Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (Szlovákia/Felvidék)

Az emberek szeretik hangsúlyozni, hogy demokráciában élnek. A demokrácia lényege, hogy az állampolgárok választott képviselőik által kormányozzák saját országukat. A választók, feltételezem, megbíznak azokban az emberekben, azokban a pártokban akikre rábízzák a következő választási időszakban a hazájukat és tágabb értelemben a családjukat. A választás egyszerre bizalom, de ugyanakkor felelősség kérdése is. Választóként tehát felelős vagyok azért, hogy kik és hogyan fogják kormányozni az elkövetkezendő négy évben azt az országot, amelyben élek gyermekeimmel , idős szüleimmel, barátaimmal, munkatársaimmal, nemzettársaimmal.

Mindezek tudatában nem lehet kérdés, hogy választópolgárként élek-e szavazati jogommal. Nem lehet kérdés, hogy vállalom-e a saját felelősségemet a következő négy esztendőért. Nem lehet kérdés, hogy elmegye-e szavazni.
Mindannyian vállaljuk felelősségünket! Szavazzunk azokra, akik megérdemlik a bizalmunkat!

Zsámbokné Szakál Piroska – Gicei Lámpás PT

//

Az ember akkor lehet hatással a maga és szerettei sorsára, ha nem a lemondást választja, hanem cselekszik. Sorsunkra a politikai döntéseinkkel hathatunk. Ennek feltétele, hogy részt vegyünk a parlamenti választáson. Ha nem tesszük, helyettünk megteszi más, és az ő általa megválasztottak döntenek rólunk is. Magyarként megtapasztalhattuk, mit is jelent ez: régióink fejlesztésének elmaradását, iskoláink veszélyeztetését, nyelvi jogaink korlátozását.

Ne hagyjuk! Magunk döntsünk a jövőnkről!
Juttassunk nagyszámú, erős magyar képviseletet a parlamentbe! Szavazzunk be minden jelentős magyar politikai erőt, amely ezt szolgálja! Megtehetjük, mert sokan vagyunk! Megtehetjük, ha mindannyian elmegyünk választani! Menjen el választani az erős magyar politikai képviselet érdekében!

Fórum Kisebbségkutató Intézet

//

Gondolatok a választás felelősségéről Öllös László – Fórum Kisebbségkutató Intézet

Posted by Szlovákiai Magyarok Kerekasztala on Tuesday, March 1, 2016

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Pro Civis Polgári Társulás tisztelettel meghívja Önt és a téma iránt érdeklődő munkatársait a „Gazdasági és nyelvi gyarapodás” című rendezvényre, amely Révkomáromban, a Tiszti pavilonban lesz megtartva.

Köszöntő:
Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország nagykövete
Stubendek László, Révkomárom polgármestere
Előadások:
I. Gazdasági fejlődési lehetőségek a Felvidéken
II. A http://www.torvenytar.sk, az első külhoni magyar elektronikus törvénytár bemutatása

Előadók:
Potápi Árpád János, Miniszterelnökség, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
Skapinyecz Péter, Magyar Nemzeti Kereskedőház, igazgató
Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, igazgató
Őry Péter, Pro Civis Polgári Társulás, elnök
Czaller László, Hétfa Kutatóintézet,kutató
Rajkovics Péter, Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, közgazdász
Kállay András, Pro Civis Polgári Társulás, irodavezető

Időpont:
2016. február 16., 14:00 óra
Helyszín: Tiszti pavilon – Révkomárom
Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk!

Február 10-én szerdán, 17:00 órakor Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén (SNP tér) tüntetést szervez a Szlovákiai Tanárok Kezdeményezése (ISU). A kezdeményezéshez csatlakoztak a szlovákiai magyar oktatási szervezetek is, a tüntetésen magyar szónok is szól majd a tömeghez.

A demonstráció a Szülők és iskolabarátok tiltakozó nagygyűlése (Zhromaždenie rodičov a priateľov školy) címet kapta. A tüntetést a Szlovákiai Tanárok Kezdeményezése (Iniciatíva slovenských učiteľov, ISU) által megfogalmazott célok elérésének érdekében szervezik. A pedagógusok követeléseinek legfőbb pontjai között szerepel, hogy a kormány emelje meg a tanárok fizetését, valamint juttassanak többletforrásokat az oktatásba, segítsenek az iskolák közti egyenlőtlenségek megszüntetésében és alakítsák át a tanárok továbbképzésének rendszerét.

A kezdeményezéshez csatlakozott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Diákhálózat, és a http://www.magyariskola.sk is. A három szervezet vezetői az ISU képviselőivel folytatott tárgyalás során arról állapodtak meg, hogy a magyar iskolákat fokozottan érintő létszámkorlátokról magyar és szlovák nyelven szólalnak majd fel a szerdai tüntetésen. Az induló osztályokra vonatkozó létszámkorlátok miatt fenyegeti a bezárás veszélye a szlovákiai magyar alapiskolák egyharmadát. A felszólalás révén az ISU által korábban megfogalmazott célok mellett a kisiskolák megszüntetése ellen való tiltakozás is hangot kap.

Az ISU és a tüntetést támogató szervezetek arra kérnek, minden pedagógust, értesítsék az intézményükben tanuló gyermekek szüleit és a kezdeményezés céljaival szimpatizáló polgárokat a megmozdulásról. Aki pedig teheti, vegyen részt az eseményen.

