) IRIS-T-vel és AMRAAM-mel repülnek. A két megerősítő légierő közül az, amelyik az adott héten nem éles, lefegyverezheti a gépeit és saját kiképzési repüléseit folytathatja.

Célzókonténer a torrejoni Hornet törzse alatt. Amikor a spanyolok nem állnak készültségben, a szárazföldi és a haditengerészeti erőkkel közösen gyakorolnak.

Gripen és Hornet. Mivel a térségben sok olyan gyakorlat lesz a nyáron amelyekre az oroszok is kíváncsiak lesznek, minden bizonnyal gyakran indul majd a készültség.

A gyakorlat magyar felvarrója. A négy évvel ezelőttihez képest csak az évszám és az ötvenedik váltásra utaló szám változott és az észt felségjelen igazítottak egy kicsit.

*

A Magyar Honvédség egyik A319-ese Siauliaiban. A BAP-kontingens szállítási feladatait immár az Airbusok teljesítik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Szakszervezeti vezetők, tisztségviselők, a hazai munkavédelmi hatóság vezetője és a munkavédelmi szakma számos képviselője közösen emlékezett meg a munkabalesetek halottjaira és sérültjeire az áldozatok tiszteletére emelt emlékműnél Csepelen. Mindezt más-más hangsúlyokkal, ki vitatkozva, számon kérve, ki szembesítve, érzékenyítve vagy a felelősségre utalva, ki pedig a személyes szintű kapcsolat és támogatás fontosságát kiemelve.

Április 28-a a Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja, amelyet először 1984-ben a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartott meg, majd 1996-ban emelkedett a nemzetközi napok közé az ENSZ-nél is. Magyarországon 2012 augusztusa óta hivatalos emléknap, noha a megemlékezés hagyománya hazánkban is jóval régebbi.

Nem fogadható el az az érvelés, hogy a foglalkoztatás növekedése és feldolgozóipar bővülése miatt nő a balesetek száma, emelte ki beszédében Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint felfedezhető ok-okozati összefüggés a munkavállalók létszáma és a balesetek számadatai között, sokkal valószínűbb azonban, hogy munkabalesetek bekövetkezését leginkább a munkáltatók és a munkavállalók felelőtlen, jogszabályokat nem követő, munkavédelmi normákat megszegő magatartása okozza. Ez független a munkavállalók létszámától. Kordás szerint a kis- és közepes vállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet, ahol a munkavédelmi célú ráfordításokban költséget és nem hasznot látnak, ellenérdekeltek az ilyen kiadások növelésében, a munkakörülmények javításában.

Elgondolkodtató számadatokkal segített megérteni, átérezni a munkabalesetek évtizedes hatásait Nesztinger Péter, a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezetője. 1986-tól – vagyis a munkabalesetek egységes nyilvántartásba vételének kezdetétől – számítva készített egy gyors összegzést a veszélyes munkahelyek áldozatairól. Az elmúlt bő három évtizedben több mint ötezer ember halt meg munkabalesetben és jóval egymillió felett van azon sérültek száma is, akikről egyáltalán tudomást szerzett a hatóság. Nesztinger Péter megemlítette, hogy a mezőgazdasági szektorban 2016-ban kivételesen több halálos munkabaleset történt, mint az építőiparban. Ez indokolttá tette egy figyelemfelhívő kampány szervezését, amely az eddigi tapasztalatok alapján hozzájárult a balesetek számának csökkenéséhez.

Nem szabad megfeledkeznünk a munkabalesetben megrokkant munkavállalókról sem, hangsúlyozta a megemlékezés sok éve meghatározó felszólalója, Borhidi Gábor, hiszen ők jelentősen nehezebb helyzetben kell, hogy viseljék a mindennapi élet terheit. Az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője az együttérző gondolatokat követően emlékeztette a jelenlévőket arra is, hogy az utóbbi években változtak ugyan a munkavédelmi képviselők választásának, képzésének szabályai (például 2016 óta a munkavédelmi törvény alapján ötven helyett húsz fő munkavállalói létszám felett kell munkavédelmi képviselő választást tartani, de változtak a képviselők képzési feltételei is), ami több munkáltatónál ad lehetőséget a munkahelyek biztonságosabbá tételére. Borhidi ugyanakkor szembesítette a jelenlévőket a kérdéssel: több lehetőséget kaptunk? Igen, de vajon tudunk-e élni, élünk-e vele?

