You are here

Black Politics

A Black Politics tanulmánysorozatban kísérletet teszünk az amerikai fekete politika összefoglalására. A téma könyvtárnyi irodalmára való tekintettel áttekintésünk teljességre nem törekedhet.

Az összeállításban a századforduló civil kezdeményezéseitől Obama elnökké választásáig mutatjuk be a főbb fekete politikai követeléseket, ügyeket, képviselőket, és a rájuk adott intézményi válaszokat. Ez utóbbiak a mindenkori amerikai elnökjelöltek, kormányzók kampányait, a közpolitikai javaslatokat és a jogi lépéseket jelentik. Ezen kívül az elemzések kiegészülnek társadalom- és intézménytörténeti adatokkal, illetve néhány kampány, így az 1960-as Robert Kennedy, Jesse Jackson 1984-es és Barack Obama 2008-as elnökválasztási kampányainak részletes bemutatásával.

A kiadó bízik abban, hogy a téma tanulmányozása akár a magyar etnikai kisebbségi kérdések megoldásához és integrációs formák kidolgozásához is ötleteket, mintákat nyújthat.

Schlenker Ádám

A sorozat részei


1. A mai fekete identitás az USA-ban
2011.09.20

Az identitás egyaránt meghatározható szimbolikus és materiális választóvonalak mentén. Mindkét megközelítés elfogadja az egyéni identitásválasztás szabadságát, vagyis az identitás nem egy állandó, a születésünkkel meghatározott társadalmi jelenség, hanem életünk során akár többször is megváltoztatható, illetve minden egyén egyszerre több identitással is rendelkezik. A materiális megközelítés az identitásválasztás alapjául gazdasági okot nevez meg, a szimbolikus pedig a kultúrára, ideológiára helyezi a hangsúlyt. Az eltérő megközelítés ellenére a csoportidentitás célja, hogy kulturálisan elfogadott válaszokat adjon az egyéni és társadalmi problémákra, és ez által magyarázatot, jelentést adjon az adott identitás létének.


2. Az amerikai fekete politikai kultúra
2011.11.07.

John Adams, a 18. század amerikai politikai gondolkodástörténet egyik nagyja úgy gondolta, hogy a képviselet egy reprezentációs feladat, amelyet a helyi politikai közösség döntése szentesít. A megválasztott képviselő alkalmasságát nem a közösen megélt múltbéli tapasztalat határozza meg, hanem a megbízó közösség elkötelezett és pontos képviselete. Vagyis nem a földrajzi, hanem a tényleges, nyomon követhető és elszámoltatható politikai képviselet lehet a lojalitás bizonyítéka. A képviselő ugyanakkor nagyobb szakmai és politikai tapasztalattal rendelkezik, mint az őt megbízó közösség tagjai, vagyis ő a kiválasztott szakterület specialistája. Így a lehető legjobb képességű politikus képviseli az adott közösséget és személye garanciát jelent a közösséget befolyásoló jó döntések meghozatalára.


3. Pillanatkép a mai amerikai fekete társadalomról
2011.12.08.

Az északi államokban a 19. század második felében már jelentős számú fekete értelmiségi vagy szakképzett, szolgáltatással foglalkozó réteg élt a nagyvárosok etnikailag szegregált negyedeiben, akik főleg a fekete közösség igényeit elégítették ki. A Délről Északra, a nagy ipari központokba történő fekete népesség-vándorlás az első világháború kitörése után indult meg, amikor az USA felfüggesztette a Kelet-Európai bevándorlók befogadását, és ezért égetően nagy szükség volt munkásokra több, a háborús konjunktúrának köszönhetően felfutó kulcságazatban...


4. Harc a a fekete szavazókért: Politikai kommunikáció és kampánystratégiák szövetségi és állami választásokon az Amerikai Egyesült Államokban
2011.12.20.

