Tovább szorítana a nadrágszíjon az unió

(...)

Türke András István az Europa Varietas Intézet igazgatója szerint a „forrásvisszatartásnak” köszönhetően “Németország fokozatosan egyre több KAP forráshoz jut hozzá és ez mára már több mint amennyit a regionális politikák terén be tud csatornázni. Magyarország számára egyrészt pozitív, hogy immár Németország is teljes mellszélességgel kiáll a KAP megmaradása mellett, negatív viszont, hogy a zéró végösszegű játék keretében egy „újabb” nehézsúlyú játékos kíván a korábbiaknál nagyobb részt kiszakítani magának.”

(...)

A teljes cikket elolvashatja az Kitekintő.hu -n

Tovább szorítana a nadrágszíjon az unió
Euractiv.hu | 2010. október 25., hétfő

Miután a globális gazdasági visszaesés majd minden tagállamban megszorításokhoz vezetett, sokan szívesen vennék, ha az EU is húzna a nadrágszíjon. A reformista szemléletű kritikusok az Unió költségvetésének legnagyobb részét, a tavaly közel 60 milliárd euró kiadást jelentő Közös Agrárpolitikából (KAP) faragnának le a legszívesebben.
Bár a következő hét éves pénzügyi előirányzatról szóló tárgyalások hivatalosan csak 2011-ben kezdődnek, az európai politikákról folyó vita már elkezdődött.
Az Európai Unió költségvetésének két legnagyobb részét adó mezőgazdasági és a regionális politika változatlan finanszírozása aligha lesz fenntartható 2013 után. Számos szakértő megítélése szerint „Európának választania kell”.2007 és 2013 között a közös mezőgazdasági politika 366,6 milliárd eurót, a költségvetés 42%-át tette ki, szemben a regionális politika 347 milliárdjával (36%). Ugyanakkor, az EU 2020 stratégia a kutatás-fejlesztés támogatását helyezi előtérbe, amely aligha lesz lehetséges az EU két legnagyobb kiadását kitevő politikák támogatásának csökkentése nélkül.

Megszorítás?

Az Európai Bizottság a múlt héten közzétett vitaindító dokumentumából kitűnik, hogy a testület fenntartaná a KAP teljes költségvetésből való részesedésének fokozatos csökkentését. Konkrétumok nincsenek a szövegben, de Janusz Lewandowski költségvetésért felelős biztos korábban azt nyilatkozta, hogy a mezőgazdasági támogatásokat a költségvetés egyharmadára, 45 milliárd euróra kellene csökkenteni. Egy ilyen kb. 20%-os csökkentés mellett az uniós büdzsé még stabil maradna.

A költségvetési felülvizsgálatról szóló közleményében a Bizottság világossá tette azt is, hogy a közös agrárpolitikának „fejlődnie kell”. A javaslat változatna például azon a gyakorlaton, hogy a közvetlen kifizetések több mint egy évtizedes referencia értékeken alapulnak, és hogy a termelőknek jutatott direkt kifizetések szintje jelentős eltéréseket mutat tagállamonként. A Bizottság ugyanakkor „zöldebbé” tenné a közvetlen kifizetések rendszerét az által, hogy támogatná a környezetvédelmi célok szem előtt tartását, valamint az innovációt és a vidék versenyképességét elősegítő gyakorlatokat.

Párizs, Berlin és a többiek

A 2013 utáni pénzügyi előirányzatra vonatkozó tárgyalások – magukba foglalva a közös agrárpolitika (KAP), a kohéziós politika és az EU 2020 stratégia által előre jelzett speciális politikák keretében nyújtott támogatásokat – nem lesz egyszerű eset.

