A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. szeptember 16-án támogatta azt a bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy a növekedés fellendítése és a munkahelyteremtés érdekében segítsen Görögországnak az uniós alapok lehető legnagyobb mértékű igénybevételében és a likviditás javításában. Görögországban sürgősen beruházásokra lenne szükség, ám ehhez nem áll rendelkezésre elegendő közpénz. A javaslat fő célja e hiány ellensúlyozása és annak biztosítása, hogy az érintett európai strukturális és beruházási alapok nyújtotta lehetőségeket a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen aknázni az országban. A most jóváhagyott intézkedések rendkívüli jellegűek, céljuk pedig a görög pénzügyi válság miatt előállt egyedi helyzet enyhítése.
A rendelettervezet 2 milliárd EUR körüli összeggel javítaná Görögország likviditását. Ez a következők révén valósulna meg:
A 2 milliárd EUR teljes összeget a 2014–2020-as időszak elejére ütemeznék, hatása pedig ugyanezen időszak költségvetése szempontjából semleges lenne.
Következő lépésekA Tanács által elfogadott álláspont révén a luxemburgi elnökség egyúttal megbízatást is kap arra, hogy folytasson megbeszéléseket az Európai Parlament képviselőivel. Ha a Tanácsnak és a Parlamentnek sikerül megállapodást elérnie, azt mindkét intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia.
HáttérA kohéziós politika célja az EU különböző régióiban tapasztalható fejlettségbeli különbségek csökkentése a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítása révén.
Görögországban az uniós források jelentik a közvetlen külföldi befektetések legfőbb forrását. A 2007–2013-as programozási időszakban mintegy 42 milliárd EUR összeget különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: körülbelül 24 milliárd EUR az európai strukturális és kohéziós alapokból és a halászati és vidékfejlesztési alapokból, valamint körülbelül 17 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Görögország eddig 38,4 milliárd eurót kapott, ami a szóban forgó időszakot tekintve az ország átlagos éves GDP-jének 17,5%-t teszi ki. A kohéziós politika keretében még mintegy 2 milliárd EUR rendelkezésre áll; ha 2015 végéig Görögország ezt nem használja fel, elesik az összegtől.
A 2014–2020-as időszakra több mint 35 milliárd eurót különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: 20 milliárd EUR az európai strukturális és beruházási alapokból, valamint több mint 15 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Ezekből az előirányzott összegekből 2014-től 2015 júliusáig 4,5 milliárd EUR került kifizetésre.
A tagállamok kormányainak képviselői 2015. szeptember 16-án négy bírát és egy főtanácsnokot neveztek ki az Európai Bíróság testületébe.
Mihaíl Vilarász (Görögország) és Eugene Regan (Írország) újonnan kapta meg bírói kinevezését, Camelia Toader (Románia) és Marko Ilešič (Szlovénia) bírói megbízatását pedig további hat évre megújították. A Bíróság főtanácsnokává Manuel Campos Sánchez-Bordonát (Spanyolország) nevezték ki. Mindegyikük hivatali ideje 2015. október 7-től 2021. október 6-ig tart.
A tagállamok kormányainak képviselői Ian Stewart Forrestert (Egyesült Királyság) nevezték ki a Törvényszék bírájává a leköszönő Nicholas Forwood (Egyesült Királyság) hivatali idejének fennmaradó részére, azaz a 2015. október 1-jétől 2019. augusztus 31-ig tartó időszakra. Ezenfelül megújították a Törvényszék két bírájának, Juraj Schwarcznak (Szlovákia) és Heikki Kanninennek (Finnország) a megbízatását 2016. szeptember 1-jétől 2022. augusztus 31-ig.
Az Európai Bíróság három bírói testületből áll: magából az Európai Bíróságból, valamint a Törvényszékből és Közszolgálati Törvényszékből.
A Bíróság jelenleg huszonnyolc bírából és kilenc főtanácsnokból áll. A Tanács 2013-ban úgy határozott, hogy 2015. október 7-től tizenegyre növeli a főtanácsnokok számát. Háromévente a bírói és főtanácsnoki kar részleges megújítására kerül sor. 2015. október 6-án tizennégy bíró és négy főtanácsnok hivatali ideje lejár. A bírói és főtanácsnoki kar 2015. évi részleges megújításának keretében 2014. szeptember 24-én, valamint 2015. április1-jén és június 12-én már sor került tíz bíró (a belga, a spanyol, a lengyel, a luxemburgi, a horvát, a finn, az észt, a szlovák, a magyar és a dán) és négy főtanácsnok (az egyesült királysági, a német, a dán és a cseh) kinevezésére. Ennek megfelelően a szeptember 16-i kinevezésekkel a testület 2015. évi részleges megújítása befejeződött. A főtanácsnoki kar létszámának két fővel történő növeléséhez azonban még ki kell nevezni a bolgár főtanácsnokot.
A Törvényszék jelenleg huszonnyolc bírából áll. A Bírósághoz hasonlóan háromévente a Törvényszék bírói karát is részlegesen megújítják. 2016. augusztus 31-én tizennégy bíró hivatali ideje lejár.
A Bíróság bíráinak és főtanácsnokainak, valamint a Törvényszék bíráinak hivatali ideje hat év, amely megújítható. Mind a Bíróság, mind a Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra. Az elnök újraválasztható.
I have learnt with great sorrow of the horrific accident provoked by the collapse of a crane at the Grand Mosque in Mecca.
My thoughts are with the families of the victims. On behalf of the European Union, I would like to convey my sincere condolences to the bereaved families and wish a prompt recovery to the wounded.