Európai Tanács hírei

A Tanács 2015. május 28-án megállapodásra jutott az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság mint új társasági forma létrehozásáról szóló irányelvtervezet kompromisszumos szövegéről. 

A megállapodás alapja az elnökség által előterjesztett kompromisszumos szöveg. Ez a szöveg alkotja a Tanács általános megközelítését, amely az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások alapjául szolgál majd.  

A tanácsi ülésen elnökölő Dana Reizniece-Ozola, lett gazdasági miniszter kijelentette: „ez a jogszabály konkrét példa arra, hogy milyen előnyöket kínál a digitalizálás az egységes piacnak és mindannyiunknak: azoknak a polgároknak, akik saját induló vállalkozásukat készülnek megalapítani, azoknak a munkavállalóknak, akik ilyen vállalkozásoknál kívánnak elhelyezkedni, azoknak a kkv-knak, amelyek leányvállalatokat kívánnak létrehozni, és végül a közigazgatásnak, amely így egyre digitálisabbá válik. Az új irányelv a korszerűsítés, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése révén mindenki számára kedvező változásokat hoz.”  

Societas Unius Personae (egyszemélyes társaság, SUP): a határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítését szolgáló új vállalkozástípus  

Az irányelvtervezet elő kívánja segíteni a vállalkozások, különösen a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeit és az egyszemélyes társaságok más tagállambeli leányvállalatként történő létrehozását, mégpedig azáltal, hogy csökkenti az ilyen vállalkozások alapításához kapcsolódó költségeket és adminisztratív terheket. Így a vállalkozások teljes mértékben ki tudják majd használni a belső piac kínálta lehetőségeket.  

E cél elérése érdekében az irányelvtervezet az egyszemélyes társaságok alapítására vonatkozó egységes szabályozási keretet vezet be. 

A tagállamoknak nemzeti jogrendszerükben rendelkezniük kell az irányelvben foglalt közös szabályoknak megfelelő társasági formáról. Az új társasági forma tehát az egyes tagállamok nemzeti jogrendszerében jön létre, és Unió-szerte azonos rövidítése lesz:SUP (Societas Unius Personae).  

A Tanácsban elért megállapodás fő elemei:  Online bejegyzés  

Az irányelvtervezet egyik legnagyobb újdonsága az, hogy a SUP bejegyzésére online, a tagállamok által biztosított formanyomtatvány kitöltésével kerülhet majd sor, ami megkönnyíti a gazdasági tevékenység elindítását, ezáltal támogatja a növekedést és a munkahelyteremtést, összhangban az európai digitális menetrenddel. 

Egyes tagállamokban már jelenleg is működnek a vállalkozások elektronikus úton történő bejegyzését lehetővé tevő nemzeti rendszerek. 

Az irányelvtervezet a lehető legbiztonságosabb és a tagállami jogszabályoknak a lehető legnagyobb mértékben megfelelő online bejegyzést kíván előirányozni.  

1 eurós minimális induló tőke  

Jelenleg tagállamonként eltérő az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létrehozásához előírt minimális indulótőke. 

Az irányelvre vonatkozó általános megközelítés szövege jelképes, 1 eurós minimális alaptőke-követelményt irányoz elő (illetve, nem euróövezeti tagállamok esetében a nemzeti fizetőeszköz egy egységének megfelelő tőkekövetelményt). 

A hitelezők és más érdekelt felek megfelelő védelme érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti jogukban rendelkezésre álljanak azok a mechanizmusok, amelyekkel megelőzhető, hogy az SUP-k fizetésképtelenné váljanak. 

Ilyen mechanizmus lehet például a tartalékképzés, a mérlegvizsgálat és/vagy a fizetőképességi nyilatkozat kötelezővé tétele. 

A székhely áthelyezése egy másik uniós tagállamba

A Tanács a tagállami hatáskörök és hagyományok tiszteletben tartása érdekében törölte az eredeti bizottsági javaslatból a vállalkozás székhelyének és tevékenységi helyének szétválasztásával kapcsolatos rendelkezéseket. Ehhez hasonlóan a munkajogi vonatkozások is a meglévő nemzeti jogszabályok hatálya alatt maradnak.

2015. június 7., vasárnap
G7-csúcstalálkozó – Schloss Elmau (Németország)
11.00  Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
13.00  Angela Merkel német kancellár hivatalosan köszönti a résztvevőket
13.30  Első munkaülés
15.00  Második munkaülés
16.30  Közös fénykép
17.30  Találkozó Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel
19.15  Hivatalos fogadás
20.30  Munkavacsora

2015. június 8., hétfő
G7-csúcstalálkozó – Schloss Elmau (Németország)
09.00  Harmadik munkaülés
10.45  Negyedik munkaülés külső meghívottakkal
12.20  Közös fénykép a külső meghívottakkal
12.45  Munkaebéd a külső meghívottakkal

2015. június 10., szerda
EU–CELAC csúcstalálkozó
09.15  Kétoldalú találkozók
14.00  Hivatalos köszöntés
14.30  Ünnepélyes megnyitó
15.30  Első munkaülés
17.00  Második munkaülés
18.30  Közös fénykép
19.00  Közös vacsora

2015. június 11., csütörtök
EU–CELAC csúcstalálkozó
10.00  zártkörű ülés
12.15  Záróesemény
13.00 Az Európai Tanács elnökének, az Európai Bizottság elnökének és a CELAC soros elnökének sajtótájékoztatója
16.00  EU–SICA magas szintű találkozó
17.30  EU–CARIFORUM magas szintű találkozó

2015. június 12., péntek
EU–Mexikó csúcstalálkozó
09.30  A vezetők találkozója
10.00  Plenáris ülés

14.00  Találkozó Michel Kafandóval, Burkina Faso elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

 

A Tanács június 5-én úgy határozott, hogy az ukrán állami pénzalapok jogellenes felhasználása kapcsán hozott uniós szanckiók keretében a 2015. június 6-ig érvényes intézkedések hatálya alá tartozó négy személy közül három esetében meghosszabbítja a vagyoni eszközök befagyasztását. A Tanács az intézkedéseket két személy esetében 9 hónappal, a harmadik esetében pedig 4 hónappal hosszabbította meg. 

