Fiskális paktum és Magyarország

Összefoglaló Ódor Bálint március 3-i előadásáról a Magyar Külügyi Intézetben
Szerző : Golovics József - az Europa Varietas Intézet gyakornoka

A fiskális paktum névre keresztelt szerződés aláírását követően Ódor Bálint, EU ügyekért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadást az Uniót aktuálisan érintő legfontosabb kérdésekről.
Az Európai Tanács üléséről összegezve elmondta, hogy a diskurzus a korábbiaktól eltérően most nem kimondottan a régóta napirenden lévő problémák körül zajlott, hanem középpontba került egy új tényező is: a növekedés kérdése. A politikusok ugyanis felismerték azt, hogy a válságból való kilábaláshoz a fiskális fegyelem betartásán túl elengedhetetlen lesz a gazdasági növekedés beindítása is. A téma napirendre kerüléséhez nagyban hozzájárult a Bizottság előrejelzése is, amely a tavalyihoz képest pesszimistább növekedést prognosztizált az EU huszonhetek részéről. A csúcson ezért egyeztetések történtek az európai szemeszterrel kapcsolatos feladatokról, valamint szó esett a belső piac egységesítéséről is.

Magáról a szerződésről Ódor elmondta, hogy alapvetően három pillérre épül: célja a költségvetési fegyelem erősítése, előmozdítani kívánja a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolását, valamint bizonyos mértékben az eurózónát is intézményesíti.
Ezzel összhangban az előadáson szó esett az EU-t érintő intézményi kérdésekről is. A többsebességes Európa kérdése kapcsán Ódor Bálint kifejtette azon véleményét, mely szerint a több sebesség léte már jó ideje nem kérdés az Unióban. Ugyanakkor úgy véli, a fontos az, hogy ezek a különböző integrációs szintek átjárhatóak legyenek a tagállamok számára. Ma tehát, amikor az Unió egységéről beszélünk, akkor elsődlegesen nem arra kell gondolni, hogy a cél az lenne, hogy mindenki egy helyben maradjon. Éppen ellenkezőleg: nem vetendő meg az, ha néhány tagállam bizonyos kérdésekben tovább kíván lépni, csupán az a lényeges, hogy mindez EU-s keretek között történjen meg. Erre azonban a most megkötött fiskális paktum kapcsán nem volt lehetőség, mivel az Európai Uniónak nincs hatásköre a költségvetési kérdésekben. Ennek ellenére viszont cél az, hogy öt éven belül ezt a szerződést is uniós keretek közé lehessen emelni.

Ami a szerződés és a mélyebb integráció jövőjét illeti, Ódor elmondta, hogy a mostani megállapodással a tagállamok egy olyan akadályt léptek át, mely régóta gátolta a szorosabb együttműködést, így nem tartja kizártnak, hogy a jövőben az EU jelentősebb előrelépéseket tud majd tenni a politikai unió irányába.
A helyettes államtitkár emellett kitért a bővítési politikára is. Szerbia kapcsán – mely pénteken megkapta a tagjelölti státuszt – elmondta, hogy a magyar kormány már tavaly év végén is azt az álláspontot képviselte, hogy déli szomszédunk teljesítette az elvárt kritériumokat. Előrelépés azonban azért csak most történt, mert az Unió pozitívabb fejleményeket várt el Belgrádtól a Prishtinával való párbeszédben. A téma kapcsán Ódor beszélt a román álláspontról is – Románia az utolsó pillanatokban fogalmazott meg fenntartásokat Szerbiával szemben, arra hivatkozva, hogy utóbbi nem tartja tiszteletben a területén élő vlach kisebbség jogait -, s kifejtette, hogy bár hazánknak is volt hasonló jellegű nézeteltérése Belgráddal – a szerbek egy kollektív bűnösség elvére építő törvényt fogadtak el tavaly, mely hátrányosan érintette volna az ott élő magyarságot -, Magyarország más módszerrel rendezte ezt el. Hazánk a diplomácia sikerét – a törvény módosíttatását – nem elsődlegesen a bilaterális tárgyalásokra fókuszálva érte el, hanem az Európai Unió elé tárva, nyíltan próbálta orvosolni a problémát.

A rendezvény végén Ódor Bálint ismertette a magyar álláspontot a Brüsszellel folyó párbeszéd kapcsán. A kötelezettségszegési eljárás ügyében elmondta, nem kizárt, hogy néhány vitás kérdés – pl. tegyen-e esküt a Nemzeti Bank elnöke az Alkotmányra - a bírósági szakaszba lép majd tovább. A kohéziós források felfüggesztése kapcsán azonban elmondta, hogy bár Magyarország nem ért egyet a Bizottság álláspontjával, elfogadja a jelenlegi helyzetet, ám az év hátralevő részében azon lesz, hogy meggyőzze saját véleményéről a másik felet is. Ez utóbbi sikerére a helyettes államtitkár nagy esélyt lát, s ennek megfelelően Magyarország is technikai kérdésként kívánja kezelni az ügyet: arra számítunk, hogy mire ezek a rendelkezések életbe lépnének, addigra azok már visszavonásra is fognak kerülni, így gyakorlati veszteség nem éri majd hazánkat.