Határon túli magyar portálok összesített hírei

ZÁGRÁB. A szerb hatóságok hétfő óta a tovarniki határátkelő helyett, a tőle néhány kilométerrel északabbra lévő Babska körzetébe szállítják a migránsokat, feltehetően a horvát oldalon felállított opatovaci fogadótábor közelsége miatt - közölte az M1 helyszínen tartózkodó tudósítója kedden az MTI-vel.

A fogyatékkal élőket segítő egyesület a héten nyílt napokat tart, így csütörtökkel bezárólag minden nap reggel 9 és este 7 óra között fel lehet keresni a szervezet székhelyét, és ismerkedni lehet az ott dolgozókkal, illetve a szervezet tevékenységeivel. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében az egyesület péntek délután 3 órától beszámolót tart a 15 éves tevékenységéről a Deus Providebit Házban, majd könyvbemutató, táncelőadás és koncert vár az odalátogatókra. Péntek este 6 órától közös lufieregetés lesz a fogyatékkal élők kívánságaiért, a helyszínen adományokat gyűjtenek a HIFA Park számára.

GENF. Az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) kedden felszólította az Európai Uniót, hogy egyezzen bele további 120 ezer, azaz összesen 240 ezer migráns befogadásába, különben hiteltelen bármilyen széttelepítési program.

A Bükkhavasban, a leégett menedékháztól nem messze épült fel az a hegyi menedék, melynek „testvérei” vannak a Fehérmezőben, Kissomlyó mezején – hogy csak a legsűrűbben felkeresetteket említsük Gyergyó környékéről.
Kategória: Aktuális/Gyergyószék

Reagálva az Európai Bizottság bejelentésére, hogy az Európai Unió a toloncegyezmény értelmében Szerbiába toloncolhatja azokat a harmadik országokból érkezett migránsokat, akiknek nem nyújt menedéket, Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter közölte: nincsen valóságalapja annak, hogy a menekültek visszakerüljenek Szerbiába.

A munkálatokat három éve indította a Román Vízügyi Vállalat, az egymillió eurós beruházást a hatóság saját alapokból finanszírozza. Jövőre a jeddi úti híd utáni partszakaszon dolgoznak majd, a munkálatokhoz további 200 ezer euróra van szükség. Jelenleg az Înfrăţirii utcai híd környékén nehezen haladnak a munkálatokkal, de Cristian Bratanovici, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője a Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta, idén megpróbálják befejezni a munkálatokat ezen a szakaszon.

Ausztriában elfogtak öt embercsempészt, akik már több alkalommal menekültek százait vitték Szerbiából Magyarországon át Németország felé – közölte a felső-ausztriai rendőrség kedden.

A 25 és 53 év közötti férfiakat Linzben és a város környékén fogták el, négyüket szeptember 18-án, az ötödiket – egy 36 éves pakisztáni férfit – három nappal később. A csempészek fejenként mintegy 1500 eurót (csaknem 465 ezer forintot) kértek a menekültektől. A házkutatás során csaknem kétezer euró készpénzt, mobiltelefonokat, SIM-kártyákat, navigációs eszközöket és több autót foglaltak le. A gyanúsítottakat a linzi büntetés-végrehajtási intézetbe szállították, akár tíz évig tartó börtönbüntetést is kaphatnak.
A bandát az osztrák, a magyar és a szerb hatóságok közösen számolták fel, a nyomozás 2015 januárjában kezdődött.
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter elmondta: ennek a hálózatnak a felszámolása is megmutatja, hogy az embercsempészek elleni intézkedések hatásosak, az osztrák rendőrség a magyar és a szerb hatóságokkal szorosan és professzionálisan működik együtt.
Ausztriában csak szeptember eleje óta 1500 embercsempészt fogtak el, míg az előző évben összesen 1100-at. A legtöbben Kismartonban (Eisenstadt) vannak előzetes letartóztatásban. Jelenleg az osztrák börtönökben nyolcszázan ülnek embercsempészet miatt.

Az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) kedden felszólította az Európai Uniót, hogy egyezzen bele további 120 ezer, azaz összesen 240 ezer migráns befogadásába, különben hiteltelen bármilyen széttelepítési program.

Melissa Fleming, a hivatal szóvivője Genfben emlékeztetett arra, hogy csupán tengeren 480 ezer ember ékezett Európába, és naponta átlagosan 6 ezren jönnek, így a 120 ezres keretet 20 nap alatt kitöltik. Mint mondta, egy széttelepítési program önmagában nem fogja stabilizálni a helyzetet. A szóvivő szorgalmazta, hogy az EU sürgősen állítson fel befogadóhelyeket Görögországban, ahova emberek tízezrei érkeznek, főként szíriai menekültek Törökországon keresztül.
Fleming “életbevágóan fontosnak” mondta az EU-tagállamok igazságügy és belügyminisztereinek keddi tanácskozását, valamint az Európa Tanács szerdai értekezletét. Szavai szerint az EU-nak valószínűleg ez az utolsó lehetősége arra, hogy kezelni tudja a válságot.

