Három egyszerű és nagyon világos üzenettel jöttem Rigába.
Ezek közül az első, hogy az Európai Unió nem tér le a megkezdett útról. A megfélemlítés, az agresszió, sőt, az elmúlt év háborúja ellenére az Európai Unió minden eddiginél elkötelezettebb keleti partnerei mellett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 28 állam-, illetve kormányfőből 25 részt vesz a csúcstalálkozón. Öt évvel ezelőtt a keleti partnerséget inkább csak kontinensünk keleti és középső részein kezelték prioritásként – szilárd meggyőződésem, hogy ez a partnerség ma mindannyiunk számára, Európa egésze számára kiemelten fontos.
A második üzenet így szól: az Európai Unió a keleti partnerség összes országával tovább kívánja vinni kapcsolatait. Ez azt jelenti, hogy együttműködésünket az országok szükségleteihez, szuverén döntéseihez és ahhoz igazítjuk, hogy milyen mértékben készek erre az együttműködésre. Segítséget kívánunk nyújtani ezeknek az országoknak ahhoz, hogy társadalmaikat a polgáraik javára alakítsák át, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ellenállóbbá válnak a kívülről érkező nyomással szemben.
Harmadik üzenetem: az Európai Unióban partnerei hosszú távon megbízhatnak. Tisztában vagyok vele: a változások küszöbén mindig kevés a türelem, mindenki gyors eredményeket vár. Most azonban stratégiai türelemre intek mindenkit. A rigai csúcstalálkozó nem arról szól, hogy bejelentjük: óriási léptekkel haladunk előre. Éppen ellenkezőleg: partnerségünk lépésről lépésre alakul, pontosan úgy, ahogyan annak idején maga az Európai Unió is létrejött. Ebben az összefüggésben a lépésről lépésre azt jelenti, hogy konkrét eredményeket kell elérni a kereskedelem, az energia, a mobilitás és a reformok kérdésében, hiszen ez partnereink és Európa egészének érdeke.
Egy utolsó megjegyzéssel szeretnék válaszolni azoknak, akik azt állítják, hogy a keleti partnerség egy Oroszország ellen irányuló törekvés. Nem az. A keleti partnerség nem szépségverseny Oroszország és az Európai Unió között. De hogy egészen őszinte legyek, a szépség mégiscsak számít. Ha Oroszország valamivel puhább, kedvesebb, vonzóbb lenne, talán nem kellene hiányosságait azzal ellensúlyoznia, hogy a megfélemlítés pusztító és agresszív taktikáját alkalmazza szomszédaival szemben. Köszönöm a figyelmet.
A Tanács lett elnöksége 2015. május 5-én indikatív megállapodást alakított ki az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. A megállapodás egy Brüsszelben tartott informális háromoldalú egyeztető ülés során jött létre.
„Ez az új irányelv világos szabályozási keretet fog teremteni az új piaci szereplők több olyan kategóriája számára, akik már néhány éve aktívak az internetes fizetések területén, és itt a fizetéskezdeményezési szolgáltatókra, valamint a számlainformációs szolgáltatást nyújtókra gondolok” – mondta Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. „Az irányelv lehetővé teszi továbbá olyan új szolgáltatástípusok nyújtását is, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók általi kibocsátása. Ez ösztönözni fogja a verseny erősödését és az innovációt a pénzforgalmi piacon. Úgy vélem, hogy a biztonsággal és a felügyelettel kapcsolatos új rendelkezések emellett javítani fogják az online fizetések biztonságosságát és a fogyasztók védelmét is az Európai Unióban.”
A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten sor került az irányelv teljes szövegének véglegesítésére. Ezt követően az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja.
Az irányelvtervezet magában foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez.
A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetéseket is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyelet számára.
A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került. Ezek a szolgáltatások immár az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak.
Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről.
Az irányelvtervezet ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az előbbiekben említett új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Az új irányelv szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen.
Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.
