Blogroll

A Franciapolitikában ezúttal nem egy, közvetlenül a francia politikához kötődő ügyről beszéltünk, hanem egy olyan kérdésről, amely a francia külpolitikai ----> tovább olvasok!

The post 30 nap: Ukrajna mint a II. hidegháború hadszíntere? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

avagy "kik is és hol is vannak a spàjzban?"

Intézetünk természetesen mindig, és ez eseben is a páratlan elemző nézőpontjából mutatja be a felek álláspontját, az orosz vagy az ukrán féllel szembeni elfogultság nélkül.

Èrdemes összevetni a helyzetet a hiedghàborùs anaconda gyűrűvel s az 1979-es afganisztáni orosz intervenciòval, mint a szorongatò gyürüböl valò kitörési szàndékot. (Mindez természetesen nem menti fel Putyint egy hàborù kirobbantásának felelössége, òdiuma alòl.)

Bal oldali kép: EU bövités
(vilàgos kékkel: Keleti Partnerség, az oroszok szemében egyértelmüen leendö uniòs tagàllamok, ld. részletek a kommentben)
Jobb oldali kép: NATO bövités
(vilàgos kékkel: a NATO àltal "belengetett" bövitések)
(Forràs: Pascal Marchand : Atlas géopolitique de la Russie, Autrement, 2015)

Orosz sérelmek az EU felé
1994 EU-orosz partnerségi megàllapodàs, szabadkereskedelem, politikai egyeztetések (ekkor még minden rendben).
1995-ben Finnorszàg EU tag lett, orosz nézöpont szerint az elsö "benyomulàs" a semleges zònàba.
1999: EU közésségi orosz stratégia /SCR/: Brüsszel olyan elemekkel, kritériumokkal dùsìtja az együttmükdést, melyet normàl esetben csak az uniòs tagjelölt orszàgok szàmàra ìr elö (legalàbbis az oroszok szerint) azaz: jogàllamisàg feltétel, demokratikus konszolidàciò : Moszkva ezeket nyilt beavatkozàsnak tartja sajàt àllami rendszerébe. Megkezdödik Oroszorszàg imperialista àllamként valò cimkézése Nyugaton. (Miközben v.ö balkàni események, ENSZ BT felhatalmazàs nélküli intervenciòk, NATO bövìtések közben a "màsik fél" részéröl - érvelésük szerint.).
2004: Lengyelorszàg akciòzni kezd, hogy az orosz veszély miatt öt mindenképpen meg kell védeni. (v.ö. rakétavédelmi pajzs).
2007: Meg kéne ùjìtani az SCR-t de ezt Lengyelorszàg és Svédorszàg megvétòzza. Az oroszok szerint innentöl kezdve megszünt az EU-Oroszorszàg kapcsolatépìtés relevanciàja.
2009: Keleti Partnerség: az EU szemében ez nem több mint stratégiai együttmüködés, miközben Lengyelorszàg nyiltan azzal hitegeti ezeket az orszàgokat ( Fehéroroszo, Ukrajna, Moldàvia, Grùzia, Örményorszàg, Azerbajdzsàn) hogy a partnerség csak az elsö lépés az uniòs csatlakozàsuk felé vezetö ùton. /Pillantsunk rà a poszt térképére, el lehet dönteni milyen mértékben szorul ki ezzel Oroszoszàg a Balti tenger és a Fekete tenger térségeiböl./

Sérelmek a NATO-val és az Egyesült Àllamokkal szemben

1991-ben a SZU felbomlàsàval 5,3 millio km2 területet vesztett. Gorbacsov annak fejében mondott le ezekröl a területekröl (igaz: màs vàlasztàsa nem is nagyon volt), hogy több alkalommal biztosìtottàk amerikai partnerei: ha hagyja békésen elszakadni ezen àllamokat, akkor oda a NATO nem fogja "betenni a làbàt". Az oroszok szemében ez azt jelentette, hogy a térség megmaradna egyfajta cordon sanitaire-nek, semleges övezetnek /v.ö. Ausztria helyzete a hideghàborùban/. A bibi csak az, hogy ezen ìgéretek szòban hangzottak el, s rettentö naivitàs volt orosz részröl ezekröl nem kérni valamiféle ìràsbeli "bizonylatot". (Ès természetesen ignoràlta ezen àllamok szuverenitàsàt, szabad akaratàt is.) Az orosz naivitàsnak nem elsö vagy utolsò jele ez, Lìbia vagy Koszovò kapcsàn szintén becsapottnak érzik magukat (s lényegében joggal).

