Posztinfo.hu / Kaukázus

Száz éve kezdődött az örmény népirtás.
A történészek becslései szerint az Oszmán birodalom 1,5 millió örményt mészárolhatott le 1915-1917 között. Noha az örménységet számos támadás érte korábban is, az áldozatok száma is jelentős volt, egyértelmű politikai döntés 1915. április 24-én született, Mehmet Talat Bey utasítására megkezdték az örmény közösség deportálását, kivégzését.
Törökország tagadja a népirtás tényét, szerintük a számok elnagyoltak, az áldozatok pedig polgárháborúban vesztették életüket.
A nyugati világ több állama, köztük legutóbb Németország is népirtásként kezeli az eseményeket, Magyarország azonban nem.

Budapesti munkalátogatáson tartózkodott Ilham Alijev azeri államfő, aki megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A tanácskozás után a két vezető közös sajtónyilatkozatot tett.

A beszédet  Orbán Viktor kezdte, és “különösen értékes országnak nevezte” Azerbajdzsánt, mert – mint fogalmazott – egyfajta hidat képez Európa és Ázsia között” és bizonyítékot ad arra, hogy “léteznek a keleti világban olyan országok, amelyek szekularizáltak, és ezért a józan ész alapján tudják alakítani a kapcsolatukat a racionális alapokon nyugvó nyugati világgal”.

Azerbajdzsán mintaállam. Abból a szempontból is, hogy hogyan lehet felépíteni az energiaszektorra egy olyan gazdasági rendszert, amely lépésről lépésre a gazdaság többi szektorát is felépíti és világszínvonalúvá teszi.

Orbán Viktor azt is mondta, Magyarországnak sok oka van arra, hogy “nagy tisztelettel” emlegesse Azerbajdzsánt, annak elnökét és az elnök édesapját, Gejdar Alijev volt azeri államfőt. A kormányfő végül beszámolt arról, hogy Magyarország 200 azeri diáknak ajánl fel ösztöndíjat.

 

Több mint 100 éve ugyanolyan összetételben palackozzák Grúzia legismertebb ásványvizét, a Borjomit. A terület ahol a kitermelés folyik a Romanov cári család pihenőhelye volt 1850-től, ekkor főleg ivókúra formájában fogyasztották a vizet, ipari méretekben1890-től pedig már palackozták.

1854-ben még csak 1350 üveg Borjomi készült, 1905-ben 320 ezer, míg az első világháború előtt a kitermelés elérte a 10 millió palackot.

A szovjet korszakban is megmaradt a Borjomi népszerűsége, az 1980-as években már évente 400 millió palack Borjomi készült.

Az ásványvíz természetes szénsavasságú köszönhetően a vulkanikus kőzeteknek, így szénsavmentes változata nincs is. Hozzáadott ásványtartalma nincs

Jelenleg a 200 milliós kitermelés 2/3-a exportra megy, több mint 40 államban találkozhatunk a Borjomi márkával.

 

.

Jövőre halasztották az ukrán társulási szerződésről szóló megállapodást az Európai Unió állam- és kormányfői. Ukrajnát ugyanis nem sikerült meggyőzni, hogy változtassa meg döntését az EU-integráció leállításáról. A vilniusi csúcson Grúziával, Moldovával és Azerbajdzsánnal viszont aláírták a megállapodást az uniós vezetők.

A kijevi vezetés a múlt héten, főként orosz nyomásra függesztette fel a szabad kereskedelmi megállapodást is biztosító szerződés előkészítését.

Viktor Janukovics gazdasági okokkal indokolta a lépést. Egy interjúban azt közölte, országának legalább évente 20 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy gazdaságát az európai szintre emelje. Brüsszel ezzel szemben csak 610 millió eurós kölcsönt ajánlott, ha Kijev folytatja a három évvel ezelőtt vállalt készenléti hitelszerződés feltételeinek teljesítését. Janukovics államfő szerint országa problémáit az EU-nak és Oroszországnak közösen kell megoldania.