Ma reggel együttérzésemet fejeztem ki a halálos áldozatokat is követelő bakui lakástűz miatt Alijev elnök úrnak, valamint az áldozatok családtagjainak és barátainak. Őszinte részvétem mindannyiuknak. Sajnálom, hogy e tragikus esemény miatt Alijev elnök úr nem fog tudni részt venni a keleti partnerség holnap és holnapután Rigában tartott csúcstalálkozóján, ám megértem, hogy e nehéz pillanatban népével kell maradnia.
Telefonbeszélgetésünk során érintettük a keleti partnerséget, továbbá az Európai Unió és Azerbajdzsán kétoldalú kapcsolatait is. Mindketten ismét kifejeztük, hogy elkötelezettek vagyunk a partnerség és az EU–Azerbajdzsán kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Üdvözöltük, hogy nemsokára megkezdődnek a tárgyalások az EU és Azerbajdzsán közötti új megállapodásról.
Végül köszönettel elfogadtam Alijev elnök úr azerbajdzsáni meghívását.
Az Európai Unió (EU) és az Üzbég Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2015. május 18-án, hétfőn tartotta tizenkettedik ülését. A felek megerősítették, hogy elkötelezettek amellett, hogy több területen is szorosabbra fűzzék a kétoldalú kapcsolatokat, majd áttekintették az EU és az Üzbég Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2014 márciusában tartott tizenegyedik ülése óta – többek között a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtása terén – elért eredményeket.
Az Együttműködési Tanács kiemelte, hogy az EU és az Üzbég Köztársaság között az utóbbi évek során intenzívebbé vált a politikai párbeszéd.
Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta, hogy elkötelezett a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtása iránt mind regionális, mind nemzeti szinten, és üdvözölte Üzbegisztán részvételét az Unió közép-ázsiai regionális kezdeményezéseiben, valamint megvitatta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia jelenlegi folyamatban lévő felülvizsgálatának lehetséges irányait. Az EU kifejtette, hogy reményei szerint Üzbegisztán aktívan részt fog venni az EU–Közép-Ázsia magas szintű biztonsági párbeszédben, valamint a kábítószerek elleni (CADAP) és a határigazgatási (BOMCA) uniós regionális együttműködési projektekben.
Mindkét felet érintő fontos kérdésekről is folytattak megbeszéléseket, így a politikai reformok, a jogállamiság és az emberi jogok, a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok, az energiaügyi együttműködés, az oktatás, továbbá a közép-ázsiai regionális együttműködés kérdéseiről, valamint nemzetközi ügyekről is.
Az EU üdvözölte, hogy Üzbegisztán készen áll arra, hogy az emberi jogi párbeszéd keretében egyre nyitottabb megbeszéléseket folytasson az Európai Unióval az emberi jogokról. A felek áttekintették az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén Üzbegisztánban tapasztalható helyzetet, és elsősorban azokat a területeket, amelyek az EU meglátása szerint a leginkább problematikusak. Az Unió üdvözölte továbbá, hogy Üzbegisztán nemzeti cselekvési tervet fogadott el annak céljából, hogy biztosítsa a 2013. évi rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés alapján az ország által elfogadott ajánlások végrehajtását, és határozottan arra ösztönözte Üzbegisztánt, hogy jobban működjön együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, hogy biztosítható legyen ezáltal a cselekvési terv megfelelő végrehajtása és – a nemzetközi partnerekkel együttműködésben történő – ellenőrzése. Az EU kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani Üzbegisztánnak ebben a nemzetközi együttműködési folyamatban.
Az EU üdvözölte, hogy Üzbegisztán és az ILO között a gyermekmunka tekintetében egyre szorosabbá válik az együttműködés, és nyugtázta az ILO-nak a 2014. évi gyapotbetakarítással kapcsolatos kedvező megállapításait, amelyek megerősítették az ILO-nak a 2013. évi gyapotbetakarítás során alkalmazott gyermekmunka megfigyelése érdekében létrehozott magas szintű megfigyelő missziója által tett megállapításokat, valamint az ILO szakértői bizottsága által ezt követően 2014-ben készített jelentést. Az Unió üdvözölte az Üzbegisztán és az ILO által létrehozott, tisztességes munkára irányuló országos program 2014-es elfogadását; ez a program nem csupán a gyermekmunkával, hanem átfogóbb munkaügyi kérdésekkel is foglalkozik. Az EU sürgette Üzbegisztánt, hogy folytassa az ILO-val a különböző ILO-egyezmények végrehajtására irányuló együttműködést, és hogy foglalkozzon az ezen egyezmények hatálya alá tartozó, ez idáig megoldatlan munkaügyi kérdésekkel, és különösen a kényszermunkával kapcsolatos aspektusokkal. Üdvözölte, hogy ennek céljából konstruktív megbeszélések vannak folyamatban Üzbegisztán és az ILO között.
