Bruxinfo

Az ismert álláspontokat fejtették ki az EP állampolgári és bel- és igazságügyi szakbizottsága által a magyarországi jogállamisági helyzetről tartott nyilvános meghallgatáson a kormányzat és a meghívott civil szervezetek előadói. Az EP jelentéstevője fontosnak érezte hangoztatni, hogy a kérdés felvetése "nem Magyarország ellen irányul", hanem bizonyos kormányzati lépéseket vizsgál. Magyar néppárti képviselők kettős mércét emlegettek.

Az Európai Bizottság egyetlen napon belül három különböző ügyben is az Európai Bíróság elé viszi Magyarországot. A testület a felsőoktatási és a civil törvény, továbbá a kötelező ideiglenes menekültkvóták ügyében is keresetet nyújt be a Bírósághoz, a harmadik és végső szakaszba léptetve ezzel a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság ugyanakkor kész lehet arra, hogy rugalmasabban viszonyuljon a kötelező menekültkvóta kérdéséhez a dublini reformmal összefüggésben.

Csütörtökön hozhatja meg a hivatalos döntést az Európai Bizottság arról, hogy a kötelező ideiglenes menekültkvóták miatt indult kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bírósághoz nyújt be keresetet Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen. Más magyar ügyekben is továbbléptetheti a folyamatban lévő eljárásokat Brüsszel.

A ma még kívülálló országok hátrahagyása helyett egyértelműen azok belátható időn belüli eurócsatlakozásával számol az a menetrend, amit az európai gazdasági és monetáris unió mélyítéséről tett közzé szerdán az Európai Bizottság. A testület nemhogy nem javasol önálló büdzsét az eurózónának, de kivétel nélkül minden 2020 után létrehozandó új politikai és költségvetési eszközt is hozzáférhetővé tenne Magyarország és a további hét érintett tagállam számára.

Tizenhét ország szerepel az uniós pénzügyminiszterek által kedden elfogadott feketelistán, ami az úgynevezett nem együttműködő adózási joghatóságok nevét tartalmazza. Az EU ugyanakkor beéri a megnevezéssel és a megszégyenítéssel, szankciókkal nem kívánja sújtani a tisztességtelen adógyakorlatokat fenntartó országokat.

Egy csúcstalálkozóba hármat csomagolnak az EU-tagállamok vezetői, amikor csütörtökön és pénteken Brüsszelbe gyűlnek össze, hogy többek között a menekültek kötelező elosztásáról, a gazdasági és monetáris unió mélyítéséről és a Brexit-tárgyalások második szakaszára való átállásról vitatkozzanak. Ha a házigazda Donald Tuskon múlna, a kötelező menekültkvótát jövő év júniusában végleg ejtenék.

Saját és immár az EU álláspontjának megerősítését látja a Velencei Bizottság ukrán oktatási törvényről készült jogi szakvéleményében Magyarország, amely most a jogszabály ominózus 7-ik cikkének módosítását várja Ukrajnától.

Az EU tagállamai nem fogják követni az Egyesült Államokat és nem fogják Jeruzsálembe költöztetni diplomáciai képviseleteiket – közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, elutasítva a Brüsszelben tárgyaló Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnöknek ezt a felvetését. Szijjártó Péter megerősítette, hogy a két állami megoldás elfogadásán alapuló magyar politika változatlan.

Az EU most már saját elvárásaiként fogalmazza meg a magyar követeléseket Ukrajnával szemben a vitatott oktatási törvény kapcsán – közölte az EU-ukrán társulási tanács pénteki ülését követően Szijjártó Péter külügyminiszter. A Velencei Bizottság várakozások szerint a hétvégén hozza nyilvánosságra a törvényről készült szakvéleményét, és uniós oldalról abból indulnak ki, hogy elmarasztalás esetén Kijev korrigálni fog.

