EuVI - Média Blog

Zoltán Fehér : The New Faces of an Old Art: Creative Diplomacy in the 21st Century
Charles University, Jinonice, room J2080
Prague, 17 h

For centuries, the often uneasy and war-burdened relations between countries were not only conducted on the formal governmental level - in fact they were mostly shaped through backdoor dealings. The gradual democratization of most countries in the world has brought about an opening of diplomacy towards the wider public. With the help of the digital revolution, many governments have engaged in new, experimental forms of diplomacy in recent years. Drawing on his own experience of rising through the ranks of the Hungarian diplomatic corps, Zoltán Fehér will identify and define the pioneering new forms of transatlantic diplomacy ranging from the representations of national cultures through art events to the creative use of the potential of the mass media for cultural diplomacy to the diplomatic use of the "new media" such as social networks and blogging. In his presentation, Fehér hopes to challenge his audience to think outside the box of conventional diplomacy and identify and pursue alternative and new forms of cultural ties – for a new understanding of international relations in the 21st century.

Zoltán Fehér has just stepped down as Hungary's Chargé d'Affaires in Ankara, Turkey. He served as Hungary’s deputy ambassador in Ankara, Turkey since 2011. He previously served at the Embassy of Hungary in Washington D.C. as Chief Creative Officer and Foreign Policy Analyst (2005-2009), and held various positions in the Ministry of Foreign Affairs since 2002. He holds Master’s degrees in Political Theory and American Studies from Eötvös Loránd University (ELTE) and a Law degree from Pázmány Catholic University. In 2001/2002, he studied International Relations at Bard College (New York State) as a Kellner Scholar. He has taught International Relations and European Studies at ELTE, Pázmány Catholic University and King Sigismund College while his scholarly work has also been published. From 2009 to 2011, he served as President of the Young Diplomats Club in Budapest. His work and achievements have been written on in various publications, including the Diplomatic Pouch, The Washington Times, CBS News, The Georgetowner, Népszabadság, Fraternity Magazine, Forbes Magazine and Ankara Scene.

Erdogan török miniszterelnök hamis zászlós műveletet (false-flag operation) tervezett, hogy megtámadhassa a szír elnököt, Aszadod.

A videó angol átirata :
Bugünkü Suriye tapelerinin ilk partının İngilizcesi.