A csúcson Grúzia és Moldova aláírta a társulási és szabad kereskedelmi megállapodást, Azerbajdzsánnal pedig a vízumkötelezettség enyhítéséről egyeztek meg. „Örülök, hogy Grúzia és Moldova pozitívan válaszolt az Európai Unió meghívására, hogy elmélyítsük politikai és gazdasági kapcsolatainkat. Nem kétlem, hogy ez mindegyik fél számára sok előnnyel jár majd” – mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

 

 

Elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi grúziai elnökválasztáson Giorgi Margvelasvili, a kormánykoalíció jelöltje a hatalmon lévő államfő, Miheil Szaakasvili által támogatott jelölt felett, legalábbis erre utalnak a szavazókörzetek többségében összegzett eredmények.

A központi választási bizottság a voksok 70,06 százalékának összeszámlálása alapján közölte hétfő hajnalban, hogy Margvelasvili a voksok 62,1 százalékát szerezte meg, behozhatatlan előnyre téve szert a többi jelölttel szemben. Legfőbb ellenfele, David Bakradze volt külügyminiszter a voksok 21,9 százalékát, míg Nino Burdzsanadze korábbi parlamenti elnök a voksok 10,1 százalékát gyűjtötte össze. A választási részvétel 46,6 százalékos volt.

Mivel Mergvelasvili valószínűleg már az első fordulóban megszerezte a voksok több mint a felét, második fordulóra nem lesz szükség. David Makradze, a Szaakasvili-féle Egyesült Nemzeti Mozgalom frakcióvezetője elismerte vereségét.

Giorgi Margvelasvili, a kevéssé ismert oktatási miniszter győzelme megszilárdítja a Grúz Álom nevű pártszövetség hatalmát egy évvel azután, hogy a parlamenti választást már megnyerte, és véget vetett Szaakasvili és pártja uralmának. A leköszönő államfő az elmúlt kétszer ötéves hivatali periódus után már nem indulhatott el az elnökválasztáson. A 2003-ban, a volt szovjet külügyminisztert, Eduard Sevardnadzét Grúzia éléről elmozdító, vértelen “rózsás forradalom” után hivatalba lépett Szaakasvilit hatalmi arroganciával vádolták. Ezért és az Oroszországgal 2008 augusztusában megvívott, vesztes villámháború miatt nagyot zuhant a népszerűsége.

A 44 éves filozófus, Giorgi Margvelasvili újonc a grúz belpolitikában, mindössze néhány hónapja lett oktatási miniszter a Szaakasvilit a 2012-es parlamenti választáson legyőző milliárdos Bidzina Ivanisvili kormányában. Az új államfő már nem a végrehajtó hatalom feje lesz, pusztán reprezentatív feladatokat lát el, mert hivatalba lépésével egyidejűleg hatályba lép az az alkotmánymódosítás, amelynek alapján a négy és fél milliós Grúziában az eddigi elnöki rendszert parlamentáris berendezkedés váltja föl. Az igaz hatalom a milliárdos Bidzina Ivanisvili kormányfő kezében lesz, de ő azt ígérte, hogy Szaakasvili leváltása után visszavonul a politikától. Megfigyelők szerint lemondása után a színfalak mögül továbbra is ő fogja mozgatni a szálakat Grúziában.

 

 

Azerbajdzsán megállapodott Európával, csütörtökön Baku egyezményt írt alá az európai felhasználókkal. A megállapodás értelmében a Shah Deniz-2 lelőhelyről érkezik majd a gáz, mégpedig a transz-adriai gázvezetéken (TAP).

A földgázvezeték építése javában tart.

Azerbajdzsán nyáron döntött a szállítási útvonalról. Az azeri gáz Görögországon, Albánián és az Adriai-tengeren át Olaszországba, majd onnan Nyugat-Európába jut. A TAP konkurál a Déli Áramlattal, ugyanakkor a piacon mindenkinek megvan a helye, miután más országok – így Algéria – csökkentették gázszállításaikat Európába.

A Shah Deniz lelőhely a Kaszpi-tenger dél-nyugati részén helyezkedik el, Bakutól nem mesze. 2006 óta folyik itt a kitermelés. A készleteket több mint egy billió köbméterre becsülik. Az első szakaszban a Baku-Tbiliszi-Dzsejhan vezetéken, Törökországba szállítanak földgázt. A második szakaszban egyszerre több cég is érdekelt. Az azeri SOCAR, a brit BP, a francia Total, a norvég Statoil és a Fluxys gázszállító és -tároló cég. A transz-adriai gázvezeték üzembe helyezését követően alkalmas lesz évi 10 milliárd köbméter gáz szállítására, de meglesz a lehetőség arra is, hogy bővítsék 20 milliárdra.