A határozatot a velük szemben Ukrajnában folyamatban lévő igazságügyi eljárások indokolták. A jogellenesen felhasznált vagyoni eszközök befagyasztására és visszaszerzésére irányuló uniós korlátozó intézkedések most összesen 17 személyre terjednek ki. 

A jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2015. június 6-i száma tartalmazza.

Az EU rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást írt alá a következő országokkal: Saint Lucia, Dominikai Közösség, Grenada, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Vanuatui Köztársaság, Szamoai Független Állam, valamint Trinidad és Tobago Köztársaság. Az ünnepélyes aláírásra május 28-án Brüsszelben került sor. A megállapodásokat az Unió nevében Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára és Dimítriosz Avramópulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős európai biztos, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok részéről pedig a 7 érintett állam képviselői írták alá.

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé ezen országok területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére ezeknek az országoknak az állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot. „A mai napon aláírt megállapodások segítik az emberek közötti kapcsolatokat, fellendítik a turizmust és serkentik az EU és a hét étintett AKCS-ország közötti üzleti kapcsolatokat” – nyilatkozta Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára.

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve az aláíró országok állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.

A megállapodások megkötéséről szóló határozatokat megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötésükhöz a Parlament egyetértése szükséges. A megállapodások ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 28-án megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre e tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók.

 

1.         Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) és az Európai Unió (EU) 24. vegyes tanácsi és miniszteri találkozójára 2015. május 24-én Dohában (Katar) került sor. Az ÖET delegációját az ÖET soros elnökeként Háled bin Mohamad el-Attíja, a Katari Állam külügyminisztere vezette, az EU delegációját pedig Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke. Az ÖET Főtitkárságát Abdel-Latíf bin Rasid ez-Zajáni, az ÖET főtitkára képviselte. A miniszterek köszönetet mondtak a Katari Államnak a találkozó megszervezéséért.

2.         Az ÖET és az EU miniszterei hangsúlyozták: nagyon fontos a kapcsolatok további erősítése, hogy azok a regionális és nemzetközi stabilitás és biztonság szilárd alapjául szolgálhassanak. Mindkét fél üdvözölte a politikai párbeszéd intenzívebbé válását, ami elsősorban a rendszeres ÖET–EU magas rangú tisztviselői szintű üléseknek köszönhető, és külön kiemelték a 2015. május 5-én Brüsszelben tartott legutóbbi ülést.

3.         A miniszterek véleményt cseréltek a térségbeli helyzetről, különösen Jemenről, Iránról, Líbiáról, Szíriáról, Irakról és a közel-keleti békefolyamatról, és azonosították a közös problémát jelentő kérdéseket és a közös prioritásokat. Nyugtázták a május 17–19-i Rijádi Konferencia eredményeit és egyetértettek abban, hogy törekedni kell a jemeni konfliktus megoldására, mégpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2216. sz. határozatának, az ÖET kezdeményezésének és a nemzeti párbeszédre irányuló konferencia eredményeinek alapján. A miniszterek ezenkívül megbeszélést folytattak a közös érdekű globális kérdésekről, és ezen belül is mindenekelőtt a terrorizmus elleni küzdelemről, és határozottan elítélték a Qatifban (Szaúd-Arábia) május 22-én hívőkkel szemben elkövetett kegyetlen merényletet. Kiemelték: stratégiai szempontból rendkívül fontos, hogy az EU és az ÖET szorosan együttműködjön ezeken a területeken. 

4.         Az ÖET és az EU miniszterei áttekintették az ÖET–EU kapcsolatok terén elért eredményeket és jóváhagyták a közös együttműködési bizottság 2015. május 4-én Brüsszelben tartott legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét. A miniszterek kijelentették, hogy eltökéltek a mindkét fél előtt álló politikai, társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívások közös kezelése iránt. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a kétirányú kereskedelem 2014-ben meghaladta a 148 milliárd eurót, ami jelentős növekedés a 2010-ben tapasztalt 100 milliárd euróhoz képest.

5.         A miniszterek üdvözölték azokat az együttműködési kezdeményezéseket, amelyek a legutóbbi miniszteri találkozó óta születtek, mindenekelőtt az ÖET és az EU között a gazdaság és a légi közlekedés területén folytatott párbeszéd keretében, az energiaügyi szakértői csoportokban, a vasúti közlekedésre és a kereskedelemre, és azon belül is az állat- és növény-egészségügyi, továbbá szabványosítási kérdésekre vonatkozó eszmecserék során, valamint az éghajlatváltozással összefüggésben a gazdasági diverzifikációval kapcsolatos együttműködés keretében. Ez utóbbinak különleges jelentőséget kölcsönöz az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek soron következő, 2015 decemberében Párizsban tartandó 21. konferenciája. A miniszterek elmondták: várakozással tekintenek mind az elé, hogy az ÖET–EU kapcsolatok az intenzívebb személyes kapcsolattartás révén tovább bővüljenek, mind pedig az elé, hogy folytatódjon az együttműködés a társadalmi, gazdasági, oktatási, kulturális és tudományos, valamint emberi jogi kérdésekben.