ELECTION DRIVEN WAR PLANS – I
PART 1
Ahmet Davutoğlu:
“Prime Minister said that in current conjuncture, this attack (on Suleiman Shah Tomb) must be seen as an opportunity for us.”
Hakan Fidan:
“I’ll send 4 men from Syria, if that’s what it takes. I’ll make up a cause of war by ordering a missile attack on Turkey; we can also prepare an attack on Suleiman Shah Tomb if necessary.”
Feridun Sinirlioğlu:
“Our national security has become a common, cheap domestic policy outfit.”
Yaşar Güler:
“It’s a direct cause of war. I mean, what’re going to do is a direct cause of war.”
--------
FIRST SCREEN:
Ahmet Davutoğlu: I couldn’t entirely understand the other thing; what exactly does our foreign ministry supposed to do? No, I’m not talking about the thing. There are other things we’re supposed to do. If we decide on this, we are to notify the United Nations, the Istanbul Consulate of the Syrian regime, right?
Feridun Sinirlioğlu: But if we decide on an operation in there, it should create a shocking effect. I mean, if we are going to do so. I don’t know what we’re going to do, but regardless of what we decide, I don’t think it’d be appropriate to notify anyone beforehand.
Ahmet Davutoğlu: OK, but we’re gonna have to prepare somehow. To avoid any shorts on regarding international law. I just realized when I was talking to the president (Abdullah Gül), if the Turkish tanks go in there, it means we’re in there in any case, right?
Yaşar Güler: It means we’re in, yes.
Ahmet Davutoğlu: Yeah, but there’s a difference between going in with aircraft and going in with tanks…
SECOND SCREEN:
Yaşar Güler: Maybe we can tell the Syrian consulate general that, ISIL is currently working alongside the regime, and that place is Turkish land. We should definitely…
Ahmet Davutoğlu: But we have already said that, sent them several diplomatic notes.
Yaşar Güler: To Syria…
Feridun Sinirlioğlu: That’s right.
Ahmet Davutoğlu: Yes, we’ve sent them countless times. Therefore, I’d like to know what our Chief of Staff’s expectations from our ministry.
Yaşar Güler: Maybe his intent was to say that, I don’t really know, he met with Mr. Fidan.
Hakan Fidan: Well, he did mention that part but we didn’t go into any further details.
Yaşar Güler: Maybe that was what he meant… A diplomatic note to Syria?
Hakan Fidan: Maybe the Foreign Ministry is assigned with coordination…
THIRD SCREEN:
Ahmet Davutoğlu: I mean, I could coordinate the diplomacy but civil war, the military…
Feridun Sinirlioğlu: That’s what I told back there. For one thing, the situation is different. An operation on ISIL has solid ground on international law. We’re going to portray this is Al-Qaeda, there’s no distress there if it’s a matter regarding Al-Qaeda. And if it comes to defending Suleiman Shah Tomb, that’s a matter of protecting our land.
Yaşar Güler: We don’t have any problems with that.
Hakan Fidan: Second after it happens, it’ll cause a great internal commotion (several bombing events is bound to happen within). The border is not under control…
Feridun Sinirlioğlu: I mean, yes, the bombings are of course going to happen. But I remember our talk from 3 years ago…
Yaşar Güler: Mr. Fidan should urgently receive back-up and we need to help him supply guns and ammo to rebels. We need to speak with the minister. Our Interior Minister, our Defense Minister. We need to talk about this and reach a resolution sir.
Ahmet Davutoğlu: How did we get specials forces into action when there was a threat in Northern Iraq? We should have done so in there, too. We should have trained those men. We should have sent men. Anyway, we can’t do that, we can only do what diplomacy…
Feridun Sinirlioğlu: I told you back then, for God’s sake, general, you know how we managed to get those tanks in, you were there.
Yaşar Güler: What, you mean our stuff?
Feridun Sinirlioğlu: Yes, how do you think we’ve managed to rally our tanks into Iraq? How? How did manage to get special forces, the battalions in? I was involved in that. Let me be clear, there was no government decision on that, we have managed that just with a single order.
FOURTH SCREEN:
Yaşar Güler: Well, I agree with you. For one thing, we’re not even discussing that. But there are different things that Syria can do right now.
Ahmet Davutoğlu: General, the reason we’re saying no this operation is because we know about the capacity of those men.
Yaşar Güler: Look, sir, isn’t MKE (Mechanical and Chemical Industry Corporation) at minister’s bidding? Sir, I mean, Qatar is looking for ammo to buy in cash. Ready cash. So, why don’t they just get it done? It’s at Mr. Minister’s command.
Ahmet Davutoğlu: But there’s the spot we can’t act integratedly, we can’t coordinate.
Yaşar Güler: Then, our Prime Minister can summon both Mr. Defence Minister and Mr. Minister at the same time. Then he can directly talk to them.
Ahmet Davutoğlu: We, Mr. Siniroğlu and I, have literally begged Mr. Prime Minster for a private meeting, we said that things were not looking so bright.
FIFTH SCREEN:
Yaşar Güler: Also, it doesn’t have to be crowded meeting. Yourself, Mr. Defence Minister, Mr. Interior Minister and our Chief of Staff, the four of you are enough. There’s no need for a crowd. Because, sir, the main need there is guns and ammo. Not even guns, mainly ammo. We’ve just talked about this, sir. Let’s say we’re building an army down there, 1000 strong. If we get them into that war without previously storing a minimum of 6-months’ worth of ammo, these men will return to us after two months.
Ahmet Davutoğlu: They’re back already.
Yaşar Güler: They’ll return to us, sir.
Ahmet Davutoğlu: They’ve came back from… What was it? Çobanbey.
Yaşar Güler: Yes, indeed, sir. This matter can’t be just a burden on Mr. Fidan’s shoulders as it is now. It’s unacceptable. I mean, we can’t understand this. Why?
SIXTH SCREEN:
Ahmet Davutoğlu: That evening we’d reached a resolution. And I thought that things were taking a turn for the good. Our…
Feridun Sinirlioğlu: We issued the MGK (National Security Council) resolution the day after. Then we talked with the general…
Ahmet Davutoğlu: And the other forces really do a good follow up on this weakness of ours. You say that you’re going to capture this place, and that men being there constitutes a risk factor. You pull them back. You capture the place. You reinforce it and send in your troops again.
Yaşar Güler: Exactly, sir. You’re absolutely right.
Ahmet Davutoğlu: Right? That’s how I interpret it. But after the evacuation, this is not a military necessity. It’s a whole other thing.

SEVENTH SCREEN
Feridun Siniroğlu: There are some serious shifts in global and regional geopolitics. It now can spread to other places. You said it yourself today, and others agreed… We’re headed to a different game now. We should be able to see those. That ISIL and all that jazz, all those organizations are extremely open to manipulation. Having a region made up of organizations of similar nature will constitute a vital security risk for us. And when we first went into Northern Iraq, there was always the risk of PKK blowing up the place. If we thoroughly consider the risks and substantiate… As the general just said…
Yaşar Güler: Sir, when you were inside a moment ago, we were discussing just that. Openly. I mean, armed forces are a “tool” necessary for you in every turn.
Ahmet Davutoğlu: Of course. I always tell the Prime Minister, in your absence, the same thing in academic jargon, you can’t stay in those lands without hard power. Without hard power, there can be no soft power.
EIGTH SCREEN
Yaşar Güler: Sir.
Feridun Sinirlioğlu: The national security has been politicized. I don’t remember anything like this in Turkish political history. It has become a matter of domestic policy. All talks we’ve done on defending our lands, our border security, our sovereign lands in there, they’ve all become a common, cheap domestic policy outfit.
Yaşar Güler: Exactly.
Feridun Siniroğlu: That has never happened before. Unfortunately but…
Yaşar Güler: I mean, do even one of the opposition parties support you in such a high point of national security? Sir, is this a justifiable sense of national security?
Feridun Sinirlioğlu: I don’t even remember such a period.
NINTH SCREEN:
Yaşar Güler: In what matter can we be unified, if not a matter of national security of such importance? None.
Ahmet Davutoğlu: The year 2012, we didn’t do it 2011. If only we’d took serious action back then, even in the summer of 2012.
Feridun Sinirlioğlu: They were at their lowest back in 2012.
Ahmet Davutoğlu: Internally, they were just like Libya. Who comes in and goes from power is not of any importance to us. But some things…
Yaşar Güler: Sir, to avoid any confusion, our need in 2011 was guns and ammo. In 2012, 2013 and today also. We’re in the exact same point. We absolutely need to find this and secure that place.
Ahmet Davutoğlu: Guns and ammo are not a big need for that place. Because we couldn’t get the human factor in order…

Forrás : http://www.twitlonger.com/show/n_1s15hj6

Ha nem is minden részletében pontos (főként az ukrán események kapcsán) túlzásai ellenére is ez a videó alapvetően jól körvonalazza az olyan NGO-k, mint a HRW vagy a MSF; illetve a NED tevékenységét napjainkban. A Wikileaks kiszivárogtatásokból kezdünk egyre több részletet megismerni, de saját kutatásaink is alátámasztják, hogy például Szudán és Dél-Szudán kapcsán jellemzőek (voltak) a HRW komoly aránytévesztései.
Hamarosan megjelenő írásunk a koszovói beavatkozás 15 éves évfordulója kapcsán további példákat fog hozni a francia (MSF) és az USA-féle "NGO- és média-hadviselésre", az amerikai külügyhöz kapcsolódó médiacégek közvéleményt befolyásoló tevékenységére. Mindezek fényében az alábbi videó állításai minket nem leptek meg. Persze az oroszok hasonló és egyéb eszközökkel folytatják nagyhatalmi politikájukat, melyről viszont az orosz kötődésű videó ugyanakkor sajnálatos módon hallgat...

Szergej Alekszandrovics Bojarkin előadása a Pannon Egyetemen, Veszprém, 2013. október 30.
Az összefoglalót készítette : Bognár Klaudia (Pannon Egyetem, az Europa Varietas Intézet gyakornoka)

A Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézete 2013. október 30-án vendégül látta a Rosatom beruházási igazgatóságának programigazgatóját, a Rusatom Overseas igazgatójának tanácsadóját, Szergej Alekszandrovics Bojarkint.
Az előadóról érdemes tudni, hogy pályája kezdetén katonai projektekkel foglalkozott. Az előadás során mind a mérnöki mind a nemzetközi kapcsolati vonatkozásokra kitért. A hallgatóság teljes áttekintést kaphatott az atomenergetikai vállalat működéséről, fejlesztéseiről és gazdasági érdekeiről egyaránt. Az összegzésemben ezek egyes aspektusaira fogunk kitérni.

A Rosatom vállalat munkáját megközelítőleg 300 ezer ember, 250 cég és szervezet látja el Oroszországban, mellyel az atomenergetikai ipar egészét átfogja. Az elektromos energia előállítása mellett másfajta beruházások is hatásköre alá tartozik, így lehet az, hogy saját atomjégtörő flottával rendelkezik. Harminc éve foglalkozik a cég fejlesztésekkel, továbbá, az új generációs atomreaktorok megtervezésében kiemelt szerepe van.

A biztonsági elvek, melyeket a világ közössége, mint elvárást fogalmazott meg; tervezési elvek, melyeket az új reaktoroknál vesznek figyelembe. Ezek mind alapkövét képezik a mai szemléletnek. Követelmény: radioaktív szennyezés semmilyen esetben sem kerülhet ki a reaktorokból!

Három alapvető biztonsági elvárás fogalmazódik meg.
1.) Az első értelmében magát a reakciót ellenőrzés alatt kell tartani, mely funkció Csernobil esetében sérült, így ellenőrizetlenül növekedett meg a reaktor teljesítménye.
2.) Másodsorban, rendkívüli esemény során el kell tudni vezetni a felesleges hőt, mely pont Fukushima esetében nem valósult meg.
3.) Végül, bármilyen terven kívüli baleset során a hasadékanyagot ellenőrzés alatt kell tudni tartani.

