A magyar EU-elnökségben rejlő lehetőségek

www.euractiv.hu
Euractiv.hu
2010. szeptember 30., csütörtök

Továbbra sem sikerült megoldani a kormányválságot Belgiumban, így félő, hogy a belga elnökség a csehekhez hasonlóan „béna kacsaként” fog bevonulni az uniós történelembe, olvasható az Europa Varietas Intézet nemrég megjelent elemzésében. A szerzők szerint mindez azt eredményezheti, hogy a magyar elnökségre egyfajta kármentő szerep hárul majd, ugyanakkor úgy vélik, hogy a kétharmados parlamenti többsége mellett Magyarország számolhat majd az egységet mutató fellépés nemzetközi hozadékaival.

A cseh elnökséghez hasonló negatív véget jósol a belga elnökségnek a külpolitikai elemzésekre szakosodott Europa Varietas Intézet nemrég bemutatott tanulmánya, amely a 2008-tól kezdődően veszi szemügyre az EU Tanácsának féléves, rotációs alapon működő elnökségeit. A tanulmány szerint mindez azt eredményezheti, hogy Belgium vezetése mellett az EU „robotpilótára” kapcsol majd, ahogy azt a cseh félév alatt tette.

„(...) Az új keletű trió-rendszer a tagállamokat rákényszerítette arra, hogy már viszonylag korán megkezdjék az egyeztetéseket a közös célokról, továbbá jelentős azon dossziék száma, amelyeket a korábbi elnökségektől örökölnek meg, illetve amelyek több trión keresztül is végighúzódnak (Lisszaboni szerződés, klíma- és energiapolitika)”, így a magyar elnökség egyfajta kármentő szerepbe kényszerülhet, ha a belga elnökség nem képes az egyes dossziék rá eső feladatait ellátni, vonja le a következtetést a tanulmány.

A stabil kormány mellett kezelhetőek az örökölt feladatok

Az EUVI elnöke, Dr. Türke András István szerkesztésében kiadott elemzés hangsúlyozza, hogy a jelenlegi, kétharmados parlamenti többség mellett a magyar elnökség idején nem kell politikai bizonytalanságtól tartani, és egy cseh, illetve talán belga típusú fiaskóra számítani. A prioritások tekintetében pedig az elemzés rámutat, hogy a belgák céljai szinte egybeesnek az uniós napirenddel, és – a közösségi támogatások területét kivéve - a magyar célokkal sem állnak szögegyenest ellentétben.

A tanulmány megállapítása szerint a ráadásul a felkészülés jelenlegi állapota is kielégítőnek mondható, így Magyarország, a belga ügyek kényszerű átvétele miatt nincs kudarcra ítélve. Bár a szerzők emlékeztetnek arra, hogy „a felkészülés intenzitásának és különböző szinteken zajló folyamatának vizsgálata meglehetősen komplex és adott szinten túl kilátástalan feladat”, mégis, többek közt a svédek példájára alapozva, úgy vélik, hogy „a felkészülést tekintve Magyarország a korábbi példáknak megfelelő stádiumban van és kielégítő ütemben halad”. Svédország ugyanis Magyarországhoz hasonlóan már két évvel elnöksége előtt megkezdte a felkészülést, de csak viszonylag későn mutatta be „konkrét” prioritásait és programját.

(...)

A teljes cikket elolvashatja az Euractiv.hu -n