A megemlékezés záró felszólalója, Gedeon András, az Alemona – Közösség a munkavédelemért szóvivője volt. Nem csupán a szabálykövetés, a feltételek biztosításának a fontosságát emelte ki, hanem a működés kulturális elemeként is értelmezhető, egymásra való tudatos odafigyelést, segítségadást, a biztonságot elősegítő kommunikáció módjainak sokféleségét is. Úgy fogalmazott: „álljunk mellettük, ha személyesen ez nem is mindig lehetséges, de munkatársakon, vezetőkön, szakembereken, betűkön, hangokon, képeken keresztül, lelkesítve, magyarázva, koordinálva, a jogos rosszallás vagy a közösséget, kultúrát erősítő mosoly ráncaival az arcunkon”. Hiszen, nem hiányozhat a derű sem ebből a munkából, mert sokszor éppen ez az a közös nyelv, amit akár a munkahelyi biztonságról beszélve is jobban értenek az emberek.

Az április 25-én tartott megemlékezés közös koszorúzással, gyertyagyújtással zárult a Csepel Művek Ipari Parkjában álló, 2010-ben felavatott emlékműnél.

Ukránok további kategóriái számára könnyítette meg az orosz állampolgárság megszerzését Vlagyimir Putyin az orosz hivatalos közlönyben megjelentetett rendeletében.

A könnyített honosítás lehetősége ezentúl kiterjed a Krímet és a Szevasztopolt a félsziget orosz elcsatolása, 2014. március 18. előtt elhagyó ukrán állampolgárokra és hontalan személyekre, továbbá azok gyerekeire is.

A rendelkezés érinti a Krímből a szovjet időszakban törvénytelenül deportált személyeket, leszármazottjaikat, valamint az Oroszországban tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, vagy menedékjogot kapott ukránokat, továbbá azokat a személyeket és hozzátartozóikat, akik Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéjéből 2014 áprilisig csatlakoztak az Oroszországba való önkéntes áttelepülés állami programjához.

Emellett könnyebbé válik orosz állampolgárrá válniuk azoknak az afgán, iraki, jemeni és szíriai állampolgároknak, akik az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén születtek és szovjet állampolgársággal rendelkeztek.

Putyin múlt szerdán adta ki azt a rendeletét, amely humanitárius okokra hivatkozva leegyszerűsíti a délkelet-ukrajnai szakadár területek lakóinak oroszországi honosítását. Az igénylők kérelmeit az orosz belügyminisztérium illetékes szerveinek három hónapon belül el kell bírálniuk. Az igénylőknek mindemellett nem kell lemondaniuk ukrán állampolgárságukról.

Az orosz elnök szombaton Pekingben azt közölte, hogy Oroszország nemcsak a szakadár “köztársaság”, hanem egész Ukrajna lakói számára megkönnyítené az orosz állampolgárság megszerzését.

A Krímet a 2014-ben az orosz fegyveres erők biztosítása mellett megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolta Moszkva Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a jogszerűségét, és továbbra is Ukrajna részének tekinti a félszigetet. Az Egyesült Államok és az EU-országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Moszkva álláspontja szerint a félsziget hovatartozásának kérdése “örökre lezárt ügy”.

Amióta Törökország is helyet kapott a magyar honvédség modernizációs terveiben, az ember más szemmel nézi az eurázsiai középhatalom védelmi ipari seregszemléjét, az IDEF-et. Helyszíni benyomások Isztambulból, a TUYAP vásárvárosból.

A TUSAS nehéz harci helikopterének (T-129 Mk.2) mokápja.

Jól látszik az elődöt idéző kabinelrendezés, illetve a bal szárnycsonk, alatta egy négyes Cirit-indító, egy 19-es NIR-konténer, egy dupla Stinger-indító, a törővégen pedig az EW-rendszer konténere, melyből a korábbi török helikoptermodernizációs programok fázisvezérelt zavaróantennái tűnnek ki.

A tavaly szeptemberben első repülését végrehajtott T625 Gökbey hattonnás többcélú helikopter mokápja.

A hadiipari önállósodás szimbóluma, de egyúttal állatorvosi lova is lehetne az Altay harckocsi, melynek rendszerintegrátori-fővállalkozói szerepe átkerült a BMC vállalathoz.

Az Altay MTU erőforrása.

A SAHI209 elektromágneses ágyú program két  kísérleti lövege: közelebb az 1 Megajoule energiájú, 10 kilométer hatótávú 16 milliméteres űrméretű Blok1 ("nyolcas prototípus"), hátul pedig  a Blok2 ("kilences prototípus") 10 Megajoule, 50km, 35mm paraméterekkel.

A 35 milliméteres, leváló köpenyű, Mach 6+ sebességre tervezett lövedék.

Bár a Lockheed Martin isztambuli standján nem volt F-35-ös a washingtoni politikai útmutatás szellemében, a török bedolgozók standjain kiállított maketteken még ott az ország zászlaja...

...vagy éppen az integrációra tervezett török fegyverek (SOM-J, Teber)...

...de azért az egyre inkább orosz hajtóműopció felé sodródó TF-X-re is találni utalást.

Magasra céloznak az AMRAAM-ot illetve az AIM-9X-et idéző Göktug programmal is...