Hét bemutatóra készül 223. évadában a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte Tompa Gábor, az intézmény igazgatója a keddi évadnyitó sajtótájékoztatón.

Tompa Gábor elmondta, hogy a társulat már elkezdte William Shakespeare Julius Caesar című drámájának a próbáit Silviu Purcarete rendezésében. Hozzátette, a világhírű román rendező először állítja színre ezt a Shakespeare-művet, és a társulat formabontó előadással állhat a közönség elé az október 9-i bemutatón.
Novemberben Franz Kafka Amerika című művét mutatják be Michal Docekalnak, a Prágai Nemzeti Színház igazgatójának a rendezésében, majd egy gyermekelőadás próbái kezdődnek el. Békés Pál A kétbalkezes varázsló című művét 2016 januárjában mutatja be a színház Béres László rendezésében.
Februárra August Strindberg A pelikán című művének a bemutatóját tervezik. A darabot Felix Alexa román rendező állítja színre. Márciusban az Amerikában élő Dominique Serrand francia rendező produkciójának premierjét láthatja a közönség. Mint Tompa Gábor elmondta, a Rekviem munkacímű zenés előadás több rekviem zenei anyagából építkezik.
A színházigazgató májusra ígérte Dragomán György Kalucsni című művének a bemutatóját Szász János filmrendező színrevitelében. Szilágyi Domokos Öregek könyvének – szintén májusi – bemutatójával az ötven éve meghalt erdélyi költő előtt kívánnak tisztelegni. Az előadást Mihaela Panainte rendezi.
Tompa Gábor megjegyezte: azért terveznek kevesebb bemutatót a most kezdődő évadban, hogy lehetőséget teremtsenek az elmúlt évadokban bemutatott, de keveset játszott előadások felújítására és műsorra tűzésére. Amint a sajtó rendelkezésére bocsátott tájékoztatóból kiderül, e korábbi előadások közül 19-et tart műsoron a színház.
Az igazgató beszámolt arról is, hogy már elkezdték a felkészülést a 2016. decemberi Interferenciák nemzetközi színházi fesztivál szervezésére, melynek témája az idegen és az utazó lesz. Hozzátette, akkor választották ki a témát, amikor még nem nehezedett a mostani migrációs nyomás Európára. “Már vannak olyan előadások, amelyek a bevándorlók beilleszkedési nehézségeit dolgozzák fel. Koreában láttam egy olyan előadást, amelyik egy észak-koreai menekült alkalmazkodási képtelenségéről szól” – magyarázta Tompa Gábor.
Azt is megemlítette, hogy a kolozsvári magyar színház társulata távoli vendégjátékokra is készül. Egy előadásukat Mexikóvárosba, egy másikat pedig Tokióba hívták meg.

Egy magyar állampolgár Mercedes márkájú gépkocsijában dohányárut próbált Ukrajnából Romániába csempészni a Nevetlenfalu–Halmi határátkelőn – adta hírül a mukachevo.net hírportál szeptember 22-én az Állami Pénzügyi Szolgálat kárpátaljai igazgatóságának közleményére hivatkozva.
A vámellenőrzés során 240 doboz, zárjeggyel ellátott, ukrán gyártmányú Rothmans cigarettát találtak az autóban. A vámhivatal munkatársai a dohányárut a gépkocsi első sárvédője alatt, egy speciálisan erre a célra kialakított rejtekhelyen találták meg.
Az ukrán vámszabályzat megsértéséért a dohányárut, valamint a gépkocsit elkobozták, a cigarettacsempész ellen büntetőeljárást indítottak.

Kárpátalja.ma

Lengyelország kész több menekültet befogadni annál, mint amennyit az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszer előírna, az Európai Uniónak azonban jobban kellene védenie a határait, és garantálnia kellene állampolgárai biztonságát – közölte a lengyel külügyminiszter a tegnap több európai napilapban is közzétett írásában.

„Az Európai Uniónak és a tagállamoknak átfogó és hatékony lépéseket kell tenniük a menekültügyi és bevándorlási politika terén” – hangsúlyozta Grzegorz Schetyna az egyebek mellett a lengyel Gazeta Wyborcza és a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent írásában.