6.         Az ÖET és az EU miniszterei megállapodtak abban, hogy a következő ülést az Unióban fogják tartani 2016-ban.

Abe Sinzó japán miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2015. május 29-én találkozott Tokióban a Japán és az Európai Unió közötti 23. csúcstalálkozó keretében, és az alábbi közös nyilatkozatot adták ki.

Az AKCS-országok és az Unió szakértői 2014. július 9–10-én Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák az emberkereskedelem és a migránsok csempészete elleni küzdelemre vonatkozó politikáikat. A közösen viselt felelősség szellemében meghatározták azokat a konkrét területeket, ahol együttműködésre van szükség a két jelenség visszaszorítása érdekében. A találkozó rávilágított egyrészt arra, hogy van közös akarat e kihívások kezelésére, másrészt arra is, hogy el kell mélyíteni az együttműködést a származási, a tranzit- és a célországok között, figyelembe véve a dél-dél útvonalakkal kapcsolatos kérdéseket is. Mind az AKCS-országok, mind az Unió szakértői egyetértettek az alábbi operatív következtetésekkel:

1.     Ahol ez releváns, olyan átfogó jogszabályokat kell hozni az emberkereskedelem és a migránsok csempészetének vonatkozásában, amelyek kiemelik a két jelenség eltérő jellegét, valamint összhangban állnak egyrészt az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménynek az emberkereskedelem, illetve a migránsok csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyveivel (az ún. Palermói Jegyzőkönyvekkel), másrészt az uniós joggal.

2.     Kulcsfontosságú az emberkereskedelemre és a migránsok csempészetére vonatkozó jogszabályok tényleges és hatékony végrehajtása. Jelenleg a legtöbb áldozatot nem azonosítják és nem is biztosítanak védelmet számukra. Hasonlóképpen a legtöbb bűnszövetkezet is büntetlen marad: sem felszámolásukra, sem bíróság elé állításukra nem kerül sor. A jogszabályok megfelelő végrehajtása azt is jelenti, hogy a kizsákmányolás különböző fajtáit – például a sport- és oktatási tevékenységek során jelentkező kizsákmányolást, valamint a szexuális turizmust – is hatékonyan vissza kell szorítani. Az is rendkívül fontos, hogy a nem-kormányzati szervezetek ebben megfelelően részt vehessenek, különösen a bűnszövetkezetek áldozataival való kapcsolattartásban.

2015. június 2., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont)

2015. június 3., szerda
14.00 Találkozó Tshering Tobgay bhutáni miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2015. június 5., péntek
13.00 Munkaebéd, téma: a GMU jövőjéről szóló jelentés (Berlaymont)

2015. június 7., vasárnap és június 8., hétfő
Elmau (Németország)
G7-csúcstalálkozó

A Tanács lett elnöksége és az Európai Parlament 2015. május 28-án ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA), melynek célja a gazdaság élénkítése.

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten véglegesítik a rendelet teljes szövegét. Ezt követően a rendeletet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

„A mai nap sikere lehetővé teszi, hogy június folyamán átfogó megállapodásra jussunk és hogy nyáron megindulhassanak az új beruházások” – nyilatkozta Jānis Reirs lett pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. 

A megállapodás egy Brüsszelben tartott háromoldalú egyeztető ülésen jött létre. Az elnökség márciusban, a Parlament pedig áprilisban állapodott meg a tárgyalási álláspontjáról; 2015. április 23. óta a felek nyolc háromoldalú egyeztető ülést tartottak. 

Projektek számos területen 

Az ESBA-t a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között megkötendő megállapodás hozza majd létre az EBB-n belül. Az első, hároméves beruházási időszak alatt az alap számos területen támogat majd projekteket: többek között a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén. A támogatást társadalmilag és gazdaságilag életképes projektek kaphatják majd, elsősorban a piaci hiányosságok megszüntetésére törekedve, anélkül, hogy a forrásokat előre felosztanák különböző ágazatok, illetve régiók között. Az ESBA a meglévő uniós programokon és az EBB hagyományos programjain túli, azokat kiegészítő támogatást nyújt majd. 

Az alap időtartama 

Az elő beruházási időszak végét megelőzően a Bizottság benyújt egy független értékelést arról, hogy az alap alkalmasnak bizonyult-e a rendeletben megjelölt célok megvalósítására. A jelentés alapján a Bizottság javaslatot nyújt be egy új beruházási időszak meghatározására, vagy – adott esetben – megszünteti az alapot. 

Finanszírozás 

Az alap az EU költségvetéséből származó 16 milliárd EUR összegű, valamint az EBB-től származó 5 milliárd EUR összegű garanciára épül majd. Az esetleges garancialehívások kifizetésének megkönnyítése érdekében garanciaalap jön létre, amelynek az összege 2020-ig fokozatosan eléri a 8 milliárd eurót (azaz az uniós garancia formájában fennálló kötelezettségek teljes összegének 50%-át). 

Az uniós finanszírozás elsősorban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (közlekedés, energetikai és digitális hálózatok) és a „Horizont 2020” keretprogram (kutatás és innováció) támogatásainak átcsoportosításából, valamint fel nem használt uniós költségvetési tartalékokból származna. A Tanács elnöksége és a Parlament azonban arról is megállapodott, hogy megnövelik a fel nem használt költségvetési tartalékok arányát ahhoz képest, ami a bizottsági javaslatban szerepelt. Ezáltal csökkenteni lehet a „Horizont 2020” keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből átcsoportosított források összegét. 