...mely az Aselsannál már irányítófej-makettben is megnyilvánult.

ord

A zavargások és az erőszak elkerülésére szólította fel a venezuelai radikális ellenzéket az orosz külügyminisztérium.

A tárca állásfoglalásában azt hangoztatta, hogy a venezuelai radikális ellenzék ismét a konfrontáció erőszakos eszközeihez folyamodott a békés rendezés helyett. Egyúttal sürgette, hogy a kormányellenes erők mondjanak le az erőszakról a vérontás elkerülése végett. Moszkva arra szólította fel a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy a latin-amerikai eseményekről objektíven, ne pedig a feszültség fokozásában érdekelt felek részrehajló eszközeként tudósítsanak.

A caracasi orosz nagykövetség a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt a tájékoztatást adta, hogy a Venezuelában lévő orosz katonák nem avatkoztak be az eseményekbe, mert ők műszaki szakemberek, akik a kétoldalú haditechnikai együttműködési megállapodás keretében karbantartási és kiképzési feladatokat hajtanak végre. A diplomáciai képviselet védelmének megerősítését egyelőre nem tervezik, mert az ország “törvényes kormánya” ellenőrzése alatt tartja a helyzetet és a hadsereg is az ő oldalán áll.

Az orosz diplomaták szerint összecsapások csak az altamirai úton, a carlotai katonai reptérnél voltak.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy Moszkva sosem fog elismerni egy erőszakos, választások nélküli hatalomváltást Caracasban és a venezuelai belügyekbe való külső beavatkozás megszüntetésére szólított fel.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az államcsíny-kísérletre vonatkozó hírek fényében a venezuelai helyzet alakulását Vlagyimir Putyin orosz elnök megvitatta az oroz biztonsági tanács tagjaival.

Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Juan Guaidónak, a venezuelai ellenzék vezetőjének felhívását a katonai felkelésre Nicolás Maduro elnök rendszere ellen – közölte kedden a Twitteren az amerikai külügyminiszter.

Mike Pompeo azt írta, az Egyesült Államok a venezuelai nép mellett áll a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelmében, és támogatja a Guaidó által bejelentett Operación Libertad (Szabadság Hadművelet) megindítását. “A demokráciát nem lehet legyőzni” – írta mikroblog-bejegyzésében az amerikai diplomácia irányítója.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó – miután lövések dördültek el azon a caracasi légitámaszponton, ahol kedden Juan Guaidó tartott nagygyűlést – szintén Guaidó pártját fogta. Emlékeztetett arra, hogy a venezuelai hadseregnek kötelessége megvédeni az alkotmányt és a dél-amerikai ország népét. Bolton szerint a venezuelai hadseregnek ki kell állnia “a legitim intézmények mellett a demokrácia bitorlóival szemben”.

“Veletek vagyunk” – üzente a Maduro-rendszer ellen tüntető venezuelaiaknak Mike Pence amerikai alelnök.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közölte: Donald Trump elnököt tájékoztatták a venezuelai fejleményekről, a Fehér Ház szorosan figyelemmel kíséri a történéseket.

“Figyeljük a fejleményeket és várakozunk” – fogalmazott újságíróknak Kellyanne Conway Trump tanácsadója. Hozzáfűzte: itt az ideje, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök békésen átadja a hatalmat. Az amerikai hadsereg déli parancsnokságának szóvivője, Armando Hernandez ezredes azt közölte: a hadsereg figyelemmel kíséri a venezuelai fejleményeket, de – mint fogalmazott -“a parancsnokság feladatai pillanatnyilag nem változtak”.

2019. április 30-án hajnalban Juan Guaidó videón minden venezuelai állampolgárt az utcára hívott, hogy együtt lázadjanak a Maduro-kormány ellen. A videóban, melyet a Generalissimo Francisco de Miranda Légi Támaszponton, egy caracasi katonai reptéren vettek fel, Guaidó több egyenruhás katona társaságában buzdítja nemcsak a civileket, hanem a venezuelai katonai erőket is a kormányellenes fellépésre. A reptér közelében a bejelentés után a kormányerők és az ellenzék oldalára álló katonák erőszakos összecsapására került sor, ahol könnygázt és harckocsit is bevetettek a katonák. A zavargásban több mint 70 ember sérült meg, köztük civilek és egy ezredes is.

Az ellenzéki erők oldalán megjelent Leopoldo Lopez is, akit 2014-ben a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság 14 év börtönre ítélt kormányellenes erőszakos tüntetések vezetése miatt. Lopezt – aki jelenleg a venezuelai Népakart Párt vezetője – elmondása szerint az ellenzék oldalára átálló katonák szabadították ki.