Az uniós költségvetésbe legnagyobb arányban befizető tagállamok álláspontja határozott: Franciaország a közös agrárpolitika fenntartása felett tör lándzsát. „ Ez bizonyossá vált, amikor Nicolas Sarkozy kvázi háborút indított a KAP-ért.” – érvelt az EurActiv.fr megkeresésére reagáló Nicolas-Jean Bréhon francia közgazdász. A kutató szerint Párizs sokkal inkább szeretné megvédeni a francia gazdáknak a közös agrárpolitika címén járó évi 10 milliárd eurós támogatást, mint a regionális politika keretében hét év alatt kapott 10 milliárdot. „ A strukturális alapok nagy nyomás alatt vannak.” – foglalta össze diplomatikusan Bréhon.

Németország keleti területei ugyanakkor vélhetően kikerülnek majd az uniós besorolás szerinti legszegényebb régiók kategóriájából, ezért Berlin is a mezőgazdasági politika fontosságát hangsúlyozza, és megtartaná a közvetlen kifizetések jelenlegi struktúráját. Türke András István az Europa Varietas Intézet igazgatója szerint a „forrásvisszatartásnak” köszönhetően “Németország fokozatosan egyre több KAP forráshoz jut hozzá és ez mára már több mint amennyit a regionális politikák terén be tud csatornázni. Magyarország számára egyrészt pozitív, hogy immár Németország is teljes mellszélességgel kiáll a KAP megmaradása mellett, negatív viszont, hogy a zéró végösszegű játék keretében egy „újabb” nehézsúlyú játékos kíván a korábbiaknál nagyobb részt kiszakítani magának.”

Az olasz mezőgazdasági miniszter október közepén francia kollégájával történt találkozó után közös közleményben erősítette meg országa elkötelezettségét egy „erős közös agrárpolitika” iránt. A két ország álláspontja szerint a KAP-nak biztosítania kell a piac új szabályozását, hogy megvédje a termelőket az árak ingadozásától. Párizs és Róma ugyanakkor ragaszkodik ahhoz is, hogy a brit visszatérítés nem lehet hatással az európai mezőgazdaságnak juttatott összegekre.

A KAP súlyának csökkentése mellett érvelők szerint az Unió költségvetésének nagyobb részét a mezőgazdaság támogatása helyett inkább a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemre kellene fordítani. A „KAP-ellenzők” között van az Egyesült Királyság és Svédország is.

Eltérő állásponton a Visegrádi csoport tagjai

Magyarországnak kettős feladata lesz a költségvetési vita során: a felülvizsgálatról folyó vita finisében 2011 első felében elnökként a mielőbbi kompromisszum megtalálásában lesz érdekelt; ugyanakkor törekednie kell saját tagállami érdekeinek érvényesítésére is. Ez utóbbihoz minél stabilabb szövetségekre lenne szükség.

Lengyelországot, aki nagy kedvezményezettje mindkét politikának, vélhetően „választásra kényszeríti Párizs és Berlin”. Különben Varsó két fronton nyer majd, ami nem elfogadható a többi európai állam számára – mutatott rá az EurActiv.fr-nek nyilatkozó Nicolas-Jean Bréhon francia kutató.

A cseh miniszterelnök ugyanakkor korábban azt nyilatkozata, indokolnak tartaná a Közös Agrárpolitika uniós költségvetésből való részesedésének csökkentését. „Sokkal több forrást kellene fordítanunk az EU globális versenyképességének növelésére, így a K+F, az innováció, az oktatás támogatására, de a közlekedési, távközlési, internetes és egyéb infrastruktúra kiépítésére is” – mondta.

Szlovákia – földrajzi adottságainál fogva – kevésbé érdekelt a mezőgazdasági támogatások fenntartásában, sokkal inkább a kohéziós politika és a strukturális alapok részesedésének növelése mellett foglalhat állást.

Akárhogy is, egy boríték nem lehet egyeztetés tárgya – mutatott rá Nicolas-Jean Bréhon: a körülbelül 200 milliárd eurót kitevő felzárkóztatási támogatások, amelyeket Európa legszegényebb régiói kapnak. „Ez azt jelenti, hogy a tárgyalások a leggazdagabb régióknak juttatandó strukturális alapokra és a KAP-ra szánt pénzekre fognak fókuszálni.”