Az EU magyar elnöksége előtt álló feladatok és lehetőségek

2011.01.31

Az Európai Unió magyar elnöksége előtt álló feladatok és lehetőségek az elnökség fél éve alatt.
Írta: Schlenker Ádám

A 2011-es év első félévét betöltő magyar elnökségnek két politikai várakozásnak kell egyaránt megfelelnie az Európai Unió részéről. Egyrészt vezetnie kell az elnökségi trión átívelő szakpolitikai dossziékhoz kapcsolodó tárgyalásokat és egyeztetéseket és működtetnie kell az uniós intézményrendszert, másrészt a magyar nemzeti érdek megjelenítésével kapcsolatos hazai várakozásokat is ki kell elégíteni. Habár ez utóbbira meglehetősen korlátozott módon lesz lehetősége, hiszen az elnökségi menetrend 85 %-ban kötött, és az elnökség nem az önálló tagállami ügyek reflektorfénybe állításáról szól.

Magyarország akkor fog jól vizsgázni, ha nagyobb konfliktusok nélkül sikerül irányítania az uniós intézményeket elsősorban a Tanács működését, és elejét veszi tagállami súrlódásoknak a miniszterek és a munkacsoportok találkozói során. Mindez azért fontos, mert a magyar elnökség feladatai közé tartozik, hogy összehívja akár hetente többször is az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács és ezek előkészítő bizottságainak üléseit, megalkossa a napirendeket, és ellássa a levezető elnök szerepét. De az elnökség hívja össze és koordinálja az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper I. és Coreper II. szinten) és a több mint 200 egyéb bizottságnak és munkacsoportnak rendszeres üléseit is.De az elnökség egyaránt ellátja a Tanácsnak, mint az Európai Unió egyik legfőbb döntéshozó szervének a képviseletét az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is.

Az uniós érdekek képviseletének elsőbbségét szolgálja az a megosztás is, hogy a tanácsi üléseken az elnökséget betöltő tagállam egy másik képviselője is jelen van, aki a nemzeti érdekek érvényesítéséért felelős.
Tehát a magyar elnökségnek elsősorban az Európai Unió érdekeit kell szem előtt tartani, azt kell képviselnie és csak ez után jöhet meglehetősen korlátozott formában a nemzeti érdekek megjelenítése. A magyar elnökség számára jó példaként szolgálhat az Európai Unió érdekeinek és a tagállami nemzeti érdek képviseletének harmonikus összhangja a német elnökség idejéből, amikor 1999 márciusában Schröder kancellárnak a 2000-2006 közötti uniós költségvetésről más néven Agenda 2000-ről kellett megállapodnia, mégpedig úgy,hogy a nettó befizető Németország csökkentéspárti volt.De ennek ellenére végül Schröder a nagyobb költségvetést fogadta el, mert tisztában volt vele,hogy ez a növelés szükséges a leendő közép-kelet európai bővítés finanszírozásához.

Ez a kiegyensúlyozott konfliktus kezelés különösen nagy szerepet fog játszani a mostani közös gazdaságpolitikai kormányzás idején, amikor a tagállamoknak a nemzeti parlamentek által megtárgyalt költségvetésüket be kell mutatniuk egymásnak és azokat meg is fogják vitatni..Továbbbi jó kiegyensúlyozó és kompromisszumkész tulajdonságáról tehet majd tanúbizonyságot az elnökség a 2013-20-as költségvetés tárgyalásakor, amelyben a legnagyobb vitákat a kohéziós politika sarokszámai lesznek. A kohéziós politikával kapcsolatban az elnökség kohéziós pénzek jelenlegi rendszerének fenntartása mellett érdekelt, mert csak így valósítható meg az Európa 2020 versenyképességi stratégia.