Az önmagát ügyvezető államfőnek kinevezett Guaidó által immár három hónapja vezetett tüntetési folyamatot „Operación Libertad” (Szabadság-hadművelet) néven említik, melynek nem titkolt célja a szocialista Maduro-rezsim megdöntése. Egyelőre tisztázatlan, hogy a venezuelai katonai erők mekkora része állt be mögé; Vladimir Padrino, venezuelai védelmi miniszter továbbra is Maduró elnököt támogatja és kijelentette, hogy a dezertáló egyenruhások ellen az venezuelai ügyészéség eljárást fog indítani.

Maduro elnök 2019. április 30-án kedd este már úgy nyilatkozott, hogy nemzetközi hatalmak által támogatott államcsínyt sikerült megakadályozniuk; ahogy a korábbi, Caracast súlytó áramszünetért (Operation Blackout), úgy a puccs elkövetéséért is az Egyesült Államokat tartja felelősnek.

Ugyanezen a napon Samuel Moncada, Venezuela ENSZ-nagykövete sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a puccs leverésével Maduro elnök bebizonyította, hogy ő az egyetlen ember, aki képes garantálni a békét és jogállamiságot; arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy ítéljék el egy ország belpolitikai ügyeibe történő külső beavatkozást, melynek nincs más célja, mint bábkormányt felállítani és nemcsak gazdasági, de katonai erőt alkalmazva megdönteni a jelenlegi vezetést.

Ki támogat kit? (kék: Guaidó; narancssárga: Maduró; zöld: párbeszéd; fehér: nincs elérhető adat); forrás: StatistaCharts

A latin-amerikai régió

Dél-Amerika az utóbbi évtizedekben politikai–ideológiai változáson ment keresztül. Míg a 2000-es évek elején hódított a „rózsaszín hullám” – konszolidált baloldali politikai gondolkodás, mely főleg a szocializmushoz áll közel –, addig manapság a jobboldali erők törnek előre. Brazília és Kolumbia – melyek szomszédos országokként összesen 3,4 millió venezuelai menekültnek biztosítanak menedékjogot –, Peru, Paraguay, Argentína, Chile és Ecuador Guaidót támogatják, ahogy a Lima-csoport is; Bolívia és Kuba viszont határozottan Madurót tartják Venezuela legitim elnökének.

Különböző álláspontok a nemzetközi közösségben

John R. Bolton, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója azt nyilatkozta, hogy Amerika továbbra is Juan Guaidót támogatja, a hadsereg Maduro elleni buzdítását nem tekinti puccsnak; mivel Maduro nem Venezuela legitim elnöke, ezért békés hatalomátadást kíván látni Maduro elnök részéről. Ezt egyelőre „békés eszközökkel” próbálják előidézni, melyek közül az egyik legjelentősebb a gazdasági szankciók alkalmazása. Bolton megerősítette, hogy továbbra is minden lehetőséget mérlegelnek, így nem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét sem.

Az orosz álláspont továbbra is változatlan: Putyin Maduro elnökségét támogatja és az Amerikai Egyesült Államokat felhívja arra, hogy ne avatkozzon be egy ország belpolitikai ügyeibe. 2019. március végén Oroszország nemcsak diplomáciai úton erősítette meg támogatását, hanem katonai tanácsadók, technikusok és kiképzőtisztek küldésével is. Az orosz külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy az alakulat addig marad, ameddig a Maduro-kormánynak szüksége van rá, ez pedig egyszerűen a két állam közötti bilaterális katonai–technikai együttműködési egyezségen alapul.

Egy újabb befagyott konfliktus?

A nemzetközi közösség jelentős része összefogott a Maduro-rezsim ellen, ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy támogatók nélkül maradt. A minden jelentős nemzetközi konfliktusban megjelenő két oldal, az Egyesült Államok és Oroszország egy újabb ország belpolitikai problémái kapcsán csap(hat)nak össze. Trump amerikai elnök Latin-Amerika politikája eddig elég bizonytalan volt – mondhatjuk azt is, hogy céltalan –, a Venezuelában megkezdőtött, szocialista kormány megdöntésére irányuló tüntetések viszont most szilárd alapot adtak a határozott fellépésre. Oroszország számára geostratégiai szempontból elengedhetetlen, hogy egy földrészen legyen az Egyesült Államokkal; Kuba és Nicaragua aktív támogatása – gazdasági és hadiipari befektetések sorozatával – ezt alá is támasztja.

A kérdés, hogy számíthat-e Venezuela külső katonai beavatkozásra; nemcsak a közeljövőben, hanem egyáltalán. A politikai helyzet ugyanis vagy Maduro hatalmon maradásával végződik, melynek következménye egy szocialista, válságot elszenvedő Venezuela; vagy Guaidó kerül hatalomra, ami a piacgazdaság bevezetésével Venezuela valószínű gazdasági kiszolgáltatottságához vezet; vagy továbbra is megmarad a két elnök, aminek következtében nagy valószínűséggel polgárháború fog kitörni az országban.

