Blogroll

Mi a Quatennens-ügynek és a nyugdíjreform nemzetgyűlési tárgyalásának a közös tanulsága a radikális baloldalon?

The post Miért nem a Nupes profitál a nyugdíjreformból? A Quatennens-ügy mint tünet appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Ma reggel a Heti TV vendége voltam. Kína, Európa, meg egy kis nyugdíjreform fért bele.

The post Gyorselemzés: Kína, nyugdíjvita appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A Hit Rádióban 2023 március ??-án ?? órakor adásba került felvétel hanganyaga - interjú Dr. habil. Türke András Istvánnal

Sokadik alkalommal vonult egymillió feletti ember az utcára, s a szakszervezetek most az ország megbénításával fenyegetnek. Hol tartanak a tiltakozások, ki mit akar, ki mire számíthat? A Pátria Rádió kérdezett.

The post A nyugdíjreform elleni tiltakozásokról (a Pátria Rádiónak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hogy kormányzott Giorgia Meloni az első hónapokban? Miért olyan feszült a francia-olasz viszony?

The post Olasz-francia viszony, Giorgia Meloni első lépései (videós és podcast változat is) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A héten a sajtót a nyugdíjreform érdekelte a leginkább. A nyilatkozatok közül két felvételt tudok megosztani Veletek.

The post A Pirkadat és az Ultrahang kérdezett appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A Bloc contre bloc szerzője, Jérôme Sainte-Marie közvélemény-kutató, Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés tanácsadója - úgyhogy két okból olvastam.

The post Jérôme Sainte-Marie: Bloc contre bloc appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Felreppent a hír, hogy a közvetett párizsi főpolgármester-választásból közvetlent csinálnának Macronék 2026-ra, a következő önkormányzati voksolásra

The post Választási rendszer-buhera: miért lenne jó Macronéknak? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A nyugdíjreform örvén egy elméletileg is érdekes legitimitás-vita került elő. Érdemes róla pár szót szólni.

The post Legitimitás-vita appeared first on FRANCIA POLITIKA.

“A francia politikai erők előszeretettel játszanak és labdáznak az antiszemitizmus problémájával – ez legalábbis, röviden, 2022 egyik tapasztalata. A francia ----> tovább olvasok!

The post Az antiszemitizmus mint politikai eszköz (cikkem a TEV-nek) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Gazdasági kockázatok, háborús bizonytalanságok és turbulens belpolitika: minden lesz idén Franciaországban. Összeszedtem, hogy mire számíthatnak a franciák 2023-ban. 2023 gazdasági ----> tovább olvasok!

The post 2023: mit hoz az új év a franciáknak? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Miért puha plebiszciter vezérdemokrácia (puha PVD) Macron Franciaországa, és miért radikális PVD a De Gaulle-féle verzió?

The post A plebiszciter vezérdemokrácia De Gaulle-féle verziója appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Mi a helyzet a francia-német kapcsolatokkal? Túlzóak-e a barátság haláláról szóló hírek? Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója volt ----> tovább olvasok!

The post Francia-német feszültség: mekkora a baj? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Van egy forgatókönyv, ahol Emmanuel Macron abban gondolkodik, hogy 2032 ismét az ő éve lehet

The post 2032: mi van, ha Macron már erre játszik? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Mindkét közösségnek, a centrumnak és a radikális baloldalnak is érdeke felhangosítani a beszólás-polémiát.

The post Ördögűzés vs. démonizálás: 5 állítás a “menjenek vissza” vitához appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A felületes szemlélő gondolhatja, hogy legutóbb is a benzin okozott nagy feszültséget Franciaországban (lásd sárga mellényesek), hát az olajfinomítós konfliktusokkal ----> tovább olvasok!

The post Megint a benzin? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Rendkìvül érdekes cikket talàltunk az amerikai és a francia "lopakodò doktrina" közti különbségröl, föként arra az azonos idöszakra vonatkozòan, amikor az F-22-t és a Rafale-t kifejlesztették.

A cikk tisztàzza, hogy a lopakodòkat a normàl légiközlekedési radarok (vagy a régi orosz 300-400 Mhz.s radarok) pl. teljes mértékben làtjàk, mivel a lopakodò-képesség a preciziòs tüzvezérlö radarok frekvenciàjàra van optimalizàlva (Ghz-s nagysàgrend.)

Màsrészt közli, hogy az amerikai felfogàs (F-22 vagy F-117) abbòl àll, hogy vagy a tàrgy alakjàval vagy valamiféle bevonattal zavarjàk meg ("passzìv mòdszer") a radarhullàmok visszaverödését, hamis informàciòt juttatva ìgy a radarnak.

A francia felfogàs (SPECTRE rendszer) megint teljesen màs logika, ilyen a Rafale rendszere. A függöleges vezérsik felsö részén talàlhatò "szivar" képzi a lelkét. A franciàk (Dassault) abbòl indultak ki szintén, hogy a tüzvezetö radart kell megzavarni. De ezt nem az "amerikai mòdszerrel", az alaktényezövel teszik, hanem egy "kütyüvel" ami azon elven alapul, hogy "észlelem a felém kibocsàtott hullàmokat és ezek visszasugàrzàsàba nyùlok bele, elektronikus ùton" (1-20 Ghz tartomànyban). Magyaràn "aktìv mòdszerrel", meghamisìtott frekvenciàjù hullàmokat bocsàtanak vissza, ami téves informàciòkat közöl a radarral. Ezt 360°-os szögben, azaz minden irànyban teszi, hogy ezzel a passzìv radarokat is megtévessze.

A cikk végi képeknél jòl làtszik a két séma különbsége, a Rafale radarképe mind a magas, mig az alacsony frekvenciàs radarokon hàrom darab torz "pötty" azaz teljesen irreàlis, mìg az F-22 és F-35 az alacsony frekvenciàs radarokon jòl kivehetö, a magas frekvenciàs radarokon viszont egy pici pötty, ami nem elég a tüzvezetéshez.

Azaz egy Rafale nem lopakodò, de hasonlò (ha nem éppen nagyobb) eredményességgel zavarja meg a radarokat, mint az amerikai F-22 lopakodò. A SPECTRE 250 kg és àra a Rafale àrànak 1/3-àt teszi ki!

Természetesen nem a SPECTRE az egyedüli ilyen rendszer az Eurofighter is hasonlòt hasznàl (DASS) és az F-35-is (AN/AAQ37) de e téren a Rafale rendszere a legjobb, legkiforrottabb.

Nem vélelten, hogy az F-35 az alaktényezö mellett ilyen aktiv rendszert is kapott.
(A bejegyzés segit koràbbi bejegyzéseinket is értelmezni, pl. miért "nem làtta" az Sz-500 radar a Rafale-t Szìriàban.)

Forràs: https://air-cosmos.com/article/de-la-discretion-du-rafale-a-la-furtivite...

Emmanuel Macron ragaszkodik ahhoz, hogy ígéretéhez híven nyugdíjreform legyen Franciaországban, ám mivel ennek erősen kétes a parlamenti elfogadása, felmerült a ----> tovább olvasok!

The post Jön az új választás? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A Franciapolitika vendége Timéa Caudot (ASFE) volt. A felvétel a Heti TV stúdiójában készült. Íme a Youtube-verzió: Ha viszont szívesebben ----> tovább olvasok!

The post Határon túl élő franciák: így élnek, ezek a problémáik appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A harmadik országbeli idegenek önkormányzati szavazati joga ugyanis kiválóan alkalmas arra, hogy polarizáljon, tematizáljon, és megmutassa, ki hol áll. Ezt úgy hívják, gumicsont.

The post Gumicsont appeared first on FRANCIA POLITIKA.