A Déli Áramlat esetében – amelyet két év múlva helyeznek üzembe – ez a szám 63 milliárd köbméter. Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány vezérigazgatója kommentálja a helyzetet.

“Az európai piac viszonylatában 10 milliárd köbméter – csekélység. Arról nem is beszélve, hogy az orosz gáz olcsóbb. Azerbajdzsán és a BP között meglehetősen bonyolult a viszony, az üzembe helyezés időszaka is húzódik. Baku 2018-ról beszél. De valószínűleg, hogy inkább 2021-2022-ről lehet szó”.

 

 

 

A Grúziában lévő amerikai biológiai laboratórium működése veszélyt jelent Oroszországra és befolyásolhatja a gazdasági kapcsolatokat, jelentette ki Gennagyij Onyisenko orosz országos főorvos, a Roszpotrebnadzor vezetője.

Ez a biológiai fegyverek gyártását, fejlesztését és tárolását tiltó konvenció közvetlen megsértése, tette hozzá.

Onyisenko szavai szerint a katonai-biológiai laboratórium a Tbiliszi környékén lévő volt szovjet támaszponton helyezkedik el.

Hét országban indult egy időben akció a kutaiszi klán nevű grúz maffia tagjai ellen. Az eurázsiai maffiák feletti ellenőrzésért küzdő banda vezetőjét Magyarországon kapták el.

Az Europol támogatásával több európai országban őrizetbe vették egy grúziai bűnözői csoport, a kutaiszi klán 19 tagját, vezetőjüket Magyarországon fogták el – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A kutaiszi klán jelentős szervezett bűnöző csoport. Európában most először sikerült ilyen sok tagját egyszerre letartóztatni. Az pedig, hogy Magyarországon vették őrizetbe vezetőjét, “különösen nagy csapás” volt az orosz ajkú bűnszövetkezeteknek – közölte az ORFK. A vezetőn kívül a szervezet egész vezérkarát elkapták.

A közös európai akció központja az olaszországi Bariban volt, ahol a szervezet hét tagját tartóztatták le. Ezzel egy időben Csehországban, Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Litvániában és Magyarországon is több embert vettek őrizetbe. Lefoglaltak több fegyvert, jelentős mennyiségű kábítószert és több mint 100 ezer eurót is.

Az elmúlt néhány évben komoly zűrzavart okozott a kutaiszi és tbiliszi klán néven ismert bűnszövetkezetek közötti hatalmi harc, az eurázsiai maffiák feletti teljes ellenőrzés.

 

 

 

Grúzia lakossága veszélyben van – ilyen szenzációs nyilatkozatot tett Jeffrey Silverman amerikai újságíró, aki egy időben a grúz államfő tanácsadója volt.

Az állítja, hogy Tbiliszi külterületén levő laboratóriumban veszélyes vírusokat dolgoznak ki, amelyeket állítólag majd a helyi lakosságon próbálnának ki.Richard Lugar amerikai szenátor nevét viseli a Tbiliszi körzetében kialakított laboratórium. Ez nem véletlen, hiszen az amerikai kormány közreműködésével nyitották meg. A hivatalos információval összhangban itt a mikrobák és a vírusok genetikáját tanulmányozzák. De Jeffrey Silverman meg van győződve arról, hogy nem csak tanulmányozzák, de létre is hozzák ezeket a vírusokat.

“Ezt a laboratóriumot a katonai főhatóság pénzén alakították ki, mintegy 50 millió dolláros költséggel. A cél a biológiai fegyverek tanulmányozása. Ez a laboratórium Grúziában van, mert veszélyes lenne az Egyesült Államokban működtetni”.

Silverman a 2001-2003-as időszakban segített Szaakasvilinek a választási kampányban, aztán útjaik szétváltak. Grúziában most az egyik leginkább felkapott beszédtéma Silvermannak az az állítása, hogy a helyi lakosok veszélye kísérletek alanyai lehetnek. Az egykori elnöki tanácsadó nem tartja kizártnak, hogy a sertésinfluenza és a kanyaró elterjedése is összefügghet a laboratórium munkájával. Paata Imnadze, a grúziai tisztiorvosi szolgálat helyettes vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy a megbetegedések növekedésének nincs köze az említett laboratóriumhoz.