Az RFI újságíróinak értesülése szerint, amennyiben egy uniós állam nem fogadja el a rá kiszabott menekültkvótát, minden egyes menekült után 6500 euró büntetést kell fizessen. Ezzel szemben az unió 6000 eurót ad minden menekült befogadására. A javaslatok között az is szerepel, hogy korlátozni kell a menekültek hozzáférését a tagállamok szociális rendszeréhez, és amennyiben elhagyják az országot, ahová elhelyezték őket, egy más tagállam elrendelheti a visszatoloncolásukat. Az EU belügyminiszterei ma ismét Brüsszelben tárgyalnak a kötelező kvótákról. 120 ezer menekült szétosztásáról kellene dönteniük. A kötelező menekültkvótákat azonban több tagállam is ellenzi, Románia és Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia is kifogásolja az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát. A kérdésről holnap az EU állam- és kormányfői is tárgyalni fognak a Brüsszelbe összehívott rendkívüli csúcstalálkozón. Közben ma az ENSZ menekültügyi hivatala bejelentette, a szétosztási program csak akkor lehet hatékony, ha legalább 240 ezer menekült szétosztását fogadják el a tagállamok, hiszen év eleje óta már 480 ezer menekült érkezett Európába.

Ezt 2011-ben bocsátotta ki a Roşia Montana Gold Corporation kérésére a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Ügynökség, a dokumentum érvénytelenítését a bánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior egyesület és a Mentsük meg Verespatakot! Mozgalom kérte a bíróságtól. Az Alburnus Maior egyesület közleményében arra is rámutat, hogy eddig több hatósági véleményezést sikerült érvényteleníteni, így nyilvánvalóvá vált, a hatóságok jogtalanul kedveztek a cégnek. Az RMGC júliusban beperelte Romániát a Világbank mellett működő nemzetközi bíróságon, azzal vádolja az országot, hogy jogtalanul akadályozza a verespataki beruházás megvalósítását.

A híresztelésekkel ellentétben a magyar kormány nem vásárolta meg a román a labdarúgó harmadik ligában játszó FK Csíkszeredát. Szondy Zoltán, a klub elnöke határozottan cáfolta a hírt.
Kategória: Aktuális/Csíkszék

Az INSCOP közvélemény-kutatása alapján a lakosság 35 és fél százaléka véli úgy, az országnak be kellene fogadnia a menekülteket. Az utóbbi csoport nagy többsége, 82 százaléka szerint Romániának magának kellene meghatároznia, hány migránst tud fogadni, kevesebb mint 15 százaléka szerint el kellene fogadni az EU által javasolt befogadási kvótát. A felmérésből az is kiderül, a lakosság alig több mint negyede ért egyet azzal, hogy a menekültek letelepedhessenek Romániában, 65 százaléka ellenzi ezt. A romániaiak 24 százalékát nem zavarná, ha a menekültek a saját településén állapodnának meg. 67 százaléka nem szeretné, ha menekültek telepednének le közvetlen környezetében. Az INSCOP szeptember 10. és 15. között végezte felmérését 1085 személy megkérdezésével. A kutatás hibahatára 3 százalék.

Ábrándokat kerget az Európai Unió, ha azt gondolja, hogy a kötelező kvótarendszer megoldhatja a migrációs válságot – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában az MTI tudósítójának.

Több személynél, valamint vállalkozásnál tartanak házkutatásokat több, mint 2,6 millió lej értékű adócsalás ügyében a háromszéki rendőrök Kovászna, valamint  Brassó megyében.
Kategória: Aktuális/Háromszék

Bejelentés érkezett a beregszászi tűzoltóságra szeptember 21-én, hétfőn délután fél kettőkor, miszerint kigyulladt a Széchenyi utcán található városi piac egyik épülete – olvasható a zaholovok.com.ua hírportálon.
A tűzoltók a helyszínen megállapították, hogy a piac raktárépülete kapott lángra. Az oltást megnehezítette, hogy a helyiség tele volt könnyűipari termékekkel, így több mint egy órán át tartott a lángok megfékezése.
A tűz oka egyelőre ismeretlen, jelenleg is tart a kárfelmérés. A tűz során húsz négyzetméternyi területen megsemmisült a helyiség burkolata és tetőszerkezete, valamint az ott tárolt áru. További tizenöt négyzetméternyi területen a falak is rongálódtak a tetővel együtt.
A tűzoltóknak sikerült megóvniuk a lángoktól a közelben elhelyezkedő kávézó és bolt épületét, valamint a piac többi részét.
Személyi sérülés nem történt, mivel hétfőnként a piac zárva tart.

Kárpátalja.ma

A büszkeségnapi felvonulás incidensek nélkül úgy zajlott le, ahogyan az egy korszerű államhoz illik, gratulált közleményében Kori Udovički államigazgatási és önkormányzati miniszter a Pride szervezőinek.

Jelenleg az ukrán hadsereg az európai kontinens egyik legerősebb fegyveres ereje – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő kedden Kijevben, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén, amelyen részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.

Az ukrán elnök meggyőződését fejezte ki, hogy az ország fegyveres erői a NATO-normák szerint végrehajtott reformok után nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságának és stabilitásának zálogává válnak.
Kijelentette, hogy az előző ukrán vezetés által képviselt katonai semlegesség politikája “bűncselekmény” volt az állam érdekeivel szemben.