A nemzetközi közösség nem zárkózott el eddig sem, és folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa valószínűleg napirendre emeli a problémát, ahol a konfliktus békés megoldását részesítik  majd előnyben.

Több mint húsz ukrán állampolgár vesztette életét 2018-ban Kárpátalján, miközben cigarettát próbált átcsempészni a Tiszán – közölte Petro Cihikal, az ukrán határőrség országos parancsnoka.

Az ukrán határőrök napja alkalmából közölt interjúban Cihikal a többi között elmondta, hogy Ukrajnában az államhatáron át folytatott csempészés jelenti az egyetlen megélhetési forrást sok ezer ember számára, mert semmihez nem értenek, ugyanis évtizedek óta ezt a foglalkozást űzik. Hozzátette, ezek az emberek az életüket kockáztatják, hogy ne vegyék észre őket a határőrök, amit az a szomorú statisztika is bizonyít, hogy a múlt évben több mint húsz ukrán állampolgár vesztette életét, miközben cigarettát próbált átcsempészni a Tiszán, s elsősorban ennek az ukrán-román határszakaszán. Hiába szereznek be a csempészek búvárfelszerelést, a hegyi folyók nagyon veszélyesek – emelte ki, megjegyezve: “az államhatár mellett élők nem akarják megérteni, hogy változnak az idők, és mi fokozatosan növeljük a határ ellenőrzését, amelyen egyre nehezebb észrevétlenül átjutni.”

A parancsnok azt is elmondta, hogy a zöldhatár védelmének a megerősítéséhez és a csempészés megszüntetéséhez Ukrajnában nem állnak rendelkezésre a megfelelő források: a határőrségnek szüksége lenne műszaki eszközökre, mérnöki létesítményekre, jobb ellátásra és munkafeltételekre. Mindazonáltal – emelte ki – az Európai Unió határőrizeti hivatalának az értékelése szerint is jelentősen csökkent a csempészés szintje az ukrán államhatáron.

Mint kifejtette, a zöldhatáron át történő csempészés eltörpül a határátkelőkön folytatott hasonló tevékenység mellett még úgy is, hogy míg korábban a hatóságok minden csempészett cigarettát szállító tíz kamion közül egyet tartóztattak fel, úgymond mutatóba, addig ma két hasonló rakományból egy mindenképpen horogra akad.

Cihikal szerint az EU és Ukrajna határőrizeti szervei között teljes a bizalom, a felek tájékoztatják egymást a határtérségekben működő bűnszervezetekről. “Korábban nem így volt, de ma Európában tudják, hogy Ukrajna nem forrása az illegális migrációnak és a csempésztevékenységnek, egészen más az ukrán államhatár és mások a veszélyforrások is” – fejtette ki az ukrán határőrség vezetője.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A „Stratégiai pontok, fojtópontok” cikksorozat következő része a Panama-csatorna és az épülő Nicaragua-csatorna geostratégiai jelentőségével és egymáshoz való viszonyrendszerével foglalkozik.

A két csatorna egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése. Kép forrása: Erik Rodriguez/BBC

A Panama-csatorna

A közép-amerikai Panama kis területű ország, azonban globális jelentősége annál nagyobb, mivel otthont ad az Atlanti- és Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornának, ami a világkereskedelem egyik legfontosabb fojtópontjává teszi. A 82 km hosszú csatorna több ezer kilométerrel rövidíti le a tengeri hajózási útvonalakat, ezért évente közel 13 000 hajó halad keresztül rajta. Az amerikai kontinens keleti partvidékéről kiinduló hajóknak így nem szükséges délről megkerülni Dél-Amerikát a Horn- és Magellán-szorosokon keresztül, hanem egy kisebb áthaladási díj és nagyjából 20 óra várakozásért cserébe hetekkel rövidíthetik le az útjukat az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidéke vagy Kelet-Ázsia kikötői felé.

Panama kedvező földrajzi fekvését a nagyhatalmak már évszázadok óta igyekeznek kihasználni. Először a spanyolok ismerték fel a területben rejlő lehetőségeket a 16. század során. A 17. század végén a skótok alakítottak ki egy szárazföldi útvonalat a két óceán között, ezt azonban a barátságtalan természeti környezet közel járhatatlanná tette. A következő kísérletre az 1850-es évekig kellett várni, amikor az ifjú, terjeszkedő regionális hatalom, az Amerikai Egyesült Államok épített egy vasútvonalat Panamában, összekötve a két óceánt, valamint közvetve keleti és nyugati partvidékét is. A csatorna megépítését először a franciák kísérelték meg a 19. század végén, de nem jártak sikerrel. Végül a 1903-as panamai elszakadási törekvések amerikai támogatása után az újonnan létrejövő Panama, a Hay-Bunau-Varilla megállapodás keretében, bérbe adta a csatorna építésének, működtetésének, őrzésének és az azt övező Panama-csatorna Övezet feletti ellenőrzés jogát az Egyesült Államoknak.