A megállapodás a finanszírozásra vonatkozóan a következőket tartalmazza: 

• az átcsoportosítások összege 5 milliárd EUR, ebből 2,8 milliárd EUR a Hálózatfinanszírozási Eszközből, 2,2 milliárd EUR pedig „Horizont 2020” keretprogramból származik majd
• 2016 és 2020 között összesen 3 milliárd EUR származik majd fel nem használt tartalékokból. Ennek forrásául szolgál majd többek közt 543 millió EUR, melyet a 2014. évi, továbbá 457 millió EUR, melyet a 2015. évi költségvetésben külön e célra különítettek el a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból
• a kifizetések kiterjesztése 2023-ig a garanciaalap feltöltése céljából 

 A megállapodás értelmében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramján belül a pénzügyi eszközöktől 500 millió eurót csoportosítanak át a támogatásokhoz. 

Az ESBA fokozott kockázatviselési képességgel rendelkezik majd. Azáltal, hogy első veszteségviselési garancián keresztül átvállalja az új projektek kockázatának egy részét, lehetővé teszi, hogy a magánbefektetők kedvezőbb feltételekkel vegyenek részt a projektek finanszírozásában. Így a becslések szerint összességében 1:15 arányú multiplikátorhatást érhet el a reálgazdaságba történő beruházások terén. Ez összességében több mint 300 milliárd eurónyi további beruházást mozgósíthat a hároméves beruházási időszak alatt. 

Az alap irányítása 

Az ESBA kétszintű irányítási struktúrával rendelkezik majd:

-                     Az irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját. Annak érdekében, hogy az irányítóbizottság pártatlan és politikai befolyástól mentes legyen, tagjai kizárólag a Bizottságtól és az EBB-ből kerülhetnek ki. A tagok száma a két intézmény által készpénz vagy garancia formájában biztosított hozzájárulások arányát tükrözi majd. Az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg a határozatait, és rendszeresen konzultál majd az érintettekkel. 

-                     A független beruházási bizottság választja majd ki azokat a projekteket, amelyek ESBA-támogatásban részesülnek. A beruházási bizottság az irányítóbizottságnak tartozik felelősséggel, és nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. Az ügyvezető igazgató felelős az ESBA napi szintű irányításáért, valamint ő készíti elő és vezeti le a beruházási bizottság üléseit. A bizottság a határozatait egyszerű többséggel hozza. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását. 

Hozzájárulások 

A tagállamok készpénzzel vagy garanciák vállalásával, harmadik felek pedig készpénzzel járulhatnak hozzá az alaphoz. A hozzájárulás azonban nem jelenti azt, hogy a felek befolyást gyakorolhatnának az alap irányítására.  

Harmadik feleknek, többek között a tagállamok nemzeti fejlesztési bankjainak is lehetőségük lesz arra, hogy az ESBA-val együtt projekteket társfinanszírozzanak, akár egy-egy projekt keretében, akár beruházási platformokon keresztül. 

Új projektek kiválasztása 

A javasolt rendelettel létrejön az „Európai Beruházási Tanácsadó Platform” is, amely az EU egészére kiterjedően tanácsadást és támogatást nyújt a projektek meghatározásához, előkészítéséhez és kidolgozásához. Létrejön továbbá az „európai beruházási projekttár”, amely tájékoztatással szolgál a beruházóknak a már meglévő és a jövőbeli projektekkel kapcsolatban. 

Tekintettel a szíriai helyzet további romlására, a Tanács egy évvel meghosszabbította a szíriai rezsim támogatóival szemben hozott uniós korlátozó intézkedések hatályát. 

Egy új személlyel szemben utazási tilalmat vezetett be és elrendelte a vagyoni eszközök befagyasztását. A magas rangú katonát a damaszkuszi és a Damaszkusz környéki polgári lakosság elnyomásáért és az ellenük irányuló erőszakos fellépésért tartják felelősnek. Az EU több mint 200 személlyel és 70 szervezettel szemben alkalmaz szankciókat a szíriai polgári lakosság elleni erőszakos elnyomás miatt. 

A Tanács a határozatával 2016. június 1-ig meghosszabbította a meglévő szankciók, így az olajembargó és az egyes beruházásokra vonatkozó korlátozások hatályát is.  

A Tanács 2014 decemberében ismét hangsúlyozta, hogy az EU a rezsimmel és annak támogatóival szemben mindaddig új szankciókat fog bevezetni, illetve a hatályban lévő szankciókat mindaddig érvényre fogja juttatni, amíg az elnyomás folytatódik. Az EU meggyőződése, hogy a konfliktus tartós rendezését csak a szíriaiak által vezetett politikai folyamat eredményeképpen elért átmenet jelentheti, és továbbra is mindent meg kell tenni ennek érdekében. 

A jogi aktusokat – amelyek az újonnan jegyzékbe vett személyre vonatkozó részletes információkat is tartalmazzák – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2015. május 29-i kiadásában tették közzé.

A Tanács 2015. május 28-án megerősítette az utazási csomagokról szóló irányelv reformjáról létrejött politikai megállapodást.  

Az új irányelv oly módon fogja korszerűsíteni a szervezett utazási formákra vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat, hogy azok igazodjanak az utazási piacon tapasztalható változásokhoz és megfeleljenek a fogyasztók és a vállalkozások igényeinek csakúgy, mint a digitális kor követelményeinek. 