“Felnőttek betegednek meg, mert nincs immunitásuk. Még 2008-ban terveztük a tömeges oltást. Akkor egy millió ember vakcinációjáról volt szó, de csak a fele kapta meg a védőoltást. Most ennek a következményeit látjuk.’

A grúz kormányban a titkos kutatásokról szóló nyilatkozatokat butaságnak nevezték. Irina Imerlisvili képviselő rámutatott, hogy a Tbiliszi környékén levő laboratórium tudományos kutatóintézet és nem az amerikai védelmi minisztérium biológiai fegyvereinek főosztálya.

A volt tanácsadó botrányt keltő megnyilatkozását semmilyen módon nem támasztották alá. A laboratórium területére egyébként is tilos a bejutás, a munkatársak is többszöri ellenőrzésen esnek át. Silverman azonban nem adja meg egykönnyen magát, és további leleplezésekre készül.

A kaukázusi állam egyik magas hegyén áll egy monumentális gránit emlékmű. Négy hatalmas gránitkő csillag alakzatban veszi körül az ötödiket, az egészet pedig egy hatodik kő fedi le. A kövek egyenként 20 tonnásak és 6,1 méter magasak. A grániton nyolc nyelven olvasható 10 jó tanács “az apokalipszis után életben maradottaknak”.  A köveket még 1980-ban emelték egy amerikai férfi megrendelése alapján, kinek kiléte ismeretlen. Mint ahogy a szerkezet rendeltetéséről sem tudni semmit. Azóta folynak a találgatások, egyesek titkos társaság, szekta “kegyhelyére” gyanakodnak, míg mások szerint ufó-leszállópálya épült.

Ezentúl Tbiliszi nevét viseli a VIII. kerületi Vagon tér. A csütörtöki avatóünnepségen Szentes Tamás főpolgármester-helyettes felidézte, hogy Budapest 2011-ben együttműködési megállapodást írt alá Grúzia fővárosával, s a két ország közötti kapcsolat jeleként most teret neveznek el Tbilisziről.

 

 

Strasbourghoz fordultak az azeri baltás gyilkos örmény áldozatának képviselői. Azt akarják, hogy a bíróság marasztalja el Magyarországot és Azerbajdzsánt.

Egyéni panasszal fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Ramil Safarov azeri katonatiszt által 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény hadnagy, Gurgen Markarján és Safarov másik kiszemelt áldozata, Hajk Makucsján jogi képviselői – közölte pénteken az örmény igazságügyi minisztérium.

Az Európa Tanács strasbourgi bíróságához benyújtott panasz Magyarország és Azerbajdzsán ellen irányul. Annak megállapítását kéri, hogy Safarov Magyarország általi átadása Azerbajdzsánnak, valamint ottani kegyelemben részesítése és hősként való ünneplése az Emberi Jogok Európai Konvenciójában foglalt alapvető jogokat sértett: az élethez való jogot és a diszkrimináció tilalmát kifejtő 2-es, illetve 14-es cikkét – magyarázta Ruben Melikján miniszterhelyettes.

Magyarország tavaly augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek és előléptették. Válaszul Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, a magyar külügyminisztérium pedig jegyzékben tiltakozott Azerbajdzsán eljárása ellen.

 

 

Sajátos ötlettel rukkolt elő a grúz Borjomi ásványvíz gyártója: a világ leghosszabb, 8 kilométeres weboldalával mutatja be, milyen mélyről nyeri ki a vizet. Aki végignézné a különböző talajrétegeket, itt megteheti.  A kampányvideó egyben azt is megmutatja, hogy Grúzia (angol nyelven Georgia) nem azonos az egyesült államokbeli Georgia állammal.

 

Megerősítették, hogy öt áldozatot követelt eddig a sertésinfluenza Grúziában. Vasárnap, az egyik tbiliszi kórházban elhunyt az a páciens, akit Zugdidiből szállítottak a fővárosba.

„Ez már az ötödik haláleset a H1N1 vírusnak, vagy sertésinfluenzának végkimeneteleként” – közölte Paata Imnadze, a Grúz Nemzeti Betegségellenőrzési és Járványügyi Központ igazgatója.