A területen szinte azonnal megkezdték a csatorna építését, ami 1914-ben már el is kezdődött. A csatorna forgalma és jelentősége azóta is folyamatosan nő, jelenleg az USA külkereskedelmének több mint 15%-a halad rajta keresztül. A csatorna jelentőségét példázza, hogy az Egyesült Államok hajlandó volt a csatorna ellenőrzése érdekében 1989-ben megszállni Panamát, miután egy USA-ellenes elnök került hatalomra az országban. Az Övezet feletti szuverenitását csak 1999-ben nyerte vissza Panama az 1977-es Torrijos–Carter megállapodásnak köszönhetően. A csatorna területe azóta egy demilitarizált övezet és az Egyesült Államok aligha hagyná, hogy egy másik, rivális hatalom terjessze ki rá a befolyását.

A kezdeti fenntartással kapcsolatos aggályok hamar eloszlottak és a csatorna azóta is folyamatosan növeli a forgalmát. A Panama-csatorna okozta gazdasági előnyöket Panama szabadkereskedelmi övezetek (ún. különleges gazdasági övezetek – KGÖ-k) létrehozásával és szolgáltató szektorainak fejlesztésével próbálja meglovagolni. Panamaváros pedig magát a „közép-amerikai Dubajként” tartja számon.

A képen a világ jelentős szorosain, csatornáin áthaladni képes maximális hajóméretek láthatóak. Kép forrása: EIA

A megnövekedett igény miatt 2016-ban egy bővítésen is átesett a csatorna, aminek köszönhetően immár egymással párhuzamosan, három zsilipen haladhatnak keresztül a nagyobb méretű Post-Panamax osztályú hajók, melyek már akár 13.000 TEU (szállítmányozásban használt 6 méter hosszú konténer) szállítására is alkalmasak, a korábbi maximum 5000 TEU helyett. A bővítés ellenére a csatorna legnagyobb korlátozója továbbra is a kapacitás, ugyanis a legnagyobb kapacitású konténerhajók (Triple E – 18.000 TEU) számára nem elég nagy, így azokat továbbra is át kell rakodni a közeli kikötőkben.

Maersk Triple E teherhajó méretei és tervezett útvonala A Maersk Tripla-E osztályú hajók a legmodernebb és legnagyobb konténerhajói, kétszer olyan hosszúak, mint az USA legnagyobb repülőgép-hordozója és képesek egyszerre szállítani 36 ezer személyautót, 180 millió tabletet és 110 millió pár cipőt, vagy más egyéb termék tetszőleges kombinációját. Mindezt pedig fenntartható és hatékony módon, ugyanis a hajó 98%-ban újrahasznosítható anyagokból készült és konténerenként 50%-al kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint társai. Kép forrása: https://gcaptain.com/worlds-largest-ship-triple-e-infographic/

A csatorna mérete azonban nem kizárólag a kereskedelmi, hanem a katonai hajók áthaladását is korlátozza. Az Egyesült Államok Haditengerészete egészen az 1940-es évekig nem engedélyezte olyan hadihajók építését, melyek nem férnek át a Panama-csatorna zsilipjein. A zsilipek méretei a bővítés ellenére is máig meghatározzák az amerikai katonai gondolkodást és tervezést, hiszen a tilalom alól egészen máig kizárólag a repülőgép-hordozók és a kétéltű, partraszállást segítő járművek képeznek kivételt. A hadikikötők infrastruktúrája is ezzel párhuzamosan fejlődött, így a Panamax méretűnél nagyobb hajók kiszolgálása nem, vagy kevéssé biztosított.

A rivális

Az Egyesült Államok keleti partvidékének hatékony elérése stratégiai cél a kelet-ázsiai exportőr államoknak, mint Japán, Dél-Korea vagy Kína, emiatt a Panama-csatorna és annak áteresztő képessége kulcsfontosságú. A jelenlegi, bővített csatorna korlátai miatt tervben van egy második, Nicaraguán át vezető csatorna megépítése. A csatorna építésének jogát 2013-ban egy kínai telekommunikációs üzletember, Vang Csing vásárolta meg 50 évre. Az 50 milliárd dollár értékű projekt a tervek szerint 50 ezer új munkahelyet teremtett volna. Az építkezés lebonyolítására és a későbbi kiszolgálásra létrejött a kínai HKND vállalat. Az ambiciózus előzetes tervek szerint az építkezés 2014 végétől 2019-ig tartott volna. A csatorna 230-520 méter széles, valamint 27 méter mély lenne és áthaladna a Nicaragua-tavon, ami Közép-Amerika legnagyobb édesvízű tava. A tervek szerint létrehoznának egy 400 km2 mesterséges tavat is, amely vízzel látná el a zsilipeket. A Nicaraguai Nagy-csatorna tervezett hossza 270 km lenne és méretei lehetővé tennék a legnagyobb hajók áthaladását is, ezzel pedig könnyedén versenybe szállhatna a Panama-csatornával.