Az Együttműködési Tanács hangsúlyozta, hogy az EU és Üzbegisztán közötti kapcsolatok gazdasági és kereskedelmi téren komoly lehetőségeket rejtenek magukban, és a felek megvitatták, hogy milyen eszközökkel lehetne javítani az üzleti és a beruházási környezetet. Az EU ismét kijelentette, hogy támogatja Üzbegisztánnak a WTO-hoz való csatlakozásra vonatkozó tervét, és készen áll arra, hogy ebben segítséget nyújtson neki. Az Együttműködési Tanács üdvözölte az Üzleti és Beruházási Tanács – amely célja az EU és Üzbegisztán közötti kétoldalú kereskedelem és beruházások előmozdítása – létrehozása terén eddig elért eredményeket, valamint a két fél azon szándékát, hogy a lehető leghamarabb felállítsák ezt az új szervet.
Az Együttműködési Tanács megállapította, hogy az EU és Üzbegisztán hasonló nézeteket vall a közöttük jelenleg folyamatban lévő, elsősorban a vidékfejlesztés területére összpontosító kétoldalú fejlesztési együttműködés fő prioritásairól.
A felek hangsúlyozták, hogy az EU-nak és Üzbegisztánnak közös érdeke, hogy megerősített együttműködést folytassanak az energiaügy terén; kiemelték továbbá, hogy fontosnak tartják az energiáról szóló kétoldalú egyetértési megállapodás tényleges végrehajtását.
Az oktatást illetően az EU hangsúlyozta a felsőoktatásra, a műszaki oktatásra és a szakképzésre vonatkozó uniós programok jelentőségét, ezek ugyanis hozzájárulhatnak a társadalmi-gazdasági fejlődés fellendítéséhez; sürgette továbbá Üzbegisztánt, hogy használja ki az e programok által nyújtott előnyöket. Ezzel összefüggésben az EU felkérte Üzbegisztánt, hogy vegyen részt az első EU–Közép-Ázsia oktatási miniszteri konferencián, amely 2015. június 25–26-án kerül megrendezésre Rigában.
Az Együttműködési Tanács a közép-ázsiai regionális együttműködésről, valamint nemzetközi kérdésekről, többet közt Afganisztánról is tárgyalt. A felek hangsúlyozták a közép-ázsiai regionális együttműködés szerepét a régió társadalmi-gazdasági fejlődésében és a konfliktusok megelőzésében. Az Együttműködési Tanács e tekintetben annak a fontosságát is kiemelte, hogy a közép-ázsiai partnerek olyan fenntartható megoldást találjanak a vízgazdálkodással, valamint a térséget érintő biztonsági és energiaügyi kérdésekkel kapcsolatban, amely valamennyi ország érdekeit figyelembe veszi és megőrzi a régió egységét. A megoldásnak összhangban kell továbbá lennie a nemzetközi vízügyi egyezményekkel és az uniós vízdiplomácia 2013 júliusában elfogadott irányelveivel.
A felek hangsúlyozták, hogy a régió stabilitásának előmozdítása és a külső kihívások leküzdése szempontjából nagyon fontos az EU és Üzbegisztán közötti együttműködés.
Az Együttműködési Tanács ülésének elnöke Abdulaziz KAMILOV, az Üzbég Köztársaság külügyminisztere volt. Az uniós küldöttséget Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere vezette az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének mint a Külügyek Tanácsa elnökének nevében.