Az influenzaszezon kezdete óta több tízezren fordultak orvoshoz, melyek közül 143 esetben állapították meg a H1N1 vírus jelenlétét.

 

 

Lőfegyverrel rátámadtak és megsebesítették a közelgő elnökválasztások egyik jelöltjét Örményországban. Parujr Ajrikjan, a Nemzeti Önrendelkezés elnevezésű szövetség elnökjelöltje ellen Jereván központjában található lakásánál követték el a merényletet, a politikust vállon találta egy lövedék. A 64 éves politikust a helyi televízió közlése szerint kórházba szállították.

Ajrikjan – aki a Szovjetunió éveiben neves másként gondolkodó volt, állampolgárságától is megfosztották – a február 18-án tartandó elnökválasztás nyolc jelöltjének egyike. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a szavazatok mintegy 4 százalékára számíthat a voksoláson, amelynek fő esélyese a jelenlegi örmény államfő, Szerzs Szargszján. A volt szovjet köztársaságban eddig komolyabb incidens nélkül zajlott a kampány.

 

Előzetes adatok szerint a Grúz álom nevet viselő ellenzéki koalíció nyerte a parlamenti választásokat a kaukázusi államban. A szavazatok 15 százalékának összeszámlálása után a listás voksok 52,8 százalékát szerezték meg, megelőzve a Mihail Szaakasvili jelenlegi elnök kurzusát támogató Egységes nemzeti mozgalmat (42,1%). A többi párt nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Az egyéni választókerületekben ugyanakkor kormánypárti győzelem várható, így a választások végeredménye megjósolhatatlan.

A 150 tagú törvényhozásba listáról 77-en, míg az egyéni körzetekből 73-an kerülnek be. A választások különös jelentőségét az adja, hogy jövő októberben lejár a jelenlegi államfő második elnöki ciklusa, egyben életbe lép az az alkotmánymódosítás, mely növeli a kormányfő hatalmát a köztársasági elnökkel szemben. A kormányfőt pedig a parlament választja egyszerű többséggel. Bármelyik fél is nyerné a jelenlegi voksolást, alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget aligha fog szerezni. Kétséges továbbá, hogy a különböző ideológiai pártokat tömörítő, a hatalomátvételre létrejött Grúz álom miképpen lesz képes keresztülvinni akaratát a mindennapokban győzelme esetén – az alapító pártok ugyanis sorra jelentik be, önálló frakciót hoznak létre a parlamentben.

 

 

A miniszterelnök Kutaisziben, Grúziában egy nemzetközi repülőtér megnyitásán méltatta a két ország viszonyát. Orbán Viktort fogadta a bagrati katedrális pópája is.

“Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan ország sikertörténetének lehetünk részesei, amely egyértelművé tette, euroatlanti integrációra törekszik. Számíthatnak ránk, számíthatnak a támogatásunkra azon a hosszú úton, amely önök előtt áll” – mondta beszédében a kétnapos grúziai látogatáson tartózkodó kormányfő, aki Mihail Szaakasvili grúz államfő társaságában nyitotta meg az új repteret, amelynek építési munkálataiban öt magyar cég is részt vett.

Orbán Viktor szerint ma, amikor minden ország keresi a kiutat a válságból, az ilyen események, mint egy nemzetközi reptér megnyitása, bizonyítják, hogy vannak olyan országok, amelyek már megtalálták a helyes utat.

A grúz politika emiatt értékes Magyarország számára – folytatta -, a kríziskezelés ugyanis nehéz feladat, de az a politika, amellyel a válságkezelés közben is magasan lehet tartani a gazdasági növekedést, egyértelmű bizonyíték a kiemelkedő munkára. “Bárcsak mi is hasonló eredményt érhetnénk el: ez kivételes lenne az Európai Unióban” – tette hozzá.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a magyarok szeretik a szabadságot, az elmúlt évszázadokban mindig a függetlenségért és a szabadságért harcoltak. “Éppen ezért teljesen megértjük és támogatjuk azokat a nemzeteket, amelyek szintén a függetlenségért és a szabadságért harcolnak, mint a grúzok” – mondta, jelezve, hogy Grúzia mindig számíthat Magyarországra “ebben a bonyolult geopolitikai helyzetben, amelyben a szabadságért és a jólétért harcolnak”.