A Fukushimában történt baleset következményeit levonva elmondható, hogy a biztonsági előírásokat a legextrémebb külső behatások esetén is szavatolni kell. A következőkben szemléltetésképp arányok kerülnek bemutatásra a jobb megértés szempontjából. Egy 7 magnitúdós rengés 1 megatonnás bomba erejével ér fel. 8 magnitúdós rengés 32 hidrogénbombáéval. Japánban a földrengés ereje egy pontban szabadult el, 400 km-es szakaszt szökőár tarolt le. 20 ezer embernyi áldozatot követeltek az események. De érdekes tény, hogy további 5 ezer ember a természeti katasztrófa hatásaképpen ipari jellegű balesetekben lelte halálát. A fukushimai erőműben senki nem vesztette életét, egyetlen egy ember sem kapott sugárdózist. Az üzemeltetők közül 17-en kaptak nagyobb mennyiségben sugárzást, de az sem volt az egészségre veszélyes. A kitelepített 60 ezer emberből 12 ezren voltak az erőmű közvetlen közelében. A pusztításban az ipari létesítményekben felcsapó tüzek jelentették az egyik legnagyobb problémát. Ismerve a félelmeket, fóbiákat, abból kell kiindulni a tervezés során, hogy a biztonságot a legfőbb szintre emeljük. Ezeket a következtetéseket Oroszországban Csernobil után levonták. A kilencvenes években új szabályozások voltak, melyek során figyelembe vették az addigi tapasztalatokat. Második tanulsága volt Csernobilnak, hogy különböző szintű rendszerekkel kell a biztonságot garantálni. Csak aktív vagy csak passzív biztonsági megoldások nem a helyes elvet képviselik, mert mind a kettő gyakorlatbeli megvalósítása szükséges egyazon tervezésen belül.

A jelenlegi projektekben öt biztonsági rendszer működik. Egyik fontos eleme, hogy speciális áramforrást alkalmaznak a reaktoroknál, melyek során azok elektromos áram nélkül is működnek. A passzív és a mobil rendszerek is kiépítésre kerülnek, mely utóbbinak az a funkciója, hogy balesetek esetében nagyon gyorsan az atomerőművek területére szállíthatóak. Fukushima esetében a passzív biztonsági rendszer nem volt megfelelően karbantartva, mely a problémát okozta. Garantálni kell az aktív rendszert biztosító személyzetet, Fukushimánál az irányító terem nem volt hermetikusan elzárva, melynek következtében el kellett volna hagynia azt a személyzetnek, de tény hogy bátrak volta és maradtak a létesítményben. Egyértelműen tervezési hibáról beszélhetünk az ő esetükben. Egy reaktort egy esetleges repülőgép rázuhanástól és természeti katasztrófától is védeni kell. A reaktortérben nem lehet gyúlékony anyagot tárolni, gázalapú tűzoltó rendszert nem szabad használni, mert a személyzet megfulladhat. Az oroszok a 90-es évektől kezdve a nyomottvizes reaktoroknál ezeket mind figyelembe vették. Az Európai Unió területén 18 orosz blokk működik, melyek a Fukushima utáni stressz-teszten átmentek.

A Rosatom három típusú erőművet ajánl, melyek közül az egyik a 3+ generációs reaktortípus, melyek egy nem tervezett baleset esetén is, amikor zónaolvadás bekövetkezik, képes a hasadékanyagot bent tartani. Továbbá, nincs szükség a lakosság evakuálására sem. Jelenleg a világban kettő működik belőlük a Rosatom kivitelezése által, mind a kettő Kínában, az első 2005-ben, a második 2007-ben készült el. Az IAEA vizsgálatokat végzett, melynek során minden biztonsági előírásnak megfeleltek. Fontossága az áramszabályozásban rejlik. A szabályozó rudak fölülről zuhannak a reaktorba, melyeket mágnesek tartanak. Áramhiány esetén azonnal leejtik a rudakat, ezzel megakadályozván, hogy a rendszer megfusson. Fukushimánál alulról, gáznyomás hatására jutnak a reaktortérbe a szabályozó rudak, mely a tervezés biztonsági elveinek nem felel meg. Lényeges különbséget kell látni az országok között a biztonsági rendszerek megerősítésének kivitelezésében. Az oroszok biztosra akartak menni azzal, hogy rögtön Csernobil után a szabályozó rudak számát 80-ról 121-re emelték meg, ezzel szemben az USA 80-ról 60-ra csökkentette azokat. A borsav befecskendezésével lehetőség van a reakció szabályozására, de az orosz emelés hatására arra ott már nincs szükség.

Fontos szempont a biztonsági rendszer kiépítésénél a hőelvezetés. Egyik lehetőség, hogy aktív módon teszik azt, mint Fukushimánál, ahol azt a tengerbe vezették volna, de a szökőár tönkretette az azt szolgáló rendszert. Oroszország ezzel szemben nyújtott megoldása négy olyan medence megépítése, melyek áramkiesés esetén is folyamatosan fel tudják venni a hőt. Következő lépésként a hő a levegőbe távozik, melyet egy automatikus rendszer meghatározott hőmérséklet felett indít be, így juttatva azt az atmoszférába gőzfejlesztésen keresztül. 72 órás folyamat alatt eltávolítható a hő. A másik szempont az atomreaktorok megtervezésénél és kivitelezésénél, hogy a hasadékanyagot mindenképp benntartsuk. Ennek során meg kell akadályozni a felszíni sérülését. Fukushimánál a felesleges nyomást a légkörbe vezették, de radioaktív anyagok kerültek ki vele együtt. Továbbá, meg kell akadályozni egy esetleges hidrogénrobbanást, mely Japánban szintén nem sikerült.