Az ISU vezetője, Vladimír Crmoman arra kéri a pedagógusokat, hogy az osztályfőnökök vessék fel a szerdai tüntetés témáját az iskolájuk közösségében.

Magyar nyelven a tüntetés magyar Facebook-eseményén tájékozódhatnak a demonstrációval kapcsolatban.

Eljutott az emberi jogi biztos hivatalához az a beadvány, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat fogalmazott meg az oktatásügyi demonstrációkra rákapcsolódva. A beadványban arra keressük a választ, milyen jogi alapja van a kisebbségi nyelvekre vonatkozó eltérő óraszámnak, s mennyiben tartalmaz ez az intézkedés diszkriminációra utaló jeleket. A fejleményekről beszámolunk.

RUP PodnetPODNET VOP

Az összes releváns szlovákiai magyar pedagógiai-oktatási szervezet és kezdeményezés csatlakozott ahhoz a levélhez, melyet a Szlovák Tanárok Kezdeményezéséhez (Iniciatíva slovenských učiteľov) juttattak el a hétfői nap folyamán. A levelet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége fogalmazta, tartalmához a magyariskola.sk, a Diákhálózat, illetve a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége is csatlakozott. A levelet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala juttatta el a sztrájkot előkészítő és koordináló bizottságnak, s a kapcsolatfelvétel is megtörtént.

A Szlovák Tanári Kezdeményezés január 11-én hirdetett sztrájkkészültséget, január 25-től pedig sztrájkba is szándékoznak lépni. Az iskolák közül százon felül van a csatlakozók listája, a pedagógusok köreiből pedig több ezren jelezték, hogy bekapcsolódnak a megmozdulásba. A szervezők ezernél is több iskolát mozgósítanának.

A Szlovák Tanári Kezdeményezés többek között a tanárok fizetésemelését, az oktatásügyre fordított keretösszeg megemelését és metodológiai változásokat követel a kormánytól. A szlovákiai magyar szervezetek a vonatkozó levelükben azt szorgalmazzák, hogy a pontok mellett vállalják fel a kisebbségi iskolaügy problémáit is – például az anyanyelv tanítását érintő óraszám-korlátozás feloldását, a diákok minimális létszámára vonatkozó intézkedések eltörlését, valamint az anyanyelvhasználatra vonatkozó standardok módosítását. Ezek a kérések már korábban is megfogalmazódtak a közösség körében, szó volt róluk mind az oktatásügyi petíció keretén belül, mind pedig a komáromi demonstráción.

szmpsz by kerekasztal

Az adventi időszak a hagyományok szerint az elcsendesedés, befelé fordulás ideje. A mai rohanó világban ez egyre nehezebb feladattá válik, pláne olyan események közepette, amilyenek néhány hete Somorján történtek és jogosan felháborították az egész felvidéki magyarságot. Ha ugyanis egy többségében magyarlakta településen valakit azért tesznek ki munkahelyéről, mert magyarul kommunikál, nyilván mindenki átérzi a helyzet méltánytalanságát. Annál is inkább, mert az eset kapcsán olyan információk is napvilágot láttak, hogy nem egyedi esetről van szó, és az újonnan nyílt üzletközpont több boltjában is betiltották a magyar nyelv használatát. Mivel nem először találkozom a munkahelyi anyanyelvhasználat akadályozásával, szeretném összefoglalni, milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre hasonló esetekben.

Az anyanyelvhasználat jogát több nemzetközi egyezmény garantálja, s mint alapvető emberi jog megvonhatatlan, elidegeníthetetlen, elévülhetetlen és megszüntethetetlen. Alkotmányunk 12. cikkelye szerint az alapvető emberi jogok és szabadságok a Szlovák Köztársaság területén mindenki számára biztosítottak nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, hitre és vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, nemzetiséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásra, vagyoni, születési vagy egyéb helyzetre való tekintet nélkül. Ezen okok miatt senki nem károsítható meg, nem részesíthető előnyben, és senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés.

Mindenkinek joga van szabadon dönteni nemzetiségi hovatartozásáról, s tilos e döntés bárminemű befolyásolása és az elnemzetietlenítést célzó nyomásgyakorlás minden formája. Alapvető jogai és szabadságai gyakorlása miatt senki jogai nem sérülhetnek. Az alkotmány 33. cikkelye továbbá azt is kimondja, hogy a nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásából senkinek semmi hátránya nem származhat.

Anyanyelvét tehát mindenki szabadon használhatja mind a magánéletben, mind nyilvánosan, szóban és írásban egyaránt. Azokon a településeken pedig, ahol a lakosság több mint 20%-a valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát, a közigazgatási szervek kötelesek bebiztosítani az érintett nyelven való ügyintézést is. Egyúttal fontos tudatosítani, hogy a szlovák nyelv mint államnyelv elsajátítása csupán jogunk és nem kötelességünk.
Nyilvánvaló, hogy bizonyos állások betöltéséhez elengedhetetlen a szlovák nyelv bizonyos fokú ismerete, sokszor látni azonban olyan álláshirdetéseket is, amelyek a szlovák nyelvet anyanyelvként és nem anyanyelvi szinten követelik meg, ami természetesen nincs összhangban az érvényes jogszabályokkal. A munkajogi viszonyokban az érvényes jogszabályok külön hangsúlyt fektetnek az egyenlő bánásmód elvére, melyet a Munka Törvénykönyvéről szóló 311/2001 sz. többször módosított törvény és a 365/2004 sz. antidiszkriminációs törvény is deklarál.