Természetesen mindez tàvolròl sem jelenti azt, hogy az orosz/szovjet fél a maga részéröl minden esetben tisztességesen jàrt volna el. A tàvolodàs lépései: 1995: NATO beavatkozàs Szerbia ellen, Oroszorszàg hagyomànyos szövetségese ellen. 1996-ban a Brezinski doktrina kimondta, hogy Oroszorszàg soha nem lehet a NATO tagja, lévén karaktere ezt lehetetlenné teszi. 1997: NATO bövités (magyar, lengyel, cseh) az oroszok szemében a Gorbacsovnak tett ìgéretek elsö komoly megszegése. 1999 Koszovo kapcsàn Szerbia bombàzàsa ENSZ BT felhatalmazàs nélkül: "orosz fordìtàsban": az àllamhatàr külsö segìtséggel valò mòdosìtàsa a nemzetközi jog sérelmével "rendben van".

2001 szept. 11. : terrortàmadàs: közeledést hoz, 2002-ben létrejön a NATO-Oroszorszàg Tanàcs. Oroszorszag közvetit a kirgiz és üzbég repterek megnyitàsàban a szövetségesek szàmàra a tàlibok elleni müveletben. (Afganisztàn megtàmadàsa ugyan màr szept. 11 elött eldöntött tény volt, de ez most mellékes.)

2002 Pràga NATO bövités, köztük 3 olyan balti àllamot hivnak meg, mely 1721 òta Oroszorszàg részét képezte. (v.ö. megint a Gorbacsovnak tett ìgéretek.)
2002: az USA egyoldalùan kilép az ABM (rakétavédelmi) szerzödésböl.
2003: Moszkva ellenzi az iraki intervenciòt, melyröl utòlag kiderült, hogy hamisitott bizonyìtékok alapjàn indìtottàk. (Nemzetközi jog ismételt sérelme.)
2004: aktìv amerikai (CIA, NED) részvétel az ukràn elit amerikabaràt szàrnyànak hatalomàtvételében. Moszkva ezt a budapesti szerzödés (Ukrajna semlegességének biztosìtàsa, cserébe lemondott az atomfegyvereiröl) nyilt megsértésének tekinti, s ettöl fogva sajàt magàra nézve sem tartja kötelezö érvényünek.
2007: rakétavédelmi pajzs lengyel és cseh területeken /v.ö. megint a Gorbacsovnak tett ìgéretekkel./
2007: Putyin müncheni beszéde a nyilt szakìtàs kezdetének datàlhatò.
2008: Ukrajnànak és Grùziànak beìgérik a NATO tagsàg lehetöségét.
2014: Janukovicsot (nyugati hàtszelü) puccsal, alkotmànyellenesen tàvolìtottàk el, s a jelenlegi (ùj) ukràn alkotmànyt is törvényellenesen fogadtàk el. (A hatàlyos törvények szerint népszavazàssal kellett volna ratifikàltatni, erre nem került sor.) Porosenkonak finoman szòlva is erös kapcsolatai voltak (vannak) a CIA-val.
Nagyon komoly gazdasàgi-politikai amerikai térszerzés Ukrajnàban: Példàul benyomulàs az ukràn földgàzipar területére (Nulad-csoport, R. Hunter Biden (Biden fia) és Devon Archer a Burisma Holding igazgatòtanàcsàban, stb. ) és az ukràn stratégiai fegyverüzemekbe (pl. a Motor Sich-böl a kìnai partnert gazdasàgi nyomàssal kiszorìtottàk, hogy amerikai partner vehesse àt a helyét. E cég 2015-ben még az orosz katonai helikopterek motorjànak 70%-àt gyàrtotta.)

Dr. habil. Türke András István

Növekvő előnye birtokában a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatár 65 évre emelését javasolta tegnap, csütörtökön Emmanuel Macron (ekkor 31 nap volt ----> tovább olvasok!

The post 31 nap: nyugdíjkorhatár-emelést ígér Macron appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Ma reggel végigfutott a magyar sajtón (először a HVG hozta), hogy a Marine Le Pen vagyonnyilatkozatából kiderült, az általa kapott ----> tovább olvasok!