Az oroszoknak minden egyes veszélyforrásra van megoldásuk. Kiépítettek egy nyomásnövekedést kezelő rendszert, illetve, megfelelő módszert dolgoztak ki a hidrogén eltávolítására. Viszont az úgynevezett zónaolvadék-csapda beletervezése a reaktorokba megdrágítja a projektet, mégis elengedhetetlennek tartják. A világon egyedül ők rendelkeznek ezzel a technológiával, mely versenyelőnyt jelent számukra. Jelenleg 28 reaktorblokk van orosz megrendelésre, és évente két reaktorblokkot adnak át és kezdenek el építeni. Nagy a megrendelések száma a Rosatom részére. Érdekesség, hogy az ő esetükben sorozatgyártás folyik, mely olcsóvá és gyorssá teszi a konstrukciós folyamatokat. Fele annyiba kerül az ő általuk kivitelezett létesítmény, mint például a franciáké. A finnek is bizalmat táplálnak irántuk, tender nélkül a Rosatomnak adták az új reaktorok építését. Nem tartják az oroszok a tendert a legjobb megoldásnak egy ilyen típusú beruházás során, mert nem biztos, hogy a legmegfelelőbb alany nyerné azt el. A vállalatnak 2010 során 12, míg 2011-ben 21 megrendelése volt. 38 esetben előzetes tárgyalások folynak, illetve, engedélyekre várnak, mint Nagy-Britannia esetében. Kiemelkedő előnye a többi atomenergetikai vállalattal szemben, hogy a kiégett fűtőanyagok kezeléséről ők gondoskodnak, ami azt jelenti, hogy Oroszországba visszaviszik azokat és ott tárolják őket. A többi esetben viszont helyben, az atomerőműben maradnak a kiégett elemek.

A világrangsor alapján a Rosatom az első helyet tudhatja magáénak a világpiaci lefedettség területén, hisz annak 40 százaléka felett rendelkezik. Mindenkit legalább 10 évvel megelőz Oroszország a technológia fejlettség területén. Oroszországban az orosz és az IAEA előírásokat tartják be, míg más országokban ehhez hozzáveszik az adott állam szabályozását is. Konzervativizmus az egyik jellemzője a vállaltnak, mely a biztonsági előírások megtartása miatt kiemelten fontos.

A magyarországi beruházásokat a vállalat rendkívül sürgősnek tartja az elektromos áram árának várható drasztikus emelkedése végett, ezért az országnak lépéseket kell tenni, mert a környező országokban is hiány lesz a reaktorleállítások és a nagymértékű felvásárlás következtében. Remélik, hogy ők fogják elnyerni a kivitelezését a tervezett 3+ generációs reaktoroknak. Több szempontból is előnyös lenne a magyar vállalkozások számára. A Rosatom megközelítőleg 40 százalékban helyi szinten szerzi be az építkezéshez szükséges munkaerőt, anyagokat sok vállalattal ellentétben, ahol minden részletet saját országukból hoznak be, azaz saját embereiknek adnak munkát. Meggondolandó lehetőségeket kínálnak, de egyenlőre még kérdés, hogy mindez hogyan fog alakulni Magyarországon.

Az előadás során meggyőző érvek hangzottak el a Rosatom mellett, mely anyagi, gyorsasági és biztonsági előírások szempontjából is kielégítő képet mutatnak számunkra. Levonható konklúzióként, hogy Csernobil és Fukushima mérföldkőnek számítanak a fejlesztések és a biztonsági stratégiák megerősítésében. Eloszlatható a világ közvéleménye által felállított tévhit, hogy az oroszok által épített atomerőművek megbízhatatlanok. A megrendelések számából is jól tükröződik, hogy állami szinten a kétségek teljes mértékben eloszladoztak és kiemelt partnerként kezelik az orosz óriásvállalatot.

Az MTV Este vendége Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az EuVI munkatársa volt.

Interjú Varga Gergellyel (SVKI, EuVI) az MTV Ma Reggel-ben :

Interjú Varga Gergellyel (SVKI, EuVI) az MTV-ben :

Maráczi Tamás vendégei: Varga Gergely Amerika-szakértő (SVKI, EuVI) és Zord Gábor külpolitikai újságíró. (MNO)

Interjú Varga Gergellyel (SVKI, EuVI) 00:26:50-től

Külpolitika a kampányban

A belpolitikai kérdések mellett főként a Közel-Kelet kapott hangsúlyt a választási kampányban, hiszen az iraki háború öröksége mellett döntő, hogy jelenleg is több tízezer amerikai katona szolgál Afganisztánban. Európa helyett azonban több szó esett Ázsiáról, azon belül is Kínáról – értékelte a kampányt Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa.

Megjegyezte: ugyan Obama az elmúlt években fontos külpolitikai eredményeket is elért – emlékezetes volt elnöksége első időszakában a közel-keleti nyitás –, ám a jelentős várakozásoknak nem tudott teljes mértékben megfelelni. A geopolitikai realitások, a hatalmi érdekek mentén húzódó konfrontációk Obama külpolitikáját egy idő után részben felőrölték – vélekedett.

A teljes interjút meghallgathatja a Hirado.hu honlapon. (Felülről a harmadik.)

Az MTV Ma reggel vendége volt Varga Gergely (SVKI, EuVI)
2012. szeptember 14.

Az MTV Közbeszéd vendége volt Varga Gergely biztonságpolitikai szakértő (SVKI, EuVI) - 02:04-től
2012. szeptember 13.

Le Brésil - la 6ème puissance économique mondiale avant le Royaume Uni.
1, Etats-Unis
2, Chine
3, Japon
4, Allemagne
5, France
6, Brésil
7, Royaume-Uni

Taux de croissance au Brésil :
2010 - 7,5%
2011 - 3%

Niveau de vie :
Brésil - 12.900 USD/habitant
France - 44.400 USD/habitant
USA - 48.100 USD/habitant

L'objectif brésilien est d'arriver à la cinquième position en 2015 devant la France...

Interjú Rácz Andrással
Nem örülnek a gyenge Oroszországban érdekeltek, ugyanis 2012-től újra a keménységéről ismert Vladimir Putyin lehet Oroszország első számú vezetője, miután a jelenlegi hatalmi erő az Egységes Oroszország Párt őt javasolja elnökjelöltnek.

Putyin 2000-től 2008-ig, két cikluson át volt Oroszország elnöke, az alkotmány értelmében egymás után háromszor nem indulhatott. A négy éves kormányfői munka után azonban visszatérhet az ország élére, miután a jelenlegi államfő Dmitrij Medvegyev ahelyett, hogy újrajelöltette volna magát, elegánsan hátralépett. Putyint a lakosság 74 százaléka támogatja, ezért a kormánypárt mind a parlamenti, mind az elnökválasztáson biztos sikerre számíthat.

Forrás : Tandem - Rájátszás (HírTV)

ECHO TV : Jelen-Időben
2011.07.09.

Nézze meg az EchoTV oldalán!

Magyar Hírlap Sajtóklub
Varga Gergely biztonságpolitikai szakértő, Nemzetvédelmi Egyetem, (EuVI)
Téma: Nagyhatalmak és Magyarország
Műsorvezető: Máté T. Gyula és Kúl Bernadett.

Budapest, 2011. július 4., hétfő (MTI)

Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a transzatlanti hét eseményei cáfolatot adtak azokra a korábbi aggodalmakra, hogy az Egyesült Államok elhanyagolja Közép-Európát.

A Külügyminisztérium háttérintézményeként működő MKI igazgatója szerint az amerikai diplomáciai nagyhét annak elismerése is volt, hogy a térségben megállapodott demokráciák vannak. A transzatlanti diplomáciai nagyhét értékeléséről rendezett hétfői beszélgetésen Magyarics Tamás idézte Hillary Clinton külügyminisztert, aki budapesti látogatása során megjegyezte: egy ország addig demokráciának tekinthető, amíg a kormány demokratikus választásokon leváltható.

Az MKI igazgatója azzal kapcsolatban, hogyan illik bele a transzatlanti hét a magyar külpolitikai stratégiába, elmondta: Magyarország és az Egyesült Államok Európáról vallott víziója megegyezik egymással, mindkettő erős, egységes és szabad Európát akar látni. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitikában a transzatlanti kapcsolat egyenrangú az EU-kapcsolatrendszerrel, a kettő egymást kiegészíti, az egyik a másik nélkül nem képzelhető el.

Arra is kitért, hogy Washington az európai szövetségesekre egyre inkább mint partnerekre tekint. Megjegyezte, a nemzetközi életben jelentős, egyelőre elsősorban gazdasági átrendeződések figyelhetők meg, amelyek előbb-utóbb más területeken is átrendeződéseket fognak előidézni.

Kereszty Gabriella miniszteri főtanácsadó azt hangsúlyozta, hogy a szabadság eszméjét középpontba állító transzatlanti hét - két fő eseményével, a Reagan-szobor avatásával és a Tom Lantos Intézet megnyitásával - egyértelműen mutatja Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolatok, s azon belül a magyar-amerikai kapcsolatok fontossága iránt.

A Külügyminisztérium szakértője rámutatott: a hét eseményein történt magas szintű amerikai részvétel - Budapestre érkezett az Egyesült Államok jelenlegi és volt külügyminisztere, illetve egykori igazságügy-minisztere, továbbá két kongresszusi delegáció - arra utal, hogy az Egyesült Államok továbbra is érdeklődik a térség iránt, fontosnak tartja Közép-Kelet-Európát.

A főtanácsadó azt mondta, nem véletlen, hogy az EU-elnökség végén rendezték meg a transzatlanti hetet, és elmondta, hogy a magyar elnökség igyekezett előmozdítani a legfontosabb transzatlanti dossziékat Brüsszelben. Hozzátette, hogy a transzatlanti közösség nemcsak érdek-, hanem értékalapú köteléket jelent, és utalt arra: Ronald Reagan volt amerikai elnök és Tom Lantos egykori magyar származású kongresszusi képviselő is kiállt a demokrácia, az emberi jogok eszméje mellett.