Amennyiben bármely munkaadó megsérti ezeket a szabályokat, egyrészt panaszt lehet ellene emelni a munkaügyi felügyelőségen (inšpektorát práce), másrészt bírósági eljárás indítható ellene. Az esettől függően többféle per jöhet számításba: munkajogi per (pl. érvényteleníthető egy jogsértő felmondás), személyiségi jogi per, valamint az említett antidiszkriminációs törvény szerinti per, amely talán a leghatékonyabb ilyen esetekben, mivel a többitől eltérően itt az alperesnek kell bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét.

Elsősorban azt lehet követelni, hogy az, aki nem tartotta be az egyenlő bánásmód elvét, tartózkodjon az ilyen magatartástól, és ha az lehetséges, hozza helyre a jogellenes helyzetet, vagy adjon méltányos elégtételt. Ha a méltányos elégtétel nem volna elégséges, főleg ha az egyenlő bánásmód elvének be nem tartásával jelentős módon csökkent a károsult személy méltósága, társadalmi státusa vagy társadalmi érvényesülésének lehetősége, akkor ez a személy nem vagyoni károkozásért pénzbeli kártérítést követelhet.

A nem vagyoni kár összegét a bíróság határozza meg, tekintetbe véve a keletkezett nem vagyoni kár komolyságát és minden körülményt, mely annak keletkezéséhez hozzájárult. Ettől függetlenül az általános szabályok szerinti esetleges vagyoni kár is igényelhető. Súlyosabb esetekben pedig akár szabálysértési eljárás vagy büntetőeljárás indítása is számításba jöhet.

Mgr. Szekeres Klaudia, ügyvéd
tel.: 031-7796006, 0914-240723

A Selye János Egyetem és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának KÖZÖS nyilatkozatát, a magyar nyelvű diplomák ügyében.

Kétoldali tárgyalás zajlott a Selye János Egyetem vezetősége és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Jogsegélyszolgálata között 2015. december 2-án, Komáromban. A találkozón azt összegezték, hogy Szlovákia egyetlen, magyar oktatási nyelvű, állami fenntartású egyeteme, milyen formában tudja kiadni a diplomát magyar nyelven.

A diploma kibocsátásának körülményeit és feltételeit Szlovákia felsőoktatási törvénye tárgyalja. A találkozón az egyetem képviseletében részt vett Tóth János, az egyetem rektora, Juhász György és Csiba Péter rektorhelyettesek, valamint Hortai Éva, az egyetem jogásza. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről a találkozón megjelent Tokár Géza a Kerekasztal szóvivője és Szekeres Klaudia jogász, a Jogsegélyszolgálat koordinátora.

A találkozón elhangzott: az egyetem vezetőségének kiemelt célja a kétnyelvűség teljes mértékű betartása. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyetem vezetősége és az Akadémiai Információs Rendszer együttműködése által már idén biztosítják a magyar nyelvű diploma kiadásának műszaki feltételeit is.

Az erre vonatkozó törvény leszögezi, hogy az egyetemnek meg kell teremtenie a kétnyelvű, legalább a szlovák-angol diploma kiadásának feltételeit. Ha azonban a hallgató igényli, az angol változat helyett bármely más nyelv is alkalmazható, amennyiben az egyetem biztosítja a szükséges feltételeket. Értelemszerűen a fordítás és a technikai háttér a diplomamellékletre is vonatkozik, ami egy jóval terjedelmesebb függeléke a főiskolai, vagy az egyetemi szintű oklevélnek, mint maga az oklevél.

A kétnyelvű, szlovák-magyar oklevelek ügye tehát az idei akadémiai évben megoldódik – előzetesen 154 hallgató jelezte, hogy sikeres államvizsga esetén erre a változatra tartana igényt.
Az még egyelőre kérdéses, hogy a háromnyelvű diploma is elkészülhet-e az idei akadémiai évben, avagy az még további tárgyalások részét képezi. Az akadémiai rendszer ugyanis a kétnyelvű diplomákra ad – egyelőre – lehetőséget. A találkozó elején leszögezték a résztvevők azt, hogy mindkettejük érdeke megtalálni a kielégítő, ugyanakkor törvényes megoldást.
A Selye János Egyetem azt tudja jelenleg garantálni, hogy a szlovák-angol, vagy a szlovák-magyar diploma kiadását lehetővé teszi a 2015/2016-os akadémiai évben.

Tóth János rektor elmondta, kérték az oktatásügyi minisztérium szakmai állásfoglalását a háromnyelvű diplomák ügyében. Úgy véli, amennyiben jogi és műszaki értelemben kivitelezhetővé válik a három nyelv alkalmazása, természetesen azt lehetővé teszik ezt a megoldást. A Selye János Egyetem érdeke is azt kívánja, hogy megtalálja a lehető legjobb megoldást erre a problémára. Szekeres Klaudia örvendetesnek tartja azt, hogy az egyetem biztosítja a magyar nyelvű diplomákat is. Az azonban kiemelten fontos számára, hogy – amennyiben lehetséges – minél előbb, szlovák-magyar-angol verzióban kerüljenek a diplomák kibocsátásra.