A jelölt etnikai hátterének médiabeli fogadtatása az adott elektronikus vagy írott médium etnikai jellegétől függ. A fekete média általában hangsúlyozza a jelölt fekete származást, míg a mainstream, azaz többségi fehér társadalomnak szóló ezt igyekszik figyelmen kívül hagyni. A fekete etnikai származás hangsúlyozásnak egyik oka lehet a jelölt és az adott médium fogyasztóival való közösségérzés megteremtése, vagy annak a bemutatása, hogy egy hosszú ideig hátrányos megkülönböztetést elszenvedett közösség tagja milyen fontos politikai pozíció betöltésére kaphat lehetőséget. Inkább a helyi médiára jellemző, hogy hangsúlyozza a jelölt fekete etnika hátterét, míg a hálózati vagy országos médiumok inkább általánosabb jellegű témával foglalkoznak, és az eltérő műsorstruktúrából adódóan ritkábban kerül terítékre fekete identitással, politikával foglalkozó műsor. A többségi média elhallgatásának oka lehet a tárgyilagosságra törekvés vagy a rasszizmus vádjának elkerülése...


5. Az egyház, mint az amerikai fekete közösség méhe
2012.01.14.

A rabszolgák lelki gondozásról elsősorban a baptista, metodista, kvéker egyházak gondoskodtak, amelyek teológiájukban hangsúlyozták, hogy a rabszolgaság nem Isten által létrehozott intézmény. A metodista egyház későbbiekben a fekete középosztályra támaszkodott, Délen egy erősen hierarchizált szervezetet alakított ki, míg Északon jóval egyenrangúbb viszony volt jellemző az egyház és a hívők között. Azok a fekete és fehér politikusok, akik sikerrel akarják megszólítani a fekete választókat, a kampányban rendszeresen igénybe veszik a fekete egyházi szervezetek segítségét az adománygyűjtés, a szavazók szállítása, szavazók regisztrálása, és a szavazatszámlálás során...


6. Harmadik pártiság = fekete párt?
2012.01.26.

A fekete politikai elit a 19. század vége óta többször is kísérletet tett, hogy a Demokrata Párt és a Republikánus Párt által uralt két pólusú politikai mezőt három pólusúvá alakítsák, elsősorban azzal a céllal, hogy a fekete szavazók érdekeit hatékonyabban tudják képviselni. Mindez magába foglalta a kifejezetten a fekete közösség problémái iránt érzett fogékonyságot és felelősséget is. Ennek hatására a fekete politikusok autentikus, közösségen belüli személyként tudták megfogalmazni és képviselni a fekete közösség érdekeit...


7. A Jim Crow rendszer kialakulása Délen
2012.02.18.

A rabszolgaság intézménye a 13 angol gyarmaton évszázadokon keresztül fennállt, bár eltérő volt a hatása Északon és a déli ültetvényes területeken. A több évszázados rabszolgaság alatt a fehér ültetvé-nyesek a feketékkel nem mint emberi lényekkel bán-tak, hanem tárgyként használták őket, megfosztva őket a kulturális tradícióiktól. Elválasztva egymástól az összetartozókat tönkretették a családi és rokoni kapcsolatokat. Ezzel gyengítették a társadalmi kohéziót és az önszerveződés lehetőségét, és lehetetlenné tették, hogy a feketék munkájuk hasznából részesül-hessenek. A rabszolgaság társadalmi intézményé-nek kialakulását Virginia állam - az első gyarmat - példáján keresztül mutatjuk be.


8. Az NAACP létrejöttétől Franklin D. Roosevelt elnökválasztási kampányáig
2012.02.28.

1907-ben kezdte meg működését a National Association for the Advencement of Colored People (NAACP), amelynek fő célkitűzései közé tartozott az iskolai szegregáció felszámolása, vagyis a választó-jog követelése, a munkaerő piaci diszkrimináció megszüntetése. Később követelte, hogy az NAACP küldjön megfigyelőt az American Federation of Labourba, a faji határok felszámolása érdekében, és érje el, hogy a fekete munkásokat ne használják sztrájktörőknek. Az 1909-ben John D. Rockefeller és Julius Rosen-wald anyagi támogatásával indult Urban League egyik feladata pont az volt, hogy Délen munkásokat toborozzon az északi üzemekbe, és távoltartsa a munkásokat a sztrájktól. Mivel a vezetőség főleg társadalomtudományi végzettségű volt, ezért a szervezet szociális akcióira középosztálybeli szem-lélet nyomta rá a bélyegét.