Fehér Zoltán, (EuVI) a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság titkára elmondta, húsz éve nem fordult elő, hogy ilyen magas rangú amerikai diplomaták, politikusok, kongresszusi küldöttségek érkeztek egyszerre Budapestre, szerinte ezzel Magyarország iránt nagy szimpátia nyilvánult meg. Fontosnak mondta, hogy nemcsak a kormányon levő demokratákkal, hanem az ellenzéki republikánusokkal is erősíteni kell a kapcsolatokat.

Kifejtette, a transzatlanti hetet féléves előkészítés előzte meg, a szervezők úgy érezték, a Reagan-szobor avatása, a Lantos-intézet megnyitása, valamint a transzatlanti törvényhozók dialógusa egymást erősítő elemek.

Sajtóvisszhang

- A legfontosabb a szabadság (Hír TV, 2011.07.05 09:09)
A Budapesten sorra kerülő transzatlanti héten egy jelenlegi és egy korábbi külügyminiszter is tiszteletét tette az Egyesült Államokból, a rendezvény eredményeit számba vevő előadáson – a Külügyi Intézetbe...

- Magyarics Tamás: az Egyesült Államok nem hanyagolja el Közép-Európát (SiófokiNapilap, 2011.07.05 08:23)
Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a transzatlanti hét eseményei cáfolatot adtak azokra a korábbi aggodalmakra, hogy az Egyesült Államok elhanyagolja Közép-Európát.

- Az Egyesült Államok nem hanyagolja el Közép-Európát (Népszava, 2011.07.04 21:59)
Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a transzatlanti hét eseményei cáfolatot adtak azokra a korábbi aggodalmakra, hogy az Egyesült Államok elhanyagolja Közép-Európát.

- Ne aggódjunk? Amerika figyel ránk (Hírszerző, 2011.07.04 19:35)
Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a transzatlanti hét eseményei cáfolatot adtak azokra a korábbi aggodalmakra, hogy az Egyesült Államok elhanyagolja Közép-Európát.

- Az Egyesült Államok nem hanyagolja el Közép-Európát (Ma.hu, 2011.07.04 19:23)
Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a transzatlanti hét eseményei cáfolatot adtak azokra a korábbi aggodalmakra, hogy az Egyesült Államok elhanyagolja Közép-Európát.

- Fantasztikus hét: néhány napig a fél világ minket figyelt (MNO, 2011.07.05 06:30)
A Budapesten sorra kerülő transzatlanti héten egy jelenlegi és egy korábbi külügyminiszter is tiszteletét tette az Egyesült Államokból, a rendezvény eredményeit számba vevő előadáson – a Külügyi Intézetben – pedig szintén megjelent egy korábbi tárcavezető. A prezentációk központi eleme, csakúgy mint múlt héten, a szabadság volt.

2010.10.08.
Klubrádió - Eurozóna
A magyar EU-elnökség lehetőségei
interjú Schlenker Ádámmal, intézetünk legfrissebb kiadványa ("A szlovén elnökségtől a lengyel elnökségig - A magyar elnökségben rejlő lehetőségek") kapcsán

1. rész (6:35-től)

2. rész

interview with dr. Zoltán Fehér
Fraternity Magazine
By Kathy A. Megyeri
Summer 2010.

(...)

One of our newest, youngest, best-looking and most talented HRFA members travels regularly betweenBudapest and Washington, DC. In 2005-2009, he served at the Hungarian Embassy for four years as Political Officer and Press Attaché. In 2006, he was appointed the Embassy’s Chief Creative Offi cer and in this capacity, he developed creative diplomacy. This young diplomat designed a new approach to public diplomacy that integrates popular culture, the entertainment media and the Internet-based new media to promote his native Hungary. He was the Coordinator of Hungarian October, the series of events in Washington, DC commemorating the
50th Anniversary of the 1956 Hungarian Revolution in the fall of 2006.
Last summer, he returned to Hungary where he has been working as the Senior U.S. Desk Officer and EU-Americas Coordinator at the Foreign Ministry’s Department for the Americas. He has reorganized the Young Diplomats Club of the Ministry and is currently the Club’s leader. In Budapest, he has also been teaching European integration to American and European students at the joint program of Pázmány Catholic University and the University of San Francisco.

(...)

Read more

interview with dr. Zoltán Fehér
www.diplomatamagazin.hu
Diplomatic Magazine
28/05/2010.

Hungarian and foreign young diplomats working in Budapest held a joint happy hour meeting in the elegant Café Dorottya in the heart of Budapest. The leader of the Young Diplomats' Club of the Ministry of Foreign Affairs is dr. Zoltán Fehér. He had previously worked as Press Attaché and foreign policy analyst at the Hungarian Embassy in Washington DC for four years. He was also given the title ‘Chief Creative Officer,’ and the so-called 'creative diplomacy' is a result of his work in the US. Currently he is the co-ordinator of EU-Americas affairs at the Ministry’s Department for the Americas. I asked him about the birth, the aims and the operation of the club.

