TaschenAtlas Europäische Union - Könyvismertető

2006.05.08. | Mladonyiczki Balázs
ETTDK Papers - Nr. 10

Az Európai Unióhoz való csatlakozás a legjelentősebb esemény volt Magyarország számára – legalábbis a rendszerváltás után mindenképpen. Sokan – joggal – a gazdaság fejlődését s vele együtt az életszínvonal emelkedését várták az eseménytől. A 2004. május 1-e óta eltelt csaknem két esztendő. Feltehető azonban a kérdés, hogy mennyit tudunk az unióról, melynek tagjai lettünk? Egyáltalán, honnan, milyen médium segítségével bővíthetjük ismereteinket a témában? Tájékozódhatunk a napi hírekből, hírműsorokból, s az ezekben elhintett morzsákból idővel összeállhat egy kép. Vagy választhatjuk a kissé időigényesebb módot, és a napi sajtó/hírek „elfogyasztása” mellett célzottan keressük az Unióval kapcsolatos információkat. Itt szóba kerülhetnek egyes televíziós műsorok, honlapok, vagy a témát érintő könyvek is. Ez utóbbiak tekintetében van választék, igaz, főként szakkönyvek. Ezen ismertető egy olyan könyv bemutatását tűzte ki célul, amely egy, kis hazánkban talán kevésbé ismert kategóriába sorolható.

A fenn említett könyv Németországban jelent meg 2004-ben a Klett-Perthes kiadópáros gondozásában. Az ára nem túl borsos: 8.95 Euro - 237 oldalért. Már a címéből is következik, hogy egy atlaszról van, de – kellemesen – csalódnunk kell, ha egy térképgyűjteményt várunk. Megjegyzendő, hogy noha a könyv szerkesztői az adatgyűjtést 2003. december 31-én zárták le, ennek ellenére szó esik a műben a 2004. májusában belépett tagállamokról is. Ennek oka lehet az újdonsült tagok német olvasókkal megismertetésének óhaja.

Ami a külcsínt illeti, igen apró darab, akkora, mint egy kisebbfajta regény; szép, színes-szagos borítóval, rajta az uniós zászló és egy Európa-térkép.

A könyv négy nagyobb fejezetre osztható, nem számolva a végén található függeléket. Ezekből az első( Die Mitgliedstaaten der Europäischen Union, 8-145. o.) áll a legközelebb a hagyományos atlaszokhoz. Egy kétoldalas Európa-térkép után következnek az egyes államok ismertetői. Minden országnak négy-hat oldalt szenteltek, s bemutatásukat – természetesen – Németországgal kezdték. Az szöveges rész tartalmaz néhány jellegzetességet, a gazdaság jellemzését, és néhány fontosabb eseményt az állam 20. századi történelméből. Összességében a szöveges rész elég rövid, alig egy oldalt tesz ki országonként, a többit grafikonok, diagrammok, fényképek és táblázatok alkotják. Itt megtalálhatjuk a legszükségesebb adatokat (terület, népesség, stb.) éppúgy, mint pl. az 1000 lakosra jutó telefon- vagy internethasználók számát. A grafikonok és diagrammok pedig pl. a vallási megoszlást, a városi és falusi lakosság arányát, a GDP ágazatok szerinti megosztását vagy az export és import árufajták és országok szerinti megoszlását mutatja be. Vannak térképek is, ám ezeken egyes esetekben nem maguk az államok, hanem egyes régiók szerepelnek, így ábrázolták Nagy Britanniát Írországgal, Spanyolországot Portugáliával, Magyarországot pedig Szlovéniával közösen. Hazánk esetében a szöveg szót ejt a – sztereotípiák forrásává vált – Puszta fogalmáról, a turisztikailag még mindig jelentős(?) Balatonról, valamint a fővárosról, mint a gazdaság egyik fő központját. A határon túl élő magyarság tekintetében megemlíti azok lakhelyét, így Erdélyt, a szerb Vajdaságot (Wojwodina), valamint Szlovákiát.

A könyv második, harmadik és negyedik része már az Európai Unió egészével foglalkozik, s térképet innentől fogva elég keveset találunk. A második fejezet (Die Entstehung und Entwicklung der Europäischen Union, 146-157. o.) az Unió történetével foglalkozik, így olyan alapvető fogalmakról/eseményekről olvashatunk, mint az Európai Gazdasági Közösség, a Maastrichti szerződés, vagy épp a bővítés folyamata. Ez a fejezet az Európai Unió három pillérének leírásával zárul.

A harmadik rész (Institutionen und Organe der Europäischen Union, 158-181. o.) már az Unió működésébe avatja be az olvasókat és végigkalauzol az Unió fontosabb szervein, mint pl. az Európa Parlament, az Európa Tanács, az Európai Központi Bank, stb. A negyedik fejezet (Bereiche gemeinschaftlichen Handelns der Europaischen Union, 182-203. o.) azon területeket mutatja be, amelyekben az Unió tagországai együttműködnek, pl. a közös valutát, a közös biztonságpolitikát, a regionális politikát, vagy épp a közös agrárpolitikát.

A könyvet egy függelék zárja, benne egy kétoldalas szómagyarázattal, a fontosabb honlapok listájával, ill. egy, a térképekhez használatos regiszterrel.

Érdemes szót ejteni az utolsó három fejezet táblázatairól és egyéb grafikus ábrázolásairól. Kimondottan hasznos pl, hogy a mostani huszonöt tagállam statisztikái megtalálhatóak egy táblázatban összegyűjtve(terület, népesség, GDP/fő) és egy táblázatban pedig az Unió, Japán és az Egyesült Államok összehasonlítása történik meg ugyanezen adatok alapján. Jól kiegészítik a szöveget az áttekinthető grafikonok, grafikus ábrázolások az Unió működéséről (ilyen van az összes(!) szerv bemutatásánál és a főbb szervek összehangolt működését is egy külön ábra szemlélteti.)

A könyv – mint az fentiekből kiviláglik – nem hagyományos atlasz, inkább egy informatív (tér/fény)képes kiadvány, melynek célja az Unió bemutatása a szélesebb közönség, meglehet a diákok számára. A nyelvezete nem bonyolult, és noha használ szakszavakat és uniós terminológiát is, de alapvetően népszerűsítő (populärwissenschaftlich) kiadványról van szó. Erre utal a viszonylag kevés szöveg, melyben a fontosabb kifejezéseket, fogalmakat kiemelik. Hűen a német nyelvterületen bevett szokáshoz, a grafikonok, diagrammok és táblázatok ebben a könyvben is legalább annyira fontos információforrások, mint maga a szöveg. A könyv egyébiránt nem egyedi kiadvány, a TaschenAtlas sorozatban már megjelent kötetek a föld országait, a német, ill. az egyetemes történelem fontosabb eseményeit mutatja be.

Az Európai Unió ZsebAtlasza egy kisformátumú, adatokban gazdag kiadvány, ami magában foglalja a legfontosabb információkat, s mindezt közérthetően, gazdagon illusztrálva.