Az EU felvette az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések miatt előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe az Oroszországi Föderáció Állami Dumájának 6 olyan tagját,akiket a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságból és Szevasztopol városából választottak meg.
Az Oroszországi Föderációban – és így a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában is – 2016. szeptember 18-án választották meg az Állami Duma tagjait. Az EU nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, következésképpen nem ismeri el a Krím félszigeten tartott választásokat sem.
Az EU az el nem ismerési politikájával összhangban úgy véli, hogy a Krím félszigeten tartott választások eredményeként az Állami Duma tagjává vált személyekkel szemben szankciókat kell bevezetni. A Tanács ezért az alábbi hat személyt vette fel azon személyek listájára, akikkel szemben szankciókat kell bevezetni: Ruslan Ismailovich Balbek, Konstantin Mikhailovich Bakharev, Dmitry Anatolievich Belik, Andrei Dmitrievich Kozenko, Svetlana Borisovna Savchenko és Pavel Valentinovich Shperov.
Ezek a szankciók vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukban, és mostantól összesen 152 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak majd. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, és legutóbb 2016 szeptemberében hosszabbította meg, mégpedig 2017. március 15-ig.
A jogi aktusok – köztük az érintett személyek nevét tartalmazó dokumentumok és a jegyzékbe vételüket indokoló nyilatkozatok – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2016. november 9-i kiadásában találhatók.
Az EU több intézkedést is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:
2016. november 7., hétfő
14.00 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
2016. november 8., kedd
15.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
2016. november 10., csütörtök
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.45 Találkozó Sauli Niinistövel, Finnország elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2016. október 30-án Brüsszelben, a 16. EU–Kanada csúcstalálkozón találkozott egymással Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke. Aláírták az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) és a stratégiai partnerségi megállapodást, és együttes nyilatkozatot adtak ki az EU és Kanada közötti partnerségről.
A Tanács 2016. október 28-án írásbeli eljárással elfogadta a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra vonatkozó határozatcsomagot, amely a következőket foglalja magában:
A tagállamok képviselői elfogadtak továbbá egy közös értelmező okmányt is. Ez a Kanadával közösen elfogadott szöveg kötelező értelmezéssel szolgál majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban szereplő, konkrét kérdésekre vonatkozó feltételeket illetően.
„Örömömre szolgál, hogy megerősíthetem, hogy az EU kész aláírni a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást. Az EU kereskedelempolitikájának ez fontos mérföldkövét jelenti, ami egyúttal tanúsítja az iránta való elkötelezettségünket is” – mondta Robert Fico, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke. „Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás korszerű és progresszív megállapodás, amely új lehetőségek előtt nyitja meg az ajtót, ugyanakkor védi a fontos érdekeinket. Megvan benne továbbá az ahhoz szükséges potenciál, hogy irányt mutasson a jövőbeli kereskedelmi megállapodások számára.”
A megállapodás eltörli az EU és Kanada között jelenleg fennálló kereskedelmi vámok több mint 99%-át, és szigorú előírásokat tartalmaz a fogyasztók, a környezet és a munkavállalók védelmével kapcsolatban.
A megállapodás az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzések és a beruházások előtti piacnyitás mellett olyan kérdésekről rendelkezik, mint a szellemitulajdon-jog, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, a fenntartható fejlődés, a szabályozási együttműködés, a kölcsönös elismerés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés, a vitarendezés, valamint a kereskedelem technikai akadályai.
A Kanadával folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízást a Tanács 2009-ben fogadta el. Miután 2011 szeptemberében sor került egy tanácsi határozat elfogadására, a megállapodásra irányuló tárgyalások kiegészültek a beruházások védelméről folytatott megbeszélésekkel.
A Bizottság 2016. július 5-én azt javasolta, hogy a megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kössék meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie.
Azt követően, hogy az Európai Parlament egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez, az ideiglenesen alkalmazásra kerül mindaddig, amíg valamennyi tagállam meg nem erősíti. Az ideiglenes alkalmazás lényegében csak az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.
Stratégiai partnerségi megállapodásA Tanács határozatot fogadott el továbbá az EU és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról is. E megállapodás célja az EU és Kanada közötti politikai párbeszéd és együttműködés intenzívebbé tétele, és megerősíti a közöttünk fennálló kapcsolatokat az olyan területeken, mint például az emberi jogok, a nemzetközi béke és biztonság, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság.