You are here

Error message

Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls in node_privacy_byrole_nodeapi_prepare() (line 216 of /home/europava/public_html/modules/node_privacy_byrole/node_privacy_byrole.module).

"Sólyom-ügy" 1963-ban?

A szél felkapja a világot megváltó gondolatokat, azok galambszárnyakon útra kelnek - az emberi ostobaság azonban ott tocsog az állóvízben...

- írja René Lejeune, kiváló magyar kollégánk, Fejérdy Gergely fordításában tolmácsolva Politika és életszentség - Robert Schuman Európa atyja című könyvében. Egy olyan ügy kapcsán, mely kísértetiesen emlékeztet az ominózus, 2009-es ügyre, melynek folyamán a szlovák kormány lényegében "kitiltotta" az akkori magyar köztársasági elnököt az országból. Sólyom László a Felvidéken egy Szent István szobor avatásán vett volna részt. Augusztus 21-én, szerencsétlenül időzítve, a nem túl dicsőséges, sajnos Magyarország által is asszisztált - de pl. Románia részvétele nélkül zajló - 1968-as prágai bevonulás évfordulóján.

Az ügy apropóját az adja, hogy 2012 február elejére tűzte ki az Európai Bíróság a Magyarország contra Szlovákia ügy tárgyalását. Itt és most nem feladatunk az álláspontok részletekbe menő elemzése, csupán annyit jegyeznénk meg, hogy két ország diplomáciai-jellegű problémája a nemzetközi jog és nemzetközi fórumok elé tartozik, és nem igazán értjük, hogy az Európai Bíróság, mint az európai jog értelmezője és őre mit fog tudni ehhez a lényegében kompetenciájába aligha tartozó ügyhöz hozzátenni. (Ezt az álláspontunkat erősíti meg az Európai Bizottság 2011 nyári állásfoglalása is.) Ezért megelégszünk csupán az 1963-as példa felidézésével.

Az 1963-as affér Franciaország és Németország között, Robert Schuman temetésén történt. Azon államférfién tehát, aki német és francia eredettel, műveltséggel "felfegyverkezve" 33 éves korától a politikai életben a német-francia fél megbékélésén munkálkodott, majd 1950 május 9-én az ún. Schuman Tervben megvette napjaink Európai Uniójának alapjait a német és a francia fél egymáshoz való közeledésének első intézményes keretét megteremtve.

A temetési szertartás Metzben zajlott, melyről tudnunk kell, hogy évszázadokig lényegében német területnek számított. A német-francia határmezsgyén lévő település jogilag először csak 1648-ban, a westfáliai béke eredményeként került Franciaországhoz. Egészen 1871-ig, mikor is a porosz csapatok 1870-es, III. Napoléon felett aratott győzelme következtében "visszakerült" német fennhatóság alá a terület, egészen 1918-ig.

Konrad Adenauer német kancellár, Schuman közeli barátja tehát jelezte, hogy részt szeretne venni a Schuman temetését övező szertartáson. Kérelme érthető volt, hiszen Schumannal nagyon jó barátságot ápolt és lényegében ők ketten közösen tették meg az ún. német-francia réconciliation (megbékélés, kapcsolatok újrarendezése) útján az első lépéseket. Adenauer pedig nemcsak Robert Schumannal, hanem magával de Gaulle elnökkel is kiváló viszonyt ápolt, együtt írták alá az 1963 január 22-én az Élysée szerződést, mely a német és francia népet a kül- és biztonságpolitika valamint az oktatás terén hivatott még szorosabban egymáshoz fűzni.

Elmondható tehát, hogy 1963-ban a német-francia viszony jóval szorosabbnak, barátibbnak volt tekinthető, mint a magyar-szlovák 2009 nyarán. A vér mégsem válik vizzé... Adenauert azonban - feltételezzük, tekintve e látogatás ténye által kiváltható "szimbolikus" hatást az említett érzékeny régióban, De Gaulle kormánya - idézünk a Lejeune-könyvből - "arra kérte, hogy álljon el ettől a tervétől" - azaz ne menjen el Metzbe a szertartásra. Tehát de facto kitiltották a német-francia tengely "német pillérét", a tábornok-elnök személyes barátját az országból (pontosabban a régióból). Nincs tudomásunk arról, hogy Adenauer eljárást indított volna mindezért, talán nem is lett volna értelme.

Ne lepődjünk meg tehát, ha nyugati szemszögből nézve "nem egyértelmű" a magyar álláspont a Sólyom-ügyben...

Türke András István

Undefined