A Nicaragua-csatorna tervezetett útvonala (zöld). Forrás: Stratfor

Az építkezést előkészítő munkálatok (bekötőutak építései, kiszolgáló raktárak alapozása) megkezdődtek 2014-ben, viszont ennél tovább a projekt nem haladt 2014 óta, 2018 áprilisában pedig a HKND bezárta központi irodáját és a vállalat elérhetetlen. Az építkezés megakadásának és leállásának több komoly oka is van. A finanszírozási oldalon súlyos aggályok merültek fel, miután Vang Csing a 2015-ös kínai tőzsdekrach során elvesztette vagyonának 85%-át, és így a kínai kormány beavatkozása nélkül (amely valószínűtlen) nem látszik jelenleg, hogy honnan lenne forrás az építkezés folytatására. A finanszírozáson túl a Panama-csatorna bővítése és számos egyéb megvalósuló projekt, valamint az amerikai kikötők befogadóképességének jelenlegi korlátai miatt kérdéses a csatornaépítés jövőbeni megtérülése is. A kínai kormány valószínűleg inkább más, jobb megtérülési rátával rendelkező befektetést támogatna, mint például a Panama-csatorna további bővítését és a karibi térségben olyan mélyvízi kikötők építését, melyek képesek a modern konténer és egyéb szállítóhajók kiszolgálására.

A gazdasági problémákon kívül a környezeti és társadalmi szempontok is közrejátszhatnak az építkezés megtorpanásában. Számos aggály merült fel, miszerint az építkezések 400 ezer hektárnyi őserdőt irtanának ki, elpusztítva 22 veszélyeztetett faj előhelyét és fenyegetve a Nicaragua-tavat, amely az ország legnagyobb édesvíz-biztosítója. Emellett az Amnesty International számításai szerint közel 100 ezer embernek kellene elhagynia a lakhelyét és az emiatt kapott állami kártérítés mértéke kérdéses, hiszen az ország nem a jogbiztonság fellegvára. A fent említett tényezők és a felmerült korrupciós vádak (a Nicaraguai Nemzetgyűlés előzetes hatástanulmányok nélkül engedélyezte a projektet) miatt széleskörű tiltakozások rázták meg Nicaraguát 2013-tól kezdődően. A tüntetések és a felmerülő problémák ellenére a nemzeti felmérések szerint a lakosság 70% támogatja a projektet, és a kormány továbbra is szilárdan kiáll annak megvalósulása mellett.

Globális perspektívába helyezve látható, hogy a Panama-csatornát helyettesíteni próbáló törekvések, így a Nicaraguai Nagy-Csatorna nem valósíthatók meg belátható időn belül gazdaságilag megtérülő módon, így Kína figyelme a kiváltás helyett inkább a kiegészítés felé irányul. Továbbá alternatív útvonalak (lásd Északi-sarkvidék) megnyitásával próbálja áthidalni a földrajzi és műszaki akadályokat. A Panama-csatorna további bővítésére való törekvés indokolt, azonban elsőként a Karibi-térség és az USA keleti partjának kikötői infrastruktúrájának fejlesztése szükséges a tengeri kereskedelem növekedési ütemének fenntartása érdekében. A kínai befolyás befektetések (foreign direct investment – FDI) általi terjesztése egyre jelentősebb a térségben, amely a közeljövőben az amerikaiakkal való térségbeli rivalizálást fogja erősíteni.

További forrás: Parag Khanna: Konnektográfia: A globális civilizáció jövőjének feltérképezése, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2017.

A katonák kiképzése és átképzése is kiemelt része a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor emlékeztetett: a kormány döntése értelmében Magyarországnak erős, ütőképes honvédségre van szüksége, amely önállóan és a szövetségi rendszerben is képes ellátni feladatait. A haderőfejlesztési program tartalmazza a többi közt a hazai hadiipar újraélesztését. Kiskunfélegyházán – ahol jelenleg fegyverek összeszerelése zajlik – az év második felében megindul a sorozatgyártás is – mondta a miniszter.

A haderőfejlesztés, illetve az érkező új haditechnikai eszközök, például az új helikopterek kezelése kapcsán adódó képzési igényről Benkő leszögezte: “van kiből építkezni, van kivel eredményt elérni”, kiváló szakemberek vannak a Magyar Honvédségben. Megjegyezte, legalább 100-120 pilótára van szükség, ezért kezdték meg a hazai pilótaképzés újraindítását Szolnokon.