9. Henry Truman elnökségétől a Voting Rights Act törvénybe iktatásáig
2012.03.14.

Közvetlenül a második világháború után, 1946-ban, a Demokrata Henry Truman (1884-1972) felállított egy elnöki bizottságot, a Committee On Civil Rights-ot, mely emberi jogi szempontból vizsgálta és elemezte a fekete amerikaiak társadalmi helyzetét. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a feketék elleni diszkrimináció és a szegregá-ció nagymértékben jelen van az amerikai társadalom mindennapjaiban. Többek között az oktatásban, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, vagy az ingatlanpiacon. A bizottság következtetéseit és ajánlásait Truman a két évvel későbbi elnökválasz-tási kampányban használta fel, mely főleg a déli Demokrata Párt tagjaiból váltott ki heves tiltakozást.


10. Az 1960-as amerikai elnökválasztási kampány és az Afrika-kérdés
2012.05.12.

Roman Podhoretz, a Commentary újságírója, a 60-as évek elején a következőkben látta a fehérek és feketék közötti, egyre mélyülő társadalmi konfliktus okát: „A fehér és fekete amerikaiak közötti viszonyt a gyerekkortól fellépő kölcsönös gyanakvás, félelem, az egymásról elképzelt fantáziák határozzák meg. A két fél között nincs valódi társadalmi kapcsolat, soha nem találkoznak egymással, vagyis ezek csak futó, felületes érintkezések, melyeket egyaránt jellemez az egymás démonizálása vagy eszményítése, és a kettős erkölcs.”


11. A Voting Rights Act megszületésétől a Ronald Reagen-i neokonzervatív fordulatig
2012.05.30.

A Voting Rights Act hatályba lépése után tűnt fel Carl Stokes (1927-1996), az első fekete politikusok egyike, aki polgármesteri kampánya során elsősor-ban a fekete szavazókat kívánta megszólítani. Carl Stokest 1967-ben választották meg Cleveland első fekete polgármesterévé. A demokrata Stokes etnikailag semleges kampányt folytatott, és a középosztálybeli fehéreket és feketéket kívánta megszólítani. Különösen nagy hangsúlyt helyezett - mintegy a mérleg nyelveként - a fehér szavazókra azokban a választókörzetekben, ahol a feketék kisebbségben voltak...


12. Jesse Jackson Szivárvány Koalíciójától Barack Obama elnökválasztási kampányáig
2012.09.14.

Thomas J. „Tom” Bradley (1917-1998) Los Angeles Demokrata polgármestereként Kalifornia kormányzói székéért indult 1982-ben, mert a népszerűtlen Demokrata Jerry Brown lemondott. Előnyére szolgált a városi önkormányzatnál polgármesterként végzett kilenc év munka és a Los Angeles rendőrfőnökeként eltöltött időszak. Bradley emellett kilenc évig Los Angeles polgármesterének hivatalát is betöltötte. A polgármester-választáson az etnikailag vegyes, de főleg a fehérek által lakott kertvárosokból kapott jelentős mennyiségű szavazatot...


13. Jesse Jackson 1984-es elnökválasztási kampánya
2012.09.24.

Jesse Jackson 1941. október 8-án született Greenvilleben, Dél Karolinában. Gyerek és fiatalkorát a rasszista Jim Crow rendszer keserítette meg. (...) A középiskola elvégzése után Jackson a University of Illinois-on kapott atlétika ösztöndíjat, majd a North Carolina Agricultural Collage (Észak-Karolinai Mezőgazdasági Főiskola) következett, ahol csak fekete diákok tanultak. Szociológia szakos hallgatóként vezető szerepet játszott az 1960-as Greensboro ülősztrájk megszervezésében, és részt vett több, déli szegregáció-ellenes kampányban...