Ennek ellenére lesznek olyan témák mint például a Duna Stratégia amely elsősorban a régió és benne Magyarország szempontjait veszi figyelembe, mert az elképzelést nyolc európai ország kezdeményezte azzal a céllal, hogy a Duna-völgyében és a vízgyűjtő területén fekvő országok között a szakpolitikai együttműködés megerősödjön és így járuljon hozzá az EU kohéziós politikájának kiegyensúlyozó hatásához, amellyel a különböző európai régiók hozhatók azonos fejlettségi szintre.Az Európai Bizottság által is támogatott koncepció legfontosabb elemei a környezetvédelem,kutatás-fejlesztés,a társadalmai-gazdasági integráció, a közlekedés, és a turizmust.A konkrét témák szintjén a dunai teherforgalom 20 %-al való megnövelése, a szélessávú és nagy sebességű internet hozzáférés biztosítása 2013-ra a régió összes uniós állampolgára számára, a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, amellyel lehetővé válik, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza, és a dunai tokfajok életképes állományának létrehozása 2020-ra jelennek meg.

De még több jelentős konferencia így a lengyel elnökség idején megvalósuló Keleti Partnerség májusi értekezlete vagy nagy valószínűséggel az ASEAN államokkal való konferencia is Budapesten lesz.A magyar elnökség ideje alatt olyan témák kapnak kiemelt szerepet mint a Roma Stratégia, a Lisszaboni Szerződés módosításai, az euro stabilitását lehetővé tevő új jogszabályok elfogadása, és a január elsejétől működni kezdő összeurópai pénzügyi felügyelet három intézményének zökkenőmentes indulásának biztosítása.

A magyar elnökség alatt indul a közösségi politikák közül Közös Agrárpolitika (KAP) 2013-as reformjának előkészítése, és a 2014-20 közötti Költségvetés (Agenda) tárgyalásának megkezdése bár ezek tényleges befejezése a lengyel és a dán elnökségre marad.Az elnökség alatt jelenik meg az olyan dokumentumok mint a 2050-ig kidolgozott uniós energetika stratégia és a közlekedéspolitkai Fehér Könyv.

A szociálpolitika terén a foglalkoztatás növelése, az európai szociális modell megőrzése,a férfiak és nők esélyegyenlősége kapnak nagyobb hangsúlyt. Mivel a 2011-es év az Önkéntesség Éve az unióban, ezért nagy szerepet és evvel együtt sajtóvisszhangot kaphatnak a különböző, közösségi és önkéntes tevékenységek, kezdeményezések.

Az elnökségnek hivatali működése közben olyan,jelenlegi összeurópai problémákra kell válaszokat megfogalmaznia, mint például a válságkezelési eljárás az eurózónában a fizetésképtelenség határára jutott országok megmentésére.

A pontos válságkezelési mechanizmus részeinek végső formába öntése azonban csak 2012 júniusában várható, ekkora kell megegyeznie a finanszírozás kérdéseiről az állam és kormányfőknek, amelynek során nagymértékben fognak támaszkodni az Írországnak és Görögországnak nyújtott ideiglenes pénzügyi válságcsomag tapasztalataira. A döntést követően 2013 januárjában léphet hatályba, amelyet márciusban az Európai Unió pénzügyminisztereinek találkozója majd az eurót használó tagállamok ratifikációja követ, amely nem szavazással, hanem jóváhagyással történik a saját alkotmányos előírásuknak megfelelően.

A környezetvédelem egyik leghangsúlyosabb részén a klímaváltozás terén a legfontosabb változás, hogy a 2010 decemberi cancúni csúcs elhatározásai miatt módosulhat a Koppenhágában elfogadott széndioxid kibocsájtás 20 %-os csökkentése is, és megvitatásra érdemes lesz a 30 %-os mérséklés is, különösen azért mert India, Indonézia, Japán, Kína és Korea is önálló vállalásokat jelentett be.

A 2011 februárjában tartandó Energia Csúcson a fő témák az energiabiztonság, az energiaipar liberalizációja és az energiahatékonyság lesznek, amelyek azért is kapnak különösen nagy jelentőségét, mert az magyar elnökség alatt nyeri el végső formáját az Észak-Dél Gázvezeték terve Magyarország és Szlovákia között. Elképzelhető, hogy a kezdeményezéshez, amely a magyar és a szlovák gézvezeték rendszer összekötését is jelenti, Lengyelország is csatlakozni fog, és az így létrejött gázvezeték rendszer mindenképpen a Gazprom energia monopóliumától való függetlenedést jelenti a visegrádi térség országai számára.