A Selye János Egyetem és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálata is egyetért abban, hogy a legjobb megoldás a háromnyelvű diploma kiadása lenne, melynek kapcsán a felek együttműködésükről biztosították egymást. A résztvevők abban is megállapodtak, hogy a jövőben rendszeressé válnak a szakmai egyeztetések a magyar nyelvű diplomák ügyében.

(Szlovákiai Magyarok Kerekasztal – Selye János Egyetem)

Hodossy Katalin, a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatának tagja és gyakorló anyuka készített egy olyan prezentációt, amely tömören és érthetően magyarázza el mindenkinek, pontosan mi is a probléma a szlovák és magyar tanítási nyelvű intézményekre vonatkozó óraszámok kapcsán. A prezentáció a Prezi rendszerében és külön képeken is megtekinthető a cikkben.

Dunaszerdahelyen, a Bonbon Hotelben tartotta éves konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szombaton. A rendezvény középpontjában ezúttal az oktatásügy aktuális problémái, a magyar nyelvű diplomák igénye, a nyelvi jogérvényesítés, valamint az önkormányzatiság kérdései álltak.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitóbeszédében az ernyőszervezet tevékenységéről, az utóbbi egy év fejleményeiről és a célkitűzéseikről számolt be a résztvevőknek. „Minél többen vagyunk a megfelelő fórumokon, annál jobban tudjuk érvényesíteni jogainkat” – hangsúlyozta. Mint a kiadott közleményben olvasható, a Kerekasztal a jövőben is összekötő kapocsként kíván működni az egyes intézmények és a társadalom között, olyan szakmai és társadalmi munkát próbál végezni, melyet más nem tud vagy nem képes felvállalni, és reményeik szerint pozitív példákkal szolgálhatnak másoknak.

Az első panel felszólalói az oktatásügy aktuális problémáira világítottak rá. Az első panel felszólalói az oktatásügy aktuális problémáira világítottak rá. Fodor Attila, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségétől konstatálta, az emberek többsége beletörődött az oktatásügy jelen helyzetébe. Rámutatott, nincsenek olyan háttérintézményeink, ahol a kisebbségi magyar oktatásban zajló folyamatokat térképeznék fel, a meglévő állami intézetekben pedig alulprezentáltak vagyunk. Véleménye szerint kevés szakmai anyag készült a témában, s holott ezek nyilvánosak, mégis kevésbé ismertek. „Vannak olyanok szakemberek, akik képesek és hajlandóak lennének foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, de ennek keretet kell adni” – véli. Szekeres Klaudia néhány hangsúlyos témáról számolt be, amelyben az elmúlt évben a Jogsegélyszolgálat segítségét kérték. Az új kerettantervek elfogadása után ugyanis felmerült az érintettetekben a jogi lépések lehetősége. „A Jogsegélyszolgálaton belül úgy döntöttünk, megpróbáljuk az ombudsman elé vinni az ügyet, mivel a kerettantervek diszkriminatívak. A beadvány szeptemberben elkészült, a szakvélemény csatolására, illetve ennek fordítására vártunk” – ismertette. Tóth Tibor informatikus, a magyariskola.sk üzemeltetője a weboldal ismérveit és céljait ismertette. A petíciót, mint mondta, mindenképp sikernek könyveli el, ennek vizuális megfelelője lehet a kilenc nem egyenlő öttel kampány, amely a kerettanterv
igazságtalanságaira próbálja meg felhívni a figyelmet. A fotókollázst, melyet a tiltakozást megörökítő képekből készítenek, december elején továbbítják Juraj Draxler oktatásügyi miniszternek és Andrej Kiska államfőnek. Czímer Gábor, a Diákhálózat oktatási referense a Kerekasztal által elindított magyar oktatást népszerűsítő civil kampányról számolt be. A szervezet a rendelkezésére álló eszközökkel országos és regionális szinten is olyan lépéseket tesz, amelyekkel meg szeretné győzni a szülőket arról, hogy gyermeküknek magyar tanítási nyelvű intézményt válasszanak.

Az éves konferencián a hagyományokhoz híven idén is átadták a Civil Díjat, melyet ezúttal a magyar iskolák színvonalasabb oktatásáért indított aláírásgyűjtés kezdeményezői, a petíciós bizottság tagjai, Vojtek Katalin, Filip Zacher és Fibi Sándor vehették át. A díj átadása előtt Laboda Róbert tanár, költő, slammer méltatta munkájukat.

A délutáni panelek egyike a kétnyelvűséggel, a nyelvi jogérvényesítéssel és a nyelvhasználati akadályokkal foglalkozott. Czibula Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziók Szövetségétől többek között a szlovákiai magyar televíziózás helyzetével, a regionális televíziókat érintő diszkriminációval és versenyhátránnyal kapcsolatban szólalt fel. Halász Béla, a Fontos vagy! Mozgalom aktivistája a megvalósult kétnyelvűsítési projektekről, a pozitív és negatív példákról tartott bemutatót. Horony Ákos, a Jogsegélyszolgálat munkatársa a kisebbségek jogainak védelmét célzó akciótervhez megfogalmazott, nyelvhasználatra vonatkozó javaslatokról tájékoztatta a jelenlévőket. „A minisztérium gyakorlatilag elkaszálta az akciótervet, 22 pont teljesen elfogadhatatlan volt számukra, a többihez pedig szinte ugyanazt a megjegyzést fűzték. Ez jól illusztrálja az állami szervek hozzáállását a kérdéshez” – vázolta Horony.