The post 32 nap: Hogy kaphatott Le Pen MKB-hitelt?, avagy válaszkísérlet a Telex kérdéseire appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Általában az az elemzői konszenzus, hogy egyetlen francia választás sem a külpolitikán dől el, azzal foglalkozni egyszerűen olyan, mint leérettségizni: ----> tovább olvasok!

The post 33 nap: történelmi kampány a külpolitika árnyékában appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Február végén a a baloldali (!) Libération egy furcsa cikket közölt az LR taglistájára (!) alapozva. Eszerint a 2021-es, Valérie ----> tovább olvasok!

The post 34 nap az urnazárásig: mi a baj Valérie Pécresse kampányával? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

“Hétfőn 12 órakor publikálja a francia Alkotmánytanács a 2022-es elnökválasztás jelöltjeinek végleges névsorát. A listán ott lesz a radikális baloldali ----> tovább olvasok!

The post Így nem lett rezsimválság az 500 aláírásból (cikkem a Neokohnnak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Ma 35 nap van hátra az első fordulós urnazárásig, s immáron, utolsóként Emmanuel Macron hivatalban lévő francia köztársasági elnök is ----> tovább olvasok!

The post 35 nap az urnazárásig: mi történik a francia kampányban? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

“Eltűnhet a Conseil français du culte musulman (CFCM), az Iszlám Vallás Francia Tanácsa, szólnak a francia hírek, s ha esetleg ----> tovább olvasok!

The post Újraszervezik a franciaországi iszlám képviseletét appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A Hit Rádióban 2021 január 31-én 10 órakor adásba került felvétel hanganyaga
Megjegyzés

“A francia elnökválasztáson a főbb jobboldali jelöltek – centrumtól a szélig – ismertek. Eközben a baloldalon Christiane Taubira volt igazságügyi ----> tovább olvasok!

The post “Macron, az elnökjelölt, aki csak vár és vár. De mire?” appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Néhány nappal ezelőtt beszámoltam A jelenkori Franciaország című, Türke András István által szerkesztett kötet megjelenéséről, amely szerintem az évtized legfontosabb ----> tovább olvasok!

The post Franciapolitika Türke András Istvánnal appeared first on FRANCIA POLITIKA.

“Az osztrák radikális jobboldal után a francia macronisták is produkáltak egy kisebb Ibiza-botrányt. Itt nem kormányzati szerződéseket akartak pártos médiabefolyásért ----> tovább olvasok!

The post Miért baj, ha a miniszter úr Ibizán pihen? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Bár a magyar baloldali ellenzék – 10 év után – megoldotta az összefogás problémáját (áprilisban kiderül, hogy milyen hatásfokkal), a ----> tovább olvasok!

The post Összefogás? Visszalépés? Baloldali dilemmák appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Nem túlzok: az a kétkötetes könyv, amely Türke András István szerkesztésében megjelent a napokban, a 2000-es évek magyarországi franciás irodalmának ----> tovább olvasok!

The post A Jelenkori Franciaország, az évtized franciás könyve: megjelent! appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Tegnap - semmiféle meglepetést nem okozva - bejelentette az elnökjelöltségét Éric Zemmour publicista.

The post Zemmour bejelentése: De Gaulle az a magas léc, amit csak leverni lehet appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Sajtóhírek szerint Zemmour ma bejelentést tehet. A cél a republikánus lendület elfojtása.

The post Zemmour harca a republikánus oxigénért appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Croatia's purchase of Rafales aircraft appears to be a hallmark of an important new geopolitical alliance. The strengthened Franco-Croatian cooperation has 6 pillars and is organized by three-year projects

1.) The first pillar deals with strengthening political cooperation and partnership at bilateral and European level.
2.) The second pillar deals with enhanced dialogue and a privileged relationship with South-Eastern Europe.
3.) The third part is devoted to joint cooperation in the environment and international organizations, France's support for Croatia's path to Schengen, the euro zone, the OECD.
4.) The fourth pillar concerns the strengthening of military cooperation, which provides an opportunity to make better use of the funds available within the EU to strengthen military capabilities and the military industry.
5.) The fifth pillar concerns the strategic partnership linked to the strengthening of economic, cultural, scientific and university cooperation.
6.) The sixth part concerns administrative cooperation.

Xavier Bertrand nagy fordulatot volt kénytelen tenni az elmúlt időszakban: korábbi álláspontjával ellentétben úgy döntött, hogy mégis részt vesz a ----> tovább olvasok!

The post Miért fújt visszavonulót Bertrand? appeared first on FRANCIA POLITIKA.