Beszéde végén utalt arra, hogy néhány nap múlva parlamenti választásokat tartanak a kaukázusi országban, és azt kívánta, a voksolás után is folytatódjon Grúzia euroatlanti elkötelezettsége, és maradjon meg politikai stabilitása.

Mihail Szaakasvili grúz államfő köszöntőjében a Magyarország és Grúzia történelmében közös pontot, a szovjet rendszer elleni harcot emelte ki. Üdvözölte, hogy magyar kivitelezők és grúz mérnökök közösen építették meg az ország harmadik nemzetközi repülőterét, amelynek átadása – mint fogalmazott – nagyon fontos esemény Grúzia életében.

A repülőtéri ünnepség után a miniszterelnök a fővárostól, Tbiliszitől 220 kilométerre fekvő Kutaisziben megtekintette a kaukázusi ország parlamentjének új épületét, amelyet idén május 26-án, a grúz függetlenség napján avattak fel.

Orbán Viktor a nap folyamán tárgyal David Bakradze házelnökkel és Ivane Merabisvili grúz kormányfővel. A politikusok várhatóan mezőgazdasági megállapodást írnak alá, és a két ország gazdasági vegyes bizottságának létrehozásáról is egyeztetnek.

 

 

Lemondott a grúz büntetés-végrehajtási miniszter szerdán, miután előző este két helyi televízió rabok megkínzásáról készült videofelvételeket mutatott be. A felvételeken az látszik, hogy kínozzák, és gumibotokkal erőszakolják meg a rabokat. Ezután több grúziai városban spontán tüntetések törtek ki. A belügyminisztérium a közelgő választásokra időzített politikai provokációról beszélt, a grúz államfő azt mondta, hogy megbüntetik azokat is, akik lefilmezték a jeleneteket.

Kedd éjszaka több ezren vonultak Tbiliszi és más grúz városok utcáira kormányellenes jelszavakkal, miután két televízió rabok megkínzásáról készült videofelvételeket mutatott be. A tüntetők a felelősök megbüntetését követelték.

Hatuna Kalmahelidze büntetés-végrehajtási miniszter a politikai felelősségét vállalva benyújtotta lemondását Miheil Szaakasvili köztársasági elnöknek, aki sietett kijelenteni, hogy “fel van háborodva, és megrendítették” a képsorok. Az államfő a televízióban ünnepélyesen megígérte, hogy a tetteseket felelősségre vonják, de azokat is – mondta -, akik pénzért megrendezték és lefilmezték ezeket a jeleneteket.

A hatóságok letartóztatták a tbiliszi börtönök igazgatóját, két helyettesét és több börtönőrt, akik közül hármat azzal vádoltak meg, hogy egy ellenzéki kapcsolatokkal rendelkező rab lefizette őket, készítsék el a felvételeket az október 1-jére kiírt, szorosnak ígérkező parlamenti választások előtt. A felbujtóként emlegetett Bidzina Ivanisvili ellenzéki vezető tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.

A felvételeken a rabok kínzása és gumibottal való megerőszakolása látható. Állítólag egy Vladimir Bedukidze nevű börtönőr készítette őket két éven keresztül, mielőtt Belgiumba menekült volna.

Forrás: MTI

Büntetőfeljelentést tesz az Országos Örmény Önkormányzat az ügyészségen az azeri baltás gyilkos ügyében ? írja a Blikk. “Megszületetett a döntés a feljelentésről; adatokat gyűjtünk, és hamarosan megtesszük a megfelelő lépéseket” ? közölte Serkisian Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke.

A Blikk információi szerint vesztegetés és hivatali visszaélés szerepelhet majd a feljelentésben, amelyet ismeretlen tettes ellen tesznek meg. A kiadatásról azonban a kormány döntött, és azon belül személyesen is Orbán Viktor.

Az örmény katonatársa 2004-es lefejezéséért életfogytiglani börtönre ítélt Ramil Safarovot augusztus 31-én adta át Magyarország Azerbajdzsánnak, egy erről szóló kormánydöntés nyomán. Safarov Bakuban a Magyarországnak adott azeri kormánygarancia ? miszerint nem indul új büntetőeljárás és nem változtatják meg az ítéletet ? ellenére azonnal kegyelmet kapott Aliyev államfőtől, és azóta hősként ünneplik. Az eset miatt kiéleződött a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között.