You are here

A lengyel EU elnökség tapasztalatai és a lengyel külpolitika új prioritásai

Összefoglaló Roman Kowalsky 2012 április 17-i előadásáról a Central European University-n
Szerző : Orosz Zoltán - az Europa Varietas Intézet gyakornoka

Roman Kowalsky - Lengyelország magyarországi nagykövete - értékelése szerint Magyarország az elnöksége alatt a kisebbségi politika terén egy nagyon jó utat nyitott meg, amit Lengyelország követni kívánt. Kiemelte a 2011-es év jelentőségét, hiszen a világpolitikában az Európai Unió számára is meghatározó dolgok történtek, például az arab tavasz. Lengyelország elkötelezett az erős Európa felépítésében és ennek érdekében 3 fő területet jelöltek meg, ami a sikeresség kulcsa lehet:

- az európai integráció, mint a növekedés forrása
- bizakodó Európa
- nyitottság az európai eredményekre

Ezek után a nagykövet úr számba vette a lengyel elnökség eredményeit. Különös figyelemmel kísérte Európa a Keleti Partnerség program varsói csúcstalálkozóját, ahol szóba került Ukrajna, Grúzia, Moldova és Belarusz ügye is. A találkozón (mely eredetileg a magyar elnökség alatt lett volna megtartva, de különböző rászervezések miatt elmaradt) Magyarország társelnökként vett részt.

Lengyelország számára nagyon fontos a szomszédság politika hatékonysága, hiszen a jelenlegi integráció "külső szélén" helyezkednek el, így hatékony közvetítőnek bizonyulnak. Szintén téma volt a lengyel elnökség ideje alatt az arab államok ügye, de mivel a Lisszaboni Szerződés értelmében az EU már rendelkezik közös kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, így az ilyen irányú teendőket már nem a soros elnök látja el. Eredményként értékelték továbbá a horvát csatlakozási szerződést, illetve az Izlanddal történő tárgyalások eredményes továbbvitelét. Az elnökség kapcsán a nagykövet úr még kiemelte, hogy Európa jelen gazdasági helyzetében Lengyelország az egyetlen, amely stabil és tartós növekedést tudott produkálni az elmúlt években, és ez nagy fegyverténynek számít.

Lengyelország számára a V4-ek eredményes együttműködése szintén kiemelt fontosságú. Ebből a szempontból szintén értékes év volt 2011, hiszen 20 éves évfordulóját ünnepelte a visegrádi szervezet. A Visegrád Plusz kezdeményezés mögött is a keleti régió fontosságát érzékelhetjük. Kowalsky szerint a komoly gazdasági erő, ami a V4-ek mögött áll (feltételezzük : itt Lengyelországra gondolt), a nemzetközi szervezetek egyik követendő példájává teszi a visegrádi együttműködést. Ezzel kapcsolatban még megemlítette a közös infrastrukturális fejlesztések reményei szerint minél hamarabbi beindulását. Fontos szempont a lengyelek számára a V4-ek együttműködését olyan területeken elmélyíteni, mint a biztonság és a védelem (visegrádi harccsoport koncepció). Kitért a Lengyelország és Magyarország közötti szoros történelmi kapcsolatra és diagram ábrákon keresztül méltatta a gazdasági együttműködés eredményességét (ezek alapján 2011-ben mintegy 6 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolított a két ország).

Az előadás második felében Lengyelország új külpolitikai prioritásairól esett szó. A lengyel államiság a demokrácián, a törvények betartásán és betartatásán, az emberi jogok tiszteletben tartásán és a szolidaritáson alapul. Ezek után az új külpolitikai szempontok kerültek előtérbe:

- erős Lengyelország egy erős politikai unióban
- a regionális együttműködésekben új dimenziók nyitása
- megbízható szövetségesnek lenni a transzatlanti kapcsolatokban
- a lengyel diaszpórával megújítani a kapcsolatokat és foglalkozni a határon túli lengyelek problémáival
- a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának hirdetése (feltehetően Kelet felé)
- Lengyelország promotálása külföldön (turisztika, stb.)

Az előadás végén a konklúziót levonva a nagykövet úr elmondta, hogy Lengyelország szerepe megváltozott, az EU és a NATO energikus és produktív tagjává vált és jelenleg egy olyan felfutó és különleges időszakot élnek meg, amit mindenképpen ki akarnak használni.

Undefined