A Nyugat-Balkán stratégia kapcsán a csatlakozáshoz legközelebb álló Horvátország, amely a Duna Stratégiát alkotó államok egyike is, ezért nagy valószínűséggel még a magyar elnökség alatt megtörténhet a csatlakozási szerződés ratifikálása, és az ország 2013 januárjától európai uniós taggá válhat, ezért már a Tanács 28. tagállamaként vehet részt az üléseken, ha a csatakozás csak a lengyel elnökség alatt valósul meg, akkor csak megfigyelői státuszban lehet jelen. Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával márciusban kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások, ugyanúgy, mint Boszniával, ha tagjelölti státuszuk elfogadása a magyar elnökség alatt megtörténik.

Törökország csatlakozását illetően alapvetően semleges álláspontra helyezkedik a magyar elnökség, de semmiképpen sem kíván gátat szabni a török csatlakozásnak. Az Izlanddal kapcsolatos csatlakozási tárgyalások valószínűleg zökkenőmentesen fognak zajlani a magyar elnökség alatt,bár problémát jelenthet a környezetszennyező alumínium üzemek és az európai uniós bálnavadászati tilalom megszegése. Annak ellenére, hogy 2010 szeptemberében tartott ülésük alkalmával az Európai Unió külügyminiszterei számos hiányosságot találtak Bulgária és Románia felkészültségével kapcsolatban a schengeni térséghez való csatlakozás terén, de a jelenlegi helyzet (2011 január) szerint úgy tűnik, hogy csatlakozásukra még a magyar elnökség alatt sor kerül.

A külpolitika feladatkörébe fog illeszkedni az Európai Külügyi Szolgálat felállítása, és elindítása és az Európai Unió nemzetközi színtéren való képviselete a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben.

A bel- és igazságügyi együttműködés keretében kiemelt szerepet kap a Stockholm Program továbbvitele, és a bevándorlás és menekültpolitika összehangolása terén történő előrelépések egy egységes európai uniós menekültpolitika érdekében.

A kompromisszum kész szakpolitikai döntéshozatal és a jó uniós intézményi menedzsmenten kívül a magyar elnökség sikerét jelentheti a váratlan politikai helyzeteke való rugalmas reagálás is, amely gyakran felülírhatja az elnökségi prioritásokat. Így történt a 2001-es sok prioritást megfogalmazó belga elnökség idején is, amikor a szeptember 11-i amerikai terrortámadások miatt indult el a terrorizmus elleni harc európai szintű koordinációja, vagy a 2008-as szlovén elnökség idején a Délnyugat-Balkán stratégiát és a kultúrák közötti párbeszéd témáját váltotta fel az ír népszavazást követően a Lisszaboni Szerződés megmentésének mikéntje illetve az előre be nem tervezett élelmiszer és olajárrobbanás kezelése.
A magyar elnökség és vele együtt Magyarország előtt tehát egy ritka történelmi pillanat áll, hogy bebizonyítsa, hogy a korábban csatlakozott tagállamok képest is egyenrangú félként tudja ellátni az elnökségi feladatokat.

Nagy kihívást és felelősséget is jelent ez, hiszen egyrészt az országnak nemzetközi és az európai uniós porondon szakavatott közönség előtt kell helyt állania, viszont teljesül az a sok évszázados történelmi törekvésünk, hogy Magyarország Európa közepe legyen, és ha ezt sikeresen megvalósítja, akkor az elkövetkező időszakban, akár évtizedekre is, egy nyertes és nagy lehetőségeket hordozó ország képe fog beépülni az európai uniós köztudatba.

Cikk rövidített verzióját elolvashatja a Cafebabel.com -n
(2011.02.07.)