Az EU-brit kilépési tárgyalások második szakaszába történő átlépést javasolja az Európai Bizottság azt követően, hogy Theresa May és Jean-Claude Juncker pénteken korán reggel áttekintették a legfrissebb brit javaslatot a még nyitott ügyekben, és az új verziót minden fél elfogadhatónak találta. Donald Tusk már vissza is igazolta a fejleményt, és ő is hasonló szellemben tájékoztatta a tagországok vezetőit.

Négyen jelöltették magukat a csütörtöki határidő lejártáig az Eurócsoport élére. A januárban hivatalba lépő új elnököt december 4-én egyszerű többséggel választják majd maguk közül a pénzügyminiszterek. A portugál Mario Centeno az egyértelmű esélyes.

Az egyik legközpontosítottabb uniós politika, a közös agrárpolitika végrehajtásának decentralizálása révén próbál az agrárközösség kedvében járni, illetve az adófizetők előtt megvédeni annak létjogosultságát az a szerdán kiadott közlemény, amelyben a Bizottság felvázolja a KAP következő reformjának fő elveit.

Az Európai Bizottság nem lát ugyan jelenleg makrogazdasági egyensúlyhiányt Magyarországon, de a lakásárak emelkedésének, valamint a munkaerőköltségek és a termelékenység egymáshoz viszonyított alakulásának figyelemmel kísérését javasolja. Brüsszel öt eurózóna tagállamot szólított fel jövő évi költségvetési terveinek a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseihez való hozzáigazítására.

A portugál pénzügyminisztert, Mário Centenót választotta hétfőn a következő két és fél évre elnökének a 19 tagú Eurócsoport. Megválasztását egyesek máris a költségvetési megszorításokra épülő gazdaságpolitika végeként ünnepelik. Centeno elnökségére esik majd a görög program befejezése, valamint a gazdasági és monetáris unió mélyítése is.

Bár értesülések szerint sok kérdésben jelentősen közeledtek az álláspontok, a hétfői May-Juncker találkozó után a felek még nem tudtak megállapodásról beszámolni, viszont úgy vélték, hogy további egyeztetések után most már jó eséllyel eljuthatnak ide is. A hét második felében újabb találkozó esedékes.

A Bizottságnál és a Tanácsnál ambiciózusabb célok elérését tűzte ki 2030-ra mind az energiahatékonyság, mind pedig a megújuló energiák részarányát illetően két jelentés keddi megszavazásakor az Európai Parlament ipari, kutatási és energiapolitikai szakbizottsága (ITRE). Az EP plenárisa 2018 januárjában szavaz majd mindkét javaslatról.

Fenntarthatnák a tagállamok a villamos áram kiskereskedelmi piacán (háztartások és ipari fogyasztók) a hatósági árszabályozást, de nem háríthatnák át annak költségeit az energiacégekre az észt EU-elnökség által kidolgozott kompromisszumos javaslat értelmében, ami a következő napokban kerül a nagykövetek elé. Ha a terv átmegy, a jövőben kizárólag állami szubvenciókból, az adófizetők pénzéből lehetne finanszírozni a rezsicsökkentést.

Az európai uniós bérek közötti különbségek csökkentését célzó állampolgári kezdeményezésben résztvevő országok szakértői tartottak hétfőn szakmai fórumot az Európai Parlamentben.

Önálló büdzsé helyett csak költségvetési alfejezetet hozna létre az euróövezet számára az Európai Bizottság, amelyhez ugyanakkor konkrét helyzetekben a kívülálló országok is hozzáférhetnének. Brüsszel december 6-án az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) Európai Valutaalappá és egy bankmentő védőhálóvá történő átalakítását is kezdeményezni fogja – értesült a BruxInfo megbízható forrásokból.

Magyarország mindaddig keresztbe fekszik Ukrajna európai integrációs törekvéseinek, ameddig az nem állítja vissza a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség oktatási jogait – közölte a Keleti Partnerségi csúcs közben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Petro Porosenko ukrán elnök eközben kijárta Jean-Claude Junckernél azt, hogy a Bizottság négy megvalósíthatósági tanulmányt készítsen Kijev esetleges digitális és energia uniós, vámuniós és schengeni csatlakozásáról.