Szekeres Klaudia felszólalásában a magyar nyelvű diplomák kiadása körüli problémákra hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Szlovákiában nincs jogi akadálya, hogy a felsőoktatási intézmények magyarul is kiadják a diplomákat” – tudatta. Hozzátette, év elején készült egy mintakérvény is, amellyel a hallgatók bármely egyetemen kérvényezhetik a magyar diploma kiadását. A kérvényt egyetlen diák nyújtotta be a Selye János Egyetemen, a dékáni válasz szerint azonban a diploma jelenlegi formátuma nem engedi meg, hogy a magyar nyelvű verziót esztétikusan megjelenítsék.

A konferencia utolsó részében az önkormányzatiság és az önigazgatás témaköre került a középpontba. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elmondta, az autonómia tervezettől azt várja, hogy mobilizálja a lakosságot, a civil szférát és a politikai szférát. Véleménye szerint egyfajta iránymutatásnak tekinthetjük, mely cselekvésre ösztönöz. „Kulcsfontosságú, hogy csak egy erős közösség tudja elérni az autonómiát, előbb ennek a feltételnek kell eleget tenni és nem fordítani a sorrenden” – emelte ki Kántor.

Videó

Fotó: Laczkó Sándor

Pozsonyban tartja konferenciáját a kisebbségi jogok és a létező tervezetek kapcsán a Ruszin Értelmiségiek Szövetsége. A rendezvényre Pozsonyban, a Comenius Egyetem Družba kollégiumának kongresszusi termében kerül sor október 27-én, kedden, 13:30 órai kezdettel. A konferencián magyar részről Petőcz Kálmán a Szlovákiai Helsinki Bizottság képviseletében tart előadást, valamint Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről is részt vesz az egyik panelbeszélgetésen.

A konferencia programja:

13:30-13:55 – Regisztráció

13:55 – megnyitó: Ján Lipinský, a Ruszin Értelmiségiek Szövetségének elnöke

14:00-15:30 – első blokk, a szlovák állampolgárok jogainak értékelése. Résztvevők: Mária Jedličková megbízott kisebbégekért felelős kormánybiztos, Barbara Illková, a külügyminisztérium nemzetközi jogi szekciójának vezetője, Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, Laco Oravec, a Milan Šimečka Alapítvány programigazgatója.

16:00-18:00 – második blokk, a szlovákiai kisebbségek képviselőinek javaslatai a törvényi szabályozások módosítására. Moderátor: Ján Pilip, a Szlovákiai Ruszinok Kerekasztalának titkára, résztvevők: Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, Agnes Horváthová, a Romana kher – Roma ház polgári társulás elnöke, Ondrej Pöss, a Kárpáti Németek múzeumának igazgatója, valamint Linda Rabeková, a Lengyel Klub vezetője.

18:00 – összefoglalás, további megjegyzések: Ján Lipinský, a Ruszin Értelmiségiek Szövetségének elnöke.

Szlovákia és a kisebbségpolitika – Hodossy Katalin és Tokár Géza Krasznahorkán, a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgetett a téma kapcsán, kitérve arra, hogy néz ki most a hivatalos kisebbségvédelem és mit (nem) tesznek értünk a szlovák állami intézmények. A televizio.sk jóvoltából itt a videófelvétel.

A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala az év folyamán – kisebbségi szakértők bevonásával – dolgozik egy akcióterv létrehozásán, mely a következő időszak kisebbségvédelmi intézkedéseit foglalná keretbe. Az elmúlt hónapokban megfogalmazódott egy javaslatcsomag a nyelvhasználat, a kisebbségi kultúra és az oktatásügyi intézkedések területén, a Kormányhivatal pedig a szakértőkön túl civil szervezeteket és érdeklődőket is be szándékozik vonni a folyamatba. A hivatal három munkatalálkozót szervez: Besztercebányán november 5-én, Kassán november 6-án, Pozsonyban pedig november 9-én zajlik egy egyeztetés. Mivel a kijelölt helyszínek kapacitása véges, az érdeklődők az  ivana.sostakova@vlada.gov.sk címen jelezhetik részvételi szándékukat, legkésőbb keddig, azaz október 28-ig.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala várja azon szervezetek és intézmények jelentkezését, amelyek a következő évben be szeretnének kapcsolódni a Kerekasztal munkájába, illetve részt kívánnak venni a november 21-én megrendezésre kerülő országos konferencián.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala következő országos találkozójára 2015. november 21-én kerül sor Dunaszerdahelyen a Bonbon Hotel épületében, a rendezvénnyel kapcsolatos részleteket folyamatosan pontosítjuk.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, a politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar civil szervezetek egyeztető fóruma. A Kerekasztal országos tanácskozásain részt vehet minden olyan kulturális, önkormányzati, állami és civil szervezet (intézmény), amely:

• Szlovákiában van bejegyezve vagy Szlovákiában működik,
• jogi személyiséggel bír és tevékenységi területe országos vagy regionális hatáskörű (azok az országos szervezetek, melyeknek vannak jogi személyiséggel bíró területi és helyi alapszervezetei, a képviselőjét az országos központ delegálja),
• a szlovákiai magyar közösség érdekében tevékenykedik,
• felelősséget érez a közösség fejlesztéséért és érdekérvényesítéséért,
• vállalja, hogy a Kerekasztal közmegegyezéses döntéseit a tevékenységében érvényesíti.