14. George W. Bush, az « együttérző konzervatív », a republikánusok és a fekete közösség
2012.10.15.

A 2000-es kampánytól a Republikánus Párt azt a célt tűzte maga elé, hogy a fekete szavazók konzervatívan gondolkozó, megközelítőleg egyharmad részét elhódítsák a Demokratáktól. Ezért George W. Bush 2000. július 10-én az NAACP kongresszusán elmondott beszédében kifejtette, új szegénység-ellenes programra van szükség. Hangsúlyozta, hogy a civil és az egyházi szféráéra is új szerep vár, többek között a társadalmi megosztottság megszűntetése kérdésében. Úgy vélte, hogy az új társadalmi modellnek a gazdasági felemelkedés, az etnikai harmónia és az erős polgárjogok képezik az alapját. Mindenki számára kell egy új társadalmi szerződés, és Amerika nem lehet szegregált.


15. Barack Hussein Obama 2008-as elnökválasztási kampánya
2012.10.31.

Obama 1961. augusztus 4-én született Hawaii-on, egy kansasi anya, Stanley Ann Dunan, és egy kenyai apa, idősebb Barack Obama gyermekeként. A szülők 1964-ben elváltak és Stanley Ann hozzáment az indonéz Lolo Sotorohoz. Obama 6 és 10 éves kora között Indonéziéban élt, majd 1971-ben újra Hawaii-on, ahol kamaszkora nagy részét az anyai nagyszülőkkel töltötte. 1979-től Los Angelesben élt és az Occidental Collage diákja volt. 1981-83 között a Columbia egyetemen tanult nemzetközi kapcsolatokat és politológiát, diplomamunkáját a megújuló észak-dél kereskedelmi kapcsolatok rendszeréről írta. A diplomaszerzést (1983) követően két think-tanknek (Public Interest Reserach Group, Business Interna-tional Corporation) dolgozott, közben járt Indonéziában és Pakisztánban is...


16. Hillary Rodham Clinton 2008-as elnökválasztási kampánya
2012.11.15.

Barack Obamával szemben Hillary Clinton (1947-) a Congressonal Black Caucus hét tagjának és David Dinkins fekete politikusnak, valamint John Street philadelphiai polgármesternek a támogatását is maga mögött tudhatta. Ugyanis a Clinton kampány-stáb jelentős fekete közéleti személyeket hívott meg a csapatba, akiket kampányarcokként használt fel főleg a feketék által sűrűn lakott államokban, városokban. Így lett a kampányarc Cheryl Mills képviselői tanácsadó, aki Bill Clintont védte a szenátusi impeachment eljárás alatt; továbbá Quincy Jones lemezmogul, Robert L Johnson, a Black Entertaint-ment Television alapítója, Vermon Jordan ügyvéd, Bill Clinton tanácsadója; és egy olyan sport ikon, mint Magic Johnson...


17, Affirmative Action: A pozitív diszkrimináció elmélete és gyakorlata az Amerikai Egyesült Államokban
2012.12.14.

A pozitív diszkrimináció egyik fő célkitűzése, hogy az állam kárpótlást nyújtson az amerikai társadalom bizonyos hátrányos helyzetű csoportjainak (pl, nők, feketék, spanyol ajkúak, ázsiaiak, amerikai őslakók) a múltban elszenvedett sérelmeik miatt, melyek nemük vagy az adott etnikai, vallási közösséghez való tartozás miatt érték őket. Az alapkoncepció részét képezi, hogy a múltban elszenvedett sérelem bizonyíthatóan hátrányos helyzetbe hozta a kisebbségek tagjait a munkaerő-piacon, az oktatásban, a lakhatásban, vagy a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és így megakadályozta, hogy az American Dream (amerikai álom) részeseivé válhassanak, melyet olyan jellemzőkkel írhatunk le mint a felsőfokú végzettség, a stabil és jól fizetett állás, pénzügyi megtakarítások és a kertvárosi lakóhely.


18, A Black Politics sorozatban felhasznált szakirodalom jegyzéke
(hamarosan)