Az új irányelv kiterjeszti a hagyományos utazási csomagok esetében biztosított védelmet a különálló utazási szolgáltatások kombinációira is, különösen akkor, ha utóbbiakat online értékesítik.  

Dana Reizniece-Ozola, Lettország gazdasági minisztere elmondta: „Ez a jogszabály olyan szabályozási keretet képez, amelyre az utazók és az ágazat már régóta vártak, továbbá amely megfelel a céljának, és a jövőben is érvényes lesz a folyamatosan növekvő és változó turisztikai ágazatra. Erősíteni fogja az utazók jogait különösen az online foglalások esetében, és figyelembe veszi az új foglalási módokat. Az irányelv a fogyasztói jogok megerősítése mellett kedvező változásokat hoz a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára is.”  

Az új feltételek azzal, hogy összehangolják a szabályokat és megszüntetik a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályokat, elősegítik, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek.  A fogyasztók ennek eredményeként az üdülési termékek szélesebb köréből választhatnak majd, ami csökkentheti a fogyasztói árakat is.  

A következő lépések 

Az Európai Parlament az egyik soron következő plenáris ülésén, második olvasatban történő szavazással várhatóan megerősíti majd a Tanácsban létrejött politikai megállapodást.  

A szöveget ezt követően a jogász-nyelvész szakértők ellenőrzik majd, mielőtt a Tanács hivatalosan jóváhagyhatja azt. A cél az, hogy az irányelvet 2015 vége előtt kihirdessék az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az új rendelkezések 30 hónappal az irányelv hatálybalépését követően válnak alkalmazandóvá.

 Michel Sleiman, Libanon korábbi elnöke pontosan egy évvel ezelőtt távozott hivatalából. Ez a fontos állami tisztség azóta is betöltetlen. Az elhúzódó probléma komoly veszélyt jelent az ország egészére nézve, hiszen aláássa az intézmények működését, és ezzel megnehezíti azoknak a biztonsági, társadalmi és gazdasági kihívásoknak a kezelését, amelyekkel az országnak szembe kell néznie.

Az EU emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 19-én elfogadott elnökségi nyilatkozatára. Az EU továbbá felszólítja valamennyi libanoni politikai erőt: tegyenek határozott lépéseket egy új elnök megválasztása érdekében. Elengedhetetlen, hogy minden fél betartsa az alkotmányt, valamint maradéktalanul végrehajtsa a Taifban aláírt megbékélési megállapodást és a nemzeti paktumot. Az EU hangsúlyozza: az ország csak akkor lehet úrrá az egyre mélyülő válságon, ha az összes politikai erő párbeszédet folytat egymással. Az EU támogatja Tammám Szalám miniszterelnök azon erőfeszítéseit, hogy az országot ezekben a nehéz időkben is sikerrel kormányozza. Az EU felhívja a Parlament tagjait, hogy őrizzék meg Libanon régmúltra visszanyúló demokratikus hagyományait, és az alkotmánynak megfelelően haladéktalanul üljenek össze és válasszanak elnököt. 

A szíriai konfliktus immáron ötödik éve befolyásolja Libanon stabilitását. Az újabb, összetett biztonsági fenyegetések csak tovább súlyosbítják a válságot. Az EU ismételten kijelenti: elkötelezett Libanon szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Az EU arra kéri az összes politikai pártot, hogy a jövőben is legyenek hűek az elhatárolódás politikájához, és helyezzék mindenek elé Libanon érdekeit és stabilitását. Az EU teljes mértékben támogatja a libanoni biztonsági szervek abbéli fáradozásait, hogy megőrizzék a stabilitást és kezeljék a biztonsági kihívásokat. Ennek megfelelően még nagyobb mértékű segítséget nyújtunk a libanoni fegyveres erőknek és a biztonsági ágazat egészének. 

Súlyos aggodalomra ad okot a menekültválság is. Az EU elismeréssel adózik azelőtt, hogy a libanoni hatóságok és a lakosság rendkívüli helytállást tanúsítva fogadják be a szíriai válság elől menekülőket, és nyújtanak védelmet és segítséget számukra. Ezzel egyidejűleg rámutat arra, hogy minden körülmények között fontos az emberi jogok és a humanitárius elvek tiszteletben tartása. Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint az ENSZ más ügynökségei és a nemzetközi szervezetek nélkülözhetetlen munkájukkal segítik Libanonban a szíriai menekülteket és befogadó közösségeket. Az EU legnagyobb libanoni adományozóként továbbra is eleget tesz vállalt kötelezettségeinek, hogy ezzel is segítsen kielégíteni a rászoruló közösségek és menekültek egyre növekvő szükségleteit. A március végén Kuvaitban megrendezett adományozói konferencián az EU további 1,1 milliárd euró összegű támogatásra tett ígéretet, amely magában foglal egy több évre szóló, a menekülteket és a befogadó országokat segíteni hivatott humanitárius és fejlesztési támogatást is. 

Az EU a jövőben is kiáll Libanon mellett ezeknek a rendkívüli kihívásoknak a kezelésében. Az ország támogatása iránti elkötelezettségünk határozott és tartós. Az EU ismételten hangsúlyozza Libanonnal való partnerségének szilárdságát, és azt, hogy ez a partnerség a demokrácia, a pluralizmus és a jogállamiság értékeinek közös vállalásában gyökeredzik. Az EU mindezeken túl kiemeli: meg kell őrizni Libanon szabadságát és sokszínűségét, amelyek révén az ország a régió egészében a mérsékeltség példájaként szolgál.    