A tagságukat megújítani, vagy a Kerekasztalhoz csatlakozni kívánó szervezetek jelentkezését a szervezők elektronikus formában az alábbi linkre kattintva, illetve a 0915-891-166-os vagy a 031/5902-790-es telefonszámon várják. A konferencián való részvétel díjtalan.

A konferencia előzetes programja:

8:30–9:00

Regisztráció

9:00–9:30

Hivatalos köszöntő, majd beszámoló a Kerekasztal éves tevékenységéről

Tokár Géza szóvivő – az utóbbi egy év fejleményei, a magyarság előtt álló kihívások és a Kerekasztal tevékenysége

9:30–11:00

Oktatásügyünk aktuális problémái

A panel moderátora: Vasik János (Pátria Rádió)

Kiemelt résztvevők: Czimer Gábor (az országos beiratkozási program bemutatása, koordinátor), Fodor Attila (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége), Szekeres Klaudia (Jogsegélyszolgálat), Tóth Tibor (magyariskola.sk)

11:10–11:50

A Civil Díj átadása

11:50–12:45

Ebéd

12:45–14:10

Kétnyelvűség, nyelvi jogérvényesítés és nyelvhasználati akadályok

A panel moderátora: Rajkovics Péter újságíró, a Kerekasztal Gazdasági Bizottságának vezetője

Kiemelt résztvevők: Czibula Csaba (Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége), Halász Béla (Fontos vagy! Mozgalom), Horony Ákos (Jogsegélyszolgálat). A panel keretén bemutatásra kerül a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának komáromi kétnyelvűségi felmérése.

14:20–16:00

Önkormányzatiság és önigazgatás – merre vannak a kitörési pontjaink?

A panel moderátora: Mózes Szabolcs újságíró.

Kiemelt résztvevők: Kántor Zoltán (Nemzetpolitikai Kutatóintézet), Lancz Attila (Jogsegélyszolgálat)

16:00

Zárszó, majd állófogadás

Az oktatási normák módosításáról egyeztetnének az iskolaügyi minisztériummal azok a kisebbségek, amelyeket közvetlenül is érintenek a rendszer problémái és a küszöbön álló reformok – derült ki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának ülésén Pozsonyban, pénteken. A komáromi, oktatásügyi demonstráción megfogalmazott aggályokat és elveket is megértik és azonosulnak velük.

A kisebbségi bizottság pénteki ülésén hangsúlyosan megjelent az iskolaügyi téma, többek között a készülő kisebbségi akcióterv kapcsán. Mind az ukrán, mind pedig a ruszin küldöttek aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy az iskolaügyi minisztérium miként kezeli a kisebbségi oktatás helyzetét. A magyar delegáció a komáromi tüntetés, valamint a 26 ezer aláírást összegyűjtő petíció kapcsán tájékoztatta a bizottságot a magyar iskolák helyzetéről. Végül Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetőjének a javaslatára egy olyan nyilatkozat is elfogadásra került, melyben a bizottsági tagok kijelentik, teljes mértékben támogatják a Komáromban megfogalmazott nyilatkozatot, valamint feladatul szabják a megbízott kormánybiztosnak, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az iskolaügyi tárca és az oktatási problémák által érintett kisebbségek képviselői között a vonatkozó rendelkezések és törvények módosítása érdekében. A nyilatkozatot a négy érintett kisebbség (a magyar, a ruszin, az ukrán és a roma) egyhangúlag támogatta. Magyar részről az ülésen Szekeres Klaudia mellett Masszi János (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége), Mézes Rudolf (Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége), valamint Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője is részt vett.

Múlt hét csütörtökön, szeptember harmadikán munkatalálkozót tartott a Kormányhivatal a szlovákiai kisebbségek és a civil szféra képviselőivel. A találkozó apropóját a kulturális támogatások rendszere adta, a megbeszélésen szó esett a támogatásokkal kapcsolatos gyakorlati problémákról, valamint arról, miként lehet kiküszöbölni a hibákat. Több elégtelenséget már rövid távon is orvosolni kell.

A kis lélekszámú kisebbségek és a kisebb szervezetek visszatérő problémája, hogy a pályázati rendszer bürokratikus és nehézkes az elszámolás. A keretösszegek nincsenek a kisebbségekre szabva. Míg a cseh, vagy a lengyel kisebbség esetében viszonylag nagy problémát jelent a rendelkezésre álló keret kimerítése, más kisebbségek, köztük a magyarok gondja az, hogy az utóbbi években csökkenő, majd stagnáló támogatási keretösszeg messze elmarad a civil szervezetek valós igényeitől. Az idei és várhatóan a jövő évi keretösszeg is 3,87 millió eurót tesz ki.

A találkozón több részről is megfogalmazódott, hogy a szervezeteket nehéz helyzetbe hozza a már megítélt összegek késői folyósítása. Problémát jelentenek a megalapozatlannak tűnő nyertes pályázatok, valamint sok pályázat kisebb, szimbolikus összegekkel való támogatása, ami az adott rendezvény lebonyolításához nem elég, de komoly dilemma elé állítja a szervezőket.