Indeed, we organised the first casual meeting of Hungarian and foreign young diplomats working in Budapest in April. The event was hosted by the Young Diplomats' Club of the Hungarian Ministry of Foreign Affairs. Interest in the event exceeded even our expectations: nearly 150 young diplomats got together and used this opportunity to get to know each other and to have a friendly or professional chat with colleagues. Nearly all embassies in Budapest were represented. We can also declare that the joint club for all the young diplomats in Budapest has now been established. We are not going to stop here, we are going to organise many more events and activities throughout the year.

Has there been any initiative like that before?

Hungarian and foreign diplomats have been in contact in the past as well, but this meeting was unique concerning its character and the huge turnout. This was the first of its kind. Never before have we come together in such a great number.

What can you tell us about the Club that hosted the event?

The Young Diplomats Club of the Ministry of Foreign Affairs started several years ago, then led by our dear colleagues and friends Péter Sztáray and Gábor Csaba, so this is a kind of tradition in the Ministry of Foreign Affairs. Those of us who joined the foreign service around 8 to 10 years ago, have known about the Club’s activities. We remember that the Club significantly helped our integration into the foreign service and it enriched our professional development tremendously.
I had served abroad, in Washington DC, for four years and I returned last summer. At that time it struck me that the Young Diplomats Club had “gone under.” This might have been due to several different factors, including the continuous mobility that is a part of the diplomat’s life, young diplomats no exception. The Club had been silent for several years at the time of my return. My colleague Zsuzsanna Fernbach-Czibók and I made the decision that we would revive the Club. We began this work last autumn and the Club was back on track in early 2010. We have organised five events until now and we have numerous plans for the rest of the year.

(...)
More : 1, 2

---
Interjú dr. Fehér Zoltánnal

www.diplomatamagazin.hu
Diplomata Magazin
2010 május 28.

A Belváros szívében, az elegáns Dorottya Kávézóban találkoztak a Budapesten dolgozó magyar és külföldi fiatal diplomaták. A Külügyminisztérium Fiatal Diplomaták Klubjának vezetője dr. Fehér Zoltán. Korábban négy évig dolgozott sajtóattaséként és külpolitikai elemzőként a washingtoni nagykövetségen, az ő nevéhez és ottani munkájához fűződik az ún. „kreatív diplomácia”. Jelenleg a Külügyminisztérium Amerikai Főosztályán EU koordinátor. Őt kérdezem a klub létrejöttéről, céljáról, működéséről.

Valóban, a Budapesten dolgozó magyar és külföldi fiatal diplomaták első kötetlen összejövetelét rendeztük meg áprilisban. A rendezvény házigazdája a Külügyminisztérium Fiatal Diplomaták Klubja volt. A mi várakozásunkat is felülmúlta az érdeklődés: közel 150 ifjú diplomata jött el és használta ki ezt az alkalmat szakmai és baráti ismerkedésre, beszélgetésre. Szinte az összes budapesti nagykövetség képviseltette magát. Azt is mondhatjuk, hogy ezzel létrejött a budapesti fiatal diplomaták nagy közös klubja, hiszen itt nem állunk meg, egész évben szervezünk majd közös programokat.

Eddig nem volt ilyen jellegű szerveződés?

A magyar és külföldi diplomaták eddig is kapcsolatot tartottak, de ez a találkozó jellegében és méretében egyedülálló és első volt, soha ilyen széles körben még nem jöttünk össze.

A házigazda tehát a Fiatal Diplomaták Klubja volt. Mit lehet tudni erről?

A Külügyminisztérium Fiatal Diplomaták Klubja évekkel ezelőtt indult, akkoriban kedves kollégáink-barátaink, Sztáray Péter és Csaba Gábor vezetésével működött, ez egyfajta tradíció a Külügyminisztériumban. Akik – mint jómagam is – abban az időben, 8-10 évvel ezelőtt kerültünk be a minisztériumba, már ismertük a klub tevékenységét, amely nagyon sokban gazdagította és segítette a beilleszkedésünket, szakmai fejlődésünket.
Négy évig Washingtonban voltam külszolgálaton, tavaly nyáron jöttem haza, és ekkor feltűnt nekem, hogy a korábban oly aktív Fiatal Diplomaták Klubja elsorvadt. Sok oka lehetett, de a külügyi életpálya természetében benne van a folyamatos fluktuáció, mobilitás, a fiatal diplomaták egy része is külszolgálatra kerül. Hazajövetelemkor a klub tevékenysége egy-két éve szünetelt már. Fernbach-Czibók Zsuzsannával úgy döntöttünk, újjá szeretnénk éleszteni. Tavaly ősszel fogtunk neki ennek a munkának, és ez gyakorlatilag idén év elején érett be. Eddig már öt rendezvényt szerveztünk és számtalan tervünk van az év hátralévő részére.

(...)

A teljes interjút itt olvashatja el: 1,2

2010.01.22.| Híradó | Duna TV

Varga Gergely (18:40-től) - Duna TV (© SVKI,© Duna Televízió)