Bevezetés

1.             A 2015 utáni időszakra vonatkozó menetrend jó alkalmat kínál arra, hogy foglalkozzunk a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés jelentette, egymással összefüggő kihívásokkal. Az EU és tagállamai számára különösen fontos, hogy a lehető legtöbb eredményt érjük el ezen a területen. A 2014. december 16-i következtetéseiben a Tanács kifejtette az EU arra vonatkozó álláspontját, hogy milyen intézkedésekkel érhetők el egyetemes és átalakító hatású változások. Ezek a következtetések kiegészítik a 2014. decemberi következtetéseket, és tovább részletezik a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez szükséges új globális partnerség aspektusait.   

2.             A fenntartható fejlesztési célok jelentette nagy horderejű menetrend végrehajtása érdekében új globális partnerséget kell kialakítani a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért. Ez a partnerség arra hivatott, hogy átalakítsa és megerősítse a nemzetközi közösség együttműködését.

3.             Már eddig is sikerült jelentős eredményeket elérni. A fenntartható fejlesztési célokkal foglalkozó nyílt munkacsoport javaslatából, a fenntartható fejlesztés finanszírozásával foglalkozó kormányközi szakértői bizottság jelentéséből, valamint az ENSZ főtitkárának összefoglaló jelentéséből az derül ki, hogy kézzelfogható közelségbe került a megállapodás egy, a 2015 utáni időszakra vonatkozó, az emberek és a bolygó javát szolgáló olyan ambiciózus menetrendről, amely senkit sem hagy lemaradni.

1. A nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának erősítése szempontjából a 2015-ös év kiemelt jelentőséggel bír globális szinten, a 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési programról szóló kormányközi tárgyalások fényében. Különös figyelmet kell fordítanunk a nők és lányok jogainak előmozdítására és érvényesítésére, nem utolsósorban mivel idén ünnepeljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatának 15., valamint a pekingi nyilatkozat és cselekvési platform 20. évfordulóját. A Tanács megerősíti, hogy elkötelezett a Pekingi Cselekvési Platform, a kairói cselekvési program, valamint az azok felülvizsgálatáról szóló konferenciák eredményeinek végrehajtása, továbbá a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítése mellett. Üdvözli továbbá a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 59. ülésén elfogadott politikai nyilatkozatot és az arra vonatkozó felhívást, hogy a nők és a lányok tekintetében is maradéktalanul, azonos feltételek mellett érvényesüljenek az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint hogy teljes életük során megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok erőteljesebb társadalmi szerepvállalása.
   
   
2. A fejlesztés európai évének keretében a Tanács elnöksége 2015. március 2-án magas szintű találkozót szervezett Rigában „a nők társadalmi szerepvállalásának növelése és a fenntartható fejlődés” témakörében: ez lehetőséget kínált a politikai lendület megújítására és arra, hogy az Unió megerősítse szilárd elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság, a megkülönböztetésmentesség és az emberi jogok mellett.
   
   
3. Az Unió és tagállamai továbbra is elkötelezettek valamennyi emberi jog mindenkire kiterjedő előmozdítása, védelme és tiszteletben tartása mellett. A Tanács üdvözli, hogy az EU és tagállamai vezető szerepet játszanak a nők és lányok jogait, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának erősítését előmozdító nemzetközi kezdeményezések támogatásában, és felszólítja az érintetteket az ENSZ-szervekkel, különösen a „UN Women”-nel, valamint az egyéb érintett nemzetközi fórumokkal és szereplőkkel folytatott együttműködés és koordináció folytatására. A nőügyi szervezetek kulcsfontosságú partnerei az Uniónak abban a törekvésben, hogy teljes körűen érvényesüljenek a nők és a lányok jogai, a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése.

 

1. A Tanács üdvözli, hogy a Bizottság előzetes tájékoztatót tett közzé az EU által 2014-ben nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásról (ODA), amelyben elemzi az EU kollektív és egyéni ODA-kötelezettségvállalásaival kapcsolatos trendeket. A Tanács hangsúlyozza, hogy az ODA olyan fontos eszköz, amely katalizátorszerepet tölt be a leginkább rászoruló fejlődő országok rendelkezésére bocsátott általános finanszírozás területén.
   
   
2. Az Európai Tanács 2010. június 17-én felkérte a Tanácsot, hogy készítsen éves jelentést az EU és a tagállamok ODA-kötelezettségvállalásairól és azok teljesítéséről. Ez az ötödik ilyen, az Európai Tanácsnak benyújtandó jelentés.

 

Üdvözlöm Önöket! Mindenekelőtt szeretném őszinte köszönetemet nyilvánítani vendéglátónknak, Laimdota Straujuma miniszterelnöknek és a lett elnökségnek a csúcstalálkozó megszervezéséért. Örömmel tölt el a nagy számú részvétel, ami fontos üzenetet hordoz a keleti partnerség iránti elkötelezettségünkről.
 
A csúcstalálkozó e legfontosabb üzenete mind a keleti partnerség, mind az egyes partnerországok iránti folyamatos, következetes és határozott elkötelezettségünkről szól, amelyre nagy szükség van az ebben az európai térségben az elmúlt években megélt zavargások, agresszió, megfélemlítés, sőt háború fényében. A keleti partnerség olyan együttműködési keret, amely partnereink számára lehetővé teszi, hogy szorosabb politikai társulást és gazdasági együttműködést alakítsanak ki az Európai Unióval. A keret kölcsönös érdekeken és vállalásokon, valamint a felek szabad akaratán, szuverenitásán és függetlenségén alapul.
 