A szlovákiai kisebbségek egybehangzóan  kérik a támogatási eljárás felgyorsítását és a pályázati összegek gyors folyósítását, az elektronikus közbeszerzés eltörlését az 1000 és 20 000 euró közötti összegeknél, továbbá a pályázók anonimitásának megszüntetését az elbírálásnál. Rugalmassá szeretnék tenni a pályázatok költségvetési rendszerét, beleértve az elszámolásokat, hiszen gyakorlati okokból is nehéz egy éves távlatban előre meghatározni, pontosan milyen előadókkal és programpontokkal képesek megszervezni egy rendezvényt.

A kisebbségek szóbeli ígéretet kaptak néhány gyakorlati változtatásra, mint az önrész összegének a csökkentésére a költségvetés csökkentése esetén, az előadók és helyszínek kötelező pályázati nevesítésének feloldására, valamint a pályázók névtelenségének az eltörlésére. A találkozón felmerülő problémák vélhetően napirenden maradnak a következő hónapokban is.

FOTO: ujszo.sk

Szociális csomagok és focipályák, a szlovák kormány bő fél évvel a választások előtt mindent megtesz azért, hogy a választók pozitívan emlékezzenek a működésére és márciusban ennek szavazatukkal is hangot adjanak. Más kérdés, vajon sikerült-e tényleg változásokat elérnie a Fico-kormányzatnak a gazdaság területén.

Elsőként sorozatunkban a Szlovákia legsúlyosabbnak problémájának tartott munkanélküliség kérdését világítjuk meg. A statisztikai adatok azt mutatják, rendkívüli előrelépés tapasztalható az elmúlt években, mivel a munkanélküliségi ráta 2013 eleje óta csökken. Ján Richter munkaügyi miniszter emögött tárcája és a kormány által végrehajtott intézkedések sikerét kívánja látni, az elemzők ugyanakkor sokkal óvatosabbak.

Valóban érzékelhető, hogy a szociális intézkedések hatására vállalkozások vettek fel munkakeresőket, de egyúttal az is látható, a hivatalok mindent megtettek az adatok kedvező alakulása érdekében. Ezalatt nem számmisztikát értek, sokkal inkább olyan támogatási kezdeményezéseket, amelyek hosszabb távon nem fognak eredményt produkálni.
Az OECD elemzése például rámutatott, csak hat országnak van százalékos arányban több olyan 15 és 29 év közötti fiatalja, aki nem jár iskolába, nem dolgozik és különféle kurzusokon sem képzi magát. Szlovákiában az arányuk 18,2 százalék, az átlag a nemzetközi szervezet szerint 14 százalék. A probléma ugyanakkor nem a fiatalokból ered, sokkal inkább a hazai munkapiacon uralkodó viszonyokból. Annak ellenére, hogy a kormányzat igyekszik deklarálni, a legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező régiókban is csökken az arányuk, még mindig óriási különbségek vannak az országban. Nem meglepő módon, a déli járások továbbra is az élen járnak a statisztikákban.

A gondok persze ott kezdődnek, hogy a hosszabb ideje munkanélkülieket nem tudja a rendszer visszatolni a munkapiacra és mivel elsősorban alacsonyabb végzettséggel rendelkező polgárokról van szó, így a nehézségek csak fokozódnak. Ehhez társul, hogy Szlovákiában még mindig van egy réteg, amely nem hajlandó a munka után költözni, így aztán összeáll egy olyan problémaháló, melyet évek óta képtelenek a kormányok szétszakítani.

Azt ugyanis csupán kampánycélokra lehet használni, hogy júliusban 11,46 százalék volt a munkanélküliek aránya és ez 1,21 százalékpontos évközi csökkenést jelent. Azon lakosok, akik továbbra is állástalanok még nem fognak örömködni azon, hogy Fico alakulata ilyen jól teljesít. A Postabank első negyedévet boncolgató elemzéséből például kiderült, hogy a teljes munkanélküliekből csaknem 61 százalékot tesznek ki azok, akik már több mint egy éve nem dolgoznak. A laikus számára is egyértelmű, éppen nekik a legnehezebb munkát találniuk, mert általában nem megfelelő képzettséggel rendelkeznek és legtöbbször pont azon régiókban laknak, ahol egyébként is nehéz munkát találni.

A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a munkanélküliek 80 százaléka legalább egyszer már dolgozott, tehát rendelkezik valamilyen gyakorlattal. Azok között, akik már korábban dolgoztak és most munkanélküliek, kevés az egyetemi diplomával rendelkező, természetesen az alacsonyabb iskolai végzettségűek száma növekszik.
Az elemzés rámutat arra is, a munkát keresők 85 százaléka ismerősök és rokonok segítségével keres munkát, figyelik a portálokat és emellett jócskán akadnak olyanok is, akik a munkaügyi hivatal segítségét is igénybe veszik.

Mindezen tényekből egyértelmű, hogy az első határozott lépés a regionális különbségek leküzdésének kell lennie, mert míg az átképzés az oktatási rendszerből indul ki és évekig tart, addig különféle helyi ösztönzők segítségével a befektetések átcsoportosítása járhatóbb út. Annak ellenére, hogy az ilyen támogatás a kormány választások előtti decemberi csomagjában várható, ez inkább kommunikációs fegyvernek minősíthető, mint valós lépésnek.