Elmondta, hogy az elmúlt négy évben csaknem kétszáz magyar tiszt és altiszt vett részt több szemeszterből álló iskolarendszerű képzésen a világ számos nagy múltú oktatási intézményében. Céljuk, hogy minél több katona számára nyissanak hasonló lehetőséget, érkezzenek akár a katonai, akár a polgári életből – tette hozzá a miniszter.

Benkő kitért arra is, hogy a NATO-főparancsnok kiberszaktanácsadója magyar tábornok, Vass Sándor. Ennek kapcsán kiemelte, hogy új kihívások, kockázatok, fenyegetések jelentek meg: többek közt a kibertérben lévő fenyegetésekre is tudni kell reagálni, ehhez is kellenek kiképzett emberek. Ezért az idén elindítják a kiberakadémiát, amely Szentendrén az Altiszti Akadémián működik majd, de önálló szervezeti egységként.

Szólt arról is, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi része “magáról a katonáról szól”: tartalmazza a katonák kiválasztását, képzését, kiképzését, a katona szerepét a társadalomban, a társadalom és a honvédség kapcsolatát.

A miniszter kitért a Magyar Honvédség ösztöndíjprogramjaira is, fontos kérdésnek nevezve, hogy milyen oktatási rendszerben kívánják megszólítani, illetve képezni a fiatalokat a honvédségi pályára. Mint mondta, a hazafias honvédelmi nevelés szerves része a honvédelmi programnak. Elindítottak egy honvédelmikadét-programot, amelynek keretében már 49 oktatási intézmény kérte a honvédelmi alapismeretek oktatási lehetőségét – közölte. Bevezették a honvéd kadét ágazati szakképzést is, amely már nyolc városban működik – tette hozzá. Honvéd-középiskola és -kollégium jelenleg egy helyen, Debrecenben működik, de nem titkolt céljuk, hogy a jövőben három ilyen iskolát kívánnak működtetni – mondta Benkő.

Szintén a társadalom, a fiatalok megszólítását segíti a honvédelmi sportszövetség, valamint a honvédelmi táborok is – jegyezte meg a miniszter. Mint mondta, a honvédségben nemcsak katonákra, más szakemberekre, például egészségügyi dolgozókra, jogászokra, kommunikációs szakemberekre is szükség van. Hozzátette, a polgári és a katonai képzések közötti átjárhatóság biztosított.

Három év alatt 108 új tűzoltóautó állt szolgálatba a katasztrófavédelemnél a szervezet most zárult, 2014 óta tartó járműfejlesztési programjának keretében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel közölte: a hazai gyártású gépjárműfecskendők beszerzéséhez 14,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Európa Unió a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. Az új járművekből valamennyi megyei igazgatóság kapott.

A projekt lehetőséget teremtett arra is, hogy az OKF közreműködjön hazai gyártású gépjárművek kialakításában és fejlesztésében – ismertette. A RÁBA-Heros Aquadux X 4000 típusú gépjárműfecskendők Renault-fődarabok felhasználásával, Rába gyártmányú futóművekkel, rugókkal és fékberendezésekkel, a hazai útviszonyokhoz igazított beállításokkal készültek el. A jármű négyezer liter oltóanyagot szállít, habképzőanyag-tartálya pedig négyszáz literes. Az oltástechnikai berendezés legfontosabb eleme a járműbe épített nagynyomású Rosenbauer NH25 típusú szivattyú.

A gépjárműfecskendő berendezései, valamint a korszerű málhafelszerelések városi környezetben és lakott területen kívül, nehéz terepviszonyok között is biztosítják a tűzoltók hatékony beavatkozását – folytatta, hozzátéve, hogy az autókat műszaki mentésre alkalmas eszközökkel is felszerelték.

A Tatabányai Járási Ügyészség gyermekpornográfia és gyermekek személyi szabadságának megsértése miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki egy általános iskolában alsó tagozatos gyermekek hitoktatójaként dolgozott – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint a tanár 2018 májusában mobiltelefonjával fotókat és videofelvételt készített a fiatalokról. Egyikükről lehúzta az alsónadrágját, a másik gyermek fejét a ruhával fedett nemi szerve közelébe húzta. A nyomozás feltárta, hogy a vádlott számítógépen több száz fotót, illetve videofelvételt tárolt, melyek kiskorú gyermekekről készültek és a nemi vágy felkeltésére szolgáltak.

A férfit korábban a bíróság szemérem elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítélte, amelyből 2015 márciusában szabadult feltételes kedvezménnyel, ezért visszaesőnek minősül. A vádiratban az ügyészség indítványozta, ha a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismeri, úgy a bíróság szabadságvesztés időtartamát hat évben állapítsa meg. Az MTI híre nem említi, hogy vizsgálják-e, hogy ki a felelős, hogy ilyen előélettel a gyerekek közé engedték ezt a gazembert.