A mai napon mindannyian megerősítettük, hogy közös érdekünk, hogy minden egyes partnerünkkel erőteljesebb, szorosabb és differenciált kapcsolatokat alakítsunk ki, aminek révén ellenállóbbakká tehetjük őket a régió stabilitását és biztonságát fenyegető fokozódó veszélyekkel szemben, és lehetővé tehetjük, hogy szuverén döntéseket hozzanak. A megerősített, átlátható és korrupciómentes intézmények erősebbé teszik a partnereinket, és elősegítik, hogy a keleti partnerség továbbra is mindenki számára vonzó maradjon. Ez a csúcstalálkozó második fő üzenete.
 
A találkozón számba vettük a Vilnius óta elért eredményeket, és előremutató menetrendet állítottunk össze a jövőre nézve.
 
A vilniusi csúcstalálkozó óta társulási megállapodást, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodást írtunk alá Grúziával, Moldovával és Ukrajnával, ezáltal magasabb szintre emelve együttműködésünket. Az említett megállapodásokat már ideiglenesen alkalmazzuk, az Ukrajnával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás kivételével, amely 2016. január 1-jén lép hatályba.
 
Áttekintettük a megállapodások végrehajtásának kezdeti szakaszát, és egyértelművé tettük az együttműködés elmélyítése iránti határozott szándékunkat.
 
Ismételten kijelentettük, hogy támogatjuk az egyedileg kialakított kapcsolatokat kereső országokat. Örményországgal megállapodtunk arról, hogy a jövőbeli kapcsolataink mely területekre fognak kiterjedni. Valószínűleg további lépésekre kerül sor a Belarusszal szembeni, kritikus fontosságú szerepvállalásunk elmélyítése érdekében is. Azerbajdzsán javaslatokat nyújtott be arra vonatkozóan, hogy az EU-val fennálló kapcsolatait megújított szerződéses alapokra kívánja helyezni.
 
Hangsúlyozni kívánom, hogy a keleti partnerség több a kétoldalú kapcsolataink összességénél. A többoldalú keretünk továbbra is alapvető szerepet fog játszani a partnerség együtt tartásában.
 
Az elmúlt hat év folyamán a keleti partnerség többoldalú dimenziója révén – például a partnerség informális párbeszédei keretében – sűrű kapcsolati hálózat jött létre. A keleti partnerség kilépett a kormányok keretei közül, és eljutott a parlamentekhez, a helyi hatóságokhoz, a civil társadalomhoz és az üzleti világba is. A mai napon megerősítettük azon szándékunkat is, hogy az energetikai és közlekedési együttműködést egyértelmű prioritásként kezeljük az elkövetkező években.
 
Megállapodtunk arról, hogy az együttműködést leginkább azokon a területeken fogjuk erősíteni, amelyek kézzelfogható előnyöket hoznak partnereink társadalma és gazdasága számára. Ide tartozik többek között az államépítés, a mobilitás, az emberek közötti személyes kapcsolatok, a piaci lehetőségek fejlesztése és a hálózatok összekapcsolása.
 
A mobilitással kapcsolatban üdvözöljük, hogy a Moldovával aláírt vízummentességi megállapodás rendkívül kedvezően befolyásolta az utazási kedvet és a személyes kapcsolatokat. Az első évben mintegy fél millió ember használta ki ezt az új lehetőséget. Örményországgal és Belarusszal is haladást értünk el ezen a téren. Grúzia és Ukrajna az a két ország, amely leghamarabb számíthat a vízummentesség bevezetésére. Juncker elnök és én magam is mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a célt sikeresen megvalósítsuk. Mindazonáltal Grúziának és Ukrajnának is meg kell tennie a maga részéről a szükséges intézkedéseket.
 
Arról is megállapodtunk, hogy törekedni fogunk tájékoztatási tevékenységünk javítására, hogy a közvélemény ezáltal jobban megérthesse a partnerség előnyeit.
 
Szeretném továbbá elismerésemet kifejezni a rigai csúcstalálkozó alkalmával megtartott kísérő rendezvények – az üzleti fórum, a civil társadalmi konferencia és a médiakonferencia – sikeréért.
 
Befejezésül szeretném ismételten hangsúlyozni a következőket: az Európai Unió hosszú távú partnerségben gondolkodik. Partnerségünknek és a rigai csúcstalálkozónak nem az a rendeltetése, hogy súlyos döntéseket hozzunk és hatalmas léptekkel haladjunk előre. Nem, a mi partnerségünk a szabad akaraton, a tiszteleten és az egyenlőségen alapul. Lépésről lépésre haladunk, apránként, ahogyan az Európai Unió is felépült. Partnerségünk, amely egész Európa számára messze a legjobb esélyeket kínálja, az olyan területeken elért kézzelfogható eredményekkel és reformokkal válik egyre szorosabbá, mint a kereskedelem, az energiaügy, a közlekedés vagy a mobilitás.

Köszönöm figyelmüket.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. május 22-én jóváhagyta a lett elnökség és az Európai Parlament képviselői között a szervezett utazási formákról szóló irányelv átdolgozására vonatkozóan létrejött megállapodást. A Versenyképességi Tanácsot fel fogják kérni, hogy május 28-i ülésén erősítse meg a létrejött politikai megállapodást.  