Más kérdés, hogy az ellenzék részéről is megjelent az igény, hogy politikai intézkedéseket is tegyenek a regionális különbségek leküzdése érdekében. A megvalósítás persze jelenleg még távlatokban, hiszen attól függően, hogy milyen módon valósulna meg a magas munkanélküliséggel rendelkező járások támogatása, mennyire képesek vállalkozói tőkeberuházásokat ösztönözni. Az infrastruktúrafejlesztés hiányában ugyanis külföldi nagyvállalatok nem fog Rozsnyóra vagy Rőcére települni, éppen ezért első körben a helyi tőkés csoportok számára kellene saját régiójukban lehetőséget teremteni.

Mindezekből is egyértelmű, eddig inkább kozmetikázás volt a cél és a valódi problémamegoldás feltehetően annak esetleges kockázatai miatt továbbra is csak halogatott. Ennek eredménye, hogy ugyan csökken a munkanélküliek száma, de nem sikerül hosszabb távon is tartható javulást elérni, amely nem csupán támogatási programok mentén működik, hanem átfogó lehetőséget kínál a szlovák munkapiac számára.

Rajkovics Péter,
a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottságának koordinátora

A Pázmaneum Társulás gyűjtést szervez Kárpátalja megsegítésére. A gyűjtés fő célja a nehéz helyzetben lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítése Kárpátalján.

“Mindennapos gondokkal küzdenek a kárpátaljai magyarok, ezért adománygyűjtésbe kezdünk, hogy a befolyt összegből az ottani családokat, magányos embereket tudjuk segíteni. Kérjük a katolikus egyházközségeket, civil szervezeteket, vállalkozókat, hogy segítsenek kezdeményezésünkben és lakóhelyükön hirdessék meg a gyűjtést. Adományainkat a Kárpátaljai Katolikus Karitásznak juttatjuk majd el.” – írja a társulás, amely hivatalos, belügyminisztériumi engedéllyel folytatja a tevékenységét. A gyűjtés 2015. október végéig tart, amelyet egy jótékonysági koncert előz majd meg.

A pénzadományokat egy elkülönített számlaszámra várják:

Bővebb információ Karaffa Attilánál a +421-905-826-os telefonszámon, illetve az info@pazmaneum.com e-mail címen kapható.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselői csütörtökön egyeztettek a Híddal, hogy személyesen tisztázzák a háromoldalú, Híd-MKP-Kerekasztal találkozó körülményeit, majd ismételten felvessék a megbeszélés szükségességét. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy nincs politikai akarat egy háromoldalú találkozóra, az MKP elvi beleegyezése ellenére a Híd szerint nincs idő egy ilyen fórum meghirdetéséhez. Pedig komoly szükség lenne arra, hogy tíz hónappal a választások előtt legalább kommunikáljon egymással a két párt, van tér és apropó is az egyeztetésre.

Léteznek ugyanis olyan közös ügyek, amelyekben ideológiától és pártállástól függetlenül meg lehet teremteni az egységet. Míg szlovák vonalon a Robert Fico elleni összefogás jegyében nem okoz problémát a találkozás és az egyeztetés, addig magyar részről a magyar témákat illetően sajnálatos módon csak szükségtelen indulatokat korbácsol egy hasonló ötlet felvetése. A Kerekasztal tudomásul veszi a jelenlegi körülményeket, ugyanakkor a jövőbe kíván nézni, hiszen sok fontos téma ügyében van szükség az azonnali cselekvésre. Káros hatással lenne a magyarságra, ha a választási együttműködés hiányának ürügyén a közhangulat tovább romlana és növekedne a politikusellenesség, ez nem megoldás a problémákra. Továbbra is az a közös érdekünk, hogy minél több képviselőnk üljön a parlamentben, legyenek közös pontok és elkerüljük a sárdobálást. Ezért szükséges felkarolni a már létező kezdeményezéseket és a saját érdekünkben remélni, hogy a szlovákiai magyar társadalom mozgósítása sikerrel jár majd a következő választások előtt. Nem szabad elvesznie és jó helyre kell kerülnie a szavazatainknak. A Kerekasztalnak pedig továbbra is pártatlan, a magyarság érdekeit szem előtt tartó tevékenységet kell végeznie.

A közeljövőben több fontos kezdeményezés is fordulópontjához érkezik. A nyelvhasználati ügyek, a kisiskoláink sorsa és az oktatási témához kötődő polgári petíció sikere, vagy az ígéretes régiós kezdeményezések mind-mind közvetlenül kihatnak a közösségünk sorsára. A saját érdekünkben szükségünk van a sikerélményekre és a pozitív üzenetekre!

Petíciós kezdeményezés indult a magyar iskolákon zajló oktatás kapcsán. A kérvényezők azt szorgalmazzák, hogy az iskolaügyi tárca növelje a magyar nyelvet érintő órák számát az intézményekben – a kilátásba helyezett változtatások szerint ugyanis sokkal kevesebb tér jut a jövőben a magyar nyelv oktatására, mint korábban. A petícióval egyben a magyar intézmények mozgásterének növeléséért is állást foglalhatunk, a változások értelmében ugyanis a magyar intézmények kevesebb választható órával rendelkeznek, mint a szlovák nyelven tanító iskolák. A kitöltött íveket a petíciós bizottság tagjainak továbbíthatjuk.

Petíció letöltése

Petíció a minőségi magyar iskolákért