Az új irányelv oly módon hivatott korszerűsíteni a szervezett utazási formákra vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat, hogy azok igazodjanak az utazási piacon tapasztalható változásokhoz és megfeleljenek a fogyasztók és a vállalkozások igényeinek csakúgy, mint a digitális kor követelményeinek.  

Az utazási csomagokra irányadó jelenlegi szabályok nehezen alkalmazhatók digitális korunkban, amikor a fogyasztók egyre gyakrabban vásárolnak az interneten keresztül személyre szabott utazási csomagokat, akár egy, akár több, egymással kereskedelmi kapcsolatban lévő utazási vállalkozótól. Ennek következtében a vásárlók gyakran bizonytalanok a tekintetben, hogy milyen védelem illeti meg őket, az utazási vállalkozók pedig gyakran nincsenek tisztában a kötelezettségeikkel. 

Ezért az új irányelv kiterjeszti a hagyományos utazási csomagok esetében biztosított védelmet a különálló utazási szolgáltatások kombinációira is, különösen akkor, ha utóbbiakat online értékesítik. 

Az új szabályok emellett fokozzák az átláthatóságot és megerősítik a fogyasztóvédelmet az alábbiak tekintetében: 

• utazási csomagok, amikor a fogyasztó kettő vagy több utazási szolgáltatást vásárol meg, mégpedig vagy egyetlen utazási vállalkozótól egy weboldalon, vagy egyetlen szerződés keretében egy utazási irodában;
• „automatikus átirányítással” történő értékesítés, amikor a fogyasztó kettő vagy több szolgáltatást vásárol több online utazási vállalkozótól, több szerződés keretében úgy, hogy az utazási vállalkozók 24 órán belül közvetlenül továbbítják egymásnak az utas nevét, e-mail címét és fizetési adatait; valamint
• utazási szolgáltatásegyüttesek, amikor a szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő utazási vállalkozó legalább két különböző utazási szolgáltatást ad el ugyanazon utazás vagy üdülés céljából.

 Az új irányelv további fontos elemei: 

 Szigorúbb követelmények a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozóan: az utas jogosult arra, hogy az utazási csomagra vonatkozó szerződés megkötése előtt világos és tömör tájékoztatást kapjon a legfontosabb jogokról és kötelezettségekről. Ez lehet a kifejezetten a megvásárolni kívánt utazási csomagra vagy az annak megfelelő ajánlatra vonatkozó egységes tájékoztató is. 

Méltányosabb és jobban előre jelezhető árak az utazási csomagokra vonatkozóan, továbbá az árak megváltoztatásának szigorúbb ellenőrzése (8%-nál nagyobb mértékű áremelkedés esetén elállási jog, illetve az árcsökkentés azonos feltételekkel való érvényesítése az utas felé). 

Nagyobb rugalmasság az elállási jog tekintetében: az irányelv nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az utasoknak azzal, hogy az utazás kezdetét megelőzően elállhatnak a szerződéstől. Ebben az esetben az utas kötelezhető arra, hogy megfelelő és indokolt összegű lemondási díjat fizessen az utazásszervezőnek. Az utas díjmentesen állhat el a szerződéstől a következő esetekben: természeti katasztrófa, zavargások vagy hasonlóan súlyos helyzet az úti cél helyszínén, ami komoly mértékben befolyásolná az üdülést. 

Nagyobb fokú védelem azokban az esetekben, amikor elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények fennállása miatt nem lehetséges az utas hazaszállítása. Ilyen esetekben az utas legfeljebb három éjszakai szállásköltségnek megfelelő kártalanításra jogosult, amennyiben nem tud hazatérni. 

Jobban érvényesíthető szabályok az utasoknak az utazási vállalkozó fizetésképtelenségével szembeni védelmére vonatkozóan. E célból létre kell hozni egy olyan hálózatot, amely a tagállamokban működő központi kapcsolattartó pontokból áll, és amely elősegíti a határokon átnyúló együttműködést. 

Az utazási vállalkozók felelősségét illetően az irányelv szigorúbb szabályokat ír elő az utazási csomagot alkotó szolgáltatások nem megfelelő teljesítése esetén. Az irányelv emellett szabályokat állapít meg a következő esetekre vonatkozóan: az utazási csomag nem szerződésszerű teljesítése, alternatív megoldások, a szerződéstől való elállás, hazaszállítás, kártalanítás. 

Az új feltételek – azzal, hogy összehangolják a szabályokat és megszüntetik a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályokat – elősegítik, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek. Ennek köszönhetően egyúttal több lehetőség nyílik a vállalkozások, különösen a kkv-k számára ahhoz, hogy határokon átnyúlóan is végezhessék tevékenységüket, 

a fogyasztók pedig az üdülési termékek szélesebb köréből választhatnak majd, ami csökkentheti a fogyasztói árakat is.   

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást írt alá az EU Kelet-Timorral május 26-án Brüsszelben. Az EU nevében H. E. Ilze Juhansone, nagykövet, a Lett Köztársaság állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke, valamint Yolanda Gallego-Casilda Grau, az Európai Bizottság vízumpolitikai osztályának vezetője írta alá a megállapodást. Kelet-Timor nevében Roberto Sarmento de Oliveira Soares, a külügyekért és az együttműködésért felelős miniszterhelyettes írta alá a megállapodást.  

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Kelet-Timor területére az uniós polgárok számára, illetve az EU területére Kelet-Timor állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve Kelet-Timor állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység végzése céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodás megkötéséről szóló határozatot megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötéséhez a Parlament egyetértése szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 26-án megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre e tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók.